Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)
1955-10-01 / 77. szám
A haza javára, a maguk hasznára jegyeznek megyénk dolgozói Példamutatóan jegyeznek a népfrontbizottsági tagok A salgótarjáni pedagógusok 200 ezer forintja Igazán szép példát mutatlak a megye összes pedagógusainak Salgótarján város nevelői. Messze túljegyezték azt az összeget, amit népünk joggal elvárt tőlük, mint anyagi hozzájárulást ahhoz, hogy iskolahálózatunk, az iskolák felszerelése, a nevelők anyagi körülményei, lakásviszonyai stb. az eddiginél is gyorsabb ütemben javuljanak. Több mint 200 ezer forint államkölcsön jegyzés sei járulnak hozzá ennek és a többi lelkesítő feladatnak a megvalósításához, ezzel 35 százalékkal túljegyezték azt az összeget, amit a helyes arányok betartása érdekében számukra megjelöltek. 3200 forintot jegyzett a Pásztor kubikos-brigád A Nógrádmegyei Építőipari Vállalat Nagybátony bányavárosi építkezésének irodájában már ott feküdtek a gyűjtőívek, s rajta Sulyok István kőműves 500 forintja, Lániárt László kőműves 450 forintja, Majoros József anyagkezelő 600 forintja, de az építkezés dolgozói 30 százalékának a neve, s jegyzett összege, amikor Pásztor Antal kubikos brigádvezető mosolygós arccal lépett be az irodába. — Nálunk is kint voltak ■ a jegyzésgyűjtők, de úgy gondoltuk, hogy majd közösen megbeszéljük, aztán bejelentjük a jegyzésünk öszegét — mondja. Azután egymás után diktálja be a brigád tagak nevét: Balázs Bertalan, Rigó Ferenc, Erdélyi István, ifj. Erdélyi István, Szuhíámyi János és Pisák Bertalan. Mindannyian egyhelyről, Riimóc községből valók, egy brigádba tartoznak, együtt laknak és együtt veszik ki részüket a bányaváros építésének nagy munkájából. A brigád teljesítménye rendszeresen meghaladja a 150 százalékot. Most együttesen 3200 forintot jegyeztek, hogy termelési eredményeiken kívül anyagilag is támogassák az egész dolgozó nép egyre szebb és boldogabb életének kialakítását. A Bányagépgyárban a fiatalok az elsők... A Zagyvapálfailvai Bányagépgyár TMK műhelyében az utóbbi időben az étkezési szünetben Máthé Mihály lakatos sokat beszélt a fiataloknak a gyár fejlődéséről, az egyéni dolgozók és az egész társadalom közös ügyéről A békekölcsönjegyzés első óráiban Baranyai László DlSZ-titkár példáját követve minden fiatal lejegyzett. Halmos! Ferenc ezen a délelőttön nem volt munkában, de bejött az üzembe, hogy ne hiányozzon ő sem a többiek közül és 700 forintos jegyzésével eleget tiegyen kötelességének. Tavaszi László ifjúmunkás esztergályos az elmúlt évben 200 forintot jegyzett, de most a többi fiatalok lendülete őt is magával ragadta és 700 forintot írt a jegyzésgyűjtő ívre. A TMK részlegnél dolgozó tíz fiatal között megtalálható Kö- vesügeti István 15 éves ipari tanuló neve is. aki egyébként az Intézet legjobb tanulója címet is elnyerte szorgalmával. A könyvtárban... Kedden reggel alig tíz perccel a nyitás után már a Megyei Könyvtár minden dolgozójának aláírása ott szerepelt a jegyzési ivén és előtte a jegyzett összeg, amely tanúságtétel a béke ügye mellett, munkájukon kívül anyagi hozzájárulás békés építő munkánkhoz. Jó példával a könyvtár vezetője Illek József járt elöl, aki 1700 forintot, a teljes havi fizetésének megfelelő ősz- szeget jegyzett. Nem maradtak el aztán a könyvtár dolgozói sem. így például Jeszenszky Miklós 1420 forintos fizetés mellett 1500 forint. Juhász Lászlómé, akinek 786 forint a fizetése 550 forint. Abonyi Júlia 968 forintos fizetése mellett 800 forint békekölcsönt jegyzett Lelkesen tesznek eleget a békekölcsönre való felhívásnak az egész megyében a népfrontbizottságok tagjai. Az első napon 32 megyei népfrontbizottsági tag az elsők között tett eleget a Miniszter- tanács felhívásának és 41 G00 forintot addott kölcsön államunknak. Különösen kitűnt a jegyzésben Lizsnyányszld Antal főmérnök a Salgótarjáni Acélárugyárban, aki 6500 forinttal járult hozzá a kölesönjegyzés sikeréhez. Majdnem minden megyei népfrontbizottsági tag részt- vesz a jegyzésgyűjtésiben és mielőtt ehhez a szép feladathoz fogták volna, ők maguk mutatták meg, hogyan jegyez, aki igazán akarja a békét, hazánk békés építő- munkájának sikerét A járási, falusi népfrontbizottsági tagok követték is a jó példát. Több mint ezren vesznek részt a jegyzésgyűjtésben, de mindannyian előbb maguk írták nevüket a jegyzési ívre. Hogy a sok példa közül csak egy párat említsünk: Pásztor Jenő, a balassagyarmati járási népfrontbizottság elnöke 3300 forintos jegyzésével szép példát mutatott az egész járás népfrontbizottság tagjainak. Végh Benedek berceli állatorvos 3200 forintot, Tóth László csitári dolgozó paraszt 500 forintot, Basa István államügyész 1900 forintot, Somogyi Kszter herencsényi óvónő 800 forintos fizetése mellett 1000 forintot, Szántó Imrémé, a balassagyarmati ruházati KTSZ dolgozója, akinek 800 forint a fizetése, 900 forint békekölcsönt jegyzett. A balassagyarmati városi népfrontbizottság tagja, a tsz elnöke, Csányi István példamutató jegyzését — 1400 forintot — követték a tsz- tagok is. Kedden délelőtt fél 10-re a tsz minden tagja lejegyzett. Mindannyian 300, 400, 500 és 600 forintot kiürítenek, egyenként először 1800 forintot jegyeztek a gyűjtőívre. S jóformán még egy p>erc sem telt el, hazafias érzésük újabb elgondolást váltott ki belőlük. — Javítsák csak ki 2000-re. De mind a kettőinkét — szólt Gecse elvtárs. Ezalatt már Kazinczi Bordás László kezében is ott volt a gyűjtőív. Leguggolva, térdére téve a gyűjtőívet a neve után 3000 forintot írt. Azután Sípos Károly kezébe került a ceruza. S miközben az ő 2600 forintja is a gyűjtőívre került, a csapat legfiatalabb tagja Kazinczi Gábor derűsen megjegyezte: „Csak vastagon Sipos elvtárs, téged úgyis mindig keringet a szerencse. Amikor a Kazinczi csapat lejegyzett, még az a gondolat foglalkoztatta őket, hogy jegyzett forintjaik mellé minél mérnök 3000 forintot, a körletvezetők 2100 forintokat jegyeznek. Az irodai dolgozók is túljegyezték előirányzatukat, köztük olyan is,' mint Nagy Valéria, aki most került ki az iskolából, s üzemünknél mint szakmai gya- korlatos dolgozik. Azok a dolgozók, akik a munkában és egyéb területen is élenjárnak az év többi napjain, úgy most ezekben a napokban is példát mutatnak. A Benfcő Lászlók, a Garas Pisták, a Csirke Lajosok és a többi kiváló dolgozók ezekben a napokban is példát mutatnak és harcot folytatnak dolgozó társaik felvilágosításáért. De beszélni kell azokról is, akik megfeledkeznek arról, hogy mit nyújtott a nép állama eddig számukra. Nem egy bárnai dolgozó megfeledkezik arról, hogy hóban, sárigen lelkes hangulatban és nagyon szép összegekét jegyeztek a falusi népfrontbi- zottsáigi elnökök is és tagok is. Bér községben Sanika János a népfrontbizottság elnöke, dolgozó paraszt 800 forintos jegyzésével birta követésre a tagokat, az államkö'.- csönjegyzésben is egységes kiállásra, az egész község dolgozóit. Málóczi József dolgozó paraszt, a népfrontbizottság tagja sem maradt el mögötte, 600 forintot adott kölcsön államunknak. Ugyanígy jegyzett Csécsén Hényel Miklós, Csorba János pedig 500 forintot. Romihányban Száraz István népfrontbizottsági tag is ugyanilyen összeggel járult hozzá a jegyzés sikeréhez. Hekli János tolmács! dolgozó paraszt 800 forintos jegyzéssel jár az élen, Nézsán pedig Fadóczlci József dolgozó paraszt 700 forintos jegyzéssel. Mindannyian a népfrontbizottság tagjai. „Mi is egyetértünk népünk célkitűzéseivel“ láttam hazánkat romokban, kifosztot- tan, reményevesztetten. Szomorú volt az ország, magam is azt hittem, kell fél évszázad is az újjáépítéshez. De aztán láttam az elmúlt tíz esztendő alatt, hogy nemcsak begyógyultak a háborús sebek, hanem sokkal szebb lett minden. A hatalmas új építményekben, üzemekben vidáman folyik a munka, lüktet az élet mindenütt. Megváltozott, nagyon megváltozott a mi országunk! Életerős, magabiztos, művelt, magának dolgozó nép váltotta fel a hajdani görnyedt, fásult, kizsákmányolt tömegeket. A hároméves és az ötéves tervek megváltoztatták a tájakat is, bőven termővé lett a föld, szép, új lakóházak, épületek vannak az egykori cselédházak helyén, rizstáblák virítanak a szikesek helyén, gépek segítik a parasztságot nehéz munkájukban, mezőgazdaságunk kezd lépést tartani szocialista iparunkkal. Jó minőségű iparcikkeink vannak, rongyos embert nem látunk, munkanélküli el sem képzelhető. De nincs helye felsorolni itt mindazon változást, ami bizakodóvá tesz mindnyájunkat. Minden jót, ami felszabadulásunk óta bennünket c:t, pártunk és kormányzatunk bölcs vezetésének köszönhetünk. Ez ad lehetőséget, hogy mind könnyebbé, szebbé váljon az életünk. Fel is sorakozunk mögé teljes erőnkből, becsületesen végezve munkánkat, felvilágosítva a türelmetlenkedőket, leküzdve a belső ellenséget. Mi, orvosok, egészség- ügyi dolgozók, ugyancsak szívvel-lélckkel végezzük megtisztelő munkánkat: népünk egészségének megóvását, biztosítását, a. betegek gyógyítását. Kormányzatunk az elmúlt évben rendezte ez egészségügyi dolgozók fizetését, dolgozó népünk is egyre növekvő megbecsülést tanúsít irántunk. Éppen ezért szívesen járulunk vezetőink terveihez anyagi támogatással is. Pártunk és kormányzatunk felszólított bennünket a Hatodik Békekölcsön jegyzésére. Tudjuk, új ötéves terv előtt állunk, új létesítmények épülnek egészségünk megóvására, tökéletesedik a meglévők felszerelése, javulnák munkakörülményeink, életszínvonalunk emelkedik a fogyasztási javak fokozott és egyre jobb minőségű termelése által. Mi, egészség- ügyi dolgozók is tudjuk kötelességünket, erőnknek megfelelően bekapcsolódunk a köl- csönjegy zésbe, ezzel is kimutatva, hogy egyetértünk népünk célkitűzéseivel. Én, a magam részéről 5000 forintot jegyeztem. Jó szívvel adom és az a kérésem, fordíttassék ez az összeg is dolgozó népünk javára, békés életünk megvédésére, a mi és gyermekeink jövőjének szilárd megalapozására. dr. Dobos Imre, igazgató-főorvos, Városi kórház, Balassagyarmat KAZINCZI LÁSZLÓ 3000 FORINTOT ADOTT A HAZÁNAK A szurdoki bányaüzem bejárata előtt kifüggesztett versenytábla azt hirdeti, hogy Pintér Mihály kicsi csapa la 138, Kazinczi Bordás László csapata 134, Radics János ce- redi csapata 124 százalékos tervteljesítéssel segíti a haza ügyét. A jó termelési eredmények mellett azonban a szurdoki üzem dolgozói köl- csönjegyzésükkel is hi*\.t tesznek a haladás ügye melletti kiállásukról. Már torán a délelőttösi szak mintegy 120 ezer forintot írt a gyűjtőívre. A délutánosáak meg egy fél órával a leszállás előtt megjelentéit a bejáratnál és a délelőttösi szak példáját követve tovább gyűltek a szurdoki bányászok kölcsönadott forintjai. Gecse Vilmos és Tudák János külszíni dolgozók, akik naponta 100—100 csillét is Bízunk bányászainkban. Margittárón nem egy dolgozó a kormány által megadott irányelveken túl is jegyez. Csülke Lajos például 800 forint helyett 1600 forintot jegyzett. (Felesége az előirányzott 400 forint helyett 700 forintot. Kovács Bertalan, üzemünk új dolgozója 2500 forintot jegyzett. Élenjárnak a békekölcsön jegyzésben a DISZ-brigádok is. Az elsőként az üzem egyik legjobb DlSZ-brlgádja, a Benkő-bri- gád jegyzett le és maga Benkő elvtárs az előirányzott 1500 forinttal szemben 1700 forintot jegyzett. A fizikai dolgozók mellett és velük szorosan karöltve a műszaki dolgozók is példásan kiveszik részüket a kölasön- jegyzésből. Simon Ernő üzemvezető 4000 forintot jegyzett az előirányzott 3000 forinttal szemben. Harmos Mihály főtöbb terven felüli szenet adjanak a hazának. — Csúszda kellene — mondja Kazinczi Bordás László csapatvezető. — Egy jó csúszdával megdupláznánk jelenlegi termelésünket. Ezelőtt egy csúszdával négy földtö- résen is dolgoztunk egyszerre. Akkor a napi termelésünk 40, sőt 60 csillére is fölment. Bennünk meg van minden akarat, csak az üzemvezető segítsége kell..; A gyűjtőívek még egyik kézről a másikra jártak, amikor Kazinczi bordás László csapata kormányunk felhívásának eleget téve „jó szerencsét“ mondott és elindult a feketén tátongó bánya bejárata felé. Bent a föld mélyében bányász társaival együtt szintén nagyon fontos hazafias kötelesség teljesítésének gondja várja őket. ban, fagyban mennyit kellett gyalogolniuk, hogy munkába eljussanak. Ma aránylag kényelmes autóbuszokon szállítják munkába és haza a dolgozókat. Megfeledkezik olyan is a múltról, mint Lengyel elvtárs, a forgácsi üzem aknásza Népi demokráciánk átlag 2000 forinton felüli keresetet biztosít számára és ennek ellenére csak 400 forint békekölcsönt akar jegyezni. Népnevelőink előtt, s a jegyző párok előtt az a feladat áll, hogy az ilyen és ehhez hasonló dolgozók között felvilágosító munkát folytassanak és mutassák meg nekik a helyes' utat. Bízunk üzemünk dolgozóiban, fiatal és öreg bányászainkban, hogy mint annyiszor, most is élenjárnak és példát fognak mutatni. Barta Róbert Tudják, miért jegyeznek a nagyorosziak Valamennyi község Lakói elhatározták már, hogy a békekölcsön visszamardt összegét mire fordítják. A nagyorosziak úgy döntöttek, hogy megjavítják a falu megrongálódott útjait. A Béke utcát kikövezik, a Kossuth és Dózsa György utat is rendbe- hozzák. Orosziban 82 népnevelő, tanácstag, DISZ-fiatal és MNDSZ-asszony járja a falut, viszi házról házra a jegyzésgyűjtő ívet. Nagyoroszi eddig is sokat kapott már az államtól. És tudják a falu lakói, hogy jegyzésükkel azt segítik elő, hogy még többet kapjanak. Nemrég adták át a fél millió forintos költséggel épült új iskolát. Bölcsődéjük 1953- ban 70 ezer forintos költséggel épült, öt szivattyús kutat kapott a falu. A kultúrotthon fenntartására évente 26—. 27 000 forint jut. A népnevelők mindezt elmondják, amikor kimennek a jegyzésgyűjto ívvel. De szó esik mindig arról is, amit még csak ezután kap a község. 56-tól például már baromfikeL. tető állomással büszkélkedhetnek a nagyorosziak. A négy keitetőgép egyenként 10—10 ezer darab csibét keltet ki. Nagy hasznuk lesz tehát a község lakóinak a baromfitenyésztés bői. És amikor a falu lakói Kapás Miklós, Magyar Sándor, Hagyó Pál, Gaál János a jegyzésgyűjtő ívre írták a nevüket és melléje 300 forintot írattak, mindez eszükbe jutott. Eszükbe jutott, amit 45- től kapott a falu és látják azt is, amit a békekölcsön- jegyzés révén még kapnak. A palotási diszisták nagy terve em egy taggyűlésnek, vezetőségi ülésnek volt már előadója Pálinkás Laci, a palotást díszesek szervezőtitkára. Mindig és mindenki dicsérte öt nyugodtságáért, megfontolt beszédéért. És most mindezt már csak múltidöben mondhatjuk róla. Azért abban, mert a napokban valami ugyancsak kizökkentette őt nyugodtságából. Hétfőn kezdődött..: A sebtében összehívott DISZ-gyűlésnek egyetlen na- pireni pontja volt: mit tehetnek a DISZ-fiatalok a jegyzés sikeréért. Ez, csak ez hozta lázba Pálinkás Lacit, no meg a többieket is. Hát hogyne. Végre teljesedhet kívánságuk. A jegyzett összeg 50 százaléka, amelyik itt marad a községben, övék lesz, a fiataloké és felépíthetik belőle a kultúrházat. És hogy a 93 palotási díszes azóta is csupa izgalom, azt igazán nem veheti tőlük rossz néven senki. Szorgalmasan járják a fa^ lut. Igaz, meggyőző szén val kopogtatnak be minden családhoz. Elmondják mindenütt, mit kapott a község a felszabadulás óta és mit jelent a falu, az ország számára az, ha kölcsönt adnak az államnak. Persze nem titkolják azt sem, hogy az 50 százalékból kultúrházat akarnak építeni. De rriég ha titkolnák, akkor is tudna róla mindenki* Hisz évek óta erről beszél már a falu. És a palotásiák hallgatnak a fiatálak szavára. Az első két napon több, mint 20 ezer forintot jegyeztek a gyű}- tőívre. Hadd legyen meg a fiatalok kedve, hadd legyen meg a rég óhajtott kultúrház. A palotási fiatalok bíznák benne, hogy meglesz. Bíznak benne és dolgoznak érte. A IWagyamándori Állami Gazdaságban Csak mondogatták a jegyzés előtti napon a Magyar- nándori Állam' Gazdaság idősebbjei; ezek a fiatalok valamibe törik a fejüket. Sose szoktak így összesúgni, most meg olyan rejtélyesen viselkednek, mint még soha. Csóválták is a fejüket, nem tudták mire vélni a dolgokat. Másnap aztán megoldódott a nagy rejtély. És mi tűréstagadás, az öregeket mellbevágta a dolog. Hát hogyne. Ki merte volna gondolni, hogy Urbanyik Feri, Illés Julis, Falon Klára meg a többiek már pirkadatkor eléjülf tesznek egy papírt és azt mondják melléje nagy büszkeségtől dagadó mellel, hogy: hát kend jegyez-e békekölcsönt? Mert én már odaírtam a nevem. Elsőnek! 700 forinttal. Mit lehet ilyen kihívó szóra válaszolni. Bizcny, nem sokat. Az öregek azért mégis válaszoltak. Válaszoltak bizony. Még pedig úgy, hogy tüstént nyakonragadták a tollat és odakanyarintották nevüket a jegyzésgyűjtőívre. Melléje meg annyi forintot írtak, hogy a fiataloknak elmenjen a kedvük a hetvenkedéstől. így eset hát a Magyarnándo- ri Állami Gazdaságban. Az egy hete alakult DISZ-szervezet tagjai alaposan megtréfálták az öregeket. Már korán reggelre húszezer forintot jegyeztek. Cernjek Györgyi baromfigondozó 900 forintot jegyzett 1400 forintos fizetése mellett. Falon Klári 1200 forintot keres. Ö 800 forintot írt neve mellé a jegyzésgyűjtő ívre. És aztán elindultak a fiatalok jegyzésgyűjtésre. Lelkesedésük, személyes példamutatásuk azt eredményezte, hogy a Magyar- nándori Állami Gazdaságban déli 12-re 164 dolgozó jegyzett békekölcsönt, 69 850 forint ösz- szegben. Már ez az összeg is 7850 forinttal több, mint a legutóbbi jegyzés végösszege. Pedig még a dolgozók 50 százalékához csak akkor indultak el a jegyzésgyűjtők. A BÉKEKÖLCSÖN- JEGYZÉS IEÍREI Megyénk üzemeiben, hivatalaiban. közintézményeiben eddig több mint 20 és fél millió forint gyűlt össze a jegyzési íveken. Ezenkívül a Nógrádi Szénbányászati Tröszt dolgozói közül 8622-en, összesen 6 385 900 forinttal járultak hozzá már az első napokban a kölesönjegyzés sikeréhez. ★ Mind több egyénileg dolgozó paraszt neve kerül megyénkben a jegyzésgyűjtő ívekre. A szécsényi járásban eddig 368 gazda jegyzett összesen 45 350 forintot. Bujákon 130 fő 15 700 forintot adott kő1 csőn az államnak. Kálión Nagy Imre másfélholdas dolgozó paraszt 400 forintot jegyzett ■— Visz- szafizeíi ezt nekem sokszorosan az állam — mondotta Nagy Imre. — Eddig is igen sok segítséget kaptam kormányzatunktól. e'sősorban azt. hogy két gyermekemet is taníttatják: fiam Budapesten ipari tapuló lányom a balas- saeyannati tanítóképzőben tanul. Érsekvadkerten ifj. Nagy Mihály középparaszt 500 forintot írt a jegyzési ívre. Pásztón, ahol szép játszóteret akarnak építeni a készpénz- jegyzésből visszamaradó 50 százalékból. Lórik Mihály 8 holdas gazdálkodó 600 forintot jegyzett. — Én is hozzá akarok járulni ahhoz, hogy gyermekeink zavartalanul, elégedetten játszanak, jól érezzék magukat — mondotta jegyzése aláírásakor Lórik Mihály. •k Állami gazdaságaink közül a hényelpusztai gazdaság dolgozói járnak élen a kölcsönjegy- zésben. Itt 213-an 117 000 forintot jegyeztek, ami annyit jelent, hogy egy-egy dolgozó átlagosan 548 forintot adott kölcsön az államnak. A szirá- ki gazdaságban 523 forint esik egy személyre. így összesen 68 000 forint összeget jegyzett 130 dolgozó. A kölcsön jegyzés harmadik napjáig 753 800 forintot jegyzett az állami gazdaságok 1773 dolgozója.
