Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)

1955-10-15 / 81. szám

2 szabad \or.n'(n 1955. október 15. 1 A jövő évi kenyér nyomában... — Riport a szécsényi járásból — PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS ☆-------------------------------------------------4 Fe ladatok a pártoktatás előkészítésében (Október 12.) IlATÁRBA CSALOGATÓ idő van... A nyílt kék égből ezernyi színpompával nö­veli sugarait a nap. Ettől jobb időt nem várhat senki az őszi munka dandárjában. De ki tudja meddig lesz ilyen ked­vező az idő? Nézzük, vajon a szécsényi járás községi ta­nácsai most a szántás-vetési munka dandárjában, hogyan segítik a Központi Vezetőség márciusi és júniusi határoza­tainak megvalósítását. A MIHÁLYGERGEI ha­■í*- tárba érve népes mező tárul elénk. Az út mentén bal­oldalt a Béke Termelőszövet­kezet búzavetése fakad. Egy hete, hogy teljesítették a ve­téstervet. Az egyéniek viszont nagyon elmaradtak a munká­ban. Még egy dolgozó pa­raszt sem jelentette, vetéster­ve teljesítését. — Egyedül kevésnek bizo­nyulok, e nagy munka irá­nyításához, szervezéséhez — mondja Illés János tanácsel­nök. Igaza van. Egy ember, az csak egy ember. De viszont Illés János nincs egyedül. A végrehajtó bizottságnak több tagja van. Ott van a nagy­számú tanácstagság is. Csak hát ott a hiba, hogy az elnök nem veszi igénybe a tanács­tagok segítségét. Egyedül ilyen nagy csatát megnyerni lehe­tetlen! A LITKEI tanácsházán egymásnak adogatják a kilincset a különböző szervek,' vállalatok megbízottai. A ta­nácselnök nem képes kimozdul­ni az irodából. A 12. küldött tá­vozása után így sóhajtott fel: — Ha ezek a küldöttek csak egy-egy dolgozó parasztnak mondanák el a vetési munka meggyorsításának egyéni és népgazdasági jelentőségét, egy nap alatt 20 százalékkal emel­kedne a község vetésterv-tel­jesítése. Talán igaza is van .:; A NÓGRÁDSZAKÁLI ta- nácsházán meglepő kép fogad. Az elnök, a tanácsháza előtt áll. Az orvos betegnek mondta ki, eltiltotta a munká­tól. Épp, hogy szóbaállunk vele, odaköszön ifj. Nagy József né dolgozó parasztasszony. — Segíts lemérni ezt a ku­koricát — kéri őt, s a mérleg­re tesz két zsák kukoricát. — Vette? — Igen. 150 forintért má­zsáját. — 75 kiló — olvassa le az elnök a kukorica súlyát. Hol vette, mennyiért? — kérdezzük. tetvény tárul szemünk elé. Háztáji kukoricás. Itt találni Imre Lászlót, a Tolbuchin TSZ elnökét. Tőle érdeklődünk a vetési munka felől. — Négy hold rozsot és két hold búzát vetettünk. Még 30 holdnyi búzát kell vetnünk — magyarázza az elnök. — Mikorra akarják befejez­ni a vetést? — Ha minden jól megy, no­vember közepére készen le­szünk. Ez már hiba! Kései vetés, alacsony termés! Ennek első­sorban a tsz látja a kárát. Hogy lehetne meggyorsítani a munkát? Már eleve helytelen, hogy a gépállomás nem nyúj­tott segítséget a cukorrépa­ásáshoz. A tagok most ezzel vannak elfoglalva. Az elnök a háztáji kukoricát töri. A közös kukorica-ültetvény ter­mését már lehetne törni, de mind az elnök példáját is mu­tatja, itt is elsőbb lesz a ház­táji kukorica letörése. Pedig ez még nem is olyan érett. Ha készen is lennének a kukorica­töréssel, két-három napig el­tartana a szárvágás és még egy napig a letakarítás. A szárvágáshoz is gépi segítség kellene. Ez meggyorsítaná a munkát és október 31-re a szö­vetkezet befejezhetné a ke­nyérgabona-vetést. Ha a gép­állomás is úgy akarja, ez így is lesz! \ LUDÁNYHALÁSZI ha­tár olyan mint egy méh­kas. A dolgozó parasztok szá­zai végzik az őszi termények betakarítását, a kukoricaszár vágását, a szántást, vetést. A járásban talán ez a község volt a legjobban lemaradva az őszi munkák végzésében. De amióta a községi pártszervezet az elmaradás behozására moz­gósította a dolgozó parasztokat azóta nincs megállás. Egyre fokozódik a munka üteme. E község dolgozó parasztjai egy hét alatt több földet szántottak fel és több földbe vetették el a gabonát; mint a nógrádszakáli dolgozó parasztok három hét alatt. Az Alkotmány Termelő- szövetkezet 30 hold búzát és 12 hold rozsot vetett el másfél hét alatt. Most teljes erővel folyik a talajelőkészítés a ve­tés alá. Traktor tárcsázza a földet. Holnap megkezdik a ve­tést. özv. Pusztai Lászlóné párttitkárnő szavai szerint a tsz e hónapban befejezi a ve­tést. — Ehhez még az is szüksé­ges — mondja a párttitkárnő — hogy a gépállomás adjon gépi segítséget a kukoricaszár letakarításához. A menyecske megérezte a veszélyt, elpirult. — Nem vettem, úgy adta kölcsön a bátyám — helyes­bített az asszony. Megállapítottuk, nem jól tud hazudni. A tanácselnök nem szól semmit. Elnézi a törvénysér­tést. Pedig ifjabb Nagy Jó- zsefné még nem teljesítette kukoricabeadási kötelezettsé­gét, de még a falu sem, s mégis adják, veszik a kuko­ricát! Kétes érzelmek között tere­lődött át a szó a vetési mun­kára. A község egyénileg dol­gozó parasztjainak kenyérga­bona-vetési terve 188 kh. Ok­tóber 10-ig csupán 20 kh. föld­be vetett búzát. Miért e le­maradás? — Nem ad elég segítséget a gépállomás — jelenti az elnök. Az nagy hiba, hogy a szé­csényi gépállomás a gyapjú­termelő vállalattal kötött szerződést talajmunkára, s elfeledkezett az egyénileg dol­gozó parasztok megsegítésé­ről. Ezért a gépállomás igazga­tója a felelős. Persze van itt más ok is. Most folyik a szőlő­szüret. Ez a munka is fontos. A kenyérgabona-vetési terv teljesítése azonban minden munkát megelőz. Csak hát nincs, aki erre felhívja a dol­gozó parasztok figyelmét. Sú­lyos hiba, hogy sok termelő még nem fogadta el a tanács által kiszabott kenyérgabona­vetéstervet. A tanács vezetői hagyon felületesen foglalkoz­nak ezzel a fontos feladattal. Ezért a mulasztásért a tanács elnökét terheli a felelősség. A községen túl kukoricaül­Persze itt is találni hibát. A tagok azt tartják, hogy a cu­korrépát ekével szántatják ki. A traktor gyorsabb munkát végezhetne, ugyanakkor egy fűkaszállógéppel levághatnák a kukoricaszárat, amit a foga­tok egy nap, vagy még ennél is kevesebb idő alatt lehord­hatnának a földről, hogy mi­előbb megindulhatna a talaj­előkészítés, majd, a vetés. A tagok tegyenek számítást, melyik munka előnyösebb. ^ VARSÁNYI DÓZSA Termelőszövetkezet el­nöke. Kiss Vince örömmel új­ságolta: — Eredeti felemelt vetéster­vet már túlteljesítettük. A ga­bonaféléket korán lekerülő pil­langós növények után vetet­tük. A búza-vetés nagyrésze már zöldell. A mohorai növény­védőállomás Zetor géppel se­gített ki bennünket. Dózsa László traktoros 32 soros vető­géppel két nap alatt 30 hold vetést végzett. Ebben a hónap­ban befejezzük a trágyázást és az őszi mélyszántást is. — Az egyénileg dolgozó pa­rasztok hogyan állnak a mun­kával. — A dolgozó parasztok le­maradtak a vetéssel, mert ku­korica és burgonya után vetik a búzát. Ezeket a terménye­ket előbb még le is kell taka­rítani a földről. A tsz-nek nem voltak ilyen gondjai. A SZÉCSÉNYI gépállomá- son Kajzinger Pál fő­mezőgazdász adott felvilágosí­tást a gépállomás munkájá­ról. — A gépállomás traktoristái általában teljesítik a napi műszaknormájukat. De ez ke­vésnek bizonyult. A vetési idő előrehaladottsága a napi mű­szaknorma túlteljesítését kö­veteli meg — mondja Kajzin­ger elvtárs. Sajnos a gyakorlat azt mu­tatja, hogy a traktoristák zö­me nem teljesíti túl napi mű­szaknormáját. Pedig erre vol­na lehetőség. Ha csak egy-két órával előbb kezdenék a mun­kát máris jelentős előbbreha- ladást érnének el. Ezt azonban gátolja a laza munkafegye­lem és a rossz munkaszerve­zés. Van úgy is, hogy üzem­anyaghiány miatt két napig is áll a gép. Némelyik traktoris­tát reggel 8 órakor kell „meg­kérni”, hogy fogjon munká­hoz. — Milyen gépi segítséget adnak a betakarítás meggyorsí­tásához? — Körülbelül 10 hold cukor­répa kiemelését fogjuk elvégez­ni géppel. A kukoricaszár- vágáshoz nem tudunk adni gé­pi segítséget. Nem merem resz­kírozni a gépeimet.;s Ez nagyon kevés segít­ség! Csak azt nem tudjuk el­képzelni. hogy a gépállomási vezetők honnét vesznek annyi bátorságot, hogy megtagadják a gépállomási igazgatóság uta­sítását. mely szerint a gépállo­másnak három fűkaszálógépet kell átalakítaniok, hogy a ter­melőszövetkezetekben meg­gyorsítsák a kukorica betaka­rítását és a vetést. Ez az el­határozás ellentétes a nép ér­dekeivel! Ezért a felelősség a gépállomás igazgatóját ter­heli. A járási tanács mezőgazdasá­gi osztályának főagronómusa, Nagy Imre a következőket mondotta: A PÁRTMUNKA nagyon fontos és felelős területe a pártnropaga.ida, a párt tagjai­nak és kádereinek a marxiz­mus—lenini ...hús szellemében való nevelése, a párttagok, pártmunkások elméleti, poli­tikai színvonalának emelése érdekében végzett munka. Különösen a vezetők számá­ra elengedhetetlen, hogy ál­landóan növeljék marxista— leninista műveltségüket. „Sarkigazságnak kell el­ismernünk — tanítja Sztá­lin elvtárs —, hogy minél magasabb az állami és pártmunka bármely terüle­tén működő funkcionáriu­saink politikai színvonala és marxista—leninista tu­data. annál magasabbrendű és termékenyebb maga ez a muvika, annál hatéko­nyabbak a munka eredmé­nyei és fordítva. Minél ala­csonyabb a funkcionáriusok politikai színvonala és marxista—leninista tudata, annál valószínűbbek a ba­jok és kudarcók a munká­ban, annál valószínűbb ma­gúknak a funkcionáriusok­nak az elsekélyesedése és kicsinyes, korlátolt embe­rekké való átvedlése, an­nál valószínűbbek az elfa­r jutások A PÁRTSZERVEZETEK­NEK igen fontos feladatuk te­hát, hogy biztosítsák a párt- funkcionáriusok, a pártveze­tőségek, a párttagság tovább­tanulását. Pártszervezeteink nagy többsége ilyen tanítások szel­lemében fogott hozzá az új pártoktatási év előkészítésé­hez, melynek eredménye, hogy párttagságunk több mint 30 százalékát fogjuk tanítani a pártoktatás különböző for­máin. A propagandisták és a hallgatók eredményes kiválo­gatása után azonban megállt a pártoktatás előkészítésével foglalkozó mélyreható politi­kai, felvilágosító munka. A PÁRTOKTATÁSI ÉV SIKERES BEINDÍTÁSA meg­követeli a fenti hibák azonna­li kijavítását. Ennek érdeké­ben a pártszervezeteknek a következő feladatokat kell el­végezniük. Lehetővé kell tenni, hogy minden hallga­tóval beszéljenek még egyszer. Az idő rövidsége miatt egyé­nileg már nem tudnánk be­szélni a hallgatókkal, ezért helyesebb ha a pártszerve­zet a propagandisták segítsé­gével szemináriumonként cso­portos beszélgetésre hívja ösz- sze óikét. Beszéljenek arról, mit fognak tanulni s ez mi­lyen követelményeket állít elé­jük. Közöljék azt is, hol, ijiikor kezdődik a tanulás, hogyan kapják meg a tananyagot stb. Beszéljen a pártvezetőség a tanulás jelentőségéről a párt­bizalmiaknak, a népnevelők­nek. Érjék el, hogy rendszere­sen részt vegyenek a pártokta­tásban, mutassanak példát a hozzájuk beosztott párttagok és tagjelöltek előtt. Meg kell győzni a népnevelőiket és bi­zalmiakat arról, hogy rendsze­resen foglalkozzanak a hozzá­juk beosztott elvtársakkal. A tanulás népszerűsítésére használják fel a faliújságot is. írjanak jó tanulási módsze­rekről, a jól tanuló elvtársak­ról, arról, hogyan látszik meg magatartásukon, munkájukon a tanulás. Dicsérjék meg a jól dolgozó propagandistákat, a szorgalmas hallgatókat, bát­ran bírálják a hanyagokat. m A pártszervezetek ve­zetőségei rendszeresen ellenőrizzék a propagandisták I tanulását, biztosítsák a tanfo­lyamokon és konferenciákon való megjelenését. Ismert igaz­ság, hogy a pártoktatás sike­re vagy sikertelensége nagy­részt a propagandistáktól függ. A múlt évi tapasztalatok is ezt bizonyítják. Ebben az esz­tendőben jobb a propagandis­ták összetétele, nagyobb szám­ban vannak közöttük jólkép- zett, művelt elvtársak, így. ter­mészetes, hogy többet várunk tőlük. A pártvezetőség tanítsa a propagandistákat arra, mi­lyen módszerekkel magyaráz­zák meg a hallgatóknak a leg­nehezebb elvi kérdéseket. Se­gítsenek abban is, hogy a pro­pagandistának más pártmeg- bizatást ne adjanak; Törődjön a pártveze­tőség azzal is, hogy a hallgatóknak meg legyen a tananyag. Ebben az évben minden oktatási formán — a politikai iskola tananyagának kivételével — előfizetésben je­lenik meg a tananyag, melyet a pártvezetőség csak akkor kap meg, ha előzőleg befizet­ték az árát. Gondoskodjék a párt- szervezet a technikai feltételek biztosításáról. Legyen megfelelő, kényelmes, világos helyiség a szemináriumok szá­mára. A bányászok oktatóter­méhez szükséges tüzelő kiszál­lításával, elhelyezésével is tö­rődjenek. A MEGINDULÁSIG még hátralévő néhány napot hasz­nálják fel arra, hogy újból el­lenőrzik az előkészületeket, kijavítsák az esetleges hibá­kat, október 17-én teljes lét­számmal megkezdjék a tanu­lást. Kovács Mihály a salgótarjáni járási pártbizott­ság ágit. prop. osztályának vezetője A műszaki középkáderek örömmel fogadják ezt az új módszert Hozzászólás Lassan József : Létesítsünk minél több tömegtermelő munkahelyet — A községi tanácsok végre­hajtó bizottságai nagyon keve­set foglalkoznak a kenyérgabo­navetés tervteljesítésével. Alig tettek valamit azért, hogy meg­rövidítsék a kukorica érési ide­jét, a kukoricaszár gyors be­takarítását. A legtöbb község­ben lehetőség van arra, hogy a búza vetés egyrészét ne ku­korica és burgonya után ves­sék. Sajnos a községi tanácsok elnökei és a kihelyezett agro- nómusok nem sokat tesznek azért, hogy ezekbe a földekbe mielőbb elvessék a kenyérga­bonát. Tűitietetlen az is, hogy a községi tanácsok elnökei megbízhatatlan vetési adato­kat jelentenek a járási tanács­nak. Például az ipolytarnóci tanácselnök azt jelentette, hogy 10 termelő 120 hold búzát és 30 kh rozsot vetett el. Ez az adat hamis, megbízhatatlan! Ha utána számolunk kitűnik, hogy egy termelő 15 kh kenyér­gabonát is vetett. Ez lehetet­len! Ennyi gabonát a törvény szerint nem kell vetni egv kö­zépparasztnak sem. Ez a példa azt mutatja, hogy községi taná­csok. még nem szereztek ér­vényt ama törvénynek, mely szerint az egyénileg gazdálko­dók kötelesek a vetési kötele­zettség teljesítését, a vetési munkák befejezésétől számí­tott három napon belül a köz­ségi végrehajtó bizottságnak bejelenteni. A bejelentés el­mulasztásáért a járásban még nem történt felelősségrevonás. Amint a példák mutatják nem lehet csodálkozni azon, hogy a szécsényi járás lema­radt a kenyérgabonavetés terv- teljesítésében. A járás ered­ménye 27,1 százalékos. Ez nagy szégyen! Különösen a já­rási tanács mezőgazdasági osz­tályára és a községi tanácsok vezetőire. Nincs ok a tétlenke­désre, az elbizakodásra. Éppen elérkezett az ideje, hogy a szécsényi járásban rendet te­remtsenek a kenyérgabonave­tési munka körül. E tekintet­ben nem maradt el a felelős­ségrevonás. Az elkövetkezendő napokban arra van szükség, hogy a járás mezőgazdasági termelését irányító járási és községi tanácsszervek minden erőt a vetési munka meggyor­sítására mozgósítsanak. LANTOS LÁSZLÓ Lassan József elvtárs, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt főmérnöke bányaüzemeink műszaki fejlődésének útját a tömegtermelő munkahelyek ki­alakításában látja. Osztom a véleményemet Lassan elvtárs­sal, hiszen a tömegtermelő munkahelyek szélesebbkörű alkalmazása jelentős mérték­ben elősegítené a teljesítmé­nyek növelését és hozzájárul­na az önköltség csökkentésé­hez. Az ilyen fejtési módok nemzetgazdasági szempontból előnyösebbek, de az üzemek műszaki középkádereinek na­gyobb gondot jelent és min­den eddiginél nagyobb felelős­ségérzetet követel tőlük. Azok a műszaki középká­derek viszont, akik szere­tik üzemüket és tudják, hogy a tömegtermelő mun­kahelyek szélesebbkörű alkalmazása az egész szén­bányászat fejlődését és ez­zel egyidőben dolgozó né­pünk jólétének emelkedé­sét szolgálja, boldog öröm­mel vállalják a gondosabb és felelősségteljesebb mun­kát. Tőkés-lejtősaknában, amely­nek körletvezetője vagyok, az utóbbi időben két tömegterme­lő munkahelyet alakítottak ki. Az I-es telepen egy 40 mé­ter homlokhosszúságú front­fejtést, a III-as telepen pe­dig egy rázócsúszdákkal, lán­cos vonszolóval és gumiszalag­gal gépesített csoportos kam­rafejtést. Ezek a munkahelyek pártunk és kormányunk út­mutatása alapján indultak meg. Dolgozóinkkal ismertet­tük az üzem műszaki vezetői­nek elgondolását a műszaki fejlesztéssel kapcsolatban, és közös erővel, nagy lelkesedéssel fogtunk hozzá a korszerű fejtési mód kialakításához. Frontfejtésünket két vető között 40 folyóméter homlok­hosszúságban készítettük el. Igaz, hogy egy 60 méter hom­lokhosszúságú frontfejtés cél­szerű lett volna, de geológiai adottságaik ezt nem engedték meg. A nagyobb homlokhosz­bányáinkban című cikkéhez szúság, ugyanis kedvezőbb nyomásviszonyokkal jár, hosz- szabb homloknál a hasznos fő- tenyomás egyenletesebb. A hosszabb fronthomlok­nál a hasznos nyomás a sze­net egyenletesen lazítja fel, a jövesztési munka könnyebb lesz, s így a rob­banóanyag felhasználása is csökken. A rövid fronthomloknál vi­szont a front középső szaka­szán a túlzott nyomás követ­keztében a szén kidől, foko­zottabb fenntartásra van szük­ség. Ugyanakkor a légvágat- nál és szállítóvágatnál foko­zott robbanóanyag felhaszná­lásra van szükség. Ezeknek a tapasztalatoknak ismeretében a jövőben arra törekszünk, hogy a fronthomlok minél na­gyobb hosszúságban legyen ki­alakítva. A gépesített csoportos kam­rafejtésünknél is vannak még javítanivalók. A kamrák ki­futási hossza mindössze 45— 50 méter. A rázócsúszda be­rendezések, amelyek a kamrá­ban működnek, 60 méter hossz­ban is jól használhatók, vagyis ugyanannyi energiafelhaszná­lás mellett több dolgozót tud­nak kiszolgálni, több szenet tudnak elszállítani. A nagyobb hosszúság elő­segíti a telepítési sűrűség • növelését, ezzel egyidőben a teljesítmény emelését. Ugyanis a hosszabb kamrában az eddig telepített tíz ember helyett tizenkét em­bert telepíthetünk, ugyanak­kor a kiszolgáló személyzet ugyanannyi marad. A tömegtermelő munkahe­lyek helyes működésének fon­tos feltétele a szállítás és az ürescsille ellátás jó megszervezése. Ennek a megoldását tömegtermelő mun­kahelyeink beindulása előtt elmulasztottuk, s emiatt sem frontunk, sem a csoportos kamrafejtésünk nem adja ki azt a teljesítményt, amelyet joggal elvárnak tőlük. Ezen a hibán feltétlenül segítenünk kell. Megfelelő számú kitérőt kell létesíteni és a szállító sze­mélyzet részére ki kell dolgoz­nunk a szállítási munkaren­det és ennek betartását mind a dolgozóktól, mind a műszaki középkáderektől szigorúan meg fogjuk követelni. Pár szóval szeretnék még említést tenni a ciklusgrafi­kon szerinti munka szüksé­gességéről: Tömegtermelő munkahe­lyeknél ciklusgrafikon sze­rinti előírások nélkül egészséges munka el setm képzelhető. Ha a fúrások egyidőben tör­ténnek, a nagy tömegű szén elszállítása torlódást okoz, a szállító berendezések túlterhe­lése miatt pedig a fejtéseket ürescsillével nem lehet kiszol­gálni. Amikor azonban a kész­let elszállítást nyer és a mun­kahelyeken egyidőben fognak hozzá az ácsolási munkához, akkor a szállítógépek kihasz­nálatlanul hevernek, az ácso­láshoz szükséges fa az így megkívánt nagy tömegben nem áll rendelkezésre, a mun­ka nem megy folyamatosan; Ezért tehát feltétlenül szüksé­ges a ciklusgrafikon szerinti munka megszervezése, hogy az egyfajta munkára ne egy­időben, hanem pontos meg­osztással következzenek be, így a szállítás, a gépek kihasz­nálása és a faellátás egyenle­tes, ütemes lesz. Műszaki középkádereink egy része még mindig nem látja eléggé a ciklusos ter­melés fontosságát. Húzódoznak a ciklusgrafikon­tól, s egyszerűen csak papír­munkának tekintik azt. Az ilyen helytelen nézetek fel­számolásához kérjük a párt és szakszervezet segítségét, hogy nevelőmunkával helyes irány­ba tudjuk terelni a szakmai irányítást: A korszerűbb bá­nyaművelés nagyobb igénye­ket támaszt a munka szerve­zését és irányítását végző dol­gozókra. Kosján Mihály a Tőkés-lejtősakna körlet­vezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents