Szabad Nógrád. 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)

1955-11-02 / 86. szám

1955. november 2. SZABAD AOGRAD 3 A nógrádiak mór szabadon viszik a piacra a burgonyát; de a kukoricabeadásban lemaradtak Az őszi mezőgazdasági mun­kák hamarosan befejeződnek. Legfőbb munka most a még hátralévő vetések befejezése, valamint a kapásnöványek: burgonya, kukorica, naprafor­gó begyűjtése. Több község már 100 százalékra teljesítet­te kötelezettségét. Bátran állíthatjuk, hogy ahol a párt, állami és társadalmi szervek egyaránt kötelességüknek te­kintik a begyűjtés gyors telje­sítését. ott nem igen történik hiba. Nógt'ád községben is jól kezdődött a kapások begyűj­tése. A dolgozó parasztok idejében hozzá kezdtek a burgonya, kukorica szedé­séhez. Iparkodtak, mert több gazda burgonya és kukorica után ve­tett búzát. Már pedig jó búza csak akkor terem, ha az elő- vetemény lekerülése után ide­jében földbe kerül a mag. A betakarítás megkezdése után megindult a burgonya beadása. A begyűjtési hivatal dolgozói, gazdagyűléseken is­mertették a rendeletet. A ta­nácstagok választó kerületeik­ben elbeszélgettek a dolgozók­kal. Elmondták, hogy a gyors beadás minden dolgozó érde­ke, mert ha az egész falu tel­jesíti beadási kötelezettségét szabadon árusíthatják feles­leges terményeiket. A begyűjtési állandó bizott­ság tagjai, mint a gabona­beadáskor, most is segítenek a begyűjtés dolgozóinak. Ra- kóczki János, Dobos János és a bizottság többi tagjai is azon van, hogy példát mutas­sanak dolgozó társaiknak a beadás időbeni teljesítésével. kezdését, de erre csak néhány nap múlva lesz alkalom, ha elkészül a megfelelő tároló­hely. A burgonyabegyűjtésnál mu­tatkozó eredmények a kukori­cánál teljesen elmaradtak. Hi­szen maga a bec'mjtés aka­dályozta ezt meg. Most már az a feladat, hogy az elmu­lasztottakat pótolják és kezdjék meg a kukorica szárítását, begyűjtését. A kötelező kukoricabeadá­son kívül fordítsanak nagyobb gondot a kukorica értékesítési szerződések kötésére is. A rendelet értelmében a szabad­piacot csak abban az esetben kapja meg a község, ha a kö­telező. valamint a szerződésre előírt mennyiséget is leszál­lítják. A szerződéskötés ér­deke minden dolgozónak, Ra- kóczki János 12 holdas gazda így vélekedik erről: „a kuko­ricáért jó árat fizet az állam. Ezen felül iparcikket és építő­anyagot is vásárolhatunk. Ne­kem is cserépre van szüksé­gem. Ezért kötöttem 2 mázsa kukoricára szerződést. Már le is szállítottam volna, ha a be­gyűjtő megkezdené a kukorica felvásárlását”. De nem mindenki gondol­kodik így. Mutatja ezt az a tény, hogy az előírt mennyi­ségnek mégcsak az 50 százalé­kát szerződték le. Pedig van kukorica, nem ritka az olyan dolgozó, akinek 28—30 mázsa is termett, egy holdon. A szerződéskötésben is a tanácstagoknak és az ál­landó bizottsági tagoknak kell élenjírniok. Nekik kell példát mutatni és meggyőzni dolgozó társaikat a szerződés előnyéiről, jelentősé­géről. A begyűjtési csoport dolgo­zói a kapásnöványek begyűj­tése mellett ne feledkezzenek el a begyűjtés egyéb felada­tairól sem. Küzdjenek a ser­tés-. tojás- és baromfihátralé­kok teljesítéséért, mert egész népünk érdeke, hogy ponto­san. minden részletében tel­jesítsük az állam iránti köte­lezettséget. Hogyan értékesíthetik A begyűjtési miniszter 15/1955. (X. 20) Bgy. M. számú rendelete értelmében a mező- gazdasági termelőszövetkezetek a közös gazdálkodásból szárma­zó burgonyatermésüket burgo­nyabeadási kötelezettségük tel­jesítése után — a községre, vagy városra megállapított ér­tékesítési korlátozások ideje burgonyájukat a tsz-ek ? A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek burgonyabeadá­si kötelezettségük teljesítése után az értékesítési korlátozás alá eső községből, vagy város­ból a burgonyát az elszállítás helye szerint illetékes járási begyűjtési hivatal által kiállí­tott szállítási engedély alapján A tanácstagok példamutatá­sa. a rendelet pontos ismerete eredményeként a község dol­gozói miár teljesítették bur- gonyabeadásukat. A felesleges burgonyát pe­dig szabadon értékesíthetik, mivel megkapták a burgonya szabadpiaci értékesítési jogát. Jakabovics Pál például már a következő nap több piázsa bur­gonyát adott el a váci piacon, hogy árából ruhát, cipőt vásá­roljon a családnak. A burgonyát nem követte a kukoricabeadás teljesítése. Ma még egyetlen mázsa kukoricát sem vett át a begyűjtő. Hogy miért, erre a választ Mohácsi Aladár, a begyűjtési megbí­zott adta meg: — A kukorica beadását gá­tolja a kukorica kései érése által fennálló magas víztarta­lom. A nyolc-tíz nappal ez­előtt letört kukoricának 30— 35 százalékos a víztartalma. Az ilyen kukoricát megfelelő té- rolóhely hiányában nem tud­juk begyűjteni. Az Ígért ku- koricagórét pedig csak a na­pokban kezdték meg építeni. A dolgozók, de különösen a tanácstagok állandóan sürge­tik a kukoricabegyűjtés meg­alatt is — bárhol szabadon ér- szállíthatják el, bármilyen fu- tékesíthetik. vareszközzel. Sebe István nem jár rosszul Alig egy hónap­ja, hogy megyénk­ben a liba-kacsa- hizlalási szerződés­kötések megindul­lak. Több községben máris igen szép eredményeket ér­tünk el. Például Ri­máé községben 86 darab baromfira kötöttek szerződést, Balassag yarmaton pedig Sebe István termelő egymaga 30 darab kacsára és Magyornándoron Varga János 9 da­rab libára szerző­dött. Sebe bácsi jól tudja, hogy mindez csak előnyére válik. Ha megkérdezi tőle valaki: mi késztette arra, hogy ilyen sok kacsára szerződjék, annak így felel: — Paraszt ember vagyok én, kérem. Hogy boldoguljak, mindig igyekszem kihasználni álla­munk nyújtotta kedvezményeket. Ősz van, s csalá­domnak pénz kell a téli ruhákra, még­hozzá nem 100—200 forint. A szerződés- kötési előleg pedig 1500 forint a 30 da­rab kacsa után! Ezzel a pénzzel már nyugodtan küldhetem az asz- szonyt az üzletbe. Tudom, megrakott kosarakkal tér ha­za. S majd ha át­adom a hízott ka­csákat ismét leg­alább annyi pénzt kapok. Nagy előny ez, ilyen magam­fajta parasztember­nek. Rosszul ten­ném. ha nem élnék az alkalommal. — Igaz, kacsái­mat a piacon is el­adhatom, de annak sok hátránya van. Nem mindig kapom meg a 25 forintot kilogrammjáért, s amíg 2—3 darabot eladok, sok időbe telik. A pénz meg elaprózódik, s elő­leget sem várhatok. Nem utolsósorban arra gondoltam, hogy népgazdasá­gunk szerződésköté­si tervét is elősegí­tem vele. Ez pedig úgy érzem köteles­ségem. Hát ezért szerződ­tem 30 darab ka­csára. S azt javas­lom gazdatársaim­nak is: jól jár, aki e számításokat fi­gyelembe veszi. Igaza van Sebe Istvánnak, aki ál­lamunkkal szerző­dött, az még soha­sem járt