Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)

1955-09-21 / 74. szám

SZABAD AOGKAB 1955. szeptember fft Helyes takarmányazással Immmsioros jövedelmet hezhatna a palotás! Májas 1 TSZ tehenészete A palotási Május 1 Mező­^ gazdasági Termelőszö­vetkezet vagyona több millió forint. Növénytermelése gépe­sített. Évről évre sikerrel al­kalmazzák a technika, a tudo­mány legújabb vívmányait. Ezáltal gabonából három-négy mázsával magasabb a termés­átlaguk, mint a községbeli dolgozó parasztoké. Nem ilyen eredményes az állattenyésztő munka. Nincs megfelelő előrehaladás az ál­lattenyésztés legfontosabb ágá­ban: a szarvasmarha-tenyész­tésben. A 38-as létszámú tehe­nészet jelenlegi tejtermelése tűrhetetlenül alacsony. Az is­tállóátlag 2,9, a fejési átlag 4.2 kilogramm. A tehén és a nagyszámú üszőállomány gyenge kondícióban van. fő­ként a nem kielégítő takarmá­nyozás és gondozás miatt. Az istálló higiéniája is kifogásol­ható. Mindez azt mtatja, hogy a szövetkezetben háttérbe szo­rult a szarvasmarha-tenyésztő munka és emiatt alacsony a tehenészet jövedelmezősége. | ndokolatlanul magas a ló- és a csikóállomány. A 30 darab igásló és a 12 da­rab csikó sok egy ilyen szö­vetkezetben, ahol a legfonto­sabb munkákat gépesítették. Ebből következik, hogy a lo­vak ereje nincs kihasználva és ráadásul bőségesen fo­gyasztják a tehenek és a nö­vendéküszők lucerna- és here­takarmányát. Ez kész ráfize­tés! A járási pártbizottság ide­jében felfedte a hibát, amely után a szövetkezet vezetősége — a közgyűlés határozatára — tíz párra csökkenti a ló­állományt. Az öregebb lova­kat tavasszaj kiselejtezik s he­lyükbe sajátnevelésű csikókat állítanak. A csikóállományt nyolc darabbal csökkentik. Ez­zel az intézkedéssel nincs megoldva minden. A takarmá­nyozás terén is rendet kell te­remteni, éspedig a tehén- és az üszőállomány javára. A lóál­lomány rétiszénával és keve­sebb heretakarmánnyal is megtartja jelenlegi kondíció­ját, viszont a tehén- és az üszőállomány kondíciójavítá- sa, a tejtermelés emelése csak több és jobb minőségű lucer­na- és heretakarmánnyal le­hetséges. A tehenek jelenlegi takar­mánya a következő összetéte­lű: lucerna, zabszalma, búza­pelyva szecskázva, rá félkiló melasz és két kilogramm ab­rak. Abrakot csak tíz nap óta adnak a teheneknek. A napi 5 kilogramm tejtől többet ter­melő teheneket minden több­letliter tej után 40 deka­gramm abrakban részesítik. A tejtermelés emelése bizony fejlettebb takarmányozási mó­dot kíván. A jó módszerért nem is kell messze menni. A szomszédos Sziráki Alla­” mi Gazdaságban a követ­kező takarmányozási módot al­kalmazzák: 5 kg tejig alapta­karmányt adnak a teheneknek. Ez áll: 20 kg csalamádéból, 10 kg zöld szudáni fűből, 15 kg mesterséges legelőfűből. 5 kg-on felül minden liter tejre 40 deka abrakkeveréket ad­nak a teheneknek, amely 13 deka borsóból. 12 deka korpá­ból és 15 deka árpából áll. Si­kerrel alkalmazzák az előete- tést és a ráetetést. Ha 40 de­kagramm abrakból a tehén 6 kilogramm tejet termelt, ak­kor még kap újabb 40 deka­gramm abrakot. Ahogyan emelkedik a tejtermelés, úgy növekszik az abrak mennyisé­ge is. Nem csoda, ha a gazda­ság tehenei háromszor annyi tejet termelnek, mint a Május 1 tehenei. Igen tanulságos a gazdaság üszőnevelési módszere is. A boriakat természetesen neve­lik. Egyhetes korukban a szo­páson kívül abrakot is kap­nak. Az abrak árpából, borsó­ból és korpából áll. A borjak az abrakkeverékből étvágyuk szerint fogyaszthatnak. Ezen­kívül körülbelül félkiló pillan­gós takarmány jut egyeden­ként. A borjakat 140 kilogram­mos súlyban választják el. Vá­lasztás után az üszőket a leg­jobb takarmányozásban része­sítik. Ilyen módszerrel lehet sok tejet termelni és jó termelé­kenységű teheneket nevelni. Mindezt megvalósíthatják a Május 1 TSZ-ben is. Ehhez az szükséges, hogy a vezetőség és a tagság többet törődjék a tehenészet fejlesztésével. For­gó Joákhim, Szűcs Mihály. Válóczi János és Kiss Pál Jó­zsef fejőgulyások pedig ne- csak azzal törődjenek, hogy sok legyen a munkaegységük, hanem azzal is, hogy javítsák meg a takarmányozási és az ápolási munkát. A fel nem ja­vítható egyedek közül hatot már kicseréltetett a vezetőség. Még további tíz tejtermelésre alkalmatlan tehénre vár ez a sors. Helyükbe magas tejelé- kenységű egyedek kerülnek. De vihetnek a tsz-be bármily jó tejelékenységű teheneket, ha nem változtatnak a takar­mányozási módon, ha tovább­ra is rossz lesz a gondozás, nem sok haszon lesz belőlük. A tehenészet múlt havi jö­** vedelnie 13 203 forint volt. A tehénállomány minő­ségének javításával, gondos takarmányozásával és ápolá­sával ez a jövedelem meghá­romszorozható! Épp ezért he­lyes lenne, ha a termelőszö­vetkezet vezetősége közgyűlé­sen megvitattatná a szarvas­marhatenyésztés helyzetét, hogy a közgyűlés megfelelő határozatot hozna a tenyésztő­munka megjavítására. LANTOS LÁSZLÓ Szerény kis tábla hirdeti Salgótarjánban. a Május 1. utcában, hogy ott kapott he­lyet a kézműipari vállalat. amelyről még elég kevesen tűdnek, pedig kü­lönösen a nők szá­mára igen haszni s lesz megismerni a munkájukat. öt hónapja ala­kult az üzem. A vállalat létrehozá­sával a tanácsnak az volt a célja, hogy egyrészt a vá­sárló közönség szá­mára nagy válasz­tékot biztosítson konfekció ruhák­ból, másrészt olyan háziasszonyok ré­szére biztosíts, n kereseti lehetősé­get, akik valami­lyen oknál fogva nem tudnak házon kívül munkát vál­lalni. Ezt a. célt el is érték. A vállalat ruháit egyre töb­ben keresik, szíve­sen járnak az ő általuk készített ruhákban, azok a nők. akik ízlésesen és elegánsan akar­nak öltözködni. A mintákat a köz­ponti ruhatervező laboratóriumból Jcapják, de mivel az a céljuk, hogy a konfekcióruha ne jelentsen egyenru­haszerűséget, így alig van két ruha, amelyet teljesen egyformán varr­nak. Van például fehér tropilcál ru­ha a legkülönbö­zőbb vált zatban. Mind a legújabb divat szerint ké­szült, mégis mind más-más. Minden ruhán van valami, ami egy sajátos íz­lésnek felel meg. Ugyanaz a fazon is más lesz, ha más­képp oldják meg a nyakkivágást és a gombolást, így a nőket nem fenye­geti az a „veszély“, hogy rajtuk kívül még 50, vagy 100 nő jár a városban pontosan ugyan­olyan ruhában. Egyébként varrnak divatruhákat meg­rendelésre is. Készül itt az üzemben a női di­vatruhákon kívül háziruha, minden­féle anyagból, kis­mama ruha, bak­fis- és gyermekru­ha. blúz minden­féle méretben és fazonban. Női, fér­fi- és gyermekfe- hémemű és ágy­nemű is kapható bő választékban Ennyit a készít­ményeikről. De ér­demes megemlíte­ni azt is, hogy mit jelent ez az üzem az ott dolgozó nők számára. Az üzem­nél csőik a szabá­szat és a raktár van, ezenkívül itt végzik a ruhákon a gombozást, vasa­lást, stb. A többi munkát a bedolgo­zó üzemnek azok a tagjai, vagyis a há­ziasszonyok vég­zik, akik otthon dolgoznak, öt asz- szony kezdte így öt hónappal ezelőtt a munkát. Ma már 70 háziasszony dolgo­zik az üzem szá­mára. Ezek közül alig 10—12 van olyan, aki tanulta a szakmát, a többi­ek olyan háziasszo­nyok, akik itt ta­nultak meg i'arr- ni. Mert Kálmán Józsefné elvtársnő, az üzem műszaki vezetője gondosko­dik arról, hogy mind kitűnő varró­nővé váljanak. Akinek még ki­sebb a képessége, az egyszerű fehér­neműeket, barchet, női és gyermekru­hákat varr. Ügy bíznák rá egyre kényesebb ruhákat, ahogy fejlődik. Azok, akik szak­képzettek, patro­nálják azokat, akik most tanulnak. Mi­előtt valaki az egyszerűbb ruhák varrásáról áttérhet a komolyabb szak­tudást igénylő munkákra, minta­darabot kell elké­szítenie, amit a vállalatnál szak­emberek ellenőriz­nek. Vannak, akik öt hónap alatt bá­mulatosan sokat fejlődtek. Fükkő Istvánná például, egy acélgyári dol­gozó felesége, aki a legegyszerűbb dolgokat, például a klatt fiúnadrágot is félve vállalta ele­inte, sőt előfordult, hogy a megvarrt ru­hadarabot vissza kellett neki adni. ma már egész fi­noman varr leány­ka szövetruháikat. Nagyon, sokat je­lent ez a vállalat az otthonukon kí­vül másutt dol­gozni nem tudó nők számára. Itt megkapják a kisza­bott anyagot, visz- szaviszik a kész ru­hát és szép kere­sethez jutnak. Mit tegyünk el télire Vegyes leveszöldség sóban Mindenféle leveszöldséget ve­szünk erre a célra. 1 kg petre­zselyemgyökeret, 2 kg sárga­répát. V« kg zellert, karalábét, karfiolt, hagymát, kelkáposzta leveleket, néhány zöldpaprikát. Mindezeket ledaráljuk és kg-onként 25 deka sót számít va megsózzuk, pár órát állni hagyjuk, azután üvegbe rak­juk. Zöldség-, csontlevesnél friss zöldség helyett használ­juk. A gazdasszonv munkáját nagyon megkönnyíti, amikor nincs idő a zöldség megtisztí­tására. Paprikalekvár. Jól érett, pi­ros paprikát (szeptember hó­napban) teljesen kitisztítuk a belső erektől és a magvaktól, húsdarálón ledaráljuk. Egy kg tisztított paprikához 20 deka sót számítva összekeverjük, üvegekbe rakjuk és lekötjük. Ételek ízesítésére az egész év folyamán használhatjuk, de vi­gyázzunk, mert az ételekhez ilyenkor jóval kevesebb sót használunk. A tolmácsi gépállomás figyelmébe Az őszi mezőgazdasági mun­ka egyik legfontosabb része a vetőmagvak tisztítása. Ná­lunk, Nőtincsen ez a munka megakadt, a Tolmácsi Gépál­lomás hibájából. Az előzetes megbeszélés szerint szeptem­ber 5-re biztosítani kellett vol­na a gépállomásnak a szelektor megindulását, a gép azonban nem jött ki hozzánk. Ennek ellenére a gépállomás mező­gazdásza szeptember 8-án je­lentette, hogy elviszik a köz­ségből. Bejelentésünkre, hogy mi még nem is láttuk a sze­lektort. azzal válaszolt, hogy így hát maga sem tudja, merre jár a gép. Szeptember 9-én aztán nagy nehezen megérkezett, de saj­nos ember nélkül. Itt áll tét­lenül, itt az üzemanyag is (a tanácsház előtt bedobva az árokba). A község parasztjai pedig vetni akarnak, még­hozzá tisztított vetőmagot. De hogyan? Ügy látszik, a kér­désnek ez a része a legke­vésbé sem érdekli a Tolmácsi Gépállomást. Az aprómagcséplés is elég bizonytalan. Állítólag Ös- agárdon van a cséplőgép, de vajon ott dolgozik-e? Közsé­günkben sok aprómag vár cséplésre. A gazdák állandóan érdeklődnek, hogy mikor ér­kezik a gép, de pontos választ nem tudunk adni, mert a gép­állomás — mint ahogy a fenti példa is bizonyítja — ütem­tervét nem tartja be. Ezek a súlyos hibák nem öregbítik a Tolmácsi Gépál­lomás hírnevét. Azt hiszem, ismerik az elvtársak azt a köz­mondást: „Aki ocsut vet, az gazt arat!“ Nőtincs község dolgozói azonban tiszta vető­magot szeretnének vetni és szép termést aratni. Ideje, hogy a gépállomás is megért­se ezt és teljesítse kötelezett­ségét! Kuris Gábor Nőtincs Megszületett a Vasas első őszi győzelme Salgótarjáni Vasas—Bp. Kistext 3:0 (1:0) A VASAS ÚJ PÁLYÁJÁN mint­egy 1000 néző előtt találkozott a két NB Il-es csapat. A mérkő­zés eleién mindjárt a hazaiak támadtak, de a jól tömörülő fő­városi csapat mindig jókor lé­pett közbe és így megakadályoz­ták a góllövésben a Vasas-csatá­rokat. Az első jó helyzet Nagy előtt nyílott, ki elhlrtelen- kedve a kapusba lőtte a labdát. Továbbra is a hazai csapat ma­radt támadásba, a vendégek sokszor 7 emberrel is védekez­tek. A félidő egyetlen gólja Ra­dies szögletéből esett. A félidő közepén szöglethez jutott a tar­ján! csapat. Radics állt a labdá- nait, s ravaszul csavart lövése a Kistext kapuvédőjének a kezé­ből hullott a hálóba. 1:0. A gól után a vendégek is támadtak, de Czuder mindig menteni tudott. Így a félidő végéig 1:0 maradt az eredmény. A második félidő elején a Kis­text csatárai szép összjátéickal közelítették meg a Vasas kapu­ját. de csatáraik lövéseit nem kí­sérte szerencse, s így nem tud­ták Czuder kapuját bevenni. A félidő közepén azután a hazai csapat vette át újból a játék irá­nyítását és mindjárt gólt is értek el. Ugyanis a kaputól mintegy 30 méterre Schott kapott egy lab­dát. s ő habozás nélkül nagy erő­vel vágta kapura, s a meglepett Kistext kíipuvédője csak nézni tudta, hogyan hullt a felső sa­rokba a labda. így már 2:0 lett az eredmény. Ezután még na­gyobb lett a hazaiak nyomása, s egy Jó Vasas támadás után a Kistext hátvédje röviden adott haza Lahos elől. A kapuvédö és Lahos egyszerre futott a labdá­ra. melyet a Vasas csatára érte előbb el. s a kapuvédő felett a hálóba emelte a labdát. 3:0 lett az eredmény. A kezdé után nemsokára Szigeti játékve­zető a játékidő végét Jelezte. így ezen a mérkőzésen megérdemel­ten ‘szerezte meg a Salgótarjáni Vasas az 1955. évi bajnokság őszi fordulójának az első győzel­mét. A CSAPAT JÓL JÁTSZOTT, ha­bár néhány játékos még most sem azt nyújtotta, amit vártak tőle. Czuder igen jól védett. Néhány veszélyes labdát vett ki a sarok­Azelőtt nem állt módunkban Mi, az Erdőtarcsai Szabad­ság TSZ fiataljai közösen lá­togattuk meg az Országvs Mezőgazdasági Kiállítást. Mint fiatal tsz-tagök, nagy öröm­mel és kíváncsisággal men­tünk Pestre. Azelőtt nem álU módunkban, hogy ilyen hely re eljussunk és ennyi szép élményben legyen részünk. Sok mindent láttunk és nem is tudnánk elsorolni, mi tet­szett a legjobban a szép álla- tők, az ötmázsás hízó, a kiváló gépek, mind-mind megnyerték tetszésünket. A gépek közül különösen az a német cséplő gép tetszett, amelyhez csak négy ember kell. Bizony ma már az ember szolgálatában van a technika, s sok munkát ma már a gép végez el. A dol­gozóknak pedig több idő jut a tanulásra, a szórakozásra. Sokat láttunk és tanultunk a kiállításon, amit itthon a gyakorlatban is hasznos ítitnk- Mi, DISZ-fiatalok ígérjük, hogy máskor is elmegyünk az ilyen rendezvényekre, mert ez a mi jobb munkán­kat segíti elő. Erdőtarcsai Szabadság TSZ DISZ-fiataljai A „családi újabb eredmény Körülbelül két hónappal ez­előtt „A szerkesztőség postájá­ból“ című rovatban megjelent egy levelem, melyben arról ír­tam, hogy versenyre hívtam a traktoros fiamat. András fiam nemrégiben azzal állt elő, hogy olvasta már az újságban a versenyfelhívást. Azt azon­ban csak ő nyerheti meg, mert eddig még mindig győztesen ■került ki. bármilyen verseny TŐI is volt SZÓ. Ezen aztán elgondolkoztam. Nagy fába vágtam a fej­szém! Szavam azonban nem vontam vissza, álltam a sarat. Egész évi kötelezettségemnek eleget tettem, a hízottser- tés beadástól a búzabeszol­gáltatásig. Az eredmény nem maradt el: szép összeget 'kap­tam, melynek egu részéből az verseny ei Magulyáékná asszony kívánságára tűzhelyet veszünk. A beadással azonban a ver seny még nem ért véget. Most a szántást, trágyahordást, ve lést iparkodom október 20-ra befejezni. Ezenkívül vetési ter­vemet fél holddal nagyobbítom hogy jövőre az idei termésnél iff többet takaríthassak be. Magulya István, Kisbárkány * Reméljük a családi ver senybea Magulya elvtárs to­vábbra is helytáll. S ha még a nemes vetélkedés nem is dőlt el teljesen, a mi hűséges levelezőnk bizonyá­ra a verseny második felé­ben is éppúgy megállja a sarat, mint az „első félidő­ben’. ból. Hegyi, Csincsik és Válóc*» volt a sorrend a védelemben. Mindhárman nagyon igyekeztek, habár Válóczi sokszor elhanya­golta a szélsőjét, ki a legveszé­lyesebb csatárnak bizonyult. A fedezetek közül Tóth volt a job­bik. Badics halványabb teljesít­ményt nyújtott. A csatársor leg­jobbja Radics volt, ki eddig mint hátvéd játszott a Vasasban. Ra­dics minden megmozdulása ve­szélyt jelentett az ellenfél kapu­jára. Gólja mesteri volt. Utána Ivihos következett, ki Igen Jól kivette részét 8 támadásokból de lövéseit nem kísérte szeren­cse. Nagy. a középcsatár sokat haj-colt. s igen sokszor hozta helyzetbe társait, de az S lövé­sei sem voltak veszélyesek. Schott mélyen hátrahúzódva Ját­szott, Inkább a védelemnek segí­tett. A 30 méteres gólja szép volt. Rigó erőtlenül, gyengén ját­szott. A játékvezető jól vezette « mérkőzést. Befejeződött a Természetjárók Megyei Összevont Bajnoksága A Salgótarjáni Bástya rendezte meg a megyei összevont termé­szetjáró bajnokság utolsó fordu­lóját. A bajnokság a 4. forduló heves küzdelm-ei után a Követke­ző eredménnyel zárult; 1. Salgótarjáni Bányász 11 pont 2. Balassagyarmati Bástya 8 pont. 3. Szegedi Törekvés 7 pont 4. Váci Forte Szikra 6 pont 5. Salgótarjáni Bástya 5 pont Ugyancsak befejeződött a III, osztályú megyei bajnokság is. melynek végeredménye a követ­kező: 1. Salgótarjáni Bástya SK II. csapata, 2. Salgótarjáni Bá­nyász SK II. csapata. Kiválóan szerepeltek a Vasas-atléták Salgótarján atlétikai bajnokságán A Városi TSE állal megrende­zett városi atlétikai bajnokságon kitűnően szerepeltek a Salgótar­jáni Vasas atlétái, ahol nem ke­vesebb, mint 14 bajnokságot szereztek. Ezenkívül 7 második, 5 harmadik és 3 negyedik he­lyezést értek el. A Vasas sportolói közül baj­nokságot nyertek: női diszkosz­vetésben Wenczel Irma 23.68 méteres dobásával. A férfi súly­lökésben Kaposvári Zoltán 593 cm-es dobásával. A női távol- ugi'ásban Szűcs Mária 507 cm-es ugrásával, a - férfi gerelyben 1, Kaposvári Zoltán 43.25 m-rel. 3000 méteres gyaloglásban 1. Lőrincz Vilmos (15:05.4 p). A magasugrásban férfiaknál 1. Végh Béla 160 cm-rel. 100 mé­teres futásban a nőknél 1. Uhlár Ilona 13.5 másodperccel. A férti 100 méteres futásban pedig Végh Béla 12.1 mp-cel. A fér fiák 200 méteres versenyén 1. Kaposvári Zoltán (25.7 mp). A hárma3 versenyben (diszkosz, távol. 200 méter) 1. Kaposvárt Zoltán 1348 ponttal. „Száraz intézkedés“ Salgótarjánban Szeptember 25—i TOTO-tippünk: Magyarország —Szovjetunió (végeredmény) Magyarország — Szovjetunió (I. félidő) Szovjetunió B. — Magyarország B. CsehszlováS<ia — Belgium Jugoszlávia — Nyugatnémetország Pécsi Törekvés—Sztál in város Várpalotai Bányász —Pénzügyőrök Kecske<méti Honvéd —Szegedi Haladás Nyíregyházi Építők — Bp. Szikra Metz —Lion St. Etienne —Racing Páris Trayos — Strasbour g Pótmérkőzések: x 1 1 1 1 2 1 2 x 1 X 1 Békéscsabai Építők —Miskolci Törekvés 1 1 Ceglédi Törekvés—Pereces! Bányász 1 1 Győri Törekvés— Kinizsi Dohánygyár 1 x Soproni Törekvés —Bp. Gyárépítők 1 1 I Az első oszlopot Lahos László a Salgótarjáni Vasas csatára a . második oszlopot pedig Zsédely Sándor a Baglyasaljai Bányász 1 játékosa írta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents