Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)
1955-10-15 / 81. szám
2 szabad \or.n'(n 1955. október 15. 1 A jövő évi kenyér nyomában... — Riport a szécsényi járásból — PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS ☆-------------------------------------------------4 Fe ladatok a pártoktatás előkészítésében (Október 12.) IlATÁRBA CSALOGATÓ idő van... A nyílt kék égből ezernyi színpompával növeli sugarait a nap. Ettől jobb időt nem várhat senki az őszi munka dandárjában. De ki tudja meddig lesz ilyen kedvező az idő? Nézzük, vajon a szécsényi járás községi tanácsai most a szántás-vetési munka dandárjában, hogyan segítik a Központi Vezetőség márciusi és júniusi határozatainak megvalósítását. A MIHÁLYGERGEI ha■í*- tárba érve népes mező tárul elénk. Az út mentén baloldalt a Béke Termelőszövetkezet búzavetése fakad. Egy hete, hogy teljesítették a vetéstervet. Az egyéniek viszont nagyon elmaradtak a munkában. Még egy dolgozó paraszt sem jelentette, vetésterve teljesítését. — Egyedül kevésnek bizonyulok, e nagy munka irányításához, szervezéséhez — mondja Illés János tanácselnök. Igaza van. Egy ember, az csak egy ember. De viszont Illés János nincs egyedül. A végrehajtó bizottságnak több tagja van. Ott van a nagyszámú tanácstagság is. Csak hát ott a hiba, hogy az elnök nem veszi igénybe a tanácstagok segítségét. Egyedül ilyen nagy csatát megnyerni lehetetlen! A LITKEI tanácsházán egymásnak adogatják a kilincset a különböző szervek,' vállalatok megbízottai. A tanácselnök nem képes kimozdulni az irodából. A 12. küldött távozása után így sóhajtott fel: — Ha ezek a küldöttek csak egy-egy dolgozó parasztnak mondanák el a vetési munka meggyorsításának egyéni és népgazdasági jelentőségét, egy nap alatt 20 százalékkal emelkedne a község vetésterv-teljesítése. Talán igaza is van .:; A NÓGRÁDSZAKÁLI ta- nácsházán meglepő kép fogad. Az elnök, a tanácsháza előtt áll. Az orvos betegnek mondta ki, eltiltotta a munkától. Épp, hogy szóbaállunk vele, odaköszön ifj. Nagy József né dolgozó parasztasszony. — Segíts lemérni ezt a kukoricát — kéri őt, s a mérlegre tesz két zsák kukoricát. — Vette? — Igen. 150 forintért mázsáját. — 75 kiló — olvassa le az elnök a kukorica súlyát. Hol vette, mennyiért? — kérdezzük. tetvény tárul szemünk elé. Háztáji kukoricás. Itt találni Imre Lászlót, a Tolbuchin TSZ elnökét. Tőle érdeklődünk a vetési munka felől. — Négy hold rozsot és két hold búzát vetettünk. Még 30 holdnyi búzát kell vetnünk — magyarázza az elnök. — Mikorra akarják befejezni a vetést? — Ha minden jól megy, november közepére készen leszünk. Ez már hiba! Kései vetés, alacsony termés! Ennek elsősorban a tsz látja a kárát. Hogy lehetne meggyorsítani a munkát? Már eleve helytelen, hogy a gépállomás nem nyújtott segítséget a cukorrépaásáshoz. A tagok most ezzel vannak elfoglalva. Az elnök a háztáji kukoricát töri. A közös kukorica-ültetvény termését már lehetne törni, de mind az elnök példáját is mutatja, itt is elsőbb lesz a háztáji kukorica letörése. Pedig ez még nem is olyan érett. Ha készen is lennének a kukoricatöréssel, két-három napig eltartana a szárvágás és még egy napig a letakarítás. A szárvágáshoz is gépi segítség kellene. Ez meggyorsítaná a munkát és október 31-re a szövetkezet befejezhetné a kenyérgabona-vetést. Ha a gépállomás is úgy akarja, ez így is lesz! \ LUDÁNYHALÁSZI határ olyan mint egy méhkas. A dolgozó parasztok százai végzik az őszi termények betakarítását, a kukoricaszár vágását, a szántást, vetést. A járásban talán ez a község volt a legjobban lemaradva az őszi munkák végzésében. De amióta a községi pártszervezet az elmaradás behozására mozgósította a dolgozó parasztokat azóta nincs megállás. Egyre fokozódik a munka üteme. E község dolgozó parasztjai egy hét alatt több földet szántottak fel és több földbe vetették el a gabonát; mint a nógrádszakáli dolgozó parasztok három hét alatt. Az Alkotmány Termelő- szövetkezet 30 hold búzát és 12 hold rozsot vetett el másfél hét alatt. Most teljes erővel folyik a talajelőkészítés a vetés alá. Traktor tárcsázza a földet. Holnap megkezdik a vetést. özv. Pusztai Lászlóné párttitkárnő szavai szerint a tsz e hónapban befejezi a vetést. — Ehhez még az is szükséges — mondja a párttitkárnő — hogy a gépállomás adjon gépi segítséget a kukoricaszár letakarításához. A menyecske megérezte a veszélyt, elpirult. — Nem vettem, úgy adta kölcsön a bátyám — helyesbített az asszony. Megállapítottuk, nem jól tud hazudni. A tanácselnök nem szól semmit. Elnézi a törvénysértést. Pedig ifjabb Nagy Jó- zsefné még nem teljesítette kukoricabeadási kötelezettségét, de még a falu sem, s mégis adják, veszik a kukoricát! Kétes érzelmek között terelődött át a szó a vetési munkára. A község egyénileg dolgozó parasztjainak kenyérgabona-vetési terve 188 kh. Október 10-ig csupán 20 kh. földbe vetett búzát. Miért e lemaradás? — Nem ad elég segítséget a gépállomás — jelenti az elnök. Az nagy hiba, hogy a szécsényi gépállomás a gyapjútermelő vállalattal kötött szerződést talajmunkára, s elfeledkezett az egyénileg dolgozó parasztok megsegítéséről. Ezért a gépállomás igazgatója a felelős. Persze van itt más ok is. Most folyik a szőlőszüret. Ez a munka is fontos. A kenyérgabona-vetési terv teljesítése azonban minden munkát megelőz. Csak hát nincs, aki erre felhívja a dolgozó parasztok figyelmét. Súlyos hiba, hogy sok termelő még nem fogadta el a tanács által kiszabott kenyérgabonavetéstervet. A tanács vezetői hagyon felületesen foglalkoznak ezzel a fontos feladattal. Ezért a mulasztásért a tanács elnökét terheli a felelősség. A községen túl kukoricaülPersze itt is találni hibát. A tagok azt tartják, hogy a cukorrépát ekével szántatják ki. A traktor gyorsabb munkát végezhetne, ugyanakkor egy fűkaszállógéppel levághatnák a kukoricaszárat, amit a fogatok egy nap, vagy még ennél is kevesebb idő alatt lehordhatnának a földről, hogy mielőbb megindulhatna a talajelőkészítés, majd, a vetés. A tagok tegyenek számítást, melyik munka előnyösebb. ^ VARSÁNYI DÓZSA Termelőszövetkezet elnöke. Kiss Vince örömmel újságolta: — Eredeti felemelt vetéstervet már túlteljesítettük. A gabonaféléket korán lekerülő pillangós növények után vetettük. A búza-vetés nagyrésze már zöldell. A mohorai növényvédőállomás Zetor géppel segített ki bennünket. Dózsa László traktoros 32 soros vetőgéppel két nap alatt 30 hold vetést végzett. Ebben a hónapban befejezzük a trágyázást és az őszi mélyszántást is. — Az egyénileg dolgozó parasztok hogyan állnak a munkával. — A dolgozó parasztok lemaradtak a vetéssel, mert kukorica és burgonya után vetik a búzát. Ezeket a terményeket előbb még le is kell takarítani a földről. A tsz-nek nem voltak ilyen gondjai. A SZÉCSÉNYI gépállomá- son Kajzinger Pál főmezőgazdász adott felvilágosítást a gépállomás munkájáról. — A gépállomás traktoristái általában teljesítik a napi műszaknormájukat. De ez kevésnek bizonyult. A vetési idő előrehaladottsága a napi műszaknorma túlteljesítését követeli meg — mondja Kajzinger elvtárs. Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy a traktoristák zöme nem teljesíti túl napi műszaknormáját. Pedig erre volna lehetőség. Ha csak egy-két órával előbb kezdenék a munkát máris jelentős előbbreha- ladást érnének el. Ezt azonban gátolja a laza munkafegyelem és a rossz munkaszervezés. Van úgy is, hogy üzemanyaghiány miatt két napig is áll a gép. Némelyik traktoristát reggel 8 órakor kell „megkérni”, hogy fogjon munkához. — Milyen gépi segítséget adnak a betakarítás meggyorsításához? — Körülbelül 10 hold cukorrépa kiemelését fogjuk elvégezni géppel. A kukoricaszár- vágáshoz nem tudunk adni gépi segítséget. Nem merem reszkírozni a gépeimet.;s Ez nagyon kevés segítség! Csak azt nem tudjuk elképzelni. hogy a gépállomási vezetők honnét vesznek annyi bátorságot, hogy megtagadják a gépállomási igazgatóság utasítását. mely szerint a gépállomásnak három fűkaszálógépet kell átalakítaniok, hogy a termelőszövetkezetekben meggyorsítsák a kukorica betakarítását és a vetést. Ez az elhatározás ellentétes a nép érdekeivel! Ezért a felelősség a gépállomás igazgatóját terheli. A járási tanács mezőgazdasági osztályának főagronómusa, Nagy Imre a következőket mondotta: A PÁRTMUNKA nagyon fontos és felelős területe a pártnropaga.ida, a párt tagjainak és kádereinek a marxizmus—lenini ...hús szellemében való nevelése, a párttagok, pártmunkások elméleti, politikai színvonalának emelése érdekében végzett munka. Különösen a vezetők számára elengedhetetlen, hogy állandóan növeljék marxista— leninista műveltségüket. „Sarkigazságnak kell elismernünk — tanítja Sztálin elvtárs —, hogy minél magasabb az állami és pártmunka bármely területén működő funkcionáriusaink politikai színvonala és marxista—leninista tudata. annál magasabbrendű és termékenyebb maga ez a muvika, annál hatékonyabbak a munka eredményei és fordítva. Minél alacsonyabb a funkcionáriusok politikai színvonala és marxista—leninista tudata, annál valószínűbbek a bajok és kudarcók a munkában, annál valószínűbb magúknak a funkcionáriusoknak az elsekélyesedése és kicsinyes, korlátolt emberekké való átvedlése, annál valószínűbbek az elfar jutások A PÁRTSZERVEZETEKNEK igen fontos feladatuk tehát, hogy biztosítsák a párt- funkcionáriusok, a pártvezetőségek, a párttagság továbbtanulását. Pártszervezeteink nagy többsége ilyen tanítások szellemében fogott hozzá az új pártoktatási év előkészítéséhez, melynek eredménye, hogy párttagságunk több mint 30 százalékát fogjuk tanítani a pártoktatás különböző formáin. A propagandisták és a hallgatók eredményes kiválogatása után azonban megállt a pártoktatás előkészítésével foglalkozó mélyreható politikai, felvilágosító munka. A PÁRTOKTATÁSI ÉV SIKERES BEINDÍTÁSA megköveteli a fenti hibák azonnali kijavítását. Ennek érdekében a pártszervezeteknek a következő feladatokat kell elvégezniük. Lehetővé kell tenni, hogy minden hallgatóval beszéljenek még egyszer. Az idő rövidsége miatt egyénileg már nem tudnánk beszélni a hallgatókkal, ezért helyesebb ha a pártszervezet a propagandisták segítségével szemináriumonként csoportos beszélgetésre hívja ösz- sze óikét. Beszéljenek arról, mit fognak tanulni s ez milyen követelményeket állít eléjük. Közöljék azt is, hol, ijiikor kezdődik a tanulás, hogyan kapják meg a tananyagot stb. Beszéljen a pártvezetőség a tanulás jelentőségéről a pártbizalmiaknak, a népnevelőknek. Érjék el, hogy rendszeresen részt vegyenek a pártoktatásban, mutassanak példát a hozzájuk beosztott párttagok és tagjelöltek előtt. Meg kell győzni a népnevelőiket és bizalmiakat arról, hogy rendszeresen foglalkozzanak a hozzájuk beosztott elvtársakkal. A tanulás népszerűsítésére használják fel a faliújságot is. írjanak jó tanulási módszerekről, a jól tanuló elvtársakról, arról, hogyan látszik meg magatartásukon, munkájukon a tanulás. Dicsérjék meg a jól dolgozó propagandistákat, a szorgalmas hallgatókat, bátran bírálják a hanyagokat. m A pártszervezetek vezetőségei rendszeresen ellenőrizzék a propagandisták I tanulását, biztosítsák a tanfolyamokon és konferenciákon való megjelenését. Ismert igazság, hogy a pártoktatás sikere vagy sikertelensége nagyrészt a propagandistáktól függ. A múlt évi tapasztalatok is ezt bizonyítják. Ebben az esztendőben jobb a propagandisták összetétele, nagyobb számban vannak közöttük jólkép- zett, művelt elvtársak, így. természetes, hogy többet várunk tőlük. A pártvezetőség tanítsa a propagandistákat arra, milyen módszerekkel magyarázzák meg a hallgatóknak a legnehezebb elvi kérdéseket. Segítsenek abban is, hogy a propagandistának más pártmeg- bizatást ne adjanak; Törődjön a pártvezetőség azzal is, hogy a hallgatóknak meg legyen a tananyag. Ebben az évben minden oktatási formán — a politikai iskola tananyagának kivételével — előfizetésben jelenik meg a tananyag, melyet a pártvezetőség csak akkor kap meg, ha előzőleg befizették az árát. Gondoskodjék a párt- szervezet a technikai feltételek biztosításáról. Legyen megfelelő, kényelmes, világos helyiség a szemináriumok számára. A bányászok oktatóterméhez szükséges tüzelő kiszállításával, elhelyezésével is törődjenek. A MEGINDULÁSIG még hátralévő néhány napot használják fel arra, hogy újból ellenőrzik az előkészületeket, kijavítsák az esetleges hibákat, október 17-én teljes létszámmal megkezdjék a tanulást. Kovács Mihály a salgótarjáni járási pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője A műszaki középkáderek örömmel fogadják ezt az új módszert Hozzászólás Lassan József : Létesítsünk minél több tömegtermelő munkahelyet — A községi tanácsok végrehajtó bizottságai nagyon keveset foglalkoznak a kenyérgabonavetés tervteljesítésével. Alig tettek valamit azért, hogy megrövidítsék a kukorica érési idejét, a kukoricaszár gyors betakarítását. A legtöbb községben lehetőség van arra, hogy a búza vetés egyrészét ne kukorica és burgonya után vessék. Sajnos a községi tanácsok elnökei és a kihelyezett agro- nómusok nem sokat tesznek azért, hogy ezekbe a földekbe mielőbb elvessék a kenyérgabonát. Tűitietetlen az is, hogy a községi tanácsok elnökei megbízhatatlan vetési adatokat jelentenek a járási tanácsnak. Például az ipolytarnóci tanácselnök azt jelentette, hogy 10 termelő 120 hold búzát és 30 kh rozsot vetett el. Ez az adat hamis, megbízhatatlan! Ha utána számolunk kitűnik, hogy egy termelő 15 kh kenyérgabonát is vetett. Ez lehetetlen! Ennyi gabonát a törvény szerint nem kell vetni egv középparasztnak sem. Ez a példa azt mutatja, hogy községi tanácsok. még nem szereztek érvényt ama törvénynek, mely szerint az egyénileg gazdálkodók kötelesek a vetési kötelezettség teljesítését, a vetési munkák befejezésétől számított három napon belül a községi végrehajtó bizottságnak bejelenteni. A bejelentés elmulasztásáért a járásban még nem történt felelősségrevonás. Amint a példák mutatják nem lehet csodálkozni azon, hogy a szécsényi járás lemaradt a kenyérgabonavetés terv- teljesítésében. A járás eredménye 27,1 százalékos. Ez nagy szégyen! Különösen a járási tanács mezőgazdasági osztályára és a községi tanácsok vezetőire. Nincs ok a tétlenkedésre, az elbizakodásra. Éppen elérkezett az ideje, hogy a szécsényi járásban rendet teremtsenek a kenyérgabonavetési munka körül. E tekintetben nem maradt el a felelősségrevonás. Az elkövetkezendő napokban arra van szükség, hogy a járás mezőgazdasági termelését irányító járási és községi tanácsszervek minden erőt a vetési munka meggyorsítására mozgósítsanak. LANTOS LÁSZLÓ Lassan József elvtárs, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt főmérnöke bányaüzemeink műszaki fejlődésének útját a tömegtermelő munkahelyek kialakításában látja. Osztom a véleményemet Lassan elvtárssal, hiszen a tömegtermelő munkahelyek szélesebbkörű alkalmazása jelentős mértékben elősegítené a teljesítmények növelését és hozzájárulna az önköltség csökkentéséhez. Az ilyen fejtési módok nemzetgazdasági szempontból előnyösebbek, de az üzemek műszaki középkádereinek nagyobb gondot jelent és minden eddiginél nagyobb felelősségérzetet követel tőlük. Azok a műszaki középkáderek viszont, akik szeretik üzemüket és tudják, hogy a tömegtermelő munkahelyek szélesebbkörű alkalmazása az egész szénbányászat fejlődését és ezzel egyidőben dolgozó népünk jólétének emelkedését szolgálja, boldog örömmel vállalják a gondosabb és felelősségteljesebb munkát. Tőkés-lejtősaknában, amelynek körletvezetője vagyok, az utóbbi időben két tömegtermelő munkahelyet alakítottak ki. Az I-es telepen egy 40 méter homlokhosszúságú frontfejtést, a III-as telepen pedig egy rázócsúszdákkal, láncos vonszolóval és gumiszalaggal gépesített csoportos kamrafejtést. Ezek a munkahelyek pártunk és kormányunk útmutatása alapján indultak meg. Dolgozóinkkal ismertettük az üzem műszaki vezetőinek elgondolását a műszaki fejlesztéssel kapcsolatban, és közös erővel, nagy lelkesedéssel fogtunk hozzá a korszerű fejtési mód kialakításához. Frontfejtésünket két vető között 40 folyóméter homlokhosszúságban készítettük el. Igaz, hogy egy 60 méter homlokhosszúságú frontfejtés célszerű lett volna, de geológiai adottságaik ezt nem engedték meg. A nagyobb homlokhoszbányáinkban című cikkéhez szúság, ugyanis kedvezőbb nyomásviszonyokkal jár, hosz- szabb homloknál a hasznos fő- tenyomás egyenletesebb. A hosszabb fronthomloknál a hasznos nyomás a szenet egyenletesen lazítja fel, a jövesztési munka könnyebb lesz, s így a robbanóanyag felhasználása is csökken. A rövid fronthomloknál viszont a front középső szakaszán a túlzott nyomás következtében a szén kidől, fokozottabb fenntartásra van szükség. Ugyanakkor a légvágat- nál és szállítóvágatnál fokozott robbanóanyag felhasználásra van szükség. Ezeknek a tapasztalatoknak ismeretében a jövőben arra törekszünk, hogy a fronthomlok minél nagyobb hosszúságban legyen kialakítva. A gépesített csoportos kamrafejtésünknél is vannak még javítanivalók. A kamrák kifutási hossza mindössze 45— 50 méter. A rázócsúszda berendezések, amelyek a kamrában működnek, 60 méter hosszban is jól használhatók, vagyis ugyanannyi energiafelhasználás mellett több dolgozót tudnak kiszolgálni, több szenet tudnak elszállítani. A nagyobb hosszúság elősegíti a telepítési sűrűség • növelését, ezzel egyidőben a teljesítmény emelését. Ugyanis a hosszabb kamrában az eddig telepített tíz ember helyett tizenkét embert telepíthetünk, ugyanakkor a kiszolgáló személyzet ugyanannyi marad. A tömegtermelő munkahelyek helyes működésének fontos feltétele a szállítás és az ürescsille ellátás jó megszervezése. Ennek a megoldását tömegtermelő munkahelyeink beindulása előtt elmulasztottuk, s emiatt sem frontunk, sem a csoportos kamrafejtésünk nem adja ki azt a teljesítményt, amelyet joggal elvárnak tőlük. Ezen a hibán feltétlenül segítenünk kell. Megfelelő számú kitérőt kell létesíteni és a szállító személyzet részére ki kell dolgoznunk a szállítási munkarendet és ennek betartását mind a dolgozóktól, mind a műszaki középkáderektől szigorúan meg fogjuk követelni. Pár szóval szeretnék még említést tenni a ciklusgrafikon szerinti munka szükségességéről: Tömegtermelő munkahelyeknél ciklusgrafikon szerinti előírások nélkül egészséges munka el setm képzelhető. Ha a fúrások egyidőben történnek, a nagy tömegű szén elszállítása torlódást okoz, a szállító berendezések túlterhelése miatt pedig a fejtéseket ürescsillével nem lehet kiszolgálni. Amikor azonban a készlet elszállítást nyer és a munkahelyeken egyidőben fognak hozzá az ácsolási munkához, akkor a szállítógépek kihasználatlanul hevernek, az ácsoláshoz szükséges fa az így megkívánt nagy tömegben nem áll rendelkezésre, a munka nem megy folyamatosan; Ezért tehát feltétlenül szükséges a ciklusgrafikon szerinti munka megszervezése, hogy az egyfajta munkára ne egyidőben, hanem pontos megosztással következzenek be, így a szállítás, a gépek kihasználása és a faellátás egyenletes, ütemes lesz. Műszaki középkádereink egy része még mindig nem látja eléggé a ciklusos termelés fontosságát. Húzódoznak a ciklusgrafikontól, s egyszerűen csak papírmunkának tekintik azt. Az ilyen helytelen nézetek felszámolásához kérjük a párt és szakszervezet segítségét, hogy nevelőmunkával helyes irányba tudjuk terelni a szakmai irányítást: A korszerűbb bányaművelés nagyobb igényeket támaszt a munka szervezését és irányítását végző dolgozókra. Kosján Mihály a Tőkés-lejtősakna körletvezetője.
