Szabad Nógrád. 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)

1955-11-23 / 92. szám

2

SZABAD KOGRAD

1955. november 21.

A Magyar Da Igasók Dártga

Késponti Vezetőségének határozata

aw. alapszervezeti pártvezetőségek és a pártbizottságok, valamint a revíziós bizottságok beszámolási kötelezettségéről, a pártvezetőségek, a pártszervek és a revíziós bizottságok njjáválasztásáról 1956. január 1 és április 23 között

A Központi Vezetőség kötelezi az alapszervezetek vezetőségeit, a községi pártvezetőségeket és a pártbizottságokat, az üzemi, a hivatali, az intézményi, a kerületi, a járási, a városi, a megyei, a budapesti pártbizottságokat, továbbá a budapesti kerületi, a városi, a járási, a megyei, a budapesti revíziós bizottságokat, hogy a Szervezeti Szabályzat előírásainak megfelelően számoljanak be végzett munkájukról

a párttaggyűlések, illetve pártértekezletek előtt.

Január 1-től február 20-ig az alapszervezetek megválasztják az alap6zervezetek vezetőségeit, az üzemi, községi, hivatali, intézményi pártbizottságokat; március 10—április 5-e között a városi, a kerületi, a járási pártbizottságokat és revíziós bizottságokat; április 5 és április 23 között a budapesti, a megyei pártbizottságokat és a revíziós bizottságokat. «

I.

Az alapszervezetekben a be- ■ újjávélasztása a következőszámoló és a párt vezetőségek I képpen történjék:

A)

A taggyűlés és a beszámoló

1: Az alapszervezet vezetőségének beszámolója, valamint a vezetőség és a küldöttek megválasztása a pártértekezletre az alapszervezet taggyűlésén történik.

2. A taggyűlést munkaidőn kívül kel] megtartani. A több műszakban dolgozó üzemek, műhelyek pártszervezetének taggyűlését — ha erre lehetőség van — a műszakok közös szabadnapján tartsák meg. Ha erre nincs lehetőség, a taggyűlést két részletben kell megtartani és a szavazás eredményét összesíteni kell.

3. A beszámoló-vezetőség- választó taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a párt- szervezetben nyilvántartott párttagaltnak legalább kétharmada jelen van. Amennyiben a beszámoló-vezetőségválasz- tó taggyűlésen a párttagok kétharmada nem jelenik meg, úgy a taggyűlést meg kell ismételni. ....

4. Szavazati joguk van: A pártszervezetben nyilvántartott és érvényes párttagsági könyvvel rendelkező párttagoknak, akik 3 hónapnál hosz- szabb idő óta nincsenek elmaradva a tagsági járulék fizetésével.

5. Tanácskozási'"joguk van:

a) A pártszervezetben nyilvántartott és érvényes tagjelöltigazolvánnyal rendelkező tagjelölteknek, akik 3 hónapnál hosszabb idő óta nincsenek elmaradva a tagsági járulék 1 2 3

fizetésével, b) A felsőbb párt- szervek megbízólevéllel ellátott képviselőinek.

6. Az alapszervezet vezetőségébe a vezetőség tagjának, s a felsőbb pártértekezletre küldöttnek választhatók: a) Az alapszervezet nyilvántartásában szereplő párttagok; b) A területi alapszervezet vezetőségi tagjának olyan párttagok is megválaszthatok, kik bár valamely üzemi, hivatali .vagy intézményi pártszervezethez tartoznak, de az illető alapszervezet területén laknak; c) Pártértekezletre küldöttnek választhatók azok a párttagok is, akik nem az illető pártszervezetben vannak nyilvántartva.

7. A beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlésnek két napirendi pontja legyen: a) A pártszervezet vezetőségének beszámolója a végzett munkáról, és a további felddatok- ról; a beszámoló, feletti vita, a határozati javaslat megvitatása, s a határozati javaslat elfogadása; b) A pártvezetőség és a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletre.

8. Az alapszervezet vezetőségének beszámolóját a vezetőség előzetesen tárgyalja meg. Ha valamelyik vezetőségi tagnak a vezetőségi ülésen kifejtett álláspontját a vezetőség elutasítja, de véleményét továbbra is fenntartja, azt a taggyűlésen kifejtheti.

B)

A jelölés és a választás az alapszervezet taggyűlésén

1. A taggyűlés nyűt szavazással megválasztja:

a) A taggyűlés elnökét és 3—25 tagú elnökségét (azokban a pártszervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek száma összesen tizen alul van, csak elnököt) a tanácskozás vezetésére;

b) Jegyzőt a jegyzőkönyv vezetésére;

c) 3—7 tagú jelölőbizottságot a vezetőségbe választandó tagok és a felsőbb pártértekezlet küldötteinek jelölésére (azokban a pártszervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek száma összesen harmincon alul van, nem kell jelölőbizottságot választani).

d) 3—5 tagú Szavazatszedő bizottságot.

Az elnökre, az elnökség tagjaira, a jegyzőre, a jelölőbizottság és a szavazatszedő bizottság tagjaira a párttagság tegyen javaslatot.

2. A taggyűlés titkosan megválasztja:

a) Az alapszervezet vezetőségét;

b) A szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldötteket a felsőbb pártértekezletre.

A taggyűlés megválasztja a pártszervezet vezetőségét — az egyes vezetőségi tagok funciójáról azonban a megválasztott új vezetőség dönt.

3. A jelölés és a választás csak a beszámoló feletti vita

és a határozati javaslat elfogadása után történhet meg.

4. A jelölés előtt a taggyűlés elnöke bejelenti, hogy a felsőbb pártszerv jóváhagyása alapján a vezetőségbe hány tagot és a felsőbb pártértekezletre hány küldöttet választanak.

5. A pártszervezet lelépő vezetősége jelölt-névsort nem terjeszthet be.

6. A jelölés módja:

a) Azokban az alapszervezetekben, ahol együttesen 30-nál több a tagok és a tagjelöltek száma: a jelölőbizottság a taggyűlés tanácskozása alatt ösz- szeállítja a vezetőségi tagoknak és a küldötteknek javasoltak névsorát s azt megvitatja. A beszámoló feletti vita lezárása és a határozati javaslat elfogadása után a jelölőbizottság elnöke ismerteti a jelöltek névsorát, majd átadja ezt a .sgeyűlés elnökének. A jelölőbizottság javaslatától függetlenül joga van minden jelenlévő párt tagnak, illetve tagjelöltnek jelöltet vagy jelölteket javasolni. E jogukra az elnök köteles figyelmeztetni a párttagokat és tagjelölteket.

b) Azokban az alapszervezetekben, ahol az összes párttagok és tagjelöltek száma együttesen nem haladja meg a 30-at: a beszámoló feletti vita és a határozati javaslat elfogadása után a taggyűlés

elnöke ismerteti a taggyűléssel a jelölés módját és felkéri a párttagokat, hogy tegyenek javaslatot az alanezervezet vezetőségébe jelöltekre. Minden jelenlévő párttag, illetve tagjelölt javasolhat jelöltet vagy jelölteket.

c) A párttagok több jelöltet is javasolhatnak, mint ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet kell választani.

7. A jelöltek névsorának ösz- szeáiütása:

A jelölés lezárása után az elnök felolvassa a jelölőbizottság, illetve a párttagság javaslatát. hogy minden párttag jól megjerezhesse a jelölteket a nyílt szavazás útján szavazólapra való felvétel céljából. Ezután az elnök a javasolt jelölteket vitára bocsátja. A vita során az egyes jelölésekhez a párttagok és tagjslöltek korlátlan számban szólhatnak hozzá; megindokolhatják, miért tartják alkalmasnak az i.lető tagjelöltet vagy javasolhatják a tageyűlésnek az elnök által vitára bocsátott jelölt jelölésének elutasítását. A jelöltek a párttagok, illetve tagjelöltek kívánságra tartoznak a taggyűlésen életrajzukat röviden ismertetni; a feltett kérdésekre válaszolni. A javasolt jelölt indokolt távollétében az a párttag köteles a jelölt életrajzát ismertetni, aki javasolta jelölését.

Az elnök köteles minden egyes javasolt jelöltet viíára és szavazásra bocsátani és a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott minden egyes jelöltet a szavazólapra felvenni.

Egy-egy jelölt feletti vita lezárása után a taggyűlés nyílt szavazás útján szótöbbséggel dönt arról, hogy a jelöltet fel- vsszi-e a szavazólapra vagy sem. A szavazólapon a jelöltek sorrendjét a következőképpen kell megállapítani:

A szavazólapra először a jelölőbizottság által beterjesztett és a tagság többsége által jóváhagyott jelölteket kell felvenni.

Ezt követőleg kell a párttagság által pótlólag javasolt jelölteket a kapott szavazatok sorrendjében a szavazólapra felvenni.

Azokban a 30 párttagon aluli párt-alapszervezetekben, ahol nem választanak jelölő- bizottságot, a kapott szavazatok arányában kell a jelöltek sorrendjét megállapítani.

8. A vezetőségi tagok jelölésével és a jelölésük feletti vitával párhuzamosan és azonos módon kell javaslatot tenni a felsőbb pártszerv pártértekezletén részvevő, szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldöttek jelölésére is. A küldöttek jelölése feletti vita lezárása után az elnök intézkedik. hogy a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott pártvezetőségi tagnak jelölt elvtársakat és a pártértekezletre küldöttnek jelölteket egymástól különválasztva, de egy névsorba foglalják és a taggyűlésen szavazati joggal bírók számának megfelelő mennyiségben e névsort sokszorosítsák. A sokszorosított névsoron (szavazólapon) fel kell tüntetni hogy a taggyűlés hány vezetőségi tagot és a pártértekezletre hány küldőt tét választhat. A névsorok elkészítésének és sokszorosításának idejére az elnök a taggyűlést felfüggeszti és szüne tét rendel el.

9. A szavazás módja:

A szavazólapok elkészítése után a taggyűlés folytatja munkáját. A szavazatszedő bizottság tagjai kiosztják a je löltek sokszorosított névsorát (a szavazólapot) a szavazati joggal bíró párttagoknak, s az elnök ismerteti a tagsággal a szavazás módját.

A szavazás úgy történik, hogy minden szavazati joggal bíró párttag a szavazólapon

annyi jelölt nevét hagyja

meg, ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet választhat a taggyűlés, a többi nevet pedig áthúzza. Ha a párttag titkos szavazás során kevesebb nevet húz át a szükségesnél, vagy egyáltalán senkinek' a nevét sem húzza ki, úgy kell tekinteni, hogy a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet.

Emellett minden párttagnak joga van a szavazólapra új jelölt vagy jelöltek nevét beírni s helyettük másokét kihúzni. A párttagok a szavazólapot összehajtva, sajátkezű- lég dobják a zárt urnába. A titkos szavazás alatt a taggyűlés helyiségében csak a szavazati joggal rendelkező párttagok és a felsőbb pártszervek megbízottai lehetnek jelen.

10. A szavazatok összeszám- liálasának idejére az elnök a taggyűlést felfüggeszti és szünetet rendel el." A szavazás után a szavazatszedő bizottság nyomban hozzákezd a szavazatok összeszámlálásához. Ha ugyanaz a név egy listán többször szerepel, csak egy szavazatnak számít. A pártvezetőség megválasztott tagjainak és a felsőbb pártszerv értekezletén részvevő teljes, illetve szavazati joggal bíró küldötteknek azok tekinthetők, akik a legtöbb szavazatot kapták.

11. A szavazatok megszámlálása után a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a szavazás eredményét. Ezután a taggyűlés elnöke rövid zárszót tart, s a taggyűlést bezárja.

12. Azokban a pártszervezetekben, amelyekben a tagok és a tagjelöltek létszáma együttesen a tizet nem haladja meg, a taggyűlés csak titkárt és titkárhelyettest választ.

13. A szavazás eredményét a jegyző jegyzőkönyvbe foglalja úgy. hogy minden jelölt neve mellé bevezeti a ráeső érvényes szavazatok számát. A jegyzőkönyvet a taggyűlés elnöke, a szavazatszedő bizottság valamennyi tagja és a taggyűlés jegyzője aláírja. A taggyűlésről és a szavazásról készült jegyzőkönyv egyik példányát a felsőbb pártszervnek kell megküldeni, másod- példányát pedig, mint bizalmas okmányt az alapszervezet vezetősége megőrzi.

14. A megválasztott párt- vezetőségeket a felsőbb pártszerv a megválasztást követő két héten belül hagyja jóvá, indokolt esetben újabb választást tűzhet ki.

15. Azokban a községekben, ahol a párttagság száma 100- nál kevesebb és 2, vagy ennél több alapszervezet van, községi pártvezetőséget kell választani. Ezeken a helyeken először külön-külön választják meg az alapszervezetek vezetőségeit; majd utána ösz- szevont taggyűlésen a községi pártvezetőséget és a felsőbb pártértekezletre a küldötteket.

II.

A)

A pártértekczlei és a beszámoló

1. A pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolója és újjáválasztása, valamint a felsőbb pártértekezletre javasolt küldöttek megválasztása pártértekezleten történik. Pártértekezletet kell tartani Budapesten, a budapesti kerületekben, a megyékben, a járásokban és a városokban; azokban az üzemekben, hivatalokban és intézményekben, ahol a párttagság száma meghaladja a 300-at. valamint azokban a községekben, ahol a párttagság száma a helyi pártszervezetekben együttvéve meghaladja a 100-at.

2. A pártértekezleten a szavazati joggal, a tanácskozási joggal bíró küldöttek, valamint a felsőbb piártszervek megbízólevéllel ellátott képviselői vesznek részt. Szavazati joguk van azoknak, akiket az alapszervezeti taggyűléseken, illetve a pártértekezleteken szavazati joggal küldöttként megválasztottak, s küldöttigazolvánnyal rendelkeznek. Tanácskozási joguk van azoknak, akiket alapszervezeti taggyűléseken., illetve pártértekezleteken tanácskozási joggal megválasztottak és azoknak, akiket a pártbizottságok a pártértekezletre meghívnak, valamint a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselőinek.

3. Az alapszervezetek által

megválasztott üzemi, hivatali, intézményi, kerületi, járási, városi pártértekezleten részvevő küldöttek száma — a tagság és a pártszervezetek számának figyelembevételével — 100—-300-nál ne legyen

több; a községi pártértekezle- tek részvevőinek száma általában 100-nál, a megyei pártértekezleten részvevő küldöttek száma 200—600-nál, a budapesti nártértekezleten 600— 900 küldöttnél ne legyen több. Ezen belül "a tanácskozási jogú küldöttek arányát a tagjelöltek számának figyelembevételével kell meghatározni.

a) Az alapszervezetekben megválasztandó szavazati joggal rendelkező küldöttek és a tanácskozási' jogú küldöttek számát a közvetlen felsőbb pártszerv határozza meg.

4. A beszámoló és vezetőségválasztó pártértekezletnek ' a budapesti kerületekben, a városokban, a járásokban, a megyékben és Budapesten három napirendi pontja legyen.

a) A pártbizottság beszámolója a végzett munkáról és a pártszervezet további feladatai;

b) A revíziós bizottság beszámolója a végzett munkáról;

c) A pártbizottság és a revíziós bizottság megválasztása a felsőbb pártértekezletekre. (A budapesti és a megyei pártértekezletek küldötteket nem választanak.)

5. A beszámoló és vezetőségválasztó pártértekezletnek az üzemekben, a hivatalokban, az intézményekben, a községekben két napirendi pontja legyen:

a) A pártbizottság beszámolója a végzett munkáról és a pártszervezet további feladatai;

b) A pártbizottság, valamint a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletre.

6. A pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolóját a pártbizottság, illetve a revíziós bizottság ülésén előzetesen tárgyalják meg; ha valamelyik pártbizottsági, illetve revíziós bizottsági tagnak a pártbizottsági, illetve revíziós bizottsági ülésen kifejtett álláspontját a pártbizottság, illetve a revíziós bizottság elutasítja és ő véleményét továbbra is fenntartja, azt a pártértekezleten kifejtheti.

B)

A jelölés és a szavazás a pártértekezleíen

1. A pártértekezleten nyílt szavazással választják:

a) Az elnököt az értekezlet vezetésére és a 7—45 tagú elnökséget, valamint a" jegyzőt.

b) Az 5—9 tagú jelölőbizottságot a pártbizottságba választandó tagok, póttagok és a revíziós bizottságba választandó

tagok, továbbá a felsőbb pártértekezletre választandó küldöttek ielölósére;

c) Az 5—8 tagú mandátumvizsgáló bizottságot a küldöttek megbízóleveleinek, a megbízatás érvényességének igazolására.

d) az 5—7 tagú szavazatszedő bizottságot a szavazatok összeszámlátására.

2. A pártértekezleten titlkos szavazással választják:

a) A pártbizottság tagjait, póttagjait és a revíziós bizottság tágjait.

b) A felsőbb pártértekezletre a szavazati joggal és a tanácskozási joggal bíró küldötteket.

3. A jelölés és a szavazás előtt a pártértekezlet elnöke ■bejelenti, hogv a felsőbb pártszerv jóváhagyása alapján a pártbizottságba hány tagot,- póttagot és a revíziós bizottságba hány tagot, továbbá a felsőbb pártértekezletre hány küldöttet választanak.

4. A lelépő pártbizottság és revíziós bizottság jelöltnévsort előzetesen nem terjeszthet b3i

A jelölőbizottság a pártór- tekezlet tanácskozása alatt összeállítja a jelöltek névsorát és azt a jelölőbizottság elnöke ismerteti, majd átadja a pártértekezlet elnökének. A jelöléseikhez a szavazati, valamint a tanácskozási joggal rendelkező küldötteik korlátlan számban szólhatnak hozzá. Jogukban áll a jelöltekhez vagy a jelölőbizottság elnökéhez kérdéseket intézni, aikiik kötelesek a kérdésekre válaszolni. A jelöltek felkérésre tartoznak életrajzukat röviden ismertetni. A jelölt indokolt távollétében a jelölbizotteág elnöke, illetőleg .az őt jelölő küldött ismertetheti a jelölt életrajzát. A jelöltek feletti vita lezárása után az elnök a jelölőbizottság által javasolt jelöltek névsorát szavazásra bocsátja. Külön-külön kell szavazásra bocsátani a pártbizottság tagjainak, a revíziós bizottság tagjainak és a felsőbb pártértekezletre küldötteknek javasolt elvtáreak névsorát (A jelöltek megszavazása a jelölőlistára nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik.)

A jelölőbizottság által javasolt jelöltek mellett joga van minden küldöttnek jelöltet vagy jelölteket javasolni. E jogukra az elnök köteles figyelmeztetni a párté rtekezic- ten részvevő küldötteket. Az elnök a küldöttek által javasolt jelölteket is köteles szavazásra bocsátani. A párttagság által pótlólag javasolt jelöltek felvétele a szavazólapra a kapott szavazatok sorrendjében történik; miután a jelölőbizottság által beterjesztett jelöltek szavazólapra való felvétele megtörtént. A revíziós bizottság tagjainak, illetve a felsőbb pártértekezleteken részvevő küldötteknek ielölése és a szavazólapra való felvétele is a fentiek szerint történik.

5. A szavazólapon több név is szerepelhet, mint ahány tagból álló pártbizottságot és revíziós bizottságot, illetve ahány küldöttet kell a párt- értekezletnek megválasztania;

6. A jelöltek névsorát a vita lezárás® után a jelölőbizottság elnöke megfelelő számban, sokszorosítja és szétosztja a szavazati joggal bíró küldöttek között. A szavazólapon fel kell tüntetni, hogy a pártértekezlet hány pártbizottsági és revíziós bizottsági tagot, illetve hány küldöttet választhat.

7. A titkos választás alatt a pártértekezlet helyiségében csak a szavazati joggal bíró küldöttek és a felsőbb pártszervek megbízottai lehetnek jelen.

8. A szavazás megkezdése előtt á szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a szavazás módját. A szavazás úgy történik, hogy minden szavazati joggal bíró küldött a szavazólapon annyi jelölt nevét hagyja meg, ahány pártbizottsági tagot és revíziós bizottsági tagot, illetve küldöttet választhat meg a pártértekezlzt — a többi nevet pedig áthúzza. Ha a párttag a titkos szavazás során kevesebb nevet húz át a szükségesnél, vasy eeváltalán senkinek a nevét sem húzza ki. úgy kell tekinteni. hogv a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő 6zámú jelöltet. Emellett minden küldöttnek joga van a szavazólapon egyes jelöltek nevét törölni, helvettük másokét beírni. A szavazólapot a küldöttek saiátkezűlee dobják a zárt urnába.

9. A szavazás után a szavazatszedő bizottság megkezdi a szavazatok összezárnia] ását. Ha ugyanaz a név eav szava(Folytatás a 3. oldalon)