Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)

1955-09-21 / 74. szám

195S. szeptember 21, SZABAD NOGRAD S LÁTOGATÁS KARANCSKESZIBEN Augusztus végén szülőfalum­ban, Karancskesziben jártam, és ott néhány fonák dolog öt­lött szemembe. Ahogy Salgótarján felől utaz­tam busszal Karancsalja felé, a község szélén lévő házon a kö­vetkező jelszó vonta magára a figyelmemet: „Fasisztáknak szavazati jog nem jár!“ Tudom jól, hogy ez a jelszó dolgozó népünk kezdeti harcának kife­jezője volt, de idővel elavult, pia már nem időszerű. Hasonló jelenséggel találkoztam Salgó­tarjánban is. Ezért úgy gondo­lom, helyes lenne az ilyen és e’ahez hasonló „szakállas“ jel­szavakat eltüntetni, s olyanok­kal helyettesíteni, amelyek in­kább szólnak a mának, mint a tegnapnak! ★ Karancskeszi Kutas nevű ré- pze közvetlen közelében húzó­dik a Szélmalomhegy. A közsé­gi tanács itt helyezte el az úgy­nevezett „Dögkutat'.' Innen a legkisebb szélfúvás is rettene­tes bűzt hoz Kutasra, mivel a kút betongyűrűjén elég nagy rés tátong. Ez önmagában csak kényelmetlen és visszataszító. A veszély abban rejlik, hogy a résen belátogató szúnyogok fertőző betegséget hordozhat­nák szét. Javíttassa ki a ta­nács a gyűrűt minél előbb, míg nagyobb baj nem szárma­zik belőle! * Ugyancsak Karancskesziben történt. Kultúrházunk moziter- mét rendbehozták, amit a falu lakói örömmel fogadtak. Az öröm azonban korai volt, ugyanis nemsokára gabona- raktárrá nevezték ki a termet, s behozták oda a szárításra váró gabonát. Filmelőadás azért még van, csakhogy kint az állami gazdaság egyik épü­letében, meglehetősen távol a falutól. Tudom, hogy a gabona megvédése érdekében mindent el kell követni, de más helyi­séget is lehetett volna találni Karancskesziben erre a célra, nem pedig a most rendbehozott mozitermet! Igaz, én most nem Karancs­kesziben lakom, csak látogató­ban jártam ott. De azt hiszem, a falu valamennyi lakója örül­ne. ha ezeket az apróbb hibá­kat mielőbb orvosolnák! Kohánka András a Lenin Intézet hallgatója A MI VALÓSULT MÁR MEG VÁROSPOLITIKAI TERVBŐL Hírek SALGÓTARJÁNBAN? A Szeptember 6. Akna avatása \ salgótarjáni tanács várospo­litikai tervében egész sor olyan egészségügyi, szociális, kulturális és közellátási feladat szerepel, amelynek megvalósulása a lakosság szá­mára egészségesebb, kulturál­tabb életkörülményeket bizto­sít. Érdemes sorra venni mi mindent hajtottak már végre ebből a tervből. A megyei kórház és a ren­delőintézet felszerelését 116 000 forint értékű új műszerekkel, gépekkel és egyebekkel egé­szítették ki. Ezenkívül a ren­delőintézet fertőzőosztálya ré­szére 30 000 forint értékű anyagbeszerzés történt. 16 ággyal bővült a megyei kórház gyermekosztálya, de egy sokkal nagyobb arányú bővítést terveznek, mert ez még nem kielégítő. Az egészségházban meg­szervezték az anyatej­gyűjtő állomást, ahol 30 forintot fizetnek az anyáknak egy liter tejért. (Jó lenne, ha azok az édesanyák, akik tudnának segíteni olyan asszonytársaikon, akik nem tudják anyatejjel táplálni gyermekeiket, nem tagadnák meg ezt a segítséget és többen jelentkeznének, nem a 30 fo­rintért, hanem azért, mert ez­zel nem egy esetben életet menthetnek.) \ tanácsi vállalatoknál is több olyan intézkedés történt, amely ezeknek a vállalatok­nak a munkáját nagyban megjavítja, ez pedig a lakos­ság jobb ellátását biztosítja. A vegyesipari vállalat finom- mechanikai részlege 16 000 fo­rintért új esztergapadot ka­pott. Rosszul álltak szakember­utánpótlással a helyiipar és a kisipari vállalatok. A városi- politikai tervben az ipari ta­nulók biztosítása is szerepel, és már 16 új ipari tanuló van ezeknél a vállalatoknál. A lakosság fokozódó igé­nyeinek kielégítését szolgál­ják a kereskedelemben tett intézkedések, beruházások is. E terv keretében készült a „Déryné” zenés cukrász­da, az acélgyári lakótele­pen fűszer- és húsbolt, a Ferenc-telepen zöldség- és gyümölcsüzlet, a Rá­kóczi úton új méteráruüz­let és gyermekruházati bolt, bővítik a piaci stan­dokat is. Van azonban a tervben olyan rész, amely a lakosság aktív lelkes közreműködésére szá­mít. Az áruk kiszolgálásá­nak és minőségének az ellen­őrzésére létrejött a kereske­delmi állandó bizottság 90 tag­ból álló aktívahálózata, amely jelentős segítséget nyújt az ál­landó bizottságnak. Leleplez­ték már a piacon hamis mér­leggel mérő kofákat, a cseme­geüzlet ellenőrzésekor találtak lejárt határidős konzerveket stb. A kereskedelmi dolgozók és az állandó bizottság tagjai és aktívái munkájának a megja­vítására tanfolyamot indított a kereskedelmi osztály. Az előadásokon mindig nagy­számú hallgatóság tanul nem kis eredménnyel. Fontos feladatok várnak az egészségügyi állandó bizottság aktíva-hálózatára is, amely az osztály és az állandó bizottság hiánya következtében eddig csak elméletben volt meg, pe­dig az üzemi konyhák, iskolai és óvodai napközik konyhája, a város tisztasága stb. fokozot­tabb ellenőrzésre szorul és ezt a lakosság segítsége nélkül megvalósítani nem lehet. Ugyanígy a város dolgozóinak szív­ügye kell hogy legyen a sok ezer forintba kerülő facsemeték megvédése is. Azt minden rendes ember sze­retné, ha szép parkok, ár­nyas fasorok lennének Tarján- ban, de hogy ez megvalósul­jon, a dolgozóknak erélyesen fel kell lépni azok ellen, akik a kiültetett csemetéket tönk­re teszik. 30 000 forintot köl­töttek eddig az útszegélyek fásítására, és a köztulajdont felháborító módon semmibe­vevő, felelőtlen egyének a csemetéknek már körülbelül a felét tönkretették. Egyébként a fásítási tervet túlteljesítve a város különböző területén a tervezett 30 500 fa helyett 50 000-et ültettek el. Az Építési Ellenőrző Bizott­ság — amelyet szintén a vá­rospolitikai terv végrehajtása érdekében hoztak létre — jó munkáját bizonyítja, hogy je­lentései nyomán nem egyszer a minisztérium folytat Vizsgá­latot és tett fontos intézkedé­seket. \ népművelési szervek elé is nagy feladatokat állított a terv. Jelentős segítséget nyúj­tott a Somlyói bányatelep lakossága és a bánya ve­zetősége a Somlyói kultúr- ház rendbehozásához és a játszótérnél fürdő létesí­téséhez. Nagy része van a lelkes tár­sadalmi munka megszervezé­sében Pócsa elvtársnak, a bá­nyatelep párt titkárának. Rendbehozták a baglyasaljai kultúrotthomt, bár nem egé­szen úgy, ahogy tervezték, itt nagyobb arányú tatarozási munkálatokat kell majd vé­gezni. A képzőművészeti szak­kört behozzák Baglyasaljáról a városi kultúrotthonba, ezzel felszabadul az erre használt helyiség és így a tanulók ré­szére biztosítva lesz a torna­terem. Megalakult a színjátszókor a bányász-kultúrotthonban. Október elsején megkezdő­dik a zeneiskolában a he­gedű, zongora és fúvós­zeneoktatás. Megvalósították végre, hogy a kult úrotthonok összeegyeztet­hetik havi tervüket és így el­kerülik majd, hogy ugyanazon időben hasonló rendezvény le­gyen több helyen. fontos, kisebb-nagyobb beru­házást igénylő feladatot oldott meg. Végre kiépült a közműhá­lózat a Luby-telepen. Több mint 100 ezer forintot köl­töttek az Ingatlankezelő Vállalat kezelésében lévő lakások tatarozására. A város területén 40 lakás­ba vezették be a villanyt. Most folynak a Salgó utca, a Rákóczi út és a Csizmadia Sándor utca elhanyagolt ré­szeinek javítási munkálatai és megkezdték végre a vásártéri bérházak környékének vízte­lenítési munkálatait. 220 ezer forintot költenek az elavult csatornázat kijavításá­ra, bővítésére. 170 ezer forintot költöttek parkosításra, játszóterek létrehozására és a régi játszóterek új sze- j rekkel való ellátására. A Fe­renc-telepen például egy vizes, bűzös, elhanyagolt területet tüntettek el és a gyerekek végre rendes helyen játszhat­nak. A rokkant-telepen meg­kezdték 25 szövetkezeti ház építését. Mindez csak nagy vonalak­ban mutatja meg, milyen sok­irányú gondoskodás történik a nép államában a lakosság egyre fokozódó, mindenirányú igényének a kielégítésére, hisz erről részletesen beszá­molni egy ilyen cikk kereté­ben lehetetlen. De ezek a ki­ragadott példák is jól érzékel­tetik, hogy bár még mindig sok a megoldásra váró feladat és a tanács nem mindig áll száz százalékig hivatása ma­gaslatán, azért egész tevé­kenységét az irányítja, hogy a dolgozók életét egyre szebbé, boldogabbá tegye. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemei között augusz­tus 1-vel verseny indult a „Szeptember 6. Akna” cím elnyeréséért. Rendkívül he­ves küzdelem után szeptem­ber 10-én ért véget ez a ver­seny. Az értékelés szerint a ver­senyből Szorospatak lejtős­akna do’gozói kerültek k! gvőztesen. A „Szeptember 6. Akna” cí­mért folyó küzdelemben a termelés négy legfontosabb mutatóját, a mennyiségi ter­melést, az összüzemi terme­lést, az ossz vágatkihajtást és a béralapgazdá'kodást kellett a lcgkieme’kedőbben teljesíte­ni. A verseny időtartama alatt szorospataki lejtősakna mű­szaki és fizikai dolgozói bizo­nyultak a legj ibbí-knak. Mennyiségi tervüket 115,2 szá­zalékra te'jesítetíák és terven fe'ül 3109 tonna szenet küld­tek fe’színre. összüzemi telje­sítésüket az előírthoz viszo­nyítva 106,1 százalékra telje­sítették. összvágatklhajtás te­rén 696 métert értek el és a béralapból 41 000 forintot ta­karítottak meg. A szorospataki dolgozók szeptember 19-én délután tar­tották „Szeptember 6. Akna* avatóünnepségét. Az akna­avató ünnepségen a Nógrádi Szénbányászati Tröszt, a ver­seny időtartama alatt legki­válóbb eredményeket e'ért, mintegy 70 dolgozót vendé­gelt meg. Megkezdődött az almaszüret A Pásztói Állami Gazda­ságban megkezdődött az al­maszüret. A múlt évinél is bővebb almatermés vidámmá teszi a munkát. Tavaly az 1550 termőfaegységről 200 má­zsa jóminőségű gyümölcsöt takarítottak be. Ez évben — éppen a gyü­mölcsfák szakszerű ápolása, a gyümölcskártevők elleni jobb védelem eredményeként — gazdagabb és jobb minőségű terméssel fizetnek az almafák. A gazdaság egy termőfaegy- ségre 67 kg almatermést ter­vezett. A gyümölcstermelő szakemberek előzetes számí­tása szerint termőfaegysé- genként 100—110 kg almater­més várható. Az eredményes gyümölcs- termelő munká*- mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy az almatermés 60—70 száza­léka kiváló minőségű, s ex­portképes. 875 TAG lépett megyénk DlSZ-szervezeteibe a II. DISZ kongresszus óta. 17 alapszerve­zet alakult, ebből 4 termelő­szövetkezeti. A romhányi II. Rákóczi, a cserhátszentiváni Petőfi, a felsőtoldi Űj Elet és az egyházasdengelegi Rákosi TSZ fiataljai alakítottak D1SZ- szervezetet. ★ 2500 HOI.D vetőszántást vé­geztek szeptember közepéig megyénk gépállomásai. ■k BURGONY AÜLTETÖ ÉS-SZEDŐGÉPEK gyártását kez­dik meg Székesfehérvárott. A gépeket a jövő esztendőben bocsátják a mezőgazdaság ren­delkezésére. 396 DARAB EKÉT, 143 da­rab boronát, 39 vetőgépet, 90 darab szecskavágót és 202 da­rab lókapát vásároltak az esz­tendő első felében megyénk dolgozó parasztjai. 760 MUNKAEGYSÉGET tel­jesített ifjú Kőrös György DISZ-fiatal a lőrincpusztal Dimitrov TSZ tagja. Előleg, ként 11,40 mázsa búzát és 13,5 mázsa zabot kapott. ★ VÍZMELEGÍTŐVEL EGY­BEÉPÍTETT fürdőkád készül a Műszaki- és közszükségleti cikkeket gyártó KSZ-ben.. A kád és a kályha kettős fala között keringő víz 1 kiló fa­szén tűzénél már felmelegszik, ★ ZEKE JÓZSEF, a kistere- nyei gépállomás kitűnő trak­torosa 22,1 műszaknormával és 51 normálholddal vezet me­gyénk traktorosainak verse­nyében. k VESSÜK ÖSSZE: 1938-ban 1 hóidra 3 kiló műtrágya ju­tott. Jelenleg 32 kiló jut. M* lehet aa eredmények titkát ? Példamatatóan dolgozik a szátoki tanács pró község Szátok. 670 hold szántó öleli* 570 lélek lakja. Nincs posta ja, vasútállo­mása sem. A busz kétszer szeli naponta. Villany helyett még petróleum világít estén­ként a takaros kis házakban és az esti szóra­kozás mozi híján a csendes beszélgetés. Elége­dett, boldog emberek lakják Szátokat. És dol­gosak, nagyon szorgahnasak, kötelességtudók. Régóta olyan természetes, hogy a rétsági já­rás községei közölt a begyűjtésben Szátok elől nyargal és a mezőgazdasági munkákban is háromszor annyi a mögötte lévők száma, mint az előtte haladóké. A járási tanácson mondo­gatják is sokszor: bárcsak minden községünk ilyen lenne. Mi hozzá tesszük: bárcsak min­den községi tanács úgy dolgozna, mint a szá­toki. Mert ne higgye senki, hogy az eredmé­nyek ebben a faluban magától születnek. Dehát nézzük csak előbb, milyenek is az eredmények? A búza holdja 11,30 mázsát, az őszi árpáé meg 12,80 mázsát adott. Aki ismeri a szátoki földet, az tudja, hogy mennyire meg kellett ezért dolgozni. A gazdák szűkszavúan, elége­dett hangon nyugtázzák az eredményt: nem volt rossz .., most megadta. Hogy mennyire átlagon felüli volt a gabona- termés, azt a szabad-terv teljesítése bizonyítja a legjobban. 50 mázsa helyett 260 mázsa ke­nyérgabonát adlak el az államnak szabad­piaci áron a szátokiak 520 százalék! Egyedül­álló eredmény a megyében. Sokan nem várták meg, hogy kukorica be­adási kötelezettségüknek majd októberben, a törés után tegyenek eleget. Búzát adtak be helyette. 54 mázsa kukoricát helyettesítettek ilyenformán. A község vágómarha beszolgáltatást kötele­zettsége 60 mázsa. Szeptembert mutat a nap­tár, de már csak 4 mázsa hiányzik a 100 szá­zalékhoz. A tojás terv teljesítéséhez meg 14 kiló. A harmadik negyedévi adótervüknek már augusztus 20-ra 120 százalékban eleget tettek. Szátokon nem ismerik az elszámoltatást. Nem ismerik, mert nincs rá szükség, mert mindenki tudja kötelességét. A faluban egyet­len hátralékos sincs. Az aratást nyomban követte a tarlóhántás. 71 holdon vetettek másodnövényt. Hadd le­gyen télre elegendő siló. 60 hold frissen szán­tott föld várja már szerte a határban, hogy beleperdítsék a jövő évi termés magvait. Meg­kezdődött Szátokon az őszi munka. íme, ezek hát az eredmények. Ezekre büsz­ke az egész falu, az egész járás. És joggal az. Korábban már említettük: ne higgye senki, hogy ebben a faluban magától születnek az eredmények. Kernén-”, céltudatos, nevelő munka szüli azokat. A tanács kemény, cél­tudatos nevelő munkája. árom íróasztalt és két szekrényt zsúfol­tak a szátoki tanács egyetlen szűk szo­bájába. Bizony kellene már új tanácsház itt is. Vgy hallottuk, lesz is. A titkár, Dudás János, éppen telefonál. Vigyinszki elvtárs, az elnök, sertéspasszusokat ír át. Mert ugyancsak adják-veszik mostanában a sertéseket a szátokiak. Van miből venni, de van is miből eladni. Nagy Mihály begyűj­tési megbízott is nagy munkában van. A kar­tonokat böngészi. Hogyan lehetne mielőbb teljesíteni az évi tervet, amiből bizony már nem sok hiányzik. Jönnek, mennek az emberek. Dolgavégez- tükkel még leülnek egy-két percre szót vál­tani vagy az elnökkel, vagy a titkárral, no meg egymás közt is. Most jobban ráérnek, mert a határban még ázott a föld, nem lehet rámenni. — Nincs-e valami új rendelet? — legtöbben ezzel kezdik a beszélgetést. Most látjuk csak igazán, milyen törvény- tisztelő emberek laknak Szátokon. Bár nem régi dolog ez a faluban, hogy a gazdák a tör­vények, rendeletek iránt maguk érdeklődje­nek. A tanács tagjainak hosszú hónapok fáradságos munkájába került elérni ezt. De foglalkoztak az emberekkel és sikerült. Ma már bármilyen rendelet jelenik meg, két nap múlva mindenki tud róla a faluban, mindenki aszerint cselekszik. Rendkívül fontos rugója ez a szép eredményeknek. Ahogy ülünk itt és figyeljük Dudás János, Vigyinszki Gusztáv, meg Nagy Mihály nyu­godt, tempós mozdulatait, határozott intézke­déseit és hallgatjuk a jövő-menő gazdákkal szóváltásukat, megértjük, mi még a „titka” a szátoki tanács jó munkájának. Nem azért dol­goznak jól, mert kicsi a község és könnyű „átfogni”, mint azt sok más községi tanács mondja róluk. Hanem azért megy ebben a faluban jól a munka, mert a tanács tagjai valamennyien érzik, mire kötelezi őket vá­lasztóik bizalma, A falu választott emberéhez méltóan élnek és munkálkodnak. Nem ügy­feleket látnak panaszaikkal, ügyes-bajos dol­gaikkal a bizalommal hozzájuk fordulóban, hanem az embert, a választópolgárt, aki azért adta rá, Vigyinszki Gusztávra, Dudás Jánosra és Nagy Mihályra szavazatát, mert bízik benne, hogy itt a tanácsban érdekeit képvi­selik. Most valahogy számokkal, konkrét példák­kal kellene bebizonyítani, hogy Szátokon a községi tanács tagjai igenis jól dolgoznak. Ám ezt a munkát nem számok, nem százalékok mérik. Ennek az embertnevelő, embertformáló munkának leghitelesebb mércéje a szátoki gazdák napról-napra megváltozó gondolkodó»* módja. Naponta késő estébe nyúló beszélgetés szíth helye a tanácsháza. Ide jönnek a szátoki gazdák „nem hivatalos” szóváltásra. Hallgat­ják a telepesrádiót, meghányják-vetik az ország-világ, meg a falu sorát. Itt vannak mindig közöttük Vigyinszki, Dudás és Nagy elviársak is. De itt van a falu többi kommu­nistája is. A kommunisták nélkül ugyanis ko­rántsem számolhatnánk be ilyen eredmények­ről. Fegyverük az igaz, meggyőző szó. És ezeknek az esti beszélgetéseknek az ered­ményei kinn a szántóföldeken, a beszolgálta- tási kötelezettség teljesítésében, a példás adó­fizetésekben mutatkoznak meg. A szátoki tanács eggyé forrt a falu népé­vel. Egy-egy családnál úgyszólván minden­napos vendég az elnök, a tanácstitlcár, vagy a párttitkár, a népnevelők. És tegyük hozzál kedves vendégek. A vendéglátók mindig öröm­mel fogadják őket. „Sokat lehet tőlük tanulni* mindig érdemes rájuk hallgatni” — mondo­gatják. Az utóbbi hetekben az esténkénti baráti megbeszéléseken sűrűn esik szó a közös gaz­dálkodásokról is. Nem kell jó példáért messzi menni a szátokiaknak. Ott van a szomszédban a tereskei Zalka Máté, Terméseredményeivel most is felülmúlta az egyénieket. em könnyű a döntés mégsem. Sokan nem látják még Szátokon, hogy miért helye­sebb a közös út. De a falu kommunistái­nak, a tanács dolgozóinak igaz, meggyőző szava remelhetőleg rövidesen eredményre ve­zet. Mert ők azt akarják, hogy arra vezessen, Es amit eddig a Vigyinszki Gusztávok, Dudás ■ Jánosok és Nagy Mihályok a falu népének érdekében akartak tenni, megtették. Jó munkát kívánunk nekik. Vezessék Szátok népét még nagyobb eredmények felé. Munká­juknak az egész ország látja hasznát. KISS GY. JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents