Szabad Nógrád. 1955. július (11. évfolyam. 51-59. szám)

1955-07-30 / 59. szám

*955. július 34, SZABAD nSgRÜD 5 HÍH ÓSÁG ELŐTT Szesztohajok bűnszövetkezete app Mihályné! Megér­tette, mivel vádolják? — kér­di a bíró a fogházőrök között álló középkorú, kissé elhízott, nyugodt asszonytól. — Igen. megértettem. — Bűnösnek érzi magát? — Nem... Kicsit később, feketehajú, markáns arcú fiatalember lép a bíróság elé. Figyelmesen előrehajló testtartásával, nyá­jasra, jóindulatúra merevített arcvonásaival hízelgő készsé­gét, ártatlanságát igyekszik ki­fejezni. — Tóth Sándor! Bűnösnek érzi magát? — Nem.; j így kezdődött PaDt^i CS ügyének bírósági tárgya­lása. Az egy Resch József kivételével, egyik vádlott sem ismerte el bűnösségét. Tagad­tak, a szokásosnál is megátal- kodottabb módon. Álszent mentegetőzés, a nyomozás so­rán tett beismerés visszavo­nása. a bíróság félrevezetésé­nek megkísérlése, ügyeskedő köntörfalazás, felháborító ci­nizmus — ez jellemezte a há­romnapos tárgyalás során a két főbűnös: Papp Mihályné és Tóth Sándor viselkedését. Persze, ravasz tagadásuk, egész magatartásuk lényegé­ben vallomás volt. Vallomás arról, hogy nekik semmi kö­zük a mi világunkhoz, s any- nyira semmibe veszik a népet, hogy az utolsó pillanatban is megkísérlik becsapni, csak­hogy saját bőrüket mentsék. Volt a tárgyalásnak egy olyan pillanata, amikor szinte egv emberként szisszent fel a tárgyalás nagyszámú hallga­tósága. Az érezhető közfelhá­borodást az váltotta ki, hogy Tóth Sándor, — aki egyébként a törvényeket jól ismerő, köz­gazdaságtudományi egyetemet végzett ember! — nem átallot- ta kijelenteni: — Kérem, nem lehet állíta- tani, hogy á népgazdaságnak kárt okoztam. Én éppen a nép­gazdaság érdekében cseleked­tem, ha szabálytalanul is. Micsoda arcátlan kigúnyolá­sa ez a néhány szó a népgaz­daságnak olyan ember szájá­ból, aki súlyos ezreket lopott ki a becsületes dolgozók zse­béből! Mert Tóth Sándorék ezt tették. ök nem akartak valla­ni erről. De kiáltva vallanak helyettük a tények! ★ Papp Mihályné az Utasel­látó Vállalat salgótarjáni rész­legének vezetője volt. Az Utasellátó a pálinkát, likőrö­ket és a rumot a Szeszforgal­mi Vállalat helyi telepétől sze­rezte be. Ezt a telepet Tóth Sándor vezette. így kerültek hivatalos kapcsolatba Pappné és Tóth. 1 - • azután más, lVDá őszen koránteem hivatalos kapcsolat is kiala­kult közöttük. Pappné javasol­ta Tóthnak, hogy adjon neki „feketén", számla nélkül ital­árut. amit 5 a felső- és alsó­pályaudvari «öntésekben kimé­ret, a pénzen pedig megosztoz­nak. Tóth belement az alku­ba, annál is inkább, mert mód­ja volt rá, hogy leltárhiány nélkül szerezzen rumot. A szesztörvény ugyanis a szesz gyártásával és forgalomfoaho- zatalával foglalkozó vállala­toknak biztosít egy bizonyos veszteségi százalékot a betá­rolásnál, átfejtéseknél, elke­rülhetetlen csurgésra, csepe- gésre, Ez a törvényesen meg­engedett veszteség a „kálló". Amíg az elcsúrgott, elcsepe­gett pálinka nem lépi túl a megengedett kallót, addig nem vonják felelősségre a vállalat vezetőit, raktárosait, hanem a hiányzó szeszmennyiséget veszteségnek minősítik és leír­ják az elszámolásra kötele­zett készletből. A Tóth vezetése alatt álló telepen magas volt az évi for­galom, ennek megfelelően ma­gas volt a megengedett, — he­lyesebben megtűrt — veszte­ség mennyisége is. Gyakorlat­ban, a leltározás adatai sze­rint, a telep tényleges veszte­sége mindig alatta maradt a megengedettnek. De még sok­kal inkább alatta maradt vol­na, ha Tóth nem lopja a ru­mot. A telep dolgozói ugyanis gondosan, óvatosan végezték a tárolást, hogy minél kevesebb szesz csepegjen el. Amit azon­ban ők megmentettek a kö­zösségnek, azt a becstelen te­lepkezelő ellopta, és számla nélkül átadta Pappnénak ér­tékesítésre. Néhány hónap alatt kb. 500 liter rumot és 200 kg málnaszörpöt adott el feketén, saját hasznára a Pappné—Tóth bűnszövetke­zet. „Saját hasznára!" Itt áll­junk meg egy pillanatra. Tóth a tárgyalás során végig azt állította, hogy ő az illegálisan forgalombahozott áru ellenér­tékét nem tulajdonította el, hanem abból a vállalat részé­re hajtott végre olyan beruhá­zásokat, amelyekre a központ nem utalt ki pénzt, továbbá túlórákat fizetett ki a dolgo­zóknak azokért a túlórákért, amelyeket az engedélyezett ke­reten felül teljesítettek. Nos, Tóth Sándor ezt kétségtelenül megtette, hiszen nagy keser­vesen bebizonyította, hogy kb. 10 000 forintot kifizetett a be­ruházásokért és a túlórákért, bár ezt is törvénytelenül tet­te, hiszen ilyen kiadásokra nem volt engedélye, sőt sok esetben nem is voltak ezek szükségesek. Az egész fize­tést azonban nyilván azért csinálta, hogy később ezzel kendőzhessen, ködösíthessen. A lényeg ugyanis az, hogy a feketén árusított italokért Tóthék 30 000 forintot szed­tek be a dolgozóktól, ebből Tóth általában kétharmad­részt kapott, mivel ő szerezte meg az italt. Pappné pedig az összeg egyharmadát tartotta meg az elárusítás fejében. A Tóth által „beruházott" ösz- szeg viszont legfeljebb 10 000 forintot tett ki. Nyilvánvaló, hogy a többi pénz — Tóth zse­bébe vándorolt.. > Pappné, aki igen hasznos­nak és kifizetődőnek találta ezt az üzletet (hát hogyne, hi­szen neki nem fájt az állam, a dolgozók megkárosítása!) Később Resch Józsefet, a Borforgalmi Vállalat salgó­tarjáni telepének vezetőjét is bevonta a társaságba. Resch- nél is volt kálló, s ő is „gaz­dálkodni" kezdett a csurgási veszteséggel, akárcsak Tóth. 3290 forint értékű bort szál­lított számla nélkül Pappné­nak, akivel később megosztoz­tak ezen a pénzein. Persze, az ilyen illegális üz­let nem maradhat sokáig 2—3 ember ügye. Igaz ugyan, hogy Pappné az ital egy részét Hat­vanban értékesítette, férje út­ján, aki az Utasellátó hatvani fiókjának volt üzletvezetője, s ott mérte a számla nélkül ka­pott szeszt. (Papp Mihály egyébként, amikor kipattant az ügy és a rendőrség nyo­mozni kezdett, öngyilkos lett. Gondolhatjuk, mi minden ter­helte, amiről nem is tudunk, aminek a titkát magával vit­te a sírba!) Ezenkívül azon­ban itt, a salgótarjáni pálya­udvaron is adtak el illegálisan szeszt Pappné csaposai. Ezért kerültek bíróság elé Vass Ist­vánná, Varga Ferencné és Krasznai Lászlóné csaposok, akik elősegítették Pappné mesterkedéseinek sikerét. Fe­lelősségre vonták Király Tiva­dart, a Szeszforgalmi telepé­nek volt raktárosát is, aki rá­jött főnöke bűncselekményei­re, de mégsem jelentette fel Tóthot. És hiába volt a bűnösök ■LjS 111 aDa VOK mentege­tőzése, a csű rés-cs a var ás, be­bizonyosodott, hogy Papp- néék súlyosan megkárosították a népgazdaságot, s aljasan, tudatosan visszaéltek azzal a bizalommal, amelyet, mint gaz* dasági vezetőemberek végez­tek. Ezért a bíróság társadal­mi tulajdon sérelmére ismétel­ten, bűnszövetkezetben elkö­vetett sikkasztás miatt Papp Mihálynét 6 évi börtönbünte­tésre, 10 000 forint mellékbün­tetésre, politikai jogaitól való 5 évi eltiltásra, Tóth Sándort 4 évi börtönre és a közügyek­től való 5 évi eltiltásra, Resch Józsefet 1 évi és 6 hónapi bör­tönbüntetésre, a közügyektől való 2 évi eltiltásra ítélte. Mint bűnsegédekre, Vass Ist- vánnéra 1 évi, Krasznai Lász- lónéra és Varga Ferencnére 8—8 hónapi börtönbüntetést szabott ki a bíróság, de az utóbbi három büntetés végre­hajtását 3 évi próbaidőre fel­függesztette. Király Tivadart, mivel feljelentési kötelezettsé­gét elmulasztotta. 1 évi bör­tönre ítélték. A bűnszövetke­zet tagjait kötelezte a bíróság X a Szeszforgalmi és a Borfor- X galmi Vállalatnak okozott kár teljes megtérítésére. Az ítéletet a vádlottak meg­fellebbezték, ezért ez egyelő­re nem jogerőst ★ — Olyanok voltak ezek a Pappék, mint a hörcsögök! — jegyezte meg mellettem vala­ki, amikor kifelé mentünk a t árgyal óteremből; Valóban, a tárgyaláson el­hangzottak ezt bizonyítják. Pappnénak az apja több alkal­mazottat foglalkoztató kovács­mester volt, Papp Mihály pe­dig a felszabadulás előtt mint önálló hentes és mészáros üz­letelt. Ötvenezer forint kész­pénzzel telepedett le néhány évvel ezelőtt a Papp-hézaspár Salgótarjánban. Itt is üzletelni kezdtek: vállalkozásba fektet­ték tőkéjüket, kibérelték a bá- nyakaszinót, (a férfi az üzle­tet, az asszony a konyhát ve­zette) s többezer forintos jö­vedelmet szereztek havonta. Amellett, hogy jól éltek és vá­sárolgattak is, (olyan „apró­Hírek Fenyegetés, vagy meggyőzés' „. ..a fenti rendelkezések végrehajtását ellenőriztetem és a végrehajtás elmulasztóival szemben a törvény szigorával fogok eljárni.” Ez a mondat furcsán hang­zik valamennyiünk fülében, s gondolkodásra készteti az em­bert. Azonban a szécsényi Gépállomás vezetői — főleg az igazgató — már „megszok­leik megírásakor, hogy az általuk kiadott utasítások végrehajtására mozgósítsák a, dolgozókat, bármilyen áron is. A dolgozók aktivitásának megteremtése, kiszélesítése — a határozatok végrehajtásánál — pártunk politikájában is az első és legfontosabb feltétel# Ehhez ma még meggyőző, fel- világosító, politikai munka szükséges. Ez állt és áll ma is ták” e szavakat. Számukra ez polzíiícai munkánk középpont- már nem új. ^ megyeije^ jdbaTU Csak ^oí ezt ^ tud* ják — mint a megyei gépállo* állomási igazgatóságnak július 7-én kelt utasítása is — de valamennyi levele — így feje­ződik be. Vajon miért? Nehéz lenne kitalálni. Bizonyára ab­ból az elvből indultak ki leve­mási igazgatóságon — ott fe­nyegetőzne]., a törvényeikkel. Ez a módszer már a multté! Úja­kat, jobbakat várunk!... —nyesi Megkezdték Salgótarján új városnegyedének építését Salgótarján régi vásárterén a napokban fogott hozzá a Nógrád megyei Építőipari Vál­lalat egy 24 lakásos épület alapjainak elkészítéséhez. Ez­ságokat", mint például a káp-iz?.a varos többéves lakásépí- talanfüredi 4—5 szobás vil la. - jesi programja alapján, kezde­tét vette Salgótarján új város­negyedének építése. Az idén még újabb 70 lakás építését kezdik el. A jövő év végéig 211 lakást bocsátanak a dolgo­zók rendelkezésére és két éven belül 500-ra növelik a vásár­téren épülő új lakások számát. szobás villa, amelyet Pappné mindmáig annyira nem tartott jelentős­nek, hogy meg sem nézte) készpénzük is jócskán gyűlt össze. Letartóztatása előtt Pappné egy bilgericisizmában 69 000 forintot rejtegetett, elő­ször az Utasellátó pincéjében, majd az Édességboltban. Persze ebben az «««*­i ersze, ^n már nyilván benne volt a dolgozóktól el­lopott pénz is. Hiszen Pappék- naik módjuk volt a gyűjtöge­tésre, a nép megkárosítására akkor is, amikor kicsöppentek a jól jövedelmező bányakaszi­nóból. Az Utasellátó Vállalat nem vette figyelembe, a Papp- házaspár kétes, — sőt nem is kétes, nagyonis világos — ki­zsákmányoló múltját, és telje­sen indokolatlanul bizalmába fogadta a „hörcsög-házaspárt”. A férjre rábízta a hatvani, az asszonyra a salgótarj áni pálya­udvar italellátását. A többi már természetes volt: Pappék most sem cáfolták meg múlt­jukat, hörcsögtermészetüket, népellenes, burzsoá gondolko­dás módjukat. Segítőtársakat meg könnyen találtak az inga­tag, felelőtlen, könnyű életre és pénzkeresetre vágyó Tóth és társai személyében..: ... Mi igen sokszor elmond­tuk már, hogy a kapitalista világ levitézlett élősdijei még itt élnek közöttünk, mérgezik a levegőt, iparkodnak kárt okozni, ezért velük szemben fokozott körültekintésre, külö­nös éberségre és kíméletlen­ségre van szükség. Amint a Papp-ügy bizonyítja: még mindig nem elégszer mondtuk, nem eléggé hathatósan han­goztattuk ezt, hiszen vannak, akik úgy látszik még mindig nem értik. Legyen nekik fi­gyelmeztető jel ez a bírósági tárgyalás! Miklós Dezső A világbajnok A világbajnok című színes, szovjet filmet a szurdokpüs­pöki filmszínház játssza július 30—31-én. A film bemutatja, hogyan lett világbajnok Gromov kolhoztagból. A film sport- jelenetei reálisak, művészileg tökéletesek. Csodálatra méltó Gromov szívós, hősies küzdelme a győzelemért, szerelemért, boldogságért, ' Csütörtöktől szombatig készletrendezési napokat tartanak Salgótarjánban a használaton kívüli anyagok értékesítésére A Magyar Nemzeti Bank salgótarjáni fiókja és a Mű­szaki Bizományi Vállalat kö­zös rendezésében csütörtöktől szombatig készletrendezési napokat tartanak Salgótarján­ban. Ebből az alkalomból Nógrád megyéből mintegy 40 és az ország más területéről 20 vállalat és üzem összesen nyolc millió forint értékű használaton kívüli anyagot ajánlott fel értékesítésre. A többi között például a Salgó­tarjáni Acélárugyár 1,3 mil­lió és a Nógrádi Szénbányá­szati Tröszt 1,2 millió forint értékű anyaggal vesz részt a 1készletrendezési napokon. Az értékesítésre felajánlott anya­gok közül szabadon válogat­hatnak a vállalatok, helyi­ipari üzemek, szövetkezetek és cisiparosok is, hogy a használaton kívüli anyagolcat megvásárolva és felhasznál­va, ezeket ismét bevonják a termelés vérkeringésébe. Kép A volt kato­likus iskola anyagának fel- használásával épülnek majd a nevelői laká­sok. i’rfWwííSíiíííí; BŐVÜL AZ ÉRSEKVAD­KERTI GÉPÁLLOMÁS. A 204 000 forintos költséggel léte­sített központi irodaház építé­sét már befejezték, s rövidesen a 120 000 forintos beruházással épült víztornyot is átadják rendeltetésének. 830 000 FORINTOS költség­gel 44 férőhelyes bölcsőde épül Kisterenyén, Pásztón pe­dig 103 000 forintos beruházás­sal 20 férőhelyes bölcsőde épí­tését kezdték meg. 9000 FORINTRÓL 9360 fo­rintra emelkedett az első fél­évben az egy munkásra eső termelési érték, megyénk he­lyiipari vállalatainál. FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZE- TI FIÓKBOLTOT kaptak az elmúlt hónap végén a Mátra- szele melletti Székvölgypuszta lakói. MEGYÉNKBEN 27,7 száza­lékkal több betétkönyv van forgalomban, mint áz elmúlt esztendő hasonló időszakában. A betétállomány 89 százalék­kal emelkedett. HÉT TERMELŐSZÖVET­KEZET — a kutasói Béke út­ja, az erdőtarcsai Szabadság, az ecsegi Béke. az erdőkürti Rákosi, a vanyarci Béke, a jobbágyi Uj otthon, és a hé- halmi Április 4. — fejezte be július 27-ig az aratást, a pász­tói járásban. 2 760 000 FORINTOT fordí­tanak az érsekvadkerti, berce- li. karancskeszi, kisterenyei, pásztói, szécsényi és tolmácsi gépállomások fejlesztésére. KÉT KORSZERŰ ÜZEMI ÖLTÖZŐ és fürdő létesült Salgótarjánban. Az egyik több mint félmillió forintos költ­séggel, a Salgótarjáni Acél­árugyár szegverő- és szegcso­magoló üzeme, a másik 66 fé­rőhelyes öltözőt pedig a Salgó­tarjáni Vágóhíd kapta. KIÁLLÍTÁST RENDEZ­NEK Pásztón és Szirákon augusztus 20-án a pásztói járás 17 termelőszövetkezetének tér. mékéből. Szurdokpüspökiben# Palotáson és Vanyarcon pedig helyi mezőgazdasági kiállítás nyílik. 40 ARATÖPÄR DOLGO­ZOTT az elmúlt vasárnap a banki mezőben. Az aratópárob megszervezésében Kriskó Já­nos járási népfront-bizottsági tag járt az élen. 135,2 TONNA SZENET ADOTT TERVEN FELÜL az elmúlt öt nap alatt a Duclos- lejtősben dolgozó Demecs Jói zsef DISZ-brigádja. 118 DISZ-BRIGÁD dolgozik megyénk ipari üzemeiben. MEG EZ ÉVBEN befejezést nyer az 50 személyes típus óvoda építése Vanyarcoiu Nagybátony 75 személyes óvo­dát kap. 90 CSALÁD KÖLTÖZÖTT OTP-kölcsönnel épített új la­kásba ez év első felében. 20 MÁZSA HELYETT 54 mázsa gabonát ad az álamnak szabadfelvásárlás útján a tol­mácsi Szabadság TSZ. 2 MILLIÓ 194 EZER FORIN­TOT FORDÍTANAK az idén a megye általános iskoláinak karbantartására, amely összeg­ből szeptemberig 1 700 000 fo­rintot használnak fel. KORSZERŰSÍTIK a salgó­tarjáni, szécsényi, balassa­gyarmati, rétsági és pásztói Sütőipari Vállalatok üze­meit. A Salgótarjáni Sütőipari Vállalat 3-as számú üzemében még ez évben egy gőzkemen­cét állítanak be. BUDAVÁRI KÁROLY Kos- suth-díjas bányász a VIT, va­lamint a bányásznap tisztele­tére vállalta, hogy 2500 tonna szenet ad terven felül. Július 27-ig vállalásából 1322,1 ton­nát teljesített. MEGYÉNK SZÁMOS KÖZ­SÉGÉBEN tartanak falunapo­kat augusztusban. Bujákon augusztus 7-én, Magyargécen 12-én, Palotáson 14-én, Job­bágyiban és Varsányban pedig alkotmányunk ünnepén ren­deznek nagyszabású faluna­pot. Köszönöm a gyors elintézést! Nem mulaszthatom el, hogy köszönetét mondjak az elv­társaknak azért, mert 7-én kelt panaszlevelemet gyorsan kivizsgálták és még azon a hé­ten közölték a Szabad Nóg- rádban, hogy mit válaszolt „adóhátralékom" ügyében a salgótarjáni járási tanács adó­ügyi osztálya. Helyesnek tartom, hogy a szerkesztőség felhívta az adó­hivatal figyelmét arra, hogy gondosabban és pontosabban kezeljék az adókimutatásokat, s ne okozzanak felesleges sza­ladgálást, munkát a dolgozók­nak. Egyébként megfogadtam tanácsukat és 17-én bemutat­tam befizetési csekkeimet, itt a mátraszelei adókezelőknek, igazolva ezzel, hogy a múlt évről semmilyen hátralékom sincs. (Ezért is jogos tehát a figyelmeztetés az adóügyi osz­tálynak!) A Szabad Nógrád gyors ügy­intézése arra ösztönzött, hogy én se maradjak le gyorsaság­ban lapunk mögött, Ezért jú­lius 17-én a mátraszelei ta­nácsházán ezévi adóm utolsó részletét is befizettem. Salamon Lajos Mátr ászéin.

Next

/
Thumbnails
Contents