Szabad Nógrád. 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)

1955-11-16 / 90. szám

fi Magyar Dolgozók Pórija Központi Vezetőségének határozata ipari termelésünk megjavításának s műszaki színvonala emelésének feladatairól (Folytatás az első oldalról) megszervezésével lényegesen csökkenteni kell az építke­zések megvalósításának idő­tartamát. Az épitőanyagiparban to­vább kell folytatni az üzemek újjáalakítását. 1 Q A közszükségleti cikkek * gyártásánál nagyobb mértékben kell alkalmazni a korszerű technikát, a terme­lés automatizálását és műsze­rekkel való ellenőrzését. A könnyűiparban ki kell szélesí­teni a hazai alapanyagbázist, elsősorban a műszálgyártás kifejlesztésével és a szalmacel- lulózgyártás nagymértékű nö­velésével. A könnyű- és az élelmiszeriparban korszerű gyártási eljárások széleskörű alkalmazása révén ugyanazon nyersanyagból olyan jobb mi­nőségű termékeket kell elő­állítani, amelyekre az ország­nak szüksége van. I | Lényegesen korszerűsí­* teni kell a szállítást. A vasútnál a gőzvontatás állan­dóan növekvő részét kell Die­sel. Diesel-elektromos és elekt­romos vontatással helyettesí­teni. Fokozni kell az önműkö­dő vasúti biztosító berendezé­sek alkalmazását. Jelentősen gépesíteni kell a vasúti rako­dást és a pályafenntartást. Fo­kozottabban kell a víziutakat szállításra hasznosítani. Nagy­mértékben emelni kell az áru- szállításban a tehergépkocsi­forgalom részesedését. Fokoz­ni kell az olyan korszerű szál­lítási módszerek alkalmazását, mint az olaj csövön való szál­lítását, a cement ömlesztett szállítását, a tégla konténerek­ben való szállítását, a pneuma­tikus szállítást. Növelni kell az üzemen belüli szállítás gé­pesítését. 1 2 Fejleszteni kell az üze­* mek és az iparágak kö­zötti kooperációt és ennek alapján az üzemek szakosítá­sát. Az ipari minisztériumok az Országos Tervhivatallal együtt dolgozzák ki az ipar­ágak és az egyes üzemek kö­zötti ésszerű munkamegosztás, a helyes profil kialakításának irányelveit és az üzemeket en­nek megfelelően fejlesszék. Meg kell akadályozni, hogy a kooperáció ürügye alatt a ter­melési értéket indokolatlanul növeljék, s ilymódon egyesek az államot becsapják. A kooperáció és a szakosítás célja és értelme a termelés gazdasá­gosságának fokozása. Különö­sen nagy gondot kell fordítani a kooperációs szállítások ha­táridőben való teljesítésére és ezáltal egész iparunk szerve­zettségének emelésére. Országosan és iparáganként széles körben kell szabványo­sítani mindazokat az alkatré­szeket, gépelemeket, szerelvé­nyeket, amelyek a különböző gyártmányoknál felhasználásra kerülnek és meg kell oldani ezek gyártásának szakosított üzemekben való összpontosítá­sát. Pontos előírásokkal meg kell határozni egyes termékek minőségét és gondoskodni kell ezeknek az előírásoknak betar­tásáról. Megfelelő árintézkedé­sekkel biztosítani kell, hogy a szakosított gyárak termékeit felhasználó vállalatok olcsób­ban jussanak ilyen termékek­hez, mintha ezeket saját ma­guk állítanák elő. I Q Az ipari kutató intéze- ■ teknek lényegesen köze­lebb kell kerülniük a terme­léshez és ugyanakkor foglal- kozniok kell távlati kutatá­si problémákkal. Az intéze­teket és az egyes kutatókat anyagilag is érdekeltté kell tenni a kutatási eredmények ipari bevezetésében. A műszaki egyetemek tan­székeinek is a jelenleginél sokkal fokozottabban kell részt venni az ipar előtt álló feladatok megoldásában. A tervező intézetek munkáját úgy kell irányítani, hogy az új beruházásoknál, a régi üzemek rekonstrukciójánál, az egyes gépek és berendezések tervezésénél érvényesítsék a legkorszerűbb technika köve­telményeit. A gyártmány- és technoló­giai fejlesztés meggyorsítása végett meg kell erősíteni az üzemi tervező, szerkesztő és fejlesztő részlegeket, a köz­ponti kutató és tervező inté­zetek mérnökeinek egy részét az üzemekbe kell átcsoporto­sítani. Növelni kell az üzemi kutatásra előirányzott össze­geket Fel kell számolni a tervező- és kutatómunka összehango­latlanságát. A Magyar Tudo­mányos Akadémiának, az Or­szágos Tervhivatalnak és az ipari minisztériumoknak együttesen biztosítaniok kell, hogy a tudományos és tervező munkát a legfontosabb fel­adatok végrehajtására össz­pontosítsák. Lényegesen javítani * kell a műszaki propa­gandát. Biztosítani kell, hogy a műszaki könyvkiadó és sajtó az ipar előtt álló legfontosabb kérdésekkel foglalkozzék. Szer­vezetten biztosítani kell a ha­zai műszaki eredményeknek, valamint külföldi műszaki la­poknak, leírásoknak, prospek­tusoknak. katalógusoknak üze­meink, ipari és tudományos dolgozóink rendelkezésére bo­csátását. Gondoskodni kell ar­ról, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok tapasztalatainak széleskörű el­terjesztése mellett műszaki ká­dereink a technika fejlődésé­nek a tőkés országokban elért eredményeit is megismerjék. Jelentősen ki kell szélesíteni a műszaki káderek továbbkép­zését a Mérnök Továbbképző Intézet tevékenységének kibő­vítésével, az MTESZ előadásos és egyéb propaganda munkájá­nak segítségével, a TTIT, az üzemi könyvtárak és műszaki klubok munkájának megjaví­tásával. I Magasabb fokra kell emelni a munka termelékenységét és tovább kell csökkenteni a termékek önköltségét A termelékenység növekedé­se . az első ötéves terv meg­indulása óta lényegesen gyor­sabb volt, mint a tőkés orszá­gokban ugyanezen időszak alatt. Ennek ellenére az 1955. évet megelőzően az ipari ter­melés emelkedését nagyobb részben a termelésben dolgo­zók számának növekedése eredményezte és csak kisebb részben a termelékenység fo­kozása, főként azért, mert ál­lami szerveink a termelés mennyiségének növelése mel­lett nem fordítottak kellő fi­- gyeimet a termelékenység eme­lésének legfőbb forrására, a technika fejlesztésére. Ipa­runkban azonban a meglévő műszaki színvonal mellett is a termelékenység emelésének még számos kiaknázatlan tar­taléka van. Sok üzemben, épít­kezésen nem kielégítő a gépek kihasználása, nem megfelelő a munka szervezése, nem tartják be az előírt gyártási-termelési utasításokat, laza a munkafe­gyelem. A minisztériumok és üzemek vezetői nem tesznek kielégítő erőfeszítéseket e hiá­nyosságok kiküszöbölésére. A dolgozók hasznos újításainak, kezdeményezéseinek megvaló­sítása és elterjesztése számos helyen megengedhetetlenül vontatottan halad. A műszaki színvonal viszonylagos elmara­dottsága, a munkaerő és a gé­pek kihasználásában, különö­sen pedig az anyagfelhasználás terén fennálló lazaságok kö­vetkeztében a termelés önkölt­sége — bár ez év során csök­kent — még mindig rendkívül magas. Termékeink minősége — elsősorban a technológiai fegyelem lazasága miatt — sokszor nem kielégítő. A Központi Vezetőség a munka termelékenységének növelése, az önköltség csökken­tése és a termékek minőségé­nek fokozása céljából a követ­kezőket határozza: I Az Országos Tervhivatal, a minisztériumok és az Ipari üzemek vezetőit kötelezni keli arra, hogy a tervekben irányozzák elő és megfelelő in­tézkedésekkel biztosítsák a tnunka termelékenységének ál­landó. és nagymértékű emelé­sét. Rendszeresen javítani kell a termelés technológiáját. Fo­kozatosan meg kell valósítani a meglévő berendezések részle­ges. illetve teljes rekonstruk­cióját, valamint új, termeléke­nyebb berendezések, gépiek munkába állítását. A termelő­berendezések jobb kihasználá­sával, az állásidők csökkentésé­vel, a munka ésszerűbb szerve-, zésével biztosítani kell a ter­melés egyenletes ütemű fejlő­dését. 2 A termelő munkában résztvevő dolgozók ará­nyának növelésével és a mun­kafegyelem megszilárdításával el kell érni a rendelkezésre álló munkaerő jobb felhaszná­lását. A dolgozók anyagi, szo­ciális és kultúrális szükségle­teiről való fokozott gondosko­dás útján az üzemekben ál­landó törzsgárdát kell létrehoz­ni. Emelni kell a szakmunkás- képzés színvonalát. növelni kell az ipari tanulók között a középiskolát végzettek szá­mát. Az üzemekben és tanmű­helyekben folyó gyakorlati ok­tatás során a legkorszerűbb követelményeknek megfelelő módszereket kell tanítani. Biz­tosítani kell a szakmunkások megfelelő színvonalú tovább­képzését, emelni kell a tovább­képző tanfolyamokon részvevő szakmunkások számát. Q A munka termelékeny- ségének növelésével, s emellett elsősorban az anyag­takarékosság fokozásával biz­tosam kell az önköltség rend­szeres csökkentését. Különös gondot kell fordítani az im­portanyagok felhasználásának csökkentésére. Az anyagtaka­rékosság fokozása céljából gondoskodni^ kell a legfonto­sabb anyagok megfelelő nyil­vántartásáról és raktározásá­ról. El kell érni, hogy az anyagellátás tervezése és az anyaggazdálkodás helyes nor­mák alapján történjék. /fl Az önköltség csökkenié- * se nem történhet a ter­mékek minőségének rovására, ellenkezőleg, az önköltség­csökkentést a minőség állandó javításával kell egybekötni. Elsőrendű fontosságú a termé­kek minőségének megjavítása, az alapanyagokat előállító iparágakban, elsősorban a ko­hászatban, a szénbányászat­ban, a vegyiparban és az épí­tőanyagiparban. A meglévő gyártmányok korszerűsítésé­nél és az új gyártmányok ter­vezésénél fokozni kell a minő­ségi követelményeket. Gondos­kodni kell a technológiai uta­sítások szigorú betartásáról, a minőségi ellenőrzés megszigo­rításáról. El kell érni, hogy gyártmányaink használhatósá­gának időtartalma lényegesen megnövekedjék. Fokozott gon­dot kell fordítani arra, hogy a gyártmányok külső alakja tet­szetős, s a csomagolás korsze­rű legyen. A pártszervezetek és * szakszervezetek a mi­nisztériumok és üzemek ve­zetőivel együtt gondoskodja­nak arról, hogy a szocialista vensenymozgalom középpont­jába a termelési tervek tel­jesítése mellett a termelékeny­ség emelését, az önköltség csökkentését és a minőség ja­vítását állítsák. Gondoskodni kell arról, hogy a dolgozók he­lyes kezdeményezéseit, javas­latait rövid idő alatt megva­lósítsák, a bevált újításokat minél hamarabb alkalmazzák a gyakorlatban és a legjobb munkamódszereket szervezet­ten terjesszék el. Az élenjá­ró munkamódszerek elterjesz­tése az iparági és vállalati ve­zetők egyik legfőbb feladata. Az újítókat fokozottabban ér­dekeltté kell tenni az újí­tásoknak a gyakorlatban va­ló bevezetésében. A munka termelékeny­ségének nagymértékű növelése és az önköltség csök­kentése céljából az ország bel­ső erőforrásainak minél tel­jesebb kihasználása mellett sokkal fokozottabban kell él­ni a szocialista tábor orszá­gai közötti nemzetközi együtt­működés lehetőségeivel. Az egyes országok gazdasági adottságainak messzemenő fi­gyelembevételén alapuló nem­zetközi munkamegosztás to­vábbfejlesztésével el kell ér­ni a sorozatgyártásnak, a ter­melés mennyiségi növelésé­nek és »szakosításának olyan fokát, mely lehetővé teszi a legkorszerűbb technika és technológia alkalmazását, a gyártás gazdaságosságának nagymértékű növelését; Meg kell javítani as ipar irányítását része nem foglalkozik megfe- | tani kell, hogy a műszakiak lelően beosztottjaival, nem se­gíti őket munkájukban. premizálása nagyobb mérték­ben ösztönözze a műszaki fej­A Központi Vezetőség és a Minisztertanács az utóbbi idő­ben több határozatot hozott a vezetés bürokratikus módsze­reinek kiküszöbölésére: az igazgatási szervek felépítésé­nek egyszerűsítésére, létszá­mának csökkentésére, az ellen­őrzési munka megjavítására. Ennek eredményéképpen ja­vult az ipar vezetése, a mi­nisztériumokat. hivatalokat és üzemeket sikerült számos rá­termett káderrel megerősíteni. Az irányító szervek munká­jában azonban jelenleg is van­nak komoly hiányosságok, amelyek a bürokratizmust táp­lálják. gátolják a személyi fe­lelősség érvényesülését. Egyes igazgatási szervek létszáma még indokolatlanul magas. A minisztériumok és egyéb köz­ponti szervek túlzottan gyám­kodnak a vállalatok felett, út­ját állják azok kezdeményezé­seinek. A tervező munka még nem mindenben elégíti ki a követelményeket. Nem oldotta meg kielégítően a haladó tech­nika alkalmazásának tervezé­sét. Ennek alapvető oka. hogy az elmúlt években a több évre szóló távlati tervek kidolgozá­sa nem folyt megfelelő szín­vonalon. Éves terveiket a vál­lalatok ismételten túl későn kapták meg. A minisztériumok és vállalatok vezetőinek nagy­része lebecsüli a tervezés je­lentőségét és nem irányítja megfelelően a tervező munkát. Vannak lazaságok a tervfe­gyelem terén. Az üzemek túl­nyomó része a tervet nem az előírt választéknak megfele­lően teljesíti. Egyes miniszté­riumok és vállalatok már a tervek kidolgozásánál sem for­dítanak elég figyelmet a nép­gazdaság, különösen a külke­reskedelem igényeire, a tervek végrehajtásánál pedig gyak­ran nem megfelelő minőségű terméket szállítanak, illetve el­maradnak a vállalt szállítási határidőkhöz képest. Nem kielégítő a vállalatok munkájának pénzügyi ellenőr­zése. A minisztériumok nem alkalmazzák megfelelően az anyagi érdekeltség elvét az ipar előtt álló feladatok meg­oldásában. Ár-, bér-, pénzügyi- és hitelrendszerünk nem ösz­tönöz eléggé a technika fej­lesztésére. a takarékos gazdál­kodásra, a minőség javítására. Az ipar vezetésében levő hibák összefüggnek a káderek képzésében, kiválasztásában, elosztásában és a velük való foglalkozásban meglévő hiá­nyosságokkal. Gyakori jelen­ség, hogy vezető beosztásban levő kádereink elhanyagolják továbbképzésüket. A termelés­ben nem elégséges a műszaki­lag képzett dolgozók száma, ugyanakkor igazgatási munka­körökben. sokszor indokolatla­nul nagyszámú mérnököt fog­lalkoztatnak. Előfordul, hogy egyes funkciókba megfelelő is­meretek és képesség nélkül ál­lítanak be dolgozókat és ez je­lentősen hozzájárul indokolat­lan káderáthelyezésekhez. Gazdasági vezetőink jelentős A Központi Vezetőség az ipar vezetésének megjavítása céljá­ból a következőket határozza: | Az ipar irányításának * minden területén követ­kezetes harcot kell folytatni a bürokratizmus ellen, meg kell szüntetni a felesleges párhuza­mosságokat a munkában és ér­vényesíteni kell az egyszemé­lyi vezetés követelményeit. Biztosítani kell. hogy az üze­mek igazgatói, főmérnökei, mű­vezetői éljenek mindazokkal a jogokkal, amelyek őket meg­illetik. Ennek érdekében meg kell szervezni, hogy az ipari üzemek vezetői rendszeresen résztvegyenék az ipar éves és távlati terveinek kidolgozásá­ban, a beruházások előkészíté­sében. Biztosítani kell, hogy az üzemi dolgozók helyes kezde­ményezéseit érvényesítsék a tervekben. Az ipari üzemek, s ezek igazgatói számára — a terv keretei között — lehetővé kell tenni a gazdálkodás nagyobb önállóságát. 2. Az Országos Tervhiva­* talban és a miniszté­riumokban magasabb színvo­nalra kell emelni a távlati tervezés munkáját. Biztosí­tani kell a műszaki fejlesztés tervezésének megjavítását és szoros összehangolását a terv' többi fejezeteivel. Szakítva az előző helytelen gyakorlattal, a jövőben rendszeresen ellen­őrizni kell a műszaki fejlesz­tési tervek végrehajtását. Az Országos Tervhivatal el­nöke és az ipari miniszterek személyükben felelősek azért, hogy az éves tervek a tervidő­szak előtt megfelelő időben el­jussanak a vállalatokhoz. Q Meg kell szilárdítani a * tervfegyelmet. Minden minisztérium és vállalat köte­les a terv összeállításánál a népgazdaság igényeinek le­hető legteljesebb kielégítését szem előtt tartani és az állami tervet minden részletében tel­jesíteni. A terv előírásait meg­sértő vezetőkkel szemben megfelelő felelősségrevonást keli alkalmazni. A, Meg kell javítani a vál­* lalatok munkájának pénzügyi ellenőrzését és job­ban kell hasznosítani az anya­gi érdekeltség ösztönző ere­jét az ipar előtt álló feladatok megoldásában. Bérrendszerünk továbbfej­lesztésével biztosítani kell a magasabb szákképzettség na- gyobbfokú megbecsülését. Szé­lesíteni kell a minőségi mun­ka premizálását. Egyidejűleg szigorúan érvényt kell szerez­ni a selejtért fizetendő kárté­rítésre vonatkozó előírásoknak. Szigorú norma- és technológiai fegyelem megteremtésével és a műszaki normák számának növelésével biztosítani kell, hogy a normák fokozottabban á technikai fejlesztést ösz­tönző erővé váljanak. Biztosí­nn lesztés és az önköltségcsök­kentés feladatait: Termelői árrendszerünket úgy kell átalakítani, hogy fo­kozottabban serkentsen az anyaggal, különösen az im­portanyaggal való takarékos­ságra. Az új gyártmányok termelé­sének bevezetésére a vállala­tok számára külön gyártmány­fejlesztési alapot kell biztosí­tani. Az új gyártmányok árát úgy kell szabályozni, hogy ez is ösztönözze bevezetésüket. Meg kell szilárdítani a vál­lalatok önálló elszámolását, növelni kell érdekeltségüket a nyereség fokozásában. Lehe­tővé kell tenni, hogy a terven felüli nyereségből nagyobb részt fordíthassanak a mű­szaki színvonal emelését elő­segítő beruházások megvaló­sítására. J Minden vezető köteles­* sége. hogy a hatásköré­be tartozó területeken gon­doskodjék a káderek kiválasz­tásának, elosztásának és kép­zésének megjavításáról. Első­sorban a technikai haladás szempontjából döntő területe­ket kell jól képzett káderek­kel megerősíteni. Minden ve­zetőnek elsőrendű kötelessége a káderekkel való helyes fog­lalkozás. Több segítséget kell adni a vezető funkcióban lé­vő munkáskádereknek és tá­mogatni kell őket abban, hogy elvégezzék a megfelelő egye­temek, illetve technikumok levelező, vagy esti tagozatát. Fokozottabban meg kell be­csülni és bátrabban magasabb munkakörbe kell helyezni azo­kat a tapasztalt mérnököket és technikusokat, akik jelen­tős eredményeket értek el az ipar műszaki színvonalának és szervezettségének növelésé­ben. Biztosítani kell a fiatal káderek fejlődését, nem kell félni felelősebb munkakörök­be való helyezésüktől, segít­ségükre kell lenni a nagyobb feladatok megoldásában. Az egyetemeken magasabb színvonalra kell emelni az el­méleti ismeretek tanítását. A Az egyetemeken és * technikumokon a gya­korlati kérdéseket jobban is­merő mérnököket és techni­kusokat kell képezni az ipar számára. Az iskolát elvégző fiatal szakembereket a ter­melő munkába kell irányítani és csak az itt eltöltött néhány éves gyakorlat után kell lehe­tővé tenni számukra, hogy tu­dományos, kutató és tervező intézetben, vagy irányító szervben dolgozhassanak. Különös gondot kell fordíta­ni a termelés alsóbb parancs­noki kara: a művezetők, mes­terek. építésvezetők műszaki képzettségének fokozására, na­gyobb szómban kell közülük, a gyakorlati munkától való el­szakadás nélkül, technikusom kát és mérnököket képezni. Emelni kell as ipar pártirányításának ssínvonalát Az ipar területén elért ered­ményekben nagy szerepe van' annak, hogy a párt sikerrel tudta mozgósítani a munkás- osztályt a szocialista iparosítás döntő feladataira, a pártszer­vezetek irányító és ellenőrző munkája az elmúlt évek során megjavult. Különösen a Köz­ponti Vezetőség ez év már­ciusi. emlékezetes határozata óta a pártszervezetek nagy­szerű. lelkes, odaadó munkát fejtettek ki a termelési tervek teljesítése és túlteljesítése, a jobboldali demagógia leküzdé­se s a dolgozók jogos, törvé­nyes igényeinek biztosítása ér­dekében. Bármennyire jelentős azon­ban pártszervezeteink e mun­kája. ez csupán kezdeti siker. A nagyobb feladat még hátra van. Emellett pártszerveze­teink eddig elsősorban a ter­melés mennyiségi növelésére fordították erőfeszítéseiket és még nem harcolnak eléggé a termelés műszaki színvonalá­nak emeléséért, és ezzel a ter­melékenység növeléséért, az önköltség csökkentéséért a minőség javításáért, a takaré­kosság fokozásáért. A megyei, városi, kerületi, járási párt- bizottságok funkcionáriusai még nem egy esetben az író­asztal mellől irányítják a mun­kát. A pártbizottságok több helyen lebecsülik az ipari és közlekedési osztályok felada­tait. A Központi Vezetőség Ipari és Közlekedési Osztálya sem adott elég segítséget az osztályok helyes munkamód­szereinek elsajátításához. Iparunk fejlesztésében, az új technika széleskörű bevezeté­sében a szakszervezetek szere­pe is jelentősen megnövekszik. A szakszervezetek értek el eredményeket a szocialista munkaverseny fellendítésében, az újítómozgalom kiszélesíté­sében. a dolgozók nevelésében. Azonban a munkaverseny és az újítómozgalom szervezésé­ben még sok a formális vonás,, a bürokratikus intézkedés. A szakszervezetek nem foglal­koznak kielégítően a technika fejlesztésével, a dolgozók szak­képzésének fokozásával. A Központi Vezetőség a kö­vetkezőket határozza: í A pártbizottságok és * pártszervezetek behatób­ban tanulmányozzák az ipari üzemek munkáját, alaposab­ban foglalkozzanak a termelés műszaki, gazdasági és techni­kai kérdéseivel, sajátítsák el a legszükségesebb műszaki is­(Folytatás a harmadik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents