Szabad Nógrád. 1956. január (12. évfolyam. 1-8. szám)

1956-01-07 / 2. szám

* 1955. JANUAR 7. Sí ABAD IVOGRAD PÁRT ÉS PARTÉ PIT ÉS ft Legyen az új vezetőségválasztás bátor kiállás pártunk politikája mellett A feladatok maradéktalan végrehajtásához, jó ellenőrzés kell Két év eredményes munká­ját és az elkövetett hibákat kell, hogy megbeszéljék a párt­vezetőség újjáválasztó sáriak taggyűlésein. Két év vizsgála­tánál megállapíthatjuk, hogy pártunk kemény harcok köze­pette sikeresen vezette a dol­gozó népet: úrrá lett a jobbol­dali torzítások okozta hibákon, s az 1955 márciusi határozatot követően számottevő gazdasá­gi sikereket ért el. Ezt legin­kább igazolja az a tény, hogy a tavalyi megtorpanás után ez az év gazdaságunkban., állami életünkben, bizonyos tekintet­ben fordulatot hozott az ipar termelésében, a termelékeny­ség és az önköltség alakulásá­ban, az állampolgári fegyelem­ben, a tsz-mozgalomban és a népgazdaság egyéb fontos te­rületén. Ezekben a sikerekben minden előtt nagy szerepe volt pártszervezeteinknek, a kom­munisták harcának áldozat- készségének, a dolgozók oda­adó munkájának. A vezetőség újjáválasztása •— egész pártmunkánk köz­ponti kérdésének egyike — sölerétű összefüggésben van a többi teendőnkkel. Ezért az el­ső és legfontosabb, hogy párt­szervezeteink világosan meg­értsék, a vezetőség újjáválasz- tásáról szóló KV-határozat célját, jelentőségét, azt, hogy ez nem öncélú feladat, hanem előfeltétele kell, hogy legyen a falu dolgozói politikai, gazdasági és kulturális fel- emelkedésének. Vagyis azt kell jól megérteni, hogy a veze­tőség újjáválasztása elsősorban nagy jelentőségű politikai kér­dés, melynek jó megoldása közvetlenül hat majd ki az élet minden területére. Alig pár nap választ el ben­tiünket a vezetőségválasztó taggyűlésektől. Pártszervezete­inknek a hátralevő időt arra kell felhasználniok, hogy kö­rültekintő előkészítő munká- —v-zfl- -biztosítsák a taggyűlések sikerét. A taggyűléseknek ket­tős feladatot !kell elvégezniük: gondoskodni kell arról, hogy az alapszervezetek élére, vezetés­re alkalmas, a párthoz, a nép­hez hű kommunisták kerülje­nek. Ugyanakkor a párttagság­nak javaslataikkal, bírálataik­kal hozzá kell járulniok ahhoz is, hogy az újonnan választott vezetőség az elkövetkezendő időkben minél eredményesebb munkát végezhessen. Jelentős mértékben a pártvezetőségek beszámolóitól függ, hogy a tag. gyűlések eleget tegyenek a kettős feladatoknak. Pártszervezeteink nagy fi­gyelmet és nagy munkát for­dítanak szervezeti előkészítés­re; Igyekeznek felmérni az alapszervezet két eszitendős munkáját, hogy jól számot ad­hassanak a taggyűlésnek: mit tegeztek jól, miben követtek el hibákat és milyen feladato­kat kell még a pártszerveze­teknek elvégezni. Éppen ezért a taggyűlések előkészítésekor pártszervezeteink vezetőségei­nek újra elő kell venniük a KV fontos határozatait, hogy ellenőrizhessék azok végrehaj­tását. Mielőtt azonban a veze­tőség elkészítené a beszámolót, tanácskozzon a tagsággal, kér­je ki véleményüket: jó irányí­tották-e a pártszervezetet, hallgattak-e a kommunisták szavára, eléggé figyelembe vet­ték-e a dolgozók véleményét, kívánságait és bírálatait, meg­felelően harcoltak-e a határo­zatok végrehajtásáért? A be­számolók elkészítésénél helyes ha kikérik a pártcsoportok vé­leményét is. Az így készült számadást a párttagok sokkal inkább ma­gukénak érzik, s feltehetően növekvő felelősségérzettel vesznek majd részt a taggyűlé­seken kialakult vitákban is. Ha őszinte a beszámoló, akkor a párttagság óriási erőt ad majd javaslataival, minden problé­ma megoldásához. Az előkészületek eddigi ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a párttagság figyelme, a veze­tőségválasztó taggyűlések felé fordult: hogy már a taggyűlés előtt meghányja-veti, milyen kérdéseket vet majd fel a vitá- b;in, kiket választ az új veze­tőségbe. Pártszervezeteink használják fel a párttagság kö­réből ezt az őszinte feltörekvő aktivitást. A szervezeti előkészületek terén vannak eredmények. Ezeket az eredményeket úgy értük . el, hogy elsősorban a pártbizottságon belül kol­lektív munkává vált ez a fontos feladat, másrészt mert a határozat megjelenése óta eltelt időt egyre inkább a se­gítő ellenőrzésre fordítottuk. Ennek nyomán pártszerveze­teink többsége — bár ha ké­sőn is — hozzáfogott a beszá­moló összeállításához, elkészí­téséhez. Az eredmények mel­lett azonban vannak hiányos­ságok is, ami főképpen egyes alapszervezetek befelófordulá- sában jut kifejezésre. Vannak pártszervezetek, amelyek a ve­zetőség újjáválasztásának elő­készületein túl alig törődnek a többi feladatokkal. A pártélet belső kérdéseit sokhelyütt el­szakítják a termelés napi fel­adataitól. Számos helyen lebe­csülik a vezetőség újjáválasz- tásának végrehajtását, mond­ván, hogy már többször vé­geztek ilyen feladatot, ezért nem lesz nehéz. Több figyel­met, nagyobb megbecsülést egy ilyen fontos feladat végre­hajtása iránt! A politikai mun­ka fogyatékossága, hogy egyes területen nincs eléggé hang­súlyozva a vezetőség újjává- lasztásáról szóló KV-határozat mély demokratizmusa. Sokan még ma is formális oldalról ítélik meg a pártdemokráciát. Úgy vélik, hogy ha a vezetőség megtárgyalja a beszámolót, ha módot adtak a felszólalásokra és megtartották a titkos válasz­tásra vonatkozó előírásokat, akkor teljes mértékben eleget tettek a demokrácia követel­ményeinek. Kétségtelen, hogy ez mind fontos és nélkülözhe­tetlen, nélkülük nem lehet pártdemokráciáról beszélni, de önmagában véve még nem elég. Ennél sokkal fontosabb az, hogy mi történik a taggyűlése­ken, mit tartalmaz a vezetőség beszámolója, miről vitatkozik a tagság. A beszámoló, a vita és a választás önmagukban csak külső formai elemei a ve­zetőségválasztó taggyűléseken érvényesülő pártdemokráciá­nak. A taggyűlések beszámolói és vitái akkor folynak a párt­demokrácia szellemében, ha hozzájárulnak a párttagok kommunista neveléséhez, ha növelik a kommunisták erejét és küzdőképességét. A jól megszervezett taggyűlések kö­zéppontjában mindenek előtt a helyi problémák és tennivalók megtárgyalásának kell állnia, melyben feltétlenül érvényesí­teni kell a bírálatot és önbírá­latot. Most, hogy pártszervezeteink hosszú időszak tanúlságait vonják le, a tagság hosszú idő­szakra ad útmutatást, éppen ez okozza pártszervezeteink veze­tőségének a legnagyobb prob­lémát, hogy két év távlatá­ból kell elmondani az eredmé­nyeket és hibákat. Ezért több helyen húzták, halasztották a beszámolók elkészítését, ami azt jelenti, hogy jelenleg ezen a területen van a legnagyobb hiányosság, ez sürgős intéz­kedéseket követel meg. Több megbecsülést a párttagság iránt, több gondot fordítani a színvonalas, konkrét, őszinte beszámolók elkészítésére. A pártvezetőség pedig gondos­kodjék arról, hogy a beszámo­ló jó előre kész legyen, ennek viszont elengedhetetlen felté­tele a VB ellenőrző és segítő munkájának megjavítása. Legyen a vezetőség újjává­lasztása emelője az előttünk ál­ló második ötéves tervben megszabott feladatok elvégzé­sének. A vezetőség újjáválasztása nem kisebb feladatot hivatott megoldani, mint a párt erejé­nek, tekintélyének, tömegbefo­lyásának erősödését, továbbá azt, hogy a pártszervezet egy­sége, harckészsége tovább nö­vekedjék, hogy minden kom­munista vezetőszemmel bírál­ja saját és a pártszervezet te­vékenységét, hogy a kommu­nisták példamutatása mégin- kább hajtóereje legyen felada­taink végrehajtásának. Párt- szervezeteink használják fel a vezetőség újjáválasztását, a párt belső életének megszilár­dítására. a párton belüli de­mokrácia további erősödésére, a kollektív vezetés további ja­vítására, a bírálat és önbírálat további kibontakoztatására, a tsz-mozgálom továbbfejleszté­sére, a második ötéves terv sikeres beindítására, az előt­tünk álló nagy termelési fel­adatok megvalósítására. Vilá­gosan látniuk kell pártszerve­zeteinknek, hogy az eleven po­litikai munka, a pártszerű bí­rálat közepette könnyebb, (ha nem is könnyű) mérlegre tenni a tagságnak, hogy ki alkalmas arra, hogy továbbra is a veze­tőségbe legyen. Az bizonyos, hogy a két évvel ezelőtt meg­választott vezetőségi tagok többsége becsülettel, példa­mutatóan megállta helyét, s ha egyikük, másikuk elkövetett is kisebb hibát, megérdemlik a párttagság bizalmát, érdeme­sek arra, hogy a vezetőség új­jáválasztásának taggyűlésén újból megválasszák őket. Fel kell számolni az egyes helyeken megmutatkozó be- feléfordulást, a beszámolók el­készítése terén mutatkozó le­maradást és az eddiginél ha­tékonyabb politikai munkát kell végezni. A vezetőség újjá­választása csak akkor sikerül­het igazán, ha pezsgő politikai élet közepette zajlik már az előkészítés is, hft a taggyűlé­seket szép gazdasági sikerek teszik ünnepélyessé. Nehéz és fáradságos munká­val jár majd a vezetőség újjá­választása. De ha a KV hatá­rozat szellemében hajtjuk vég­re, jelentősen hozzá fog járul­ni a pártmunka színvonalának emeléséhez: Az egész pártban fellendül a politikai munka, a párt politikájának megvalósí­tásáért folyó küzdelem, fejlőd­ni, erősödni fog a párt vezeté­se társadalmi életünk minden területén. Legyen a pártveze­tőség és pártszervek újjává­lasztása a párt valamennyi tagjának harcos kiállása pár­tunk helyes politikája mel­lett, a választások során zár­kózzék fel az egész párttagság még szorosabban pártunk Köz­ponti Vezetősége mögé. Bodnár József, a szécsényi járási pártbizott­ság II. titkára. — Nem olyan jó a vezetőség­választó taggyűlés iránti ér­deklődés. mint ahogy én azt gondoltam és szeretném. Bár tudnak róla! így vélekedik Varga elvtárs. Kálló község párttitkára. De mi ennek az oka?..: — kérdezhetné bárki is. Novem­berben taggyűlésen ismertet­ték, hogy nemsokára vezető­ségválasztás lesz, ahol a tag­ság 90 százaléka jelent meg. Azóta már kétszer népnevelő­értekezleten, egyszer aktíva­értekezleten is beszéltek róla. A népnevelők között utca­részenként felosztották a községet, hogy így vala­mennyi házba eljusson a vezetőségválasztás híre. A hír el is terjedt, de a leg­fontosabb, a vélemények ki­kérése. az érdeklődés fokozása már elmaradt. Nem is valósul­hatott meg, mert a népnevelők munkáját menet közben senki nem segítette, irányította, el­lenőrizte. így elmaradt a párt­vezetőség, a párttagság és a pártonkívüliek személyes kap­A nógrádi bányászok nevé­ben kívánok válaszolni az Egyesült Államok elnökének és külügyminiszterének kará­csonyi üzenetére, akik nem jó szemmel nézik a mi rendsze­rünket. Vegyék tudomásul az Egye­sült Államok urai, hogy, mint minden becsületes magyar dolgozó, a nógrádi szénbányá­szok is, meg vannak elégedve a maguk által választott rend­szerrel, és ragaszkodnak hoz­zá. Elfelejtették ezek az urak azt, hogy aki egyszer a maga ura lett, soha többé nem kí­ván más szolgája lenni. Már­pedig Magyarország olyan ál­lam, amelyben 1945 óta a dol­gozó nép van hatalmon. A szovjet hadseregtől kapott sza­badsággal, a magyar nép, ben­ne mi, nógrádi szénbányászok is, tudunk élni és nem kíván­juk az Egyesült Államok urai által kecsegtetett „szabadsá­got“. Mi tudjuk, hogy ők mi­lyen szabadságot akarnak a magyar dolgozóknak. Mi sem vagyunk kiváncsiak többé a chorinferencekre, sem a hor- thyakra, sem a csendőrpribé­kekre, mert mi éppen elég ideig dolgoztunk hetenként 2— 3 napot éhbérért Horthy ideje alatt, és akkor nem kiabált Eisenhower, hogy segíteni akar a magyar népen. Ipari üzemeink 1955. évi eredményei a mezőgazdaság fej­lődésével együtt nemcsak szi­lárd alapokra helyezték a már elért színvonalat, hanem még tovább is növelték Salgótarján dolgozóinak reáljövedelmét. Leginkább kitűnik ez a város kiskereskedelmi forgalma nö­vekedésének tükrében. A kis­kereskedelmi vállalat 1955 de­cemberi ünnepi csúcsforgalma során közel egymillió forint értékű áruval adott el többet, mint 1954 decemberében. Pél­dául készruhákból 19,3, húsból és hentesáruból 23,2 százalék­kal vásárolt többet Salgótarján dolgozó népe. A vállalat alaposan felké­szült, hogy 1956-ban még job­ban ki tudja elégíteni a dolgo­zók növekvő igényét. A válla­lat árukészlete 7 százalékkal nagyobb az 1955 januárinál. A boltok dolgozói kellőe» felké­szültek az 1956-ban először forgalomba kerülő új áruféle­ségek népszerűsítésére, meg- kedveltetésére is. Állami kereskedelmünk csak azért képes ilyen eredmények elérésére, mert hazánk, né­pünk egyszer s mindenkorra megszabadult a népnyúzó tő­késektől és földbirtokosoktól. A tőkések kereskedelme nem törődött a nép érdekeivel, őket csolata. Ha a pártszervezet népnevelőit nem tartja kézben a feladatok megoldásánál, arra van ítélve, mind az a hadse­reg, ahol a tiszthelyettesek el­szakadnak a felsőbb parancs­nokoktól és központi irányí­tás nélkül külön-külön akarják megoldani a központi straté­giai feladatokat. Itt tehát a kollektív vezetés és a feladatok végrehajtásá­nak ellenőrzésében vannak a legkomolyabb hibák. Az aktí­va- és népnevelőhálózat nem megfelelő irányítása megmu­tatkozik a beszámoló elkészí­tésében is. A szükséges adato­kat egyedül Varga elvtárs szerzi meg és késziti el a be­számolót. Pedig a vezetőség valamennyi tagja szívesen se­gítene. Az alapszervezetek vezetői sokat beszélnek, érdeklődnek arról, hogy is állítják össze a beszámolókat, milyen szem­pontok alapján mivel foglal­kozzanak. A beszámolóknak minden esetben az életet kell tartal­Mi büszkék vagyunk tizen­egy év alatt elért eredménye­inkre, melyeket Szovjetunió erkölcsi és anyagi támogatásá­val és pártunk vezetésével ér­tünk el. Mi továbbra is ezen az úton akarunk haladni és harcolunk minden olyan kísér­let ellen, amely belügyeinkbe akar beavatkozni. A karácsonyi üzenetre azt válaszoljuk, hogy csináljanak először az amerikai urak a sa­ját portájukon rendet, adják meg dolgozóiknak a demokra­tikus jogokat és ne feledkezze­nek meg arról sem, hogy a bé­ke erői egyre növekednek és gátat vetnek az ő háborús úszításaiknak. Vegyék tudo­másul az Egyesült Államok vezetői, hogyha az amerikai munkásokra bíznák sorsuk irányítását, akkor ők sem ma­radhatnának meg. Mi a Szovjetunió békepoliti­kájának szellemében harco­lunk a békés egymás mellett élés elvének betartásáért. Ipar­kodunk kiszélesíteni kapcsola­tainkat még a kapitalista or­szágokkal is, de azt nem en­gedjük, hogy békés építésün­ket megzavarják. Bükkhegyi János üzemvezető, Salgóbánya csak az elérhető nagy profit érdekelte, csak a gazdagok ér­dekét szolgálta az ő szükségle­teit elégítette ki. A népnek csak a létminimumot nyúj­totta. Egyes felelős amerikai poli­tikusok „karácsonyi üzenetek“ formájában durván beleavat­koznak a népi demokratikus országok, köztük hazánk bel- ügyeibe is. A milliárdosok és milliomosok képviselői szeret­nék, ha nálunk is újból a tő­kések és földesurak „intézhet­nék“ a nép sorsát. Ha a keres­kedelem a népet, nálunk is új­ra, „bóvlival“, bazáráruval, pa­pírtalpú cipővel, hamisított élelmiszerekkel, a rosszemlé­kű részletfizetéses vásárlások­kal, szipolyozhatná. Minden magyar dolgozóval együtt egy emberként utasítják vissza a kereskedelem dolgozói is ezt a kihívó, arcátlan pró­bálkozást. Hallani sem akar­nak többé csalásról, hamisítás­ról, uzsoráról. Szilárdan kitar­tanak amellett, hogy a párt, kormány irányításával, az új esztendőben még az eddiginél is nagyobb eredményeket érje­nek el a dolgozó nép szolgála­tában. Rozgonyi Emil Kiskereskedelmi V igazgatója mazniok. Főként a márciusi határozat óta eltelt idők a gaz­dasági, politikai és kulturális élet jelenségeit vizsgálják meg vezetőségeink a novemberi határozat szellemében. A szem­pontokat az élet, az elmúlt idők eseményei adják, hogy ezeket megfelelően fel tud­ják dolgozni az kell, hogy alaposan tanulmányozzák és ha kell háromszor-négyszer is olvassák át a Központi Veze­tőség novemberi határozatát A feladatokat megfelelően is­mertessük, hogy lássák az egyszerű párttagok, pértonkí- vüliek is. hogy az új vezető­ségre milyen munka vár, mert a feladatok megoldása nem kis mértékben tőlük függ, mely tulajdonképpen nem más, mint hazánk fej­lődése, életszínvonalunk eme­lése. Ha ezt tesszük, megjön a tagság, de a pártonkívüliek érdeklődése is és harsány vita előzi majd meg a vezetőség­választó taggyűléseket. Kökényesi Béla \ nyugati körök lijsMt mesterkedései a békés fejlődést akarják meghiúsítani Salgótarján egészségügyi fej-“ lődése csak a felszabadulási után indult meg. Ekkor kez­dett az emberről való gondos^ kodás egyetemes ügy lenni; Tíz év eredményeit, melyeket csak egy alapjában megválto­zott békés építőmunkában élő társadalom tudott véghezvinni nehéz lenne még vázolni is. Mi azonban nem akarunk megáll­ni a fejlődésnek ezen a fokán,' tovább fogunk haladni a meg­kezdett úton. Ez azonban csak olyan társadalomban lehetsé­ges, amely az egészségügyet továbbra is a nép ügyének tartja. A nyugati körök újabb mes­terkedései a békés fejlődést akarják meghiúsítani, a régi,' egészségtelen odúkat állítani vissza, s velük együtt a tömeg­nyomort. Ténykedéseik azon­ban csak egy-egy szűk körben okozhatnak pillanatnyi fellob- banást, a haladó tömegek előtt nevetségessé válnak. A magam részéről mélysége­sen elítélem Dulles és Eisen­hower urak nyilatkozatait, akik a nemzetközi béke nyu- godtnak látszó tengerébe időn­ként megpróbálják újra és új­ra a hullámokat felkavarni.- Ezzel igyekeznek ártani továb­bi fejlődésünknek és a békés nemzetközi életnek, a világbé- kének is. Dr. Bódi László igazgató-főorvos le törjük, hogy a derűt ellopják fiataljaink életéből Dolgozó népünk az év első napjaiban új erővel látott munkához. Üj fogadalmak, új felajánlások születtek. Ezt a lelkes hangulatot korbácsolta fel az Amerikai Egyesült Álla­mok vezetőinek nyilatkozata, amelyek a karácsonyi hangu­latot belügyeinkbe való be­avatkozásra igyekeztek fel­használni. Mi, pedagógusok, akik a jö­vő aranytartalékát neveljük, határozottan utasítunk vissza minden ilyenirányú kísérletet. Azt akarjuk, hogy az a 230 munkás- és parasztszármazású fiatal, aki itt lakik és itt ta­nul diákotthonunkban, gond­talanul művelődjék és szóra­kozzék. Hiszen államunk min­den segítséget megad nekik; Szép, hatalmas társalgónkban megtalálhatnak mindenféle szórakozást. Parkosított udva­runkban pedig sportolási lehe­tőségek várják őket. Fiatalja­ink derűs, tartalmas élete biz­tos úton halad előre. És ezeknek a fiataloknak az életét akarják megváltoztatni a nyugati imperialisták. Nem tűrjük, hogy a mosolyt, a de­rűt, a jövőbe vetett hitet el­lopják életükből. Csurda József Salgótarjáni Diákotthon igazgatója Törvényerejű rendelet a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójáról A Népköztársaság Elnöki Tanácsi — a mezőgazdasági lakosság kívánságának eleget téve — a mezőgazdasági in­gatlan művt’éséből származó jövedelem Adóztatási rend­szerét törvényerejű rende­lettel lényegesei egyszerűsí­tette. Megszűntette a mezőgazda- sági ingatlannak a tiszta jö­vedelem alapján vaó adózta­tását. Az új adóztatási rend­szer szerint az adót a fövény- termelés átlagos jövedelme után megállapított adótitelek alapján kell fizetni. Az adóté­telek mértékét a földtertlet terjedelme, művelési ága ís kataszteri tiszta jövedelmé­nek átlaga határozza meg. Az á'.latok közül csak a kétéves­nél idősebb lovak (öszvérek) után kell adót fizetni. Az egyszerűsítés lehetővé teszi, hogy az adózók maguk is kiszámítsák, mennyi adót kell fizetniök. A törvényerejű rendelet végrehajtásáról az egyidejűleg megjelent pénzügyminiszteri rendelet intézkedik. Az adózók az 1956. évi adó­tételeknek. a rendelet, illetve a végrehajtási utasítás sze­rinti megállapításáig, az elő­ző évekhez hasonlóan a pénz­ügyi szervek által megállapí­tandó előleget fizetik. EZT VÁLASZOLJUK AZ AMERIKAI ELNÖK KARÁCSONYI ÜZENETÉRE „Aki egyszer a maga ura lett, soha többé nem kíván más szolgája lenni" Egy emberként utasítjuk vissza ezt a kihívó próbálkozást

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents