Szabad Nógrád. 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)
1955-11-02 / 86. szám
1 1955. november 2. SZABAD MfK.RAI» 5 A ténvek erejével magyarázzuk a békeharc és saját munkánk összefüggését mm . I mofftjvi beli etalálhaaáról *■» Örömmel és bizakodással töltenek el bennünket a békeharc eddigi eredményei. A külügyminiszterek genfi tanácskozásától azt várjuk, hogy tegye meg az újabb lépéseket a tartós, béke biztosítására. És mi sem hagyjuk abba, de fokozott erővel visszük tovább a harcot. Állampolgári kötelezettségeink. mindennapi munkánk még jobb elvégzésével, a nemzetközi helyzet állandó, éber figyelésével és magyarázásával, a háborúra szítók állandó leleplezésével hívunk fel minden dolgozó embert a békéért vívott harc szükségességére. — Ezzel az elhatározással vált el egymástól a vasárnapi megyei béketalálkozó mintegy 200 meghívottja. •k Az iilés megkezdéseeiőtt élénk, közvetlen baráti beszélgetésnek lehettünk tanúi. Munkájukról beszélnek, tapasztalatokat cserélnek megyénk legkiválóbb békeharco- sai. Szabó István. megyénk nagytehetségű képzőművésze arról, hogyan önti formába szénmedencénk bányászainak hősies küzdelmét a több szénért, a szénbányászat megindulásától napjainkig. Budavári Károly Kossuth-díjas bányász azt mondja el egyik bányásztánsának. hogy állni fogják Kovács László DISZ- brigádvezető versenyfelhívására tett vállalásaikat. Örömmel újságolja, hogy mennyire megváltozott Závorszky András csapatának egyik tagja. Azelőtt ivott, rosszul dolgozott, úgy. hogy a csapatból is távozni kellett. Most hat hónap múlva visszavették és példaszerűen dolgozik és él. Keveset és mértékkel iszik. Moziba. színelőadásra jár. Budavári elvtárs és csapata újabb és újabb munkásokkal szeretteti meg a bányászszakmát, kiváló szakmunkásokká neveli őket. Szabadidejében eljár a munkásszállóban, nemzetközi kérdésekről, németországi és csehországi élményeiről beszél. Külföldi bányászok munkájáról, munkamódszeréről és arról, hogy mindenütt őszintén és igazán akarják a békát a dolgozók. Nemcsak akarják, hanem dolgoznak és harcolnak is érte. ★ Fel 11-kor kezdődik a béketalálkozó a megyei tanácson, a béke kék, a szabadság vérpiros, a nemzet piros-fehér-aöld színeiben, arcképekkel, feliratokkal díszített tanácsteremben. Jobbágy Károly balassagyarmati születésű, tehetséges fiatal költő saját versét adja elő, majd Temesi Gábor, az Országos Béketanács, előadója ismerteti a nemzetközi helyzetet és az ebből adódó feladatokat. Részletes és mindvégig nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatott beszámolóját az Országos Béketanács október 26-i ülésének felhívásában meghatározott feladatokkal kezdi: — Egyik legfontosabb feladat. a tömegek felvilágosítása, hogy népünk nyomon tudja követni a nemzetközi helyzet, a békéért folyó harc minden mozzanatát. — Naponta kell megmagyarázni a békeharc célját, leleplezni a háborúra törők célját, megértetni a békeharc és a hazánkban folyó építőmunka összefüggését. Ezek után arról beszélt, hogy a négy nagyhatalom kormányfőinek tanácskozása Genfiben hatalmas fordulatot jelentett a nemzetközi helyzetben. Itt szenvedte el első vereségét az erőpolitika s vallottak kudarcot az erőpolitika hívei. Ezeket az eredményeket a béke nemzetközi erőinek rendkívüli alakulása segítette elő. Ebben benne van a szovjet békepolitika, a szovjej/dip- lomácia sikersorozata, a béketábor országainak gazdasági megerősödése. Benne van a nemzetközi béketábor hatalmas megnövekedése, az atomzsarolási politika összeomlása. Az események bebizonyították. hogy van mód a békés megegyezésre. A Szovjetunió békekezdeményezásei világos példát adtak arra, hogy mi a járható út, és hogyan kell a helyes úton járni. Á szovjet atomvillanytelep létrehozása, a szovjet—jugoszláv viszony rendezése. a helsinki béke-világtalálkozó mind Genf útját egyengette. Ezeknek a tényeknek a hatására saját népeik követelésére és nem saját jószántukból ültek tárgyalóasztalhoz az imperialista kormányok vezetői. Bulganyin elvtárs szerint a genfi tanácskozás megalapozta a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Nagy-BrM anni a és Franciaország közötti együttműködés felújítását, másodszor olyan közvetlen személyes kapcsolatot létesített a négy kormányfő között, amely eddig hiányzott, és harmadszor lehetővé tette az együttműködés útját. Genf bebizonyította, hogy a vitás kérdéseket a megegyezés útjainak őszinte keresése útján lehet, és kell megoldani. Temesi elvtárs ezután a négy kormányfő által a külügyminiszterek genfi tanácskozására megszabott napirendi pontokról (I. az európai biztonság és a német kérdés. 2. a leszerelés, 3. a Kelet- és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztése), majd az ennek megoldására benyújtott javaslatokról beszélt és értékelte azokat. A béke minden híve örömmel értesült a genfi eseményről, magáévá tette a genfi szellemet, melyet sikerült megteremteni. Ugyanakkor azonban megindult a genfi szellem elleni hadjárat. Nyugati lapok nyilatkozataiból vett idézetekkel bizonyította az előadó, hogy a nyugati imperialista körök hogyan igyekeznek minden erejükkel megtorpedózni a békét. Ezért kell állandóan résen lenni és ezért nem szabad a harcot egy pillanatra sem megszüntetni. A genfi értekeidet bár nem oldotta meg, nem is oldhatta meg a tíz év alatt elmérgesedett helyzet kérdését, mégis nagyjelentőségű. Minden békeharcosnak elengedhetetlen feladata, hogy helyesen értékelje a Genf után kialakult helyzetet, hogy leszerelje azokat a helytelen következtetésekből származó véleményeket. hogy most már nincs szükség békeharcra, Genf mindent megoldott, valamint azokat, akik nem látják Genf jelentőségét és akik kilátástalannak látják a béke híveinek gigantikus küzdelmét, A Szovjetunió az értekezlet óta már számos lépéssel bizonyította be. hogy' tettekkel akarja elősegíteni a béke megőrzésének politikáját. Beszélt az előadó a Szovjetunió részéről eddig tett nagyarányú leszerelésekről, a különböző államfők moszkvai meghívásáról, a tudományos és művészeti csoportok cserelátogatásáról. A külügyminiszterek most folyó tanácskozásáról — mondotta — a sajtó alapján kell beszélni állandóan magyarázva, hogy a tárgyalások útja járható út. Befejezésül Joliot-Curie nyilatkozatából idézett: A közvélemény tudja, hogy a megoldáshoz idő kell, de a közvélemény erélyesen tiltakozna, ha a külügyminiszterek Géniben eltérnének a megoldás útjáról. ★ A beszámoló után a részvevők kérdésieket intéztek az előadóhoz, az egyes külpolitikai események helyes értékelését illetőleg. Tanácsot. módszerbeli segítséget kértek békeagitációjuk- hoz, elmondták tapasztalataikat, munkájuk eddigi eredményét, hogy hogyan állják meg helyüket a község, vagy az üzem dolgozói — és ők maguk személyesen — a termelőmunkában. állampolgári kötelezettségeik teljesítésében. Hesz Mihály, nógrádi egyénileg dolgozó paraszt felszólalásából kiderült, hogy nemcsak beszél a béke fontosságáról, de mindent megtesz érte. Pásztor Jánosné, Somlyói MNDSZ-asszony a gyermekét féltő, a békéért elszántan harcoló édesanyák nyelvén szólott, Gerhart Pál, berceli tsz- tag a tagok között végzett bé- keagitációs munkáját mondta el. Baksa Sándor nyugdíjas karanoskeszi népfront-elnök,. azt ígérte meg. hogy legjobb tudásával lesz a béke egyik katonája. Andó Gyula elvtárs. a megyei pártbizottság agit.-prop. osztályának vezetője arra hívta fel a békeharcosok figyelmét. hogy a békeharc vívmányait hozzák mindig kapcsolatba a szovjet néppel, azzal a szovjet állammal, amely megalakulásától fogva harcolt a béke megvédéséért. Szovjetunióban szerzett személyes élményeiről beszélt. Elmondta milyen megbecsüléssel tekintenek a szovjet emberek a magyar dolgozó emberek eredményeire. Akkor vagyunk jó katonái a békének — mondotta — ha jól dolgozunk. A bányászok, az üzemek dolgozói harcoljanak éves tervük utolsó negyedének maradéktalan teljesítéséért, a tanácsi dolgozók harcoljanak a bürokrácia ellen, a háziasszonyok serkentsék férjeiket jobb munkára, gyermekeiket neveljék hazaszeretetre. a tsz-tagok beszéljenek a zárszámadás eredményeiről, győzzenek meg minden egyéni dolgozót a helyes útról... Ezek után újra választották a megyei békebizottságot, majd Temesi elvtárs kiosztotta az Országos Béketanács kitüntetéseit. Hírek Bírósági eljárás a kenyérgabona vetés elmulasztásáért A Minisztertanács határozata értelmében a kenyérgabona vetését október 31-ig be kell fejezni. Minden dolgozó paraszt köteles a számára előírt vetéstervet elfogadni és időben teljesíteni. Géczi Imre, Adorján József nógráémegyeri, Gaál József és Zábrándi János hanti lakósok megszegték a határozatot. Nem fogadták el az előírt vetéstervet. A határozat megsértéséért bírósági eljárást indítottak ellenük. Újfajta négyzetbe ültető kukoricavetőgép sorozatgyártását kezdték meg Mosonma- gyaróvárott. A traktorvomtatá- sú gép naponta 10—12 holdon veti el a kukoricát. ★ Hat község kapta meg megyénkben október 30-i.g a burgonya szabadpiaci értékesité- sánek jogát. ★ Új magyar filmek. Debrecen határában forgatják Sarkadi Imre Körhinta című filmjének külső felvételeit. Cigánytánc címmel új kisfilm is készük amelyben az állami népiegyüttes művészei szerepelnek. 110 vagon kukoricára kötöt- tek szerződést megyénkben eddig. ★ Préselik a híres egri , bika* vért”, az egri állami borpincé- ben naponta 5—6 vagon szőlőt dolgoznak fel. ★ Micsurin emlékestet rendez ma a megyei tanács kultúrtermében az MSZT, a TTIT megyei titkársága, valamint a megyei tanács végrehajtóbi- zottsága. Ács Antal mond ünnepi beszédet. ★ Táviratot intéztek az ENSZ titkárságához Nagybátony bányászai. dolgozó parasztjai és értelmiségi dolgozói, amelyben kérték hazáinknak az ENSZ tagállamai sorába való felvételét. „Reméljük, hogy valóra válik a magyar nép jogos kívánsága és Magyarország elfoglalja méltó helyét az ENSZ világszervezetében.“ —. írták befejezésül táviratukban, ★ Ifjúsági akadémiák indulnak e hónap 18-án megyénkben. Az előadásokon társadalom- és természettudományi ismereteiket bővíthetik a fiatalok. ★ Nagyszerű a káposzta termés az ipolymenti községekben. Megyénk e részéből mintegy 50 vagon téli káposztát szállítanak a piacokra és a feldolgozó üzemekbe. Új létesítménnyel gazdagodott megyénk Az elmúlt hét péntekién adták át rendeltetésének Salgótarjánban a megye első állatorvosi ambulanciáját, amelynek építésére félmillió forintot fordított államunk. A 100 000 forintos költséggel felszerelt állatorvosi rendelő feladata lesz, hogy itt kezeljék az olyan állatokat, amelyeknek gyógyítására kinn a helyszínen nincs lehetőség. A rendelő egv kezelchelyi- ségből. négy férőhelyes istállóból, laboratóriumból, takarmányszínből, fürdő- és iroda- helyiségből áll. Benne éjjelnappali szolgálatot tartanak. Az állatok kezelését, gyógyítását egy szakállatorvos, egy egészségügyi felcser és egy kisegítő végzi. A kezelés napi díja mindössze 10 forintba kerül. A rendelő felszerelése még nem teljes. A kezelőhelyiségbe rövidesen egy ka’oda és egy döntődívány beállítására kerül sor, amelyek lényegesen könnyebbé teszik a beteg állatokon való műtét elvégzését. A kezelés azonban már zökkenésmentesen folyhat most is. Sőt eddig is sok gyógyult áliat hagyta el a rendelőt, amelyet a jövőben állatkór- házziá, állategészségügyi központtá fejlesztenek. A pénteki ünnepélyes átadáson megjelentek a megye állatorvosai is. A bensőséges ünnepélyen Schalk'ház Lipót, megyei főállatorvos, Milos László, a megyei Mezőgazdasági Igazgatóság állattenyésztési osztályának vezetője. Soós elv. társ, Salgótarján Tanácsa VB elnökhelyettese, Ginner Béla, a rendelő szakállatorvosa mondott beszédet. Valameny- nyien köszönetét mondottak államunknak ezért a nagyszerű ajándékéért és hangsúlyozták, hogy a rendelő minden bizonnyal nagymértékben hozzájárul a megye állattenyésztésének fejlődéséhez. «XlOOOOOOOOOOOOOCXlOOOOOOOOOQOOOOOOOOOCXXOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOCJOOOOOOOOOOOOCXXXXXÍOOOOOOOOOOOOOOOeXXXXSOOOOO üOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOC' Az utal jelző világítotorony AZ 1917-ES OROSZORSZÁGI OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM joggal kapta a Nagy Forradalom elnevezést. Eredményeként az orosz proletariátus a szegényparasztsággal szövetségben megdöntötte a kizsákmányoló osztályok hatalmát és megteremtette saját diktatúráját. A világ legszilárdabb, legdemdk- ratikusabb hatalma jött létre. Az Októberi Szocialista Forradalom valóban népi forradalom. Az Októberi Forradalom elvette a kizsákmányolöktól a bankokat és a nagyvállalatokat, a földbirtokosoktól pedig a földet. Az 1917 november 8-án, azaz egy nappal a forradalom győzelme után kiadott dékrétum több mint 150 mil- liy gyeszjatyina földet juttatott a parasztságnak. Megkezdődött az átmeneti korszak a kapitalizmusból a szocializmusba. A szovjetország akkoriban az egyetlen volt a világon, amely levetette a kizsákmányolok igáját. Szocialista tábor akkor még nem volt. A kapitalista világ sokkal erősebb volt a fiatal szovjet köztársaságnál. Az országon belül a kizsákmányoló osztályok minden módon igyekeztek megakadályozni a szocializmus építését. Ezenkívül a szovjet nép csupán saját tapasztalatára támaszkodhatott, csupán saját gazdasági forrásaival számolhatott. EGESZEN MÁS A HELYZET MA, amikor egyre erősödik a szocialista tábor. Magában foglalja a szárazföld egynegyed részét, s országainak lakossága az egész emberiség több mint egyharmadát teszi ki. A szocialista tábor élén olyan nagyhatalmak állanak, mint a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság. A szocialista tábor országainak békeszerető politikáját helyesli és támogatja a világ különltöző országaiban élő sok millió egyszerű ember. A szocialista tábor államai között a teljes egyenjogúság és a szuverenitás kölcsönös tisztelete alapján politikai, gazdasági és kulturális együttműködés alakult ki. A népi demokratikus államok dolgozói sokkal előnyösebb körülmények között építik az új életet, mint a munkások és a parasztok annak idején a szovjetországban. A Nagy Októberi Forrada-, lom új korszakot nyitott az emberiség történetében. A szocializmus győzelme, s a kommunizmus sikeres építése a Szovjetunióban, ragyogó munkagyőzelmekre lelkesíti a népi demdkratikus országaik dolgozóit az új, szocialista rendszer diadaláért. Az Októberi Forradalom nemzetközi jelentőségéről szólva, jól mondotta Mao Ce-tung és Csou En-laj a szovjet állam fennállásának 37. évfordulója alkalmából, hogy a világ haladó emberei a nagy szovjet államban az utat jelző világítótornyot látják. AZ OKTÓBERI FORRADALOM AZÉRT GYŐZÖTT, mert a munlkásság és a parasztság megbonthatatlan szövetségére, a népek barátságára támaszkodott. Azért győzött, mert a Lenin teremtette kommunista párt, az újtípusú párt vezette. Az imperialista ideológusok azt bizonygatják, mintha az Októberi Forradalom véletlen körülmények hatására jött volna létre. Ugyancsak „véletlennek“ tartják a forradalom győzelmét Kínában és a szocialista tábor többi országában. A valóságban az Októberi Forradalom győzelme történelmi kikerülhetetlenség, az imperializmust jellemző mély belső ellentétek eredménye. Ezért fulladtak kudarcba mindazok a próbálkozások, amelyek el akarták fojtani az októberi forradalmat és ezért voltak eredménytelenek az imperialisták mesterkedései a népi demokratikus országok ellen. A Nagy Októberi Forradalom győzelme a marxi—lenini elmélet diadala. Tudjuk, hogy a gyakorlat — az igazság kritériuma. A Szovjetunióban a kommunizmus építésének ragyogó példája teljesen igazolta Marx—Engels—Lenin— Sztálin tudományos eszméinek átalakító erejét és helyességét. A kommunista párt vezette szovjet állam következetesen megteremtette az élenjáró szocialista ipart és a kollektív szocialista mezőgazdaságot. A NAGY LENIN a szovjethatalom megalakulása utáni első napokban felhívta a szovjet népet a hatalmas szocialista ipar megteremtésére. Lenin kezdeményezésére fogadták el 1920-ban Oroszország villamosítási tervét. Lenin azt tanította, hogy a szocialista nehézipar megteremtése a dolgozók anyagi jóléte szüntelen fokozásának szilárd alapja. A szocialista ipar fejlesztése biztosítja az ország védelmi képességét, gazdasági és politikai függetlenségét a kapitalista országoktól. Az ország szocialista iparosításának eredményes és szakadatlan megvalósítása következtében a múltban elmaradt Oroszország élenjáró szocialista mezőgazdasággal rendelkező, erős ipari hatalommá vált. Az októberi forradalom győzelme előtt az ipari termelésnek mindössze egyharmadát képezte a nehézipar. 1955 végére a termelőeszközök gyártása a Szovjetunió ipari termelésének több mint 70 százalékát teszi ki. Csupán az 1913—1940 közötti időszakban a nagyipar termelése csaknem 12-szeresére emelkedett. Ezek a számok önmagukért beszélnek. Azt bizonyítják, hogy az 1917 októberében született szovjet állam eredményei a szocializmus gazdasági törvényein alapszik, a szocialista gazdasági rendszer fölényét bizonyítja. A lenini eszmék megvalósításával és az ország iparosítása terén elért eredményekre támaszkodva, a szovjet hatalom segítette a parasztságot, hogy a falun is szocialista termelési körülményeket teremtsen. A szovjethatalom első éveiben Lenin azt a feladatot tűzte a fiatal szovjet ipar elé, hogy 100 000 traktort adjon a falunak. Lenin végakaratát követve, a szovjet szocialista ipar sokszorosan túlteljesítette a lenini tervet. A Szovjetunió mezőgazdaságában jelenleg több mint 1 400 000 traktor dolgozik. Az Októberi Szocialista Forradalom célul tűzte ki a kul- túrforradalom megvalósítását az országban. Ezt a célt a szovjet nép elérte. Megteremtette a formájában nemzeti, tártál» mában szocialista élenjáró kultúrát. Az az ország, amely a múltban csaknem teljesen írástudatlan volt, nemcsak írástudó országgá vált, hanem olyan országgá, ahol már sok esztendővel ezelőtt bevezették az általános hétosztályos oktatást és ahol most térnek át az általános középfokú, tízosztályos oktatásra. A SZOVJETUNIÓBAN A TUDOMÁNY a népet, a kommunizmus építését szolgálja. A szocialista realizmus elvei lelkesítik a szovjet művészetet, amely a népet az igazi humanizmus, a szocialista internacionalizmus szellemében neveli. A Szovjetunióban győze* delmeskedő kommunista erkölcs a társadalmi és egyéni érdekek egybekapcsolásán alapul. A szovjet emberek tudják, hogy amikor a közért dolgoznak, saját magukért dolgoznak. A kommunista erkölcs megtestesülésének kifejezője a szovjet emberek szocialista versenye. A szovjet emberek eredményesen legyőzik tudatukban a régi, kapitalista rendszer csökevényeit. Az Októberi Szocialista Forradalom ilyenformán nemcsak a politikai és a gazdasági életben hozott fordulatot, hanem az emberek öntudatában is. Általánosan ismert Leninnek a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséről szóló tanítása. Jellemző, hogy a szovjet kormány első dekrétuma a békéről szólt. Az októberi forradalom a szocialista tábor országai következetes békeszerető külpolitikájának, a kollektív biztonság s az országok kölcsönös megértése és együttműködése politikájának alapját vetette meg. OROSZORSZÁG DOLGOZÓI 1917-BEN azt az új társadalmi rendszert alapozták meg, amelyről sok évtizedig álmodoztak az emberiség legkiválóbb elméi. Az októberi forradalom nemes és békeszerető eszméi ma széles körben elterjedtek. Az ezektől az eszméktől áthatott szocialista tábor sikeresen halad előre az egész haladó emberiség javára.
