Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)

1955-10-29 / 85. szám

2 SZABAD AOGRAD 1955. október 29. A magas terméshozam eíengedhetetlen feltétele az őszi mélyszántás Az MNDSZ megyei elnöksége félévi beszámolót tartott Szántóterületünk mintegy kétharmadán a tavasszal elve­tésre kerülő növények ered­ményes termelését csak az őszi mélyszántással alapozzuk meg. Az őszi mélyszántás célja: vé­dekezni a szárazság ellen, ele­gendő tápanyag biztosítása a növények részére. Kísérleti eredmények igazolják, hogy az ősszel mélyen felszántott területeken a víz 120—140 centiméter mélységre is leszi­várog, a fel nem szántott terü­leten pedig csak 50—60 centi­méterre. A nagyobb vízmeny- nyiség tartalék megmutatko­zik nyáron a kukorica, burgo­nya és cukorrépa fejlődésén. Szécsényben például ugyan­abban a dűlőben egyforma ta­lajon ugyanolyan csapadék- viszonyok között a II. Rákóczi Termelőszövetkezetnek 220 mázsa cukorrépa termése lett, míg a szomszédos területen az egyénieken csak 140—150 má­zsa termést takarítottak be. A különbség abból adódott, hogy a termelőszövetkezet ősszel meg trágyázta és 28—30 centi­méter mélyen felszántotta a földet, míg az egyéniek csak tavasszal szántottak. A felho­zott példából is láthatjuk, hogy az őszi mélyszántással növeljük a talaj tápanyag­készletét és ezzel együtt fo­kozzuk a terméshozamot. Gépállomásaink a vetőszán­tással egyidőben hozzá kezd­tek az őszi mélyszántáshoz. Október 20-ig mintegy 30 000 holdon végezték el ezt a mun­kát. Ez a teljesítmény koránt­sem kielégítő, hiszen a terv­nek csupán a 16,6 százalékát teljesítették. Nagy az elmara­dás a tolmácsi és a vadkerti gépállomáson, ahol a terve­zettnek csak 4—7 százalékát teljesítették. Az elkövetkező időben minden erőgépet a mélyszántásra kell beállítani, hogy a tél beálltáig minden be nem vetett területen elvégez­zük a mélyszántást. Az ősszel megszántott tala­jon jobban érvényesül a fagy hatása, a hantokban jéggé fa­gyó víz szétrepeszti és mor- zsássá teszi a talajt. Az őszi szántásba vetett növények gyorsabban csíráznak, egyön­tetűen kelnek és dús, erőteljes gyökérzetet fejlesztenek. Az őszi mélyszántás ideje általá­ban véve október vége és no­vember eleje. Itt az ideje te­hát, hogy a vetőszántás befe­jezése után minden erőgép teljes kapacitással dolgozzon termelőszövetkezeteink és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok földjein. A szántás­nál ügyelni kell a mélységre. A legminimálisabb a 20—25 centimétemyi, de különösen ipari növények alá ajánlatos 27—30 centiméter mélyen vé­gezni a szántást. A gépállomási agronómusok egyik fontos kötelessége, hogy ellenőrizzék az őszi szántás minőségi elvégzését. Tanítsák meg traktorosainkat a helyes agrotechnikára, mert az agro­nómusok csak akkor harcol­nak sikeresen a munka minő­ségének megjavításáért, ha a körzetükbe tartozó erőgépek kifogástalan munkát végeznek, ha bátrabban szóváteszik a hiányosságokat, ha elszántan harcolnak a helyes agrotechni­ka elsajátításáért, ha felelős­ségre vonják a rossz mun­káért a traktorosokat. Itt az ideje, hogy minden szakem­ber fontos feladatához méltóan harcoljon az őszi mélyszántás minőségének megjavításáért, a jövő évi gazdag termésért. Tanulnak, szórakoznak A Petőfi-iskola megnyitója Nagyorosziban SZEMERKÉLŐ ESŐBEN sé­tálunk a Bajcsy-Zsilinszky ■úton a Ikultúrotthon felé. Október 18-a van. A kultúrotthon ablakai hat óra tájban még sötétek, de a DISZ-szoba abtalcára vörös fényt vet a duruzsuló kályha. Barátságos meleg és kellemes szoba fogad bennünket. A fa­lakról történelmi nagyjaink képei tekintenék ránk. Rend, tisztaság mindenütt. Látszik, hogy másod ük ottho­na ez a DISZ-fiataloknak. Két fiatal lány érkezik. Jó­kedvűen vetik le kabátjukat. Érdeklődve nézik a piros té­rítői asztalon lévő könyvoszlo­pot. Egy-egy könyvet kézbe­vesznek. Lapozzák, nézegetik. Egyszerre egész csoport ér­kezik, leányok, fiúk vegyesen. Kirobban a jókedv. Csilingelő kacagás, tréfálkozás hallat­szik mindenfelől. A várakozás feszültsége rebben a szemek­ben. A Petőfi iskola hallgatói­nak első / összejövetele ez. Megtelt a kis terem, lehettünk vagy harmincnyolcán. A terv szerint húsz hallgatóval indáit volna a Petőfi iskola, de nagy az érdeklődés. Pirosak, vidá­mak, csintalanók, mozgéko­nyak valamennyien. Fiatalok! Parasztök, munkások, értelmi- séQick FELCSENDÜL A DISZ-IN- DULÓ DALLAMA. Egymásba fonódva szárnyal a sok fiatal hang. Száraz György DISZ-tit- kár üdvözli a fiatalokat s megnyitja a Petőfi iskolát. — Legyünk végig ilyen lel­kes tanulói a Petőfi iskolának, mint amilyen lendülettel most összejöttünk. Gyarapodjunk műveltségben és öntudatban. Tanuljunk marxista—leninista elméletet. A titkár megnyitó szavai után egy úttörő három hős komszomolista halálát idézi szavalatával, A három parlamenterről be­szél a vers. Gutman Mária DISZ-fiatal Sahidi: „Mi az ifjúság va­gyunk“ című versét szavalja. Mikor elhangzanak az utol­só sorok: „Rettegj, ellenség! Győz hadunk, mert mi — az ifjúság vagyunk!” felcsattan a taps. A fiatalokkal együtt lel­kesen tapsol Hűvösvölgyi, elv­társ. a párttitkár és Balatoni elvtársnő, a járási DlSZ-bi- zottság kiküldötte. Most az iskolát vezető pe­dagógus emelkedik szólásra. Ismerteti 'mit és hogyan fog­nak tanulni az év folyamán. Elmondja, hogy pártunk Köz­ponti Vezetőségének nagyje­lentőségű határozata az or­szág figyelmét az ifjúságra irányította. Majd a DlSZ-kong- resszus jelentőségéről beszél­getnék. A fiatalok felidézik a kongresszusról a rádióban hal­lottakat. ÖRÖMMEL VESZIK KÉZ­BE A TANKÖNYVEKET. Csaba elvtárs, az egyik hall­gató javasolja, hogy menjenek az iskola hallgatói egy dél­után közös kirándulásra az er­dőbe. Gyűjtsenek makkot és abból közösen fizessék ki a tankönyv éket. A fiatalok örömmel emelik határozattá a javaslatot. Más határozatok is születnek. A november 7-re a kultúr­otthon által rendezendő mű­soros esten a Petőfi iskola négy-öt számmal kollektiven fog szerepelni. Meg is választ­ják rendezőnek Csaba elvtár­sat. Majd kikötik, hogy a mű­sorbemondó ezeket a számo­kat. mint a Petőfi iskola szá­mait konferálja be. A nagyteremből ebben a pil­lanatban felhangzik a zene. Az első összejövetelt vidám tánccal fejezik be a fiatalok. Zeng a muzsika, perdül a tánc, dobbannak a lábak. Tanulnak, szórakoznak. Odakint köd, szitál az őszi eső. Rakonczai Antal KÉT ALAKOS bányász- szobor-kompozíciókat állítanak fel Salgótarjánban a régi vá­sártéren. A szobor elkészítésé­re meghívásos pályázatot írtak ki. BIZTATÓ EREDMÉNNYEL folynak a kísérletek egy új­típusú vetőgép előállításért. Az eddigi gépeknek az volt a hi­bája, hogy egyenetlenül szór­ták el a magvakat. Az újfajta gép szemenként sűrű sorok­ban vet, és így egy bizonyos területre csak egy szem mag jut. ÜLÉST TARTOTT Balassa­gyarmaton a Magyar Történeti Társulat Nógrád megyei Cso­portja. A 130 főnyi hallgatóság előtt Annási Ferenc tartott elő­adást „Drégely ostroma“ cím­mel. Fejlődik, korszerűsödik a tolmácsi Erdőkémia Megyénk MNDSZ-Szerveze- tének elnöksége 26-án a me­gyei tanácsteremben tartotta meg őszi beszámolóját. A kül­döttek csaknem egytől-egyig eljöttek valamennyi járásból és községből erre a fontos ta­nácskozásra. MNDSZ-elnökök. szülői munkaközösségi tagok, tsz-asszonyok. gyári munkás- nők közös megbeszélése volt ez a délelőtt. A félévi munka mérlegét Szoó Bélané elvtársim, a me­gyei MNDSZ elnöke állította fel beszámolójában, majd a küldöttek hozzászólása egészí­tette ki, rakta össze kis mozai­kokként a teljes képet szerve­zetük tavasz óta elért eredmé­nyeiről. A kitűzött feladatok egy részét mindenütt helyesen, jól oldották meg. Erről tanús­kodott az anyák napja, a gyer­meknap, a pedagógus nap, al­kotmányunk ünnepe, a tanév­nyitó ünnepségek és nem utol­sósorban a Hatodik Békeköl­csön jegyzése. Dallal, tánccal és kultúrműsorokkal, uzson­nákkal tették emlékezetessé megyénk asszonyai ezeket a napokat. Az 1955. évi emlékbélyeg árusítási mozgalomban is ki­vették a részüket. A karancs- áljai asszonyok jártak elől jó példával és az eredmény nem maradt el: három hónapig használhatják a megyei MNDSZ vándor-varrógépét. Ez a munka azonban már közel sem ment olyan jól minden­hol mint az ünnepélyek meg­rendezése. A bélyegagitációt egyes helyeken csak az elnök tekintette feladatául. A tagsá­got, a népnevelőket nem von­ta be munkájába, íev ez nem is járt sikerrel. Nem is dicse­kedhetett hozzászólásában minden küldött úgy mint Mofflár Jánosné, a Karancs- keszi TSZ küldötte, aki így beszélt: „Nálunk egy MNDSZ- tag sem vett 12 forintos bé­lyegnél kevesebbet. De még a többi asszony is 5—6 forint értékű emlékbélyeget fizetett ki” Szlobodik Lászlóné szécsé- nyi MNDSZ-asszony a községi vezetőségi tagokról mondott kemény bírálatot, akik semmi­ben sem támogatják. Jóformán egyedül szervezte meg a nemrég megalakult varrótan- folyamot, K rengeteg munká­ja mellett a község kicsinyei szórakoztatására egy bábszín­ház tervével foglalkozik. Honnan eredhetnek hát ezek a hibák és milyen módon le­hetne segíteni rajtuk? A fele­letet Szoó elvtársnő beszámo­lójának útmutatása, és Andó Gyula elvtárs. a megyei párt- bizottság agit.-prop. osztályve­zetőjének hozzászólása adta meg. Legfontosabb az. hogy a fel­adatokat a pártszervezet tit­kárával beszéljék meg a járási, községi MNDSZ-elnökök és tőlük kérjenek segítséget. A vezetőségi üléseket pedig ha­vonként tartsák meg. Mély nvomot hagv a szervezet mun­kájában a falusi agitáció hiá­nya. Az utóbbi időben tör­tént ugyan javulás ezen a té­ren. de ez még nem elegendő. Többet kell foglalkozni a tsz- asszonyok eredményeivel és népszerűsíteni azokat. Közös estéket kell rendezni s ott beszélgetni az egyénileg dol­gozó parasztasszonyokkal, kö­zelebb kerülni hozzájuk. Az MNDSZ-szervezet meg­erősítése érdekében- kettős feladat áll a tagság előtt: A meglévő tagokat aktivizálni, s mind több új tagot bevonni. Ezt a célt szolgálják részben a november 1-én. szerte a me­gyében meginduló gazdasz- szony körök. olvasókörök, TTIT-előadások és irodalmi körök. Nagy feladat vár az MNDSZ-asszomyokra. Már most, az előkészítésen múlik, hogy egész évben milyen ered­ménnyel működnek majd. El kell érni. hogy ezéken az ok­tatásokon foglalkozzanak a nemzetközi helyzettel, a béke­harccal. Követendő példaként állhat Szlobodik elvtársnő kezdeményezése, aki a varró- tanfolyamok előadásai előtt egy-egy negyedórás közérdekű, a békemozgalommal 'kapcsola­tos anyagot olvas fel. Ezen túlmenően a különböző szakkörökben olyan oktatási formát vezessenek be, amely gazdasszonyáinknak a leg­megfelelőbb. November 7 méltó megün­neplésére is mozgósítani kell mind a gyárban dolgozó mim- kásnőket. mind a tez-asszonyo- kat. Szülessen minél több fel­ajánlás. akadjon minél több követője a Tűzhelygyárban november 7-e tiszteletére ala­kult két női brigádnak. A vál­lalások azonban ne legyenek csak időszakosak, vigyék to­vább, és teljesítsék túl azo­kat, november 29-re, a nem­zetközi nőszövetség tízéves évfordulójára. „Genf csak olyan eredmé­nyeket érhet el, amilyen a bé­kemozgalom ereje. S hogy szerte a világ békeharcosai­nak aktivitása fokozódjék, ah­hoz szükséges a szocialista dolgozók lelkesítő példája és munkája* — mondta Andó elvtárs. Ezért kell megyénk MNDSZ- szervezetének munkáját is megjavítani, hisz elsősorban az anyáknak, az asszonyok­nak kell a legjobb békeharco­sokká válniok. Üzemünkről, a tolmácsi Er­dőkémiáról az elmúlt idők fo­lyamán nem sokat 'hallottak a szerkesztőségben, hiszen nem volt, aki tájékoztassa a lapot a mi munkánkról. Gyárunk rö­vid múltra tekint vissza, de ezalatt máris megnyerte mind a belföldi vállalatok, mind a külföldi szakemberek elismeré­sét. Nem csoda, hiszen állan­dóan bővülő üzemünk falepár­lás terén a legkorszerűbb egész Közép-Európában. Hazai vo­natkozásban is felmérhetetlen jelentőségű az Erdőkómia, hi­szen az itt előállított terméke­ket azelőtt külföldről impor­táltuk, értékes valutát adtunk értük. A gyár területén most is folyik az építkezés. Üj, emele­tes irodaiház épül, amelyet az év végén adnak át. Rövidesen elkészül az új faszénosztá­lyozó is. Munkásaink lendületesen dolgoznak, bár hibák még itt is, ott is akadnak. Az elmúlt Szüreti mulatságot rende­zett községünkben a DISZ- szervezet október 13-án. Ven­dégek is jöttek a mulatságra: a Salgótarjáni Acélárugyár tánczenekarának tagjai — a „szürke fiúk“ —, akik Molnár János vezénylése mellett kitű­nő zenével szórakoztatták dol­gozóinkat. A község apraja- nagyja jelen volt a mulatsá­gon. a fiatalok és az idősebbek is vidáman ropták a táncot. A falu és a város találkozá­sában, baráti együttműködésé­ben nagy szerepük van az ilyen •'közös rendezvényeknek, A balassagyarmati tanító­képző I. osztályába járok, én vagyok nálunk a DlSZ-szerve- zetben a társadalmi munka fe­lelőse. örömmel értesíthetem a Szabad Nógrád olvasóit, hogy DISZ-tagjaink szívesen, példa­mutatóan vesznek részt társa­dalmi munkában. Legutóbb a balassagyarmati Előre Terme­lőszövetkezetnek segítettünk. 108 tanítóképzős vett részt eb­ben a munkában, s volt közöt­tünk olyan, aki négyszer is ki­ment a földekre. Jól dolgoz­tunk, amit az is bizonyít, hogy csillagfürtszedésért 400, burgo. nyaszedésért 600 forintot kap­tunk a szövetkezettől, ezt az összeget közös célra használ­juk fel. De nem is a pénzvágy veze­tett bennünket akkor, amikor segítettük a szövetkezetét, ha­nem az, hogy viszonozzuk azt héten hasznos tapasztalatokat szűrhettünk le a termelési ér­tekezletből. Az üzemvezető elv­társ beszámolójában helyesen tárta fd a hibákat, s utat mu­tatott azok mielőbbi kiküszö­bölésére. Ezen az értekezleten néhány szép felajánlás is szü­letett a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulójára. A jobb, eredményesebb mun­kaszervezésen a szakszervezet is fáradozik. A jól dolgozókat jutalomban részesíti. Azokat a dolgozókat pedig, akik még nem szakszervezeti tagok, sike­resen szervezi be sorainkba. Üzemünk tehát minden té­ren a fejlődés, korszerűsödés, s ezáltal a többtermelés felé törekszik, hogy még több ér­tékes, fából előállított anyagot adjon mind a hazai, mind a külföldi forgalomnak. Mun­kánkról ezután már rendszere­sen be fogok számolni a Sza­bad Nógrád olvasóinak. Kajzinger János, Erdőkémia, üzem technikusi baráti összejöveteleknek. Köz­ségünk lakói szívükbe zárták az acélárugyáriakat, akik nem sajnálták a fáradságot és el­jöttek a mi kis falunkba, hogy kellemes, kulturált zenével neveljék, szórakoztassák fiatal­jainkat. Köszönjük Molnár Já­nos elvtársnak és a zenekar többi tagjának a nagyszerű szereplést és kérjük, látogas­sanak meg máskor is, minél előbb bennünket. a támogatást, amelyet az or­szágtól. dolgozó népünktől ka­punk a tanuláshoz. Tudjuk, tapasztaljuk, hogy a kollégis­ták hatalmas kedvezményben részesülnek: a tankönyveket ingyen, a tanszereket olcsón megszerezhetjük, a bejárók pedig autóbusz és vonatked­vezményt kapnak. Máskor is segíteni akarunk a termelőszövetkezetnek, hi­szen ez igen jó alkalom arra, hooy mi, leendő tanítók, meg­ismerjük a mezőgazdasági kérdéseket, ezenkívül mi is hozzájárulhatunk így ahhoz, hogy dolgozó népünk egyre jobban éljen. A mi munkánk talán csak egy csepp az óceán­ban. de azt tartjuk, hogy sok kicsi sokra megy! Szegedi Pál Balassagyarmat „Látogassanak meg máskor is bennünket!" Varga Gábor VB elnök Kishartyán Szívesen segítenek a mezőgazdasági munkában a balassagyarmati tanítóképzősök OOOOOOOOOO©OOOOOO0OOOOOOOO0OOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOQOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOQOOOOOOQOOOOOOOOOOOQOOO (30QCOOOUQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCC Tegyék otthonosabbá a munkásszállókat líefejezéshez közelednek az őszi mezőgazdasági munkák. Falvainkból egyre többen jelentkeznek ipari munkára. A Nógrádi Szénbá­nyászati Tröszt például az utóbbi két hónapban közel 250 embert helyezett el mun­kásszállóiban. A napokban ellátogattunk néhány szállóba, hogy meg­nézzük, milyen az új bányá­szok elhelyezése, ellátása, van-e lehetőségük a szórako­zásra, művelődésre. Még mielőtt bármit is szól­nánk a Kazáron, Mizserfán és Jánosaimén tett tapaszta­latainkról, előre kell bocsá­tanunk azt, hogy az új bá­nyászok elhelyezésének lehe­tőségei meglehetősen korláto­zottak. (A tervek szerint a jövő esztendőre épül majd két új szálló.) Mégis hazudnánk, ha azt állítanánk, hogy a lehetősé­gekhez képest, minden a leg­teljesebb rendben van, hogy csupán a zsúfoltság a hiba — azon pedig egyelőre nem tud­nak segíteni. A kazári munkásszálló pad- lásszO'bájában tíz ember kapott elhelyezést. Ezzel fo­gadtak bennünket: — Maguk az elsők, akik tő­lünk kérdezik meg, mi a pa­naszunk. Jönnek ide „ellen­őrizni“ gyakran, de velünk még nem álltak szóba. Aztán elkezdték sorolni, mit hiányolnak: ha esik az eső, egész kis tócsa áll a szobában, mert az ablakon becsurog a víz. (Egyébként erről saját szemünkkel is meggyőződ­tünk.) Akkora gödör van a szobánk közepén, hogy még egy romháznak is díszére válna. Szeretnénk szabad időnket olvasással tölteni, de egyetlen könyv sincs a szálló­ban. Rádió is csak egy van, az ebédlőben. Pedig igazán nem kerülne sokba, ha min­den szobában felszerelnék a vezetékes rádiót. Apró dolgok ezek. Ismerik a tröszt és a kazári üzem­egység munkaügyi osztályán is. Egyszer a Szabad Nógrád hasábjain már figyelmükbe ajánlottuk, szóltunk róla. Té­ved, aki azt hiszi, hogy segí­tettek rajta. Pedig mibe ke­rülne azt az egy ablakkarikát kicserélni, a gödröt betölte­ni, havonta néhány könyvet vásárolni, vagy a csőtésztához kanál helyett villát adni? Higgyék el az illetékesek, hogy csak egy következménye lehet annak a „nagy kikölte­kezésnek“, amibe a fenti jo­gos kérések teljesítése kerül­ne. Mégpedig az, hogy a szál­ló lakói jól éreznék magu­kat, művelődhetnének, szóra­kozhatnának, másnap sokkal nagyobb kedvvel látnának munkához. j\j em akarjuk untatni az olvasót azzal, hogy a kazánhoz hasonlóan felsorol­junk néhány „apróságot“ a Mizserfán és Jánosaknán ta­pasztaltakból. Inkább egyikét szót szeret­nénk szólni a tröszt munka­ügyi osztályához. Azért ért­hetnek belőle Kazáron is, meg másutt is. Mint már említettük, mi elhisszük, tudjuk, hogy a je­lenlegi körülmények között nem könnyű a toborzott mun­kásokat tágas, minden szem­pontból kifogástalan szálló­ban elhelyezni. Egy esztendő múlva már sokkal könnyebb lesz. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az adott lehe­tőségeket ne használjuk ki, hogy ne tegyük olyan kényel­messé a munkászállókban la­kó bányászaink életét, ami­lyenné lehet. Sem a kazáriak, sem a mizserfaiak nem köve­telnek új szállót. Megértik: egyelőre nem lehet, de tud­ják, nem kell már soká vár­ni rá. Azt azonban követelik, és jogosan követelik, hogy biztosítsák számukra a nyu­godt, otthonos körülménye­ket. Ehhez joguk van, ezt meg kell adni nekik azonnal. 1U ár néhány hónappal ez* ^ 1 előtt is figyelmébe aján­lottunk a tröszt munkaügyi osztályának néhány, a fen­tiekhez hasonló „apróságot“. Akkor hiába tettük. Szemet hunytak felette. Kíváncsian várjuk, vajon most is ezt te­szik-e? K. Gy. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents