Szabad Nógrád. 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)

1955-11-23 / 92. szám

1955. november 23. SZABAD NÓGBÁD 3 PÁRT- ÉS PÁRTEPITÉS & A pártok tatás sikere elsősorban a propagandistákon múlik JL MTV határoaatanah végrehajtásáért Gecse János, a nagybálonyi bányaüzem versenyfelelőse: A rmmkaverseny középpontjába a technika fejlesztését állítjuk Ádám Imre, művezető: Használjuk ki a helyi lehetőségeket Befejeződött Kálló villamosítása módszereket, termelési eljárá­sokat vezetnek be, és a meny- nyiségi tervek teljesítése mel­lett különös gonddal viseltet­nek a minőség és az önkölt­ség alakulása iránt is. Én úgy akarok, e határozat végrehajtásához hozzájárulni, hogy a felajánlások teljesíté­sét rendszeresen, naponta ér­tékeltetem az aknák versenye- seivel — én magam is értéke­lem — s olyan versenyszerve­ző munkát folytatunk, hogy a dolgozók nap mint nap töre­kedjenek módszereik, a meg­lévő szerszámaik és gépi be­rendezéseik korszerűsítésére; Ehhez szükség van arra, hogy a Szénbányászati Minisztéri­umtól kanott szakfilmeket — amelyeknek legtöbbje a szovjet bányászok élenjáró módsze­reit tartalmazza — levetítsük, hot*v dolgozóink ezen keresztül megismerjék az élenjáró mód­szerek előnyeit, ne idegenked­jenek attól, hanem maguk is törekedjenek azok bevezeté­sére. vei a határozat megjelenése után vállaltuk, hogy ezt a gumiszalagot december 1-re újra üzemképessé tesszük. A keleti ereszkében, ahol eddig még nem volt gumiszalag. A jövőben különös gondot fordítunk majd a gépek kar­bantartására is. A TMK mű­helyt jól képzett szakmunká­sokkal erősítjük meg, akik munkájukkal megelőzik majd a bajokat. A gyengébb szak­munkásokat tanfolyamokon képezzük tovább. Ezek az in­tézkedések mind hozzájárul­nak majd a termelési tervek mielőbbi teljesítéséhez, a ter­melékenység emeléséhez. (Folytatás a 2. oldalról) zólapoo .többször szerepel, csak egy szavazatnak számít. A pártbizottság megválasztott tagjainak., póttagjainak, a re­vízión bizottság tagjainak és a lelsőbb pártszerv értekezleté­re fküldöttnék azok tekinten- tendők, akik a legtöbb szava­zatot kapták. 10. A szavazatok megszám­lálása után a szavazatszedő bizottság jegyzőkönyvbe fog­lalja a szavazás eredményét úgy, hogy minden, jelölt ne­ve mellé bevezeti a ráeső ér­vényes szavazatok számát. A jegyzőkönyvet a szavazatsze­dő bizottság valamennyi tagja aláírja. A pártértekezletről és a szavazásról felvett jegyző­könyv egyik példányát, mint bizalmas okmányt a pártbi­zottság őrzi meg. másik pél­dányát pedig megküldi a fel­sőbb pártszervnek. 11. A megválasztott pártbi­zottság és revíziós bizottság a pártértekezlet időpontjától szá­mított egy héten belül tartja meg első ülését. A pártbizott­ság nyílt szavazással megvá­lasztja a párt-végreha.itóbi- zottságot és a pártbizottság titkárait — külön az első tit­kárt —, valamint megválaszt­ja a fegyelmi bizottságot. A revíziós bizottság nyílt szavazással megválasztja a re­víziós bizottság elnökét. A megválasztott pártbizott­ságot és párt-végrehajtóbizott- sáffot, továbbá a revíziós bi­zottságot a felsőbb pártszerv erősíti meg. Hét éves a Kelet-Nógrad megyei Népbolt 1955. november 19-én ked­ves ünnepség színhelye volt a Kelet-Nógrád megyei Népbolt igazgatóságának épülete. Már kora délután, egymás után ér­keztek a vidéki boltvezetők és munkatársaik, hogy résztve- gyenek az ünnepélyes terme­lési értekezleten, melyet a vállalat 7. évfordulójának al­kalmából tartottak; A beszámoló ismertette az elmúlt időszak eredményeit és hiányosságait. Rámutatott ar­ra, hogy 1955. harmadik ne­gyedévben a termelési tervet ugyan kiválóan teljesítették, mert 105,2 százalékot értek el. de az önköltségcsökkentésnél a „Kiváló vállalat“ cím eléré­séhez szükséges 3,5 százalékot már nem tudták elérni, csak 2,8-at s ezáltal 0,7 százalék vá­lasztja még el a vállalatot a büszke címtől. Azonban a Belkereskedelmi Minisztérium és a Kereskedel­mi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete így is méltá­nyolta a Népbolt dolgozóinak a lakosság ellátásának érde­kében kifejtett munkásságát, s dicsérő oklevéllel és 3000 forint pénzjutalommal jutal­mazta a vállalat dolgozóit. A termelési értekezlet után jól sikerült kultúrműsort adott a Kiskereskede1mi és Népbolt kultúrgárdája. A műsor után vacsora következett. Pártunk Szervezeti Szabály­zata minden párttag kötelessé­gévé teszi, b°0V állandóan gyarapítsa marxista-leninista tudását. Pártunk csak akkor tudja megvalósítani a szocia­lizmus építésében kitűzött fel­adatokat, amelyek a dolgozó nép jólétét vannak hivatva ál­landóan emelni, ha a párttag­jaink bizonyosfokú marxista- leninista tudást sajátítanak el. Párttagjaink elméleti tudá­suk színvonalának emelését szolgálja a pártonbelüli párt­oktatás. Pártunk Központi Ve­zetőségének határozata, amely kimondja az 1955—56-'os okta­tási rendszer kibővítését, nagy­mértékben elősegíti a pártta­gok elméleti, politikai felké­szültségének emelését. Lehető­vé teszi minden párttag szá­mára, hogy képzettségének megfelelő fokon vegyenek részt politikai oktatásban. Pártszer­vezeteink többségében a hatá­rozatnak megfelelően helyesen válogatták ki a hallgatókat. Legtöbb helyen ebbe a mun­kába — helyesen — bevonták a propagandistákat is, akik el­beszélgettek a hallgatókkkal az oktatás fontosságáról és a foglalkozásokon való megjele­nésről, a felkészülés módjáról a tananyagról. Ugyanakkor vannak pártszervezetek, ahol elhanyagolták a szervezési munkát, bürokratikusán kezel­ték, papíron vagy taggyűlésen adták a hallgatók tudtára, hogy milyen oktatási formára nyertek beosztást. Sok eset­ben előfordult, hogy olyanokat osztottak be propagandisták­nak, akik nem szívesen vállal­ják ezt a munkát, a hallgató­kat nem segítik a tananyag megismerésében, a tanulásban. Ahol a propagandista nem foglalkozik a hallgatókkal ott máris hibák vannak a felké­szülésben, a megjelenésben egyaránt. így van ez Nógrád- sipeksn, ahol Imre József pro­pagandista kijelenti, hogy ő levezeti a foglalkozást, de arra nem hajlandó, hogy a foglal­kozások közti időben is be­szélgessen a hallgatókkal. En­nek- az lett az eredménye, hogy a második foglalkozáson már a hallgatóknak a fele sem jelent meg. Ehhez még hozzá­járul, hogy a vártszervezet sem sokat törődik azzal, hogy személyesen beszéljenek a hallgatókkal. Csabai József propagandista Ahol a propagandista rend­szeresen, jól felkészül, e mel­lett foglalkozik a hallgatókkal, segíti őket, ott, jól felkészül­nek, nincs lemorzsolódás, aktí­váik a hallgatók. így van ez a Salgótarjáni Acélárugyár CSZB üzemében a politikai iskola I. éves tanfolyamán, ahol Csabai József elvtárs propagandista nagy felelőssé­get érez a hozzá beosztott hallgatók tanulásáért. A sze­minárium hallgatói itt jól fel­készülnek, aktívak, érdeklőd­nek az egyes kérdések után. Kezdetben 18 fővel indult ' a szeminárium, ma már 25-en járnak rá. Két elvtárs önként jelentkezett, hogy tanulni akar. Hogy éri el Csabai József propagandista ezeket az ered­ményeket? Amikor megkapta a névsort, első dolga volt minden hallgat tóval beszélgetni. Megmagya­rázta nekik az oktatás fontos­ságát, azt, hogy először saját magának tanul minden dolgo­zó, mert ha fejlettebb lesz, jobban el tud igazodni, a napi kérdésekben, világosabban lát­ja pártunk politikáját, jobban tud harcolni végrehajtásáért, elsősorban a termels frontján, ami a dolgozónál a magasabb bérben jelentkezik. Másodszor pedig többtermelésen keresz­tül többet ad az államnak is. ami szintén az életszínvona­lának emelkedésében jelentke­zik, mert közvetett úton ő ma­ga, de — többi munkatársai is többet kap a társadalomtól. Sőt azokkal a hallgatókkal is elbeszélgetett, akik nem jelent­keztek oktatásra. Ennek az lett az eredménye, hogy újabb 7 elvtárs jelentkezett a szeminá­riumra. Csabai elvtárs már az első foglalkozás után tervet dolgo­zott ki magának. Figyelembe- véve az első foglalkozást el­határozta, hogy ■ naponta három hallgatóval beszélget az anyag feldolgozása közben és ahol nehézségük van segíti őket. Sőt a legkisebb képzett­séggel rendelkező hallgatókkal többször is beszél, felkeresi és segíti, bátorítja a hozzászólás­ra őket. Figyeli a hallgatók termelő munkáját is, megkér­dezi az üzemvezetőt, melyik hallgató, hogy végzi napi mun­káját, és ha valami problémá­ja van, itt is segít nekik. A szeminárium előtti napokban ismét felkeres minden hallga­tót, és akinek valami problé­mája van, közösen megoldják azt. Ezen keresztül ellenőrzi, hogy készültek fel a hallgatók a foglalkozásra. Ha van hall­gató, aki más szakon dolgozik, az üzemvezetőséghez fordul és ha mód van rá, megcserélik műszakját, hogy a foglalkozá­son megjelenhessen. Ilyen for­mán közel kerül a hallgatók­hoz és azok szívesen mennek a foglalkozásra. De ahhoz; hogy a hallgatók szeretik és örömmel mennek a foglalkozásra, nagymérték­ben hozzájárul, hogy Csabai elvtárs alaposan felkészül a vita levezetésére. Minden egyes kérdésnek elkészíti a vázlatát, sőt az alkérdéseket is kidol­gozza, kisegítő kérdéseket is készít magának. A kötelező irodalom feldolgozására ter­vet készít magának és így jut neki idő, hogy a kötelező iro­dalmon túl, más irodalmat is feldolgozzon, amely az anyag­hoz vág, így színessé tudja tenni az előadást, nem a brosú­rára támaszkodik és előadását a hallgatók érdeklődéssel hall­gatják. Már az előadásnál fel­hívja a haVgatók figyelmét a fontosabb kérdésekre. A sze­minárium előtt szintén tart egy kis előadást, amelyben röviden beszél arról, amit két hét alatt tanultak. Az ilyen felkészülés mellett nem igen marad kér­dés, amit alaposan meg ne beszélnének. Ha olyan vitás kérdés van. amit nem tudtak tisztázni a felsőbb szerv állás­pontját már egyéni beszélgetés során ismerteti a hallgatókkal, a következő foglalkozáson pedig visszatérnek rá és le­zárják. ígv tisztázatlan kérdés nem marad a hallgatók előtt, A gyakorlati kérdések vita­tásánál felhívja a hallgatók figyelmét: a hibák mellett az eredményeket se hallgassák el és rámutat, hogy a hibákért minden párttag, de minden dolgozó felelős. Csabai elvtárs foglalkozik a hallgatók egyéni sérelmeivel is és ha jogtalan megmagyarázza, hogy miért, ha jogos, segít az elintézésben. Megmagyarázza azoknak a hallgatóknak, akik egyéni sé­relmeik megoldását azzal altar- ják biztosítani, hogy nem men­nek oktatásra, hogy ez meny­nyire helytelen és ezzel csak kárt csinál magának, mert el­marad a tanulásban. Csabai elvtárs. munkájának meg is van az eredménye, nemcsak a. számszerű meg je­lenésben, hanem az aktivitás­ban is, az üzemek termelésé­ben is. Az üzem az oktatás megindulása óta teljesíti ter­vét, míg ezelőtt hosszú idő óta nem teljesítette. Csabai elvtárs példája bizo­nyítja, hogy azoknál a propa­gandistáknál, akiknél a hall­gatók készületlenül mennek el a foglalkozásra és lemorzso­lódás van, nem másban, ha­nem elsősorban saját munká­jukban kell keresniük a hibák okát. A Központi Vezetőség hatá­rozatának tanulmányozásánál különösképpen megragadta a figyelmemet az a rész, ami­kor a szocialista versenymoz­galom kiszélesítéséről esett szó. Arról, hogy a szocialista versenymozgalom középpont­jába a termelési tervek telje­sítése mellett a termelékeny­ség emelését, az önköltség csökkentését és a minőség ja­vítását kell állítani. Ez szá­momra is, mint versenyfele­lősre, komoly feladatokat ró. Meg kell javítani a verseny­szellemet Nagybátonyban is. Eddig csak a termelési tervek végrehajtásáért küzdöttünk, nem törődve az üzem többi mutatóival, maga a verseny sem folyt olyan szellemben, mint amilyennek a szocialista munkaversenynek leéli lenni. Főleg ezen kell változtatnunk a jövőben. Olyan versenyszel­lemet kell kialakítanunk, amelyben a dolgozók azért, hogy a versenyben élen járja­nak, újabbnál újabb munka­A Központi Vezetőség hatá­rozatának kitételét, mely sze­rint a technika fejlesztését a helyi lehetőségeket kihasznál­va saját erőnkből kell meg­oldani igen helyeslem, mert sok üzemben — így nálunk is — sok olyan elfekvő anyag van, amelyet még kisebb vagy nagyobb javításokkal kiválóan lehetne alkalmazni. így ná­lunk Kányáson az I-es sikló­ban három éve kihasználatla­nul ott áll egy 300 méteres gumiszalag, de senkinek sem volt eszébe, hogy ezt onnan máshová kellene vinni. Én és Bojki András csoportvezető­Fény ünnepséget rendeztek Kálló község lakói november 18-án abból az alkalomból, hogy a falu házaiban is ki- gyult már a villanyfény. Az utcákon és a középületekben november 7-én ragyogtak fel a lámpák. Ezt az ajándékot kapta Kálló népe november 7-re. Most azonban már laká­saikban is villanyfény mellett Olvashatnak a falu lakói. No­vember 7-től ugyanis egyre több épületbe vezették be a villanyt és most már befeje­ződött a falu villamosításai Kálló a 66. község a megyénk­ben, amelyiket 1949-től villa« mo6Ítottak. A kállóiak a fémyünmepsé- gén mondottak köszönetét ál« latnunknak ezen újabb aján- dókáért. Az ünnepségre össze­jött a falu apraja-nagyja. A boldog házigazdák vacsorára látták vendégül az áramszol­gáltató vállalat derék munká­sait, akik háromhónapi nehéz, küzdelmes munka után telje­sítették feladatukat. •••••••••«•••»•••••••«••••••••••••••••••••••••I BOBÁL GYULA: A FIÚBÓL FÉRFI LETT /Ahogy a nap a túlsó hegy mögé bukott, könnyű ködfátyol ereszkedett, a Cserhát kö­vére, hátára. Olyan lett, mint a fényét vesz­tett fém, fekétén bámult a közelgő estébe. Árnyéka megnyúlt és védelmezőn fonta köré a tövébe fészkelt községet, ahonnét víg nóta­szó verte fel az alkonyi csendet. Vendégséget ült a falu. Jó kedvben ünne­pelte az esztendőt, amely nem fukarkodott az áldásával. A jo kedv elmúlt. az előbb még vidám emberek félbehagyva italaikat egymás után léptek ki a helyiségből. Kormos Lacit már- csak egy néhány barátja csitingatta, de aztán ezek is ráunva, magára hagyták. A hirtelen csend magához térítette. Zava­ros szemekkel pislogott a füstön át, hátrasi­mítva szemébe hulló fekete haját. Az italmé­rőt nézte a pult mögött, aki rosszalóan csó­válta fejét. Még alig alkonyodott, de a'z egyetlen szö­vetkezeti kocsmában mintha belepréselték volna az embereket, úgy megtelt. Hangos or­kánként zúgott bent a nóta, vastag gomolyag- ként szállt a füst, eltompítva a villany vidám fényét is. Az egyik asztalnál ifjú emberek csoportja mulatott. Hangos daltól pirosra gyűlt arcuk, szí’aj kedvvel öklükkel verték a nóta ütemét, hogy remegett tőle a sok vihart látott épü­let. Egyszer az egyik, mintha megtébolyodott volna, talpravágta magát, karjával nagy kört kanyarítva, végig söpört az asztalon. Sikongva hulltak az üvegcserepek és egyszerre néma csend lett. — Laci, ne bomolj — kaptak feléje négyen is. De nem bírtak a valamennyiüktől félfejje; magasabb, szélesvájlú legénnyel. Lerázta őket magáról. A tolakodásban nagy robajjal fel­dőlt a kocsmai asztal és az egész helyiség egy kavargó gomolyaggá változott, — Nem javulsz meg, gyerek! Szótlanul felállt és imbolygó léptekkel ki­ment az utcára, ahol még csoportokba verőd­ve beszélgettek az emberek, de amikor meg­látták hátatfordítottak neki. Egy kicsit állt, aztán nehézkesen elindult. A hegyek felől éles szél vágott arcába. Mé­lyet szippantott belőle. A friss levegő átjárta az egész testét, agya már felfogta, hogy mi történt: megint az, ami már annyiszor, berú­gott, verekedett. Rohanni szeretett volna, eltűnni a szemek elől, de csak kettőt lépett és végigvágódott, az úton. Az emberek szótlanul nézték. Megszok­ták már. Tudták, hogy most feltápászkodik. majd hangosan felzokog. Akkor odamegy hozzá az apjának volt barátja, Slezák János karon ragadja és hazaviszi. Egy jó darabir nem mutatkozik s mivel a földeken nincs tennivaló, az erdőre jelentkezik fát vágni. Ha majd eltelik egy, vagy két hét, akkor kezdi ot^. ahol abbahagyta. Ki vigyázna rá, az apja 1944-ben odave­szett. Elhajtották és vissza sem jött többé. Édesanyja magára maradt az alig 15 éves gyerekkel. Apai kéz nem fegyelmezte. Az anyának meg elég volt, a mindennapi után járni. Alig nőtt ki az iskolából, ő lett a ház gazdája. Napszámmal és azzal a két hold földecskével kereste a kenyeret. T l-iassan mar elfordult tőle az egész falu. A lányok átnéztek felette, mert az anyák riasztva intették tőle lányaikat. Barátai fél­tek tőle, mert ha kitört rajta a szilaj vér, nem nézett senkit, erejével pedig nem mertek szembeszállni. Anyja már nem tudott neki parancsolni — hiszen kinőtte már a gyermek­cipőt — csak búslakodott, szégyenkezett miatta. Nem maradt senkije, csak Slezák János, apjának jó barátja, ö fékezte, szelídítette, ne- velgette, amikor módját ejtette. Mert neki sem jutott mindig az idejéből. Ä világfordulás óta hátatfordítva a napszámosságnak, üzemi munkás lett a tűzhelygyárban. Reggel ment, este jött. Csak akkor lelték meg, ha valami csete-paté volt a faluban. Most is valahonnét előbukkant, karonra- gadta a gyermeket és felemelte. Kivette zseb­kendőjét, megtörülte arcát, igazgatta ruhá­ját. — Gyerünk, fiam — biztatta őt apai me­legséggel. — Majd megunod egyszer, mert örökké ezt nem lehet csinálni! — emelte fel figyelmeztetően szavát. Laci pedig ránehezed­ve szipogott és elindult. Sohasem tudódott ki, hogy ezen az estén mit beszélt a gyerekkel, de elmúlt már jó egynéhány hónap és Kormos Lacit még a kocsma tájékán sem lehetett látni. Csak any- nyit tudtak, hogy esténként későig égett ná­luk a lámpa és látták olykor Slezákot, hogy könyvvel a hóna alatt megy Laciéktól. Hanem a favágásnál egyre furcsább lett Kormos Laci. Négy óráig két ember helyett is dolgozott. De akkor egyre türelmetleneb­bül, csak a Tarján felől kígyózó utat figyelte; Nézte mikor tűnnek fel a munkásutók. Ami­kor meglátta, szemével kísérte, amíg be nem gurultak az apró házak közé. Ekkor szedte a holmiját, hóna alá vette a baltát és haza ment. Nem lehetett visszatartani. Az együk reggel Slezák, ahogy indulásra rendezte a tűzhelygyár autóit — mert leg« idősebb munkás lévén, őt választották bizal­minak — bekiabált a kocsiba. — Adjatok helyet ennek a gyereknek is! Kormos Laci előugrott a sötétből és a ko­csiba lépett. Az emberek szeméből eltűnt az álom. Az egyik gúnyosan, a másik csipkelődve — „Nézzétek, a falu rossza! Te is megpróbá­lod? Na, ott gatyába ráznak, hé!“ — szorítot­tak neki helyet. Égett az arca a szavaktól. Ha nincs félhomály tán ki is ugrik a kocsiból, hogy ne lássák őt pironkodni. De aztán fel­zúgott a motor, elnyomta a beszédet és a ko­csi elindult. Az emberek elszunyókáltak; Csak Laci figyelt éberen, tele kétségekkel. Hat óra előtt értek a gyár elé. Ahol már özönlöttek a munkások a gyárba, a bejárat éhesen nyelte őket. — Gyere, fiam! Gyere... — kiáltott Sle­zák az ámuló Laci felé. — Gyere gyorsan — sürgette őt. Amikor mellette állt, odahajolt hozzá. — Látod ez a mi üzemünk. No, gyere, nézd (Folytatása a 4. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents