Szabad Nógrád. 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)

1955-11-16 / 90. szám

1955. november Iff. SZABAD XOGHAIf A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata ipari termelésünk megjavításának s műszaki színvonala emelésének feladatairól (Folytatás a második oldalról) inereteket. Ne csak jelentések alapján tájékozódjanak az üze­mek helyzetéről, hanem a helyszínen szerzett tapasztala­tok felhasználásával nyújtsa­nak segítséget az ipari veze­tőknek a munka megjavításá­ban. Vonjanak be kiváló szak­embereket egy-egy gazdasági kérdés vizsgálatába. Alkal­mazzák következetesebben a felelősségrevonást azokkal a vezetőkkel szemben, akik a párt- és kormányhatározatokat nem hajtják végre. Részesítsék fokozott elismerésben azokat, akik eredményeket érnek el az új technika alkalmazásában. E feladatokat úgy hajtsák végre, hogy egyidejűleg erősítsék a gazdasági vezetők tekintélyét, fiz egyszemélyi vezetést. 2 Meg kell erősíteni az * ipari üzemek, a kutató és tervező intézetek pártszerveze­teit, különösen a pártalapszer- vezetek vezetőségét olyan ká­derekkel, akik képesek előre­vinni a technikai haladás ügyét. A pártszervezeteknek meg kell értetniök az egyszerű segédmunkásoktól kezdve a műszaki vezetőkig mindenki­vel, hogy iparunk és egész népgazdaságunk technikai alapjainak fejlesztése szocia­lista építőmunkánk egyik kulcskérdése. Tanulmányozzák más üzemek fejlett munka- módszereit, gondoskodjanak azok saját üzemükben való széleskörű elterjesztéséről. For­dítsanak gondot a technológiai fegyelem megszilárdítására, a meglévő berendezések jobb, gazdaságosabb kihasználására. Foglalkozzanak többet az újí­tókkal, technikusokkal, mérnö­kökkel, tudósokkal. gondos­kodjanak politikai fejlődésük­ről. növeljék aktivitásukat a technika fejlesztése, új terme­lési eljárások kidolgozása, be­vezetése terén. Q Tovább kell javítani a ,7‘ pártszervezeteknek a tömegekkel való kapcsolatát. A pártszervezetek támaszkod­janak a dolgozók széles tö­megeinek véleményére, a párt­funkcionáriusok nagy figye­lemmel hallgassák meg a dol­gozók észrevételeit, javasla­tait és gondoskodjanak a he­lyes javaslatok megvalósításá­ról. Keményen lépjenek fel mindazokkal a gazdasági ve­zetőkkel szemben, akik fi­gyelmen kívül hagyják a dol­gozók javaslatait. Segítsék a dolgozók aktivitásának kibon­takozását a különböző üzemi értekezletek rendszeres meg­tartásával, jó megszervezésé­vel és a dolgozók helyes kez­deményezéseinek támogatá­sával. A A pártszervezetek vé­•** gezzék nagyobb gonddal a kádermunkát. Foglalkozza­nak alaposabban a termelést irányító káderekkel, segítsék őket a káderek helyes kivá­lasztásában, nevelésében. Kü­lönös gonddal kell foglalkozni a termelés élenjáró dolgozói­val és azok szakmai és poli­tikai képzésével. ^ A pártszervezetek se­* gítsék elő, hogy' a DISZ a fiatal munkáso­kat és műszaki értelmi­ségieket a technikai fej­lesztés élharcosaivá nevelje. Adjanak a DlSZ-szervezetek- nek lelkesítő, mozgósító fel­adatokat, bátorítsák a fiata­lok kezdeményezéseit, foko­zott figyelmet fordítsanak fia­tal szakembereink politikai, szakmai és erkölcsi nevelésére. fa Növelni kell a megyei, * városi, kerületi, járási ipari és közlekedési osztályok szerepét az ipar pártirányítá­sában és ellenőrzésében. Ezen osztályok munkatársai tanul­mányozzák az üzemekben folyó munkát rendszeresen a hely­színen és tapasztalataik alap­ján nyújtsanak segítséget az üzemi pártszervezeteknek, és a gazdasági vezetőknek a terme­lékenység emelésére, az ön­költség csökkentésére, a tech­nika fejlesztésére irányuló szervező munka megjavításá­ban. H A pártszervezetek útmu­* * tatásai nyomán a szak- szervezetek javítsák meg a dolgozók között végzett nevelő­munkájukat. Küszöböljék ki a szocialista munkaverseny szer­vezésében még fellelhető for­malizmust és bürokratikus je­lenségeket. Fokozottabban el­lenőrizzék a munkavédelem­mel és balesetelhárítással kap­csolatos intézkedések végre­hajtását. Vigyék előre a dol­gozók szakmai képzésének ügyét. Mozgósítsák a dolgozók széles tömegeit a technika fej­lesztésében, a technológiai fe­gyelem, a munkafegyelem megszilárdításában rájuk há­ruló feladatok elvégzésére. A Magyar Dolgozók Pártjá­nak egész tevékenységét, min­den cselekedetét a dolgozó nép szolgálata vezérli. Pártunk politikájának, a szocializmus építésének célja: népünk anyagi és kulturális életszín­vonalának szilárdan, tudo­mányosan megalapozott, ál­landó, rendszeres emelése. Ebben alapvető szerepe van a műszaki haladásnak ipa­runkban, népgazdaságunkban. Ez az a döntő láncszem, me­lyet ma meg kell ragadnunk, hogy a munka termelékenysé­gét mind magasabb színvonal­ra emelve, a termékek bősé­gét biztosítva hazánkban, győ­zelemre vigyük a szocializmus ügyét. A Központi Vezetőség fel­hívja a párt valamennyi tag­ját, a DISZ-tagokat. az ipar összes munkásait, művezetőit, technikusait, mérnökeit és alkalmazottait, a tervező- intézetek és kutatóintézetek dolgozóit, a közgazdászokat és tervezőket, az ipari káderek oktatását végző pedagógu­sokat, hogy minden erejük­kel harcoljanak az ipar előtt álló feladatok . sikeres meg­oldásáért, az új technika szé­leskörű bevezetéséért, a mun­ka termelékenységének gyors­ütemű növeléséért, az önkölt­ség csökkentéséért, a minő­ség javításáért. E feladatok sikeres megvalósítása nagy­mértékben hozzájárul orszá­gunk gazdasági erejének to­vábbi növekedéséhez, honvé­delmének megszilárditásához, lehetővé teszi a dolgozó nép életszínvonalának emelé­sét és elősegíti a szocializmus alapjainak lerakását. A KV hntíimsattínah végrehajtásáért Marciinek István, a Tűzhelygyár párttitkára: A pártszervezetek álljanak a műszaki fejlesztés élén Már ott a Központi Vezető­ség ülésén a beszámolót és a vitát hallgatva rájöttem, hogy nálunk is az volt a legfőbb hiba, hogy a pártfunkcionáriu­sok műszaki képzettsége na­gyon alacsony — mondotta Marczinek elvtárs. Ezért nem tudtunk kellő eredményt elér­ni a technika fejlesztése, és egy egész sor más területen. Bár az utóbbi hónapokban van előrehaladás. A pártbi­zottság négy tagja — én ma­gam is — gépipari technikum­ba jár. Háromnak már meg­van a szakérettségije. A felső műszaki vezetés ellen­őrzése, segítése terén már van eredmény, de az alsóbb veze­tésben még nagyon kevés. Az üzemek párt- és tömegszerve­zeti vezetői nem ismerik a ter­melés legfőbb mutatóit. Ezen a legsürgősebben úgy fogunk javítani, hogy a mérnökök be­vonásával tanfolyamot indí­tunk, ahol szovjet és magyar szakirodalom alapján megis­mertetnék a dolgozókat azzal, hogy a szocialista iparvállala­tok szervezése, a termelés leg­főbb mutatóinak pártellenőr­zése milyen feladatokat ró rá­juk. Szakmai szempontból ope­ratívebben a műhelyekben csak úgy tudunk segíteni, ha az alapszervezetek vezetői tud­ják, hogy egy-egy mutatónál mit kell ellenőrizniök például az önköltségi mutató miből te­vődik össze. Azt is világosan látom most már, hogy a pártbizottságnak műszaki szempontból nemcsak a műszaki vezetők munkáját kell ellenőrizni, hanem a párt alapszervezetek vezetőinek ilyen irányú munkáját is. Ak­kor nem fordul majd elő, hogy több alapszervi vezető hónapo­kon keresztül nem ismeri az üzemrészére vonatkozó műsza­ki intézkedési tervet. Éppen a múlt héten vizsgáltam e tervek végrehajtását és akkor jöttem rá, hogy több alapszervi tit­kár, vezetőségi tag nem is is­meri őket, így persze, hogy nem segítették a végrehajtást. Sőt több műhelyben még a művezetőkkel sem ismertették az üzemvezetők e tervet. A hiba okát keresve rájöt­tem, hogy ez is tőlünk indult ki. Nem követeltük meg, hogy a tervek -készítésekor konkré­tan határozzák meg a határ­időt és hogy ki a felelős egy- egy részfeladat végrehajtá­sáért, például egy műhelynek a vezetője. Így aztán az üzem­vezetők elsüllyesztették az egészet, vagy maguk akarták megoldani. Ezen úgy segítünk sürgősen, hogy összehívjuk a művezetőket, azők a csoport­vezetőket, ők pedig a dolgo­zókkal ismertetik a tervet és kérik a segítségüket a végre­hajtáshoz. Még most is gyakran a dol­gozók megkérdezése nélkül, véleményük, javaslataik nél­kül akarjuk megoldani az egyes feladatokat. Sok még a hiba, a munkaverseny szerve­zése körül is. A szakszervezet munkáját kell e téren megja­vítanunk. Még sok más problé­mát is a határozat óta látok tisztán. Körülbelül azt is lá­tom már, hogyan lehet majd a pártvezetés színvonalát megja­vítani. Még nem egészen ala­kult ki ugyan, de az az egy biztos. hogy a pártvezetőik műszaki képzettségét, a mű­szaki vezetőknek pedig politi­kai képzettséget is biztosítani kell. Ne félemberek legyenek a mi vezetőink, tudják, hogy mit miért kell csinálniök. A másik, amit már világosan lá­tok. hogy sokkal jobban kell a dolgozókra támaszkodnunk, mint eddig, ertélkül gyökeres változást a vezetés színvonalá­ban nem tudunk elérni. Csillag József, a Szénbányászati Tröszt műszaki osztályvezetője: A dolgozókkal együtt szilárdítjuk a tervfegyelmet Engem különösen a határo­zat harmadik része ragadott meg, amely az ipar irányítá­sának megjavításával foglalko­zik. Nagyon örülök annak, hogy a határozat értelmében magasabb színvonalra kell emelni a távlati tervezés munkáját, s a jövőben mind az éves szakmai tervek, mind a távlati tervek készítésében fokozott szerepet kell juttatni az ipari üzemek — közöttük a bányák — műszaki vezetői és dolgozói által teft javaslatok­nak. Én ezt igen fontosnak tartom azért, mert így köze­lebb kerülnek a tervek az élethez, és mindenhol jobban megértik majd a tervezés je­■# Nézzük meg hol tartanak... — Hogyan teljesítették eddig bányaüzemeink éves felajánlásaikat — Megyénk bányaüzemeinek fizikai és műszaki dolgozói még az év elején nagy lelkese­déssel csatlakoztak a húsz bu­dapesti üzem felhívásához. A dolgozók és vezetők közösen beszélték meg feladataikat, kö­zösen mérték fel a lehetősége­ket és kivétel nélkül úgy je­lentették be csatlakozásaikat, hogy évi tervükön felül jelen­tős mennyiségű szenet termel­nek, csökkentik az önköltsé­get, az anyaggal takarékosan gazdálkodnak és javítják a szén minőségét is. Nézzük hát meg, hogyan állnak bányaüze- meirik adott szavuk valóravál- tásával: A nagybátonyi üzemegység dolgozói a húsz budapesti üzem felhívásához csatlakozva azt a fogadalmat tették, hogy évi termelési tervükön felül 10 000 tonna szenet adnak népgazda­ságunknak. Vállalásuk szerint - november 7-ig 9600 tonna sze­net kellett volna kitermelniök terven felül, de az értékelés szerint csak 6 030 tonnával ad­tak többet eddig előírt tervük­nél. Bár a Katalin üzem III. osztói frontfejtésen többször vetőt kaptak, a Kossuth-tárói alagútban történt szakadás mintegy 20 órai kiesést jelen­tett és az V. siklói kamrafej­tésnél is közei egyheti kiesés történt a kamrafejtések össze- menése következtében, de a gondosabb ellenőrzéssel és elő­relátóbb irányítással sok ter­melést gátló akadályt el lehe­tett volna hárítani. A hátralé­vő időben még van lehetőség a kötelezettségvállalás teljesí­tésén szépíteni, de igen nagy erőfeszítésre van szükség, ha a többtermelésre tett fogadal­mukat maradéktalanul telje­síteni akarják. A nagybátonyi üzemegység 'dolgozói arra is fogadalmat tettek, hogy gazdaságos anyag­felhasználással az év végéig 10 000 forint megtakarítást ér­nék el. Ezt a vállalásukat több­szörösen túlteljesítették, mert teljes anyagfelhasználásnál 368 000 forintos megtakarítá­suk mutatkozik. Anyaggazdál­kodásuknál azonban, különö­sen. a bányafa felhasználásra kell nagyobb gondot fordítani, mert e téren az eredeti fel­használási tervüket 3 százalék­kal túllépték. Ugyancsak na­gyobb figyelmet kell szentel­ni a széntisztaságra is, mert bár az év elején fogadalmat tettek a palaszázalék csökken­tésére. de az előírt palatartal­mat rendszeresen túllépték. A kazári bányaüzem dolgozói a húsz budapesti üzem felhívásához csatlakozva vállalták, hogy éves tervüket 101,2 százalékra teljesítik és hogy éves tervükön felül 5000 tonna szenet adnak népgazda­ságunknak. Az üzemegység azonban az egész évre szóló esedékes tervét ezidáig mind­össze 99,6 százalékra teljesí­tette és mintegy 1450 tonna tartozása van. A munkaverseny kiszélesí­tésére tett vállalásukat sem tudták teljesíteni. Az 1955-ös évben a vállalt 90 százalék he­lyett a dolgozóknak csak a 85 százalékát vonták be a mun­kaversenybe. Az üzemnél csak egyes kiemelkedő brigá­dok állnak párosversenyben és az elért eredményeket is csak ezeknél értékelték rend­szeresen. Az önköltség csökkentésére tett fogadalmukat sem telje­sítették minden részletében. Az egy tonnára eső termelési költségüket több mint 11 fo­rinttal túllépték. Bányafából 514 köbméter megtakarításra tettek fogadalmat és helyette már eddig 573,7 köbmétert ta­karítottak meg. A robbanó­anyagból ezidáig több, mint 400 kg-ot takarítottak meg. A szén minőségének megja­vítása érdekében György-ak­nában a jóminőségű fejtési vágatok előkészítését a válla­lásnak megfelelően teljesítet­ték és az év végére előrelátha­tóan a Tőkés-lejtősaknában is teljesítik a minőség megjaví­tására tett vállalásukat. A mizserfai bányaüzem dolgozói évi tervüknek 102 százalékra való teljesítését vállalták és megfogadták, hogy április 1-től az év végéig 4280 tonna szenet adnak terven fe­lül. A mizserfai bányászok ke­mény küzdelmek során már eddig több, mint 11 000 tonná­val teljesítették túl esedékes tervüket. Vállalt kötelezettségük tel­jesítését elősegítette, hogy sok helyes műszaki intézkedés történt a széntermelés foko­zásának biztosítására. Pálhegy II. üzemnél az új feltárásokat szorgalmazták és a kihajtás sebességét rakodógépek beépí­tésével növelték. Pálhepv I. lejtősaknában a fejtési mun­kálatokat műszakilag segítet­ték, miáltal Budavári Károly Kossuth-díjas vájár csapata 63 mázsás fejteljesítményt tu­dott elérni. Fogadalmuk között szere­pelt. hogy a rabolt bányafa új­ból való, fe Ihász« ál ásá v al csökkentik a fajlagos bányafa- felhasználást és ezzel naponta 15—20 köbméter bányafát ta­karítanak meg. Ezt a vállalá­sukat is valóraváltották. mi­vel ezidáig 250 köbméter bá­nyafát takarítottak meg. Ez a megtakarításuk a szén tonnán­kénti költségét 18 fillérrel csökkentette. Vállalták, hogy a szén mi­nőségét megjavítják és a pa­laszázalékot csökkentik. Pál­'hegy II. üzemnél már a mun­kahelyen nagyobb gondot for­dítottak a széntisztaságra és így 7,4 százalékról 6,8 száza­lékra, Ejuclos-aknában 4 szá­zalékról 2,37 százalékra csök­kent a palatartalom. Pálhegy I. üzemnél azonban nem volt elég eredményes a minőség megjavítására való törekvés. Itt ugyanis 3 százalékról 5 szá­zalékra emelkedett a palatar­talom. A Nagybátonyi Szénszáilító- és Szolgáltató üzem dolgozói is jó eredményeket értek el az éves vállalásuk teljesítése terén. A gépműhely dolgozói az év első hónapjától kezdve végig 115 százalékra teljesítette havi tervét, a be­ruházási műhely pedig egész éven át 120—125 százalékos teljesítményt harcolt ki. Az osztályozó is szépen kezdett,! de most az utóbbi hónapok- j ban mindössze 95—97 száza­lék között teljesíti tervét. A szolgáltató üzem dolgozói a széntermelés terhére végzett; osztályozás és javítási mun­káknál hónapról hónapra csök­kentették az önköltséget. A második negyedévben az egy tonna szénre eső tervezett költséget több mint 2 forint­tal, a III. negyedévben 2,16 i forinttal. A IV. negyedév ] első hónapjában. október-! ben is további sikereket ér- j tek el az egy tonna szénre ter­vezett szolgáltatási költségek csökkentésében. A tervhez ké­pest októberben további 1,05 forintos megtakarítást értek el. A minőségi munka fokozá­sa terén is teljesítétték fel­ajánlásukat, mert az elmúlt háromnegyed évben a bánya­üzemektől nem érkezett ki­fogás munkájuk minőségére. S ami szintén a jó munkáju­kat igazolja: azok a gépek amelyeket műhelyükben meg­javítottak. azóta nem kerül­tek újabb javításra. lentőségét, ami természetesen kihat a tervfegyelemre is. Megszűnik végre az a közöm­bösség, ami sokaknál abban nyilvánult meg. hogy nem érezték magukra eléggé köte­lezőnek a terv teljesítését, mert a tervet szerintük „fe­lülről diktáltáks ők nem vettek részt készítésükben. Trösztünk nemrégiben fejezte be öt évre szóló távlati terv­javaslatának elkészítését. Most, a határozat megjelenése után úgy vélem, sokszor elő kell vennünk még a közeljövőben ezt a tervezetet, s minél szé­lesebb körben meg kell vitat­nunk, hogy új, meg új javas­latokkal egészíthessük Iki. Tervezésünket ' egyébként évek óta bizonytalanná tette a sok felkutatatlan szénlelőhely. Ezeknek adatait nem ismer­jük pontosan s csak elképzelé­sek alapján szerepeltetjük őket a tervben. A biztonságos tervezés és a tervfegyelem megszilárdítása most már fel­tétlenül megköveteli, hogy lé­nyegesen növeljük a fúrási és kutatási tevékenységet, s így pontos adatokra támaszkodr hassunk a távlati tervezésnél. A tervfegyelem megszilárdí­tása elképzelhetetlen az ellen­őrzés megjavítása nélkül. Köz­tudomású, hogy nálunk renge­teg javittynjvQlo van ezen a té­ren. Ellenőrzéseink gyakran felületesek, nem terjednek ki minden problémára. Pedig csak az elmélyült, a részletek­kel is gondosan foglalkozó el­lenőrzés képes időben segíte* ni! Az ilyenfajta ellenőrzéshez viszont — figyelembevéve je­lenlegi létszámunkat —, igen nagy mértékben emelni kell dolgozóink szakmai képzésé­nek színvonalát. Vonatkozik ez természetesen „az alsóbb parancsnoki karra’‘ is. mert — mint ahogyan a Központi Ve­zetőség határozata világosan megállapítja — az ő tovább­képzésük elengedhetetlen fel­tétele a fejlődésnek. Mondjuk meg őszintén: nálunk a tröszt­ben és üzemegységeinknél alig-alig lehetett eddig beszél­ni továbbképzésről. Éppen ezért gyökeres fordulatra van szükség. Igaz, sok a mun­kánk, az elfoglaltságunk, de a Tröszt legjobb szakembere inék mégis időt és módot kell ta- lálniok arra, hogy rendszeres, szervezett keretek között át­adják tudásukat, tapasztalatai­kat munkatársaiknak és az üzemegységek műszaki veze­tőinek. akik a tröszti tovább­képzés anyagát azután átad­ják a hozzájuk tartozó bánya- mesteréknek, aknászoknak, s nem utolsó sorban a sztaha­novistáknak, akiknek szamai tudását technikusi szintre akarjuk emelni. A tervem, hogy részletesen feldolgozzam a határozatot, s feljegyzéseket készítek ma­magnak arról, hogyan, milyen módszerekkel, intézkedésekkel tudom elősegíteni saját mun­katerületemen a határozat tel­jes végrehajtását. Longauer József, gyárrészleg-vezető: Emelnünk kell a doipzck szakmai képzettséyét Eddig nap mint nap beszél­tünk a technika fejlesztéséről és hogy napirenden tartottuk ezt. főleg eredményeink bizo­nyítják. A gyárrészleg dolgo­zói 260 újítási javaslatot ad­tak be. ebből 175 darabot be is vezettünk, amely több mint 1 millió forint megtakarítást eredményezett. E számok ha­tása alatt azt hittük, hogy mi már mindent megtettünk a technika fejlesztéséért, amit csak lehetett. Ez az állásfogla­lásunk vasárnap azonban tel­jesen megdőlt a Központi Ve­zetőség határozatának tanul­mányozásánál. E feladat végrehajtásánál 6Úlyos hibát követtünk el. Bár sokat beszéltünk a termelő­erők fejlődéséről, de nem tet­tünk semmit annak érdeké­ben. hogy a termelőerők leg­forradalmibb eleme, maga az ember, a dolgozók is fejlődje­nek. Így bizonyára nem bon­takozhatott ki a technikáért való harc sem teljes súllyal. Ezeket a helytelen gyakorlato­kat leplezi le a Központi Veze­tőség határozata. Mi is sokat tanultunk ebből, Éa. minit a gyárnak, a szakszervezet részé­ről megbízott műszaki propa­gandistája a jövőben jobban fogom szorgalmazni a dolgozók szaknjai nevelését. Terveink alapján már most megbeszél­tünk ezzel kapcsolatosan egy­két dolgot. Például a jövőben a gyáron belül indítunk egy tanfolyamot a csoportvezetők részére, ahol Manker György mérnök és Kovács Andor tech­nikus elvtársak ismertetik majd a műveletterveket, azok végrehajtásának módját. Elő­adásokat tartanak az anyag- ismeretből és az új módszerek alkalmazásáról is. így többet tudnak majd segíteni műszaki vezetőink a dolgozóknak. De ezzel egyidőben megindul a dolgozók tanfolyama is. Fő té­maként többek között a hideg- alakítás szerepel maid i az esz­tergályosok és a gyalusok szá­mára. Mindezt azért tesszük, mert tudjuk, ha a dolgozók szaktudása nagyobb lesz. tájé­kozottabbak lesznek a munká­ban, kezdeményezőbbek lesz­nek. amely jó műszaki irányí­tás mellett. egyre nagyobb eredményeket hozhat.

Next

/
Thumbnails
Contents