rosszul. «ocäooooooooooooooooooocxxxjoooooooooooocxxxx: O0000000000000O00CXXXXX500CX30000000O00000000000CX300C0000O300000C1 JOOQOOOOOOOOO JÓL DOLGOZIK A TOLMÁCSI GÉPÁLLOMÁS ÚTTÖRŐ TRAKTOROS BRIGÁDJA Esik az eső, fúj a szél, s így a Tolmácsi Gépállomás Út­törő traktoros brigádjának tag­jai a brigádszálláson tartóz­kodnak. Az eső kiverte őket a szántásból, de nem tétlen­kednek. Mint Nagy Béla trak­toros mondja: — Most van idő a traktorok kijavítására. Amíg a szántóföldön nem le­het dolgozni, elvégezzük a kar­bantartásokat, kicseréljük a hibás alkatrészeket, hogy ké­sőbb ilyesmi ne okozzon fenn­akadást. Az Úttörő-brigád a gépállo­más egyik legjobb brigádja. Éves tervét már 94. őszi ter­vét pedig 55 százalékra teljesí­tette. A brigád minden egyes gépére 33 műszaknorma. 127 normálhold teljesítmény jut, ami megyei viszonylatban is szép eredmény. Október első dekádjában a traktorosbrigá­dok között folyó versenyben a második helyezést érték el. A jó eredmények eléréséber, nagy része van Drulholóczki András brigódvezetőnek, aki az idei traktorosnapon ..a gép­állomás kiváló dolgozója“ ki­tüntetést nyerte el. Az ő mun­kája nyomán érték el, hogy az őszi munkák során géphiba miatt még nem állott a bri­gád. A pontos ellenőrzés, a megfelelő hibamegelőző javí­tások lehetővé tették, hogy a brigád idejében elvégezze a kitűzött feladatokat. A brigád teljesítménye nagyban hozzá­járult ahhoz, hogy a gépállo­más az elsők között van a ta­la jmunkák elvégzésében. Ha a talajmunkák összességét néz­zük. az eredmények megfele­lőek, ugyanakkor kevés az őszi mélyszántás. A gépállo­más vezetősége az őszi mun­kák során mellőzte és másod­rendű kérdésnek tekintette az őszi mélyszántást, amit mufat az, hogy október 20-ig csupán 94 normálholdat végeztek, ter­vüknek 4,2 százalékát. A gépállomás legjobb bri­gádja, az Úttörő-brigád, a nagyoroszi Úttörő Termelőszö­vetkezet földjén dolgozik. A brigád tagjai jó munkát vé­geznek. Turcsányi János, a brigád egyik tagja jó munka­bírásáról nevezetes. Az elmúlt dekádban két naP alatt H>5 hold őszi mélyszántást vég­zett. Ezzel a teljesítményével mér 113 százalékra teljesítette éves tervét és hamarosan az őszi tervet is teljesíti. Szereti a gépet, a munkát. Bosszan­kodva beszél az időjárásról: „Nekünk csak kárt okoz az idő. A puha talajon nem tudunk dolgozni, pedig van munka bőven. A termelőszövetkezet, nek még 15 hold vetőszántást és 100 hold őszi mélyszántást kell elvégezni. Mi felkészül­tünk a munkára. Gépeinket az állás ideje alatt megjavítottuk, a területet egymás között fel­osztottuk és ha az idő engedi, éjjel-nappal dolgozunk.“ A gépállomás vezetősége megbeszélte, hogy az elkövet­kező időszakban miként kí­vánják behozni a lemaradást, továbbá milyen módszerekkel végzik az ellenőrzést a napi eredmények fokozására. A gépállomás, ezen keresztül az Úttörő-brigád feladata, hogy minél előbb befejezzék a még hátralevő vetőszántásokat és vetéseket, ezenkívül minél több őszi mélyszántást végez­zenek. HÍREK A TSZ-EK ZÁRSZÁMADÁSÁRÓL Megkezdődik a halfogás Diósjenőn (Diósjenő, október 28.) A községtől alig egy kilo­^ méterre szolid hegy­oldalak közé ékelődve csillog a halastó vize. Kiterjedése több mint 38 kataszteri hold. A tó gazdája a III-as típusú Tolbuchin Termelőszöve 'kezet, amely ez évben először kezdte meg az okszerű halhústerme­lést, Október hónap a haltenyész­tési idény befejeztét jelenti. Tehát elérkezett a tsz-tagok által oly régen várt „lehalá­szásideje. Ez a munka már hetekkel ezelőtt elkezdődött. Tolmács irányában van a tó legmélyebb pontja; a földből épített gát. Ide építették a be­tonból készült lecsapoló csa­tornát. Ez egy igen ötletes és egyszerű zsilip. Van rajta egy toronyrész, ahová a vízmagas­ság szabályozására a betét­deszkákat és a halrácsokat te­szik. A halrács rendeltetése a halak megszökésének a meg­akadályozása. A rácstávolság 20 milliméter. A torony a töl­tés alatt az elvezető csőben folytatódik. Ezen ömlik már hetek óta a tó vize. A zsilip­ből kiszedték a betéfdeszkákat és helyükbe halrácsokat he­lyeztek. Az a terv, hogy telje­sen leengedik a tó vizét. így könnyebb, eredményesebb a halfogás. A zsilip előtt 10—12 méter hosszúságban, 3—4 méter szé­lességben „halágy“ húzódik a tó közepe felé. — Ez a halágy nem más, mint a tó legmélyebb pontjá­ra ásott árok. A víz lebocsátása után ide gyűlnek össze a ha­lak. Innét aztán húzóhálóval kiszedjük — mondja Merk Mi­hály halász, akit a tsz a tolnai Halbiológiai Állomásról szer­ződtetett a „lehalászás“ ide­jére. A tó vizének lecsapolása egy-két nap alatt befejeződik s akkor megkezdődik a hal­fogás. A tóban most már csu­pán 15—20 centimé er magas a víz. A náddal és sással borí­tott partról igen jól lehet lát­ni, amint a kövér pontyoktól fodrozódik a víz. A csekély vízben egymás hegyen-hátán fetrengenek a halak. Renge­teg a hal! Ügy cuppog tőlük a víz, mintha legalább is pár száz ember lubickolna a tó­ban. — Mi a véleménye a tsz hal­tenyésztő munkájáról? — kér­dezzük Merk Mihályt. • — A víz nagyon alkalmas haltenyésztésre. A tsz tavasz- szat 17 és fél ezer tükör- és csehponiy ivadékot tett a tóba. 2 százalékos ivadékveszteség­gel számolva, 80—90 mázsa halhozamra számít a szövetke­zet. Lehet, hogy ennél több is lesz... — válaszol fontolgatva a halász. Örömmel fogadják a hírt. Hiszen e halhozam több tízezer forinttal növeli a szövetkezei pénzbevételét, a tagok munka­egységeire jutó pénzrészese­dést. Ezek után csodálkozha- tunk-e azon, hogy egy héttel a j zárszámadás előtt igen derűs hangulat uralkodik a tagok kö­rében? Nem! Ezen nincs mit csodál­kozni! (lantod Este van és esik az eső. A vadkerti Dimitrov-pusztán mozielőadás kezdetére várnak a szövetkezeti tagok. Az eső elől az irodába húzódtak az idősebb emberek és a fiatalok. Beszélgetnek. Miről folyhat i ilyenkor a szó, ha nem a közelgő zárszámadásról és a következő évi gazdálkodásról. Éppen Cserődi elvtárs, a szö­vetkezet párttitkára viszi a szót. — Jó termésünk lesz kuko­ricából. Az ültetvény egy-egy holdja megadja még a 30—32 mázsás termést is. Most már az a gondunk, hogyan hasz­náljuk fel a termést. Nem lenne helyes, ha elpazarol­nánk az értékes takarmányt. A múlt éviektől eltérően jó lenne sertéseket hizlalni. Fe kellene javítani a tehenek tejtermelését is. Ha így teszünk, bőven jut pénz a munkaegységekre. A siép jövwfekm láttán IS új tag lépett a tersskei Zalka Máté ISZ-be Hamarosan megkezdik a zárszámadást a tereskei Zalka Máté Termelőszövetkezetben. A termelőszövetkezet jó műn-? kájának eredményeképpen bő­séges az osztalék. A termelő- szövetkezet nagy jövedelemre tesz szert a nagyüzemi gyü­mölcstermelésből. A cseresz­nyéből és az eddig eladott al­mából csaknem 140 000 forint kerül a termelőszövetkezet pénztárába. Most a zárszám­adás előtt már láthatjuk, hogy jól gazdálkodtak. Egy munka­egységre csak pénzből 20 fo­rint jut, a búza, az árpa, a gyümölcs osztaléka is 30—35 forint munkaegységenként. A szép jövedelem láttán egyre több azoknak a dolgozóknak a száma, akik a szövetkezeti utat választják. Az elmúlt he­tekben 15 taggal növekedett a termelőszövetkezet tagsága. — Aztán mennyivel lenn« több, mint eddig? — szól közr be egy idősebb tag, aki eddig szó nélkül hallgatta a titkár szavait. — Mennyivel? Csináljunk egy számadást — mondja el­gondolkozva Cserődi elvtárs, miközben ceruzát vesz elő s a kezeügyébe akadt Szabad Népre veti vele a számokat. — Ha a teheneknél elérjük a napi 15 literes átlagot, 15 darab tehénnél ez 195 kilo­gramm tejet jelent naponta. Vegyük a hónapokat 30 napo­saknak. 30x195 kilogramm tej literét 2.60 forintjával számol­va, az 15 210 forintot jelent. Ennyi lenne a havi jövede­lem. Évente ez 182 520 forintot tenne ki. Ahhoz, hogy ezt el­érjük, jó minőségű, bőséges mennyiségű abrak kell. íme, ilyen terveket szövö­getnek a Dimitrov-puszta- beliek. Már a jövő évi jövedelemre is gondolnak az érsekvaíiksrii Dimitrov TSZ-ben • • Ültessünk az Ebben a gazdasági évben is bebizonyosodott, l.o.^y le. mclő- szövetkezeleink nagyüzemi Gyü­mölcstermelése hatalmas jövedel­met biz ősit a tag.ágna!í. Ma már sok te melőszövetkezet meg­érlelte a gyümöl:sía-telepítés Je­lentőségét, amit bizonyít az, hogy 1950-től több mint 500 hold gyümölcsöst telepítettek. Vannak olyan termelőszövetkeze­tek, amelyek évről évre fejlesz­tik — új telepítéssel — gyümöl­csösüket. Ezek közül is élen jár a palotási Május 1. Termelőszö­vetkezet, amely az őszi telepí­téssel már 50 hold gyümölcsös telepítését fejezi be. Ez év őszén termelőszövetke­zeteink összesen 165,5 hold gyü­mölcsös — 11 522 darab olt­vány- és 103 000 darab szamóca­palánta — őszi telepítését vállal­ták. Ezenkívül még 2258 darab gyümölcsfát igényeltek a már meglevő gyümölcsösök pótlására. A facsemeték leszállítását a hó­nap végén, illetve november ele­jén kezdik meg. Fel kell tehát készülni a gyü­mölcsfák telepítésére. A fák he­lyeinek kitűzése után minél előbb ássuk ki a gödröket úgy, hogy a felsőbb, jó talaj az egyik ol­dalra, az alsóbb, gyenge altalaj pedig a másik oldalra kerüljön. A kiásás után rögtön lapátoljuk vissza a gödörbe a földet, de úgy, hogy a jó feltalaj a gödör aljára, az altalaj pedig a gödör tetejére kerüljön. Tehát tulajdon­képpen rigolirozzuk a talajt. Azért tanácsos azonnal a gödröt betemetni, hogy a szél, a nap ki ne szárítsa a földet, s ezen­kívül azért is fontos, hogy az ültetésig a talaj beérjen és le­ülepedjék. így azután, amikor a fák megérkeznek, rögtön ültetni tudunk, és ami a legfontosabb, gyorsan megy az ültetés, mert nem kell az összes földet meg­mozgatni, hanem csak kapával kell annyi földet kiemelni, amennyi a fiatal csemete gyö­ké zetének elegendő. Fontos, hogy amint a facsemeték meg­érkeznek, azokat azonnal ültes­sük el, vagy pedig vermeljük el az ültetésig, hogy a gyökérzet egy pillanatig se legyen levegőn, szabadon. A korai ültetés egyévi nyere- sécet jelent, tehát amint lehet, rögtön ültessünk, ültetés előtt közvetlenül egy Gödörbe vízből, agyagból. érett istáilótrégyából habarcsot készítünk, amelybe ajánlatos belekeverni egy kis rézgálicot és Darzln permetező­Í szert. Ebbe a habarcsba az elő­zőleg megmeíszett gyökérzetű gyümölcsfákat jól megmártogat­ősszel minél több juk, egész a gyökérnyakig, és pár perces szikkadás után rög­tön elültetjük. A csemetefakat olyan mélyen ültessük, amilyen mélyen előző helyein, a faisko­lában voltak, ültetés után azon­nal földdel falkupacoljuk, hogy a téli fagy ellen a gyökérzetet megvédjük. Majd gondoskodni kell a fiatal fák törzsének gon­dos bekötöz^séről, mert máskü­lönben a nyulak Jóvátehetetlen károkat okoznak ráqásukkal. Ez vonatkozik a régebben telepített, de még slmahéjú gyümölcsfákra is. A kötözéssel nem szabad kés­lekedni, nem szabad megvárni, míg a fagyos idők beállnak, vagy pedig leesik a hó, hanem az ültetés után azonnal el kell végezni. gyümölcsfát A bekötözésre legjobb, ha nincs drótl áló, a nád vagy tö­vises vessző. Bármi iegven is a kötözőszer, minden esetben töre­kedni kell arra, hogy a kötözés után hézag sehol se maradjon. Sürgősen készüljünk fel tehát az őszi telepítésre és ne hagy­juk az ültetést tavaszra, mert akkor a megeredési százalék is sokkal rosszabb lesz és tavasszal annyi más mezőgazdasági mun­ka miatt nem lesz rá idő. A Já­rási és helyi tanácsok, valamint az agronómusok segítsék elő a termelőszövetkezetek gyü­mölcsfa-telepítésének időben való elvégzését. SOLTZ GÁBOR megyei kertészeti felügyelő Kölcsönös segítéssel hozzuk be a lemaradást (Tudósítónktól.) A pásztói járás nagyon el­maradt a kenyérgabona vetés­sel. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok 43, a termelőszövetke­zetek 73 százalékra teljesítet­ték a vetéstervet. Az egyéni gazdálkodóknál leginkább a kukorica érésére való várako­zás, egyes szövetkezetekben pe­dig a laza munkafegyelem, s a munka szervezetlensége gátol­ja a betakarítást és a vetést. Járásunkban ma már min­denütt törni lehet, s tömi is kell a kukoricát. A hajnali fa­gyok beálltával már nem lehet számítani a kukorica beéré.se­re, ezért mindenütt minden erővel szorgalmazni kell a tö­rést. A munka meggyorsítása csak úgy lehetséges, ha a dol­gozó parasztok kölcsönösen összefognak és segítik egymás munkáját. E munka megszer­vezése a községi tanácsokra és a kihelyezett agronómusokra vár. A kutasói Béke tJtja Tér- ■ melőszövetkezet elsőként fe-1 jezte be a kenyérgabona ve­tést. A búza vetés már szépen, zöldell. A pásztói Szabadság Termelőszövetkezet viszont le­maradt a vetéssel: október 20-ig 7 százalékra teljesítették kenyérgabona vetéstervüket. E tsz-ben leginkább a laza mun­kafegyelem gátolja a betaka­rítást és a vetést. A hetenként megtartott vezetőségi ülésen foglalkoznak a munkafegye­lem megszilárdításával, vi­szont a tagság felé nem érvé­nyesítik a hozott határozato­kat. Varga János kihelyezett agronómus szakjavashtai sem jutnák érvényre a tsz-ben. A nemtörődöm munkának első­sorban a tsz-tagok látják ká­rát. Az üzemi pártszervezet még kiküszöbölheti a tsz hír­nevén esett csorbát, Ehhez az szükséges, hogy a tsz kommu­nistái mutassanak példát a munkafegyelem megszilárdítá­sában, a betakarítási és veté­si munka meggyorsításában. Miklós János járási főagremómus

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents