Szabad Nógrád. 1955. augusztus (11. évfolyam. 60-68. szám)
1955-08-06 / 61. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! I MDP NÓGRÁDMEC 5YEI PÁRTBlZOr rsÁGÁh UK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 61. SZÄÜC ÄRA: 50 FILLÉR 1955. AUGUSZTUS 6. Gyorsítsuk a gabonabetakarítást, induljon meg minden cséplőgép! A gyakori nyári esőzések nagyon megnehezítik az aratás befejezését, a gabona szérűre való hordását és a cséplési munMA1 SZAMUNKBÓL: A szabadpiacról. (2. o.) — Lépjünk tovább, szalmatercsi elvtársak. (3. o.) — Emlékezés Hirosimára. (4. o.) Élő, eleven életet a Népfrontbizottságokban. (5. o.) — Rádió, vasárnapi fejtörő. (6. o.) Megérkezik a magtárba a tolmácsi Szabadság TSZ gabonája. v->no(»yy)orofX5r>no0OO00OO0CX»CO00O3Q00000000C)0000000000CO00000000eXXXXX?000000000(XO0000 kát. Az aratni való gabona alig néhány száz hold. Ez a mennyiség azonban nem becsülhető le! A kombájnok és aratógépek kapacitásának teljes kihasználására, a dolgozó parasztok összefogására van szükség, hogy a kedvező időt kihasználva nagyobb szemveszteség nélkül befejezzük ezt a munkát. Tehát nagy felelősség hárul a gépállomásokra — elsősorban a kisterenyei és karancskeszi gépállomásokra, —a községi pártszervezetekre és tanácsokra, amelyek irányítják és szervezik ezt a munkát. A tanácsok szervező munkája terjedjen ki a kétlakiak felé is, mert itt van a legnagyobb elmaradás. Az időjárás okozta nehézségek legyőzésének meg van a módja! A mostani esős időben a gabona a legnagyobb kárt a keresztekben szenvedheti. Az asztag már nagyobb biztonságú a nedvesség ellen. De lehet-e nedves kévéket asztagolni? Igen. Ennek is megvan a módja. Jó módszer a nedves keresztek szétrakása és a nedves kévék sátorba állítása. Hogy hány keresztet bontsunk meg, azt a rendelkezésre álló fogaterő és az az napi időjárás határozza meg. Amikor egy-egy táblán, vagy parcellán megraktuk a szekeret, a következő fordulóra szállítás végett annyi keresztet bontsunk meg, amennyit a következő fordulóval el tudunk vinni. Ha száraznak mutatkozik az időjárás, esetleg többet is. A legjobb módszer azonban a kévékben való szárítás. Ahhoz, hogy asztagot rakjunk, be is kell hordanunk! Éppen ezért minden lehető időt, ha kell éjjel is, minden esőszünetet ki kell használnunk a hordásra. Megyénkben még van mit hordani. Hisz bármerre járunk, mindenütt látni gabonakereszteket. A behordásnak még az 50 százalékánál sem tartunk. S ez mégcsak fokozza azt a veszélyt, hogy sok gabonánk megy kárba. Ezt pedig nekünk meg kell akadályozni! A tanácsokra és pártszervezetekre vár az a feladat, hogy megszervezzék a kölcsönös segítségnyújtást. Elevenítsék fel azt a jó, régi magyar szokást, hogy a dolgozó parasztok hárman-négyen összeállnak és így segítik a gabona szé- ,v>>*e való beliordásö'. Hiszen a legtöbb helyen több parcellában varrnak a dolgozó parasztok földjei és így egy-egy dolgozó paraszt két-három napig is elbajlódik a behordással, ami azt jelenti, hogy a gabona ugyanennyi ideig vár az asz- tagolás befejezésére és így még fokozódik a szemveszteség. Ezért kell megszervezni a lehető legtöbb helyen, a lehető leggyorsabban a dolgozó parasztok összefogását, a kölcsönös segítségadást. A termelőszövetkezetek, amelyek befejezték az aratást, hordást és a cséplést, segítsék ki az igával nem rendelkező egyénileg dolgozó parasztokat. S ezt lehet alkalmazni fordítva is. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek igaerő hiánnyal küzdenek, vegyék igénybe a gépállomások vontatóit, hogy mielőbb biztos helyen, az asztagba legyen a gabona. Hogy a termelőszövetkezetek példásan, veszteség nélkül teljesíthessék a feladatot, ezért a tanácsok és a gépállomások felelősek! Nagyot lendíthet a munkán a kombájnok beállítása is. A cséplőgépeken kívül használjuk fel a földek végébe rakott asztagok elcséplésére a kombájnokat és ahol a talaj megengedi, csépeljünk asztagból kombájnokkal. Az is helyes, ha nem hordunk minden gabonát egy asztagba, hanem több helyen rakunk asztagokat, a földek végén, mert ezzel megrövidítjük a hordás útját, A kombájnok itt is jó munkát végezhetnek. Nem kisebb jelentőségű követelmény a rendelkezésre álló cséplőgépek erejének teljes kihasználása. E téren még súlyos hibák vannak, amelyért a gépállomások igazgatói és a megyei mezőgazdasági igazgatóság felelős! Termelőszövetkezeteinkben, falvainkban már 249 darab cséplőgépnek kellene dolgoznia. Ehelyett csak 140 darab gép csépli a gabonát. Egyes gépállomási vezetők arra hivatkoznak, hogy lassú a behordás és esik az eső. Tény az, hogy azért nem vezényeltek ki valamennyi gépet a szérűkre, mert fontosabbnak tartották a tarlóhántást. A tarlóhántás is fontos, de ez nem lehet elfogadható érv, amelyért el kellett hanyagolni a gabona- csépíés teljes ütemű beindulását. A tarlóhántást és a gabona- cséplést egyidőben is lehet s kell végezni. Csak rendet kell teremteni a munkaszervezettség terén. Most az a legsürgősebb feladat, hogy minden cséplőgép teljes erővel dolgozzon. Tanácsainkon a felelősség, hogy ezekben az órákban a csépiéire minden alkalmas pillanatot felhasználjanak és feleslegesen sehol se huzassák ide-oda a cséplőgépeket. A munka fontosságát, sürgősségét meg kell értetnünk a cséplőgép felelős vezetőkkel és cséplőmunkacsapatokkal. Hiszen az ő munkájukon múlik, hogy a legkevesebb szemveszteséggel, a legrövidebb idő alatt zsákba és a magtárba kerüljön a gabona. A tanácsok és a helyi pártszervezetek vezetői úgy szervezzék meg a cséplőcsapatok versenyét, hogy az a napi tervek túlteljesítését és a szemveszteség elkerülését eredményezze. A cséplőgép felelős vezetők vegyenek példát Szeles János szécsényi traktoristától, aki 1070-es cséplőgépével 1774 mázsa gabonát csépelt el. Ez az eredmény már nem egyedüli a megyében. A cséplőgépvezetőkben, a cséplőmunkacsapatokban meg van az az erős elhatározás és lendület, hogy minden nap túlteljesítsék a cséplési tervet! Hordani és csépelni kell! Ezért ezekben a napokban álljon csatasorba minden mezőgazdasági dolgozó, minden párt- szervezet, minden kommunista, szedje össze szervezőképességét és tapasztalatát minden tanácsszerv, a megyétől a községekig, mozgósítsák gépi erőiket gépállomásaink és állami gazdaságaink. A legnagyobb erőfeszítéssel dolgozzanak a begyűjtőszervek. Munkájuk akkor lesz eredményes, ha nyugodt, megfontolt irányítással, a helyileg legalkalmasabb módszerek felhasználásával, minden erő összefogásával azon dolgoznak, hogy gyorsan és veszteségmentesen a magtárba jusson az életet adó gabona! Híradás a gabonabetakaríiásról AIEV&EJV ERŐT A Ma már csak itt-ott találunk megyénk területén aratatlan gabonatáblákat. Falvainkban megindult a hordás és a csép- lés, mégis vontatottan halad az esőzés és a behordás miatt. A gabonakeresztek 40—50 százaléka még kint van a szántóföldeken. Ahol a hordás lassan halad, mint a salgótarjáni járás községeiben. ott leggyakrabban az esőre hivatkoznak. „Sok az eső, nem lehet hordani” — mondják. Ez igaz, és rendkívül káros és helytelen, hogy az esőzések tétlenségre kárhoztatják a termelőket. Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a gabonabetakarítás meggyorsítása érdekében. A beázott keresztek könnyen meg- dohosodnak, kicsiráznak. Ezt pedig egyetlen gazda sem nézNYOLC MÁZSA BÚZÁT ADOTT EL AZ ÁLLAMNAK Megindult a cséplés a pásztói ' »-járás Ecssg községében is. Már az első napon megmutatkozott, hogy az idén jó termést takarítanak be a falu dolgozói. Csonda József hat holdas dolgozó parasztnak például 2 holdon 24 mázsa búzája termett. — Van miből teljesíteni a beadásom, — mondja Csonda gazda a begyűjtőhelyen. — Jól Cvz. c&&m\GÍ? /zcJ/gcUtk e&icUrtt ß ty C'wza. &- * . -|ír- őteswoliial... iZtttOT /«\\ ion A l\ ' ____ 5 *f 1 pat dúi^a. „ —ize^/ Ä tarlóhántási mindenütt haladéktalanul eí kell végezni HEHORBÁSRAI heti tétlenül. A megázott gabonakereszteket eső után azonnal szét kell rakni és megszárítani, majd a megszáradt gabonát azonnal asztagba hordani. A hordást úgy tudjuk meggyorsítani, ha háromnégy gazda összefog és fogataikkal egyik nap az egyiknek, másik nap a másiknap a gabonáját hordják be a szérűre. Minden községi tanács feladata megszervezni és mozgósítani dolgozó parasztságunkat a hordás gyors befejezésére. A termelőszövetkezetek vegyék igénybe a gépállomás vontatóit, teherautóit és azok segítségével fejezzék be minél hamarább a behordást. Ez a legsürgősebb tennivaló annak érdekében, hogy biztonságban legyen minden szem gabona. fizetett a búzám a beadáson felül még 8 mázsát adok el az államnak. Nagy szükségem van a pénzre, az állam pedig jó árat fizet érte, 280 forintot ad mázsájáért és itt a helyszínen átveszi. Nem kell vele kilométerekre a piacra menni és napokat tölteni az eladásával. A 8 mázsa búzáért 2240 forintot kapok, amiből felruházkodom ;;; A nyári munkák élenjárói AZ IFJÚSÁGI CSÉPLÖMUNKACS APATOK egyre élénkülő versenyében Rácz Lajos munkacsapata áll az élen. Ök a Szécsényi Gépállomás 1070-es gépével eddig 1774 mázsa gabonát csépeltek el. Második helyen áll Gyet- vai István munkacsapata. Ez a munkacsapat 1449 mázsát csépelt el, szintén a Szécsényi Gépállomás körzetében. Harmadik Bállá Sándor cséplőcsapata 1364 mázsás teljesítéssel. Az esős időjárás ellenére ifjúsági cséplőcsapataink mindent megtesznek, hogy minél nagyobb eredményeket érjenek el a verseny során. AZ ARATÖGÉPPEL dolgozó traktorvezetők közül legjobb eredményt Bódi János, az Erdőkürti Gépállomás dolgozója érte el. Aratógépjével 142 holdat aratott le, második Schmidt József, a Tolmács! Gépállomás traktorvezetője 134 holdas teljesítménynyel. A KOMBÁJNOSOK versenyében Zsiros József, az Erdőkürti Gépállomás kombáj- nosa 144 holdnyi, 15 vagonos teljesítményével az első. Második Szabó Sándor, szintén az Erdőkürti Gépállomás kombéjnosa 134 holdnyi és 14 vagonos eredményével. 122 holdon 13 vagon gabonát aratott le a harmadik helyezett Kovács István, a Szécsényi Gépállomás kombájnosa. A BEGYŰJTÉSI VERSENYBEN a rétsági járás 10,78 százalékos gabonabeadással első a járások között. A cséplés megkezdésétől 16 vagon búzát és 12 vagon árpát adtak be a járás dolgozói. Második a szécsényi járás 10,77 százalékos teljesítménnyel. Ebben a járásban 480 dolgozó paraszt fejezte be a cséplést és a jelentés napján csak két dolgozó paraszt volt hátralékos. Harmadik a balassagyarmati járás 6,5, negyedik a salgótarjáni járás 5,3 és ötödik a pásztói járás 3,1 százalékos gabonabeadással. Sok a hátralékos a pásztói járásban, ahol a jelentés napján még hat dolgozó paraszt nem teljesítette államiránti kötelességét. A járási és falusi begyűjtési szervek hassanak oda. hogy minden gazda, a cséplőgéptől azonnal teljesítse kötelezettségét, ne legyen hátralékos egy járásban sem! Az aratással egyidőben megindultak A tarlöhantas és a MASODVETÉS munkálatai. Az aratás már befejeződött, de a másodvetések területe még mindig nem kielégítő. Termelőszövetkezeteink a tervezettnek mégcsaik a 43,5 százalékát, az egyéniek pedig 29,3 százalékét vetették be másodnövénnyel. A járások között folyó másodvetési versenyben a rétsági járás termelőszövetkezetei az elsők. Itt végeztek. a legtöbb másodvetést: a terv 60.8 százalékát., Második a pásztói járás, harmadik a balassagyarmati járás, negyedik a salgótarjáni járás és az utolsó a szécsényi j áráss A Minisztertanács határozata az 1955. évi aratási és cséplési munkákról kimondja, hogy „A gabonafélék aratását és az ezt követő tarlóhántást — kivéve a futóhomokot — összefüggő munkafolyamatnak kell tekinteni és az aratás befejezésével a tarlóhántást mindenütt haladéktalanul el kell végezniEnnék ellenére megyénk területén még mindig lassan halad a tarlóhántás. A jobbágyi Ű) Otthon Termelőszövetkezet_ ben például a kombájnnal learatott területről még nem hordták le a szalmát. Így a kupacok akadályozzák a traktor munkáját. A rossz munkaszervezés akadályozza a tarlóhántás gyors elvégzését. A járások közül a pásztói járás termelőszövetkezetei végezték a legtöbb tarlóhántást; mintegy 800 holdon. Legkevesebbet a salgótarjáni járás 160 holdon. Sok termelőszövetkezetben még mindig nem értik meg a tarlóhántás jelentőségét. Pedig a tarlóhántással irtjuk a gyomot, elősegítjük a talajélet kifejlődését, és az őszi talajművelés alapjait rakjuk le. Az idei tavaszon sokan meggyőződhettek a tarlóhántás előnyeiről, amikor a múlt évben gondosan előkészített földeken a szárazságban is üdén díszlett a növény. Sok termelőszövetkezetben és egyéni gazdaságban legtöbbször ekével törik fel a tarlót, és azt gondolják elvégezték a tarlóhántást. Pedig tévednek. Ha a felszántott területet nem hen- gerezik meg, munkájuk, csak félmunka lesz. Az elkövetkező időben minden termelőszövetkezet használja ki maximálisan a gépállomás gépeit. Fordítsanak nagyobb gondot a tarlóhán. tás minőségére, hengerezzék meg a felszántott területet, mert jó munkával a jövő évi nagyobb termést biztosítjuk. A vándorzászlók nyertesei Augusztus 20 tiszteletére indított munkaverseny egyre szélesebb méreteket ölt a mező- gazdaság területén is. Tereske község versenyfelhívásához csatlakozó községek igyekeznek a versenypontokban lefektetett feladatokat végrehajtani. A községek közötti versenyben ezen a héten Őrhalom község került az élre, ahol a dolgozók példásan végrehajtották az aratást, behordást és a cséplés után már teljesítik az állam iránti kötelezettségüket. De nem maradnak el a tarlóhántás és a másodvetéssel sem. A járások közötti versenyben ezen a héten legjobb eredménnyel a balassagyarmati járás dolgozott. A termelőszövetkezetek közötti versenyben első helyet a dejtári József Attila Termelőszövetkezet biztosította magának. A gépállomások közötti versenybe« első helyre az erdőkürti gépállomás került. Munkájának elismerése képpen a megyei tanács végrehajtó bizottsága erre a hétre vándorzászlóval tüntette ki. Jó volt a termés - bőven jut a munkaegységre A tolmácsi Szabadság Ter- ** melőszövetkezet tagjai jó munkát végeztek az aratásnál és cséplésnél. Most vasárnap már az utolsó kévéket engedték a cséplőgép torkába. A termelőszövetkezet azonnal a cséplőgéptől teljesítette beadási !kötelezettségét és nagy meny- nyiségű kenyérgabonát adott el szabadáron az államnak. Kiderült a cséplés alkalmával, hogy őszi árpából 13 mázsa, tavaszi árpából és őszi búzából 12 és fél. tavaszi búzából 9,9, rozsból pedig 11,14 mázsa volt a holdankénti termésátlag. így aztán nem csoda, hogy a kötelezettségek teljesítése után is bőven jut gabona a tsz tagjainak! Botlik János elnök úgy számítja, hogy az idén 3,5 kilogramm búza esik majd egy- egy munkaegységre. Tavaly csak 2,60 kilogrammot tudtak adni búzából munkaegységenként. Vasárnap, munlka közben, váratlan vendégek érkeztek a termelőszövetkezetbe. A rétsági népi zenekar jött, hogy ajándéknótával köszöntse a szorgalmas, fáradhatatlan tsz- tagokat. A rögtönzött kis ünnepségen először Csáthi elvtárs, a községi pártszervezet titkára üdvözölte az aratás és cséplés élharcosait, majd megszólaltak a hegedűk... A község egyénileg gazdálkodó dolgozói is tanúi voltak a Szabadság TSZ köszöntésének. Az egyéniek közül többen megjegyezték, hogy a tsz méltán érdemli meg az elismerést, mert gyorsan és jól végezte el az aratást, cséplést. sőt egy-két nap múlva már a tarlóhántást is befejezik a tagok, alkik mindent elkövetnek azért, hogy a jövő évi termés még bőségesebb legyen mint az idei. Paulinyi János Rétság