Szabad Nógrád. 1955. augusztus (11. évfolyam. 60-68. szám)
1955-08-27 / 67. szám
2 SZABAD KOCBAD 1955. augusztus 2X PART ES PÁRTÉPITÉS Javítsák, pártszervezeteink a termelés ellenőrzését! A termelés pártellcnőriése, •— a párt előtt álló feladatok, a pártépítés egyik legdöntőbb kérdése. A kommunizmust, a szocializmust építő országok kommunista és munkáspártjaiban a termelés képezi a pártmunka alapját. A Központi Vezetőségtől kezdve az alapszervezetekig a termelési feladatok megoldása áll a pártszervezetek munkájának középpontjában. Üzemeinkben a terv végrehajtásának, a termelés, a termelékenység fokozásának, a technika fejlesztésének élén a párt. szervezetek állnak. A párt- szervezetek vezetőségei politikailag felelősek, hogy az üzem maradéktalanul végrehajtsa, sőt túlteljesítse tervének minden mutatóját, a párt és a kormány határozatait. A gazdasági sikerek, azok tartóssága és maradandósága teljesen a pártszervezet és pártpolitikai munka sikerétől függ. E feltételek nélkül a gazdasági sikerek homokra építettnek bizonyulhatnak. „Az életben, a gyakorlatban a politika és a gazdaság elválaszthatatlan. Együtt élnek és együtt hatnak“ — mondotta Sztálin elvtárs. Nem szabad a politikai munkát elválasztani a gazdasági munkától, mert azok egységet képeznek. A pártmunka egységes és alá van rendelve a párt, az ország előtt álló feladatoknak. A pártépítés nem öncél, amit a termeléstől elvonatkoztatva lehet végezni, hanem fontos eszköz, biztosíték a szocializmus építésében a párt előtt álló gazdasági, politikai és kulturális feladatok sikeresebb és gyorsabb végrehajtásához. Nálunk még sok pártszervezetünkben ezt a fontos kérdést leegyszerűsítik, sokan úgy állítják be, hogy ez csak a gazdasági vezetők beszámoltatását, az üzemi pártmunka egyilk fontos feladatát képezi. A termelés pártellenőrzése sokrétű és a termelés pártellenőrzése az üzemi munkának nem egyik fontos feladatát képezi, hanem a termelés pártellenőrzése alatt magának az egész üzemi pártmunkának döntő részét értjük. A pártmunka alapját a .termelés pártellenőrzése képezi. Nincs az üzemi pártszervezet munkájának úgyszólván egyetlen része 6em. amely közvetlenül vagy közvetve ne függne ösz- sze a termelés pártellenőrzésé. vei. A pártoktatás, a politikai tömegmunka, a dolgozókikai való törődés, a belső demokrácia, a tagság aktivizálása, a pártaktíva, az alaoszervezetek a tömegszervezetek munkája mind kihat a termelésre. Mit jelent ellenőrizni? Ellenőrizni annyit jelent, mint megjavítani a munkát. A termelés helyes és rendszeres pártellenőrzése azt jelenti, hogy ennek segítségével szakadatlanul javítjuk a termelést és biztosítjuk a tervek minden mutatójának végrehajtását. Ezért a termelés pártellenőrzésén az üzemi pártszervezet egész munkáját és helyes munkamódszereit értjük, amelynek segítségével a párt- szervezet biztosítja az összes termelési feladatok sikeres megoldását. Sok elvtárs nem érti, lebecsüli a termelés pártellenőrzésének jelentőségét és a kérdést túlságosan leegyszerűsítve, úgy hiszi, hogy az tulajdonképpen csak a napi termelési problémákat, a terv teljesítését szolgálja. , A pártszervek és a pártszervezetek a termelés pártellenőrzésével hatalmas történelmi feladatot, a szocialistái társadalom felépítésének legdöntőbb kérdéseit, a szocializmus gazdasági alaptörvényének ér- vényrejutásót oldják meg. A szocializmus gazdasági alaptör. vénye, az egész társadalom állandóan növekvő anyagi- és kulturális szükségletei- maximális kielégítésének biztosítása a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szüntelen növekedése és tökéletesítése útján. Tehát a szocialista társadalom fejlődésének alapja a munka termelékenységének emelése a technika tökéletesítése alapján. Ez képezi az alapját a termelés pártellenőrzésének is. A termelés pártellenőrzésének, a pártmunkának alapfeladata, a tömegek politikai tudatosságra való nevelése, szakmai tudásuk emelése, a dolgozók alkotó, kezdeményező készségének, aktivitásának kifejlesztése a termelési feladatok megoldása érdekében. A tudatosság fokozásával, a szaktudás, az általános műveltség emelésével korlátlan lehetőséget teremtünk a hatalmas belső tartalékok felszínre hozására. A termelés pártellenőrzésének döntő feladata a szocialista termelés szakadatlan fejlesztése. a termelékenység emelése, mindenek előtt az új technika alkalmazása, a technika tökéletesítése révén. E feladat szorgalmazásával és megoldásával történelmi feladatokat is megoldunk, mert gyors tempóban tökéletesítjük, feflesztiük a termelő erőket. ami viszont a társadalmi fejlődés alapja. többsége helyesen értelmezve a termelés pártellenőrzését, foglalkozik a dolgozók nevelésével, szakmai képzésével, a technika fejlesztésével, aminek eredménye a tervek teljesítése, a technika fejlődése. Sajnos, vannak még o-lyan pártszervezeteink is. ahol elhanyagolják a pártmunkának ezt a fontos részét. Például a Zagyvapálifalvi Bányagépgyár pártszervezetében, ahol a párt- szervezet nem kellően foglalkozik a dolgozók szervezésével, a technika fejlesztésével, de nem foglalkozik a tömegszervezetekkel sem. Ennek következménye, hogy amíg az elmúlt években több mint 100 újítás, ésszerűsítés volt az üzemben, ez évben nagymértékben visszaesett az újítások, ésszerűsítések száma. Jellemző példa, hogy ebben az évben egyetlen DISZ-fiatal volt, aki ésszerűsítést adott be. A DISZ-titkár elmondása szerint sem a DISZ-szel. sem a dolgozókkal nem ismertették a műszaki fejlesztési tervet. Ez év február óta a DISZ- vezetősége sem vezetőségi ülést, sem taggyűlést nem tartott. Ennek tudható be, hogy az üzem-ben 150 fiatal dolgozik és ebből mindössze 75 DISZ-tag van. A hibák oksí a pártszervezet gyenge munkájában keresendők. A pártszervezetnél az önelégültség. önteltség lett úrrá. Pásztói elvtárs. a pártszervezet titkára elmondja, hogy nem foglalkoznak a tömegszervezetekkel. Pártvezetőségi ülésre a vezetőség tagjai ritkán mennek el. így nem is ismerik a tömegszervezetek vezetőit. Nem ismerik a pártszervezet előtt álló feladatokat sem. Pásztói elvtárs többek között elmondja, hogy azért gyenge a pártszervezet munkája. mert a járási pártbizottság nem ad kellő segítséget. Ritkán látogatják meg, általában papíron instruálják. És mivel ő személyzeti vezető és csaK megbízták a pártszervezet titkári teendőivel, nem is fordít nagyobb gondot a pártszervezet munkájára. Az üzem, a pártszervezet gyenge munkája ellenére teljesíti tervét. Sztálin elvtárs szavaival élve azonban nem lehetnek tartósak ezek az eredmények, mert hiányzik belőle a politikai tartalom, s ez előbb-utóbb megbosszulja magát. A pártszervezet munkája megjavítása érdekében helyes lenne, ha a járási pártbizottság érvényt szerezne a demokratikus centralizmus elvének és mielőbb választott titkár kerülne a pártszervezet élére. Helyes lenne, ha a járási pártbizottság a vezetőség kiegészítésével a helyszínen, gyakorlatban megtanítaná a termelés pártellenőrzésére, egyes kérdésekre a pártveze- tőséget. A gyakorlatban adjon segítséget a pártellenőrzés módszereinek elsajátításához, mert csak jól dolgozó párt- szervezet képes megoldani az előtte' álló feladatokat: nevelni a dolgozókat, fejleszteni politikai, szakmai képzettségüket, kifejleszteni az új iránti érzéküket, kibontakoztatni kezdeményező készségüket, kifejleszteni a bírálatot, ami a pártellenőrzésnek egyik legfontosabb része. Csak az üzem eredményeit, hibáit jól isimerő pártszervezet képes megoldani az előttünk álló feladatokat, tudja előbbre vinni a technika fejlesztését, tud szocialista típusú embereket nevelni, akik képesek a technikát megnyer- gelni. Csak ilyen pártszervezet képes a még meglévő jobboldali elhajlások maradványait felszámolni, az önteltséget, önelégültséget megszüntetni. Balogh József Üdülő pedagógusok köszöneté A Nógrád megyei Pedagógus Szakszervezet jóvoltából több pedagógustársammal augusztus 1-től 14-ig nagyszerű két hetet töltöttem el a bükkszéki pedagógus-üdülőben. Gondtalanul, elégedetten telt el üdülő időnk s ezért hálás köszönetünket fejezzük ki a szakszervezet területi bizottságának. Különösen jól esett az, hogy családunk is részesülhetett az üdülés örömeiben. Köszönjük Kelemen Gyula gondnok elvtórs fáradozásait is. Kelemen elvtárs páratlan ügybuzgalommal, szeretettel mindent elkövetett azért, hogy nyugodtan, zavartalanul pihenhessünk. Szállásunk minden tekintetben kitűnő volt, étkezésünk elsőrendű. Ha az időjárás is kedvezett volna, most felejthetetlen két hét varázsára emlékezhetnénk vissza. De az idő zordsága ellenére is nagyszerű üdülés volt, s reméljük, legközelebb a napfény, a meleg sem fog (hiányozni. Kiss István Salgótarján, Iskola úti ált. isk. XX1CXXXJWUUUUU * OOCOOOCOOOOCOOCOCCCXiOOOOCOOOOCXXX Kei boldog bét Varsóban A nagyon holdon és büszke emberek közé tartozik Demény Piroska. Boldog, mert fiatal, mindössze 19 éves, és szép. És büszke, mert az a kitüntetés érte, hogy részt vehetett a varsói VIT-en. Hogy is történt az egész — kérdezem őt és elmeséli. 1951-ben lépett be a DlSZ-szervezetbe. Gazdaságfelelős, majd tízes csoportbizalmi lett. Munkáját nagy lelkesedéssel végzi. Jelentős szerepe van a kultúráiét fellendítésében is. Ka- rancsságon ő a legnépszerűbb, minden főszerepet 6 játszik. Piroska tehetséges, komoly, tettrekész fiatal lány. És most ez a nagy, feledhetetlen élmény. Akkor tudta meg, hogy a VIT-re megy, amikor egyszer értesítést kapott, hogy jöjjön be Salgótarjánba méretet venni a VIT- ruhára. Boldogsága leírhatatlan volt és aztán nemsokára elérkezett a várva-várt nap, amelyet két nagyon boldog hét követett. Szerda este érkezett visz- sza és azóta, ha kimegy az utcára, vagy a boltba küldi őt az édesanyja, várhatja, amíg hazaért. Nem is csoda. Piroskát nagyon szereti a falu népe. Most pedig különösen nagy az érdeklődés, sok a kérdezősködő. Mit láttál? Milyen volt? Mi tetszett legjobban? — kérdések özönével halmozzák el, Nehéz felelni arra, mit látott, mi tetszett a legjobban. Hát lehet-e választani, mikor olyan csodálatos város Varsó. Csupa új, modem ház, hatalmas épület hirdeti, mire képes egy felszabadult nép. — A Kultúrpalota talán a legeslegszebb. Harminchárom emeletét bejártuk. Belül fehér márvány. Berendezése gyönyörű. Ott működik a lengyel televízió is — Piroska most figyelmesen lapozgat a jegyzetében. Egy 40 lapos füzet sűrűn teleírva élményekkel (bár talán a kis füzetnél is gondosabban őrzi az emlékeket szíve). — Voltunk a szovjet találkozón. Hát az ismét csodálatos élmény. A szovjet fiatalok végtelen szeretettel fogadtak. Ott ismerkedtem meg egy moszkvai kislánnyal, Ve- rocskával. — Piroska nézegeti az orosz betűkkel telerajzolt képeslapokat, Vera emlékeit. — Örök barátságom és szeretetem jeléül — olvashatjuk. Aztán egy szovjet művész ajándékát őrzi: le- ningrádi képeslap, rajta meghívás: „Keress fel Lenin- grádban“. — Aztán voltunk amerikai és osztrák találkozón is. Ezekről is külön lehetne beszélni, mind nagyon meghitt baráti hangulatban telt el. Az osztrák énekegyüttes szórakoztatott, dalra tanított, az amerikaiak táncaikkal ismertettek meg bennünket. Sokszor előfordult, hogy nem tudtunk egymással beszélgetni, de csak szavakkal nem. Azok az emberek, akik egy akaraton vannak, találnak megoldást arra, hogy megértsék egymást. Beszéljünk csak a lányok napjáról. Az maga ismét feledhetetlen élmény. Alig tudtunk aludni, izgalmas érzés a szerető ünneplés. Már kora reggel jöttek a lengyel fiúk. virágcsokorral köszönteni bennünket. Egész nap velünk voltak, táncra, énekre tanítottak és mi is megismertettük őket a magyar nép művészetével. Volt egy nagyon megrázó élményem is, amikor a Pal- miri erdőben jártunk. 1939— 43-ig 20 000 embert gyilkoltak itt meg a német fasiszták. A város közepén is rengeteg sír van, ahol például a gettók voltak, ott is. Ezek őrzik a kegyetlen fasiszták rémtetteinek emlékét. És az új, szabad Varsó népe ezt sohasem fogja elfelejteni. Nagyon tetszett nekem az Ö-város. Ez a rész is a földdel volt egyenlő 1945-ben, de a varsóiak 500—600 éves stílusban újraépítették. Megőrzi a nép a szépet, a haladót a múltból is. Nagyon szerettek bennünket, magyarokat. Ahol megjelentünk, lengyelek és németek, amerikaiak vagy négerek szoros gyűrűje vett körül, ostromoltak bennünket aláírásért, magyar dalért és táncért. Egy kis zsebnotesz tele emlékekkel — aláírással. Minden név egy-egy másik világ. A nyugatnémet fiatalok a határon szöktek át. A négerek sem kaptak útlevelet, aztán azzal ürüggyel jöttek, hogy egy szigetre mennek nyaralni. Hiába, a fiatalok nagyon leleményesek és bátrak, ha a mi ügyünkről van szó. A néger fiatalok nagyon féltek a fényképezéstől. Nem akarták, hogy rájuk ismerjenek, mert ki tudja, milyen sors vár rájuk, ha hazamennek. De bármi is lesz, ez a két boldog hét — gazdag élményanyaggal és úiabb erős meggyőződéssel az ő ügyük győzelmében is — megéri. jegyzetfüzetét. Minden napról külön órák hosszat tudna beszélni. Hiszen nem lehet két-három szürke mondattal kifejezni azt, amit például a Tudomány Palotájában eltöltött órák jelentettek. — Szívemben őrzöm mindezt a sok szép emléket. Most nagyon benne vagyok a munkában, szeretnék minél többet tenni, megújult erővel, élményekkel gazdagon. Nagyon boldog lennék, ha megvalósulna az a terv, amivel Ve- rocskától, szovjet barátnőmtől búcsúztam: viszontlátásra Moszkvában a VI. VIT-en! Mester Mária Asszonyok a termelőszövetkezetek fejlődéséért A pásztói járás termelőszövetkezeteiben dolgozó asszonyok munkájukkal mindinkább bebizonyítják, hogy megértették pártunk nagy célkitűzéseit, s jelentősen hozzájárulnak a dolgozók életszínvonalának emeléséhez. Ezt bizonyítják azok a felajánlások is, amelyeket a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párthatározat alapján tettek az asszonyok a burgonya. kukorica és a cukorrépa többszöri megkapálására. Csatlakoztak asszonyaink a legalább 200 munkaegység megszerzését célzó mozgalomhoz is. Vállalásaik nem maradtak üres Ígéretek! A palotási Május I TSZ-ben például Vicián Károlyné 200, Fodor Margit 268, Forgó Gyuláné 202, ifj. Zsiga Imréné pedig 200 munkaegységet teljesített eddig. A jobbágyi Uj Otthon TSZ-ben Penderít Imréné és Murányi Ferencné 234 munkaegységet szereztek fejenként, s a behor- dás idején a férfiakkal vállvetve harcoltak azért, hogy a rossz időjárás ellenére is mielőbb magtárba kerüljön a gaboná- julk. Csizmár József né, az egyhá- zasdengelei Dózsa TSZ tagja, szívesen beszél eredményeiről az egyénileg gazdálkodó pa- rasztasszonytíknak. Elmondja nekik, hogy családjával együtt őszig 500 munkaegységet akar teljesíteni. Csizmár ék 4 éve tagjai a termelőszövetkezetnek, s igen jól megtalálták ott a szá. mításulcat. Azóta építettek házat terményrészesedésük feleslegéből, amelyet a szabadpiacon értékesítettek. Az a tér« vük, hogy idei keresetük egy részéből rendbehozzák házuk táját. Számításük bizonyára be- válik, hiszen 500 munkaegységből sok mindenre futja. Termelőszövetkezeteink asz- szonyainak példamutató, szorgalmas munkája és türelmes felvilágosító tevékenysége nagy mértékben elősegíti azt, hogy a kívülállók is megkedveljék a szövetkezeti mozgalmat s rátérjenek a közös gazdálkodás útjára. Kiss Vilma MNDSZ járási elnök, Pásztó Miért hahd nehezen a be hordás és a cséplés Kisbárkányban ? Nálunk, Bede-pusztán is hátráltatta a sok esőzés a mezőgazdasági munkákat. Mégis, most már szorgalmasan folyik a búza asztagba hordása, miután előzőleg gondosan megszárítottuk az ázott gabonát. 16-án megérkezett a cséplőgép is, de azóta csak áll az asztag mellett... Vajon mire vár? Talán arra. hogy az összes gabona be legyen hordva? De még arra is hiába vár. hiszen munkások nélkül érkezett, itt pedig nincs annyi ember, hogy munkaerővel láthassuk el a gépet. Reméljük, az illetékesek sürgősen intézkednek, hogy a cséplőgép megkezdhesse és zavartalanul folytathassa fontos, sürgős munkáját! Érdemes fizetni a Amikor nálunk is bevezették a kötelező biztosítást, sok dolgozó paraszttársammal együtt én is azt gondoltam, hogy ez nem más, mint felesleges teher részünkre. Bár a biztosítás lényegével, jelentőségével magam sem voltam tisztában. mégis mindig időben, pontosan befizettem a biztosítási díjat. Gondoltam, ezzel is eleget teszek állampolgári kötelességeimnek, akárcsak a beadással, vagy az adóval. Májusban aztán váratlan csapás ért. Kigyulladt a szomszéd ház, s a tűz átterjedt az én istállómra is, amely ennek következtében megrongálódott. A biztosító 1270 forint kártérítést fizetett ki, hogy ebből az összegből rendbehozathassam istállóm tetejét. De még mielőtt sor került volna erre, júniusban kigyulladt a takar- mányos pajtám. Ebben volt el- helyzve két lovam is, mivel Más hiba is van, sajnos. A kisbárkányi dolgozó parasztoknak valóságos sártengeren át kell végezniük a gabona behor- dását. ami bizony megnehezíti ás késlelteti munkájukat. Most megint bebizonyosodott az, hogy rendkívül nagy szükség lenne arra a kövezett bekötő- útra. amelyet évek óta hiába kérünk. Mi szívesen teszünk eleget kötelezettségeinknek, de szeretnénk, ha a járási és a megyei hatóságok is figyelembe vennék végre jogos kívánságunkat és gondoskodnának az út megépítéséről! Magulya István Kisbárkány, Bede-puszta* biztosítási díjat! az istálló még használhatatlan volt. Mindkét ló elpusztult a tűz következtében. Az állatokért és a pajtáért 13 650 fo- rint kártérítést kaptam. Mélyen elgondolkoztam ezen az eseten. Mert ugyan mi lett volna ilyen nagy elemi csapás után velem és családommal, ha államunk a kőtelező biztosítás útján nem gondoskodott volna arról hogy ilyen esetekben ismét talpra tudjunk állni? Nem is tudom elmondani, mennyire hálás vagyok pártunknak és kormányzatunknak azért, hogy segítségemre siettek, hogy megmentettek a kétségbeeséstől, a tönkrejutástól. Én a magam példáján tanultam meg, mi a jelentősége a kötelező biztosításnak, s hogy ez mennyire a mi javunkat, a mi érdekünket szolgálja. VASZKÓ LÁSZLÓ Endrefalva. *~a Eletwssóls/os híd Salgótarján forgalmas rcsaón Naponta viszem gyermekemet a Csizmadia úti bölcsődébe. Ütünk a bányakaszinó és az üveggyár közti útszakaszon vezet. Így azon a kis hídon is keresztül kell mennünk. amely lassan már csak egy szál deszkából áll. A piszkos patak felett minden alkalommal féltve szorítom magamhoz gyermekemet, nehogy egy óvatlan pillanatban belepottyanjunk. Már kora tavasz óta figyelem a híd pusztulását. Még hópihék szálltak, amikor valami „jószándékú“ ember darabonként elcipelte a híd alkatrészeit (a féloldalán lévő korlátot) bizonyára gyújtásnak. Ma nagyon kell vigyázni. mert a híd padlója is betöredezett, s a járókelők könnyen megjárhatnak. Az elmúlt napokban egy kislánynak — aki anyukájával ment át a hídon — a hasa- dékba szorult a lábacskája. Szerencse, hogy el nem törött. A mamák a babakocsival csak segítséggel tudnak közlekedni. Kénytelenek várni valakire, aki segít átvinni a kocsit, vagy a gyermeket. Este még veszedelmesebb a közlekedés, mert hiába díszük ott a villanyoszlop, nincs rajta égő. De vajon kit t . hel a felelősség, kinek a szégyene, hogy a város egy forgalmas helyén ilyen veszélyes állapotban van a híd? Ügy gondolom, hogy ennek a körzetnek a tanácstagja sokkal nyitottabb szemmel járhatna, s akkor ezt is észrevenné. Jelenthetné a tanácsnak — ha pedig nem oda tartozik, akkor az illetékes vállalatnak. Az arra járók nevében kérem a híd sürgős megjavítását! Havran Sándorné, Salgótarján
