Szabad Nógrád. 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)

1955-11-02 / 86. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 SZABAD mm MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1955. NOVEMBER 2. KÖZÖS ÜGYÜNK ÖNZETLEN ELŐMOZDÍTÓI MAI SZAMUNKBÓL: ‘ A kommunista sajtó — a nép sajtója. Az ország ügyei­ről, a dolgozó emberek örö­meiről, gondjairól ír, őszin­tén, nyíltan, felelősségteljesen, úgy, hogy minden sorával a nép érdekeit, a párt által ki­tűzött célok megvalósítását szolgálja. S a dolgozók, akik­hez a lapok szólnak, nemcsak olvassák az újságokat, hanem maguk is írnak azokba, köz­reműködnek a szerkesztés munkájában. Sajtónk demok­ratizmusának a néppel való teljes eggyéforrottságának egyik legékesebb bizonyítéka, hogy évenként ezer meg ezer. munkás, paraszt és értelmisé­gi levelező írásai jelennek meg újságainkban. Lapunk munkáját is népes levelezőgárda segíti. Abban, hogy a Szabad Nógrád rend­szeresen hírt tud adni a me­gye falvainak életéről, leg­frissebb eseményeiről, ha­talmas része van. a nőtincsi Kuris Gábornak, a felsőpeté­nyi Vidovszky Andrásnak, a maconkai Urbán Bélánénak és sok-sok levelezőtársuknak, akik napi nehéz munkájuk után is találnak időt és mó­dot rá, hogy tollat fogjanak s beszámoljanak mindenről, ami lakóhelyükön történt. Még na­gyobb jelentőségük van a bí­ráló leveleknek. Panaszos le­velek, közérdekű bejelentések alapján igen sok olyan hiba került már nyilvánosságra, amely a fejlődést akadályozta; számtalan esetben történt meg, hogy az ilyen levelek nyomán sikerült orvosolni a bajokat. A levelezőmozgalom tehát — amely lehetőséget ad arra, hogy a dolgozók kerülőút nél­kül. közvetlenül forduljanak észrevételeikkel a párthoz és az irányító szervekhez — egyik fontos formája, megnyilvánu­lási módja a dolgozók építő bírálatának. A pártsajtónak megtisztelő feladata, hogy levelezőinek tá­borát egyre bővítse, a levele­zőmozgalmat féltő gonddal ápolja, fejlessze. Ehhez első­sorban a bírálat nyugodt, za­vartalan lehetőségét kell biz­tosítani. Nincs nagyobb ellen­sége a levelezőmozgalom fej­lődésének. mint a kritika elfoj­tása, a hibákat feltáró levele­zők megfélemlítése! Törvé­nyeink, pártszervezeteink és hatóságaink szigorúan őr­ködnek a bírálat jogának sért­hetetlensége felett, ennek kö­vetkeztében ma már alig-alig fordul elő. hogy bármelyik üzem, intézmény vezetősége megtorlással kísérelje meg a bírálók elhallgattatását. De a kritika elfojtásának bur­koltabb módszereivel még ta­lálkozunk. Ilyen esetekben mind a sajtónak, mind a párt- szervezeteknek kötelességük, hogy leleplezzék a visszaélé­seket s megvédjék a levelezőt mindenfajta támadástól. Nem kevésbé fontos a pana­szoslevelek, kérelmek gyors, alapos kivizsgálása és ha azok helytállóak, megfelelő elinté­zésük. S ez nemcsak a sajtóra vonatkozik, hanem minden olyan szervre, amelyik a dol­gozóktól kap bejelentéseket. Ezen a téren még igen sok tennivalónk akad. Éppen a szerkesztőséghez érkezett pa­naszok kivizsgálása során ta­pasztalható. hogy számos hiva­talban kevés gondot fordíta­nak |a panaszok tanulmányo­zására, kevés hajlandóságot mutatnak arra, hogy a sajtó­nak segítsenek, megfelelő fel­világosítást adjanak e<?y-eny panasz ügyében. Előfordul, hogy csak hetek múlva vála­szolnak a kivizsgálás érdeké­ben feltett kérdésre, ráadásul gyakran semmitmondóan, kité­rően. Más esetekben megtör­ténik, hogy a lap közli a leve­lezők jogos bírálatát, de azok, akiknek orvosolniok kellene a hibákat, nem figyelnek fel a cikkre s elmulasztják az in­tézkedést. Ez a magatartás, a dolgozók panaszának ilyen semmibevevése, pártszerűtlen és káros, az újságnak kemé­nyen fel kell lépnie ellene. De ezen túlmenően szükséges az is, hogy a hibát elkövető hiva­tal kommunistái a taggyűlésen is felelősségre vonják azokat, akik elhanyagolják a pana­szok intézését. Helyes- lenne, ha az üzemi és hivatali párt­vezetőségek időről-időre ellen­őriznék. hogyan foglalkoznak náluk a közérdekű bejelenté­sekkel, s megfelelő segítséget adnak-e a sajtónak a levelek kivizsgálásához. Sűrűbben -kel­lene ilyenirányú ellenőrzést gyakorolniok a falusi, községi pártbizottságoknak is, mert bizony sokhelyütt a tanáéinak még nem a legerősebb oldala a panaszok orvoslása. Szer­kesztőségi gyakorlatunkból példaként állíthatjuk hivata­laink elé a miskolci Autóköz­lekedési Igazgatóságot. A Sza­bad Nógrád elég sok panaszt közölt már a MÁVAUT mun­kájával kapcsolatban. Levele­zőink többször megbíráltak egyes menetrendi fogyatékos­ságokat, helytelenül viselkedő kalauzokat stb. Ahányszor egy-egy ilyen levél megjelent, hamarosan megérkezett rá a főigazgatóság válasza. Eb­ben megírták, hogy a levél nyomán vizsgálatot indítottak s közölték, mi lett annak ered­ménye. Ami pedig a legfonto­sabb: a válasz minden eset­ben tartalmazta, hogy milyen intézkedést hoztak, hogyan ja­vították meg a munkát a bí­rálat alapján. Ez a helyes mód, ez a követendő példa ar­ra, hogyan működjenek együtt a sajtó és a hivatalos szervek. Ez a fajta együttműködés a bírálat termékeny kibontako­zásához, a levelezőmozgalom fejlődéséhez s ami ettől el­választhatatlan; a munka meg- javuláséhoz vezet. Újabb meg újabb levelező­ket megnyerni — szép és nagy feladat. De nem szabad mellette egy pillanatra sem megfeledkezni a levelezők ne­veléséről. A kommunista új­ságnak sokoldalúan kell ezt elvégeznie. A levelekre kül­dött válaszokat, a személyes beszélgetéseket, a levelezői értekezletet mind-mind fel kell használni arra, hogy a levelezők egyre tisztábban lás­sák a legfontosabb kérdése­ket. ezáltal még csírájában felismerjék munkahelyükön az újat. az előremutatót, s így idejében felhívják arra a nyil­vánosság figyelmét, ugyanak­kor észrevegyenek mindent, ami a fejlődés útjában áll. A levelezőmozgalom fejlesz­téséért tehát sokat kell ten- niök mind a sajtó munkatár­sainak, mind a pártszerveze­teknek, továbbá az irányító szervek, az üzemek és hivata­lok vezetőinek. Vezessen _ ben­nünket ebben a gyönyörű, kö­zös munkában a szeretet. Sze­retet a dolgozók iránt, akik­nek levelezési munkája fényes bizonyítéka annak, hoey az or­szág igazi gazdáinak tudják magukat — és nagy szeretet a nagy cél: a szocializmus építése ' iránt. Mert aki a le­velezőmozgalom fejlődését, s ezzel a bírálat kibontakozá­sát, a sajtó hatóerejének fo­kozódását szolgálja bárrrnlyen apró, hétköznapinak latszó cselekedettel is, az ezáltal a szocializmus építését is siet­teti! Több felelősséggel foglalkozzunk a munkaversennyel (2. old.) Hírek a tsz-ek zárszámadásáról (3. old.) Gondolatok a Bartók-emlékünne- pélyről (4. old.) A tények erejével magyarázzuk a békeharc és sa- . ját munkánk összefüggését (5. old.) Sport, toto-tájékoztató (6. old.) | I ♦ ■ . ...... t He sz Mihály egyéni gazda hozzászól a megyei béketalálkozó beszámolójához Újabb munkasikerekkel köszüntjiik november 7*ét KI LESZ A GYŐZTES ?... Izgalma* vetélkedés a November 7 akna rímért Már csak néhány nap van hátra november 7-ig, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 38. évfordulójáig. Szén­medencénk aknaüzemei között élénk vetélkedés indult a sal- gói bányászok felhívása után, akik azt javasolták, hogy a november 7-ig legjobban tel­jesítő aknaüzem abban a meg­tiszteltetésben részesüljön, hogy felvehesse a November 7. akna címet. Ebben a küzdelemben első helyre kerülni nem kis fel­adat. Kezdetben a versenyt el­indító salgói bányászok jártak az élen. s bár még ma is jóval 100 százalékon felül teljesítik havi esedékes tervüket, mégis a ranglista ötödik helyezettje­ként tartják nyilván őket. A nemes vetélkedések során az­óta több akna-üzemünk az élre tört és október 31-én az aláb­biak szerint alakult a ver­seny állása: 1. Szeptember 6. akna 115,9 2. Alkotmány akna 108,8 3. Gáti akna 105,6 4. Szorospatak Északitáró 102.1 5. Salgó 101,9 6. Pál hegy I. 101.5 7. Pálhegy II. 100,8 százalékkal. A November 7 akna címért folyó verseny az eredmények ilyen alakulása ellenére nem dőlt még el. Alkotmány akna dolgozói és a gátibányaiak nem egy alkalommal értek el olyan meglepetéseket, ame­lyikre a szénmedencóben ke­vesen számítottak. A mátrano- váki bányászokat megyeszerte úgy ismerik, mint a legkomo­lyabb vetélytársakat. A mű­szaki vezetők kellő támogatá­sával ebben a versenyben is elsők lehelnek még. Vannak azonban olyan ak­naüzemek is. amelyek szintén csatlakoztak ehhez a verseny­hez és ennek ellenére súlyo­san lemaradtak adott szavuk valóraváltásában. A tordasi bányászok októ­ber 31-ig mindössze 53,8 százalékra teljesítették ese. dékes havi tervüket. A pócsházaiak 78,8, a Duclos aknaiak 79, a kányásia'k 77,9, Tiribesi üzem dolgozói pedig mindössze 86,1 százalékos ered­ményt értek ed a verseny ed­digi során. Kétségtelen, hogy ezek az eredmények nem ele­gendőek ahhoz, hogv akár Szeptember 6 akna. akár Al­kotmány vagy Gáti üzem dol­gozóival egyenrangú vetély- társnak mondják magukat. S ha már nem is tarthatnak számot arra. hogy fölvegyék a November 7 akna címet, ezek­nek az aknaüzemeknek is ar­ra kell törekedniük, hogy a november 7-ig hátralévő na­pokban szépítsenek eddigi eredményeiken. November 7-e. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója nem ’ehet közömbös egyetlen egy dolgozó részére sem. Az el­maradó üzemekben kövessék ez élenjárókat. Hányáson pél­dául O’áh Pál csapata átlago­san 144 8 százalékos ered- ménvt ért el. s bármilyen ke­mény. megfeszített munkát végeztek is, a többi csapatok alacsony teljesítménye folytán aknaüzemüket az elmaradók sorába kellett sorolni. A ménkesi bányászok kö­vessék Fekete József és Ba­kos István elvtársaik csapatait a nagybátonyiak Sólyom Ist­ván és Bakos József csapatai­nak élenjáró és lelkiismeretes munkáját. A termelőcsapatok munkája azonban csak akkor járhat eredménnyel, ha a mű­szakiak részéről is minden se­gítséget megkaptak, biztosítják számukra a szükséges munka­helyeket. ürescsillóket és lehe­tővé teszik a kitermelt szén folyamatos és zökkenőmentes elszállítását. Vájárok, szállító munká­sok, aknászok és bánya­mérnökök, fel hát a nagy küzdelemre! A közös erőfeszítésnek még mindig megvolt az eredménye. Most az október 31-től megtar­tandó forradalmi héten közös erővel és egy akarattal har­coljanak az adott szó valóra- váltásáért, a bányászbecsüle­tért. A gyarmati járás az élen a kenyérgabona-vetésben A november 7-e tiszteletére indított gabonavetési verseny­ben mind nagyobb eredmények születnek. A Statisztikai Hiva­tal jelentése alapján a kenyér- gabonavetésben a járások sor­rendje a következő; 1. Balassagyarmati járás 15 százalék. 2. Rétsági járás 63 százalék, 3. Szécsényi járás 50 százalék, 4. Pásztói járás 43 százalék, 5. Salgótarjáni járás 42 százalék. A burgonya betakarítása is nagyütemben halad. Legjobb eredményt a szécsényi járás érte el, ahol már 90 százalék­ban betakarították a burgo­nyát, Gyenge a betakarítás üteme a salgótarjáni járásban, ahol még csak 24 százalékra végezték el a burgonya beta­karítását. A cukorrépa szedésénél a legjobb eredményt a salgótar­jáni járás érte el 75,8 száza­lékos teljesítéssel. Második a pásztói járás 52, míg utolsó a balassagyarmati járás 46,8 szá­zalékkal. Nagy az elmaradás a kuko­rica törésénél. A dolgozó pa­rasztok többsége még mindig halogatja a törést. Azok a'gaz­dák viszont, akik már letör­ték a kukoricát, nem iparkod­nak a kukoricaszár levágásá­val. A járások közül a leg­jobb ereidményt a salgótarjáni járás érte el, legnagyobb az el­maradás a balassagyarmati járásban. Párosverseny PáShegy I. és Pálhegy II. között (Tudósítónktól.) A Pálhegy II. üzem dolgo­zói az év elejétől kezdve kö­zel 10 000 tonna szenet ter­meltek tervükön felül. Októ­beri tervüket is 105,5 százalék­ra teljesítették. Az eredmé­nyek főleg abból adódtak, hogy a versenyt és a verseny- szellemet — kisebb hibáktól eltekintve — elég jól ápolták. Jól folyik a november 7-re beindult verseny is. A dolgo­zók sorra túlteljesítik vállalá­saikat. Csata István 9 tagú frontfejtőcsapata a vállalt 47 tonna szén helyett 509 tonrtát teljesített. így csaknem föl­zárkózott Kaposvári Ferenc elővájásban dolgozó csapatá­hoz. Hasonló eredményeket ért el Kővári József 15 tagú fej­tési DISZ-brigádja is, amely a nagymérvű főtevíz ellenére is 116,5 százalékos teljesítményt ért el az októberi hónapban. Most azért harcolnak, hogy el­nyerjék a Szakma kiváló dol­gozója címet. Ez az üzem párosversenyben dolgozik testvérüzemével, a Pálhegy II. aknával. A leg­utóbbi kiértékelés szerint a Pálhegy I. akna vezet 0,8 szá­zalék előnnyel. A harc azon­ban még nem dőlt el, s nap­ról napra fokozódik a vetélke­dés az elsőségért. Megállják helyüket a nováki aknamélyitök A mátravidéki új altáró 90 méter hosszú szakaszát az Északmagyarországi Aknamé­ly ítö Vállalat dolgozói és a mátranováki üzem átadott leg­jobb dolgozói falazattal építik ki. A munka, amelyet ezek a dolgozók a 90 méter hosszú falazat jó kiépítése érdekében végeznek, igen nehéz és nagy lelkiismeretességet követel. Ugyanis a külszínhez közel a patakmedertől egy méterre dolgoznak és ez a terület tel­jesen laza, iszapos homokré­tegből áll. A befolyó iszap és a nagy tömegben betörő talaj­vizek rendkívül nehézzé teszik a falazatépítők munkáját. Egy műszak alatt a vízmentes ru­hát is töbször kell cserélniük és igen pontosan, figyelmeseUj nagy óvatossággal kell dolgoz- niok. Az aknamélyitö vállalat és a mátranováki üzemtől ide­telepített kiváló dolgozók ilyen nehéz körülmények ’körött is dícséretreméltó odaadással, nagy munkakedvvel harcol­nak feladataik megvalósításá­ért, mert tudják, hogy ez a föltárás hiztosítja Mátranovák bányászainak 20—30 éves jö­vőjét. Révfalvi János főmérnök Méltóan készülnek november 7-re.,. (Tudósítónktól.) A Bányagépgyár görgő-üze­mének dolgozói már október 26-án teljesítették vállalt kö­telezettségüket. Üjabb vál­lalásuk szerint a hátra­lévő napokban további 600 darab 800-as görgőt készítenek terven felül. A görgőüzem jó munkáját nagy­mértékben elősegítette, hogy Cserháti Antal művezető fá­radtságot nem ismerve, felvilá­gosító szó segítségével igyeke­zett meggyőzni a dolgozókat vállalt kötelezettségük telje­sítésének jelentőségéről. Cser­háti elvtárs a szakmunkások nevelésére is nagy gondot for­dít. Kovács Tibor betanított gépmunkás, alig pár hónapja került a görgőüzemihez, s mű­vezetőjétől kapott segítség folytán ma már mint a szak­ma kiváló dolgozója segíti a görgőüzemre háruló feladatok sikeres megoldását. Új technológiával készítik a poharakat A Salgótarjáni Üveggyár dolgozói az év eddigi idősza­kában nagy lelkesedéssel, iga­zi versenyszellemben dolgoz­tak. Jó munkájuk során már eddig több mint 20 napos előnyt szereztek az egész évre szóló tervük teljesítéséért fo­lyó harcban. Most, a novem­ber 7-e méltó megünneplése újabb lendületet adott munká­jukhoz. A gyár brigádjai szin­te kivétel nélkül párosverseny­re keltek. Schrenk Ferenc bri­gádja Bauer Gusztáv brigád­iát szólította versenyre, de az I-es fazekas kemencén min­den brigád választott magának egy-egy azonosképességű ver­senytársat. Most ezek a brigá­dok napirenden egymást múl­ják felül és harcolnak ki jobbnál-jobb eredményeket. A Salgótarjáni Üveggyár­ban ugyancsak ezekben a na­pokban fejeződtek be a pohár­gyártás új technológiai eljárá­sának kísérletei. Eddig a ke­mencéből kikerülő poharakat hűtőszalagon továbbították, átnézték, majd lepattintották róla a fúrásnál keletkező sap­kát. A pohár útja innen a ko­rongos csiszolóba vezetett, ahol három művelet után a beégető gépnél vált készáruvá. Most az országban elsőnek a Salgótarjáni Üveggyár kezdte meg a huta-kész poharak gyártását. Az új eljárás lénye­ge, hogv a kemencékből kike­rülő pohárból a kemence mel­lett elhelyezett pohárszúró automatagép három művelet kihagyásával egyszerre két terméket ad. A gyár szakem­berei pedig az új technológiai eljárással mintegy 10 százalék­kal csökkentik az eddigi igen magas selejtszázalékot, ezen­kívül tartósabb lesz a pohár és nem csorbul olyan köny- nyen. mint a régebbi művelet után. A november 7-i versenyben még csak kétdecis vizespoha­rakat gyártanak ezzel az új módszerrel, de az ötéves terv első évében már a többi po­harakat is ezzel az eljárással készítik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents