Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)

1955-10-29 / 85. szám

VnSte PROLEffajM BGVE&mEKr t I Országos versenymozgalom indult a békekölcsön készpénzjegyzések határidő előtti beszedésére MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 85. SZÄM. ARA: 50 FILLÉR 1955. OKTÓBER 29. A MEGYEI BÉKETALÁLKOZÓ ELÉ Alig nyolc esztendeje, hogy a Wroclawban tartott első békekonferenciával a béke­mozgalom, a népek millióinak békeakaratából táplálkozva ki­bontotta szárnyait. Ez elegendő volt ahhoz, hogy az akkor még egyesek által lekicsinylőén ke­zelt mozgalom széles áradattá nőjön. A népek békeakarata legyőz­hetetlen erő lett. A világ bár­mely táján elismeréssel vallja minden becsületes ember, hogy ha Koreában, Vietnamban el­némultak a fegyverek, ha Ban- dungban az ázsiai népek józan meggondolás alapján tanács­kozásra ültek le, ez a békét óhajtó emberek elszánt akara­tából történt így. Ez az esztendő a békemoz­galom munkájának legnagyobb sikerét hozta, amikoris Géni­ben tárgyaló asztalhoz ültek a négy nagyhatalom vezető ál- lamférfiai — és nem is ered­ménytelenül —, mert mint köztudomású, megegyezés jött létre, amelynek folytatásaként éppen a napokban továbbmun­kálják a megegyezésben foglalt pontokat a négy hatalom kül­ügyminisztereinek genfi érte­kezletén. Ennek a nagy, népeket át­fogó mozgalomnak főbázisa a nagy Szovjetunió, amelynek akarata megegyezik a világ békét ólhajtó embereinek a szándékával. Vajon nem bizo­nyítja-e ezt hűen az a tény, hogy - Szovjetunió az a nagy­hatalom, amely a békemozga­lom felhívására elsőnek teszi meg a békés megegyezésihez vezető úton a lépéseket? Ezt bizonyítja a szovjet kormány vezetőjének Bulganyin elvtárs­nak a genfi értekezletről haza­térve tartott beszámolója, amelyben a következőket mondotta: „A szovjet kormány erejét nem kímélve arra fog törekedni, hogy a genfi érte­kezlet határozatai valóra vál­janak az egyetemes béke és biztonság érdekében.“ Ezeket a szavakat máris nyomon követték a tettek. A nagyarányú katonai leszerelés a Szovjetunióban — mint egy nyugati lap, a Manchester Guardian is megállapítja — „ragyogó példája annak, hogy a Szovjetunió őszintén gon­dolja a leszerelést“. De nem ez az egyedüli bizonyítéka an­nak, hogy a béke ügyének fő támogatója a Szovjetunió. Hi­szen beszélhetünk az Ausztriá­ból kivont szovjet csapatokról, az Ausztriával kötött állam- szerződésről, arról a nemrég megnyilvánult szovjet tettről, hogy Finnországnak átengedte a porfckalai hadikikötőt Az AFP (francia hírügynökség) az egész világ előtt kijelenti: „Porkkala visszaadása olyan gesztus, amely az összes atlanti álla­mokra kihat. Hallgatólagos fel­hívás arra, hogy ők maguk is vizsgálják meg külföldi kato­nai támaszpontjaik kérdését.“ Mai számunkban t Igaz az, hogy enyhülés történt a nemzetközi helyzet­ben, de az nem igaz, hogy a kardesörtetők letéve fegyverü­ket, békés álomra hajtották a fejüket. Ellenkezőleg. Minden erejükkel igyekeznek megtor­pedózni a békés megegyezést. Aki aggódik a békéért, az lát­ja, hogyan igyekeznek a ket­tészakított Németország egye­sítésére irányuló szovjet tö­rekvést keresztül-kasul gázol­ni. és hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság békés szán­dékú kormányát különböző rágalmakkal illetik. Ezt csak az nem látja, aki nem akarja. De ki ne értené meg a Jour­nal of Commerce hasábjain megjelenő sorokat, amely a háborús élemek számára az enyhülést így rajzolta meg: „A hidegháború további lanyhu­lása súlyosan hat majd ..; a pénzügyi helyzetre, nagyon lehetséges, hogy legelőször és leginkább a védelmi kiadások fognak csökkenni“. Stene amerikai hírmagyarázó ki is mondja: „vissza kell verni a békeirányzatot“. A hidegháború, a háborús hisztéria csökkenése rontja az ebből származó profit fokozá­sának esélyeit, de ennek növel­nie kell az emberek békehar­cát, nem pedig megnyugodni, megelégedni az elért eredmé­nyekkel, azért sem, mert a pro­fitra éhes fegyvergyárosok sem nyugszanak meg. SO-ávi szerte az országban Ős itt a mi megyénkben, is a békemozgalom derékhada bé­ketalálkozóra jön össze, hogy erejével, tekintélyével de­monstráljon a béke mellett. Vannak még kicsinvhitűek, akik azt gondolják: „Mi. kis népek, milyen hatással lehe­tünk a nagyhatalmak ál- lamférfiainak politikájára?“ A békeakaratban szilárdan bízó emberek válasza egyszerű erre a kérdésre: Olyan hatás­sal lehetünk, amilyen a meg­nyilvánulásunk. Ha felvilágo­sító szavunk messze elér és mélyen behatol az emberek közé, ha termelésünkben nem marad adósságunk az álla­munkkal szemben, ha szilár­dan és tántoríthatatlamul tá­mogatjuk a Szovjetunió béke­politikáját, akkor nagy hatás­sal lehetünk a nagyhatalmak államférfiainak politikájára. Bulganyin elvtárs azt mond­ta, hogy a Szovjetunió az ösz- szes békeszerető népek hatal­mas támogatására támaszkod­va folytatja a nemzetközi fe­szültség további enyhülését szolgáló politikáját. Ebben mi is. Nógrád megye békeharco­sai is benne vagyunk. Úgy te­gyünk tehát hitet a béke mel­lett, hogy ne csalatkozzék ben­nünk a világ békéjéért küzdő emberiség sokszáz milliós tá­bora. Egy nap az frsekvadkerti Gépállomáson (5. old.) | A Fejér megyei tanács VB pénzügyi osztályának dolgo- í zői vállalták, hogy gondoskodnak a megye területén kész-1 ♦ pénzre jegyzett összegek 1955. december 20-ig történő hiány- í tálán beszedéséről és versenyre hívják ki az ország vala- I mennyi megyéjét. Hasonló versenyfelhívással fordul a járásokhoz a szobi I járási tanács VB pénzügyi osztálya, a ceglédi városi tanács f * VB pénzügyi osztályainak dolgozói pedig a városokat hívták . ki versenyre. A Magyartési (Csongrád megye) községi tanács VB dol- | gozói versenykihívásukban azt vállalták, hogy a készpénz- t jegyzéseket november 30-ig hiánytalanul beszedik. Nógrád miegye csatlakozott a versenyhez és reméljük nem | vallunk szégyent. ij Egyébként változatlanul a rétsági járás vezet a jegyzett ♦ összegek befizetésében. A szendehelyi községi tanács dolgozói I még mielőtt tudomást szereztek az országos versenykihívá- t sokról, vállalták, hogy november 7-re hiánytalanul befizeti ♦ mindenki a jegyzett összeget és csatlakozásra hívtak lel min- í den községet. í A befizetésekkel a legjobban lemaradtak a balassagyar- ♦ mati járás dolgozói. Nagyon kell igyekezniük, hogy utolérjék S a rétságiakat. Kiváló bányászokat nevel a toborzottakból a Budavári DiSZ-brigád A nógrádi szénmedencében Budavári Károly, Kossuth-dí- jas vájár DISZ-brigádja nem­csak termelési eredményeivel, hanem a toborzott dolgozók nevelésével is megbecsülést, hírnevet szerzett a csapatnak. Az új bányászok először a ki­tűnő csapatvezető mellett is­merkednek meg a vájártudo­mány alapelveivel, a helyes munkaszervezés és a munka­idő alapos kihasználásának je­lentőségével, majd Budaváritól a brigád leg jobbjaihoz kerül­nek. Ez a jól bevált tanítási módszer nagyszerű eredménye­ket hozott Eddig 79 tobor­zottból nevelt jó bányászt a Budavári-csapát A tanítvá­nyok már mindnyájan sztaha­novisták, sőt a szaikma kiváló dolgozója kitüntetésből Papp Józsefnek egy, Ropka János­nak és Mika Andrásnak már 2—2 jelvény díszíti bányász egyenruháját. A később jött új bányászok közül négyet pedig a szakszervezeti bizott­ság most terjesztett fel a „ki­váló dolgozó” kitüntetésre. Az új dolgozók és a régi bányá­szok egy emberként állnak helyt a november 7-i verseny­ben. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 38. év­fordulója tiszteletére vállalt 1500 tonna terven felüli szén­ből hétfő reggelig már az 1000. tonnát is a felszínre küldték. A szénmedencében most több száz új dolgozó ke­rült a bányába. A Budavári­csapat máris érdeklődött felő­lük és újabb három toborzott bányász nevelését vállalta. Jó munkát végeznek a Romhányi Cserépkályha gyár dolgozói Négyszáz tűzhely seiejtcsökkentésbői A Salgótarjáni Vasöntöde- és Tűzhelygyár DISZ-szervezete pártmegbizatásként kapta a technológiai fegyelem megszi­lárdításának feladatát. A gé­pesített öntöde öt DISZ-bri- gádja elsőként vállalt védnök­séget a műszaki előírások be­tartása felett és harcot indí­tott a gondatlanul végzett, se­lejtes munka ellen. Szembe- szálltak olyan nézetekkel, amelyeknek terjesztői úgy vélték, hogy a formázógépek­nél nem szükséges a homok­szita alkalmazása és megfe­lel a lazábban döngölt forma is. Kiss László DISZ-brigádja méltó választ adott azzal, hogy a homokszita rendszeres al­kalmazásával és a gondos dön- göléssel szeptemberben 20 szá­zalékkal kevesebb hibás for­mát készített, mint augusztus­ban. A kéziformázók között Egner Gyula brigádjának tagjai 3,07-ről 1,3 százalékra szorították le a selejtet. A fia­talok gondossága jobb munká­ra serkentette az idősebb szakmunkásakat is. Ennek kö­szönhető, hogy az öntödében az augusztusi 7,65-ről 5,76 szá­zalékra csökkent a selejt az elmúlt hónapban. Ezzel az ön­töde dolgozói a sslejtcsökken- tés eredményeként megtakarí­tott anyagból szeptemberben 400 tűzhelyhez elegendő önt­vényt készítettek. Romhányban készítik a százával épülő új otthonok melegét árasztó, szobadísznek beillő gyönyörű cserépkályhá­kat. A gyár udvarán még ebben az őszre hajló időben, is élén­ken zöldelő színes virágokkal tele. jól gondozott parkrész díszeleg. Az iroda folyosójára nyíló ajtóval szemben hat, gondosan bekeretezett élüzemi oklevél sorakozik egymás mel­lett. Ezek mind népünk elis­merését hirdetik, a dolgozó nép érdekében kifejtett kés munkájukat dicsérik. Az üzemben ezidáig" 12 ki­váló dolgozó oklevéllel kitün­tetett munkás van, s a napok­ban adták át a 13. kiváló ok­levelet. Szeptember hónapban 29-en érték el a sztahanovis­ta szintet. Antal Sándor, Pá­rizs István és Vince István masszamalmosök már hosszú idő óta 180 százalék fölött ter­melnek. Kiszner Gertrud csempetisztító ifjúmunkás 158, Szabó János sarokformázó if­júmunkás 169, Antal István 151, Toldi Sándor pedig 140 százalékos eredménnyel járul hozzá a Romhányi Cserép- kályhagyár munkájának sike­réhez. A gyár dolgozói napról nap­ra azon fáradoznak, hogy ter­mékeik iá vitele mir,él szebb legyen és az előállítási költsé­get minél alacsonyabbra szo­rítsák. A fölszabadulós utáni időkben egy darab csempe előállítási költsége 4,80 forint­ba került. Azóta a termelési folyamatokat szakosították, újabb, korszerűbb eljárásokat vezettek be, mintegy 5 mil­lió forintos beruházással bő-’ vitették és modernizálták gyá­rukat, s ma már termelési költségűk felére csökkent. Még öt esztendővel ezelőtt is úgy terveztek, hogy egy dolgozó egy hét alatt 300 da­rab csempét tud elkészíteni, de ma már ugyan ezalatt az idő alatt egy munkás több, mint ezer darab csempe elké­szítésére képes. Ez évben tervbe vették az alagútkemencében termelt kályhacsempe mennyiségének növelését. Gazsi János mű­szaki vezető Molnár Jánossal, a Budapesti Porcelángyár egyik kőművesével a kemen­ce gázégőit följebb emelte, a belső huzatot meghosszabbítot­ták, s ezzel a levegőellátás kielégítőbb lett. Ezzel a mó­dosítással azonos szénmeny- nyiség fölhasználása mellett 24 óránként 800 csempével növelték a kemence termelé­kenységét. Ezelőtt a vízellátás sem volt kielégítő az alapmasszát készítő üzemrészekben. Sok idő veszett kárba azáltal, hogy az alapmassza készítőknek messze kellett járni a vízcsap­hoz. Ez évben három beépítésével megoldódott a vízellátás is. A cserépkályhagyár dolgozói nagy lelkiismeretességgel mun­kálkodnak azon, hogy az egy­mást kiegészítő üzemrészek megfelelő összhangban legye­nek egymással .A nyersanya­got ezelőtt kollerkővel őröl­ték. Az őrlőkapacitás azonban már nem volt kielégítő a fel­dolgozó üzemrészek termelésé­hez. Éjért most a harmadik negyedévben egy kalapács­őrlőberendezést állítottak munkába, s ma már a terme­lés zavartalanul, a megkívánt ütemben folyik. A gyár vezetői most azt tervezik, hogy a jövőben a generátorhoz szükséges szén felszállítását is gépesítik. A letisztított nyers kályhacsem­péket háromkerekű kocsikkal hordják a szárítókba és a mázanyagot szintén kocsira szerelt edényekkel hóid jók majd a mázolás színhelyére. Pótvállalást tett Kolecsányi Ferenc tíztagú fejtőcsapata Országunkban nem lehet olyan program, melynek meg­valósításához ne lenne elen­gedhetetlenül szükség bányá­szaink jó munkájára. Ezt tudja az újlaki bányaüzem­nél dolgozó Kolecsányi Fe­renc és tíztagú fejtőcsapata is. Az ipar és mezőgazdaság fejlődése, a második ötéves terv jó előkészítése érdeké­ben és az októberi forrada­lom tiszteletére a csapat egy­hangúlag vállalta, hogy no­vember 7-ig esedékes tervü­kön felül 50 csille szenet ter­melnek. Lelkes munkájuk eredményeként vállalásukat, már 20-án teljesítették, és 26-án reggelig vállalásukon felül 25 csillét küldtek a fel­színre. Ezzel együtt az év ele­jétől már 1257 csille szenet termeltek terven felül. A rob­banóanyag tervszerű felhasz­nálásával elért megtakaríbir­sért 1800 forint jutalékot kap­tak. A csapat tagjai most pót­vállalást tettek, amely sze­rint november 7-ig megadott tervükön túl még újabb 25 csille szenet termelnek. A berkenyéi Petőfi Termelőszövetkezet bőséges takarmányalapot biztosit a közös állatállománynak A Petőfi Termelőszövetke­zetiben jómódú emberek élnek. Jólétük alapja a kulturált gazdálkodás. A mövényterme-' lést gépesítették. Az agrotech­nika alkalmazása révén búzá­ból 123. árpából 50 mázsával termeltek többet a tervezett­nél. Többlettermés mutatkozik a kapásnövényekből is. Burgo­nyából holdanként 100 mázsa termést Várnak. 18 fejőstehén, 15 ló, 168 juh és 105 sertés képezi közös állatállományukat. Amióta a tagság behatóbban tanulmá­nyozza a Központi Vezetőség júniuii határozatát, új tervek vannak születőben, amelyek az állattenyésztői munka szín­vonalának, jövedelmezőségé­nek fokozását szolgálják. — Eddig csak a kötelessé­gek teljesítésére hizlaltunk ser­tést. A süldőket sovány álla­potban értékesítettük. Most látjuk csak. mennyire helyte­lenül gondolkoztunk — ma­gyarázza Berkenyéi Antal ál- lattenésztési brigádvezető. — Most másként lesz — toldja meg a szót. A szövetkezetnek 32 hold a kukoricaültetvénye. Holdan­ként 14 mázsa termést tervez­tek. Ez meg is lesz. Itt, Ber­kenye határában 14 mázsás termés jónak mondható. Hi­szen az egyéniek csak 12 má­zsás kukorica átlagtermésről beszélhetnek. — Magasabb lenne a termés­átlag, ha nem kelt volna hiá­nyosan a vetés. Hibrid magot vetettünk, de a tavaszi száraz­ság folytán hiányosan kelt. Igaz. hogy utána pótoltuk, de ezek a növények már nem érik utói fejlődésükben a korábban vetetteket — magyarázza Dom­bóvári Mihályné. a tsz köny­velője. A szövetkezet tagjai és ve­zetői már az aratás idején lát­ták. hogy nem számíthatnak többletkukorica termésre. Ezért elhatározták, hogy a ku­koricatermést a beadási köte­lezettség teljesítése után ta­karmányalapba helyezik. In­csap kább árpából osztanak többet. Úgyis történt. A tervezett egy kg helyett másfél kilogramm árpát osztottak munkaegysé­genként. Búzából pedig 4 kg 50 dekát. A tagoknak nincs is szüksé­gük arra. hogy igénybe ve­gyék a közös kukoricatermést. A háztáji kukoricaültetvények terméseredményei kielégítik a tagok igényeit. Debre Antalné- nak négy szekér kukoricája termett a háztájin. De ezt el­mondhatnánk a többi tagokra is — veszi át a szót Berke­nyéi Antal. Nagyon helyesen határoztak a tagok, hiszen sertéshizialás- ból magas jövedelemre szá­míthat a szövetkezet, s több pénzt kaphatnak a tagok is munkaegységeikre. Ezért ha­tározták el, hogy 14 darab ser­tésre kötnek hizlalósi szerző­dést. A leszerződött sertések után 8400 forint előleget kap­tak. S ha majd átadják a da­rabomként 126 kg súlyú hízó­kat, 38 808 forinttal növekedik a szövetkezet pénzbevétele. Szabadon értékesíthetik burgonya-feleslegeiket A nógrádszakáli és homok- terenyei dolgozó parasztok iparkodtak a burgonya felsze­déssel. Azt tartották, hogy ilyenkor ősszel. októberben már nagyon csalóka az idő. A község dolgozói még az esős idő előtt befejezték a burgo­nya szedését. Siettek, mert legtöbb gazda a burgonya után búzát vetett. A gyors munkának kétsze­res haszna volt. Az egyik, hogy időben földbe került a búza, a másik, hogy már sza­badon értékesíthetik felesleges burgonyájukat, mert a szedés­sel egyidőben teljesíthették burgonyabeadási kötelezettsé­güket is. tgy a szabadpiaci értékesítési jogukat vissza­kapták. Mind a két falu dol­gozói saját községükben és Salgótarján piacán szabadon értékesíthetik felesleges bur­gonyájukat. — Ezentúl rendszeresen fog­lalkozunk sertéshízlalással. Az új major helyén már felépítet­tünk egy modem sertésfiazta- tót és hizlaldát. így lehetősé­günk van arra, hogy egyszer­re 40 darab sertést hizlaljunk — mondja a brigádvezető. A szövetkezetben nemcsak a sertéstenyésztésre fektetnek súlyt, hanem az egész jószág- állomány fejlesztésére is. Ah­hoz, hogy a juh- s a tehénál­lomány hozamát emeljék, több és jobb minőségű takarmány is kell. E tekintetben nincs hi­ba. Hét vagon lóherét, több mint két vagon szénát, több mint 300 köbméter jóminősé­gű silót készítettek az állatál­lomány részére. 349 mázsa ár­pát és 67 mázsa zabot bizto­sítottak a takarmányalapba. A Petőfi TSZ tagjai nyu­godtan néznek a tél elé. Nem okoz nekik gondot a jószágá'l- lomány átteleltetése. tovább­fejlesztése. Jó minőségű burgonyát termeltek öt holdon termelt szerződé­ses vetésburgonyát a szurdok- püspöki Béke termelőszövet­kezet. A jó termés elérése ér­dekében elvégezte a szüksé­ges agrotechnikai munkála­tokat. A szedéskor nagy gon­dot fordítottak a szelektálás­ra. A jó munka meghozta gyümölcsét. Vetőburgonyá­juk a minősítés folyamán al­kalmas minősítést nyert. Az átadott 250 mázsa vetőburgo­nyáért és minőségi burgonyá­ért 33 750 forintot kapott, amely holdanként 6750 forint­nak felel meg. Az átadott bur­gonyával teljesítette a burgo­nyabeadási kötelezettségét és ezen felül kielégítette a tag-1 ság igényét az étkezési, minőJ ségi burgonyával, az apróburJ gonyát pedig az állattenyészJ (éssné-l hasznosítja-.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents