Szabad Nógrád. 1956. január (12. évfolyam. 1-8. szám)

1956-01-07 / 2. szám

M DP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ill ÉVFOLYAM, 2. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1956. JANUÁR 7. Jön az Atomvonat“ Salgótarjánba Kedden, január 10-én érkezik Salgótarjánba az Országos Bé­ketanács, a Társadalom- és Természettudományi Ismeret- terjesztő' társulat és a Magyar Államvasutak Politikai Főosz­tályának atomkiállítása. A két vasúti kocsiba szerelt kiállítás 52 tablón, színes dokumentu­mokban, makettekben mutatja be az atomtudomány eddigi eredményeit. Bemutatja az atombomba félember-nagysá- gú, eredeti alapján készült mo­delljét, a Szovjetunióban fel­togató arról, hogy a tudomány hány és hány féle békés célra tudja felhasználni a háborús uszítok kezében oly félelmetes atomerőt. A gyilkolás, a pusz­títás helyett hogyan állíthatjuk az atom hatalmas és kimerít­hetetlen energiáját az emberi­ség szolgálatába. Az atomkiállítás — amelyet eddigi kőrútján már tíz és tíz­ezren néztek meg — egészen bizonyos, hogy a tarjániaknak is nagyon tanulságos lesz és nagyon sokan fogják azt meg­MEZÓGAZDASAGUNK SZÁMVETÉSE - FELADATA 1955 sikerekben gazdag esz­tendő volt a mezőgazdaságban rs. A párt és a munkásosztály segítségével jelentős eredmé­nyeket értünk el a mezőgaz­daság szocialista átszervezése, g a mezőgazdasági termelés növelése területén. Az 1956-os év még biztatóbb, nemesebb célkitűzéseket tár a mezőgaz­dasági dolgozók elé, amely­nek megvalósítása hazafias kö­telesség. Az új év első napjaiban büszkén gondolunk vissza 1955 eredményeire, hiszen ez kiindulópontot jelent további, erőteljesebb előrehaladásunk­hoz. Az elmúlt év a napnál is fé­nyesebben igazolja pártunk bölcs tanítását, a szocalista nagyüzemi, szövetkezeti gaz­dálkodás jelentőségéről. A szö­vetkezetek, a gépi technika, s az agrotechnikai tudomány al­kalmazása révén kiharcolták az elsőséget a növénytermelés területén. Átlagosan egy má­zsával múlták felül a dolgozó parasztok kenyérgabona át­lagtermését. Számos tsz, mint például a palotási Május 1, a j gyoroszi Úttörő 18—19 má­zfa termést is betakarítottak esv egy hold földről. Más nő- vént féleségek termelése te­án étében is a szövetkezeteké az elsőség. (indez azért vált lehetsé- g né, mert a gyors tempóban ■fejlődő szocialista nagyiparunk modern gépekkel látta el a »gazdaságot, "különösen a előszövetkezeíeket, amely növelte a mezőgazdasági i-vka termelékenységét. A burgonya ültetése, kapálása, uése, a kukorica négyzetes : kése, kapálása már géppel '.ezhető. Számos tsz-ünkben, iránt például a palotási Május ben teljesen gépesítették a ■: onatermelést. A szálasta- k , mányok kaszálását, össze- jtését ma már leginkább a gépállomások gépei végzik. Minőségi fejlődés állott be a tsz-ek állattenyésztésében is. Egyre inkább áttérnek a fejlett, zootechnikai módszerek gyakorlati alkalmazására. En­nek eredményeként növekszik a tejhozam. A tejtermelés 1954- ben 4,3, 1955-ben pedig 8 százalékkal haladta túl a tervet. Teljesítették a szarvas­marha-tenyésztési tervüket, bíztatóan emelkedik a tehén- állomány, a növendékállomány pedig 16 százalékkal növeke­dett. A termelőszövetkezetek gaz­dálkodási színvonala, a szö­vetkezeti parasztok anyagi és kulturális élete magasan felül­múlta az átlagos középparaszti színvonalat. így bátran mond­hatjuk: a jövő a szocialista nagyüzemi szövetkezeti gaz­dálkodásé! 1955-ben, az előző évhez viszonyítva 30 százalék­kal növekedett a szövetkezetek földterülete, s taglétszáma. Ez a szám hétről hétre növekszik. Egyre több azon kis- és kö­zépparasztok száma, akik a szövetkezetben látják, s talál­ták már meg biztos jövőjüket, S ez így van rendjén ... A párt és a kormány nem feledkezett meg az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termelésének segítéséről sem. Műtrágyával, nemesített vető­maggal, traktorral segítette és segíti őket, hogy kihasználhas­sák a nagyon szűk korlátokkal rendelkező, kisgazdaságaikban rejlő termelési lehetőségeket. E segiiségadást mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy 1955- ben, az 1954-es termelési eredő lényekhez viszonyítva egyes növényféleségekből 10 —20 százalékos emelkedést ér­tek el. Persze ez az emelkedés i? jó» »1 alatta van a termelő- 6zöve i! ezetek termelésének. Az 1955-ös év gazdag tapasz­talataival gyarapodva figyel­münket teljes erővel az 1956- os célkitűzések megvalósítá­sára kell fordítanunk. Ez év legfontosabb feladata változatlanul a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a meglevő szövetkezetek poli­tikai, gazdasági, szervezeti megerősítése, a mezőgazdasági termelés nagyarányú növelé­se. A tsz-ek gazdag eredmény­nyel zárták az évet. Például a dejtári József Attila 35, a tolmácsi Szabadság 40, a ceredi Búzakalász 34 forintot osztott munkaegységenként. A természetbeni és pénzbeni ré­szesedés többszöröse az 1954. évinek. Sajnos ezek az ered­mények az egyes tsz-ekben uralkodó szektáns nézetek miatt nincsenek megfelelően ismertetve a szövetkezet iránt érdeklődő dolgozó parasztok körében. Hogy erőteljesebben haladhassunk előre a szövetke­zetek számszerű fejlődése te­rén, le kell győznünk a szek­táns nézeteket. Ez elsősorban a tsz üzemi pártszervezetek kommunistáinak a feladata. Ne felejtsék el, több ezer azon dolgozó parasztoknak a száma, akik a tsz-tagok hívó szavára várnak. Ez évben három százalékkal kell növelnünk legfontosabb növényeink holdankénti ter­méshozamát. Ez nem kis fel­adat. de megvalósításához megvan minden feltétel. Köz­ismert tény, hogy megyénk nem teljesítette az őszi ke­nyérgabona vetéstervet. A ve­tések egy részét december ele­jén végeztük. Emiatt a búzák egy része gyengén ment át a télbe. Ez komoly figyelmezte­tés számunkra. Azokban a községekben, amelyek a vetés­tervet nem teljesítették, a hiányt tavaszibúza-vetéssel kell pótolni. Már most gondol­nunk kell a gyengén fejlődött őszi vetések tavaszi ápolására. E téren nagy feladat hárul a tanácsokra, s a különböző mezőgazdasági szakvállalatok­ra. A terményforgalmi válla­latnak időben gondoskodni kell elegendő tavaszi búza ve­tőmagról. Már most be kell in­dítani a vetőmagcserét, ne­hogy a vetés idején legyen ez­zel baj. Sok éves termelési tapasztalat szerint megyénk természeti viszonyai alkalma­sak tavaszi búza termelésre. Például a héhalmi Április 4 Tsz tavaszibúza-vetése 12 má­zsás átlagterméssel fizetett. A Műtrágya- és Növényvé- doszer Értékesítő Vállalatnak idejében gondoskodni kell ele­gendő nitrogén műtrágyáról, hogy a gyenge őszi vetéseket fej trágyázásban lehessen ré­szesíteni. Gondoskodnia kell a vetőmag csávázásához szük­séges szerekről, valamint megfelelő mennyiségű hormo- nos gyomirtószerekről. A gépállomásokra is nagy feladat hárul. Idejében kell kijavítaniok az erő- és mun­kagépeket, hogy tavasszal, _s nyáron nagyobb gépi segítsé­get tudjanak nyújtani a nö­vénytermeléshez: A gépállomá­si agronömusoknak most az a legfontosabb feladatuk, hogy a tsz-ekben jó termelési tervet készítsenek — a tsz-tagság be­vonásával —, s hogy ez a terv előmozdítója legyen a szövet­kezetek megerősödésének, a szövetkezeti parasztok jólé­tének. Nagy gondot kell még fordítani az ezüstkalászos tan­folyamok színvonalának eme­lésére, e tanfolyamok látoga­tottságának növelésére. A mezőgazdaság előtt álló feladatok nagyok, de a mező- gazdaság dolgozói egy ember­ként fognak küzdeni e célok valóraváltásáért. MA! SZAMUNKBÓL: Legyen az új vezetőségválasztás bátor kiállás pártunk politikája mellett (2. o.) Ezt válaszoljuk az amerikai elnök karácsonyi üzenetére (2. o.) Részegységenkcnti gépjavítás a Szécsényi Gépállomáson (3. o.) Budapest— Kiev—Leningrad—Moszkva... (5. o.) A DISZ-titkár munkája nyomán nagyszerű sportélet indult Márk- házán (6. o.) épült és működő atomerőmű kicsinyítettt mását. Tablókon láthatjuk majd az atomenergia békés felszabadításának mód­jait. Feleletet ad a kiállítás ar­ra, hogy mi az atommáglya, ho­gyan működik az első atomvil- lanytelep. Képet kaphat a lá­tekinteni. Az ,,Atomvonat“ három na­pig, január 10-től 12-ig tartóz­kodik Salgótarján főtéri állo­másán. Kedden délelőtt 10 óra­kor lesz a kiállítás ünnepélyes megnyitója, melyre a várost békebizottság meghív minden érdeklődő dolgozót. AZ ÚJ TERVÉV ELSŐ NAPJAI A Salgótarjáni Üveggyárban jó népnevelő-munkával segítik az új tervév elindítását A Salgótarjáni Üveggyár dolgozóira az új tervévben igen nagy feladatok várnak, a dup­lájára emelt exportterv teljesí­tésében. A gyár dolgozói már az év elején mindent megtesz­nek a megnövekedett felada­tok teljesítése érdekében. Gibella József és brigádja különösen jól megállja a he­lyét. Legutóbb tervüket 190 százalékra teljesítették, 1,6 százalékos selejtszázalékkal. De sorolhatnánk még tovább a kiváló üveggyári dolgozók neveit, akik a pártszervezet népnevelő munkája nyomán tovább öregbítik a Salgótarjá­ni Üveggyár jó hírét. A végzett munka eredménye A Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemegységeiben ja­nuár 5-ig az alábbiak szerint alakult a termelés: ÉLENJÁRÓK: Kányás: 36,8 tonna terven felüli szén. Üzemvezető: Ko­vács D. László, főmérnök: Szebényi Ferenc. Mizserfa: 22,9 tonna terven felüli szén. Üzemvezető: Sán­dor Béla, főmérnök: Józsa Pál. Ménkes: 5,8 tonna terven felüli szén. Üzemvezető: Sza­bó Imre, főmérnök: Cserlyési Miklós. Kossu th-tárón nagyszerűen kezdték az ú j évet A nagybátonyi bányaüzem túlteljesítéssel zárta a múlt évet. Ez a túlteljesítés 9473,8 tonna szenet jelentett terven felül. A Kossuth-táró ezt az évet is jól kezdte. A legfrissebb na­pi eredménye 150,1 százalék. A Katalin üzemegység azonban szerelési munkálatok miatt lemaradt. Kossuth-tárón ifj. Tarjáni János csapata 114, Rózsa Já­nos és Alapi István csapata 105—105 százalékos eredmény­nyel emelkedik ki. A lemara­dók között van Kurinka Pál csapata, amely legutóbb 65 szá­zalékot teljesített. Ennek a csapatnak még most az elején meg kell emberelnie magát. Ugyancsak említést érdemel két fejtésen dolgozó jó DISZ- brigád, Sólyom István és Ba­kos József brigádja. Kányás az élen. Kányás a múlt évben majd­nem mindig az utolsók között kullogott, most pedig a legfris­sebb adatok szerint az első helyen áll. Az üzem minden egyes dol­gozója az első naptól kezdve lelkesen dolgozik, különösen szembeötlő a munkafegyelem javulása. Míg régebben elő­fordult, hogy havonta 180— 200 dolgozó hiányzott igazolat­lanul, az év első két napján összesen 1 igazolatlan hiányzó volt. Az üzem minden csapata de­rekasan dolgozik. Különösen kiemelkedik ifj. Sándor János DISZ-csapata, amely legutóbb 119,9 százalékra teljesítette na­pi tervét. De az öregek is ki­tesznek magukért. Oláh Pál csapata például 113,6 százalék­ra, Egyed József csapata pedig 107,2 százalékra teljesítette második napi tervét. Mindezek azt bizonyítják, le­het eredményesen dolgozni Kányáson is. De azután, a jó kezdetnek a vége is jó legyen, mert a közmondás is azt mondja, hogy: „Ha a vége jó, minden jó.” Kövessék a zagyváink Juhász Józsefek példáját! Az év első napjaiban a bá­nyákban rendszerint átcsopor­tosítások vannak. így volt ez a zagyvái üzem bányáiban is. Ezzel magyarázható többek kö­zött az, hogy a bányaüzem még 100 százalék alatt van. Az első két nap eredményeit ösz- szevetve már világos, hogy az üzem hamarosan eléri és túl­haladja a 100 százalékot. Az év első termelési napján 74, a má­sodikon már 97,4 százalékra teljesítették tervüket a zagy- vaiak. Juhász József csapata For­gács-lej tősaknán az előirány­zott három folyóméter helyett, 3,6 folyómétert hajtott ki. Ez a kiváló eredmény 20 százalé­kos túlteljesítést jelent. Kövessék a többi csapatok Juhász Józsefék példáját! Lesz-e mit szállítani az új tiribesi kötélpályának ... ? A tiri\>esi bányaüzem új kö­télpályája az év első munka­napján állt munkába. Ezután tehát Tiribesről a szenet kö­télpálya hozza le Nagybátony- ba. A személy- és anyagszállí­tás továbbra is vontatással tör­ténik. Tiribesen az első napokban elég gyengék a termelési ered­mények. Az első két nap össze­sített eredménye 84 százalék. Igaz, hogy az év első terme­lési napján szerelés és front­kiesés miatt nem tudlak a ti­ribesiek tervüket teljesíteni, mégis megkérdezzük: lesz-e mit szállítani az új tiribesi kö­télpályának, ha már az elején rosszul teljesítik tervüket? Fodor Gy. Géza csapata vál­tozatlanul nagyszerű eredmé­nyeket ér el. A legfrissebb eredmények szerint a csapat 144 százalékra teljesítette napi tervét. Ha minden csapat így teljesíti majd tervét, mint Fo­dor. Gy. Géza csapata, akkor biztos lesz mit szállítani az új kötélpályának. ADÓSOK: Mátranovák: 1036,8 tonna lemaradás. Üzemvezető: Sá­rai Lajos, főmérnök: Révfalvi János. Kazár: 337 tonna lemara­dás. Üzemvezető: Szomszéd Gy. István, főmérnök: Krefli Iván. Zagyva: 228 tonna lemara­dás. Üzemvezető: Simon Ernő, főmérnök: Harmos Mihály. Nagybátony: 208 tonna le­maradás. Üzemvezető: Tanyai Ferenc, főimérnök: Marton Mihály. Szorospatak: 183.1 tonna lemaradás. Üzemvezető: Fuohs Jenő, főmérnök: Demeter Fe­renc. Kislerenye: 177,3 tonna le­maradás. Üzemvezető: Ujj János, főmérnök: Sándor Gás­pár. Róna: 140,4 tonna lemara­dás. Üzemvezető: Bükkhegyi János, főmérnök: Laczkó Ist­ván. Tiribes: 124,4 tonna lemara­dás. Üzemvezető: Pintér And­rás, főmérnök: Bakos Péter. lenJiílelesen és egyenletesen dolgoznak az Acélárugyárban Az Acélárugyárban különö­sen a dróthúzó és a hideghen­germű emelkedik ki az első három nap eredményeinek alapján. A dróthúzó havi ese­dékes tervének teljesítésével eddig 105,9 százaléknál tart, és nem sokkal marad le tőle a hideghengermű sem. A szegverő dolgozói közül január hónapra sokan igen szép anyagtakarékossági fel­ajánlásokat tettek. Rusznyák József és Kuloványi Ottó 0,5 százalékos anyag- és egy száza­lékos olajmegtakarításra, Bódi József, Csorba Ferenc, Rubint Sándor és Juhász Gyula egy­százalékos anyagmegtakarítás­ra tettek felajánlást. A GSz-üzemben az öregeb­bek mellett a fiatalok is ki­tesznek magukért. Kiss Zoltán csavarkulcs-sajtoló brigádja például 179 százalékos tervtel­jesítést ért el. Stark Jázssfiié— csavarkulcs sorjázó pedig, aki ugyancsak ifi dolgozó, 188 szá­zalékra teljesítette tervét. Több önállóságot az alapszervezeteknek — Már tanácsülésen is fog­lalkoztak vele. A népnevelők meg a tanácstagokkal rendsze­resen járják a falut s felvilá­gosító munkájukkal igyekez­nek megértetni a vezetőség­választó gyűlés jelentőségét, fontosságát. Egyszóval a tag­ság, de a pártonkívüli töme­gek érdeklődését növelni ha­zánkban a szocializmus építé­sének ügye. Kérdéseimre többek között ezeket mondotta Horváth Pál elvtárs Diósjenő szövetkezeti községi páirttitkára, aki éppen most érkezett a pártirodára, hogy átírja a falusi alapszer­vezet vezetősége által készített beszámolót, amelyet a vezető­ségválasztó taggyűlésre készí­tettek. Elmondotta még, hogy az alapszervezet vezetősége a beszámoló elkészítésénél meg­osztották a munkát és külön­böző területekről három hétig, Dohsányi József az alapszerve­zet titkára a termelőszövetke­zetek növekedését, a kulturá­lis és szociális beruházásokat, Rezsnyák András propagan­dista, a népnevelők munkáját, a propagandamunkát, az okta­tást és a pártélet rgyéb te­rületét. Viski István az alap­szervezet ga zd as* gvezető je a párttagság tagdífizetéset vizs­gálta felül. Horváth eKtárs így véleke­dik a taggyűlésre való készü­lődésről: — Letetne jobb is. Az a hi­ba, hog/ az alapszervezetek vezető nem elég önállóak, nem elég kezdeményezőek. Vajon az MDP községi szer­vedet vezetősége hogyan segí­tte az alapszervezet vezetői­;k a hibájuk felszámolását? ad­Rezsnyák elvtárs szavai nak erre világos választ. — „®n ve^em a felsőbb szer­vektől senki, de még Horváth elvtárs sem beszélt a taggyű­lés előkészítésének módjáról, így én sem beszéltem senki­vel. De azt hiszem. így áll a vezetőség többi tagja is. Azt már hallottuk, hogy 9-én tag­gyűlés lesz s várjuk is már, nem messze van. Ezért a hiányos felkészülé­sért felelős az MDP községi szervezet vezetősége is. Felelő­sek egyenként valamennyien, mert ők maguk vették el az alapszervezet önállóságát. Meg­mutatkozott ez a taggyűlés előkészítésében, a beszámoló elkészítésében. Az alapszerve­zet vezetői, mivel nem önál­lóan készültek a taggyűlésre, nem tudták betartani a felké­szülés fokozatait. A beszámoló csak a szervektől kapott szám­adatok alapján állították ösz- sze a Horváth elvtárs által megadott szempontok alapján, így bizonyára — mellőzve az életet, — hiányos, darabos, rendezetlen lett a beszámoló, nem eléggé foglalkozott a fel­adatokkal sem. Teljesen mel­lőzte a párttagok és a párton- kívüliek hangját. S Horváth elvtárs ahelyett, hogy az adat­gyűjtés és a beszámoló össze­állításával irányította volna a munkát, konkrétan segített volna, a rosszul sikerült be­számolót elvibe és ő azt újon­nan összeállította. Ez nem más, mint az alapszervezet vezetőivel szembeni bizalmat­lanság. Az alapszervezetek jogait, ön­állóságát mindig szem előtt kell tartani, mert különben ők sem lesznek képesek felada­taik sikeres végrehajtására.

Next

/
Thumbnails
Contents