Szabad Nógrád. 1955. augusztus (11. évfolyam. 60-68. szám)

1955-08-27 / 67. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKf MD P NÓGRÁDMEGY El PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1955. AUGUSZTUS 27. TELJESÍTSÜK MINDEN RÉSZLETÉBEN AZ ÁLLATBEGYŰJTÉS TERVÉT MAI SZAMUNKBAN: Javitsák pártszervezeteink a termelés ellenőrzését! (2. old.) A helyes normák fontos ösztönzői a technikai haladásnak (3. old.) Eqy hét múlva megnyitja kapuit az Orszáqos Me­zőgazdasági Kiállítás (4. old.) Rádióműsor. Sport. Kereszt- rejtvény (6. old.) A nagyteljesítményű motoros vízszivattyú a magyar ipar egyik büszkesége lesz az Országos Mezőgazdasági Kiállításon A gabonabegyűjtés nagy munkája teszi most próbára falusi párt- és állami szer­váink erejét. Dolgozó paraszt­ságunk döntő többsége tudatá­ban van túrnak, hogy kötele­zettségének pontos teljesítésé­vel a haza és saját maga javát szolgálja. Országunk és annak vezető ereje, a munkásosztály ezért cserébe egyre több gépet, műtrágyát, közszükségleti cik­ket küld a falvak népének. Bármennyire igaz azonban, hogy a legfőbb népélelmezési cikk a kenyér, magában még­sem elégséges. A kenyér mellé nélkülözhetetlen a hús, a tojás, a tej, vaj — szóval az állat és állati termékek begyűjtési ter­vének pontos teljesítése is. Erre a fontos kérdésre nem­csak azért kell fokozottabb gondot fordítani, mert már csak néhány hónap áll rendel­kezésünkre, hogy az évi 'tervet minden részletében teljesítsük, hanem azért is, mert egyes te­rületeken az államnak járó rész rovására felütötte fejét a spekuláció. Tagadhatatlan, hogy be­gyűjtési szerveink munkája az elmúlt hónapokban javult, amelynek eredménye, hogy az év elejétől augusztus 20-ig kö­telező vágómarha beadási ter­vét megyénk 121,7 százalékra teljesítette, a háromnegyed évi tervhez viszonyítva. A hízott- sertés beadásban is tapasztal­ható némi előrehaladás, amit igazol, hogy az előbbi idősza­koknak megfelelően 92 száza­lékra teljesítettük a tervet. A terv részleteiben való teljesí­tése és maga a globális telje­sítés azonban több kedvezőt­len jelenséget takar. Minde­nekelőtt arról kell beszélni, hogy elég magas azoknak a beadásra kötelezetteknek a száma, akik nem maguk neve­lik fel a beadásra szánt álla­tot. Minthogy a helyi tanácsok és begyűjtési szervek főleg a számszerű teljesítését, a száza­lék emelkedését tartották szem előtt, a kulákok és spe­kulánsok alaposan kihasznál­ták ezt a helyzetet. Mint arról már írtunk, Gáspár István bánki kántortanító több tíz­ezer forint jogtalan, munka- nélkül szerzett forintot vágott zsebre, azzal, hogy más me­gyékben vásárolt sertéseket a rétsági járás dolgozó paraszt­jainak. Amellett, hogy ezek a tanácsok és begyűjtési meg­bízottak súlyosan megsértet­ték a törvényeket, komoly anyagi kárt is okoztak a dol­gozó parasztoknak. És ilyen példa még nem egy található a megyében. A vágómarha be­adási terv teljesítésénél egész kirívó hibákat követtek el egyes községekben, főleg a szécsényi járásban. Ahelyett, hogy jó előre felhívták volna a dolgozó parasztok figyelmét; gondoskodjanak időben a be­adásra szánt állat felnevelésé­ről, a könnyebbik, de káro­sabb módszerhez folyamodtak. Az egyes dolgozó parasztok által a beadáson felül az ál­lamnak szabadfelvásárlásra felkínált vágómarhákat erő- nek-erejével megvásároltatták olyanokkal, akiknek nem volt 6aját nevelésű szarvasmarhá­juk. Miután ez a gyakorlat megyeszerte alaposan elszapo­rodott, ismét felélénkült az üzérkedés. Amellett, hogy az állam és a vágómarhával nem rendelkező dolgozó paraszt ká­rosodott, a spekuláció felhaj­totta a társulási díjakat. Bár az utóbbi hetekben már csök­kent ez a káros módszer, még nem veszett ki teljesen, és arra figyelmeztet, hogy a helyi tanácsoknak és begyűjtési szerveknek mindenkor a párt politikájának szellemében és a becsületesen teljesítő dolgozó parasztok érdekeinek megfele­lően kell dolgozniok. Egyes községekben, ahelyett, hogy erősítették volna a köz­hangulatot, azok ellen, akik semmibe veszik az állampolgá­ri fegyelmet, maguk a taná­csok és begyűjtési szervek áll­ták ennek útját. Azok a dol­gozó parasztok, akik előre, be­csületesen gondoskodtak arról, hogy beadási kötelezettségüket időben teljesíthessék vágómar­hából és hízott sertésből már a határidő előtt teljesítették tervüket. Ugyanakkor a nagyszámú hátralékos nyugodtan, minden felelősségre vonás nélkül veheti semmibe törvényeinket. Az „onnan vegyünk, ahol van” — nem sok erkölcsi alappal ren­delkező — politika azután előbb-utóbb megbosszulja ma­gát. A becsületes, dolgozó pa­rasztokra való támaszkodás az előrelátó, következetes munka- módszer hiánya nemhogy erő­sítené a dolgozó parasztok egy­ségét, fegyelmét, de a speku­lánsok, a kulákok malmára hajtja a vizet. Megyénkben a kulákok például még tavalyról több vagon hízott sertéssel tar­toznak az államnak, de vajmi kevés az olyan példa, hogy tör- vónyas keretek között, erélye­sen felelősségre vonnák őket. A balassagyarmati járási szervek például — mint a pártbizottság, a tanács, a be­gyűjtési hivatal — egyáltalán nem lehetnek megnyugodva, mert a vágómarha beadási ter­vet 119,3 százalékra teljesí­tette a járás augusztus 10-ig. 484 hátralékos mutatja, hogy az említett szervek inkább csak a számszerűségre töre­kedtek. E tekintetben nem kü­lönb a helyzet a pásztói járás­ban sem. Ez a járás vágó­marhából 121,5, hízott sertés­ből 94 százalékra teljesítette a tervét, ugyanakkor 317, illetve 354 a hátralékosok száma. E két járásban különösen kevés gondot fordítanak arra, hogy a felvilágosító szó mellett alkal­mazzák a törvényben előírt el­járásokat. Melyek a legfontosabb teen­dők, hogy az állat és állati termékek beadásában meglévő hiányosságokat kiküszöböljük? Mindenekelőtt biztosítani a törvényesség mindkét oldalú betartását. Elsősorban a helyi szervek tartsák meg a törvé­nyeket, járjanak el igazságo­san, s aztán követeljék meg, hogy mindenki eleget tegyen a törvényben előírt kötelezettsé­gének. Csak ilyen módszerrel állíthatják maguk mellé a falu többségét, a becsületes dolgozó parasztokat, verhetik vissza a spekulációs törekvéseket és teljesíthetik minden részleté­ben a begyűjtési tervet. Ahhoz pedig, hogv ne az utolsó pilla­natban kelljen kapkodni, ami­kor kiderül, hogy egyesek nem gondoskodtak előre a beadásra szánt jószág beállításáról, az szükséges, hogy a begyűjtési megbízottak rendszeresen el­lenőrizzék: ki hogyan, miből teljesíti kötelezettségét. Me­gyénkben például a sertés- begyűjtés teljesítésének 31,1 százalékára nincs meg a fede­zet. És végül, de nem utolsó sorban a párt- és állami szer­vek a meggyőző szó. a verseny erejével vigyék előbbre az ál­lat és állati termékek begyűj­tését. *wwvwwwwyv»onflQQOOOQOCCOOOQOOOCX10QOOOC1000Q00000000000003000l Kemény küzdelem Pálhegy II. aknán, hogy megnyerjék a bányásznapi versenyt 3Zt augusztus 17-i lapszámunkban már közöltük, Kossuth-táró dolgozói augusz­tus 20-a, valamint a bányász­nap méltó megünneplésére versenyre hívták a medence valamennyi dolgozóját. „Mind­annyiunk előtt ismeretes, hogy 1929. szeptember 6-án a tata­bányai bányászokra csendőr sortűz dördült el. Ennek a napnak emlékére augusztus 15-től szeptember 10-ig indít­sunk versenyt, a legjobb ered­ményt elérő akna viselje a Szeptember 6-akna elneve­zést.” Az üzemekben — így Pál­hegy IX. aknán is — röpgyű- lést tartottak, hogy a felhí­váshoz való csatlakozásukat bejelentsék. Pálhegy II. felolvasóterme tömve volt dolgozókkal. Az emelvényen fenn állt az üzem­vezető, a párt- és szakszerve­zet képviselői. Hajnal Ottó elvtárs üzem­vezető, alacsony, zömök em­ber, összenőtt szemöldöke alól mosolygó szempár villan elő. A viszonylag szűkszavú em­ber, most rendkívül beszédes­nek bizonyult. — Elvtársak! — kezdte nyu- godtafi, szinte kissé vontatot­tan, hogy mindenki megértse, amit mondani akar. — Mi, Pálhegy II. dolgozói a felsza­badulás óta sok csatát vív­tunk a széntermelés növelésé­ért. Mi, egyszerű bányászok büszkék lehetünk erre az eredményünkre, hiszen az első félévben 8378,6 tonna szenet adtunk tervünkön felül a ha­zának. Igaz, hogy tervünket az elmúlt hónapban mindössze 90,7 százalékra teljesítettük, de augusztus 15-ig esedékes havi tervünket már 104,2 szá­zalékra teljesítettük. Ügy gondolom mi sem maradha­tunk ki Kossuth-táró dolgozói által kezdeményezett nemes versengésből... Kis szünet után Kaposvári Ferenc elvtárs, a „Szakma ki­váló dolgozója”-jelvénnyel ki­tüntetett bányász szólalt fel. — Mint hallottuk, 1929. szep­tember 6-án a tatabányai bá­nyásztestvéreinkre a csendőr­pribékek sortűzet zúdítottak. Ez már a múlté. Én azt hi­szem, felszabadulás óta meg­változott emberi életünket — amit pártunknak köszönhetünk — méltóképpen akkor fejez­hetjük ki, ha még keményeb­ben fogjuk a szerszámot, iga­zi bányászbecsülettel harco­lunk a Szeptember 6-akna cím elnyeréséért. Én csapa­tommal vállalóin, hogy a ver­seny ideje alatt műszakonként 8—10 csille szénnel adok töb­bet terven felül. Hasonlóan vélekedett Mau­des Antal és Domonkos Ta­más csapatvezető, de a röp- gyűlés valamennyi résztvevő­je is. Az emlékezetes fölhívás és r5p_ gyűlés óta mindössze egy hét telt el. Ezalatt az idő alatt biztató, lelkesítő hírek érkeztek a Pálhegy II. üzem­ből. A hősi munka, amely most a bányában folyik az előző hetekhez képest mond­hatjuk példásan áll a verseny történetében. Ezekben a na­pokban a kommunisták, a lelkes bányászok és műszaki vezetők összefogása, akarata nap-nap után dönti meg a leg­merészebb elképzeléseket is. A bányában mindenki teljes erejével dolgozik. Bármelyik csapathoz megyünk, minden­hol vidámarcú bányászokat látunk. A műszaki vezetők is állandóan a bányában tartóz­kodnak, s ahol baj van, nyomban segítenek. A bányá­ban most egy a jelszó: „Min­den csapat teljesítse túl a megadott tervet!” A dolgozók és vezetők eggyé forrtak ebbe a nem mindennapi munka­lendületben. A műszakiak gon­doskodtak a termelést elősegítő műszaki feltételek megterem­téséről. Annak ellenére, hogy a sok géphiba és a hiányzó al­katrészek akadályozzák a ter­melést, a dolgozók lendülete leküzdi a nehézségeket. 22-én Pálhegy II. bányászai 110,2 százalékra teljesítették tervü­ket. ★ Az elmúlt napokban egy ala­csony, ötven év körüli ember lépett az irodába, egyik kezét a csípőjére tette, a másikkal pedig idegesen, ritkuló szőke bajában túrt. Az idegességtől arca rángatódzott. Az asztalt körülülő körletvezetők és aknászok meg csak nézték, mert nem tudták elképzelni, mi tette idegessé az egyébként csendes, szerény bányászt. — Mi lelt? — kérdezték egy­szerre hárman is. Csatai István, többszörös sztahanovista arcán nőttön nőtt az idegesség: — A rakodógép meg van, de nincs elég alváz és kaparó- teknő. Két társam tegnap is egész műszakon az anyagot hordta. — Az alkatrészek hiá­nya miatt már napok óta csak egy métert haladunk előre... Egy méter három embertől semmi. Jobb szeretném, ha csapatommal hat métert halad­hatnék 24 óra alatt előre, mint... — de már nem fejez­hette be, mert Hajnal Ottó elvtárs szavába vágott. — Tudom, hogy Csatai bá­csit is bántja, hogy most nem érhet el 120, vagy 130 százalé­kot, mint a hónap első felé­ben. Ez nekünk is fáj. De mit csináljunk, ha alkatrészek nincsenek? És gépeink is nap­nap után elromlanák. A ka­parólánc szakad. Ügy kell ápolni mint egy gyereket. De iparosaink mindent megtesz­Pártunk és kormányunk ha­tározata alapján az idei bá­nyásznapon is hűségjutalmat kapnak azok a bányászok, akik egész évben nem maradtak tá­vol igazolatlanul munkahe­lyükről. A bányászok tavaly közel 100 millió forint hűség- jutalmat kaptak. A mulasztás nélkül dolgozó bányászok zö­me ebben az évben már 15 szá­zalék hűségjutalmat kap. A hűségjutalmat kapott bányá­szok jelentős része tavaly ta­karékbetétkönyvben helyezte el jutalma kisebb-nagyofob há­nyadát. Országszerte több ezer bányász kezdett el ilyen mó­don takarékoskodni, hogy ké­sőbbi időpontban nagyobb ér­tékű dolgot, motorkerékpárt, bútort, stb. vásárolhasson ma­gának. Augusztus 24-én Pál­hegy II. aknaüzem dolgozói mindhárom harmadban röp- gyűlést tartottak, ahol közösen elhatározták, hogy valameny- nyien takarékbetétkönyvben helyezik el hűségjutalmuk na­gyobbik részét. Kaposvári Fe­renc kijelentette, hogy a 7929 forint hűségpénzből 5000 forin­tot takarékba tesz. nek, hogy a gépek javítását rövid idő alatt biztosítsák. — Tudom, tudom, de mégis csak bánt, hogy pont most, a nemes versenyben nem törhe­tek az élre. Méltó akarok len­ni én is bányásztársaimhoz. Többet akarok termelni, mint ezidáig termeltem, mert amint értesültem a versenyben je­lenleg Kossuth-lejtös dolgozói vezetnek 118,1 százalékkal. Előttünk van még Duclos és Szorospatak is. — De nem sokáig — mondja Hajnal Ottó elvtárs — mert két embert beosztottunk az anyagok szállításához, akik­nek az a feladatuk, hogy a ki­fejtett folyosókból a kaparó- teknőket és láncokat a mun­kahelyekre szállítsák. Csatai bácsi, a maguk kaparójára már 150 méter hosszú új ka­paróláncot szereltünk. Vasár­nap kis vitlát is felszerelünk, hogy a fát ne vállon, hanem géppel szállítsák a munkahely­re. így Csatai bácsinak is meg van a lehetőség arra, hogy a termelésből való kiesést pótol­ja és az élre törjön. A gépek tökéletesebb kihasz­nálásáért a lejtősaknában lévő hármas számú gumiszalag mophajtóművét az üzemveze­tőség léjjebb vitette. Ezáltal a hatos osztón dolgozó csapatok a kitermelt szenet gyorsabban tudják elszállítani. Ennek eredményeként Domonkos Ta­más elvtárs csapata eddigi esedékes tervét 113 százalékra, Csonka Pál DISZ-brigádja pedig 128,1 százalékra teljesí­tette. * A nemes versenyben Kapos­vári Ferenc elvtárs csapata is állja a szavát. A műszakon­ként vállalt 8—10 csille terven- felüli szenet rendszeresen megtermeli, amit igazol 145 százalékos tervteljesítése is. Biztató a kezdet, s hogy ki lesz a győztes, azt nem lehet egyelőre tudni, hiszen min­den aknaüzem harcol az el­sőbbségért. Annyi azonban bi­zonyos, hogy Pálhegy II. bá­nyászai továbbra sem hagyják magukat, mert mint mondot­ták a versenyből ha törik-sza- kad nekik kell győztesként ki­kerülniük. Maurics Antal 5000 forint hűségpénzét teljes egészében takarékbetétkönyvbe helyezi el. Ily módon már az első napon 80 000 forintot tettek takarék­betétbe. A cséplésben a balassagyarmati, A Megyei Operatív Bizott­ság értékelte a járások cséplé- si versenymozgalmát. Az augusztus 22-J jelentések sze­rint a következőképpen alakult a járások versenye: Első lett a balassagyarmati járás. mert cséplési tervét 82,6 száza­lékra teljesítette. Második a rétsági járás míg utána kö­vetkeznek: a szécsényi, pász­tói és a salgótarjáni járások. A salgótarjáni járás mindösz- sze 46,8 százalékra teljesítette cséplési tervét. A cséplőmunkacsapatok ver­senyében a szécsényi gépállo­máshoz tartozó Oláh János munkacsapata lett az első 35.81 vagonos cséplési ered­ménnyel. A cséplőgép felelős vezetője Pék Mihály. Takarékoskodnak a bányászok Anya-, csecsemő*, és gyermekvédelmi kiállítás nyílik Salgótarjánban A megyei tanács egészség« ügyi osztályának rende- zésében augusztus 27-től kezd* ve Ikerül bemutatásra az az anyag, amelyet az anya- és csecsemővédelem, valamint az iskolás gyermekek védelme tárgykörből az Egészségügyi Minisztérium bocsát rendelke­zésünkre. Salgótarjánban, a Rákóczi út 37. szám alatt nyílik meg a kiállítás, amely élő bizonyíté­ka annak, hogy egészségügyi kormányzatunk minden igye­kezettel arra töre'kszik, hogy a már meglévő és a megszüle­tendő csecsemők, a terhes nők és az anyák védelmét egyre fokozza. Bizonyára min­denki emlékszik még a vna is érvényben lévő ú. n. „1004-es rendelet-re, amelynek értel­mében minden szülő nőnek joga van az ingyenes csecse­mőkelengyére. Sokan a gya­korlatban ismerik a szülés előtti és a szülés utáni törvé­nyes és fizetett szabadságoti szülési segélyek adását, stb. A most megnyíló kiállítás szemléltető képekben ad szá­mot minderről különböző táb­lázatba foglalva össze az anyák, csecsemők, k'.se,;?rtne- kék, iskolások védelmének meggyőző bizonyítékait. Egy­idejűleg tanítja, oktatja első­sorban az anyákat, de az apá­kat is a csecsemők és kőko­riak helyes ápoUsára, táplá­lására, egészségügyi köv.tel- ményeik feltétlenül szükséges megvalósítására. Helyet kap ezen a kiállításon a védőoltá­sok jelentősége is és az egész anyagon végigvonul a megelő­zés gondolatának előtérbe állí­tása! Ugyancsak táblázatok közlik a látogatókkal a Mun­katörvénykönyv vonatkozó legfontosabb rendeletéit. Érte­sülhetünk az iskolások higié­niás nevelésének eredményei­ről is. öt nagy szekrény anyaga mutatja be a csecse­mők és gyermekek egészséges nevelésével kapcsolatos tenni­valókat, A kiállítás faláról szeretet­tel néz le a látogatókra Sem» melweis. az anyák megmentö- jének képe — jelképeként a magyar nők, a magyar anyák jobbá vált sorsának. Váro­sunk minden asszonya, aki szereti a gyermekét, aki egész­séges fiatal gyermeket óhajt naggyá nevelni, de kivétel nél­kül mindenki, aki megértig hogy ez a kezdeményezés a mi „aranytartalékunk" kérdé­sével foglalkozik, nem mu­laszthatja el e kiállítás meg­tekintését! Dr. Szálkái Géza a begyűjtésben a rétsági járás vezet A gabonabegyűjtés járások közötti versenyében a rétsági járás lett az első. Utána követkéz« nek a balassagyarmati, szécsé­nyi .pásztói és a salgótarjáni járások. A salgótarjáni járás 22.1 százalékra teljesítette ga­bonabeadási tervét. A pásztói járásban fellelhető az állam­polgári fegyelem lazasága, Csecse, Egyházasdengeleg. Er­dőkürt. Erdőtarcsa, Kisbágyon, Kutasó. Palotás és Szirák köz­ségek befejezték a gabona- csépi ést.__ Ennek ellenére még égjük község sem teljesítette gabonabeadási tervét. A köz­ségi tanácsok vezetői ne en­gedjék az állam törvényeinek megcsorbítását. Ahol szüksé­ges. a törvény erejével lépje­nek fel.

Next

/
Thumbnails
Contents