Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)

1955-09-21 / 74. szám

1955. szeptember 21, SZABAD AOGRA» 9 Az állandó munkásgárda megteremtésének fő feltétele a munkafegyelem betartása ■ Tapasztattatok a szorospataki bányaüzemnél Örhalom község dolgozó parasztjainak versenyfelhívása az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésére A tervek végrehajtása fel­tétlenül megkívánja, hogy va­lamennyi dolgozója fegyelme­zetten, öntudatosan kapcso­lódjék be a munkaversenybe, következetes harcot vívjon a munkafegyelem megszilárdí­tásáért. Az üzemek vezetőinek fontos feladatát képezi a ter­vek teljesítése mellett a szo­cialista öntudat elmélyítése, az állandó munkáskallektíva létrehozása. A szorospataki bányaüzem­ben az elmúlt hónapokban szilárdabb lett a munkafegye­lem. Az összüzemi létszámnak 0,27 százalékát teszi ki az iga­zolatlan hiányzásokból eredő műnk-’dőkiesés. Ez az előző hónapokhoz viszonyítva 20— 25 százalékos javulást jelent. A szorospataki bányaüzem­ben sokan vannak olyan dol­gozók, mint Dénes Vilmos, Hideg István, akik csapata normáját gyakran 130—150 Százalékra is teljesíti. Munkájukat az teszi ered­ményessé, hogy minden­kor szigorúan betartják a munkafegyelmet; idejében gondoskodnak a ter­meléshez szükséges anyagok­ról és csillékről. De ez mond­ható el a szorospataki üzem dolgozóinak nagyobb többsé­géről is. Hiszen az elmúlt ha­vi tervteljesítésük (mely több, mint 115,2 százalék volt) is ezt bizonyítja. Dere kas munkájuk eredményeként büszkén mond­ják: elnyertük a Szeptember 6. akna címet, megelőztük Kossuth-lejtőst és Kos- suth-tárót. Hiba lenne azonban elhall­gatni a meglévő hiányosságo­kat. Annak ellenére, hogy 20—25 százalékkal csökkent az igazolatlan hiányzók száma még mindig 110 műszak veszett el. Ez, ha az össz­tüzem!, egy főre eső 20 mázsás fejteljesítményt vesszük alapul 2200 mázsa szénveszteséget jelent. Ezzel 314 család egyhavi szén. ellátását lehetett volna bizto­sítani; Az igazolatlan hiányzások a többi bányász munkáját is hát­ráltatják. Abban a csapatban, ahol három ember közül egy hiányzik, kb. 20—25 mázsa széntermelés veszik el, és ugyanakkor két ember terven felüli termelése is. Kispál László csapatcsillés az elmúlt hónapban hat na­pot, Balázs József vájár két napot, Király István vájár Ugyancsak két napot maradt távol igazolatlanul munkahe­lyétől. Milyen emberek, akik egyé­ni életüket a nagy közösség, a népgazdaság érdekei fölé helyezik? Ki ez a Balázs Jó­zsef. aki már ez évben 10 munkanapot mulasztott. És annak ellenére, hogy a csapat tagjai kiközösí­tették maguk közül és az igazolatlan hiányzásért 1500 forint hűségpénztől, az év első nyolc hónapjá­ban 3 csille szénjárandó­ságtól, 8 nap fizetett sza­badságtól és a hűséges munka után járó ingyenes munkaruhától és lábbeli­től elesett, még mindig hiányik. Ideje lenne már, ha az üzem veze­tősége rendre és fegyelemre szoktatná az ilyen Balázs Jó­zsefeket és Kispál Lászlókat — mondják a becsületes bá­nyászok. A munkafegyelem megszi­lárdítása elválaszthatatlan az állandó munkáskallektíva lét­rehozásától. Az állandó mun­kásgárdát — amelyre az üzem mindenkor számíthat, csak a munkafegyelem betartásával lehet kialakítani; A több szén termeléséhez minden feltétel adva van. hisz az ötéves terv ideje alatt ki­tűnő gépekkel szerelték fel a szorospataki üzemet is — mondja Juhász Ferenc elv­társ, a nyugati I. rész kamra­fejtésén dolgozó 21 tagú fejtő­csapat vezetője. Juhász elvtárs nem arról beszél, hogy nem találja meg számítását a bányában és nem fizetik a bányamunkát, és Üzért hiányzik igazolatlanul. Hanem azt mondja el, amit minden becsületes bányásznak a haza és a népe iránti szere- tete diktált. A szorospataki üzemegy­ség dolgozóinak túlnyomó többségében a munkafe­gyelem nem pusztán para­grafusba foglalt szabályok betartása. Ök a termelést társadalmi ügynek, becsület dolgának te­kintik. Juhász elvtárstól nem vonják meg a szénjárandósá­got, a munkaruhát és a hűség­pénzt. A feladatok végrehajtásánál egyes csapatok nem tartják be a technológiai fegyelmet, noha ez is a munkafegyelem­hez tartozik. Balázs József fejtési csapata a nyugati fő­vonal kettes ereszkéjében pár­huzamosan haladó vágathaj­tásnál ebben a hónapban nem tartotta be a technológiai fe­gyelmet. A vágatot egyébként 200X300 centiméteres szel­vényben kellett volna kihaj­tani, s ezzel szemben a vágat az 5. helyenként még a 6 mé­ter szélességet is eléri. A technológiai fegyelem meg­sértésének fokozója a nemtö­rődömség és főleg a lövőlyu­kak helytelen telepítése. A vá­gat mindkét oldalán a szenet kirobbantották és fölrakták ahelyett, hogy a lövés által meglazult szénfalat az omlás­tól megvédtek volna. Igaz, hogy a szélesebb homlokfej­tésből több szenet lehet ter­melni, de ilyen többtermelés­re semmi szükség nincs, mert ezzel a vágat állékonyságát gyengítették meg. A nagy kő­zetnyomás a két vágat közt lévő szénpillórt összetörte, a vágat összeszakadt és ezálta. a felszerelt két darab csúsz- datéknő és rázógép a leom­lott szén és kő alatt maradt. A technológiai fegyelem megsér­Szeptember 16-án a Szécsé- nyi Tangazdaságba jöttek ösz- sze a megye termelőszövetke­zeti elnökei, gépállomási, szö­vetkezeti és állami gazdasági agronómusai. Az értekezlet 230 részvevője megtárgyalta a köz­vetlen előttünk ■ álló feladato­kat: a kapásnövények, kuko­rica, burgonya, napraforgó be­takarítását, valamint az őszi szántás-vetést. Ács Antal, az Ujmajori Kí­sérleti Gazdaság vezetője be­számolójában értékelte az ed­dig elért eredményeket, majd a feladatokról beszélt. El­mondta, hogy a Miniszterta­nács 64 000 hold kenyérgabo­na vetését írja elő a megye részére. A vetésterület járási és községi lebontása már ko­rábban megtörtént, de az el­lenőrzések azt mutatják, hogy sem a járási, sem a községi tanácsok nem tulajdonítanak ennek a kérdésnek nagy je­lentőséget. Ez pedig súlyos hi­ba. Minden járási főagronó- mus és tervcsoportfelelős, — akik személy szerint felelősek a vetési terv teljesítéséért — necsak a tudomásulvételt, ha­nem a teljesítést is biztosít­sák. Az őszi kalászosok vetéste­rületének mintegy kétharma­da kukorica, vagy egyéb ké­sőn lekerülő kapásnövémy után kerül. A kukorica késői érése következtében igen ko­moly feladat lesz megoldani a búza alá történő talajelőkészí­tést. A kukorica betakarítását a lehetőséghez képest sürgősen és komplex módon kell elvé­gezni. Ajánlatos viaszérés után a cső feletti .szárrészt eltávolí­tani, mert így egy-két héttel előbbre hozzuk a kukorica érését. Az érés után pedig azonnal lássunk hozzá a tö­réshez. a szárvágáshoz és a szár lehordásához. A rendkívüli időjárás miatt szükséges, hogy minden ter­melőszövetkezetben a búzatáb­lák kijelölésénél a gépállomás főagronómusa, kihelyezett ag- ronómus, a termelőszövetkezet elnöke és a brigádvezető közö­sen jegyzőkönyvet készítse­tése közel egy hét kiesést okozott a termelésből, amely 8—10 vagon szénveszteséget jelent az üzemnek. A szocialista munkafegye­lemre nemcsak a dolgozó­kat kell fokozottabban ne­velni, hanem a műszakia­kat is. A múlt havi tervteljesíté­süktől 4—5 százalékkal jobb eredményt érhettek volna el, ha a műszaki vezetők biztosí­tották volna a termeléshez szükséges műszaki föltétele­ket. Erről az üzemben gyak­ran megfeledkeznek. — Nem kapunk megfelelő fúrószárakat. A 180 centimé­teres fúrószárak helyett 1 mé­teres fúrószárakkal dolgozunk. Már kértük az üzemvezetősé­get, de vajmi keveset tesz a hiányosságok megszüntetéséért. Annak ellenére, hogy jelen pillanatban 110 százalék fö­lött teljesítjük tervünket, őszintén meg kell mondanom, műszakonként két mun­kahelyen 44 csille szénnel termelnénk többet, ha a megfelelő hosszúságú fú­rószárakat biztosítanák. — panaszolja az északi táró­ban dolgozó Kovács József elvtárs. Ivádi Ferenc 12 tagú kamrafej tő-brigádjának egyik tagja. Igaz, a fúrőszárak hiányáért az üzemvezetőségen kívül a szénbányászati tröszt is fele­lős. A hibák megszüntetése az üzem műszaki vezetőitől len­dületesebb, erőteljesebb mun­kát követel, nem pedig lany­ha, kényelmeskedő cselekvést. Lépienek fel keményen a ter­melés előrehaladását gátló dolgozókkal és vezetőkkel szemben, mert a fegyelem és a rend is egyik feltétele az életszínvonal gycrsabbütemű növelésének. Szabó Sándor nek, amelyben leszögezik, me­lyik táblára mikor vetik el az őszi búzát. Ács elvtárs ezután a talaj­előkészítésről beszólt. Hangsú­lyozta, hogy a talajelőkészí­tésnél nem járhatunk el sab­lonosán. Az egyes táblákra a helyi adottságoknak megfele­lően kell kiválasztani a leg­megfelelőbb talajművelési mó­dot. Különösen nagy gondot kell fordítani az évelő pillan­gós takarmányok, őszi kalá­szosok alá történő előkészíté­sénél, amely rendszerint rögö­sebb szokott lenni. Majd a trágyázás — különösen a mű­trágyázás — jelentőségéről beszélt Ács elvtárs. Megyénk területén még nagyon gyen­ge a műtrágyák használata. Pedig már bebizonyosodott tény, hogy egy-két mázsával nagyobb termést kapunk, ha a vetéssel egyszerre szuper- foszfát műtrágyát szórunk ki. A beszámoló után sok hoz­zászóló volt. Benedek József, a Szécsényi Tangazdaság igaz­gatója arról beszélt, hogyan érték el a 19,7 mázsás búza- zatermést. Juhász elvtárs pe­dig, a palotás! Május 1 TSZ el­nöke a termelőszövetkezet jó munkaszervezéséről szólt. Az értekezlet részvevői sok hasznos javaslattal és gyakor­lati megfigyeléssel térhettek otthonukba. Az elkövetkező időben minden agronómusnak az a feladata, hogy az érte­kezleten hallottakat megvaló­sítsák a gyakorlatban, hogy a következő gazdasági évben szá­mottevő mennyiségben emel­kedjék a megyei termésátlag. SZABAD NÖGRAD Az MDP Nóqrád megyei Párt- bizottságának lapla Felelős kiadó: Hajdü József. Szerkesztőpee -s kiadóhivatal Salgótarján. Oamlanlch út 2. Telefon 18-74. 19-74. 16-83 Terlesztik: a Megyei Postahlvp tál Hlrlaposztál-a és hírlap kézbesítő postahivatalok Előflze tés- postahivataloknál és kézbe öltőknél. Savi előfizetési dl' 3.50 Ft Szikra Lapnyomda Budapest. Vili.. RSkk Szilárdul l Felelős vezető: Kulcsár Mlhálj Örhalom község dolgozó kis- és középparasztjai 17-én, szom­baton este gazdagyűlésen be­szélték meg az őszi szántás- vetési, betakarítási, begyűjté­si munkák legfontosabb fel­adatait. A gyűlésen Bállá Ist­ván, a községi termelési bi­zottság elnöke tartott beszá­molót. — A mi községünk helyt állt a nyári munkáikban. A járás községeinek versenyében má­sodik helyen végeztünk. Most ismét nagy munka előtt ál­lunk. Földbe kell tenni a jövő­évi kenyerünket biztosító ve­tőmagot, rendeznünk kell az állam iránti kötelezettségein­ket. Bállá István ezután azt ja­vasolta, hogy a község dolgozó parasztjai versenyben végez­zék el ezt a munkát. — Az elmúlt évben elfo­gadtuk a nádújfalusiak felhí­vását. Javaslom, egészítsük ki a verseny pontokat, s hívjuk fel megyénk valamennyi községé­nek dolgozó parasztjait, lépje­nek velünk versenybe, hogy nagyobb eredménnyel, megfe­lelő időben végezzük el az őszi munkát. A gazdagyűlés 76 részvevő­je nagy lelkesedéssel fogadta a javaslatot, melynek alapján kidolgozták a versenyponto­kat: A burgonyát október 1-ig betakarítjuk és mindjárt a szedésnél osztályoz­zuk. Gondoskodunk a kiásott burgonya fagymentes tárolá­sáról. A burgonyaföldeket ki­szedése után azonnal fogasol- juk, az elmaradt burgonyát összeszedjük, a fogasolás út­ján összegyűlt burgonyaszára­kat és gazokat elégetjük. A kukorica érésének meggyorsítása érde­kében a legfelső cső fölött, 6— 8 centiméterre a növényt a viaszérés időszakában lecime- rezzük és takarmányozásra felhasználjuk. Ezzel a műve­lettel a kukorica érését 8—10 nappal meggyorsítjuk. A cukorrépát a Selyp! Cukorgyár által be­Az a hatalmas fejlődés, amely a legutóbbi évtizedben népgaz­daságunk legkülönbözőbb ipar­ágait jellemzi, fokozott köve­telmények elé állítja a ma­gyar bányászokat. Lassan Jó­zsef elvtárs, a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt főmérnöke a Szabad Nógrádban írt cikké­ben egyértelműen leszögezi, hogy a nógrádi szénmedencé­ben is legfontosabb feladat a tömegtermelő munkahelyek minél szélesebb körben való elterjesztése. A több, jobb és olcsóbb szén kitermelésének elengedhetet­len feltétele a termelékenység, illetőleg a fejtési teljesítmény növelése. A fejtési teljesít­mény növelése az időegység­ben lefejthető alapterület nö­velésével valósítható meg. En­nek pedig az a megoldása, hogy az eddiginél sokkal na­gyobbra kell növelnünk a fej­tések homlokhosszát, sűrűbben kell telepítenünk, a fejtési munkahelyek csoportosításá­val. koncentrációjával, kor­szerű bányaműveléssel kell megteremtenünk a termelés és a termelékenység fokozásá­nak lehetőségét. ■ ■ Üzemünknél a fejtési teljesít­mények növelése érdekében a frontfejtéssel és a csoportos pillérfejtéssel hosszabb kísér­leteket végeztünk. Megállapí­tottuk, hogy egyes telepünk frontfejtésre nem alkalmas, (főleg geológiai adottságai miatt), de gazdaságilag sem előnyösebb a csoportos kamra­fejtésnél. Ménkesen mind a biztonság, mind a teljesítmény ütemezett időpontig betakarít­juk. A szerződések kötését szeptember hó 25-ig 100 szá­zalékban befejezzük. A magfogásra nem alkalmas vörösheréket (tarlóheréket) takarmányozás céljára szeptember hó 25-ig lekaszáljuk és szénának fel­szárítjuk. A magfogásra alkal­mas heréikből pedig magot fo­gunk. Az őszi kalászosok alá az előkészítő talajmunká­kat két szántással elvégezzük és a talajt apró morzsássá tesszük. A vetéseket az őszi árpánál október hó 1-ig. rozsnál ok­tóber hó 15-ig. az őszi búzánál pedig október hó 31-ig elvé­gezzük. Minden vetőmagot tisztítva és a szükség szerint csávázva, vetőgéppel vetünk el. Ennek érdekében közös csávázó he­lyet létesítünk. Az őszi kenyérgabona 50 százalékát pillangós növények után vetjük el és a foszforos műtrágya használatát 70 szá­zalékra emeljük. A rendelke­zésünkre bocsátott összes ka­lászos minőségi vetőmagot ki­cserélve felhasználjuk. Az 1954. év őszén kapott minősé­gi vetőmagból termett helyi készletből a községen belül a dolgozó parasztok között a cse­rét megszervezzük. A községben lévő tanácsi kezelésben álló állami tarta­lékterületeken a kenyérgabo­nát a kötelező százalék ará­nyában elvetjük. Szántóterületünk 20 száza­lékos trágyázási tervét december hó 1-ig 5 százalék­kal túlteljesítjük. Annak érdekében, hogy a búzával bevetendő területek idejében felszabaduljanak és használható állapotba kerülje­nek. a kukoricaszárat besilő- zás céljából, törés után azon­nal levágjuk és levágás után 5 napon belül lehordjuk a táb­lákról. Az őszi mélyszántás! tervünket szempontjából jóval megbízha­tóbb és gazdaságosabb a cso­portos kamrafejtés, amelynek a frontfejtéssel szemben csak egyetlen hátránya van, ez pe­dig az, hogy a szellőztetés nem áthúzó; A fentiek alapján tehát fel­tételezhető, hogy Ménkesen a korszerű tömegtermelés bevált módszere a csoportos kamra­fejtés. Az a törekvésünk, hogy a jövőben minél több csopor­tos kamrafejtést telepíthes­sünk folyamatosan. Erre az el­következendő években a terv­szerű feltárási munkák segít­ségével minden lehetőségünk meglesz. A fejlődés lehetőségeit mérlegelve üzemünknél három fázisnál adódik mód a termelés kor­szerűsítésére: szállítás gépesí­tése. rakodás gépesítése és a fedőgondozás megoldása. A tömegtermelő munkahelyeket gépi szállítás nélkül el sem lehet1 képzelni. Ezért az első és legfontosabb lépés, hogy a meglévő gépi berendezése­ket a tömegtermelő munkahe­lyek igényeinek megfelelően csoportosítsuk. -A gép ugyanis a több időt igénylő kézimun­kát kiküszöböli és ennek igen komoly teljesítmény-növelő hatása van. Mindezeket figyelembe véve 1956-ban. a második ötéves terv első évében a hatos és hetes sikló mezejében két olyan fejtést létesítünk majd, ahol szállítás teljes egészében gépesítve lesz, ugyanakkor kísérleteket végzünk a rako­dás gépesítésével is, Nyitott segítségével november 30-ig jóminőiségű munkával befejez­zük. Dolgozó népünk élelmiszer­rel való bőséges ellátásának zavartalan biztosítása érdeké­ben vállaljuk: Burgonyabegy ft jtési tervünket október ho 5-ig, napraforgó begyűjtési tervün­ket pedig október hó 10-ig 100 százalékra teljesítjük. Évi ku­koricabegyűjtési tervünket tö­rés után 5 napon belül ugyan­csak 100 százalékban teljesít­jük. Évi tojásbegyűjtési tervünket december hó 1-ig, vágómarha-, és baromfibegyűj­tési tervünket december hó 10-ig, sertésbegyűjtési tervün­ket pedig december hó 10-ig 100 százalékra teljesítjük; Egész évi tejbegyűjtési ter­vünket ütemezés szerint, min­den hónapban szin'én 100 szá­zalékba fogjuk teljesíteni. Vállaljuk, hogy mind aa évi adóbevételi tervünket, mind pedig az évi biztosítási díj bevételi tervünket decem­ber hó 18-ig hiánytalanul, 100 százalékig teljesítjük. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtására a termelési és a mezőgazdasási állandó bi­zottságot tesszük felelőssé és felkérjük, hogy ismertessék a község dolgozó parasztjaival. Segítségadáshoz felkérjük a község pártszervezetét és a községi tanácsot. Egyben a községi tanács feladatává tesz- szük, hogy hetenként értékelje az elért eredményeket és hoz­za a dolgozó parasztok tudo­mására. A községi tanács vég­rehajtó bizottsága adjon 10 na­ponként a verseny állásáról értékelő jelentést a járási ta­nács végrehajtó bizottsága il­letékes szakosztályának. örhalom község dolgozó pa­rasztsága nevében: Kovács János MDP-titkár, Magyar Mihály VB-elnök, Bállá István term. biz. elnöke, Fábián István mg. áb. elnöke. kérdés még nálunk a fedő­gondozás megoldása, ami üzemünknél a fejlődés legna­gyobb elősegítője lenne. Gya­korlati tapasztalataink ugyani« azt mutatják, hogy fejtési me­zőinkben a zavartalan munkát igen nagy mértékben akadá­lyozza a talpduzzadás és ol­dalnyomás. Éppen ezért Extor Kossuth-díjas professzor ja­vaslatára kísérletet akarunk végezni a talpduzzadás leküz­désére, a fedőoyomés közöm­bösítésére. Nagy a valószínű­sége annak, hogy a nyomás közömbösítésével nemcsak a fejtések közt visszahagyott pillérek lesznek biztosítva, de csökkenthető lesz a vágatok­ban fellépő nyomás és talp- duzzadás is. A Magyar Dolgozók Pártja Köz. ponti Vezetőségének és a Mi­nisztertanács útmutatásai alapján az egész szénmeden­cében társadalmi megmozdu­lás indult el, a műszaki fej­lesztés színvonalának emelé­sére. A jövőben a mi üze­münk műszaki és fizikai dol­gozói minden törekvése arra irányul, hogy munkánk súly­pontjába a műszaki fejlesztés kérdése, a tömegtermelési munkahelyek kialakítása áll-. Meg vagyunk győződve arról, hogy a jövő nagy feladatainak csak az az üzem tud megfe­lelni, ahol a műszaki fejlesz­tés a termelés terén előírt célkitűzések előtt halad. Cserjési Miklós, a ménkesi üzemegység főmérnöke Mezőgazdasági szakemberek, tsz-elnökök értekezlete a soranlévő feladatokról igaerővel és a gépállomások A több, jobb és olcsóbb szén termelésének egyetlen járható útja a korszerű bányaművelés Hozzászólás Lassan József: Létesítsünk minél több tömegtermelő munkahelyet bányáinkban c. cikkéhez

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents