Szabad Nógrád. 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)
1955-11-16 / 90. szám
1955. november Iff. SZABAD XOGHAIf A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata ipari termelésünk megjavításának s műszaki színvonala emelésének feladatairól (Folytatás a második oldalról) inereteket. Ne csak jelentések alapján tájékozódjanak az üzemek helyzetéről, hanem a helyszínen szerzett tapasztalatok felhasználásával nyújtsanak segítséget az ipari vezetőknek a munka megjavításában. Vonjanak be kiváló szakembereket egy-egy gazdasági kérdés vizsgálatába. Alkalmazzák következetesebben a felelősségrevonást azokkal a vezetőkkel szemben, akik a párt- és kormányhatározatokat nem hajtják végre. Részesítsék fokozott elismerésben azokat, akik eredményeket érnek el az új technika alkalmazásában. E feladatokat úgy hajtsák végre, hogy egyidejűleg erősítsék a gazdasági vezetők tekintélyét, fiz egyszemélyi vezetést. 2 Meg kell erősíteni az * ipari üzemek, a kutató és tervező intézetek pártszervezeteit, különösen a pártalapszer- vezetek vezetőségét olyan káderekkel, akik képesek előrevinni a technikai haladás ügyét. A pártszervezeteknek meg kell értetniök az egyszerű segédmunkásoktól kezdve a műszaki vezetőkig mindenkivel, hogy iparunk és egész népgazdaságunk technikai alapjainak fejlesztése szocialista építőmunkánk egyik kulcskérdése. Tanulmányozzák más üzemek fejlett munka- módszereit, gondoskodjanak azok saját üzemükben való széleskörű elterjesztéséről. Fordítsanak gondot a technológiai fegyelem megszilárdítására, a meglévő berendezések jobb, gazdaságosabb kihasználására. Foglalkozzanak többet az újítókkal, technikusokkal, mérnökökkel, tudósokkal. gondoskodjanak politikai fejlődésükről. növeljék aktivitásukat a technika fejlesztése, új termelési eljárások kidolgozása, bevezetése terén. Q Tovább kell javítani a ,7‘ pártszervezeteknek a tömegekkel való kapcsolatát. A pártszervezetek támaszkodjanak a dolgozók széles tömegeinek véleményére, a pártfunkcionáriusok nagy figyelemmel hallgassák meg a dolgozók észrevételeit, javaslatait és gondoskodjanak a helyes javaslatok megvalósításáról. Keményen lépjenek fel mindazokkal a gazdasági vezetőkkel szemben, akik figyelmen kívül hagyják a dolgozók javaslatait. Segítsék a dolgozók aktivitásának kibontakozását a különböző üzemi értekezletek rendszeres megtartásával, jó megszervezésével és a dolgozók helyes kezdeményezéseinek támogatásával. A A pártszervezetek vé•** gezzék nagyobb gonddal a kádermunkát. Foglalkozzanak alaposabban a termelést irányító káderekkel, segítsék őket a káderek helyes kiválasztásában, nevelésében. Különös gonddal kell foglalkozni a termelés élenjáró dolgozóival és azok szakmai és politikai képzésével. ^ A pártszervezetek se* gítsék elő, hogy' a DISZ a fiatal munkásokat és műszaki értelmiségieket a technikai fejlesztés élharcosaivá nevelje. Adjanak a DlSZ-szervezetek- nek lelkesítő, mozgósító feladatokat, bátorítsák a fiatalok kezdeményezéseit, fokozott figyelmet fordítsanak fiatal szakembereink politikai, szakmai és erkölcsi nevelésére. fa Növelni kell a megyei, * városi, kerületi, járási ipari és közlekedési osztályok szerepét az ipar pártirányításában és ellenőrzésében. Ezen osztályok munkatársai tanulmányozzák az üzemekben folyó munkát rendszeresen a helyszínen és tapasztalataik alapján nyújtsanak segítséget az üzemi pártszervezeteknek, és a gazdasági vezetőknek a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére, a technika fejlesztésére irányuló szervező munka megjavításában. H A pártszervezetek útmu* * tatásai nyomán a szak- szervezetek javítsák meg a dolgozók között végzett nevelőmunkájukat. Küszöböljék ki a szocialista munkaverseny szervezésében még fellelhető formalizmust és bürokratikus jelenségeket. Fokozottabban ellenőrizzék a munkavédelemmel és balesetelhárítással kapcsolatos intézkedések végrehajtását. Vigyék előre a dolgozók szakmai képzésének ügyét. Mozgósítsák a dolgozók széles tömegeit a technika fejlesztésében, a technológiai fegyelem, a munkafegyelem megszilárdításában rájuk háruló feladatok elvégzésére. A Magyar Dolgozók Pártjának egész tevékenységét, minden cselekedetét a dolgozó nép szolgálata vezérli. Pártunk politikájának, a szocializmus építésének célja: népünk anyagi és kulturális életszínvonalának szilárdan, tudományosan megalapozott, állandó, rendszeres emelése. Ebben alapvető szerepe van a műszaki haladásnak iparunkban, népgazdaságunkban. Ez az a döntő láncszem, melyet ma meg kell ragadnunk, hogy a munka termelékenységét mind magasabb színvonalra emelve, a termékek bőségét biztosítva hazánkban, győzelemre vigyük a szocializmus ügyét. A Központi Vezetőség felhívja a párt valamennyi tagját, a DISZ-tagokat. az ipar összes munkásait, művezetőit, technikusait, mérnökeit és alkalmazottait, a tervező- intézetek és kutatóintézetek dolgozóit, a közgazdászokat és tervezőket, az ipari káderek oktatását végző pedagógusokat, hogy minden erejükkel harcoljanak az ipar előtt álló feladatok . sikeres megoldásáért, az új technika széleskörű bevezetéséért, a munka termelékenységének gyorsütemű növeléséért, az önköltség csökkentéséért, a minőség javításáért. E feladatok sikeres megvalósítása nagymértékben hozzájárul országunk gazdasági erejének további növekedéséhez, honvédelmének megszilárditásához, lehetővé teszi a dolgozó nép életszínvonalának emelését és elősegíti a szocializmus alapjainak lerakását. A KV hntíimsattínah végrehajtásáért Marciinek István, a Tűzhelygyár párttitkára: A pártszervezetek álljanak a műszaki fejlesztés élén Már ott a Központi Vezetőség ülésén a beszámolót és a vitát hallgatva rájöttem, hogy nálunk is az volt a legfőbb hiba, hogy a pártfunkcionáriusok műszaki képzettsége nagyon alacsony — mondotta Marczinek elvtárs. Ezért nem tudtunk kellő eredményt elérni a technika fejlesztése, és egy egész sor más területen. Bár az utóbbi hónapokban van előrehaladás. A pártbizottság négy tagja — én magam is — gépipari technikumba jár. Háromnak már megvan a szakérettségije. A felső műszaki vezetés ellenőrzése, segítése terén már van eredmény, de az alsóbb vezetésben még nagyon kevés. Az üzemek párt- és tömegszervezeti vezetői nem ismerik a termelés legfőbb mutatóit. Ezen a legsürgősebben úgy fogunk javítani, hogy a mérnökök bevonásával tanfolyamot indítunk, ahol szovjet és magyar szakirodalom alapján megismertetnék a dolgozókat azzal, hogy a szocialista iparvállalatok szervezése, a termelés legfőbb mutatóinak pártellenőrzése milyen feladatokat ró rájuk. Szakmai szempontból operatívebben a műhelyekben csak úgy tudunk segíteni, ha az alapszervezetek vezetői tudják, hogy egy-egy mutatónál mit kell ellenőrizniök például az önköltségi mutató miből tevődik össze. Azt is világosan látom most már, hogy a pártbizottságnak műszaki szempontból nemcsak a műszaki vezetők munkáját kell ellenőrizni, hanem a párt alapszervezetek vezetőinek ilyen irányú munkáját is. Akkor nem fordul majd elő, hogy több alapszervi vezető hónapokon keresztül nem ismeri az üzemrészére vonatkozó műszaki intézkedési tervet. Éppen a múlt héten vizsgáltam e tervek végrehajtását és akkor jöttem rá, hogy több alapszervi titkár, vezetőségi tag nem is ismeri őket, így persze, hogy nem segítették a végrehajtást. Sőt több műhelyben még a művezetőkkel sem ismertették az üzemvezetők e tervet. A hiba okát keresve rájöttem, hogy ez is tőlünk indult ki. Nem követeltük meg, hogy a tervek -készítésekor konkrétan határozzák meg a határidőt és hogy ki a felelős egy- egy részfeladat végrehajtásáért, például egy műhelynek a vezetője. Így aztán az üzemvezetők elsüllyesztették az egészet, vagy maguk akarták megoldani. Ezen úgy segítünk sürgősen, hogy összehívjuk a művezetőket, azők a csoportvezetőket, ők pedig a dolgozókkal ismertetik a tervet és kérik a segítségüket a végrehajtáshoz. Még most is gyakran a dolgozók megkérdezése nélkül, véleményük, javaslataik nélkül akarjuk megoldani az egyes feladatokat. Sok még a hiba, a munkaverseny szervezése körül is. A szakszervezet munkáját kell e téren megjavítanunk. Még sok más problémát is a határozat óta látok tisztán. Körülbelül azt is látom már, hogyan lehet majd a pártvezetés színvonalát megjavítani. Még nem egészen alakult ki ugyan, de az az egy biztos. hogy a pártvezetőik műszaki képzettségét, a műszaki vezetőknek pedig politikai képzettséget is biztosítani kell. Ne félemberek legyenek a mi vezetőink, tudják, hogy mit miért kell csinálniök. A másik, amit már világosan látok. hogy sokkal jobban kell a dolgozókra támaszkodnunk, mint eddig, ertélkül gyökeres változást a vezetés színvonalában nem tudunk elérni. Csillag József, a Szénbányászati Tröszt műszaki osztályvezetője: A dolgozókkal együtt szilárdítjuk a tervfegyelmet Engem különösen a határozat harmadik része ragadott meg, amely az ipar irányításának megjavításával foglalkozik. Nagyon örülök annak, hogy a határozat értelmében magasabb színvonalra kell emelni a távlati tervezés munkáját, s a jövőben mind az éves szakmai tervek, mind a távlati tervek készítésében fokozott szerepet kell juttatni az ipari üzemek — közöttük a bányák — műszaki vezetői és dolgozói által teft javaslatoknak. Én ezt igen fontosnak tartom azért, mert így közelebb kerülnek a tervek az élethez, és mindenhol jobban megértik majd a tervezés je■# Nézzük meg hol tartanak... — Hogyan teljesítették eddig bányaüzemeink éves felajánlásaikat — Megyénk bányaüzemeinek fizikai és műszaki dolgozói még az év elején nagy lelkesedéssel csatlakoztak a húsz budapesti üzem felhívásához. A dolgozók és vezetők közösen beszélték meg feladataikat, közösen mérték fel a lehetőségeket és kivétel nélkül úgy jelentették be csatlakozásaikat, hogy évi tervükön felül jelentős mennyiségű szenet termelnek, csökkentik az önköltséget, az anyaggal takarékosan gazdálkodnak és javítják a szén minőségét is. Nézzük hát meg, hogyan állnak bányaüze- meirik adott szavuk valóravál- tásával: A nagybátonyi üzemegység dolgozói a húsz budapesti üzem felhívásához csatlakozva azt a fogadalmat tették, hogy évi termelési tervükön felül 10 000 tonna szenet adnak népgazdaságunknak. Vállalásuk szerint - november 7-ig 9600 tonna szenet kellett volna kitermelniök terven felül, de az értékelés szerint csak 6 030 tonnával adtak többet eddig előírt tervüknél. Bár a Katalin üzem III. osztói frontfejtésen többször vetőt kaptak, a Kossuth-tárói alagútban történt szakadás mintegy 20 órai kiesést jelentett és az V. siklói kamrafejtésnél is közei egyheti kiesés történt a kamrafejtések össze- menése következtében, de a gondosabb ellenőrzéssel és előrelátóbb irányítással sok termelést gátló akadályt el lehetett volna hárítani. A hátralévő időben még van lehetőség a kötelezettségvállalás teljesítésén szépíteni, de igen nagy erőfeszítésre van szükség, ha a többtermelésre tett fogadalmukat maradéktalanul teljesíteni akarják. A nagybátonyi üzemegység 'dolgozói arra is fogadalmat tettek, hogy gazdaságos anyagfelhasználással az év végéig 10 000 forint megtakarítást érnék el. Ezt a vállalásukat többszörösen túlteljesítették, mert teljes anyagfelhasználásnál 368 000 forintos megtakarításuk mutatkozik. Anyaggazdálkodásuknál azonban, különösen. a bányafa felhasználásra kell nagyobb gondot fordítani, mert e téren az eredeti felhasználási tervüket 3 százalékkal túllépték. Ugyancsak nagyobb figyelmet kell szentelni a széntisztaságra is, mert bár az év elején fogadalmat tettek a palaszázalék csökkentésére. de az előírt palatartalmat rendszeresen túllépték. A kazári bányaüzem dolgozói a húsz budapesti üzem felhívásához csatlakozva vállalták, hogy éves tervüket 101,2 százalékra teljesítik és hogy éves tervükön felül 5000 tonna szenet adnak népgazdaságunknak. Az üzemegység azonban az egész évre szóló esedékes tervét ezidáig mindössze 99,6 százalékra teljesítette és mintegy 1450 tonna tartozása van. A munkaverseny kiszélesítésére tett vállalásukat sem tudták teljesíteni. Az 1955-ös évben a vállalt 90 százalék helyett a dolgozóknak csak a 85 százalékát vonták be a munkaversenybe. Az üzemnél csak egyes kiemelkedő brigádok állnak párosversenyben és az elért eredményeket is csak ezeknél értékelték rendszeresen. Az önköltség csökkentésére tett fogadalmukat sem teljesítették minden részletében. Az egy tonnára eső termelési költségüket több mint 11 forinttal túllépték. Bányafából 514 köbméter megtakarításra tettek fogadalmat és helyette már eddig 573,7 köbmétert takarítottak meg. A robbanóanyagból ezidáig több, mint 400 kg-ot takarítottak meg. A szén minőségének megjavítása érdekében György-aknában a jóminőségű fejtési vágatok előkészítését a vállalásnak megfelelően teljesítették és az év végére előreláthatóan a Tőkés-lejtősaknában is teljesítik a minőség megjavítására tett vállalásukat. A mizserfai bányaüzem dolgozói évi tervüknek 102 százalékra való teljesítését vállalták és megfogadták, hogy április 1-től az év végéig 4280 tonna szenet adnak terven felül. A mizserfai bányászok kemény küzdelmek során már eddig több, mint 11 000 tonnával teljesítették túl esedékes tervüket. Vállalt kötelezettségük teljesítését elősegítette, hogy sok helyes műszaki intézkedés történt a széntermelés fokozásának biztosítására. Pálhegy II. üzemnél az új feltárásokat szorgalmazták és a kihajtás sebességét rakodógépek beépítésével növelték. Pálhepv I. lejtősaknában a fejtési munkálatokat műszakilag segítették, miáltal Budavári Károly Kossuth-díjas vájár csapata 63 mázsás fejteljesítményt tudott elérni. Fogadalmuk között szerepelt. hogy a rabolt bányafa újból való, fe Ihász« ál ásá v al csökkentik a fajlagos bányafa- felhasználást és ezzel naponta 15—20 köbméter bányafát takarítanak meg. Ezt a vállalásukat is valóraváltották. mivel ezidáig 250 köbméter bányafát takarítottak meg. Ez a megtakarításuk a szén tonnánkénti költségét 18 fillérrel csökkentette. Vállalták, hogy a szén minőségét megjavítják és a palaszázalékot csökkentik. Pál'hegy II. üzemnél már a munkahelyen nagyobb gondot fordítottak a széntisztaságra és így 7,4 százalékról 6,8 százalékra, Ejuclos-aknában 4 százalékról 2,37 százalékra csökkent a palatartalom. Pálhegy I. üzemnél azonban nem volt elég eredményes a minőség megjavítására való törekvés. Itt ugyanis 3 százalékról 5 százalékra emelkedett a palatartalom. A Nagybátonyi Szénszáilító- és Szolgáltató üzem dolgozói is jó eredményeket értek el az éves vállalásuk teljesítése terén. A gépműhely dolgozói az év első hónapjától kezdve végig 115 százalékra teljesítette havi tervét, a beruházási műhely pedig egész éven át 120—125 százalékos teljesítményt harcolt ki. Az osztályozó is szépen kezdett,! de most az utóbbi hónapok- j ban mindössze 95—97 százalék között teljesíti tervét. A szolgáltató üzem dolgozói a széntermelés terhére végzett; osztályozás és javítási munkáknál hónapról hónapra csökkentették az önköltséget. A második negyedévben az egy tonna szénre eső tervezett költséget több mint 2 forinttal, a III. negyedévben 2,16 i forinttal. A IV. negyedév ] első hónapjában. október-! ben is további sikereket ér- j tek el az egy tonna szénre tervezett szolgáltatási költségek csökkentésében. A tervhez képest októberben további 1,05 forintos megtakarítást értek el. A minőségi munka fokozása terén is teljesítétték felajánlásukat, mert az elmúlt háromnegyed évben a bányaüzemektől nem érkezett kifogás munkájuk minőségére. S ami szintén a jó munkájukat igazolja: azok a gépek amelyeket műhelyükben megjavítottak. azóta nem kerültek újabb javításra. lentőségét, ami természetesen kihat a tervfegyelemre is. Megszűnik végre az a közömbösség, ami sokaknál abban nyilvánult meg. hogy nem érezték magukra eléggé kötelezőnek a terv teljesítését, mert a tervet szerintük „felülről diktáltáks ők nem vettek részt készítésükben. Trösztünk nemrégiben fejezte be öt évre szóló távlati tervjavaslatának elkészítését. Most, a határozat megjelenése után úgy vélem, sokszor elő kell vennünk még a közeljövőben ezt a tervezetet, s minél szélesebb körben meg kell vitatnunk, hogy új, meg új javaslatokkal egészíthessük Iki. Tervezésünket ' egyébként évek óta bizonytalanná tette a sok felkutatatlan szénlelőhely. Ezeknek adatait nem ismerjük pontosan s csak elképzelések alapján szerepeltetjük őket a tervben. A biztonságos tervezés és a tervfegyelem megszilárdítása most már feltétlenül megköveteli, hogy lényegesen növeljük a fúrási és kutatási tevékenységet, s így pontos adatokra támaszkodr hassunk a távlati tervezésnél. A tervfegyelem megszilárdítása elképzelhetetlen az ellenőrzés megjavítása nélkül. Köztudomású, hogy nálunk rengeteg javittynjvQlo van ezen a téren. Ellenőrzéseink gyakran felületesek, nem terjednek ki minden problémára. Pedig csak az elmélyült, a részletekkel is gondosan foglalkozó ellenőrzés képes időben segíte* ni! Az ilyenfajta ellenőrzéshez viszont — figyelembevéve jelenlegi létszámunkat —, igen nagy mértékben emelni kell dolgozóink szakmai képzésének színvonalát. Vonatkozik ez természetesen „az alsóbb parancsnoki karra’‘ is. mert — mint ahogyan a Központi Vezetőség határozata világosan megállapítja — az ő továbbképzésük elengedhetetlen feltétele a fejlődésnek. Mondjuk meg őszintén: nálunk a trösztben és üzemegységeinknél alig-alig lehetett eddig beszélni továbbképzésről. Éppen ezért gyökeres fordulatra van szükség. Igaz, sok a munkánk, az elfoglaltságunk, de a Tröszt legjobb szakembere inék mégis időt és módot kell ta- lálniok arra, hogy rendszeres, szervezett keretek között átadják tudásukat, tapasztalataikat munkatársaiknak és az üzemegységek műszaki vezetőinek. akik a tröszti továbbképzés anyagát azután átadják a hozzájuk tartozó bánya- mesteréknek, aknászoknak, s nem utolsó sorban a sztahanovistáknak, akiknek szamai tudását technikusi szintre akarjuk emelni. A tervem, hogy részletesen feldolgozzam a határozatot, s feljegyzéseket készítek mamagnak arról, hogyan, milyen módszerekkel, intézkedésekkel tudom elősegíteni saját munkaterületemen a határozat teljes végrehajtását. Longauer József, gyárrészleg-vezető: Emelnünk kell a doipzck szakmai képzettséyét Eddig nap mint nap beszéltünk a technika fejlesztéséről és hogy napirenden tartottuk ezt. főleg eredményeink bizonyítják. A gyárrészleg dolgozói 260 újítási javaslatot adtak be. ebből 175 darabot be is vezettünk, amely több mint 1 millió forint megtakarítást eredményezett. E számok hatása alatt azt hittük, hogy mi már mindent megtettünk a technika fejlesztéséért, amit csak lehetett. Ez az állásfoglalásunk vasárnap azonban teljesen megdőlt a Központi Vezetőség határozatának tanulmányozásánál. E feladat végrehajtásánál 6Úlyos hibát követtünk el. Bár sokat beszéltünk a termelőerők fejlődéséről, de nem tettünk semmit annak érdekében. hogy a termelőerők legforradalmibb eleme, maga az ember, a dolgozók is fejlődjenek. Így bizonyára nem bontakozhatott ki a technikáért való harc sem teljes súllyal. Ezeket a helytelen gyakorlatokat leplezi le a Központi Vezetőség határozata. Mi is sokat tanultunk ebből, Éa. minit a gyárnak, a szakszervezet részéről megbízott műszaki propagandistája a jövőben jobban fogom szorgalmazni a dolgozók szaknjai nevelését. Terveink alapján már most megbeszéltünk ezzel kapcsolatosan egykét dolgot. Például a jövőben a gyáron belül indítunk egy tanfolyamot a csoportvezetők részére, ahol Manker György mérnök és Kovács Andor technikus elvtársak ismertetik majd a műveletterveket, azok végrehajtásának módját. Előadásokat tartanak az anyag- ismeretből és az új módszerek alkalmazásáról is. így többet tudnak majd segíteni műszaki vezetőink a dolgozóknak. De ezzel egyidőben megindul a dolgozók tanfolyama is. Fő témaként többek között a hideg- alakítás szerepel maid i az esztergályosok és a gyalusok számára. Mindezt azért tesszük, mert tudjuk, ha a dolgozók szaktudása nagyobb lesz. tájékozottabbak lesznek a munkában, kezdeményezőbbek lesznek. amely jó műszaki irányítás mellett. egyre nagyobb eredményeket hozhat.
