Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)

1955-10-05 / 78. szám

1955. október 5. SZABAD NÓGRAd Új mentőállomás kezdte meg működését Salgótarjánban Szép ajándékkal lepte meg népünk állama a salgótarjáni mentőket. A régi, korszerűtlen, három Ihelyiségből álló mentő- állomásból beköltözhettek a több mint egymillió forintos költséggel létesített emeletes mentőállomásra. Ebben már külön orvosi szobák, ügyele­tes és készültségi helyiségek, irodák, hálószoba, mosdók és raktárak állnak a dolgozók rendelkezésére. A kocsipark megkétszereződött és a fer­tőző betegek szállítására külön kocsit kaptak. A mentőállomás már új otthonában is meg­kezdte működését. A magánzeneoktatás szabályozása A népművelési miniszter 57/19S5. számú rendeletben sza­bályozta a magánzeneoktatást. Ez azért vált szükségessé, mert nem megfelelő képzettséqűek is foglalkoztak zeneoktatással. A rendelet értelmében hang­szer, illetve énekoktatásra joqo- sító működési engedélyt az kap­hat, aki a Zeneművészeti Főis­kolán, vagy a volt Nemzeti Ze­nedében és a Fővárosi Felsőbb Zeneiskolában, zeneelmélet és szolfézs-oktatásra az említett in­tézményekben, vagy a Pedagó­giai Főiskolán kapott megfelelő képesítést. A zeneoktatási kérelemhez csatolni kell a fenti végzettséget igazoló bizonyítványt, vagy an­nak hiteles másolatát. Aki a fenti képesítésekkel nem rendelkezik, Ideiglenes működé­si engedélyt kaphat, amelynek értelmében 1956 szeptember 1­iq folytathatja az oktatói mun­kát. Eddig az időpontig vala­mely zeneművészeti szakiskolá­ban hangszer-, ének-, illetve szol­fézs zeneelmélet oktatói vizsgát tehet, amelynek alapján aztán megkapja a végleges működési engedélyt. Az 50. életévüket be­töltött oktatók, amennyiben 10 éves oktatói munkásságot igazol­ni tudnak, az említett vizsga nélkül is tovább folytathatják oktatói munkájukat. Azc-k az oktatók, akik inun- kaközösségbe kívánnak tömö­rülni, kérésüket írásban terjesz- szék elő a járási, illetve városi népművelési szervhez, A képzettséget igazoló írással ellátott kérelmeket, vaqy ennek hiányában magát a kérelmet a Járási, illetve városi népművelé­si szervhez kell beadni (esetleg ajánlott levélben elküldeni), ahonnan felküldik azt a Népmű­velési Minisztériumba. A kép­iemnek tartalmaznia kell a ze­neoktató személyi adatait, to­vábbá, hogy milyen területen (ér. k, hangszer...) működik, mi­óta foglalkozik zeneoktatással. A véo'e«— és ideiglenes m"- ktdisi engedélyeket a minissé rium 1Ö53. november 1-el adja Wieg. November 1-e után műkö­dési engedély nélkül senki sem folytathat magánzeneoktatást. Azok, akik működési engedé­lyüket megkapják és oktató munkájukat megkezdik, kötele­sek ezt 8 napon belül a lakó­hely szerinti tanács végrehajtó- bizottságának pénzügyi osztá­lyán bejelenteni. Aki ennek nem tesz eleget, attól a népművelési miniszter a működési engedélyt eqy hónaptól egy évig terjedő időtartamra megvonhatja. MEGYEI TANACS NÉPMŰVELÉSI OSZTÁLYA Jó minőségű, tervszerűen gondozott szarvasmarha-állományt a tsz-ekben ! „Különös gonddal kell fejleszteni a szarvasmarha­tenyésztést a termelőszö­vetkezetek közös gazdasá­gában. Mindenek előtt az állomány minőségét kell javítani, főként az ápolás és takarmányozás gondos megszervezésével. Egy-két éven belül el kell érni, hogy a termelőszövetkezetekben a tehenek évi tejhozama mindenütt meghaladja a 2000 litert”. (KV júniusi határozatából). Ha országos viszonylatban nézzük, megyénk szarvasmar­hatenyésztő megye. Az állo­mány minőségében és terme­lőképességében csak a dunán­túli megvék szarvasmarhái előzték meg. Ezt az eddig ki­vívott dicsőséget meg kell tartani és tovább kell fejleszteni, számszerűleg, és minőségében. Szarvasmarhaállományunk az év elejétől 202 darabbal emelkedett. Ezenbelül a te­hénállomány 70 darabbal. Ez a szám nem valami kielégítő. Hiszen szarvasmarhaállomá­nyunk összességében csak 4 százalékkal, ezenbelül a te­hénállomány csak 2,4 száza­lékkal emelkedett, az össze­írás időpontjában a tehenek és a vemhesnek talált tenyész üszők figyelembevételével. Az ilyen arányú növekedés­nek több oka van. Első és legfontosabb a borjúneveléstől való idegenkedés. Sokan azt tartják, — az egyéniek, de még a termelőszövetkezetek közül is —, hogy nem érde­mes borját nevelni, mert a 4 forintos tej jobban értékesül eladás révén, mint a borjúne­velésben. Másik ok a begyűj­tési szervek helytelen hozzá­állása, amikor is nemcsak a kiselejtezett teheneket, ha­nem az értékes állatokat is beutalják levágásra. Több ter­melőszövetkezetben pedig mint a karancskeszi Szabadság Termelőszövetkezetben nincs tehénállomány, A bujáki Dó­zsa TSZ-nél még közös szarvasmarhatenyésztést ' sem tartanaik. De még sorolhatnám azokat a termelőszövetkezete­ket, ahol csak 8—10 darab tehén van a közös állomány­ban és ezeknek a teheneknek a minősége nem kielégítő. A tehenek nagyrésze kevés tejet ad, ugyanakkor hatalmas mennyiségű takarmányt etet­nek fel. Az előbb ismertetett nézetek nagyban elősegítették, hogy szarvasmarhaállomá­nyunk ilyen kis mértékben növekedett. A Központi Vezetőség jú­niusi határozatának értelmé­ben megyénk területére is hatalmas feladatok várnak. Fő feladatunk, az állomány minőségi megjavítása a mesterséges megterméke­nyítés nagyarányú élterjeszté­se. A mesterséges megter­mékenyítés kiszélesítését első­sorban Magyarnándor, Szente, Szécsény, Ludányhalászi és Nógrádszakál községek tehén- állományára akarjuk kiter­jeszteni, és az elkövetkezendő években az egész megye terü­letére. Ma már kézzelfogható tények bizonyitják a mester­séges megtermékenyítés elő­nyeit, a természetes megter­mékenyítéssel szemben. Az elkövetkezendő időkben azokban a falvakban, ahol még természetes fejlesztetés van, megjavítjuk a bikák mi­nőségét. 61 darab állami bikát vonunk ki a köztenyésztésből, mivel ezek származásával és őseinek termelési adataival nem rendelkezünk. Ezek he­lyébe törzskönyvezett, álla­milag elismert és a tájnak megfelelő bikákat hozunk. A megyében lévő törzskönyvez­tető helyeken bevezetjük a tehenek párosítását, vagyis a kijelölt tehenet, csak a szá­mára kijelölt bikával fedeztet­jük. Súlyos mulasztásokat kell pótolnunk az állami bikák gondozásánál. Sok helyen rossz az elhelye­zés, a takarmányozás, nem kielégítően jártatják a biká­kat. Az istálló javítására, ta­tarozására fordítható hitele­ket későn, vagy egyáltalán nem használják fel. A szálas- és abraktakarmányokat, ahol nem tudják megtermelni, ott későn vásárolják fel és így a bikák hónapokig nem kapnak abrakot és megfelelő takar­mányozást. Ezen hiányossá­gok következtében sok az olyan apaállat, amely idő előtt elhasználódik. A rossz takar­mányozás következtében rossz lesz a termékenyitő képessé­ge és ezáltal kevés a szapora- ság. Ezen kívül a népgazda­ságnak még az is kár, hogy a magas áron beszerzett te­nyészállat idő előtt olcsó áron vágóra kerül, Az apaállatok minőségi ja­vításon kívül nagy gondot kell fordítanunk a termelőszö­vetkezetekben lévő tehenek minőségére és azok takarmá­nyozására. Az elkövetkezendő időkben be kell vezetni, min­den termelőszövetkezetben, hogy a teheneket érdemrend szerint takarmányozzák. Nem megengedhető az, hogy a 6 literes tehén ugyan annyit kapjon, mind a 16 literes. Sok hiba van még a takar­mánygazdálkodásban. Sok­szor tervszerűtlenség kapko­dás jellemzi a takarmánnyal való gazdálkodást. S mindez azért, mert az ide vonatkozó terveket nem tartják be, vagy csak egyes részleteit. Minden termelőszövetkezetben komoly probléma a nyári zöldtakar­mányozás bevezetése. Több hetven kénytelenek voltak már nyáton is egy-két hétig száraztakarmánnyal etetni. Pedig ezt a hibát könnyen ki­küszöbölhetjük, ha bevezetjük a zöld futószalagot. Ha a gazdaság idejében — már most ősszel — gondosko­dik a jövő évi zöldfutószalag bevezetéséről, akkor nem lesz probléma a takarmányozással. Az őszi vetésű takarmányke­verékeket már kora tavasszal vágni lehet. így három héttel előbb kezdhetjük meg a zöld­takarmányozást, mintha lucer­nával kezdenénk. Ezen túlme­nően a lucerna és lóhere első kaszálását nem vagyunk kény­telenek zölden feletetni, ha­nem megszáríthatjuk télire takarmánynak. A legelő nagy segítséget je­lent a nyári takarmányozás- ban. 1 A takarmányozás biztosítá­sa érdekében elengedhetetle­nül szükséges, hogy termelő- szövetkezeteink minél több si­lótakarmányt készítsenek. Ez azért lesz szükséges, mert si­lótakarmánnyal olcsóbbá és biztonságossá tesszük takar­mányozásunkat. A jelenleg meglévő problé­mák helyes megoldásával az apaállatok jobb tartásával, te­heneink tervszerű és olcsóbb takarmányozásával érhetjük csak el a Központi Vezetőség júniusi határozatában megsza­bott feladatokat. Milos László a megyei állattenyésztési osztály vezetője Kitüntetések A begyűjtési miniszter a gabona begyűjtési versenysza­kasz lezárása alkalmával a „begyűjtés kiváló dolgozója” kitüntető jelvényt adományoz­ta Lánszki Pálnak, a rétsági járási tanács VB elnökének. Pásztor Jánosnak, a mohorai községi tanács VB elnökének, Nagy Mihálynak, Szátok köz­ség begyűjtési megbizottjának és German Mátyásnak, Ber­kenye község begyűjtési elő­adójának. Hírek Negyven forintot ér egy munkaegység a szécsényi II. Rákóczi Ferenc TSZ-ben Földben már a szécsényi II. Rákóczi Ferenc TSZ őszi ár­pája és rozsa. 17 hold ár­pát és 8 hold rozsot vetet­tek. Befejeződött a burgonya szedése is. Burgonyából 120 mázsa holdankünti termésát­lagot takarítottak be. Rövi­desen megkezdik a 38 mázsás termést adó kukorica betaka­rítását is. Es mig a betakarí­tás folyik, a termelőszövetke­zet tagjai már a zárszámadás­ra készülődnek. Az elmúlt esz­tendőben 27 forintot ért egy munkaegység a Rákócziban. A nagyszerű termés, a szövet kezet szép eredményei követ­keztében ezévben 40 forintot ér egy munkaegység a szö­vetkezetben. A tagok átlagos munkaegysége 5—600. Tehát egy-egy tag évi jövedelme eléri majd a 20—24 000 forin­tot. Mindehhez természete­sen még jön a háztáji föld­ből származó jövedelem. A szécsényiek úgy számítják» hogy 30 000 forintos évi jö­vedelemmel zárhatják a gaz­dasági évet. Vendégszereplésre jön Salgótarjánba az egri színház Nemrégiben alakult meg kö­zel 100 tagigal az egri Gárdo­nyi Géza Színház, amelynek az a feladata, hogy Eger vá­ros és Heves megye mellett Nógrád megye ’ dolgozóinak színházi igényeit is kielégítse. A Gárdonyi-színház együttese október 8-án és 9-én este 7 órakor tartja Nógrád megyei bemutatkozó előadásait a sal­gótarjáni Városi Kultúrház- ban. MEGYÉNK HŰSZ TERME­LŐSZÖVETKEZETE telepített ez évben gyümölcsöst. A nagy­oroszi Úttörő, a bocsárlapúj- tői Uj Barázda és az etesi Ha­ladás TSZ tagjai például 12— 12 holdra ültettek gyümölcsfa­csemetéket. k 6263 TAG 23 671 hold föld­del lépett a közös gazdálkodás útjára hazánkban egyetlen hét alatt: szeptember 18-tól 25-ig. k NÉHÁNY NAP MÚLVA BE­FEJEZI 600 férőhelyes juh- hodályának elütését a sós hár­tyán! Virágzó Élet TSZ. Ez lesz megyénk legnagyobb juh- hodálya. k ÍZLETES konzervuj- DONSÁGOK kerülnek forga­lomba október elején. Cit­rommal ízesített halfélék, olaj­ban és paradicsommal kon­zervált halfélék, rétesalma és vöröskáposztával töltött pap­rika szerepel az újdonságok között. k A BÉLYEGNAPRA UJ BÉ­LYEGET HOZ FORGALOM­BA A POSTA. A Bartók Bé­la arcképét ábrázoló 60 fillé­res és 1 forintos címletű bé­lyegeket október 9-től árusít­ják, 4028 KÖBMÉTER SILÓT ké­szítettek eddig megyénk gép­állomásai. k SZŐLŐT TELEPIT a diósje- női Uj barázda TSZ, 25 000 gyökeres oltványt ültetnek el 5 holdon. k UJ TIPUSÜ NORMÁLIS és mikrobarázdás lemezek ját­szására egyaránt alkalmas asztali lemezforgatók gyártá­sát kezdi meg az Audio Hang- és Kinotechnikai Gyár, k 459 000 FORINT hitelt kap­nak ebben az esztendőben me­gyénk termelőszövetkezetei, hogy bővíthessék gépi felsze­reléseiket. ★ 1775 HOLD VETÉST, 1467 'hold őszi szántást és 5685 hold vetőszántást végzett szep­tember 30-ig megyénk nyolc gépállomása. ★ SZEGEDEN 16 millió fo­rintot fordítanak 1956-ban a város fejlesztésére, a lakóhá­zak tatarozására és karban­tartáséra. a gáz- és vízcső- hálózat bővítésére, k A RÁDIÖ új műsort indí­tott, „Az ifjúság hullámhosz- szán” címmel. Az új adás ke­retében a gyárak, földek és is­kolák legkiválóbb fiataljairól, s a DISZ-élet legfontosabb problémáiról tájékoztatják a hallgatókat, k 13 VAGON takarmányt tá­rolt eddig télire a szécsényi II» Rákóczi Ferenc TSZ, k A BELOIANNISZ GYÁR dolgozói 5 és félmillió forintos költséggel új gyárrészleget kapnak. Az új, korszerűen fel­szerelt alkatrészgyártó üzem háromhajós csarnokból áll majd, Bakk Sándor, a gazdaság kiváló gyümölcskcrtésze örömmel nézi munkájának eredményét; a fürtökben csüngő, szép alma­termést. <í> Almaszüret a pásztói állami gazdaságban A Pásztói Állami Gazdaság Mátra-hegyoldali gyümölcsö­sében már több hete tart az almaszüret. A múlt évinél gazdagabb terméssel fizetnek az almafák. Termőfaegységen- ként több mint 100—110 kg almát szüretelnek. Az alma 75 százaléka kiváló minőségű, s ezért előreláthatólag 1—200 mázsa almát exportra készíte­nek elő. Az almaszüret még tart, a termés fele még a fákon dísz- lik, de már a gazdaság export­ra és a MEZÖÉRT-nek 156 mázsa I. osztályú, s még külön a MEZÖÉRT-nek 155 mázsa 11. osztályú gyümölcsöt adott át, , Tart az almaszüret. A vígkedélyű lányok nagy gondossággal szüretelik a napfényben csillogó gyümölcsöket. Pintér Teréz naponta 2,5 mázsa almát szüretel. Az almatermés 75 százaléka kiváló minőségű és exportképes Hogy minőségileg kifogásolhatat'an gyümölcs kerüljön a kflp földi vevőknek, már kint a gyümölcsösben osztályozzák a a almákat, (Fotó: Sztanek Ede)

Next

/
Thumbnails
Contents