Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)

1955-10-22 / 83. szám

1955. október 22. SZABAD NŐGBlfr anBBBBMBMaggyraM'iwuuj iwmmv KÖSSÜNK KIJKORICAÉRTÉKE SÜTÉSI ÉS SERTÉSHIZLALÁSI SZERZŐDÉST! A Hazafias Népfront szécsényi járási bizottságának felhívása „Tekintsétek szívügyeteknek az élelmiszerellátás megjavítását" Pártunk járási végrehajtó -/bizottsága a napokban értékel­te a községi népfront-bizotisá- góknak az őszi mezőgazdásági munkák és a kukoricaértélke- sítési szerződésikötések meg­gyorsítása érdekében végzett tevékenységét. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy vannak egyes községek, ahol a pártszervezetek irányításával, a tanácscMcal karöltve, nép­front-bizottsági tagjaink is te­vékenyen bekapcsolódtak a munkába, különösen Szécsény- ben, Ludányhalásziban, Ri- mócon, Benczúrfalván és Var- gányban. Sokhelyütt azonban r~ főleg Szécsényfaluban, Ság- újfaluban, Mihálygergén, Egy- házasgergén, Lükén és Ka- rancsságon — igen nagy az el­maradás mind az őszi munkák végzésében, mind a szerződés- kötés terén. Az elmaradás dka elsősor­ban a meggyőző, felvilágosító munka gyengeségében rejlik. Ennek tulajdonítható, hogy já­rásunk egyéni gazdái az őszi árpa vetési tervét mindössze 73.1 százalékban teljesítették, holott ennek határideje lejárt. Október 31-én lejár az őszi búza vetéséneik határideje is, de eddig mindössze az elő­irányzott vetés 24,4 százalékát végeztük el. Súlyos az elmara­dás a szerződéskötések terén is. Kukorícatervünket csupán 28.1 százalékra, sertéshizlalási tervünket pedig 50,3 százalék­ra teljesítettük. Ez í'JV nem mehet tovább! Cselekednünk kell, ha azt akarjuk, hogy a megyében az élre kerüljünk. Ezért felhívjuk a községi népfront-bizottságo­kat, hogy állandó és alapos felvilágosító munkával köves­senek el mindent az elmara­dás megszüntetéséért. Szogalmazzák a népfront-bi­zottsági tagok a kenyérgabona vetésterv énék teljesítését. Ma­gyarázzák meg dolgozó pa­raszttársaiknak.. hogy mit je­lent a terv teljesítése az or­szág kenyérellátása szempont- iából. Alakítsanak 3—1 tagú csoportokat, amelyek a határ­ban is ellenőrzik, hegy egy-egy dolgozó paraszt elvetette-e a rá kiszabott mennyiséget. Azokkal a dolgozókkal, aikik megtagadták a vetési terv tel­jesítését, illetve nem vettek részt a tervtárgyaláson, újra egyenként kell beszélgetni, hiszen azzal, hogy hivatalból felszólítottuk őket a vetéster­vek teljesítésére, még nincs megolva a feladat. Nagyon fontos, hogy bizott­ságaink állandóan foglalkozza­nak a szerződéskötésekkel. Meg kell értetnünk a dolgozó parasztoknál, hogy ez nemcsak az ország érdeke, hanem a gaz­dáké is, hiszen a szerződéskö­tés sok előnyt biztosít nekik, elsősorban azt, hogy államunk magasabb árat fizet a szerző­dött kukoricáért, mint az őszi szabadpiaci ár. A népfront-bizottságok tag­jai maguk is kössék meg a szerződést, ezzel is mutassa­nak példát dolgozó jMraszttár- sailknak! Javasoljuk, hogy dktóber 23-ig minden községi népfront­bizottság tartson ülést, erre hívják meg a községi párt- szer-vezet titkárát és a tanács elnökét, s közösen vitassák meg ezt a felhívást és beszél­jék meg. hogyan hajtsák vég­re azt. Népfront-bizottságaink már eddig is igen sok problémát megoldottak. Bízunk benne, hogy a párt irányításával és támogatásával ebben a mun­kában: az őszi vetés és a szer­ződésikötések meggyorsításá­ban is íol megállják a helyü­ket! A Hazafias Népfront járási bizottsága nevében- Benedek József. járási elnök. Az Acélárugyárban az anyagvizsgáló gép mellett dolgo­zom. Nagylóci származású vagyok. 1939-ben kerültem ide a gyárba, azóta;városi lakás lettem. Szülőfalumról azonban nem felejtkeztem el soha, most is ellátogatok haza, amikor csak időm engedi. Minden alkalommal újabb, kellemes meglepetés ér: hol a- helybeli termelőszövetkezetek érnek el valamilyen kimagasló eredményt, hol újabb létesítménnyel gazdagodik a falu. örömmel látom, hogy falum ma szebb és gazdagabb, mint bármikor volt. Ki tagadná, hogy ez a fejlődés csak a munkásosztály ál­dozatos segítségével, a munkás-paraszt szövetség alapján jöhetett létre? Mi, ipari munkások a felszabadulás óta min­den alkalmat megragadunk arra, hogy hozzájáruljunk a dol­gozó parasztok életszínvonalának hatalmas emeléséhez, éle­tüknek boldogabbá, emberibbé való tételéhez. Mi» a magunk részéről ezután is megteszünk mindent, hogy életetek egyre boldogabb, munkátok egyre könnyebb és jövedelmezőbb legyen. De bízunk abban, hogy ti is meg­értitek a mi gondjainkat, nehézségeinket és segítetek azok megoldásában. Bizonyára tudjátok, hogy hazánkban, az utóbbi években sok nehézség, baj volt a hús- és zsírellátással, s az ebből eredő hátrányokat leginkább mi, ipari dolgozók érez­zük. A hús- és zsírellálás nehézségei megszüntethetők, ha a kormánynak sikerül elegendő sertést és az azok hizlalásához szükséges kukoricamennyiséget biztosítani. A szerződések ezt a célt szolgálják, előnyösek számotokra, ugyanakkor az ország javára is válnak. Ezért mi ipari munkások azt kérjük tőle­tek, — én személy szerint elsősorban földijeimet, a nagy- lóciakat kérem erre —, hogy tekintsétek szívügyeteknek a szerződéskötést. A termés jó, a feltételek kedvezőek — ad­játok hát el a kukoricatermésetek egy részét az államnak, vállalkozzatok sertések hizlalására, hogy így megjavíthassuk népünk élelmiszerellátását! Szerémi István, Acélárugyár Megőrizzük a község becsületét Nálunk, Felsőpetényben elég jól halad a kukoricaértékesí­tési és sertéshizlalási szerző­dések kötése. Amikor a helyi lehetőségeket felmértük, úgy számítottunk, hogy községünk dolgozói mintegy 250 mázsa kukoricával járulhatnak hozzá hazánk hús- és zsírellátási gondjainak mielőbbi meg­szüntetéséhez. Ez a számítás helyes volt, amit az is bizo­nyít, hogy a község máris le­szerződött 180 má2sa kukori­cára. Minden reményünk meg­van ahhoz, hogy tervünket ha­marosan teljes egészében tel­jesítjük. Nagy része van eb­ben Bartos Jánosnak, a Ter­ményforgalmi Vállalat dolgo­zójának, aki éjt nappallá téve járja a gazdákat, s megmagya­rázza nekik a szerződéskötés feltételeit, előnyeit, fontossá­gát. így aztán nem lehet csodál­kozni azon, hogy mind több gazda köt szerződést. Sokakat magával ragadott Major Gá­bor 7 holdas gazda, tanácstag példamutatása, aki sertéshíz- lalásra kötött szerződést. Saj­nos, van azonban olyan ta­nácstag is — Nagy László —, aki hallani sem akar a szer­ződéskötésről. Rajta leszünk, hogy mind őt, mind a többi vonakodót meggyőzzük. Azt akarjuk, hogy a felsőpetényiek megőrizzék a község becsü­letét a szerződéskötések terén is! Vidovszky András VB-elnök, Felsőpetény Kifizetődik a termelőszövetkezeteknek a szerződéses hizlalás Amikor közgyűlésünkön megbeszéltük a kormány felhívását a szerződéses ser- téshízlalásra, láttuk, hogy ez az intézke­dés igen előnyös részünkre. Nekünk 90 darab süldőnk van, s korábban úgy ter­veztük, hagy ezeket a zárszámadás előtt értékesítjük, így ezáltal is biztosítjuk a tagoknak a munkaegységekre eső kielégítő jövedelmet. Mostanában azonban estek a sertésárak, de ahogyan számítgatni kezd­tünk, rájöttünk arra, hogy ha 30 darab süldőre hízlalási szerződést kötünk, ezek után előlegképpen akkora összeget ka­punk, mintha 60 darab süldőt adnánk el. így hát a szárszámadásra lesz elég kész­pénz, de ezenkívül jövőre, ha a felhizlalt állatokat leadjuk, ismét tekintélyes ősz- szeget kapunk, legalább 50—60 000 forin­tot. Érthető hát, hogy tagságunk örömmel határozta el: 30 sertés szerződéses hizla­lására vállalkozunk. Megkötöttük a szer­ződést és a 18 000 forint előleget már ki is utalták részünkre. A közgyűlés után ter­melőszövetkezeti tagok annyira kedvet kaptak a szerződéses hízlaltatáshoz, hogy ők egyénileg is kötöttek 2—3 sertésre szerződést. Például id. Petrovics János, valamint fiai, Petrovics József és Petro­vics István fejenként 2—2 sertésre kötöt­tek szerződést. Persze, a szerződés megkötése önmagá­ban nem elég. Most az a feladatunk, hogy becsületesen eleget tegyünk vállalt köte­lezettségünknek. A saját érdekünk is ez egyúttal, hiszen minél jobban sikerült a hizlalás, annál nagyobb összeget kapunk az állatokért. A szerződés úgy szól, hogy legkésőbb jövő év szeptember 30-ig kell leadni a sertéseket. Mi már a határidő előtt szeretnénk végezni a hizlalással. Úgy tervezzük, hogy a hizlalás végső sza­kaszát a jövő évi árpatermésből végezzük el. Addig az a célunk, hogy minél jobban előkészítsük az állatokat, minél jobb kon­cficióban tartsuk őket. Hogy ezt elérjük, lucernaszénát darálunk, ezt abrakkal ke­verjük és úgy adjuk az állatoknak. Ezen­kívül a tejüzemből tejbeadásunk után korlátlan mennyiségben kapunk savót, ebből napi 150 litert használunk fel a szerződéses sertések táplálására. A takar­mányozás mellett fokozott gonddal ügye­lünk az állatok tisztántartására, helyes kezelésére, egészségükre. Mégegyszer szeretném hangsúlyozni: saját érdekünk, hogy hízlalási szerződést kössünk. Mi látjuk, hogy számításunkat jól megtaláljuk mellette! S ami nekünk jó, az nem lehet rossz más termelőszö­vetkezetnek sem. Ezért arra hívom fel megyénk termelőszövetkezeteit, kövessék példánkat. Segítsük elő a szerződési ter­vek teljesítését úgy, ahogyan az a szocia­listát mezőgazdaság úttörőihez méltó. Kiss Vince, a vasvári „Dózsa“ tsz elnöke ŐSZI VASÁR BALASSAGYARMATON OKTÓBER 22—23-AN A vásáron minden fogyasztási, iparcikk bö választékban lesz kapható. . _ .............. Mezőgazdasági szerszámok, vas- es műszaki cikkek, ke­rékpár, rádió edényáruk. Ruházati cikkek: férfi, női, gyermek készruhák és cipő­áruk nagy választékban. Háztartási cikkek: faáruk, üvegáruk állnak a vásárlók rendelkezésére. 22-ÉN NAGY ÁLLATVÁSÁR A vásárlátogatók Jó ellátásáról a vendéglátóipari és föld­művesszövetkezeti italboltok gondoskodnak. Ruhabemutató, kultúrműsor, sportműsor. A megye minden részéből külön vonatok és külön autó- buszjáratok indulnak. A vasúti utazásra 100 km-es körzetre 50 százalékos, az autóbuszláratokra pedig 25 százalékos ked­vezményeket adnak a vásárra utazóknak. A 22 — 23-1 „őszi Vásár” miatt az alábbi vásárok kerül­nek elhalasztásra, illetve november hó folyamán megrende­zésre: ELHALASZTVA Október hóban: Második hétfő , (X. 10.) Második csütörtök (X. 13.) Harmadik vasárnap (X. 16.) Harmadik hétfő (X. 17.) Harmadik hétfő (X. 17.) Negyedik vasárnap (X. 23.) Bgyarmat Drégelypalánk Romhány Terény Szécsény Érsekvadkert HELYETTE MEG­TARTVA NOV. HŐBAN; Második csütörtök (XI. 10.) Első vasárnap (XI. 6.) Harmadik hétfő (XI. 25.) Negyedik vasárnap (XI. 27.) Balassagyarmaton és Szécsényben a nov. hónapra beüte mezett vásárokat rendes ideiükben megtartják. Pásztőn a v&z&r 23 a helyett 30 án lesz megtartva. Gépállomásaink fokozott felelősségérzettel számolják fel a hibát Gépállomásaink az elmúlt napokban a tervezettnél jóval kevesebb munkát végeztek. A lemaradás oka az ellenőrzés és a segítségadás hiánya. Az elkövetkező időben gépállo­másaink adjanak nagyobb segítséget a termelőszövetke­zeteknek a betakarítás, vala­mint a silózási munkák gyors elvégzésében. A vetési tervteljesítést nagy­ban akadályozza a még kint­iévé, be nem takarított kuko­ricaszár. A betakarítás meg­gyorsítása érdekében gépállo­másaink 21 darab fűkasza át­alakítására kaptak utasítást. Több helyen, mint például a Karancskeszi Gépállomáson is az tapasztalható, hogy nem sokat törődnek ezen gépeknek az átalakításával. Itt még egyet sem alakítottak át. A rendelkezésre álló vonta­tókkal fokoznj kell a trágya- szállítást. Ez az elsődleges fel­adat, nem pedig az egyéb szállítások, mint egyes gép­állomásokon. Az őszi mezőgaz­dasági munkák sikere minden gépállomási dolgozótól az ed­digieknél nagyobb erőfeszí­tést követel. Traktorosaink kö­vessék az élenjáródat, (használ­janak ki minden időt az ered­mények fokozása érdekében. MMMMM1B III I— AZ ÉLELMISZERIPARI MI­NISZTÉRIUM baromfiipari igazgatósága lehetőséget adott a liba- és kacsahizlalási akció­nak Nógrád megye területén történő lebonyolítására. Szer­ződést köthet minden termelő- szövetkezet és egyénileg dol­gozó paraszt 5—6 hetes tömé- sű liba és 4 hetes tömésű, egészséges, teljesen kihízott kacsa átadására. A leszerző­dött libáért és kacsáért a föld­művesszövetkezet baromfigyűi- tője kg-omként 25 forintot fi­zet az átadás alkalmával. Elő­legként minden leszerződött libára darabonként 100 forin­tot, kacsára pedig 50 forintot fizet a szerződés megkötése­kor. Az évi gazdag kukorica- termés és a jól sikerült liba- kacsa-tenyésztés minden dol­gozónak igen szép anyagi előnyt biztosit, ha részt vesz a fenti szerződési akcióban. Sokkal többet kell foglalkozni a munkaversennyel II. rész NAGYBÁTONYBAN a ver­senylendület csökkenésének oka sokkal mélyebbre hat, mint a versenynyilvánosság jó vagy rossz kezelése. A hibák először is abból adódtak, hogy a versenyszervező-munkát — mondhatnánk — kizárólag a vállalások összeírására, ad­minisztrálására korlátozták. Tovább nem foglalkoztak vele. A versenylendületet csak a versenynyilvánosságon keresz­tül akarták biztosítani. Ez tá­pot adott egyes dolgozóknak — de a műszakiaknak is — arra a gondolkozására, hogy a verseny akkor is megy, ha nem foglalkoznak vele különö­sebben. „A bányászok azért mennek a föld alá, hogy pénzt keressenek, és különösebb agi­táció nélkül is dolgoznak" — mondogatták a maradi felfogá- súak, és hogy „... nincs szük­ség a versenyre, hisz úgyis mindenki annyit termel, amennyit bír1’. Igv nyilatkozott, körülbelül az üzemi bizottság elnöke, Kupcsulik elvtárs is, azzal a kitétellel, hogy csak a műszaki feltételeket kell biz­tosítani. Hogy meggyőződjem a hely­zet valóságáról, felkerestem a Katalin II. bányaüzemben dol­gozó Valach László tízes szá­mú frontfejtési csapatát. Dél táján volt. Éppen ekkor rob­bantottak. VALACH LÁSZLÓ — „Ki­váló dolgozó‘’-jelvénnyel ki­tüntetett bányász — csapata közismert a medencében. Múlt havi teljesítményük 117,2 szá­zalék volt, és még sohasem teljesítettek 100 százalékon alul. Ezek az emberek való­ban dolgozni mennek a föld alá. Éppen ezért tőlük kérdez­tem meg: „Mi a^ véleményük a a „November 7íi-akna címért elindított munkaversenyről?’1 Valach elvtárs így válaszolt: — Mi csatlakoztunk ehhez a versenyhez, harcolunk is szív­vel, De ha a versenyfeltétele­ket nem biztosítják, nem me­het úgy a munka, mint aho­gyan kellene. — A versenyfeltételeknél előszöris a műszaki feltételek teljes biztosítására, a dolgozók nevelésére, aktivizálására, majd végülis a versenyeredmé­nyek reális értékelésére és megfelelő tudósítására gondo­lok. Ez lenne az igazi, szocia­lista munkaverseny! így aztán mehetne a munka. Igaza van Valach elvtársnak. A termelés műszaki feltételei­nek biztosítása áz első és leg­fontosabb követelmény a ver­senyben. Enélkül eredményes, folyamatos termelést elképzel­ni sem lehet. Valach elvtárs munkahelyén pedig ez a leg­alapvetőbb feltétel sincs bizto­sítva. Nagyon rossz a levegő. (A felelősök azzal védekézhek, hogy már csak egy hónapig lesz azon a helyen munka. — Igen ám, de mér négy hónapja annak, hogy Valach elvtársék levegő nélkül dolgoznak itt. S jogosan kérdezhetnénk, hogy mi lesz az egy hónap eltelte után, hiszen ott még sok szén van.) A rossz levegő miatt nem tudják a dolgozók elérni azt a teljesítményt, amit szeretné­nek. Különösebben a robban­tások után nehéz a munka. A füstös, poros, bűzös, kevés oxigénű levegő sok fejfájást és étvágytalanságot okozott már. Az itt dolgozó csapatok véle­ménye szerint jó levegőben 15—20 százalékkal tudnák ter­melésüket emelni. Sok baj van a gépekkel is. Nincs tartalék-alkatrész, nem kielégítő a gépek karbantartá­sa, kevés a hozzáértő szakmun­kás. Erről mondja Valach elv­társ: — Mi vagyunk itt a bányá­szok, az ácsok, a kovácsok és a villanyszerelők is. Ha tönk­remegy egy motor, jelentjük és várunk, míg megjavítják, Vagy újat hoznak helyette. így tör­tént ez a műit hét keddjén is, amikor egy villanymotor le­égett és emiatt két és fél mű­szak-kiesés volt. Beszélünk mi erről minden termelési érte­kezleten és rendezvényen, de eredménytelenül. Meghallgat­ják, felírják panaszainkat, azonban azok e’intézést soha­sem nyernek. Előfordulnak olyan esetek is — mint ahogy a bányászok el­mondották —, hogy ^kaparó szalag-szakadáskor, vagy egyéb eseteknél, amikor a hibák ki­javítására vonókészülékre len­ne szükség, sokszor négyen is járják a bányát, mert az egész bányában csak egy ilyen ké­szülék van, s ha valami baj történik, sokszor több időt töl­tenek el a keresésével, mint amennyit maga a javítás kö­vetel meg. Az ilyen kieséseket meg lehetne akadályozni az­zal, ha a csapatvezetők fele­lősségére több csapatnak ad­nának ilyen vonókészüléket. A MŰSZAKI FELTÉTELEK nem kielégítő biztosítása mel­lett nem megfelelő a verseny- agitáció sem. Győri Bertalan, a szakszervezeti bizalmi el­mondotta, hogy ő rendszeresen eljár a bizalmi-értekezletre, ott el is mondja a verseny min­den követelményét, csak ép­pen módszert nem adnak azok végrehajtásához. Azaz nem kapnak megfelelő érveket. Pe­dig a verseny során ezek az érvek lennének hivatva a dol­gozók aktivitását fokozni. Len­ne is mivel érvelniök, mert vannak ott jó elvtársak, akik jó munkájukkal több pénzt ke­resnek, többet tudnak adni fe­leségeiknek és több volt a hű­ségjutalmuk is. Ezenkívül fog­lalkozhatnának a szénbányá­szatnak, az ipar és a társada­lom fejlődésében betöltött sze­repéről A versenyagitációt nem­csak a szakszervezetnek, ha­nem a párt-alapszervezetnek is segítenie kell. S ennek a tudatnak kell jellemeznie a jövőben az üzemi szervezetek életét és tevékenységét. Az új versenyszakaszban a dolgozók között a vállalásaik teljesítésé­re való mozgósítást kell előtér­be helyezni. Ez nemcsak Ka­talin II, bányaüzemre, hanem Kossuth-táróra is vonatkozik. A JÖVŐBEN sokkal többet foglalkozzanak a dolgozók problémáival. A tervismertető és termelési értekezleteket használják fel arra, hogy műszaki vezetők ismerkedje­nek meg a termelés problé­máival és küzdjenek a hiá­nyosságok felszámolásáért. A szakszervezet bizalmijai és a párt népnevelői segítsenek a hiányosságok feltárásában és fokozottabban harcoljanak a dolgozók aktivitásának kibon­takozásáért. Harcoljanak az aprónak látszó hibák ellen is: Például az aknában nincs kötszer. Hogy a megsérült bá­nyászokat bekötözhessék, ki kell menniök a bányából; vagy pedig a bányászok vala­mennyien hazulról hoznak vi­zet magukkal, mert a bánya ezt sem biztosítja számukra. És még sok apró dolog van, amelyet észre kell venni, mert különben ezek is hátráltatják a verseny ütemét. Ezek pedig nem egyszerűen műszaki fel­tételek: ezek a szocializmust versenyben építő emberről va­ló mindenirányú gondoskodás egységes problémái. Ha ezeket a feladatokat a párt és a szakszervezet veze­tői, valamint műszaki vezet"! megszívlelik, a jövőben biz­tosítják a munkaversenyhez szükséges feltételeket, nevelik a dolgozókat és nem hallgat­ják el a termelésben elért eredményeket, hanem felhasz­nálják azokat a versenymoz- galom kiszélesítéséhez és fel­lendítéséhez, e két üzem is be­leszólhat a „November 7"-ak- na címért indított verseny el­sőségébe. Kökényest Béla Sörösüvegek gyártásával készül 3 "üretre a Salgótarjáni Övén»’ ■”.ürf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents