Szabad Nógrád. 1956. január (12. évfolyam. 1-8. szám)

1956-01-14 / 4. szám

ÍíetÍböl A termelőszövetkezeti élet krónikája Január 29-én megyei tsz tanácskozás Mi újság Karancsalja szövetkezeti községben Szeptember elején alakult meg Karancsal- ján a Béke Termelőszövetkezet. Az eltelt né­hány hónap alatt nagy eredményeket értek el. A tsz-tagok komolyan veszik a közös gazdál­kodást, sokat tesznek a szövetkezet megerősí­tése érdekében. Az őszi munkák során 64 katasztrális hold szántóföldön végezték el a vetést. Különösen a kommunisták végeztek jó munkát, akik élen­járva kétszer annyi munkaegységet teljesítet­tek, mint a tsz többi tagjai. Sztkszai Sándor 50, Eged. Béla 43, Sándor József 39 munka­egységet értek el december 31-ig. A férfiak mellett jól dolgoztak a nők is. Kojnok Béláné 14, Pál Mihályné 11 munkaegységet dolgozott. A munkához való jóviszonyt, a szövetkezet erősségét mutatja az, hogy már a kezdet kez­detén bevonták a munkaképes családtagokat is a munkába. Juhász János és családja már 94 munkaegységet ért el. Az első napokban nehezen indult a munka. De hogy telt az idő, mindjobban magukénak érezték a szövetkezetei, megszokták a közös munkát. — Már előleget is osztottunk — mondja nagy komolyan Kojnok Béláné — mégpedig 10 forintot egy munkaegységre. Hogy honnan? Hát fuvaroztunk, öt pár lovunk van, fuvar pedig akad bőven. A termelőszövetkezet tagjai bátran indultak az újnak. Merész célokat tűztek maguk elé, de ezek a célok elérhetők. így például ebben az évben túl akarják szárnyalni az egyéniek terméseredményeit. Ennek érdekében alkal­mazzák a nagyüzemi gazdálkodásban bevált új agrotechnikai módszereket: a fej trágyázást, a négyzetes vetést. Salgótarján közelsége jó piacot biztosít a termelőszövetkezetnek. Ezért három holdon kertészetet létesítenek. Eged Béla kertész és 3—4 asszony dolgozik a kerté­szetben. Azon vannak, hogy tavasszal minél több hagymát, paprikát, paradicsomot és egyéb zöldségfélét szállítsanak Salgótarján piacra. Tizenhat holdon termelnek kukoricát. A terület nagyrészét négyzetesen vetik, hogy minél jobban alkalmazni tudják a gépeket. — A gép a mi jóbarátunk — mondja Juhász János, a termelőszövetkezet elnöke. — A Ka- rancskeszi Gépállomás traktorosai több, mint 160 holdon végezték el az őszi szántást. 70 hol­dat már műtrágyáztunk. A három hold cukor­répa földre pedig 150 mázsa trágyát szórtunk ' holdanként. Majd jó mélyen meg szántottuk. A növénytermelés mellett nagy gondot fordítunk az állattenyésztésre is. Igaz, jelenleg még csak lovak vannak, de úgy határoztunk, törzstehe­nészetet létesítünk. A terv szerint már már­ciusban 10 darab tehenet, 10 anyakocát és egy kant állítunk be tenyésztésbe. Van azon­ban egy hiba. Istállónk nincs. A lovak még most is a régi egyéni istállóban vannak. Szük­séges tehát az építkezés. Be is terveztünk egy 50 férőhelyes szarvasmarha-istállót, egy ser- tésfiaztaíót, két darab 80 köbméteres silót és egy kút építését. Így teljesen új majort aka­runk építeni. A tervben benne is szerepel, csak az a baj, hogy a járás az év második felére ütemezte be. Ugyanakkor az állatokat tavaszra. Volna itt más megoldás is, ami segítene a bajon. A 28 hold gyümölcsösünk szélén van az erdőgazdaságnak egy épülete istállóval. Már három kérvényt is küldtünk, engedjék át nekünk ezt az épületet. De még választ sem küldtek. Pedig, ha ezt megkapnánk, együtt lehetne a ló, beállíthatnánk a sertéseket és ebben az évben kétszer js tudnánk elletnU Az elért eredmények mellett azonban hibák is akadnak. Tíz tag még nem vett részt a kö­zös munkában, úgy tervezik, hogy majd csak a tavasszal kezdenek hozzá, de vannak olya­nok is, mint Hegedűs István és Barják La­jos, akik a belépési nyilatkozat kitöltése óta feléje sem néztek a termelőszövetkezetnek. A tulajdonukban levő állatokat — megsértve az alapszabályt — továbbra is megtartották. A közös munkában részt nem vevők között ta­lálunk párttagokat is. Olyanok, mint Kakuk József né, Pál István, akik eleinte lelkes hívei voltak a szövetkezetnek, most pedig megtor­pantak. A 34 főből álló termelőszövetkezeti párt­szervezet vezetősége és minden tagja folytas­son nevelőmunkát, hogy akik a közös munká­ból távolmaradtak, mielőbb bekapcsolódjanak a munkába; Az első hetek nekibuzdulása után a járási szervek illetékesei úgyszólván magára hagy­ták a szövetkezetét. A kezdeti nehézségekkel egyedül kellett és kell megbirkózniuk. A nagyüzemi gazdálkodásban járatlan emberek elvárják, hogy a járási párt- és tanácsszervek vezetői, szakemberei segítsenek nekik a munka továbbvitelében. A könyvelés, a pénz- gazdálkodás, a munkaegységszámolás mind új. Erre meg kell tanítani a fiatal szövetkezet tagjait; — A megalakulás óta hosszas utánjárás után egyszer jött ki a járási könyvelő <—■ mondja Nagy Mihály, a termelőszövetkezet könyvelőle. — Megmutatta mit, hová kell írni, hogyan kell könyveket vezetni és azóta — pedig van elég problémánk r— felénk se jön senki. A járási szervek több segítségére van szük­ség, hogy a karancsalji Béke Tsz-ben minden tag kivegye részét a közös munkából, betart­sák az alapszabályt, mert csak akkor tudják megmutatni a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyét, csak akkor tudnak olyan eredménye­ket elérni, hogy valóban mindenki megirigyel­heti őket, (Ángyai) A gazdaságos takarmányozásról Tanácskozásra jönnek össze • hónap 29-én Salgótarjánban megyénk termelőszövetkezetei­nek küldöttet. A tanácskozás célja az lesz, hogy megbeszél­jék a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének fel­adatait. A pásztói Szabadság Tsz vendégül látta az elmúlt va­sárnap megyénk legfiatalabb szövetkezetét az ez évben ala­kult nagyoroszi Szabadság Tsz-L 21-en jöttek el Nagy­orosziból és az egész napot Pásztón töltötték. Alaposan szemügyre vették a vendéglá­tók portáját. Elismeréssel nyi­latkoztak a házigazdák állat­állományáról, a szövetkezet fejlődéséről. Tetszett vala­mennyiüknek a tsz nemrégen létesült, jól felszerelt kovács­műhelye. Ungi Istvánnak meg Urbán Jánosnak még kedve is szottyant, hogy neki gyűrkőz- zenek egy kis kovácsolásnak. A látogatást baráti beszélgetés zárta be, amelyen a pásztóiak sok-sok hasznos útmutatást ad­tak az orosziaknak. Mondták is a vendégek, hogy ez a láto­gatás nagyon megkönnyíti majd az első lépéseket. Nagy gondot fordítanak ez évben a rétsági járás ter­melőszövetkezetei a takar­mánynövények termelésére. Lényegesen megnövelik a ve­tésterületet. Az elmúlt évi 235 hold helyett az idén 450 hol­don termelnek kukoricát. A pillangósok vetésterületét 380 holdra emelik. Valamennyi brigád javaslata érvényesült a nagy­oroszi Úttörő Tsz tervkészíté­sében, ^.z állattenyésztő-bri­gád tagjai például azt javasol­ták, hogy jó jövedelmet hoz a szövetkezetnek a sertéshizla­lás — hizlaljanak 100 darab sertést. Ugyanekkor a nö­vénytermesztők 60 hold négy­zetesen vetett kukoricát ter­melnek, hogy a hizlaláshoz szükséges takarmányalapot is biztosítsák. 50 férőhelyes tehénistállót épít ez évben a berkenyéi Pe­tőfi Tsz. hogy fejleszthesse a saarvasmarha-törzsét; Az is­tállóban önitatókat szerelnek. A padlás magtárként szolgál majd; Kitüntetik megyénk legjobb termelőszö­vetkezeti könyvelőit. Az elmúlt esztendőben legjobban Szent­kereszti Ábel, a nagykeresztúri Petőfi Tsz könyvelője dolgo­zott, Ő kapja a „Nógrád me­gye első legjobb termelőszö­vetkezeti könyvelője" címet, oklevéllel és 800 forint pénz­jutalommal együtt. A második helyre Molnár István, az ér­sekvadkerti Tartós Béke, míg harmadikra Dombóvári Mi­hályné, a berkenyéi Petőfi Tsz könyvelője került. Az ok­levélen kívül ők 800, illetve 700 forint pénzjutalomban ré­szesülnek. Kitüntetik a járá­sok legjobbjait is. A balassa­gyarmati járásban Berta Ist­ván, a dejtári József Attila, a rétságiban Vikor Ernő, a rom- hányi II. Rákóczi, a pásztói­ban Szénási Margit, a kutasói Béke Útja, a szécsényiben Herczeg János, a hollókői Dó­zsa, a salgótarjáni járásban pe­dig Rozgonyi József, a bocsár- lapújtői Űj Barázda Tsz köny­velője dolgozott a legjobban. Az oklevél mellett, valameny- nyien 500—500 forint pénzju­talmat kapnak. Nagyszerű tervekkel indul az új esztendőnek a diósjenői Üj Barázda és Tolbuchin Tsz. Az Üj Barázda tagjai úgy ha­tároztak, hogy a kertészetre fordítják a legnagyobb gondot. Rendszeresen szállítanak Vác- ra friss gyümölcsöt és zöldsé­get. A Tolbuchin a tehenésze­tet fejleszti és növeli a tejho­zamot. Exportra termel majd babot az egyházasdenge- legi Petőfi Tsz. A dengelegiek emellett 10 hold heterózis ku­koricára és 5 hold kölesre kö­töttek termelési szerződést. A tereskei Zalka Máté Tsz-ben megkezdték a pincegomba­termesztést. Egyelőre 100 négyzetméteren termelnek gombát. Négyzetméterenként 3 kilogramm termést várnak és a 100 négyzetméterről évi 9000 forint jövedelemre szá­mítanak. Fejlesztik álla tállományuka t a karancskeszi termelőszövet­kezetek. A Szabadság 8, a Rá­kóczi pedig 4 darab fejőstehe­net vásárolt. A két tsz.-nek 4 évi működése alatt most van először tehénállománya. A sóshartyáni Virágzó Élet Tsz állami és saját erőből 600 fé­rőhelyes juhhodályt épített; Az elesi Haladás Tsz 40 férőhelyes szarvasmarha­istállót épített romépületből. A TERMELŐSZÖVETKE­ZETEKBEN IS rendkívül nagy szerepe van a gazdaságos ta­karmányozásnak. Az elmúlt esztendőben mind szemes-, mind szálastakarmányból jó termést takarítottak be tsz-eink. Nem mindegy azon­ban, hogyan gazdálkodnak ve­le, úgy használják-e fel, hogy növeljék az állatállomány kon­dícióját, emeljék a termésho­zamot, vagy csupán tartsák, de ne fejlesszék az állományt. Egy pillanatra sem szabad megfeledkezni a beosztás­ról és a takarékosságról. Az elmúlt esztendőben igen kevés szövetkezet mondhatta, hogy gazdaságosan bánik a ta­karmánykészletével. Pazarol­tak, rosszul, rendszertelenül etettek. Az eredmény az lett, hogy az állattenyésztés nem hozott jövedelmet, sőt ráfizet­tek. A mohorai Kossuth Tsz 13 darab tehenének március havi istállóátlaga például 1,5 liter volt. A 13 tehéntől tehát mind­össze 604 litert fejtek havonta. A megye istállóátlaga akkor 5,2 litert mutatott. Ha a mo- horaiak legalább ezt elérik, 1491 literrel fejtek volna töb­bet, és nyernek havonta 4473 forintot. Sok kárt okozott eddig, és sürgősen meg kell szüntet­ni azt, hogy a jó minőségű pillangós szénát kizárólag a lovak fogyasztják. Tudni kell a szövetkezetek ál­lattenyésztőinek, hogy 1 kiló pillangósszénában lévő fehérje 2 liter tej termeléséhez elegen­dő. A gazdaságos takarmány­felhasználás csak az érdem­szerinti etetés pontos be­tartásával lehetséges. Az egyedi etetés — amely kü­lönösén a tehenek tejelési idő­szakra való előkészítésekor játszik nagy szerepet — fontos tényezője a termelékenység emelésének. A berceli Vörös Csillag Tsz Böske nevű tehene előkészítés nélkül — napi 9 kilós legma­gasabb hozam mellett — há­romszáz nap alatt 2362 kiló tejet termelt. Ugyanez a tehén a következő esztendőben — napi 19,5 kilós legmagasabb hozam mellett — háromszáz nap alatt — 4013 kiló tej ter­melésével hálálta meg az egye­di etetést és a gondos, jó elő­készítést. Számtalan példát sorolhat­nánk még fel, amelyek mind­mind azt bizonyítanák, hogy hogy saját zsebének ellensége az a szövetkezet, amelyik nem alkalmazza az egyedi takar­mányozást. Hogyan készítsük elő ete­tésre a takarmányt? Ügyelni kell arra, hogy ne kerüljön közéje föld, mentes legyen a penészes, romlott ré­szektől, mert ez hasmenést, emésztési zavarokat okoz. A szalmaféléket szecskázzuk. A szarvasmarháknak 3—4. a ju­hoknak 1,5—2 centiméter hosz- szú szecska a legmegfelelőbb. Az abraktakarmányt zúzva, il­letve darálva etessük, mert a jó darálás 10—12 százalékkal növeli az emészthetőséget. A lovaknak durvaszemű, a szarvasmarháknak, juhoknak közepes nagyságú darát ké­szítsünk. A sertéseknek a fi­nom. lisztszerű takarmányőrle­mény a legalkalmasabb. Az abrakkeverékben feltétlenül szerepeljen lucernaliszt. He­lyes, ha 15—30 százalékát ké­pezi. Ezzel fehérjedússá lesz a takarmány. A lucernaliszt ki­lőj á — amelyet elsőrendű szá­raz lucernából készíthetünk — 80 deka szemes takarmánynak felel meg. A répaféléket, tököt, burgo­nyát géppel szeleteljük fel. A szarvasmarhák télen nagy mennyiségű rostot fogyaszta­nak; Helyes, ha pácolással meg­puhítjuk és ízletesebbé tesszük a kemény takar­mányt. A pácolás megkönnyíti a rá­gást és bendő baktériumai a rostot könnyebben feltárják. A pácolásnál egynapi adagnak megfelelő szecskát, pelyvát, töreket, egy kevés abrakot, fel­aprított takarmányrépát, vagy cukorgyári nyersszeletet, silót rétegenként összekeverünk és sósvízzel enyhén meglocsolunk. A pác 24—48 órai állás után bemelegszik és egészséges tej­savas erjedés indul meg ben­ne. Az erjedés alatt a rostos, száraz takarmányok megpu­hulnak és az egész keverék kellemes ízű lesz. Helyes, ha a szálastakar­mányt mérve porciózva ada­goljuk. A téli takarmányozásnál nem szabad megfeledkez­nünk az állatok só- és mész- szükscgletének biztosításá­ról. A szarvasmarháknak általában 100 kiló élősúlyra 10 gramm sót, a sertéseknek 10 kiló élő­súlyra 1 gramm sót adagol­junk. Takarmánymészből az abrakkeverék 2 százalékát ada­goljuk. Azaz kilogrammonként 20 gramm takarmánymeszet keverjünk az abrakhoz. Jó mi­nőségű réti- vagy pillangós­széna etetésekor mész adagolá­sára nincs szükség. Feladata valamennyi terme­lőszövetkezetnek, hogy gazda­ságos takarmányozással bizto­sítsa állatállományának jó kon­dícióját, a tél folyamán is emelje a terméshozamokat. Párák Miklós takarmánygazdálkodási előadó Most van az istállótrágya kihordási ideje A helyes istállótrágya-gazdálkodás alapja, hogy a trágya mielőbb a talajba kerüljön, mert így a legkisebb a veszteség. Szocialista nagyüzemeinkben megvan a lehetősége annak, hogy a trágyát idejében és gyorsan kihordjuk. Jól szervezték meg a trágya kihordását a nagyoroszi Úttörő Tsz-ben. A tél folyamán már több mint 10 holdat trágyáztak meg, amit rövi­desen földbe szántanak. A képen Fekete Pál a termelőszövetkezet egyik fogatosa éppen a trágyát szórja, \ nsgyorosii Siáadság Tsz alapító tagjai Önszántunkból, saját akarat tünkből alakítottuk meg * Szabadság Termelőszövetkezet tét — mondja Szabó László. Az Úttörő Tsz eredményei meggyőztek arról, hogy a szö­vetkezetben érdemes dolgozni — fejezi ki véleményét Uskert Ferencné, Ungi István, a nagyoroszi Szabadság Tsz egyik alapító tagja. Urbán János elsők között írta alá a belépési nyilatko­zatot. Tsz tagok téli üdülése 45 munkában kitűnt tsz-taq töltött már meqyónkbol jól meg­érdemelt két hetet az ország leg­szebb üdülőiben a télen. Jelen­leg heten üdülnek és 15-en már készülődnek, hogy a január vé­gét és február eiejét valamelyik szép mátrai vagy Pest környéki üdülőben töltsék. Hétfőn az aláb­bi levelet kapta szerkesztősé­günk Mátraházáról. Holes István, a cserhátsurányi Szabadság Tsz tag la írta: „Kedves elvtársak! Mátrahá­za egyik szép üdülőjében töl­tök két hetet. Nagyon jól ér­zem magam, és örülünk vala­mennyien az itteni szép na­poknak. Egy esztendei nehéz munkánk után jól esik a pihe­nés. Jól esett volna azelőtt is, de alckor nem lehetett. Pár­tunknak és népi demokrá-' ciánknak köszönhetjük, hogy olyan helyen üdülünk, ahol a felszabadulás előtt csak az urak pihenték ki a semmitte­vés fáradalmait — a mi keser­ves munkánkból szerzett pén­zen. Ma pedig a termelőszövet­kezetek tagjai, munkások, pa­rasztok, különböző foglalkozá­sú becsületes dolgozók élvezhe­tik a Mátra szépségét. Az or­szág minden részéből vannak itt elvtársak. Még 70 évesek is akadnak köztünk, akik most mintha újból megfiatalodtak volna, ott vannak minden ki­ránduláson, kultúrműsoron. Ügy érezzük magunkat, mint­ha már régóta együtt lennénk és egy nagy család volnánk

Next

/
Thumbnails
Contents