Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)

1955-10-15 / 81. szám

SZABAD NÖGRXiI 1955. október 15. A VILÁG MINDEN RÉSZÉBŐL NAGYOBB TERMÉS ÜJ MÓDSZEREKKEL A Német Demokratikus köztársaságban, a Schwlerim- mkovi „Einheit“ termelőszö- etkezetben az idén sokkal Dbb volt a rozs- és burgonya- írmés, mint tavaly. Az észak s dél felé történő elvetés lódszerével 27 mázsa rozs srmett holdanként. Ez az el- íúlt évhez képest kilenc má­sa többletet jelent, pénzben ifejezve 200 márkát; ÉPÜL A BELGRÁDI MONUMENTÁLIS METRO- POL SZÁLLÓ Belgrádban épül az egyik ígreprezentatívabb és legkor- zerűbb jugoszláviai szálloda. S. Metropol-szállót az egyetem ogi kara mellett, Belgrád leg- zebb kőrútján építik. Az ösz- zesen 232 ízlésesen berende- ett összkomfortos szobán ki­ül ebben a szállóban lesz íelgrád legnagyobb étterme és élikertje. Miután Begrádban nincs lég szállodai szoba, kibővítik i meglevő „Majestic“ és a ,Moszkva“-szállót is. A „Ma- estic“ szállodát 96 szobával wvítik, míg a Teraziján levő .Moszkva“ szálló mellé egy ijabb épületet emelnek 130 'endég számára. Üj-Belgrádban befejezik a Duna mellett épülő hatalmas izállodát. Ez a korszerű szál- oda 400 vendég befogadására esz alkalmas. MÜ ANYAG-HAB Az olajtartályokból évente jriási mennyiségű illanó anyag Dárolog el. Egy 4000 köbméter irtartalmú tartályból évente az olaj négy százaléka párolog el, mégpedig éppen a legérté­kesebb illanó frakciók. Ez el­ten a veszteség ellen elég egy­szerű eljárással küzdenek: Az olaj felületén aránylag vé­kony réteget képeznek egy kü­lönleges műanyag habjából. Ez a hab „mikroballonoknak“ nevezett 0,5—60 mikron át­mérőjű, apró buborékokból áll. A folyadék felszínén el­helyezkedő habréteg jóformán teljesen megakadályozza az elpárolgást. így például a 4000 köbméteres tartály párolgása a védekezési eljárás esetén 85 százalékkal csökken. ATOMENERGIA A REPÜLŐGÉPEN Az „industrial and Engi­neering Chemistry“ című fo­lyóirat közlése szerint egy amerikai gyár mérnökei rádió­aktív aranyból készült gyűrűt szereltek a gázsugárhajtómű fúvócsöve köré. Ezáltal a haj­tómű fajlagos vonóereje 15 százalékkal növekedett. Mint ismeretes, a fűtőanyag-mole­kulákat a hő gerjeszti az el­égés előtt. Ügy vélik, hogy a rádióaktív sugárzás további fűtőanyag-molekulákat ger­jeszt. Most folynak a kísérle­tek, nem lehet-e meggyorsíta­ni más típusú motornál is az égést rádióaktív sugárzással. ÜJ NÉMET KÖNYVELŐGÉP A thüringiai „Rheinmetall”- gyár új könyvelőgépe bonyo­lult könyvelési műveleteket vé­gez. Egyetlen ember a géppel több szakképzett könyvelő kétnapi munkáját végzi el. A gép rendkívül pontosan, gyor­san és hibamentesen dolgozik. Kezelése oly egyszerű, mint a közönséges írógépé. ŰJ SZERSZÁMGÉPEK LENGYELORSZÁGBAN Az utóbbi évek során Len­gyelországban rátértek több mint háromszáz új szerszám­gép típus gyártására. Az új szerszámgépek között vannak esztergaautomaták, gyorsjá­ratú fúró- marógépek, univer- zál köszörűgépek és mozdony­gyártáshoz alkalmas nehéz szerszámgépek. A lengyel szer­számgépek Franciaországban, Olaszországban és Svédország­ban találnak piacra. Egyik lengyel gyár megkezd­te a tárcsás vasvágó-fűrész gyártását. A települések „tüdeje“ Mind jobban kibontakozó közegészségügyünk felismerte és egyre többet foglalkozik a települések fásításának a kér­désével, hiszen a települések levegőjének megjavításában a növényzetnek óriási szerep­van; befolyásolja a hőmérsék­letet, szabályozza a csapadék- mennyiséget, szűri és tisztítja a lgvegőt, s ezért nem véletlenül szoktuk a parkokat, ligeteket, fasorokat, kerteket a települé­sek „tüdejének" nevezni. Minden olyan hely, ahol hu­zamosabban, vagy állandóan nagyobb tömeg tartózkodik, a gyárakból és a lakások ezrei­ből füst, korom, por, vegyi­anyagok stb. kerülnek a le­vegőbe, rontják a helyi levegő összetételét. A kőszénfűtéssel például igen sok kén kerül a levegőbe, s így az ott élő em­berek kénytelenek szennyezett levegőt beszívni, már pedig ez szervezetünkre nem közöm­bös behatás. A füvestérség, cserje, bokor, fa, igen fontos szerepet játszik a levegő megjavításában. Ma már új gyárak, üzemek, rak­tárak, pályaudvarok stb. léte­sítése esetében arra törek­szünk, hogy ezek a városon kívül legyenek. A lakóterületet és az üzemi rész közé úgy­nevezet „zöldövezet“-et telepí­tünk. Ennek a feladata, hogy a keletkezett gázokat, füstöt, port lecsapja és megkösse s így azok ne juthassanak el a településekre. A Szovjetunióban a tudósok és kutatók igen behatóan fog­lalkoznak a települések egész­ségtanával. A. N. Marzejev professzor által közölt adatok szerint például a kórházi épü­letek megtervezésékor min­den kórházi ágynak meg­felelően, 50—70 négyzetmé­tert, vagyis a kórház összte­rületének 70 százalékát kellene gyepesíteni, fásítani; falusi jel­legű településeken ugyanek­kor minden kórházi ágyra 300 ' négyzetméter „zöldesített" te- I fület létesítését ajánlja. El- | • » ■ ■ ...... ér endő cél lenne, hogy a váro­sokban minden ott élő ember­re fejenként 30 négyzetméter növényesített terület jusson. Hazánkban még nagyon tá­vol vagyunk ezektől a nor­máktól. Éppen ezért mindent el kell követnünk, ennek érde­kében, hogy falun és városon egyaránt megbecsüljünk min­den újonnan elültetett cser­jét, vagy fát, s küzdenünk kell minden erőnkkel azok ellen, akik gyakran teljesen érthe­tetlen okokból, talán csak a pusztítási vágyuknak eleget téve, kitördelik a frissen ül­tetett facsemetéket, kiránci- gálják a bokrokat, legázolják a parkokat, vagy állataikkal le­geltetik a városok, községek nehezen létrehozott parkjainak gyepét virágait. Sajnos ezt Salgótarjánban is gyakran észlelhetjük, pedig a gyárakkal övezett városban minden darab zöldnövény kin­cset ér. Az sem közömbös, hogy a települések belterületén léte­sítendő zöldfelületeket hol he­lyezzük el; az arányosított lé­tesítésre és a védőjeileg szük­ségszerűségére támaszkodva kell ennek mindenkor megtör­ténni. így válik ez a kérdés a közegészségüggyel foglalkozó orvos és a város- és község- gazdálkodás szakembereinek együttes, komoly és felelősség- teljes feladatává. Az adottságoknak megfelelő és lehetséges növényzet-fejlesz­tésre kell törekednünk. A zöl- desítés mikéntjének kialakí­tása mindig a helyi viszonyok­tól függ, s így. példának okáért fásításkor a fajta megválasz­tását bízzuk nyugodtan a szakemberekre: kertészeinkre. Becsüljük meg és szeressük fáinkat, bokrainkat, növény­zetünket. füves tereinket, vi­rágágyainkat, hiszen mind­ezek a mi bajtársaink az egész­ségvédelem küzdőterén. Ne­veljük gyermekeinket is a nö­vényzet, a virágok szeretetére. Dr. Szálkái Géza Lengyelországi tartózkodá­sunk egyik felejthetetlen ese­ménye az egy teljes napot be­töltő spartakiád volt. Aznap is a rendes időben keltünk, ugyanakkor reggeliztünk, mint az előző napokon, mégis a zászlófelvonásnál valahogyan különösen ünnepélyes volt a hangulat. Zina pajtás, a tá­borvezetőnk ismertette a napi programot és minden nemzet úttörőinek sok sikert kívánt. Az úszók rögtön elmentek au­tóval Jelena Gorába, a nagy sportuszodába, a röplabda­meccs pedig a táborban kez­dődött meg. A mi szereplé­sünk jól sikerült, hiszen a magyarok három első helyet szereztek, a sok második és harmadik helyezést pedig nem is győzném felsorolni. És még a karnevált sem lenne szabad elhallgatnom, hi­szen olyan sok szépet lehetett ott látni. Az egyik francia kis­fiú (első díjat nyerte), Napó­leont ábrázolta, a szovjet Ve- rocska ukrán népviseletben volt, a magyar Varga Laci pe­dig indiánnak öltözött fel. Azt hallottátok volna, micsoda ka­cagás volt, amikor este a zászlófelvonásnál megpillan­tottuk egymás jelmezeit! Csakúgy tarkállott a tábor a sok-sok színes, különös ruhá­tól, maskarától. * Szcecinben csak egy napot töltöttünk, mégis új, nagy él­ményt jelentett számunkra ez a rövid kirándulás, mert itt pillantottuk meg először éle­tünkben a tengert. Olyan vég­telennek tűnt a kékes-zöld víztükör, mintha a Csendes­óceán kellős közepén lettünk volna, pedig ez csak a tenger egyik öble volt, ahová az Ode­ra torkollott. Végighajóztuk a kereskedelmi kikötőt, ahol mindenféle nemzetiségű hajót láttunk a révből kifutni a sza­badkikötőbe. Három nap alatt alkalmunk volt megismerkedni a tenger által nyújtott gyönyörűségek­kel: hajóztunk, motorcsóna­káztunk, a hajógyárba láto­gattunk és nem utolsósorban sokat fürödtünk. Ez a látoga­tásunk volt az utolsó közös megmozdulás, mert este in­dultunk Varsóba és onnan haza. Bármilyen pompás is volt a Lengyelországban eltöltött két hét, mégis jólesett újra itt­hon lenni és viszontlátni szü­leinket, testvéreinket, bará­tainkat. • Kedves pajtások! Kívánom, hogy a jövő nyáron közületek is minél többen jussanak el nyári táborokba, s minél töb­ben részesüljetek azokban a nagyszerű élményekben, ame­lyekről így röviden megpró­báltam beszámolni nektek. Csincsik Orsolya ÍGY harcolunk Ä MULASZTÁS ELLEN Mi a salgótarjáni Rákóczi Fe- renc úti általános iskola VI. osz­tályába járunk. Nálunk az egész osztály együt­tesen arra törekszik, hogy minél kevesebb legyen a mulasztott órák és napok száma. Tudjuk, hogy a hiábavaló hiányzások ra­junk tanulmányi eredményét csökkentik, hiszen az elmulasz­tott tananyagot sokkal nehezebb bepótolni. Erőfeszítéseiink ered­ményeként szeptemberben nem volt mulasztás az osztályban. A pajtások jó példával járnak egy­más előtt, például Széli Gábor pajtás egész éjjel rosszul volt és annak ellenére reggel iskolába jött. így harcolunk a mulasztás ellen. Bánhidi Attila őrsvezető Mák Lajos raj tanácselnök KÉRDEZZ PAJTÁS FELELÜNK! Ez alkalommal Almási Lász­ló pajtásnak, a Bartók Béla úti általános iskola II. osztá­lyos tanulójának válaszolunk. Almási pajtás a következőket írja: „Vadgesztenyéből ragasztót alkarok készíteni, de nem ismerem a módját. írjátok meg az úttörő híradóban, hogyan kell vadgesztenyé­ből ragasztót készíteni." Kedves Almási pajtás! A megszedett vadgesztenyét őröld vagy daráld meg egé­szen finom porrá, s aztán önts hozzá meleg vizet és a masz- szát addig kevergesd, amíg át­tetsző, egységes péppé válik. Ez a folyadék kitűnően ragad. A ragasztó elkészítésénél egyetlen nehézség az, hogy há­zilag meglehetősen nehéz liszt­té őrölni a gesztenyét. De ha van megfelelő darálótok, pró­báld ki ezt az eljárást és írd meg nekünk, sikerült-e? Utazás az irodalom világában A múlt számunkban közölt rejtvénnyel a „Keresd meg pajtás!” sorozat befejeződött. A legutóbbi forduló helyes megfejtése: Az Irtlsz folyónak nincs Bajkál-zu ia- tagja; Tanger pedig afrikai város. Delhi nem hegy, hanem Indiai város, tehát semmiképpen sem emelkedhetik Me­dina fölé, amely pedig arábiai város. Az Etna tűzhányó Szicíliában van, és így nem veszélyeztetheti Alma-Ata városát, amely a Szovjetunió egyik városa. Az Eufrátesz nem város, hanem folyó, így nincsenek lakói. Az utolsó mondat hibátlan, mert a genfi tavon valóban lehet ha­lászni. A legtöbb pontot elért pajtások között négy jutalom­könyvet sorsoltunk ki. A szerencsés nyertesek a követ­kezők: Bella Irén Salgótarján, Mender Margit Bércéi, Mészá­ros Pál Bércéi, Nagy Katalin Balassagyarmat. A könyve­ket a postás bácsi viszi a címzetteknek. Most pedig megkezdjük új rejtvénysorozatunkat. Címe; „Utazás az irodalom világában.” Amint látjátok, főleg irodalmi kérdések lesznek benne. Három fordulóból áll ez a sorozat, éppenúgy pontozzuk, mint az előző rejt­vényeket. Az első alkalommal öt idézetet közlünk. Nektek kell megmondanotok, hogy a verssorok melyik költő ver­séből valók, s mi a versek címe. Minden helyes költőinév, vagy verscím 1 — 1 pontot jelent. Aki tehát mind az öt idézet szerzőjét és elmét beküldi, 10 pontot kap. De az is szerezhet pontokat, aki kevesebb költőt vagy verseimet talál. íme az idézetek; „Mit ér a gond kenyéren és vizen.’1 „Emberségről példát, vitézségről formát, mindeneknek ők adnak." „De amit a bús nép szerzett, víg uraság zsebre rakja.“ „Édes hazánk ölelj szívedre, hadd legyek hűséges fiad." „Fényesebb a láncnál a kard, jobban ékesíti a kart." RAJTA, PAJTÁSOK! Küldjétek be az új rejtvénysorozat megfejtéseit is olyan szorgalmasan, mint az előzőket! V>fi>iDSDfiWDSDfiMPSPfi>iDSDÉ>!DS3S>iC>S0fi>iC>SC^^ Mszmb NÓGRAD ...................................................—————J Ne hagyják magára a nemrégiben alakult Aranykalász TSZCS-t! Két hónappal ezelőtt ala­kult meg termelőszövetkezeti csoportunk, az Aranykalász. Ezalatt az idő alatt sok ne­hézséget kellett legyűrnünk, hiszen minden kezdet nehéz. Tagságunk azonban — élén a kommunistákkal, a pártalap- szervezet tagjaival — bátran szállt szembe az akadályok­kal. Kezdettől fogva az volt a célunk, hogy a gépek jó ki­használásával, az agrotechnika legkorszerűbb módszereinek alkalmazásával bizonyítsuk be a nagyüzemi gazdálkodás fö­lényét, s hozzájáruljunk a me­zőgazdaság fejlesztéséhez és szocialista átszervezéséhez. Most mindenekelőtt az őszi munka elvégzésében akarunk példát mutatni az egyénileg gazdálkodóknak. Késedelmet nem ismerve, a kitűzött ha­táridő előtt 3 nappal elvetet­tük az őszi árpát, s ma már 12 kataszteri holdon zöldéi az árpa, amelynek nem árthat a tél beállta sem. Földjeinken minden talpalatnyi helyet fel­szántottunk már — a búza alá való földet kétszer is — és 10-én 70 holdon megkezdtük az őszi búza vetését is. Egy baj van csak: az, hogy megalakulásunk óta kevés se­gítséget kapunk a felsőbb szervektől. Pedig sok megol­datlan, mielőbb elintézésre vá­ró problémánk akad — pél­dául a földrendezés —, amely­hez segítségre lenne szüksé­günk. Ezt többször hangsú­lyoztuk, de mégsem jön ki hozzánk senki, hogy megis­merje gondjainkat, és taná­csot adjon azok elintézésére vonatkozóan. Csoportgyűlése­ink határozatait, jegyzőköny­veit minden alkalommal fel­küldtük az illetékes megyei szervekhez, de választ, útba­igazítást nem kaptunk. Kétségtelen az, hogy csopor­tunkban minden lehetőség megvan a további fejlődéshez. Nagy terveink, céljaink van­nak — minden tekintetben el­sők akarunk lenni a járás te­rületén — de ezek valóravál- tásához nem elég csak a mi erőnk, hanem az is kell, hogy a megyei és járási tanácson, s a járási pártbizottságon az ed­diginél jobban törődjenek és foglalkozzanak velünk! Ha ez meglesz, az eredmény nem maradhat el. Palik Mihály az Aranykalász TSZCS párt- titkára, Morgós-puszta Jól halad a Lenin út kövezése Nőtincsen Az elmúlt két hét alatt elő­rehaladt községünkben a Le­nin út építése. A nehezebb rész — ahol teljesen új ala­pokat kellett lerakni — már készen van. Megépítettük a két átereszt is, így most már lehet látni a munka eredmé­nyét. Kövünk van elég, vasár­nap is 6 tehergépkocsi szállí­totta a zúzott követ az útra. Ha továbbra is kedvez az Idő, akkor rövidesen befejeződik az útépítés. A társadalmi munkával kis­sé megakadtunk az utóbbi időben. Különösen igaerőt ne­héz kapni, pedig arra most nagy szükség lenne, hiszen sódert kellene hordani a kő tetejére. Igaz, a társadalmi munka időleges ellanyhulását nem lehet rossz néven venni a község lakóitól, hiszen most van a nagy őszi munkák ide­je. A legtöbben azt mondják, hogy szívesen jönnek utat épí­teni, de most vetni kell, meri első a jövő évi kenyér. Iga­zuk van! így is megvan a re­mény arra, hogy idejében el­készül az út a község lakos­ságának általános megelége­désére. Akadnak azonban „Pató Pá- lok“ is a faluban — szeren­csére kevesen —, akik egyál­talában nem vállalkoznak tár­sadalmi munkára. Azt mond­ják, hogy ők fizetik a község­fejlesztési hozzájárulást, csi­nálják meg az utat abból. Nem akarjak ezek az emberek megérteni, hogy az ő javukat is szolgálja az új út, még ak­kor is, ha a községen keresz­tül vezető állami út mellett laknak, amely kifogástalan ál­lapotban van. Lám, a Lenin utcaiak nem hivatkoznak ar­ra, hogy ők is fizetik a köz­ségfejlesztési adót, hanem részt vesznek a munkában szívesen. Most még nem írom ki a közös munkától visszahúzódók nevét, mert bízom abban, hogy levelem felébreszti öntudatu­kat és hamarosan ők is be­kapcsolódnak a társadalmi munkába. Láthatják, hogy minden nap hosszabb a kö­vezett sáv. Világít, mutatja az irányt a boldog jövő felé, mu­tatja a közös erőfeszítés, a közös akarat győzelmét. Azok, akik nem akarnak részt venni a közös munkában, nézzék meg az épülő Lenin utat, néz­zék meg, mire képes az össze­fogás, s akkor bizonyára ők is kedvet kapnak ahhoz, hogy kivegyék részüket a község nagy terveinek valóraváltásá- ból. Kuris Gábor Nőtincs Felelőtlen ígérgetések helyett végezze el végre a rábízott munkát a pásztói KISZ Feleségemmel együtt a he­lyi iskolában tanítunk. Ahhoz, hogy munkánkat zavartalanul végezhessük, s nemcsak a köz­ség fiatalságát, hanem a ma­gunk három kisgyermekét is megfelelően nevelhessük, nyu­galmas, rendezett otthon kel­lene. Ez azonban nem áll ren­delkezésünkre, mivel szolgá­lati lakásunk igen elhanyagolt állapotban van. Rendbehozá­sával senki sem törődött, hiá­ba fordultunk segítségért ide is, oda is. Végül párttitkárunk vette kezébe a dolgot, és sike­rült is előteremteni a lakás ta­tarozásához szükséges anyagi fedezetet. Most már az volt a kérdés, ki fogja végezni a tatarozást. Községünk iparosai nem jö­hettek számításba, így a pász­tói KTSZ kapta meg a munkát. Első ízben szeptember 1-re ígérték az átadást, aztán egyre újabb kifogásokkal odázták el a javítás megkezdését. De ahányszor a helyi tanács há­zilag akarta elvégeztetni a leg­sürgősebb javításokat, mindig megjelent a KTSZ, hogy ne fogjanak hozzá, mert már ők úgyis jönnek. Legutóbbi októ­ber 1-én azt üzenték, hogy már szállítják az anyagot és 4-én megkezdik a munkát. Persze, az anyag idáig sem érkezett meg, de hogy valami látszat legyen, 5-én megjelent egy ács, aki szét is szedte egy darabon a tetőt. Mivel anyaga nem volt, 7-én délben elment a vezetőhöz tanácsért. 9-én délutánig még nem jött visz- sza. Azóta állandó rettegésben vagyunk, hogy mi lesz velünk a szétdobált, tető nélküli la­kásban, la beáll az esőzés, vagy a hideg. Hová tesszük gyermekeinket? Tudunk-e nyugodtan tanítani, ha a KTSZ felelőtlensége miatti gondok továbbra is gyötörnek ben­nünket? Már csak abban bízom, hogy ha levelem a Szabad Nógrád­iján nyilvánosságra jut, az il­letékesek felfigyelnek ese­tünkre és kényszerítik a pász­tói KTSZ vezetőit, hogy végre tegyenek eleget vállalt köte­lezettségeiknek. Provaznik Tivadar ált. isk. tanár, Kálló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents