Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)

1955-10-01 / 77. szám

1955. október L SZABAD AOGBAD 3 » beadási kötelezettséfiépek, a traktor sem. 1 ..^iivai ciivezeu mivel noz­Ez «v elején a.. Vasön töd-c- és Tűzhelygyárban azzal a fel­adattal bízták meg Szabó Béla JZflBflö NÖGRftD, Maga az élet érve! a szövetkezet ügye mellett Munkabeosztásomnál fogva •p^kat foglalkozom a saócsiányi jaj ás termelőszövetkezeteiheji ügyes-bajos dolgaival Újabban örömmel tapasztalom, hogy ter­melőszövetkezeteink egyre nép­szerűbbek: járásunkban is mind több és több, eddig egyé­nileg dolgozó gazda választja most már a közös gazdálkodás útját Ennek eredményeként a járás szövetkezeteiben, jelenleg 461 család dolgozik 506 taggal és 5996 kh földön. A fejlődés okát mindenek­előtt abban kell keresnünk, hogy a dolgozó parasztok lát­ják, mennyivel több lehetősé­gűk, mennyivel jobb körülmé- r.yjeik vannak a termelőszövet­kezeteknek a többtermelÉshez, mint az egyénieknek. Mert a tsz-tagok lényegesen többet | termelnek, mint az egyéniek! Amíg például a szécscnyi san­dáknak őszi búzából 10,7« má­zsa, őszi árpából 14 holdankóniti átíbE^ermesük, addig a II. Rákóczi Ferenc TSZ-nek 15 01 mázsa őszi bú­zája és 21,22 mázsa őszi árpája termett holdanként. Nagylócon az egyéniek átlag­termése őszi árpából 14,65 má­zsa, a termelőszövetkezete vi- szint 20,48 mázsa volt. Var- sányban a Dózsa TSZ-nek 12,52 mázsás termésátlaga volt őszi búzából, az egyéniek 8,96 má­zsás átlagával szemben. Endre- falván az egyéniek átlagosan 5 mázsa rozsot vágtak le egy holdon, ugyanakkor a Béke TSZ tagjai 10,12 mázsát arat­tak holdanként. S így folytat­hatnánk tovább az átlagok ősz­ébe h asonlít ását, amely minde­nütt a termelőszövetkezetek, a nagyüzemi gazdálkodás es munkamódszerek mellett ér­vek l>e a jövedelmek, a kereset összevetése is sok dolgozó pa­rasztot meggyőzött már arról, hogy érdemes belépni a sző­ve kezeibe. Az elmúlt év zár­számadásakor például kiderült, hogy a zsuny pusztai termel ő- szö vetkezettjein a Herceg csa­lád 40 000 forintos jövedelemre tett szert egy év alatt. Ugyan­akkora család Czimer Jánosé is Hollókőn, de ők mint egyéni­leg gazdálkodók 12 000 forintot kerestek mindössze. Az idei elől egosztás azután még inkább megváltoztatja az aa-ínyt a szövetkezetek javára, varsányi Dózsa TSZ-ben például Kelecsényi János csak ■búzából 26,40 mázsa. Bárány István pedig 22 mázsa előleget kapott. S amikor az egyéni gazdák a tsz-tagok jövedelmét vizsgálják, azt sem felejtik el hogy a 'kapott termény, kész' pénz stb. tisztán megmarad tsz-tagoknál, mivel sem adóra beadásra vagy egyéb hasonló tartozás rendezésére nincs gondjuk. Maguk a számok bizonyíta nak, maga az élet érvel tehát a szövetkezés ügye mellett Milyen jó, hogy nekünk, szer­vezőknek, éppen a szövetkeze­tek jó munkájára és szemmel- látható fejlődésükre lehet hi­vatkoznunk, mint megcáfolha­tatlan bizonyítékokra! Tóth Endre tsz-csc portvezető Szécsény. Jelentős újítások, ésszerűsítések megyénk üzemeiben A termelékenység növelé- sével csökkentjük az áruk előállítási költségét, amely nagyban kihat a do go­zók életére is. A technika fej­lődésével, a termelés növelé­sével nagyobbak a kereseti le­hetőségek, ugyanakkor olcsób­bak az áruk. Nem közömbös tehát, hogy dolgozóink hogyan foglalkoznak a termelékeny­ség emelésével különösen most, amikor pártunk fokozottabb jelentőséget tulajdonít ennek, és üzemi pártszervezeteink elé legfontosabb feladatként állí­totta a technika fejlesztését, a dolgozók aktivitásának, alko­tó erejének minél naigyobb- mérvű kibontakozását. Százezer forint cs 50 tonna anyag megtakarítás egy javaslat alapján Szorgalmasan szántanak, vetnek Kisbárká nyban Örömmel jelentem, hogy községünkben. Kisbárkányban, minden dolgozó paraszt eleget tett. Egyetlen zottünk. s azt hiszem, erre méltán büszkék lehetünk! E hónap közepén fejeződött be a cséplés. azóta gyors ütem­ben haladnak az őszi mező- gazdasági munkák. Kihordtuk a trágyát a földekre, vető­szántást végeztünk, sőt folyik már az őszi árpa. rozs és a búza vetése is. Munkánkhoz igen nagy segítséget kaptunk a gépállomásoktól. Nálunk. Bede-Borókáspusztán. két trak­tor éjjel-nappal megállás nél­kül szántja az egyénileg gaz­dálkodó parasztok földjét. Az egyik traktor a Szécsényi, a másik a Pásztói Gépállomás­ról jött segítségünkre, bizo­nyítva ezzel, hogy pártunk és kormányunk minden támoga­tást megad a mezőgazdasági -dolgozóknak. Most újabb kéréssel fordu­lunk a Szécsényi Gépállomás­hoz. Arról van szó, hogy több gazdatársunknak lesántult. Vagy hasas a tehene. Ezek a jószágok nem képesek a trá­gyát három-négy kilométerre kivontatni. De nem szállíthat trágyát zánk. Azt szeretnénk, ha gépállomás küldene pótkocsit, így a traktor nappal szánthat­na, éjjel pedig trágyát hor­dana. Így gyorsabban földbe jutna a vetőmag, ezáltal bizo­nyára erősen megjavulnának a jövő évi terméskilátások. Néhány szóval beszámolok családi versenyünkről is. András fiam, a traktoros, na­gyon iparkodik, s én sem aka­rok elmaradni az őszi munká­val. miután a beadásban jó eredményt értem el. Még nem tudjuk, ki lesz az első. And­rás a napokban tréfásan kije­lentette, hogy: „A családi ver­seny győztese a mama, aki annyi pénzt kapott, hogy telje­sült régi kívánsága, megve- hette 963 forintért a szép, ró­zsás tűzhelyet a földművesszö- vetkezetben“. Én csak moso­lyogtam a gyereken — pedig alighanem igaza van! Magulya István, Kisbárkány, Bede-puszta. Miért nem szállítják le a műtrágyát a kutaséi termelőszövetkezetnek? Termelőszövetkezetünk felis­merte a többtermelés jelentösé- get, ezert azon iparkodunk, hogy <‘„A,w,a!,szerübb agrotechnikai es eljárások segltsé­Ifral f!.1™“- dúsabbá í?gy,ik kdjeinket. Ehhez - többek kijött A- megfelelő 5geayl1SP ma»rágya f/szük pp,et ezért négyéves ‘nagvthhSU^ ‘,a most elsöfzben rendehünk -'lségü műt>’ágyát baPa4agvnrm?t, fosztó szerv balassagyarmati rirendeltségétől. Jó£őreeSm^,e'f,'?í kellő időben, benne ho«8kÜIdtífr 3 bíztunk clesen megérVezi^ reü" az eIőIrásokna< rncefétií«!^ még a vetés '«egkezefése Piőtt két héttel széts**htatiu'f » Ú gyát a földeke, sellett tapasztalni^ S 'ágosan hosszúra lyúlt a^ára’ -ozási Idő. A mütráj^a nég most sem érT^e^^e'3 /edlg már minden erőnkkel' ftnünk kellene. Hetek óta sürl ,itjuk hol személyesen, n0i .fonon. vagy írásban n. ‘, ‘ tilaseagyarmati kirendeltségtől and a trágya átadására ilp,z is felsctoldl földművesszövi, zetnél. de hiába. „Jön mi­:fnT°Hra az ***■■■ Intézked- • ■ln'c. már az ügyben Már zsupán vagonra kell várni” — csakd°kitérék' de ügy látszlk- ez ;fea,k k *eréa az egyenes válasz ciasztaTtnk ÍS mindiS nem ta- ioina k' hogy Intézkedtek Elérkezett a búza vetésének Ideje és mind a kutaséi „Béke útja TSZ”, mind a környék többi termelőszövetkezetei kény­telenek műtrágya nélkül földbe tenni a vetést, csak azért, mert az illetékes szervek nem tudnak, vagy nem akarnak eleget tenni a megrendelésnek. Véleményem szerint nem ez a helyes útja a termelőszövetkezetek segltésé- nekl Kérem a balassagyarmatia­kat. hogy szavak helyett most már valóban Intézkedjenek! Petor Mihály, a kutasói „Béke útja TSZ" elnöke Makai György: HOL A NAGYOBB ERÓ? Az Országos Béketanács „Ml van a nagyvilágban?” című kül­politikai füzetsorozatának leg- úiabb száma Makai György írá­sát tartalmazza: „Hol a nagyobb erő?” címmel. A füzet az Impe­rialista „erőpolitika” bukásának okait elemezve megmutatja azo­kat a nagy jelentőségű változáso­kat, amelyek az utóbbi évek so­rán a két tábor erőviszonyaiban a béketábor Javára bekövetkez­tek. A 64 oldalas könyvecskét csak- nem 62 kép, térkép és grafikon dluszb-álja. Kapható a városi, kerületi és községi békebizottsá- tovább - hírlapárusoknál, I 1.50 forintos áro.n, | Váraljai László és Vrana Gyula Az Acélárugyár dolgozói is sok jó javaslatot nyújtottak be. Ezek közé tartozik Váral­jai László és Vrana Gyula mű­szaki dolgozók javaslata is. Már régen gondolkoztak azon, hogyan lehetne a gereblye gyártásánál a jelenlegi 275 százalékos anyag betétsúlyt a technológia megváltoztatásával lecsökkenteni. Hosszú idő után rájöttek, hogy a gereblye gyártása — amely eddig me­leg technológiával folyt — hi­deg technológiai eljárással is történhet. Ez a művelet sok­kal előnyösebb, mint a nagy betétsúlyból induló meleg technológiai gyártás. Jelentő­sége abban van. hogy a gyár­tás az eddigi 6 milliméteres vastagságú és igen nagy terje­delmű. tehát lóval súlyosabb lemez helyett egy 4 milliméte­res lemezből (130 százalékos betétsúlyból) indulna ki úgy, hogy a kivágásnál a foghúzá­sokat is kihasználnák, vagyis majdnem hulladékmentesen kevesebb súlyból két gereblye készülne. A kísérletezés most folyik. Ezzel a technológiai el­járással a gerebly©gyártásnál évente 100 000 forintos megta­karítást, illetve mintegy 50 tonna any agmeg t akarí t ás t le­het elérni. Nyolcszoros teljesítmény - könnyebb munkával Puskás Lajos elvtársakat, hogy gépesítsék a lemez’-aka- tosműhelyben készülő, nehéz fizikai munkát igénylő 283-as és 286-os Luna tűzhely víz­medencéjének gyártását. Meg­bízatásukat megoldották. A ré­gi készülék helyett — melyen nehéz fizikai erőkifejtéssel 8 óra alatt legfeljebb 500 dara­Szabó Béla bot tudnak egy típusból, pél­dául a 286-osból gyártani —, olyan ikergépet készítettek, amelyen mindkét típusu me­dence egyszerre gyártható. Az újonnan készült gép teljesít­ménye a régi 500 darabbal Puskás Lajos szemben egy-egy típusból 4000—4200 darab. Emellett a dolgozók fizikai erejét csupán addig veszi igénybe, amíg a 30—40 dekagrammos lemezt a hengerre helyezik és a gépet eg> kapcsolással megindítják. A gép a húzási műveletet a továbbiakban teljesen egyedül végzi minden további beavat­kozás nélkül. Majd mikor a darab elkészült a kész méret­re. a gép automatikusan meg­áll. Ez a gép már teljesen ki­zárja azt a baleseti veszélyt Is. amely a régi készülék haszná­latakor fennállt. A vízmedence fenekelését olyan készülékkel végzik. amely egy oszlopos fúrógépre szere.hető. Ez a művelet körül­belül 1,5 percre csökkenti le mindössze az elikészülési idejét. A varrathegesztéshez tartozó mellékmüveietek így teljesen elmaradnak. Zsiiiai László négyszeresre növelte a féktuskók élettartamát Zsidai László lakatos — aki a kisterenyeá, bánya-üzem gép­műhelyében dolgozik — már többször gondolkozott azon: hogyan lehetne a viüanymoz- donyok féktuskóit tartósítani. Ugyanis 6—7 nap leteltével mindig cserélni kellett azokat, márpedig nehéz és fáradságos munkát követel a féktuskók átszerelése, gazdaságilag is hátrányos. Ezért a közelmúlt­ban sikerült kidolgoznia egy új eljárást. Javasolta a vil- l-anvmozdonyok féfetuskóinak leedzését. A javaslatot kipróbálták. A féktuskókat Moll-kemencék- ben vörösmelegre fe'.melegítet- ték és a súrlódó felületet víz­be mártották. Az új eljárással sikerű t elérni, hogy a féktus­kók most már nem 3—4 napig, hanem 14 napig is eltartanak. Ez előreláthatólag egy évben mintegy 20 500 fc-rint megta­karítást eredményez. Az újí­tást már alkalmazzák s eddig panasz nem érkezett ellene. liíenliöinyitctték a hmcksf-üílóst a Zagyvapálfalvi Üveggyárban A Zagyvapáifaivi 'üveggyár­ban a homokozás és a homok­kal telt csillék tárolóhelyre való szállítása eddig nehéz fi­zikai munkát igényelt. A mo­sott. vizes homok súivos emel­lett a csillékből kihulló homok lerakódik a sínekre amely még körülményesebbé teszi a munkát. A vállalat vezetősége most egy függőpályát készí­tett. amelyen egy ember köny- ncyen eltolja a homokkal meg­rakott csillét. (A régi mód- a csille tolása két em­ber megfeszített munkaerejét vette igénybe.) Ugyancsak nagy előnyt je­lentett Fogarasi Ferenc és Garamszegi Tibor újítása is. A homokszárítóból a száraz homokot a keverő re — mint­egy 100 méteres távolságon kellett csillézni. Ez két dolgo­zót kötött le. Fogarasi és Ga­ramszegi elvtársak egy csőből álló lengőcsúszdát építettek, amelyet egy sebességcsökken tővel önműködő villanymotor hajt meg. A meghajtott kerék körhagyója előre és hátra kényszeríti a csőcsúszdát. A ho­mok kanalas elevátorral kerül fel a csúszdába, majd a csúszda előrelökése foytán előrecsu- szik az elkészített beton táro­lóba. Ezzel az újítással 30 725 forintos évi megtakarítást ér­tek el. ^ gyárban több újítás ki­vitelezés alatt van, s hogy újítások számát még nö­veljék. október 10-től 15-ig újító hetet tart inak. HÍREK A PALOTASI MÁJUS 1, Termelőszövetkezetben 50 hold cukorrépából már 10 hoidon elvégezték a szedési munka« kát. ★ MÁR ZÖLDEL az őszi árw pa a lőrinepusztai Dimitrov Termelőszövetkezetben. A ter­melőszövetkezetben eddig 20 hold őszi árpát. 60 hold ro­zsot vetettek el és hamarosan elkezdik a 40 hold őszi búza vetését is. tr UJ KERÉKPÁRTIPUS min­tapéldánya készült el a Rákosi Művek Kerékpárgyárában. A* új kerékpárt széles gumival szerelik fel, ezáltal a vasta­gabb kerék nagyobb te. hét bír el és nem süpped le a homo­kos talajon sem. ★ KÉT HÉT MÚLVA megkez­di halastavából a víz leengedé­sét a diósjenői Tolbuchin TSZ. A próba halászat azt mu­tatja, hogy a halak átlagos sú­lya másfél kiló. A szövetke­zet tagjai 60—70 múzsa halra számítanak. ★ 54 HOLD BÚZÁT, 109 hold őszi árpát és 29 hold rozsot vetettek el a pásztói járás ter­melőszövetkezeteiben szep­tember hó 29-ig. ★ 3143 HOLDAT szántottak fel megyénk gépállomásai őszi vetések alá és 656 holdat tavaszi vetések alá. A leg­jobb gépállomás az érsek vad­kerti, amely szántási tervét 35.5 százalékra teljesítette. ★ 30 HOLDON ŐSZI ÁRPÁT, 4 holdon rozsot és 3 hold bí­borhere vetés-ét fejezték be az érsekvadkerti Tartós Béke Termelőszövetkezetben. ★ KIVÁLÓ TELJESÍTMÉNYT ÉRT el a salgótarjáni állomá­son Sándor Pál szolgálattevő és brigádja, valamint Gyön­gyösi András tolatásvezető én csapata, azzal, hogy fajlagos kocsimozgatási tervüket — a szovjet siktolatási módszer alkalmazásával — 107 száza­lékra teljesítették — írja leve­lében Hidvári István levele­zőnk. ★ 155 HOLDON végezte el a vetést a tolmácsi gépállomás. Jól haladnak a tolmács iák az ősziek alá való szántással is. Eddig 655 holdat szántottak fel. ★ 15 HOLD ősziárpát és II hold rozsot vetettek el, az ipolytarnóci Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. * 30 HOLDON végezték el a búzavetést a kutasói Búzaka­lász Termelőszövetkezetben. ★ MEGKEZDTÉK az őszi bú­za vetését a salgótarjáni járáa dolgozó parasztjai. Szeptem­ber 29-ig mindegy 40 holdon vetettek el őszi búzát. ★ KÜLÖNLEGES CIGARET­TÁT készítenek a századik magyar—osztrák labdarúgó­találkozóra és azt a találkozó napján, október 16-án kezdik árusítani. Foglalkozzanak többet a vasutas-fiatalokkal! A salgótarjáni állomás vasutas dolgozóit nagy feladat elé állítja az őszi csúcsforgalom. Dolgo­zóink lelkes munkája, öntudatos Ugye csinos épület? Ez Vamyarc község új óvodája Államunk 484 000 forintból építette. Szegény vanyarci óvodások még sem örülhetnek neki, még sem járhatnak ide, mert a terményforgalmi vállalat is csinosnak találta. Olyannyira, hogy kisajátította és tele ön­tötte gabonával. Vajon meddig hagyják még terményraktárnak a vanyarci gyerekek szo­morúságára ezt a szép épületet. erőfeszítése szükséges ahhoz, hogy a szállíttató vádiatokat késedelem nélkül, pontosan ki­szolgáljuk. Dolgozóink közül so­kan érnek el kiváló eredménye­ket. Sándor Pál forgalmi szolgá­lattevő és brigádja, továbbá Gyöngyösi András tolatásvezető és csapata fajlagos kocslmozga- tási tervüket 107 százalékra tel­jesítették. az élenjáró szovjet siktolatási módszer alkalmazásá­val. Tapasztalataikat. munka- módszerüket dolgozótársaiknak Is átadták, ezzel Jelentősen elő­segítették az állomás Jó munká­ját. Most még arra lenne szükség, hogy a fiatalok is tevékenyeb­ben kapcsolódjanak be a munká­ba. Egyelőre az ifjúsági munka elég gyengén megy nálunk. Van ugyan DISZ-szervezet, de ez nem sokat tesz. Ha alaposabban meg­vizsgálnák és az eddiginél job­ban segítenék a szervezet mű­ködését. bizonyára állomásunk hamarosan dicsekedhetne a a DISZ-tagok kimagasló ered­ményeivel is. Hfdvárl István Salgótarján, állomás

Next

/
Thumbnails
Contents