Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)
1955-10-05 / 78. szám
M35. október 5. SZABAD \SfiRÍD 3 A nagyüzemi termelés fölénye SERÉNY MUNKA A KÁLLÓI HATÁRBAN A gazdálkodás soha meg nem szűnő körfolyamatában femét egy fontos állomáshoz érkeztünk: a kapásnövények betakarítása mellett megkezdődtek az egész megye területén az őszi vetési munkák. Ezek minőségétől, elvégzési idejétől és módjától függ, hogy miként vetjük meg a jövő évi termés alapját. A magyar embernek egy jó tulajdonsága, hogy a múlt tapasztalataiból levonja a szükséges következtetéseket, megvizsgálja, hogy korábbi munkájában mi volt a helyes, melyet most is úgy kell végezni, és mi volt a rossz, amit el kell hagyni, mert az akadályozta a jó eredmény elérésében. Helyes lesz, ha most az új gazdasági év küszöbén a vetés megindultá- val megvizsgáljuk, hogy a múlt évben mely területen és módszerrel értünk el jó eredményt. A vizsgálódás során elsőnek mindjárt az tűnik szembe, 'hogy ez évben a kalászosokból termelőszövetkezeteink, tehát a mezőgazdasági nagyüzemek lényegesen magasabb terméseket értek el, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. Átlagosan minden gabonaféléből kát. holdanként egy mázsával magasabb termést takarítottak be a termelőszövetkezetek. Ez azt jelenti, hogy ez évben a nagyüzemi táblás gazdálkodás döntően bebizonyította fölényét a kis parcellás gazdálkodással szemben. A megyei nagy átlagszámokon túlmenően helyes lesz, ha egy-egy termelőszövetkezet termésátlagát hasonlítjuk össze a község termésátlagával. Csak néhányat ragadunk ki itt példaként: Kisterenye, Vörös Október TSZ: Őszi búza 11,— őszi árpa 15,40 Szardokpüspöki Béke TSZ őszi búza 17,15 Rozs 17,20 Őszi árpa 24,— Tavaszi árpa 18,— Ez a néhány példa is mutatja, hogy a nagyüzemi gazdálkodásnak olyan lehetőségei vannak a kisüzemmel szemben, melyet nem tud kiküszöbölni az egyéni gazdálkodás szorgalma és igyekezete sem. A nagyüzem sokkal olcsóbban és többet termel! Csak a nagyüzemben lehetséges a gépesítés teljes biztosítása. A gépek munkája sokkal gyorsabb és olcsóbb, mint a kézi munka, fogaterő igénybevételével. JN agy üzemben a gabonaféléket ma már teljesen gépesítve lehet termelni, jóformán anélkül, hogy emberi kéznek hozzá kellene nyúlnia. Géppel történik teljes mértékben a talaj előkészítése, géppel történik a vetés, növényápolás (vegyszeres gyomirtás!) és betakarítás is. Sokan idegenkedtek a gépi vetéstől, mondván, hogy a gépi vetés nem olyan egyenletes, nem olyan szép, mint a fogatos vetőgéppel történő vetés. Az eredmények mást igazolnak. Több mázsa egy holdon, kevesebb munkával ott termett, ahol minden munkát géppel végeztek. Az egyes munkák végzésének megvan a maga legkedvezőbb időpontja. Így a talaj- előkészítésnek, vetésnek, növényápolásnak. A gépi talajművelő munkagépek teljesítménye gyors, és az agrotechnika követelményeinek legmegfelelőbb minőségi munkát ezekkel lehet végezni. Amíg az egyéni gazdálkodás mellett a talajművelésben a kis teljesítményű fogatos ekére vagyunk utalva, és a hiányos gazdasági felszerelés következtében a talajművelést nem tudjuk úgy elvégezni, ahogy az szükséges lenne, ugyanakkor a gépállomások rendelkeznek mindazon eszközökkel és talajművelő gépekkel, melyek megfelelő, helyes alkalmazásával, a szakemberek útmutatása alapján mindenkor a legjobb minőségű munka biztosítható. Az ekén kívül a tárcsa, kuitávátor, borona, több tagú sima és különféle gyűrűs és szeges hengerek képezik hosszú sorát a talajművelő eszközöknek. Természetesen ezekkel sokkal gyorsabban és megfelelőbben készíthető el a talaj, mint a csak ekével dolgozó kisparaszt munkájával. A fentiek szerint az előkészített táblában gyors gépi vetéssel a kelés sokkal gyorsabb és egyenletesebb. A vetést sokkal gyorsabban és időben lehet elvégezni, nem úgy, mint a kisparaszti gazdaságban, hol az őszi torlódó munkák miatt a vetés sok esetben késik. Márpedig a korai vetés és a jó vetőágy a termelés sikerének egyik legfontosabb biztosítéka. A nagyüzemi gazdálkodás liunkaszervezése sokkal kedvezőbb és előnyösebb. Az őszi vetéssel egy időben kell végezni a kapások betakarítását Kisterenye község: 8,33 9,40 Szurdokpüspöki község: 8,7 4.9 62 10,— is. A nagyüzemben több betakarítási munka már gépesítve van, cukorrépa, burgonya kiszedése, a kukoricaszár betakarítása stb. Itt tehát a betakarításhoz területegységenként már kevesebb munkaerőre van szükség. A parcellás gazdálkodás mellett a kapások betakarításával egyidejűleg kell végezni a szántást, vetést is, amelyhez ugyancsak kézi munkaerő szükséges, ezért vagy egyik, vagy másik késve kerül elvégzésre. A nagyüzemben az őszi idényben minden munkáskéz a betakarítás munkáját végezheti, ugyanakkor az ősziek alá történő talajelőkészítést és vetést a gépek teljes mértékben elvégzik. A talajelőkészítésnek nem képezik akadályát a még lábon álló termények, mert a nagyüzemi gazdálkodás sokkal jobb vetési arányokat, sokkal megfelelőbb elővetemény-arányt biztosíthat, mint a kis parcellás gazdálkodás. Az őszi kalászosok előve- teményéül szolgáló pillangós szálastakarmányok táblái ilyenkor már üresen állanak, illetve azok lekerülte után már 1—2 talajművelést kaptak és várják a további munkálatokat. Ezek a táblák korán jól előkészíthetek és elvethetek. A kapások után kerülő, az összes kalászos terület egy- harmadánál alig több terület bevetése marad kissé későbbre, de a gyors gépi munka következtében az elővetemény lekerülte után itt is azonnal elvégezhető a vetés. A gyakorlat is azt mutatja, hogy termelőszövetkezeteink tábláin sokkal előbb kerül földbe a mag, mint az egyénileg dolgozó parasztság területein. A termés biztonságának és eredményességének további feltételei is sokkal inkább adva vannak a nagyüzemi Az állatok atteleltetésére készülnek a tsz-ekben Gondosan készülnek az állatállomány átteleltetésére Nógrád megye termelőszövetkezetei. A mátramindszenti Alkotmány TSZ tagjai eddig 50 köbméter répaszeletet silóztak' állataik részére és hamarosan még 290 köbméter silót készítenek. A szövetkezetben sok baj volt eddig az állatok itatásával. Most ezt is megoldják. Egy 18 méter mély kutat fúrnak és valamennyi istállóba vízvezetéket szerelnek be. A magyargéci Marx Károly Termelőszövetkezetben már közvetlenül befejezés előtt áll az új 500 férőhelyes juhakol építése. Az állam 125 000 forintos hosszúlejáratú kölcsönnel segítette elő, hogy a tsz juhállománya biztos fedél alá kerüljön. A magyargéciek már a juhok téli legelőjéről is gondoskodtak: erre a célra 4 hold káposztarepcét vetettek, gazdálkodás mellett. Minden gazda elismeri, hogy a mély talajművelés egyik biztosítéka a jó termésnek. A mély talajművelés esetén nemcsak kapásakból, cukorrépából, burgonyából, hanem a kalászosokból is több terem. Mindenki elismeri ennek igazságát, de legtöbbször a gyenge igaerővel nem lehet olyan mélyművelést alkalmazni, mint géppel. A gépállomások munkájának minősége is állandóan javuk és nvnd kevesebb a minőségi kifogás a trakta; nunkával szemben. A mélyebb szántás jobb vízgazdálkodást tesz lehetővé és ez különösen aszályos években döntő tényező. Ez évben is a tavaszi hónapok szárazak voltak. A nagyüzemi gazdálkodás mellett sokkal rendszeresebb és szakszerűbb a talajerő visz- szapótlás. műtrágyázás is. A műtrágyát kézzel csak Igen egyenetlenül lehet elszórni, a gépi munka okszerűen, inkább csak nagyüzemben végezhető. Az adagolandó műtrágya mennyisége és annak minősége legtöbbször csak kellő szaktudás, talajvizsgálat alapján állapítható meg. Ennek is csak a nagyüzemben, a termelőszövetkezetekben van meg a teljes lehetősége. A pásztói járásban a múlt tavaszon igen nagy egérkár mutatkozott. A kis parcellás vetési mód mellett hathatósan védekezni igen nehéz, mert a szomszédos here- és lucerna- parcellákból állandó támadásnak van a keskeny parcella vetése kitéve, ugyanakkor nagy táblában a védekezés tökéletesen megoldható. A gyomok elleni küzdelemnek igen jól bevált és hatásos módszere a vegyszeres gyomirtás, amely a búzából kiöl minden kétszikű gyomot. A gyomok igen sok vizet és tápanyagot vonnak el a kultúrnövénytől. Ha ezeket kiirtjuk, úgy ezzel a növényzet tápanyag-ellátása sokkal jobbá válik. A így folytathatnánk tcVább is. Számtalan termelési tényező szerepel a termés nagyságának kialakításában. Ezek irányítása és kedvező irányban való érvényesítése a nagyüzemben, gépekkel sokkal gyorsabban és o’csobban végezhető el, mint kisüzemben. Ha vizsgálat tárgyává tesz- szük, hogy miért érnek el a termelőszövetkezetek nagyobb termést, mint a nagy igyekezettel dolgozó kisparasztok, úgy rájövünk, hogy a fentiekben ismertetett okok szolgálnak magyarázatul erre. Amikor tehát a múlt év termelési eredményéből levonjuk a tanulságot, látnunk kell, hogy a nagyüzemi módszerek alkalmazása és annak teljes mértékű igénybevétele biztosíték arra, hogy termelőszövetkezeteink ez évben elért eredményeiket tovább fokozzál« és termelési eredményeik után bizonyítsák és igazolják fölényüket a kisüzemi, kis parcellás termeléssel szemben. Ács Antal megyei főagronómus Törik a szép termést ígérő kukoricát Megyénkben is megkezdődött a kukorica törése. Elsőnek a balassagyarmati járás termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai láttak hozzá a nagyszerű termés betakarításához. Előzetes számítások azt mutatják, hogy ez évben 100 000 mázsával termelnek több kukoricát a nógrádi földek, mint tavaly. Az elmúlt esztendőben 9 mázsa volt a megye holdanként! termésátlaga. Most a 12 mázsát is meghaladja. Különösen a termelőszövetkezetek büszkélkedhetnek szép eredményekkel. Terméseredményük 2—3 mázsával felül múlja az egyéniekét. A pa- lotási Május 1. TSZ például 40 holdas tábláján 39, a szé- csény! II. Rákóczi Ferenc TSZ 8 holdas tábláján 38, a kutasói Búzakalász TSZ pedig 16 holdas tábláján 35 mázsás holdankénti termést takarít be. Az őszies, hűvös reggelen több egyéni gazda várakozott a kallói tanácsháza előtt. Benedek József 19 holdas gazda előveszi idézőcéduláját, és az érkező Somogyi András községi agronómus felé tartva megkérdezi: — Miért hivatott Somogyi bácsi? Sok a munkám, sietek. — Én azt gondolom, ez sokkal fontosabb — feleli az agronómus. — A jövő évi kenyerünkről kell beszélgetnünk. A község megkapta a vetéstervet. Most állapítottuk meg, hogy mennyi jut az egyes gazdákra. Ezután magukon a sor, hogy az előírt mennyiséget, időben elvessék. — Rajtunk nem múlik — feleli Turányi gazda. — Tudja, hogn mi tavaly is az előirányzottnál többet vetettünk. Az idén sem fogunk lemaradni. Hiszen bebizonyosodott, hogy a megtermelt búzáért államunk jó árat fizet. A magam részéről az előirártjzott- nál 200 négyszögöl búzával többet vetek. Már úgy is készítettem elő a talajt. * Két hét múlott el, hogy elhangzott ez a beszélgetés a káliói tanácsházán. Azóta a község 570 dolgozó parasztja közül márcsak néhányan vannak, akik nem vették tudomásul a reájok előírt vetéstervet. Ezek közé a gazdák közé tartozik Ignácz Gábor 9 holdas, aki a többszöri felhívás ellenére sem jelent meg a tanácsházán, hogy tudomásul vegye: az idén 3 hold és 800 néanszögöl búzát kell vetnie. A község agrenómusa az ilyen gazdáknak nem fog könyörögni. Hiszen a búzavetés területét törvény írja elő, s aki azt nem tartja be, a törvény szigorába ütközik. A község dolgozóinak 95 százaléka nemcsak tudomásul vette, hogy mennyit kell vetnie, hanem már most azon fáradozik, ho— minél előbb teljesítse, sőt túlteljesítse a reá kiszabott vetéstervet. Több gazda már megkezdte a vetőszántást. Azokon a területeken, ahol az idén borsó volt, most búza lesz. Ez itt a legjobb előveteménye a búzának. A borsó hatalmas mennyiségű tápanyagot halmoz fel a talajban, ezenkívül korán lekerül, és van idő a terület jó megmunkálására. Tudják ezt a leállói gazdák is és ezért vetnek borsó után búzát. Már a faluban is bebizonyosodott, hogy a borsó után vetett búzatábla sokkal jobban fizet, mint a kukorica, von-" a burgonya után vetett búza. Az idén is volt olyan gazda, akinek 12 mázsán felül volt a búzatermése, azon a területen, ahol borsó volt az elővetemény. Az erős, szeptemberi nap szikkasztja a földeket, a község határában teljes az üzem. Koncz János a lucernaföldet szántja. Kollár István családjával a kukoricát töri. Jönnek, mennek a fogatok a határban. Hordják a. burgonyát, kukoricát. Az egyik táblán traktor püfög, megkezdte a vetőszántást. k Míg kint a határban a talajt, bent a tanácsháza, udvarán a magvakat készítik elő a vetésre. Somogyi András agronómus több gazdától vetőmagmintát kért, és ebből 100 szemet elvetett. — Ezt azért csinálom — mondja Somogyi bácsi —, mert az aratás, cséplés, idején sok volt az eső, s ez késlel'r*- te a gabona gyors betakarítását. rontotta a minőséget és a csírázóképességet. A csírázóképesség megállapítása végett 8 gazda vetömagjábőt 100—100 szemet vetettem el és most a vetés megindulása előtt mindenkinek megmondom, milyen a vetőmagja, mennyit vessen el belőle. Itt van például Turányi gazda búzája. A szeptember 19-én elvetett 100 szemből 90 szem kelt ki, ami nem valami biztató. A jó vetőmag csírázóképessége 95—96 százalék között van. Ha tehát ebből a vetőmagból, ugyanolyan nö- vénysűrüséget akarunk elérni, mint a jó vetőmagból, akkor 10—20 kilogramm vetőmaggal többet kell vetni egy holdra, mint a rendes vetőmagból. A község gazdái nem feledkeznek meg a vetőmagvak csávázásáról sem. Többen már beszerezték a Higosan csávázószert, hogy ezzel is biztosítsák a jövő évi nagyobb termést. Az agronómus itt is segíti a gazdákat. Elmondja nekik az új módszereket, segít nekik a munkák megszervezésében. És a gazdák hisznek a szavának, mert tudják, hogy a kisparcella keretein belül csak úgy tudnak többet termelni, nagyobb jövedelemre szert tenni, ha alkalmazzák a jó termelési módszereket. k A községnek 894 holdon kell gabonát termelnie a jövő gazdasági évben. A gazdák többsége aláírásával elfogadta a reá kiszabott vetésterületet, de ahhoz, hogy ezt el is vessék, szükséges a szigorú ellenőrzés. Az agronómus, a tanács összes dolgozója, a falu kommunistái követeljék meg, hogy minden gazda a területére előírt mennyiséget időben és megfelelő magágyba elvesse. (Angyal) Ahol öt bánya szene találkozik ... — Látogatás A Nagybátonyba vezető be- kötőúttól balra, az állomással szemben van szénmedencénk legnagyobb, de az országnak is az egyik legkorszerűbb szénosztályozója. Dolgozóinak munkájától nagyban függ a bányaüzemek, az üzemegységek tervteljesítése, üreacsil lékkel való ellátása, de az innen elkerülő szén minősége is. Az osztályozó körül több sínpár fekszik, melyeken vagonok, csillék állnak üresen, vagy már szénnel szinül- tig megtöltve. Közelébe érve inkább valami gyárra emlékeztet. A gépek, a rosták, szalagok, vibrátorok egész nagy zajt csapnak. A személyzet közül csak azokat lehet látni, akik lent, a Szeptember 6 aknától bejött csillék körül mozognak. Maga az építmény öt emelet. Vasgerendákból, vaslemezekből és üvegből készítették. A munka általában emeletenként változik. Három kötélpálya szállít ide szenet. Az egyik Hányásról, a másik Ménkesről, Kossuth-lejtősről és Északi táróról, a harmadik pedig éppen ezen a héten kezdte meg működését: Tiri- besről szállítja a kibányászott szenet. A kötélpályán beérkező csilléket, a váltókkal felszerelt függősínen tolják el a csilledöntögető munkahelyhez és bedöntik az adagolóra. Ennél a munkafolyamatnál teljesen egy fél kört kell meg- tenniök, a kör másik felében pedig már az ürescsillét tolják ki újra a kötélpályára, hogy minél előbb a bányába kerülhessen. A csilledöntögetést leginkább lányok végzik, az előbb említett körforgás szerint s naponta fejenként legalább 200—240-ezer teszik meg ezt az utat. Ezek ellenére mégsem hanyagolják el a munkájukat. Figyelmesek a bedöntött csillék tartalmára, ha valami idegen anyag van a szénben, azt kiveszik, nehogy valami bajt okozzon. a nagrbáíonvi szénoszt Vagy ha valamelyik csillébe a sáros szén beleragadt, azt gondosan kitisztítják. Mindezt a lehető leggyorsabban végzik. így a csillék mindig gyorsan és tisztán ke "ülnek vissza a bányákhoz és így segítik azok termelését. Érthető is. segíteniakarásuk, mert a csilledöntőket — de az osztályozó valamennyi dolgozóját is — a hozzájuk tartozó üzemek tervteljesítés alapján premizálják. így hát közös érdekük, hogy jó munkát végezzenek. Sok nő dolgozik itt. Valamennyien jól megállják a helyüket. Különösen a csille- döntögetők, és ezek közül is a Rózsa ötös női brigád, a szorospataki kötélpályánál, amelynek brigádvezetőjét, Rózsa Máriát egypár héttel korábban kormányunk a „Kiváló dolgozó” jelvénnyel tüntette ki. Említésre méltó munkát végeztek még: Bárány Erzsébet, a ménkesi kötélpálya, és Csépe Sándor, a szorosi kötélpálya csilledöntői is. A csilledöntögetés utáni munkákat javarészt már a gépek végzik Megkezdődik a szén osztályozása. A bunker alatt lévő nagyobb darab szeneket a bütykös rosta leválasztja és egy szalag egyenesen a vágónkhoz viszi. Menetközben még átnézik és a palát kiszedik. Az apróbb szenet egy szalag a RELCNER- rostára viszi. Ez kirostálja és kiválasztja a kocka-, a diószenet, amely már ugyancsak szállításra kerül és a 0,20-as törmelékszenet, melyet egy kanalas szalag a nagy bunkerba visz. Itt a port tovább vibrálják, különválasztják a „borsót” és a finomport. Az utóbbit a gyárakban tudják megfelelően értékesíteni. A darabos- és a kockaszenek jó minőségének biztosítására külön palaválogatók vannak. Különösen jól dolgozik itt Andráska Józsefné csoport- vezető és Szabó Erzsébet. Az osztályozó dolgozói valamennyien fegyelmezett, munkaszerető emberek, melyet legjobban bizonyítja az, hogy ebben az évben még nem voll igazolatlan hiányzás. Klárik elvtárs, az osz'ályozá üzemvezetője mondotta: — Osztályozónk ezzel a létszámmal is 80 vagonnal több szenet tudna osztályozni, ha üzemeink úgy termelnének. Ezek a szavak bizonyítják, hogy az osztályozó a jövőben is eleget tud tenni a reá háruló feladatoknak, és az osztályozó hibájából nem lehet a termelésben visszaesés. Jól végzik munkájukat a lakatosok is. Minden nap ellenőrzik a gépek, szalagok, rosták állapotát. A kis hibákat is észreveszik és ennek eredményeként ebben az évben még nem volt komolyabb gépi megrongálódás. Legtöbb akadályt, illetve munkát az okoz, hogy Kányásról sok vizes szén jön az osztályozóra* mely időveszteséget jelent a csilledföntögetésnél, mert nehezen jön ki a csillékből a szén és több tisztítást vesz igénybe. Ugyanakkor eltörni a rosták lyukait, megragadnak. eltömülnek a szállítószalagok válói, nem bírják hordani a szenet, ezért ezt többször kell tisztítani és míg ezek a munkálatok folynak — mivel egyedül csak a szorospata- ki kötélpályán 12—14 csille érkezik ötpercenként — a te- lecsillék meggyűlnek, nem tudják őket kibuktatni és így bányáknál ürescsille hiány adódik. Pedig, ha a kányási bányászok is rendesen kitisztítanák a csilléket, főleg azokat a lyukakat, amelyek a víz leszivárgására hivatottak, nem lennének ilyen problémák. De nem hogy segítenék az osztályozó dolgozóinak munkáját, előfordult olyan eset is, hogy fadugók- kal beékelték a csillék alján lévő lyukakat. Ez nem egyéb, mind a munkafegyelem megsértése, merénylet a terv végrehajtása ellen. Nem egymás bosszantására, hanem a kölcsönös segítségadásra van szükség. Segítsék ők is úgy az osztályozó dolgozóit, mint ahogy jó munkájukkal az osztályozó dolgozói segítik őket.
