Szabad Nógrád. 1956. január (12. évfolyam. 1-8. szám)
1956-01-14 / 4. szám
ÍíetÍböl A termelőszövetkezeti élet krónikája Január 29-én megyei tsz tanácskozás Mi újság Karancsalja szövetkezeti községben Szeptember elején alakult meg Karancsal- ján a Béke Termelőszövetkezet. Az eltelt néhány hónap alatt nagy eredményeket értek el. A tsz-tagok komolyan veszik a közös gazdálkodást, sokat tesznek a szövetkezet megerősítése érdekében. Az őszi munkák során 64 katasztrális hold szántóföldön végezték el a vetést. Különösen a kommunisták végeztek jó munkát, akik élenjárva kétszer annyi munkaegységet teljesítettek, mint a tsz többi tagjai. Sztkszai Sándor 50, Eged. Béla 43, Sándor József 39 munkaegységet értek el december 31-ig. A férfiak mellett jól dolgoztak a nők is. Kojnok Béláné 14, Pál Mihályné 11 munkaegységet dolgozott. A munkához való jóviszonyt, a szövetkezet erősségét mutatja az, hogy már a kezdet kezdetén bevonták a munkaképes családtagokat is a munkába. Juhász János és családja már 94 munkaegységet ért el. Az első napokban nehezen indult a munka. De hogy telt az idő, mindjobban magukénak érezték a szövetkezetei, megszokták a közös munkát. — Már előleget is osztottunk — mondja nagy komolyan Kojnok Béláné — mégpedig 10 forintot egy munkaegységre. Hogy honnan? Hát fuvaroztunk, öt pár lovunk van, fuvar pedig akad bőven. A termelőszövetkezet tagjai bátran indultak az újnak. Merész célokat tűztek maguk elé, de ezek a célok elérhetők. így például ebben az évben túl akarják szárnyalni az egyéniek terméseredményeit. Ennek érdekében alkalmazzák a nagyüzemi gazdálkodásban bevált új agrotechnikai módszereket: a fej trágyázást, a négyzetes vetést. Salgótarján közelsége jó piacot biztosít a termelőszövetkezetnek. Ezért három holdon kertészetet létesítenek. Eged Béla kertész és 3—4 asszony dolgozik a kertészetben. Azon vannak, hogy tavasszal minél több hagymát, paprikát, paradicsomot és egyéb zöldségfélét szállítsanak Salgótarján piacra. Tizenhat holdon termelnek kukoricát. A terület nagyrészét négyzetesen vetik, hogy minél jobban alkalmazni tudják a gépeket. — A gép a mi jóbarátunk — mondja Juhász János, a termelőszövetkezet elnöke. — A Ka- rancskeszi Gépállomás traktorosai több, mint 160 holdon végezték el az őszi szántást. 70 holdat már műtrágyáztunk. A három hold cukorrépa földre pedig 150 mázsa trágyát szórtunk ' holdanként. Majd jó mélyen meg szántottuk. A növénytermelés mellett nagy gondot fordítunk az állattenyésztésre is. Igaz, jelenleg még csak lovak vannak, de úgy határoztunk, törzstehenészetet létesítünk. A terv szerint már márciusban 10 darab tehenet, 10 anyakocát és egy kant állítunk be tenyésztésbe. Van azonban egy hiba. Istállónk nincs. A lovak még most is a régi egyéni istállóban vannak. Szükséges tehát az építkezés. Be is terveztünk egy 50 férőhelyes szarvasmarha-istállót, egy ser- tésfiaztaíót, két darab 80 köbméteres silót és egy kút építését. Így teljesen új majort akarunk építeni. A tervben benne is szerepel, csak az a baj, hogy a járás az év második felére ütemezte be. Ugyanakkor az állatokat tavaszra. Volna itt más megoldás is, ami segítene a bajon. A 28 hold gyümölcsösünk szélén van az erdőgazdaságnak egy épülete istállóval. Már három kérvényt is küldtünk, engedjék át nekünk ezt az épületet. De még választ sem küldtek. Pedig, ha ezt megkapnánk, együtt lehetne a ló, beállíthatnánk a sertéseket és ebben az évben kétszer js tudnánk elletnU Az elért eredmények mellett azonban hibák is akadnak. Tíz tag még nem vett részt a közös munkában, úgy tervezik, hogy majd csak a tavasszal kezdenek hozzá, de vannak olyanok is, mint Hegedűs István és Barják Lajos, akik a belépési nyilatkozat kitöltése óta feléje sem néztek a termelőszövetkezetnek. A tulajdonukban levő állatokat — megsértve az alapszabályt — továbbra is megtartották. A közös munkában részt nem vevők között találunk párttagokat is. Olyanok, mint Kakuk József né, Pál István, akik eleinte lelkes hívei voltak a szövetkezetnek, most pedig megtorpantak. A 34 főből álló termelőszövetkezeti pártszervezet vezetősége és minden tagja folytasson nevelőmunkát, hogy akik a közös munkából távolmaradtak, mielőbb bekapcsolódjanak a munkába; Az első hetek nekibuzdulása után a járási szervek illetékesei úgyszólván magára hagyták a szövetkezetét. A kezdeti nehézségekkel egyedül kellett és kell megbirkózniuk. A nagyüzemi gazdálkodásban járatlan emberek elvárják, hogy a járási párt- és tanácsszervek vezetői, szakemberei segítsenek nekik a munka továbbvitelében. A könyvelés, a pénz- gazdálkodás, a munkaegységszámolás mind új. Erre meg kell tanítani a fiatal szövetkezet tagjait; — A megalakulás óta hosszas utánjárás után egyszer jött ki a járási könyvelő <—■ mondja Nagy Mihály, a termelőszövetkezet könyvelőle. — Megmutatta mit, hová kell írni, hogyan kell könyveket vezetni és azóta — pedig van elég problémánk r— felénk se jön senki. A járási szervek több segítségére van szükség, hogy a karancsalji Béke Tsz-ben minden tag kivegye részét a közös munkából, betartsák az alapszabályt, mert csak akkor tudják megmutatni a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, csak akkor tudnak olyan eredményeket elérni, hogy valóban mindenki megirigyelheti őket, (Ángyai) A gazdaságos takarmányozásról Tanácskozásra jönnek össze • hónap 29-én Salgótarjánban megyénk termelőszövetkezeteinek küldöttet. A tanácskozás célja az lesz, hogy megbeszéljék a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének feladatait. A pásztói Szabadság Tsz vendégül látta az elmúlt vasárnap megyénk legfiatalabb szövetkezetét az ez évben alakult nagyoroszi Szabadság Tsz-L 21-en jöttek el Nagyorosziból és az egész napot Pásztón töltötték. Alaposan szemügyre vették a vendéglátók portáját. Elismeréssel nyilatkoztak a házigazdák állatállományáról, a szövetkezet fejlődéséről. Tetszett valamennyiüknek a tsz nemrégen létesült, jól felszerelt kovácsműhelye. Ungi Istvánnak meg Urbán Jánosnak még kedve is szottyant, hogy neki gyűrkőz- zenek egy kis kovácsolásnak. A látogatást baráti beszélgetés zárta be, amelyen a pásztóiak sok-sok hasznos útmutatást adtak az orosziaknak. Mondták is a vendégek, hogy ez a látogatás nagyon megkönnyíti majd az első lépéseket. Nagy gondot fordítanak ez évben a rétsági járás termelőszövetkezetei a takarmánynövények termelésére. Lényegesen megnövelik a vetésterületet. Az elmúlt évi 235 hold helyett az idén 450 holdon termelnek kukoricát. A pillangósok vetésterületét 380 holdra emelik. Valamennyi brigád javaslata érvényesült a nagyoroszi Úttörő Tsz tervkészítésében, ^.z állattenyésztő-brigád tagjai például azt javasolták, hogy jó jövedelmet hoz a szövetkezetnek a sertéshizlalás — hizlaljanak 100 darab sertést. Ugyanekkor a növénytermesztők 60 hold négyzetesen vetett kukoricát termelnek, hogy a hizlaláshoz szükséges takarmányalapot is biztosítsák. 50 férőhelyes tehénistállót épít ez évben a berkenyéi Petőfi Tsz. hogy fejleszthesse a saarvasmarha-törzsét; Az istállóban önitatókat szerelnek. A padlás magtárként szolgál majd; Kitüntetik megyénk legjobb termelőszövetkezeti könyvelőit. Az elmúlt esztendőben legjobban Szentkereszti Ábel, a nagykeresztúri Petőfi Tsz könyvelője dolgozott, Ő kapja a „Nógrád megye első legjobb termelőszövetkezeti könyvelője" címet, oklevéllel és 800 forint pénzjutalommal együtt. A második helyre Molnár István, az érsekvadkerti Tartós Béke, míg harmadikra Dombóvári Mihályné, a berkenyéi Petőfi Tsz könyvelője került. Az oklevélen kívül ők 800, illetve 700 forint pénzjutalomban részesülnek. Kitüntetik a járások legjobbjait is. A balassagyarmati járásban Berta István, a dejtári József Attila, a rétságiban Vikor Ernő, a rom- hányi II. Rákóczi, a pásztóiban Szénási Margit, a kutasói Béke Útja, a szécsényiben Herczeg János, a hollókői Dózsa, a salgótarjáni járásban pedig Rozgonyi József, a bocsár- lapújtői Űj Barázda Tsz könyvelője dolgozott a legjobban. Az oklevél mellett, valameny- nyien 500—500 forint pénzjutalmat kapnak. Nagyszerű tervekkel indul az új esztendőnek a diósjenői Üj Barázda és Tolbuchin Tsz. Az Üj Barázda tagjai úgy határoztak, hogy a kertészetre fordítják a legnagyobb gondot. Rendszeresen szállítanak Vác- ra friss gyümölcsöt és zöldséget. A Tolbuchin a tehenészetet fejleszti és növeli a tejhozamot. Exportra termel majd babot az egyházasdenge- legi Petőfi Tsz. A dengelegiek emellett 10 hold heterózis kukoricára és 5 hold kölesre kötöttek termelési szerződést. A tereskei Zalka Máté Tsz-ben megkezdték a pincegombatermesztést. Egyelőre 100 négyzetméteren termelnek gombát. Négyzetméterenként 3 kilogramm termést várnak és a 100 négyzetméterről évi 9000 forint jövedelemre számítanak. Fejlesztik álla tállományuka t a karancskeszi termelőszövetkezetek. A Szabadság 8, a Rákóczi pedig 4 darab fejőstehenet vásárolt. A két tsz.-nek 4 évi működése alatt most van először tehénállománya. A sóshartyáni Virágzó Élet Tsz állami és saját erőből 600 férőhelyes juhhodályt épített; Az elesi Haladás Tsz 40 férőhelyes szarvasmarhaistállót épített romépületből. A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN IS rendkívül nagy szerepe van a gazdaságos takarmányozásnak. Az elmúlt esztendőben mind szemes-, mind szálastakarmányból jó termést takarítottak be tsz-eink. Nem mindegy azonban, hogyan gazdálkodnak vele, úgy használják-e fel, hogy növeljék az állatállomány kondícióját, emeljék a terméshozamot, vagy csupán tartsák, de ne fejlesszék az állományt. Egy pillanatra sem szabad megfeledkezni a beosztásról és a takarékosságról. Az elmúlt esztendőben igen kevés szövetkezet mondhatta, hogy gazdaságosan bánik a takarmánykészletével. Pazaroltak, rosszul, rendszertelenül etettek. Az eredmény az lett, hogy az állattenyésztés nem hozott jövedelmet, sőt ráfizettek. A mohorai Kossuth Tsz 13 darab tehenének március havi istállóátlaga például 1,5 liter volt. A 13 tehéntől tehát mindössze 604 litert fejtek havonta. A megye istállóátlaga akkor 5,2 litert mutatott. Ha a mo- horaiak legalább ezt elérik, 1491 literrel fejtek volna többet, és nyernek havonta 4473 forintot. Sok kárt okozott eddig, és sürgősen meg kell szüntetni azt, hogy a jó minőségű pillangós szénát kizárólag a lovak fogyasztják. Tudni kell a szövetkezetek állattenyésztőinek, hogy 1 kiló pillangósszénában lévő fehérje 2 liter tej termeléséhez elegendő. A gazdaságos takarmányfelhasználás csak az érdemszerinti etetés pontos betartásával lehetséges. Az egyedi etetés — amely különösén a tehenek tejelési időszakra való előkészítésekor játszik nagy szerepet — fontos tényezője a termelékenység emelésének. A berceli Vörös Csillag Tsz Böske nevű tehene előkészítés nélkül — napi 9 kilós legmagasabb hozam mellett — háromszáz nap alatt 2362 kiló tejet termelt. Ugyanez a tehén a következő esztendőben — napi 19,5 kilós legmagasabb hozam mellett — háromszáz nap alatt — 4013 kiló tej termelésével hálálta meg az egyedi etetést és a gondos, jó előkészítést. Számtalan példát sorolhatnánk még fel, amelyek mindmind azt bizonyítanák, hogy hogy saját zsebének ellensége az a szövetkezet, amelyik nem alkalmazza az egyedi takarmányozást. Hogyan készítsük elő etetésre a takarmányt? Ügyelni kell arra, hogy ne kerüljön közéje föld, mentes legyen a penészes, romlott részektől, mert ez hasmenést, emésztési zavarokat okoz. A szalmaféléket szecskázzuk. A szarvasmarháknak 3—4. a juhoknak 1,5—2 centiméter hosz- szú szecska a legmegfelelőbb. Az abraktakarmányt zúzva, illetve darálva etessük, mert a jó darálás 10—12 százalékkal növeli az emészthetőséget. A lovaknak durvaszemű, a szarvasmarháknak, juhoknak közepes nagyságú darát készítsünk. A sertéseknek a finom. lisztszerű takarmányőrlemény a legalkalmasabb. Az abrakkeverékben feltétlenül szerepeljen lucernaliszt. Helyes, ha 15—30 százalékát képezi. Ezzel fehérjedússá lesz a takarmány. A lucernaliszt kilőj á — amelyet elsőrendű száraz lucernából készíthetünk — 80 deka szemes takarmánynak felel meg. A répaféléket, tököt, burgonyát géppel szeleteljük fel. A szarvasmarhák télen nagy mennyiségű rostot fogyasztanak; Helyes, ha pácolással megpuhítjuk és ízletesebbé tesszük a kemény takarmányt. A pácolás megkönnyíti a rágást és bendő baktériumai a rostot könnyebben feltárják. A pácolásnál egynapi adagnak megfelelő szecskát, pelyvát, töreket, egy kevés abrakot, felaprított takarmányrépát, vagy cukorgyári nyersszeletet, silót rétegenként összekeverünk és sósvízzel enyhén meglocsolunk. A pác 24—48 órai állás után bemelegszik és egészséges tejsavas erjedés indul meg benne. Az erjedés alatt a rostos, száraz takarmányok megpuhulnak és az egész keverék kellemes ízű lesz. Helyes, ha a szálastakarmányt mérve porciózva adagoljuk. A téli takarmányozásnál nem szabad megfeledkeznünk az állatok só- és mész- szükscgletének biztosításáról. A szarvasmarháknak általában 100 kiló élősúlyra 10 gramm sót, a sertéseknek 10 kiló élősúlyra 1 gramm sót adagoljunk. Takarmánymészből az abrakkeverék 2 százalékát adagoljuk. Azaz kilogrammonként 20 gramm takarmánymeszet keverjünk az abrakhoz. Jó minőségű réti- vagy pillangósszéna etetésekor mész adagolására nincs szükség. Feladata valamennyi termelőszövetkezetnek, hogy gazdaságos takarmányozással biztosítsa állatállományának jó kondícióját, a tél folyamán is emelje a terméshozamokat. Párák Miklós takarmánygazdálkodási előadó Most van az istállótrágya kihordási ideje A helyes istállótrágya-gazdálkodás alapja, hogy a trágya mielőbb a talajba kerüljön, mert így a legkisebb a veszteség. Szocialista nagyüzemeinkben megvan a lehetősége annak, hogy a trágyát idejében és gyorsan kihordjuk. Jól szervezték meg a trágya kihordását a nagyoroszi Úttörő Tsz-ben. A tél folyamán már több mint 10 holdat trágyáztak meg, amit rövidesen földbe szántanak. A képen Fekete Pál a termelőszövetkezet egyik fogatosa éppen a trágyát szórja, \ nsgyorosii Siáadság Tsz alapító tagjai Önszántunkból, saját akarat tünkből alakítottuk meg * Szabadság Termelőszövetkezet tét — mondja Szabó László. Az Úttörő Tsz eredményei meggyőztek arról, hogy a szövetkezetben érdemes dolgozni — fejezi ki véleményét Uskert Ferencné, Ungi István, a nagyoroszi Szabadság Tsz egyik alapító tagja. Urbán János elsők között írta alá a belépési nyilatkozatot. Tsz tagok téli üdülése 45 munkában kitűnt tsz-taq töltött már meqyónkbol jól megérdemelt két hetet az ország legszebb üdülőiben a télen. Jelenleg heten üdülnek és 15-en már készülődnek, hogy a január végét és február eiejét valamelyik szép mátrai vagy Pest környéki üdülőben töltsék. Hétfőn az alábbi levelet kapta szerkesztőségünk Mátraházáról. Holes István, a cserhátsurányi Szabadság Tsz tag la írta: „Kedves elvtársak! Mátraháza egyik szép üdülőjében töltök két hetet. Nagyon jól érzem magam, és örülünk valamennyien az itteni szép napoknak. Egy esztendei nehéz munkánk után jól esik a pihenés. Jól esett volna azelőtt is, de alckor nem lehetett. Pártunknak és népi demokrá-' ciánknak köszönhetjük, hogy olyan helyen üdülünk, ahol a felszabadulás előtt csak az urak pihenték ki a semmittevés fáradalmait — a mi keserves munkánkból szerzett pénzen. Ma pedig a termelőszövetkezetek tagjai, munkások, parasztok, különböző foglalkozású becsületes dolgozók élvezhetik a Mátra szépségét. Az ország minden részéből vannak itt elvtársak. Még 70 évesek is akadnak köztünk, akik most mintha újból megfiatalodtak volna, ott vannak minden kiránduláson, kultúrműsoron. Ügy érezzük magunkat, mintha már régóta együtt lennénk és egy nagy család volnánk
