Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)
1955-10-05 / 78. szám
9 SZABAD NOGRAD 1955. október 3. A néma levente Az acélárugyári Petőfi színjátszó csoport előadása A lerSCS bes/d más feltételeket szab a színésznek, mint a próza. Könnyebb tanulni, de veszélyesebb: szavalássá válhat. Különösen akkor, ha olyan könnyedén folyó muzsikáló sorokat kell tolmácsolni, mint amilyenekből Heltai Jenő híres műve áll. A darab végén Galeotto Marzio, Mátyás történetírója leül, tollához nyúl, kibont egy tekercset és írni kezd. Feljegyzi a néma levente históriáját, hogy az utókor tanuljon belőle. A közönség szinte csak most várja a történetet, pedig a tekercs nyitva volt előtte két és fél órán keresztül, betűi életre keltek és elmondták, hogyan állta a próbát egy magyar vitéz. Zilia, a szép, büszke, gazdag özvegy elutasítja a szerelmes Agárdi Péter közeledését. Amikor a szolgája, Beppo segítségével mégis elébejut és búcsúzóul olasz szokás szerint csókot kér tőle — cserébe súlyos fogadást vesz: három évig néma lesz. A levente állja a próbát, s a szép özvegy végül is belé- szeret, majd utána megy Pannóniába, hogy „meggyógyítsa'“ némaságát. Csakhogy most ő kerül próba elé: minden sikertelen vállalkozást halállal büntet Mátyás király! Agárdi nem szólal meg és börtönbe kerül. A hóhért játszó Agárdi, mikor végre megbizonyosodott Zilia szerelméről, megvallja, hogy próba volt az egész. Mátyás szavai rögzítik a tanulságot: az élet szép, használjátok ki: gőg, megnem- értés ne zavarja többé boldogságtokat. Btppo alakítása Mollére & h>íy^ mányokra épült. Az eszes, furfangos, mindenhová becsúszó szolgát Takács András játssza. Tiszta szövegmondás és eleven arciáték jellemzi. Különösen érvényesült ez a bemutatkozó monológban és abban az ostromban, amellyel Ziliát akarja megnyerni Agárdi számára. Cselhez folyamodik: imádkozni kezd, hogy megpuhítsa Ziliát. Közben állandóan oldalt pislog, s mikor látja, hogy hiábavaló, egyetlen mozdulattal hagyja abba. Alakításához inkább az Agárdihoz való tartozás vonásai hiányoznak. Hibásan oldotta meg az elesését. Itt szándékos véletlent kellett volna játszania, de ő csak szándékost adott. Ugyanez volt érezhető akkor is, amikor a lantját akarta földhöz vágni. Természetesebb volt ez Csics György alakításában. Ö viszont másban volt szegényebb. Termeténél fogva nem adhatta a mozgékony, eszes szolgát (bár itt-ott megpróbálta), ezért egy megállapodottább. a monológban pedig szinte mór bölcselkedő Beppot játszott. Ez helyes és elfogadható, hiszen a szerepfelfogás bizonyos mértékben a színész egyéni vonásaitól is függ. Hangjának. mellékzöngéje gyakran nem engedte meg a gyors hangváltást (amit ügyesen csinált Takács András), s ezt főleg kéz- és arcjátékkal igyekezett pótolni. Legtöbbször sikeresen. Helyenként azonban a rutin átütött rajta. Apró hiba, de tanulságos: az I. felvonás 2. képében Beppo az ablak alatt énekel gaz- dája szerelméről és a gőgös özvegyről. Zilia becsukatja az ablakot, de az ének ugyanolyan erősen hangzik tovább, mint az eiőbb. Mindkét alakításban így történt és erősen akadályozta a szobában folyó beszélgetés megértését. Pedig az fontos volt. Zilia felállt, mert megértette a dalocska célzásait. Sértette és érdekelte egyszerre. Ez a kettősség jellemzi Zilia magatartását végig az első két felvonásban. A többiek egyértelműbbek, s ezért könnyebben játszhatók. Zilia szerepének alakítását nehezíti még az is, hogy az ő fejlődésére épül a darab. A mellékszereplők érte vannak: a két barátnő, a komorna, Beppo — őt igyekeznek befolyásolni. Fejlődésének három fontos pontja van: 1. Az első kép vége, amikor Agárdi néma főhajtására elárulja magát: „Levente jól feleltél!” Most már érdekli a férfi. 2. Az I. felvonás zárójelenete: Beppo hírére, hogy Agárdi néma, felragyog a szeme. 3. Az éjféli jelenetben érti meg, hogy az adott szó, a becsület a szerelemnél is több. Ezt a jellemét, ezt a fejlődést elfogadtatni igen nehéz színészi feladat. A kettős szerep- osztás más-más felfogást mutatott. Molnár Sándorné Ziliája egyértelműbb volt, Cset- neki Sándornéé bonyolultabb. Ugyanaz a póz, kéztartás mást mondott az egyiknél és mást a másiknál. Molnárné a hűvösséget, tartózkodást, elutasító erényességet emelte ki olyan erősen, hogy a következő változás nem any. nyira a játékból, mint inkább magából az eseményből volt elfogadható. Nála sokkal inkább hihető, hogy Zilia jámborságból, keresztényi alázatból indult el Pannóniába és csak ott szereti meg Agárdit. A másik Zilia viszont ravasz és hiú. Óvatlan pillanatban maga is kitekint az ablakon, hogy megnézze a leventét, bár ugyanezért a barátnőit korholja. Nála ez a mondat: „Vannak még nálam sokkal különbek“’ — feltételezi, hogy a levente azonnal megcáfolja. Molnárné Ziliája viszont megveti a hiúságot és ezért mondja. Ez a Zilia megborzad a csóktól és fúriaként fordul szembe a leventével, hogy megtorolja a sértést. Csetnekiné Ziliája is háborog — bár csók közben egy pillanatra átkarolja a leventét — de számítóbban. Melyik alakítás áll közelebb a helyes megoldáshoz? Molnárné felfogása ellentétben áll azzal, ahogyan a környezete beszél róla. Csetnekiné Ziliája a látszólagos ellentétet mutatja. És ez a helyesebb. Alakításában komolyabb hiba alig volt. Mozgása biztos, arcjátéka, főleg mosolyárnyalatai kifejezők. Kevésbé volt meggyőző az éjféli jelenetnek az a pillanata, amikor rájön: „Győztél levente”. Túl gyorsan és egyszerűen adta a megoldást, nem volt mögötte komoly átalakulás. Ugyancsak hibás a börtönjelenetnek az a részlete, amikor Agárdit várja. Zajt had, felkapja a fejét: „Mi az? Ki az?” — Lassan és nyugodtan hangzott, holott robbanásszerűnek, vagy íásultnak kellett volna lennie. Mindkét szereposztásra a tiszta, jól árnyalt szövegmondás volt jellemző. Agárdinak, vagy helyesebben az őt életre- keltő Csákvári Lászlónak nehéz helyzete volt, hiszen szó helyett csak arccal, mozgással fejezhette ki magát. És érdekes, Csákvári Agárdija éppen a „néma” jelenetekben jó. Amíg beszélhet, erősen vitatható felfogásban játszik. A szerelmes Agárdi mozgása túlságosan lassú, szinte már Setét Lajost sejteti. Szövegmondása tiszta, de eléggé színtelen. A kérdő és felkiáltó mondatokat kijelentőre szürkíti, miáltal ugyan versszerűbb a szöveg, de erőtlenebb is. Fejtartása, amellyel a levente nyíltságát akarja érzékeltetni, így külsőleges eszközzé vált. — Uj Agárdi jelent meg viszont a II. és III. felvonásban. Kitűnő a találkozás jelenete. Megadó mosollyal egyezik bele az újabb próbába, majd megfordul és Ziliába ütközik a pillantása. Hangok törnek ki belőle, az arcán meglepetés, szerelem és konokság váltakozik. — Setét Lajos szerepében ugyancss’r biztosan mozog. Igen hatásos, amikor Zi iát elviteti a „pribékekkel“’, majd lassan leveszi a csuklyát és félig hun- cutkodó, félig győztesen szerelmes mosollyal a közönségre hunyorít. A többiek a két főszereplő jellemét emelik ki, vagy az esemény vezetésében kapnak helyet. A két barátnő és a komorna, mint három tükör veszik körül Ziliát. Nyíltan kimondják, amit ő akar. A hármas jól működik, elevenséget visz a színpadra. Gianetta (Ágoston Júlia) rutinosan játszik: hatásosan, de néha kissé mesterkélten. Ez főleg a hangsúlyeltolódásaiban érezhető. Amikor Zi ia erényességét dicséri: „Az első nem vitás, te vagy.” A „vitás“’ első szótagiára teszi a hangsúlyt holott a „ncm’“-et kellene nyomatékkai ellátni. — Monna Mea (Tordai Zsuzsa) hangja .'zűkebv' skálán mozog, de sokat pótol a mozgása. Ö volt különben az egyedüli hármuk közül, aki a Pannóniába érkezés jelenetében borzongást mutatott, összehúzta magán a kis prémes kabátot. Szükséges volt. mert — jobb híján — a közönségnek ebből kellett kitalálnia, hogy céljukhoz érkeztek. Car otta mindkét szereposztásban szürkébb. Főleg a szöveg érthetőségét kell emelniök. Bevált módszerként használták, hogy egyszerre csodálkoztak, felkiáltottak... főleg komikus hatást okozva, ügyes fogás, de nem minden helyzetben. Amikor Bepno megrendültén közli, hogy Agárdi néma, a két barátnő szembefordul egymással és egyszerre kérdi: „né-ma”. Csakhogy nem kérdő hangsúllyal, ami alkalmas lenne a megdöbbenésére, de kijelentő formában, úgyhogy a második szótag egyenlő erejű az elsővel. A hatás inkább komikus. Mátyás udvarát a bolond (Turek László), a dajka (Turek Berta) és Galeotto Marzio (Magyar Rezső) képviseli. Rövid szerepükkel általában jól illeszkedtek be az együttesbe. Turek László gyors, eleven arcjátékával emelkedett ki. Arra azonban vigyáznia keil, hogy a kockázás ne zavarja a szöveg megértését. Beatrix (Hasznosi Ibolya) nem volt igazi olasz nő. Hiányzott belőle a büszkeség, hiúság, a gyors érzékváltás. Hasznosi Ibolya sokkal inkább egy förleszkedő feleséget játszott, akit mindentől óvni kell. Arcjátéka és egy-egy mozdulata árulta el. hogy más felfogásban jóval többre lenne képes. Mátyás szerepe, bár nem túlságosan nagy, mégis nehéz: a hagyományból ránk ragadt portré ütközik itt a drámában túlságosan is embernek rajzolt szereppel. A kettős játékban Csetneki Sándor alakítása még csiszolatlan. Láthatóan csak a pontos szövegtolmácsolásra törekedett, amelynek árnyalását, mozgás-kíséretét ezután kell kidolgoznia. Yfiftich JÓZSKÍ Mátyás-át biztos, helyenként fölényes játéktudás jellemezte. Apró mozdulatokkal rendkívül sokra volt képes (pl. amikor a pápai segítésről beszél) pár pillanat alatt végig futott rajta a hirtelen harag és megbékélés egész skálája. Alakításában talán csak az a kifogásolható, hogy egy-egy alkalommal (például az Agárdival folytatót jelbeszédben) póriasította Mátyás alakját. Elismerés jár különben kiváló rendezői munkájáért is. A szereplők bár kihasználták a hatásosnak Ígérkező jeleneteket, nem emelték ki magukat az együttesből. A helyzetek beállítása többnyire hatásos és korhű. Egv-két helyen lehetett volna az elhelyezésen változtatni (például Zilia a barátnői körében), hogy a szöveg érthetőbb legyen. A színváltások hibátlanok voltak, dicsérve a műszaki személyzet összeszokottságát, ügyes munkáját. Hatásosak a díszletek is. Mátyás udvara kaphatott volna valamivel több fényt. Elismerés illeti a világítást. A különböző fényhatások jól pótolták a költséges megoldásokat. ussiegem • Salgótarján színházkedvelő közönsége jó előadásban gyönyörködhetett. Remélhetőleg ezt igazolják majd a sorrakerülő vendégjátékok is. Tanulságképpen ezzel kell zárnom: miért nem lehet egy ilyen előadásra összehívni a megye legjobb színjátszócsoportjainak rendezőit? Magyari István Hat éy a felemelkedés útján Mi újság Csehszlovákiában ? További 19 faluba vezetik be a villanyt Kosice területén. A népi demokratikus Csehszlovákia rohamos ütemben villamosítja az ország falvait. Különösen Kelet-Szlo- vákiában értek el ezen a té‘ ren nagy sikereket a felsza1- badulás óta eltelt idő alatt. A kosicei elektróüzem dolgozói vállalták, hogy ez évben további 19 faluba vezetik be a villanyt. Az elektróüzem dolgozói ebben az évben ezideig 13 falut villamosítottak. ★ 200 új iskolát építenek Szlovákiában. A népi demokratikus rendszer igen nagy gondot fordít a fiatal nemzedék oktatására. Minden évben igen jelentős összegeket biztosít oktatási célokra. Igen figyelemreméltó a szlovák iskolahálózat fejlődése. Különösen örvendetes a tanulók számának állandó emelkedése. Míg 1954-ban Szlovákia összes iskoláiban összesen 519 000 tanuló tanult, 10 év alatt ez a szám 720 ezerre emelkedett. Az általános iskolások száma csupán ebben az iskolai évben 20 ezerrel magasabb az elmúlt évinél. A tanulók számának állandó növekedése fokozott követelményeket támaszt az iskolahálózat kiszélesítése elé. Az idei tanév megindulásakor 25 új iskolát adtak át rendeltetésének Szolvákiában, 1955. vécéig összesen 200 új iskolát. * Tízéves a kassai Állami Színház. Néhány nappal ezelőtt múlt tíz éve, hogy Szlovákiában megkezdte működését a kassai Állami Színház. A színház, a viszonylag rövid idő ellenére, hatalmas fejlődésen ment kereszt. 1. 1949-től minden évben az előadások száma 1 év alatt 430 körül mozog, a látogatók száma pedig 280 er-er körül. O któber 7-én ünnepli az NDK lakossága az első demokratikus, békeszerető német állam születését — a Német Demokratikus Köztársaság kikiáltásának hatodik évfordulóját. Az azóta eltelt hat év alatt a munkások és parasztok állama megerősödött, alapjai megszilárdultak. A dolgozó nép a munkásosztály pártjának vezetésével a német történelemben eddig példa nélkül álló eredményeket ért el. A népi tulajdonban lévő ipar ma kétszer annyit termel, mint a kapitalista ipar a második világháború előtt. A dolgozó parasztság is bebizonyította: jobb gazdája a földnek, mint az egykori földbirtokosok — a terményátlag magasabb; az állatállomány jobban gyarapszik, mint a junkerek idejében. A fasiszta pusztítás romjain új nemzeti kultúra bontakozott ki: a városban és falun új iskolák, egyetemek, múzeumok épültek. Ma az egyetemeken, főiskolákon tanulók 64 százaléka és a középiskolákon tanulók 71 százaléka munkás-és parasztszármazású. A tanulóknak nincsenek anyagi gondjaik, mint Nyugat-Német- országban, ahol sokan szőnyegporolással, csomaghordással, favágással és egyéb munkákkal keresik meg a tandíjat. Az NDK-ban hat év alatt a következőképpen növekedett az ösztöndíjban részesülők aránya: 1949/50-ben 56 százalék, 1950/51-ben 78 százalék, 1951/ 52-ben 88 százalék, 1952/53- ban 92 százalék, 1953/54-ben 94 százalék és 1954/55-ben 95 százalék. Már ezek a számok is mutatják, milyen nagyvonalú segítséget nyújt az állam a fiataloknak, hogy képességüknek megfelelően tanulhassanak. I I gyancsak példa nélküliek '■J az egészségügy terén elért vívmányok is. Mint az újjáépítés egyéb területein, az egészségügyi hálózat kiépítésében is felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak a szovjet állam itt tartózkodó képviselőn A felszabadult nép a szovjet emberek segítségével már néhány héttel a fasiszta államgépezet szétzúzása után hozzálátott az egészségügyi hálózat kiépítéséhez. A Szovjetunió fontos gyógyszerekkel segítette a betegellátást. Ma a Német Demokratikus Köztársaságban 283 poliklinika és közel 300 falusi ambulatórium, 3514 üzemi rendelő és 4371 egész- ségügyi szoba, ezenkívül 71 üzemi poliklinika és 142 városi ambulatórium van. Az éjszakai szanatóriumok száma 12, A napközi otthonok, a bölcsőd dék száma is egyre növekszik; A szovjet tapasztalatok alkalmazásának köszön - hető, hogy például a tbc hala-: lozási arányszám az NDK tér rületén 82 százalékkal csökkent. Az NDK-ban idén már több mint egymillió dolgozó üdül az ország legszebb helyein: a Keleti-tenger partján, az Érchegységben és a Harz-hegy- ségben, a thüringiai erdőben és másutt. Ugyanakkor több mint kétmillió gyermek töltötte szünidejének egy részét úttörőtáborokban, vagy vett részt különböző túrákon, vagy a helyi szünidei rendezvényeken. A z élet minden területéről lehetne sorolni a nagyszerű eredményeket, amelyeket a felszabadult nép a Szovjetunió segítségével és pártja vezetésével elért. Ugyanakkor azonban az NDK nemzetközi tekintélye is növekedett. A Német Demokratikus Köztársaság politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt megerősítette kapcsolatait a béketábor országaival, elsősorban a Szovjetunióval, a Kínai Nép- köztársasággal és a többi demokratikus országokkal. A legutóbbi moszkvai tárgyalások eredményeként a Német Demokratikus Köztársaság egyenrangú félként harcolhat a béketábor többi országaival a béke megszi’árdításáért és a népek további félemelkedé- 'séért. Az egész gyár javára dolgozik ... Egyszerű, szerény asszony Rakita Tiborné, a Salgótarjáni Üveggyár raktárvezetője. Aki csak felületesen ismeri, nem is gondolná, hogy az új, a szocialista embertípust képviseli. Nálunk is napról-napra szaporodik azoknak az embereknek a száma, akiknek gondolkodásban az „én“ helyét elfoglalja a ..mi". Akik a közösség ügyét saját legszemélyesebb ügyüknek tekintik. Akiknek nemcsak az fontos már, hogy saját háztartásukban hogyan lehet a jövedelmet a leggazdaságosabban beosztani, mit lehetne takarékosabban megoldani, hanem az is, hogy közös nagy „háztartásunk“’ az államháztartás számára mit lehetne megtakarítani, az embertársaik egészségét hogyan lehetne még inkább megóvni. Ilyen emberek a sztahanovisták és újítók. Újítások, különböző ésszerűsítési javaslatok ezreit nyújtják be a fizikai és szellemi dolgozók az üzemek, vállalatok újítási irodáiba. A Salgótarjáni Üveggyárban az év első nyolc hónapjában 129 újítási javaslatot nyújtottak be és 27-et tapasztalatcsere során kaptak más üzemektől, 90-et már hasznosítanak is a gyakorlatban. Óvatos előkalkuláció szerint is 436 ezer forint évi gazdasági eredményt vártak tőlük és már eddig 531 ezer forintot jelentenek a népgazdaság számára és ezt mind abból, hogy szép számmal vannak már emberek, akik gondolkodnak is munka közben. Ezek közé tartozik Rakita elvtársnő is. Sajnos, egyébként ezen a téren még eléggé le vannak maradva a nők. Az Üveggyárban például az utóbbi években mindössze 11 nőnek volt újítási, ésszerűsítési javaslata. Ez érthető is volt a felszabadulás utáni években, ha visszagondolunk arra, mennyire nem volt szavuk a nőknek a felszabadulás előtt. Szinte beléjük idegződött, hogy az ö véleményük még ennyit sem számit a közéletben, mint a férfiaké, pedig az is alig számított. Ezért kell őszinte örömmel üdvözölni, olyan asszonyt, mint amilyen Rakita elvtársnő, aki megmutatja asszonytársainak, hogyan válhatnak szocialista emberekké. Négy javaslatot nyújtott be eddig, ebből hármat el is fogadtak, a negyedik is jó volt, csak az már amúgy is kivitelezés alatt állotti Ö a raktár vezetője ugyan, de úgy dolgozzkt hogy állandóan figyeli maga körül a munkát és azon töri a fejét, hogy is lehetne valahai könnyíteni rajta, olcsóbbá tenni a termelést; így például észrevette azt is, hogy milyen kár. ha a kész nagy fehér balont el kell dobni, ugyanis többször előfordult, hogy a kész balonnak letörik a szája, azt már el kell dobni. Sokáig törte a fejét, hogyan lehetne ezeket hasznosítani és nem hiába. Azt javasolta, hogy reszeljék simára a kicsorbult balont és adják el zöldüveg árában, Így is lett, a vegyipar kitűnően felhasználja tartály- nak és nem veszett kárba az előállítási költség. Vagy nézzünk egy másik csekélységnek látszó javaslatot. A szállításnál a csillék gyakran leszaladtak a sínről és sok üveget összetörtek. Nagyon egyszerű volt ennek megakadályozása, így csinálják ezt évek óta másutt: a sínvégeket felhajtják mint a silóé elejét és kész. Még sem jutott senkinek eszébe, hogy ez az egyszerű megoldás sok kész üveg tönkretételét akadályozhatná meg: Neki eszébe jutott. ö nem a vagonoknál dolgozik, hisz raktár- vezető, mégis jobban bántotta őt, mint az ott dolgozókat, hogy a rakodás még mindig nagyon elavult módon, kézi erővel történik. Ez egészség szempontjából is nagyon káros, az ott dóig >zók áznak, fáznák ősztől tavaszig, ha esik, a kezük szinte hozzáfagy az üveghez, a pezsgős üveg rakodása egészen kisebzi az ujjúkat. Ezenkívül nem is gazdaságos. Sokat gondolkodott Rakitáné. hogyan lehetne ezen segíteni, végül rájött, hogy egy könnyen mozgatható szállítószalag mindent megoldana. A télre már a boxok, ahol a készáruk tárolnak — és ahonnan most kézierővel hordják a vagonokba —, már be lesznek fedve úgy, hogy akik a szalagnál dolgoznak, nem áznak, a szalag másik végén, a vagonban dolgozók szintén nem. Nálunk, ahol legfőbb érték az ember, ez már egymagában elég, hogy a javaslatot megvalósítsák! De van ennek más gyakorlati haszna is. A modern technika ismét teret hódít, egy kis területről ismét kiszorítja a régit, az elavultat, könnyebbé, gazdaságosabbá teszi az ember munkáját. Kevesebb ember sokkal több eredményt tud elérni, ugyanannyi idő alatt, ezzel csökken az áru önköltsége. Dolgozó nők kövessétek Rakita elvtársnő példáját. „Többet ésszel, mint erővel’“ —■ mondja a közmondás. így dolgozzatok, nek-> tek és az egész népnek haszna lesz belőle:
