Szabad Nógrád. 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)
1955-11-02 / 86. szám
4 SZABAD KÓGRÜfi 1955. november 2. Gondolatok a Bartók emlékünnepélyről Bartók Béla emlékünnepély .— hirdetik a plakatok szerte a városban. Vártam már ezt az ünnepélyt, hiszen Bartók nevétől hangos ma az ország, csák mi késtünk a megemlékezéssel. HuszonnyolcadiJta, este 6 pra. A városi kultúrház folyosóján pár ember várakozik, sétál. Ez bizony nem valami szívderítő. Ludas ebben az idő is, mert odakint vigasztalanul psik. Volt azonban eső már mádkor is, mégis szorongott a nép a folyosón. Igaz, akkor táncmulatság volt, vagy szüreti bál■.. ötven-hatvan ember lehet a nézőtéren s hogy eltűnjék a pántú üresség, bevonul a Szta- hanov úti Ált. Isk. énekkara. Kezdődik a műsor. Dr. Manga János a tanítvány rajongásával és hálájával beszél a nagy mesterről. Bartók emberi, művészi, tudósi nagyságát ismerteti. Nagyon kell azonban fülelni, ha az ember követni akarja az előadást, mert a gyerekék nem egy bolyban ülnek, hanem megszállták a termet az első sortól az utolsóig, általános a suttogás, lökdösődés, nevetgélés. Elhibázott dolog volt, hogy így szétengedték a gyerekeket. Az a pár ember, akit a Bartók iránti lelkesedés hozott ide, csák bősz- szankodik: az állandó mocor- gástól lehetetlen zavartalanul figyelni az előadást. Pedig dr. Manga János előadása méltó volt a nagy mesterhez. Bartók művei következnek. A Sztahanov úti Ált. Isik. énekkara az első, két Bartók- dalt ad elő. Helyes, hogy az ifjúságot bevonják a Bartók-ün- népségekbe. Az azonban már nem helyes, hogy városunk két nagy kórusa, az acélgyári és a bányai kórus közül egyik sincs itt. Pedig itt kellene lenniük, a kórusművek hiányoznák az estről. Levonul az énekkar és elénk tűnik a színpad döbbenetes ízléstelenségével. Középütt színes, rózsás papír, vagy vászon, két szélén kopott barna anyag- ilyen háttér ma már a legeldugottabb falusi színpadon is ritkán akad. Itt nagyon bántó. Megfelelő körfüggöny felszerelése nem jelentene olyan költséget, amelyet ne lehetne biztosítani. Annál inkább fontos lenne, mert ezen a színpadon nem ez volt az első hangverseny és nem is az utolsó. Az úttörő-zenekar szólistái következnek. Kedvesek, szépen játszanak ezek a gyereitek. A „Gyermékeknek‘‘ sorozatból adnák elő. Bátran, biztosan, átéléssel, ők már Bartók szellemében nevelkednek. A Bartók Béla kis együttes és a megyei tanács vonósnégyese következik. Uj mindkettő. Pár ember önzetlen lelkesedése hozta létre. Friss színt jelentenék városunk zenei életében. Játékuk összeforrott, harmonikus. Szép, kellemes perceket jelenteit az előadásuk, csak ne kísérné szüntelen a gyerekek suttogása és szék- ropogtatása. A vendégművészek következnék: Szabados Katalin és Szabados Mária. Műsorukban a Gyermekeknek sorozatból az Allegro barbaro-n át a székely és román táncókig benne volt Bartók egész művészete. Felejthetetlen volt! Valami azonban itt is eszembe jutott. A zongora ... Ez a zongora már nem alkalmas arra, hogy hangversenyen szólót játszanak rajta. t— Olyan, mint egy dob — súgja valaki mellettem. Igaza volt. Ha hangversenyt akarunk, ha pezsgőbbé akarjuk tenni városunk zenei életét, akkor ehhez megfelelő zongora is kell. Nem olyan megvalósíthatatlan álom. Szép volt a Bartók emlék- ünnepély, élményt jelentett. Valamiről azonban beszélnünk kell ezzel 1kapcsolatban. A közönség ... ötven-hatvan ember áldozott Tarjánban Bartók emlékének. Pedig a plakátok a nagyállomástól a salgói kapuig mindenütt ott volták, s ezen felül 200 meghívót küldtek szét névre. Mégis teljes részvétlenség. Nem lehet mindent az időjárás rovására írni. Hiányoztak erről az estről olyanok, akiknek ott kellett volna lenniük. Hiányoztak az üzemek munkásai, pedig Bartók a nép lelkét, érzelem- és gondolatvilágát öntötte halhatatlan melódiákba. Hiányoztak az értelmiségiék: a megyei tanács, városi tanács, a hivatalók, az üzemek vezetői, műszáki és adminisztratív dolgozói és hiányoztak a pedagógusok, akik pedig a kultúra, a szép tanítói lennének. Elszomorító jelenség az, hogy most, amikor Moszkvától New Yorkig zsúfolt hangversenytermekben tapsolnák elragadtatással Bartók egy-egy művének elhangzása után, Tarján — ha a Sztahanov úti Ált. Idk. énekkarát nem hozták volna a terembe — üres szék- sordilikal áldozott volna Bartók emlékének. MOLNÁR JENŐ IVANOVA: Hogyan tudunk fölnevelni minden növendékállatot Vagy húsz éve dolgozom a „Karavajevo“ szovhozban. Ez alatt az idő alatt közel kétezer kosztromi fajta borjút neveltem fel. Ez a fajta igen magashozamú. Egyetlen borjú sem pusztult el a kezem alatt. Növeradékállatainkat állománypótlásra használják fel nálunk és más kolhozokban, valamint a szovhozofcban. Semmi rendkívüli nincs abban, hogy csupán egészséges, életképes borjút nevelek fel. Ahhoz, hogy a növendékállat normálisan fejlődjék, jó táplálkozás, tiszta levegő, napfény, a profilaktikai előírások szigorú betartása szükséges. Ha a profilaktikai előírásokat betartjuk, megelőzzük a fertő- zéses megbetegedéseket. Mindezt jól tudja nálunk valamennyi borjúgondozónő. Mi, állattenyésztők tisztában vagyunk azzal, hogy a borjú fejlődésének két döntő szakasza van. Az első szakasz a fogamzástól az ellésig tart. A második szakasz addig tart, amíg a borjúból haszonállat lesz. Hosszú évek alatt a gyakorlatban győződtem meg arról, hogy a méhen,belüli fejlődés döntően befolyásolja, egészséges lesz-e a borjú. Ez az időszak a borjú elkövetkező fejlődésére is kihatással van. A vemhes tehénnek, ha beteg, ha kevés takarmányt kap. vagy takarmánya nem teljesértékű, magzata sem fejlődik normálisan. Az ilyen tehén silány. fejletlen, beteges borjút ellik. S a borjú egész életében gyenge, silány marad. Szovhozunkban már a tehén elapasztásától kezdve gondoskodnak a magzatról. Mindegyik fejőnő lelkiismeretesen gondozza teheneit, szigorúan előírás szerint takarmányoz. Az istállókat tisztán tartjuk, szellőztetjük, az állatokat járatjuk. A zootechnikusak és az állategészségügyi dolgozók rendszeresen vizsgálják és kezelik a vemhes teheneket. Teheneink így egészségesek maradnak, s erős, szívós borjakat ellenek. Akárcsak más szovhozok- ban, nálunk is a zootechniku- sok szabják meg a vemhes tehenek takarmányadagját, a tehenek élősúlyának és tejho- zamámaJk figyelembevételével. Aranyi takarmányt kell adni az állatoknak, amennyi nemcsak a normális életfenntartásra, hanem a magzat helyes fejlődéséhez is elegendő. Ha a tehén fiatal, a növekedéséhez szükséges takarmányokat is. iktatunk be takarmányadagjá- ba. A takarmányadag megszabásánál számbavesszük az egyes takarmányok mennyiségét és a tápanyagok összetételét. Elapasztáskor megváltoztatjuk a takarmányadagot. A nedvdús takarmányokat kiiktatjuk belőle, nehogy a vemhes tehenek tőgye eldurvuljon. A tejképződés is csökken ezzel. Nagy gondot fordítunk az állattartásra. A fejőnők naponta legalább egyszer levakarják a teheneket ott, ahol piszkosak, meleg vízzel lemossák és szárazra törülik testüket. A vemhes teheneket naponta legalább két-három óra hosszat járatjuk. A vemhesség végefelé azonban már nem engedjük ki az állatokat a szabadba. A világrajövő borjú alá lepedőt teszek. Orrából és szájából eltávolítóm a váladékot. A köldökzsinórt fertőtlenítem. Mi nem szoktuk elvágni a köldökzsinórt. Hagyjuk, hogy magától elszáradjon. Tiszta nyírfakátránnyal, kreolinnal, vagy jcdoldattal fertőtlenítem a köldököt. Utána a borjút a tehén elé teszem, hogy anyja lenyalja. A tehén nyála olyan anyagokat tartalmaz, amelyek fertőtlenítik a borjú szőrét. (Folytatjuk.) Nagysikerű zenekari hangverseny az acélárugyári kultúrát ikonban Szépszámú hallgatóság előtt — komoly közönség-sikerrel szerepelt október 29-én este az Acélárugyár zene- és énekkara. Bevezetésképpen az úttörőkórus Virág László vezényletével két Bartók dalt, majd két úttörő-szólista, zongora kísérettel Bartók szerzeményeket adott elő nagy tetszéssel. Továbbiakban az est folyamán Krajcsi Lajos vezényletével előadásra került a klasszikus zeneirodalom néhány remeke, Mozart Jupiter-szimfó- niájának egyik tétele, az örökké szép. szívekig ható „H- moll“, vagy másnéven „Befejezetlen“ szimfónia, Franz Schubert alkotása. Jogosan kiérdemelt közönségsikere volt az előadásra került Csajkovszkij Chanson triste-ének is, melynek hegedűszólója e nem köny. n|yű szerzemény biztoskezű, avatott művészt mutatott be a hallgatóságnak. Kralovszky János csalta ki hangszeréből a remek hangokat. Dicséret illeti azonban a zenekar minden egyes tagját, külön is kiemelve a dobok és egyéb ütőhangszerek precíz játékát. A jól felkészült és begyakorlott acélgyári énekkar a legértékesebb teljesítményt Verdi „Nabucco” című operájának „Rabkórus“ névért ismert részletének eléneklésével szerezte meg. A köszönet szívből jövő vastapsa megérdemelten illette ezúttal mind az énekkart, mind a kísérő zenekart. Előzőleg azonban Richard Wagner Lohengrinjáböl a „Nászkórus“ fátyolozottab- ban és vontatottabban hangzott. Befejezésül Krajcsi Lajos karnagy biztos kézzel dirigálta — az egyébként már több ízben előadott — saját szerzeményét, a Békekantátát. Az énekkar és a zenekar- egyesült erővel vitte sikerre ezt a kompozíciót, amely szép és a békeharc szolgálatában áll. A mű dallamvezetésben, fölépítésben és főleg az átvezetésekben ugyan a beethoveni stilizálás vezette a szerző kezét. Krajcsi Lajos azonban megmutatta, hogy birtokolja a komoly zeneszerzés előfeltételeit s éppen ezért jogosan várhatunk tőle olyán újabb alkotást, amelynek megírásakor már a népi zene forrásaiból merít. A hallgatóság fegyelmezetten hallgatta végig a több mint kétórás, szünetmentes hangversenyt. Szívből örülünk annak. hogy a komoly zene nagyszerű estet érhetett meg Salgótarjánban, megértő közönségének jóvoltából. Dr. Szálkái Géza A N A P in. A kromoszférát övezi a napkorona, amelyet azelőtt csak teljes napfogyatkozáskor lehetett látni, illetve megfigyelni. Ma a korona megfigyelése (fényképezése) egy speciális műszerrel, a ko- ronográffal történik, mely Lyot (ejtsd: Lio) francia csillagász és műszertechnikus találmánya. E műszerrel napfogyatkozáson kívül, fényes nappal is megfigyelhető és fényképezhető, illetve filmezhető a korona, ha a földi légkör pillanatnyi állapota megengedi (nincs köd, por stb.). Különben teljes napfénynél a korona szabad szemmel, illetőleg távcsővel sem észlelhető, mert fénye igen halvány. A korona mint egy fénylő „glória“ veszi körül a Napot. Nem más, mint a Nap légkörének külső, ritkább része, mely fehér, sugaras ragyogásé. Alakja sokszor virágsziromszerű, hossza kb. 1 millió kilométer. Magas hőfokú vasgázból, egészen apró, porszerű anyagokból és a legparányibb elektromos részekből (elektronokból) áll. Alakja szorosan összefügg a Napon megjelenő foltok számával. Más a korona alakja napfoltmaximum, ismét más napfoltminimum idején. A NAPFELÜLETEK EGYÉB JELENSÉGEI. Erős nagyítású távcsövön át szemlélve a Nap felülete szemcsés szerkezetű. A szemcsék (granulák) • fényesebbek a háttérnél. E szemcsés szerkezet tudományos neve: granuláció. A szemcsék nagy része ovális; az egyéb szemcsék közötti sötétebb részek hálószerűén ágazzak be a napfelületet. A szemcsék közepes átmérője 700—1000 km között mozog, tehát földi viszonylatban is tetemes. Az egyes szemcsék külön-külön mintegy 3 percig léteznek, majd eltűnnek, s helyüket újak foglalják el. A szemcsék ilyen gyors változása azzal magyarázható, hogy a fotoszféra nem egynemű és hogy ennek gázai állandó mozgásban vannak. A napfelület másik érdekessége. hogy különálló, sötét részek takarják, az úgynevezett napfoltok. Ezeket már Galilei is felfedezte 1610-ben. Ezzel megdőlt a Nap „szeplőtelen tisztaságába“ vetett babonás hit. Nagyobb napfoltok szabad szemmel is láthatók, különösen napnyugtakor, mikor a Nap fénye nem olyan erős. Az első pillanatban a napfoltok mozdulatlanoknak tűnnek, alakjuk és méretük néha rendkívül lassan változik. Valójában hatalmas forgószél, illetve örvényszerű anyag- áramlások. Környékükön az anyag áramlása, mozgási sebessége 1—2 km másodpercenként. A csillagászatban ekkora sebesség még nem nagy. Ha azonban elgondoljuk, hogy a Földön előforduló hatalmas viharok. orkánok sebessége sokszor csak 30—40 méter másodpercenként, akkor beláthatjuk, hogy micsoda hatalmas erők idézik elő a napfelülef változásait. A foltok néha igen nagyok, 100—200 ezer kilométer átmérőj űek, tehát Földünknél sokkalta hatalmasabbak. A Nap fénylő hátterén sötéteknek látszanak, mert hőmérsékletük csak 4500 C fok. amíg a Nap átlagos hőmérséklete 6000 C fok. Az alacsonyabb hőmérséklet az örvényléssel járó lehűlés következménye. Ha egy ilyen napfoltot kiragadnánk a napfelületből és így az égre helyezhetnénk, a teliholdnál sokkal fényesebben világítana. Végezzük el az alábbi egyszerű kísérletet (mely megmagyarázza a napfoltok sötétségét): sötét szobában meggyújtott gyufa elég nagy fényességű. Tartsuk azonban az égő gyufát a napfényes ablak felé, alig vesszük észre fényét, a parázsló gyufaszál pedig sötétnek tűnik. Pósa László, TTIT csillagászati előadó Szeretnénk, ha termelőszövetkezetünknek nem okoznának felesleges kiadásokat Október első felében értesí- A vasútállomás igazgatója test kaptunk a pásztói járási mezőgazdasági osztálytól, mely szerint a Béke Útja TSZ-nek 160 mázsa nyers cukorrépaszelet érkezik a Selypi Cukorgyárból. Felháborodással fogadtuk ezt a megkérdezésünk nélküli intézkedést, hiszen silógödrünk építésének befejezésétől még messze álltunk akkor. De ez volt még a legkisebb baj, mint utólag kiderült. Folyó hó 17-én 17 óra 30- kor egy táviratot kaptam, melyben 240 mázsa répaszelet érkezéséről értesítettek, s melyet a feladó délelőtt 11 órakor küldött el. Azonnal intézkedtünk. Rövid idő múlva egy szállító vontatóval és 7 emberrel a pásztói állomáson voltunk. A vagonokból azonban már két főből álló kényszerkirakodó brigád szórta a répát. Azonnal intézkedtem, hogy még a munka kezdetén álló embereket felválthassák a tsz- tagok — sikertelenül. nem vette figyelembe, hogy a táviratot nem kaptuk meg időben, s hibánkon kívül nem jelenhettünk meg időben a kirakodásnál. Gúnyos mosolyok közepette fizettették meg velünk a 432 forint rakodási díjat. A vasút azzal érvelt, hogy ők nem tehetnek a későn érkezett táviratról. A posta arra hivatkozik, hogy telefonunk volt rossz, s alkalmi küldöncöt csak öt óra után kapott. Tehát fizessen a tsz, bár talán ő az, aki a legkevésbé hibás ebben az ügyben? Szövetkezetünk 47 tag verejtékes munkájából ért el odáig, ahol tart. Éppen ezért szeretnénk, ha egyes szervek — természetesen a mindenkire vonatkozó törvények és rendeletek betartása mellett — több figyelemmel kezelnének bennünket, s nem okoznának felesleges kiadásokat, mivel ez lényegében szövetkezetünk fejlődését hátráltatja. Petor Mihály, a kutasói Béke TSZ elnöke. Jól dolgozik az érsekvadkerti malom Bizonyára érdekli az olvasókat, hogy a mi malmunk egyike a legkorszerűbbeknek hazánkban. Ez év elejétől lég- szállítással (pneumatikus berendezéssel) üzemel, s mind technológiailag, mind higiénikus szempontból magasan felülmúlja a régi típusú, mechanikus malmokat. Az átalakítás során az egykori, otromba, faburkolatú felvonók helyére néhány centiméter átmérőjű csövek lierültek, ezekben nagysebességű levegő szállítja az őrleményeket. A felvonók kiküszöbölésével tágasabb, világosabb lett üzemünk és levegője is pormentessé vált. Nem is csoda, hiszen a kis átmérőjű csövekben másodpercenként 20—25 méteres a szélsebesség, s ez az őrleményeket sebesen viszi munkagéptől-munka- gépig. Valamikor lármásan, csörömpölve működött a malom — most a gépek kellemes, egyenletes zümmögése kíséri az őrlést. A molnárnak csak az a feladata, hogy ügyeljen, nehogy üzemzavar keletkezzék. Malmunk vámőrlési körzete igen nagy. Két cseretelepünk is van, amelyeket ellátunk őrleményekkel, ezenkívül a környékbeli sütőipari üzemek részére is mi szállítjuk a lisztet. Augusztusban és szeptemberben, amikor legtöbb a vámőrlés, bizony nagy munkatorlódás voít nálunk. Nem egy esetben annyi őrölnivalónk volt egy-egy napra, amennyi felülmúlta malmunk kapacitását. Ennek ellenére megoldottuk feladatunkat, minden igényt keielégítettünk, mert dolgozóink fegyelmezetten végezték munkájukat s jól szerveztük meg a teendők végrehajtását. Leszük István Érsekvadlcert „Disznótoros“ vacsora A Vendéglátó Vállalat bányai helyiségében egy kellemesen eltöltött népdal-esten történt az eset. A szebbnél szebb melódiák felcsendülése közben mindenki jó étvággyal látott hozzá a Vendéglátó Vállalat disznótoros vacsorájához. A Nemzeti konyháján elkészített ínyenc falatok már nem voltak éppen melegnek mondhatók, de a burgonya és a káposzta között díszelgő cigarettapapír vékonyságú hús, 8 dekás hurka, és ropogós, 4 dekás kolbász, mégis a disznótoros benyomását keltette. A parányi húsdarab elfogyasztása nem tartott hosszú ideig. Annál finomabb volt a hurka, aminek szintén csak egy hibáját vettük észre — kevés volt. Utoljára természetesen a legfinomabbnak gondolt falatot hagytuk: a kolbászt. Közelebbről megvizsgálván, megállapítottuk, hogy az legfeljebb a legelőn legelő szarvasmarha jámbor szemeivel láthatott csak disznót. Ugyanis közönséges 20 forintos főzőkolbászból emelkedett a disznótoros rangra. A meglepetés azonban még később következett: a pincér 16 forintos számlája után. A kalkulátornak gratulálunk. Számolni, azt tud! Ezután már csak azt javasoljuk a Vendéglátó Vállalatnak, rendezzen csak hurka-vacsorákat, így valószínűleg mi is jobban járunk. Tákács András Salgótarján. Még egy árny ékfolt a „Fény és árnyék"-hoz Molnár Jenő elvtárs „Fény és árnyék“ című cikkéhez szeretnék néhány szóban hozzászólni. Ahogy kezembe került az újság, s elolvastam a cikket, őszintén sajnáltam, hogy az elvtárs vasárnap járt ott, s nem szombaton — piaci napon. A nagybátonyi piacteret ugyanis úgy lehet jellemezni: egy nagy üres térség, ahol a porban, sárban áruló asszonyok helypénzt fizetnek. Mert bódéja egyedül a MEZÖKER- nek van, a többiek pedig lenn a földön árulják a tejet, tejfölt, gyümölcs- és zöldségféléket, ami az elővigyázatosság ellenére sem valami higiénikus dolog. Nyáron a járókelők lába nyomón felszálló por lepi be az árut, máskor a sárba vagyunk kénytelenek lerakni a kosarakat, edényeket. A vásárlók sem szívesen veszik meg az ilyen élelmiszercikkeket. Pedig talán a befizetett helypénzből már futotta volna standokra, vagy legalább elárusító asztalokra. Az elmúlt hetekben még az átlagosnál is több bosszúság várt a piactéren mind az elárusítókra, mind a vevőkre. Valaki ott állította fel a cséplőgépe, csépelte a magot. Elképzelhető, milyen mértékben borította el az egész teret a szállongó por, pelyva. Szeretném felhívni e néhány sorral az egészségügyi dolgozók figyelmét erre a ma már elég ritka látványra, s szeretnénk, ha Nagybátony is rendes, higiénikus bódékat, asztalokat kapna. Csépe Jánosné Hasznos-.
