Szabad Nógrád. 1955. augusztus (11. évfolyam. 60-68. szám)
1955-08-17 / 64. szám
T SZABAD AlVí.n iS» 1955. augusztus 11.. Csökkent a balesetek síim a nógrádi síénmedencében A balesetelhárítás érdekében a nógrádi szénmedence bányaüzemeinek műszaki vezetői havonta rendszeres szemlét tartsanak a biztonsági és munka- védelmi berendezések felett. A hiányosságok megszüntetésére akkor nyomban megteszik a Szükséges intézkedéseket. Az előírt rendszabályok és a kiadott utasítások végrehajtását viszont naponta ellenőrzi a Salgótarjáni Kerületi Bá- íiyaműszaki Felügyelőség 8 függetlenített körzeti felügyelője. Szükség esetén pénzbírsággal bünteti a hanyagokat, az előírások megsértőit. Különösen nagy gondot fordítottak á csillemegszaladások megakadályozására. Intézkedésükre a bányaüzemek több mint 100 csillefogót készítettek és szereltek fel az aknákban. A rendszeres ellenőrzés eredményeként most örömmel jelenthetik, hogy az év eleje óta több mint 20 százalékkal csökkent a balesetek száma és 9 hónap alatt egyetlen halálos kimenetelű baleset sem volt a nógrádi szénmedencében. Termelőszövetkezetek! Enyém termelők! Figyelem! Kormányunk az áüathlzla- lási szerződéskötést lehetőséget kibővítette. Szerződés köthető sertés, bikaborjú, tinó, majd kiselejtezett tehén, üsző, továbbá ökör. tinó és bika hizlalására. Végül tenyészüseö és vemhesüsző nevelésére. 1. Sertéshizlalási akció: Leszerződtethető 40 kg-nál nagyobb súlyü süldő. Átadást Idő: 2—8 hónap. Súly: legalább 126 kg. Átvételi ár: 18—22 Ft. Előleg: tsz-nél 600 Ft. egyéni termelőnél 400 Ft. Beadásra kötelezetteknél takarmánybeadási kedvezmény 100—230 kg, a sertés súlyához mérjen. 1935. december 31-ig történő átadás esetén. Ar: 16—18 Ft. Ha nem veszi igénybe a kedvezményt a termelő, annak a magasabb árat fizetjük. 2. Bacon sertésncvalési akció. Leszerződtethető 40—70 kg súlyú fehér húsjellegű süldő. Átvétel: 2—8 hónap. Súly: 90—110 kg. Átvételi ár: 18 Ft Előleg: tsz-nél 600 Ft egyéni termelőnél 400 Ft Mindkét sertésakciónál a kitett árakon felül termelőszövetkezeti és társashizlalások esetén 5—20 db. sertés átadásakor kg-ként 80 fillért. 20 darabon felüli átadás esetén kg-onként 1 Ft mennyiségi prémiumot fizetünk. 3. Hizottbika (tinó) akció. Szerződés köthető 70—300 kg súlyú legfeljebb 18 hónapos korú hizlalásra alkalmas bikaborjúra (tinóra). Átvételi idő: 4—18 hónap. Súly 400 kg. Átvételi ár: 9—11 Ft Előleg 300 Ft. 4. Felnőtt szarvasmarha akció: Szerződés köthető 300 kg- ; nál nehezebb súlyú, hizlalás- : ra alkalmas kiselejtezett te- ! hénre, üszőre, valamint ökőr- ' re. tinóra, bikára. | Átadási idő: 3—6 hőnap, i legalább 100 kg ráhizlalás- sal. A ráhlzlalt súly átvételi ára 14 Ft. Előleg: 1500 Ft. egyösszegben. 5. Tenyészüsző akció: Leszerződtethető tenyésztésre alkalmas magyartarka és szimentáll fajtájú 4—10 hónapos korú. jól fejlett, egészséges szervezetű üszőborjú. Átadási Idő: 12—18 hőnap. 22 hónapos életkorban, legalább C-tenyészmi nőségben és legalább II. osztályú vágómarhának megfelelő erőállapotban. Átvételi ár: a küllem! osztályzattól függően 9—12 Ft. Előleg: 1500 Ft. három egyenlő részben kifizetve. 6. Vemhesüsző akció: Leszerződtethető 8—13 hónapos korú, jól fejlett, egészséges szervezetű üsző. A lekötött üszőt 16—28 hő- napon belül 7 hónapos vemhes állapotban. 28—35 hónapos korban, legalább C-mlnő- ségben és legalább 480 kg-os súlyban. II. osztályzatú vágómarhának megfelelő erőállapotban tartozik szerződtető átadni. Átvételi ár: minőségtől függően 9—12 Ft. azonkívül 1000 Ft vemhességl pótdtj. Előleg: 1500 Ft. három egyen- ; lő részben kifizetve. Bővebb felviláqosftást ki- ; rendeltségeink és felvásár- ! lóink adnak. ; Nöqrád megyei Allatforqalml i Vállalat Salgótarján, Karancs u. 7. Telefon: 14—21. sz. A főkönyvelők sokat tehetnek a gazdaságos termelésért A mizserfai bányaegységünket termelési eredményeiről az egész ország ismeri. Azonban a gazdaságossági termeléséről keveset hallottak. Bányaüzemünk az első negyedévben önköltségi tervét csupán a terven felüli progresszióval lépte túl. A magas progresszió okozói a magas teljesítmények voltak, ezt pedig a munka jó megszervezése, a munkafeltételek műszaki biztosítása és nem utolsósorban dolgozóink versenylendülete tette és teszi lehetővé. Mi tette lehetővé, kérdezheti bárki, hogy üzemegységünk megadott önköltségi tervét, mint gazdasági munkánk legfőbb mutatóját betartotta. Mindenek előtt az az együttműködés, amelyet a könyvelő- ségünk a műszaki dolgozókkal és bányaüzemek vezetőivel megteremtett. A bányaüzem gazdasági működéséért felelős igazgató, főmérnök és főkönyvelő állandó kapcsolatot létesített az aknaüzemek vezetőivel. Értekezleteken, valamint személyes ellenőrzésen ismertettük pártunknak az önköltség csökkentésére vonatkozó határozatait. Természetesen ehhez a munkához a pártszervezet és a szakszervezet minden támogatást megadott. Aknaüzemeinkben takarékossági mozgalmat szerveztünk és ezt elsősorban azokra az anyagokra terjesztettük ki, amelyeknek felhasználása legkézzelfoghatóbban visszatükrözi az egyes bányák anyaggazdálkodását. Ilyen anyagok a bánya széldeszka, robbanóanyag, áram- és vegyes anyagok. Komoly eredményként könyveltük el, hogy bányaüzemeink az első negyedévi bányafa felhasználási tervet betartották. Az egy tonna szén kitermelésére előirányzott 3,64 forint helyett 3,63 forintra teljesítették az egy tonna szénre eső bányafafelhasználást. A második negyedévben a fajlagos bányafafelhasználás tovább javult, és a tervezett 3,91 forint tonnán, kénti bányafafeJhasználási tervet 3,31 forintra csökkentettük. A bányafa felhasználásánál mutatkozó kezdeti eredményeket az tette lehetővé, hogy az aknaüzemek vezetőit rendszeresen ellenőriztük. Ellenőrzéseink során beszámoltattuk ókét, hogyan teljesítik a takarékossági mozgalom érdekében vállalt felajánlásaikat. Szorgalmaztuk a bányafa rablását. A használaton kívüli vágatokból kiszedett fákat részben új feltárásoknál beépítettük, részben tüzelőanyagként értékesítettük. Különösen Duclos és Pálhegv II. üzemünkben értünk el figyelemre méltó eredményeket. Azonban nemcsak eredmények, hanem hibák is mutatkoznak aknaüzemeinknél. I.ömestereink a millsze- kundumos robbantás technikáját még nem tudják gazdaságosan alkalmazni. Több esetben előfordul, hogy a lövőlyukakban több robbanóanyagot használnak fel, mint ameny- nyit a technikai eljárás előír. Bár erre a körülményre az üzemvezetők figyelmét felhívtuk, mégsem ifiutatnak kellő érdeklődést, és nem fejtenek ki széleskörű politikai és szakmai felvilágosító munkát a hibák megszüntetéséért. Nehéz feladatként jelentkezik bányaüzemünknél az áramfelhasználás költséghatárainak betartása. Ez a költségnem ugyan az első és második negyedév idején nem lépte túl a megengedett keretet, mégsem jelenthet megnyugvást, mert ennél sokkal nagyobb eredményeket tudnánk felmutatni. Ugyanis a költség betartásán kívül a villamosberendezés kapacitásának kihasználása nem kielégítő. Sok esetben a szállítógépek, kaparok és gumiszalagok üresen járnak. Ez mind arra vezethető vissza, hogy a munkák előkészítése, illetve a robbantás, a rakodás, a szállítás nem eléggé folyamatos. A műszaki szervezés hiányossága miatt, így gyakran előfordult és előfordul, hogy a gépek egy ideig üresen járnak, mert a szállításra kerülő szénkészlet kevés, amikor pedig a munkahelyeken lerobbantják a szenet, a gépek túlterhelődnek, s ezáltal gyakori a motormegégés. Gyakori az is, hogy rossz az anyag, rossz az alkatrész. A túlterhelést az alkatrészek hiánya is nagyban előidézi. Például egy szállítómotor 50 folyóméter kaparószalag meghajtására képes, de mivel nincs alkatrész, így a motornak 80 méteres kaparószalagot is kell szállítania. Ezért van az, hogy negyedévenként körülbelül 10 000 forintot fizetünk ki a rootormegégésekért. Mindezekből látható, hogy egy főkönyvelőnek mennyi mindennel kell foglalkoznia ha elő akarja segíteni a gazdaságos termelést. A főkönyvelőnek nemcsak adminisztratív vezetőnek kell lennie, de ismernie kell az üzem termelőtevékenységét. Állandó ellenőrzést kell végezni, fel kell hívni az üzemvezetőket azokra a hibákra, amelyek akadályozzák a gazdaságos termelést, járnia kell a bányaüzemeket, mert csak ezáltal gyarapíthatja műszaki ismeretét. Meg kell ismerkednie a bánya műszaki problémáival. ,'Enélkül nem tudja elbírálni, hogy a bányafafelhasználás pazarlás következtében vált-e lehetővé, vagy pedig geológiai viszonyokból eredő kőzetnyomás okozta ezt). Egy főkönyvelőnek feladata, hogy a rendeleteket az üzem viszonyainak megfelelően készítse el. A helyesen megadott létszám, anyag, munkabér tervszámok biztosítják az üzem gazdaságos termelését. Természetesen csak akkor, ha a kiadott terveket rendszeresen a gyakorlatban is ellenőrizzük. Minden főkönyvelőnek. de a hozzája beosztott dolgozóknak is gyarapíta- niuk kell műszaki ismereteiket, mert csak ezen keresztül tudják ellenőrizni a műszaki vezetők munkáját. A műszaki és adminisztratív vezetőkkel való állandó együttműködés meghozza a gyümölcsét, nemcsak a termelésben, hanem a gazdaságos munkában, az önköltség csökkentésében is. Dr, Hungvári György, a mizserfai szénbánya főkönyvelője, Készülés az új tanévre Az új tanév megindulására készülnek megyeszerte az iskolák. Legtöbbjük megváltozott külsővel és újrameszelt falakkal, új, vagy tisztára, ragyogóra mosott padokkal várja a tanulókat. Az átalakítás a szé- csényi, balassagyarmati és rétsági járásban igen szépen halad, a pásztói és a salgótarjáni járás azonban elmaradt a munkában. Ennek főként az az oka, hogy az utóbbi két járásban nincsen meg az illetékes KTSZ, ami ezeket a munkákat végzi. A rétsági és a balassagyarmati járás a tervek és az elképzelések szerint szeptember 1-re befejezi a munkát. Sok helyen új iskola várja a tanulókat. Sóshartyán- ban, Ipolytarnócon, szán- dán és Nagybátonyban már el is készült, Etesen és Taron az utolsó simításokat végzik a dolgozók. Ha egy kis statisztikai kimutatást nézünk meg, örömmel tapasztalhatjuk, igazi változás ment végbe az iskolák számának gyarapodásában, sőt a tanulók és nevelők száma is növekedett. Az 1951. évi mintegy 180 iskolához képest ma 192 általános iskola van megyénkben. Számszerűleg ez talán nem tűnik nagy változásnak, minőségileg azonban hatalmas átalakulás történt a néhány év alatt is. Ugyanis 1951-ben nem volt ritka eset az, hogy a tanítás a tanácsházán, vagy valamelyik hivatalos épületben történt. Sűrűn előfordult az is, hogy régi, rossz, néha egészségtelen, összezsúfolt tantermekben folytak az előadások. 1951-ben körülbelül ugyaneny- nyi tanuló fiatalt 881 pedagógus tanított. Ma pedig 1083 nevelő van az általános iskolákban 29 123 tanuló részére. Megyénk nyolc középiskolájának 1895 tanulója van. A pedagógusok „a jó nevelő holtig tanul“ elve alapján a továbbiakban is folytatják önképzésüket. Számos továbbképző tanfolyam indul megyeszerte. Eddig a nevelők 20—25 százaléka vett részt a továbbképző munkában. Most az új tanévben a pedagógusok újabb csoportja indul és így mintegy 50 százaléka vesz részt ezeken a tanfolyamokon. Mindenekelőtt szervezett marxista—leninista oktatás folyik. Nemcsak az új nevelőknek kell lépést tartani a fejlődésben, hanem a régi nevelőknek is be kell kapcsolódniok ezeknek a tanfolyamoknak a munkájába. A nevelők nagy része részt vesz pártoktatásban is. Azonkívül újabb szaktanfolyam indul, megkezdik a magyar párt- törénet tanulmányozását. Akik még eddig nem vettek részt az ilyen tanfolyamokon, azok részére megindul a marxizmus— leninizmus alapjai tanfolyam. Nemcsak járási székhelyekben, hanem az egyes járásokon belül, kisebb körzetekben is működnek ezek a tanfolyamok. Azokon a helyeken pedig, ahol a körülmények olyanok, hogy a pedagógusok nem tudnak részt venni állandó, rendszeres képzésben, számukra egyes alkalmakkor politikai tárgyú előadást rendeznek. Szervezettebbé válik a szakmai továbbképzés. Eddig csak egész kis számú pedagógus vett részt ebben, most növekedik a bekapcsolódó nevelők száma. Anyagát körültekintően úgy választják meg, hogy az segítséget nyújtson világnézeti és erkölcsi fejlődésben egyaránt. A szakmai továbbképzésnek szinte minden formáját megvalósítják az iskolák. Bemutató előadásokat tartanak, tapasztalatcsere megbeszéléseket rendeznek, szervezett előadások foglalkoznak egy-egy szakmai kérdéssel. A szakmai továbbképzés tervszerűen, előre kidolgozott program szerint történik majd. Minden remény megvan tehát, hogy a dolgozók gyermekei a lehető legmagasabb tudást szerezzék meg a szakmailag és politikailag egyaránt fejlett, képzett pedagógusok keze nyomán. El kell érni, hogy a gyermekek ne dogmákat, tételeket, képleteket tanuljanak csupán, hanem megtanuljanak önállóan gondolkozni a világ dolgairól. Évről évre könnyebb, egyre egyszerűbb a tankönyv-ellátás problémájának megoldása is. A tankönyvek két forrásból valók, egyrészt az elmúlt évfolyamok tanulóitól visszamaradt könyvek, másrészt a megjelenő új tankönyvek. Fokozottabb a gondoskodás arról, hogy a rászorulók ingyenes segélykönyvet kapjanak. A rendelet szerint minden tanulóra 1 forint jut a segélykönyvtár részére. Ez tehát azt jelenti, hogy 150 tanuló után 150 forintnyi összegből a legjobban rászorulók kapják meg a segélykönyvet. Gondoskodás történt arról is, hogy a tanulók és nevelők egyaránt időben megkapják a tankönyveket. Az általános iskolák tanulói rendelkezésére 35 napközi áll, ahol ebédet kapnak és biztosítják számukra a nyugodt tanulást. Itt készülnek el a napi leckékkel az általános iskolások. A középiskolások részére nyolc tanulószoba biztosít hasonló feltételeket. Mester Mária AUGUSZTUS 20—21 SALGÓTARJÁN Aszom NÚGRflB SZÉPÉN NO A TARLOVETES A tarlővetésnek nagy jelentősége van a zöldtakarmányozás biztosításánál és a silókészítésnél. Éppen ezért gazdaságunk eddig 110 százalékra teljesítette tarlóvetési tervét. Elsősorban az őszi árpa tarlókat hasznosítottuk másodvetéssel. A kedvező időjárás következtében a kölesvetéseink a 20 cm nagyságot is elérték, sőt helyenként meghaladták. Tekintettel, hogy a tarlómaradványok bomlása a bomlás vég- bemenéséhez ugyanazokat a tápanyagokat vonja el a talajtól. ami a növény fejlődéséhez szükséges, ez főként nagy mennyiségű nitrogénből áll, s ezért javaslom, hogy a tarlóra kh-ként 50—70 kilogramm > pétisó műtrágyát szórjunk ki': és ezt így szántsuk alá. Ezzel' az eljárással segítjük a tarló- maradványok elbomlásit, ezáltal növeljük a talaj igen értékes humusz tartalmát. A talaj tömörülését is elősegítjük, mivel a tarlómaradványok gtfors bomlásnak indulnak, és a talajt szilárdságuknál fogva nem teszik túl levegőssé. A kedvező esős időjárás esetén ilyen előkészítéssel vetett tarlóvetéstől, még eredményt várhatunk. Vaszilkó Ferenc Magyamándor, állami gazdaság. Vasárnap is dolgoznak a nőtincsi cséplőgépek Már régen írtam levelet a Szabad Nógrádnak. Községünk cséplésben és behordási munkáiban az utóbbi időben elért szép eredményei azonban arra késztetnek, hogy újra tollat fogjak. Három cséplőgép dolgozik községünkben, amelyek vasárnap sem pihennek. Az elmúlt vasárnap például ez a három gép, több mint 4 vagon gabonát csépelt el. Erről a vasárnapi nagyszerű teljesítményről számolok most be. Már 4 órakor megkezdődött a szérűn a munka. A legjobb eredményt ezen a napon Jaszt- rabszki Ferenc munkacsapata érte el. Vasárnapi teljesítményük 200 mázsa és 30 kilogramm. Ezzel az eredménnyel a brigád a cséplési idényben összesen 1048 mázsa gabonát csépelt. A brigád valamennyi tagja nagyszerűen dolgozott. Köíönösen dicséretet érdemel Jánosi János. ifj. Baher Mihály, Bokros József, id. Dömötör János, ifj. Dömötör Ferenc és Daucskó Mihály. Nem sokkal maradt le Ra- konczai Mihály munkacsapata sem. Ök ebben a vasárnapi műszakban 146 mázsás teljesítményt értek el. A munkacsapat tagjai közül különösen Majnik József, Rotter István, Szegner István, Simon János- né és Pudhli Mihály végzett derekas, jó munkát. A harmadik cséplőgép mellett dolgozó munkacsapat teljesítménye már valamivel alul maradt az előbbi kettőnél, ök később is kezdtek a munkához és nehezebb körülmények között dolgoznak. Itt ifj. Gál Mihály a munkacsapat vezetője: Legutóbbi négy napi eredményük 602 mázsa. Ez az eredmény a körülmények figyelem- bevételével. jónak mondható: A brigád legjobbjai, Kiss István, Marczal János, Záhor- szki Sándor és Sztranyan István. Nőtincs község dolgozó parasztjai sokat köszönhetnek a három, derekasan, nagy kedvvel dolgozó cséplőcsapatnak: Bár a cséplési munkákat nagy. mértékben hátráltatja az esős időjárás, mégis augusztus 18- ra Nőtincs befejezi a csép- lést. Kuris Gábor Nőtincs Alkotmányunk biztosítja a nők egyenjogúságát A magyar nők számára felbecsülhetetlen jelentősége van az Alkotmánynak, amely kimondja: „A Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek“. Lerögzíti azokat a jogokat, amelyekért a magyar nők oly sokáig harcoltak. Pártunk visszavonhatatlanul megszabadította a nőket a nyomorúságtól, a kiszolgáltatottságuktól. Lankadatlanul küzdött és küzd a nők felemelkedéséért. Biztosítja a nők egyenjogúságát a politikai, gazdasági és kultúrális élet minden területén. Ma már minden pálya nyitva áll a nők előtt. Sokezer nő tölt be vezető állást. A nők ezrei kaptak magas kormánykitüntetést. A szabadság tíz esztendeje alatt valósággal újjászülettek a magyar nők, kiváló szakemberek, sztahanovisták, tsz-ta- gok, pedagógusok, orvosok és mérnökök kerülnek ki soraikból. Megyénk asszonyai is bebizonyítják, hogy élni tudnak jogaikkal. Salgótarján nagyobb üzemeiben 1800 nő dolgozik és becsületesen megállja helyét. Közöttük 80 sztahanovista és 36 kiváló jelvénnyel kitüntetett. Tanácstagjaink között 1322 a nő. Női tanácselnök és elnökhelyettes 16, tanácstitkár 22 van megyénkben. De sorolhatnánk még hosszú oldalakon, hogy megyénkben is, mint az egész országban, milyen kiválóan megállják helyüket a nők. A z Alkotmány védi a házasság és család intézményét is. Ezzel magyarázható, hogy soha nem volt ilyen nagy a házasságkötések száma, mint most. Népi demokráciánkban legfőbb érték az ember. Megbecsülik az édesanyákat. Biztosítják számukra, hogy gyermekeiket gondosan nevelhessék. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy gyermeküket szoptathassák és ezt az időt is fizetik nekik. Biztosítják, hogy a terhes és szoptatós anyákat nem bocsáthatják el munkahelyükről, nem szabad őket nehéz-testi, vagy éjjeli munkára beosztani: 1951—1954-ig 40 000 édesanya részesült anyasági kitüntetésben, 17 000-en kaptak pénzjutalmat, 25 millió forint ösz- szegben. Közel 100 millió forint értékben osztottak ki 400 forintos babakelengyét. Nógrád megyében a bölcsődék férőhelyének száma eléri a 400-at. A felszabadulás előtt nem volt egy sem, ezenkívül 125 óvoda és napközi otthon áll a gyermekek rendelkezésére. A lkotmányunk születésnap- ^ ja nagy ünnep a magyar dolgozók számára. Nekünk, Nógrád megyei asszonyoknak is méltóan kell készülni erre a szép ünnepre. Minden asszonynak tudnia kell, hogy Alkotmányunk megadta a lehetőséget, hogy napról-napra szebben, jobban éljünk, de sorsunk a saját kezünkbe van letéve és jó munkával mi magunk váltjuk valóra boldogabb életünket. Az üzemekben dolgozó munkásnők. augusztus 20-a után is tegyenek vállalásokat a harmadik negyedévi terv4 az exporttervek teljesítésére, a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére, a minőség javítására. Szélesítsék ki a Nők a tervért mozgalmat. Tsz és egyéni dolgozó paraszt-asszonyok a gabonabetakarítási munkák elvégzésével, a beadás mielőbbi teljesítésével készüljenek augusztus 20-ra. Vegyenek részt a Nógrád megyei asszonyok is minél többen a már hagyományossá vált munkás-paraszt találkozókon: A munkás és paraszt asszonyok kössenek még szorosabb barátságot egymással. Pártunk, államunk és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége. nem engedi, hogy a nőket háttérbe szorítsák. AJ egyénk asszonyai még ** jobb munkával bizonyítsák be, hogy élnek az Alkotmányban biztosított jogaikkal és megállják helyüket ott, ahová a nép állama állította őket-.
