Szabad Nógrád. 1955. július (11. évfolyam. 51-59. szám)
1955-07-27 / 58. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 58. SZÄM. ARA: 50 FILLÉR 1955. JÜLIUS 27. t ! • MAI SZAMUNKBÓL: ; üzemeink dolgozói helytálltak a termelésben. — A megyei ; pártbizottság nagyaktíva értkezlete. (2. old.) Eleven az élet S a földeken (3. old.) Békenagygyűlés Salgótarjánban. (5. old.) ; „Engedjétek hozzám a kisdedeket...” (5. old.) Akikről ke- 5 veset beszélünk. (6—7. old.) Sport. (8. old.) Rejtvény. (8. old.) A. gjtibanacséplés elé A termésért folyó harcban legfőbb követelmény a gyors és veszteségmentes aratás, az egyidejű cséplés és a gabona beszállítása a gyűjtőhelyekre. Még egy jó hét kell ahhoz, hogy befejeződjék a gabonaaratás. Ezekben a napokban egyes községekben a gyakori esőzés és a munka szervezetlensége miatt túlérés veszélyezteti a lábon álló gabonát. Különösen fontos most, hogy minden perc aratásra alkalmas időt kihasználjunk, hogy nagyobb szemveszteség nélkül takarítsuk be a gabonát. Van mit vágni még a salgótarjáni és pásztói járás dolgozóinak, ahol még többszáz hold gabona áll lábon. Az intő szó különösen a két- laki életet folytató dolgozók felé szól, mivel közülük sokan csak a szombat délután és a vasárnapi napokon tartózkodnak otthonukban. A gépállomás aratógépkezelőinek, kombájnvezetőinek pedig az a feladatuk, hogy minden nap túltelje- stísék a normát. Vegyenek példát Kovács István szécsényi kombájnvezetőről, aki naponta majdnem normája kétszeresét teljesíti. Az a fontos most, hogy minden gép, s akinek még lábon áll a gabonája, hétköznap és vasárnap is minden percet kihasználva arasson! A gabonaszérükön már megindult a cséplési munka. Bőségesen és tisztán ömlik a zsákba az életet jelentő gabona. A cséplőgépek munkásai, kommunisták, pártonkívüliek, DISZ-fiatalok megfeszített erővel végzik felelősségteljes munkájukat. Tudják, hogy munkájuktól függ, hogy minden 6zem gabona zsákba, s ami a hazáé, az az állam éléskamrájába kerüljön, s hogy félszázaléknál nem lehet nagyobb a szemveszteség. Az ipari és a városi munkásság figyelemmel kíséri a gabonaszérűkön végzett munkát. Hiszen a kenyérről van szó! Ennek tudatában dolgozik Kosik János, a berceli gépállomás traktoristája, aki Cserhátsurányban cséplőmunkacsapatával hat nap alatt, 1070-es gépével, a kedvezőtlen időjárás ellenére is 434 mázsa gabonát csépelt el. Őket illeti a dicsérő szó! S hogy a megyében sok Kosik János legyen, azért a népnevelők tehetnek a legtöbbet. A népnevelőknek mozgósítaniok kell a cséplőgépek napi tervének teljesítésére, túlteljesítésére, Ennek fontos feltétele a munkacsapatok jó együttműködése, a munkaidő, különösen a hűvösebb napszakok teljes kihasználása és a cséplőmunkacsapatok egymásközötti versenye; Az idén fontos része a versenynek a szemveszteség csökkentése. A Minisztertanács határozata is előírja, hogy a szalmában a törekben, a peivában maradt szem súlya nem halad- J hatja meg az elcsépelt gabona félszéztaiékát és a törött szemek mennyisége sem lehet több 3 százaléknál. A népnevelők feladata, hogy meggyőző, felvilágosító szóval elérjék, hogy a cséplőmunkásc'k még ennyi gabonát se hagyjanak veszendőbe menni. Amikor a szemveszteség csökkentéséről beszélr nek, hangsúlyozzák azt is, hogy a lelkiismeretes munkához hozzátartozik a szalma- és a pejvakazlak jó és biztos összerakása is. A falusi népnevelők még mindig sokat tehetnek azért, hogy minél több gazda hordja közösszérűre gabonáját. Mondják el, hogy a termelőnek is, az országnak is érdeke ez, mert a sok huzatgatás elkerülésével gyorsabbá, olcsóbbá válik a cséplés. Közösszérűn kevesebb a szemveszteség, könnyebb megóvni az asztagokat a tűzkártól. Ezen érvek tudatosítására még nagy lehetőség van, hiszen most indul meg erőteljesebben a gabona behordás. A cséplőgépek mellett végzett felvilágosító, meggyőző munkán múlik jórészt a begyűjtés sikere is. Népnevelőink mondják el, hogy a gabonabeszolgáltatás hazafias kötelesség és az egyik legfontosabb állásfoglalás a béke ügye mellett. Nem utolsósorban a gabonabeszolgáltatás kimenetelétől függ iparunknak nyersanyaggal, lakosságunknak élelmicikkekkel történő ellátása. Vátsék valóra a jelszót, „Első gabonát a hazának!“ Éppen a cséplőgépnél van a legjobb alkalom arra, hogy a népnevelők, kommunisták meggyőzzék a termelőket: saját érdekük, hogy a törvényszabta kötelességüknek késedelem nélkül a cséplőgép mellől eleget tegyenek. S hogy az okos szó nem marad haszontalan, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a szécsényi járásban a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok a cséplőgéptől egyenesen a magtárba vittek 483 mázsa őszi árpát. Most elválik, hogy ki a jó hazafi! Annyit azonban már elmondhatunk, a gabonacséplés kezdetén: a csépeltető gazdák többsége pártunk és kormányunk sokoldalú segítségére szavak helyett tettekkel, az állampolgári fegyelem betartásával válaszol! Ez a példamutatás, a cséplés meggyorsultával még csak fokozódni fog. Ismertetni kell a gabonafelesleg állami felvásárlásának jelentőségét is. A kötelezően átadott gabonafeleslegért államunk jó árat fizet. így az okos szóból minden termelő megérti, hogy neki is jobb, ha jó áron eladott gabonája az állam kezébe kerül, és az ország zavartalan kenyérellátását segíti elő. Falusi pártszervezeteink fontos feladatuknak tartsák a cséplőgépek melletti politikai felvilágosító munka szervezését és irányítását. Ezenkívül nyújtsanak segítséget a begyűjtési állandó bizottságok munkájához. Ne feledkezzenek meg arról, hogy a politikai felvilágosító munka akkor lesz eredményes, ha abba bevonják a jól gazdálkodó, az állampolgári kötelezettségeket példásan teljesítő dolgozó parasztokat is. Dolgozzunk valamennyien azon, hogy veszteségmentesen takarítsuk be az életet adó gabonát. Példát mutatnak a varsányiak Varsány község dolgozó parasztjai adták a hazának az első gabonát a szécsényi járásban — jelenti a Szécsényi Já- tási Begyűjtési Hivatal. — A Varsányiak július 18-án kezdték tneg a cséplést. A géptől Bárány János (tami), Czele Eraz- inus, Czele Ferenc, Varga András, s a többiek egyenesen a begyüjtöhelyre vitték az őszi árpát. Bárány János beadási kötelezettségén felül 441 kiló árpát adott az államnalk szabadfölvásárlásra, amiért mázsánként 220 forintot, valamint iparcikk- vásárlási utalványt kapott. Bánjunk takarékosan a nép forintjaival Megvan a lehetőség az olcsóbb termelésre Üzemünk, a nógrádi szénbányák zagyva! üzemegysége, határidő előtt teljesítette első féléves tervét és terven felül több mint 3700 tonna szenet adott az Erőműnek és a többi vállalatoknak. A tervteljesítés mellett azonban megfeledkeztünk a gazdaságos termelésről. Annak ellenére, hogy üzemegységünkön belül is meg volt és jelenleg is megvan a lehetőség az olcsóbb termelésre, mégis a második negyedévben 1 tonna szén 104 forintos költségét 8 forinttal léptük túl. A tonnánkénti szén termelési költségének túllépése abból adódott, hogy egyes műszaki vezetők (körletvezetők és aknászok) nem fordítottak gondot az anyagok felhasználására. Ügy vélekedtek: „a mi üzemünknél nem lehet robbanóanyagot és fát megtakarítani, mert a bányáink többnyire régi műveleten haladnak keresztül.“ A nemtörődömség és részben a kőzetviszonyok miatt 300 köbméter bányafával fogyasztottunk többet a tervezettnél. Felülvizsgálás alkalmával megállapítottuk, hogy a bányafa túlzott fogyasztását bányáinkban, különösen Margit- táró körletünkben az okozta, begy feleslegesen nagyobb mennyiségű fa szanaszét hever a vágatokban anélkül, hogy azt felhasználták volna. Ennek megszüntetéséért 4 tagú műszaki brigádot szervezünk. aki a DlSZ-fiatalokkal együtt felmérik a hiányosságokat, amelyek az anyaggazdálkodásban üzemünkben fennállnak. Anyagmentő brigádot szervezünk, amely az elfekvő fákat összegyűjti. Az összegyűjtött famennyiséget köbméterben is megállapítjuk, ezzel lehetővé tesszük, hogy a fatelepről csak a legszükségesebb famennyiséget szállítják a bányádba. Megszigorítjuk a fa utalványozását is. A fautalványozást körletvezetőkkel végeztetjük és megköveteljük tőlük, hogy a csapatok részére a mindenkor kért megfelelő fát biztosítsák. Bűnös mulasztásként kell megemlítenem, hogy egyes aknászok olcsó népszerűségre való törekvésükkel csáki szalmájaként herdálják el a dolgozó nép pénzét. A munkaátvételkor olyan munkákat is átvesznek, amelyeket a dolgozó egyáltalán el sem végzett. Nem követelik meg a műszaki vezetők a normába beépített munkák elvégzését sem. így fordulhatott az is elő, hogy a fő szállítóvágatokban az ácso- latok közt csak elvétve találhatunk feszke fákat. Hogy ezeket a hiányosságokat megszüntessük, a munkaátvátelért a főaknászt tesszük felelőssé bevezetjük az üzemegység bér- és normaosztály tíznaponkénti ellenőrzését. Simon Ernő Zagyvad üzemegység igazgatója T akarékoskodjunk! Ez a jelszó vált gyakorlattá a Vasötvözetgyárban az elmúlt negyedévben. Most, amikor egy év óta ötödször küldtük el a minisztériumnak élüzemi feltételeink értékelését, elmondhatjuk, hogy teljes üzemeltetés mellett, még soha nem voltak ilyen jelentősek eredményeink. így igazolódott be, hogy minél apróbb részletekben kapcsolódik egybe a kohász, a lakatos, a segédmun. kás, a mérnök, a könyvelő munkája, — minél inkább közös a feladatok megoldása, annál több a megtakarítás anyagban, bérben és egyéb költségekben. Nem is egyszer megtörtént például, hogy a külső áramellátási zavarok miatt vasárnap, vagy éjjel álltak le a kohók, de az elhárítási munkában mindannyiszor részt vett vezető és beosztott egyaránt. A gyár területén elszóródott koksz vagy faszén, az eldobált lemez vagy rúdvas darabok összegyűjtése és fel- használása éppúgy szívügye a bérelszámolónak, gépírónőnek, mint a munkásoknak. Dolgozóink hívták fel a figyelmet a felesleges telefonálgatásokra és a szabálytalanul elszámolt kiküldetési költségek megszüntetésére. Mindaz, ami az első időkben sértődéseket okozott, ma már természetes és szükségszerű. Bezzeg még néhány hónappal ezelőtt rengeteg anyag pocsékolódott el. De ez már megszűnt. Nem voltak hiábavalók a kiadott intézkedések és a tárgyilagos bírálatok. Nem volt hiába az a kemény harc, ami a hosszú éveken át alkalmazott gyártási eljárás megváltoztatásáért folyt a régihez ragaszkodókkal szemben azért, hogy olcsóbb legyen a termelés. Mert a költségek csökkenését elsősorban az új technológia okozta. Ezzel tudtunk megtakarítani három hónap alatt csaknem 2 millió kilowattóra áramot, amivel egy kohónk 5 nap híján, egy hónapig szünet nélkül képes lenne termelni, vagy amivel egy egész megye világítását lehetne hetekig biztosítani. A gyártmányok minőségi előírásának betartása, a gazdaságos termelés egyik alapfeltétele. Üzemünkben a minőségi gyártás szem előtt tartása megkívánta a gyártmányok műszakonkénti és az alapanyagok napi ellenőrzését. A mintaátvétel technológiájának fejlesztése — a folyékony állapotban történő mintavétel bevezetése — lehetővé tette a rugalmasabb adagirányítás kialakítását és ennek hatására a termékek minőségi ingadozásának szűkebb határok közé való szorítását. így például a 45 százalékos FeSi negyedévi átlagelemzése 44,07 szazaiéi volt, a 95 százalékosoké pedig 95,9 százalék. A bevezetett új eljárások magasabb termelési eredményt hoztak létre anélkül, hogy új munkaerő és munkatöbblet lett volna szükséges, így tehát a rendelkezésünkre álló béralapnál minden hónapban lényegesen kevesebbet használtunk fel. A fentiekből tevődik össze, hogy termelési költségvetésünknél. a negyedévben 22.1 százalékos megtakarítást értünk el, ami több mint 1.5 millió forint előre nem tervezett nyereséget jelent. Törekvésünk az, hogy eredményeinket fokozzuk, pártunk útmutatását követve, ezentúl is minden negyedév végén újra és újra azt mondhassuk: „Ilyen gazdasági eredményt még soha nem értünk el!!” Wendler Géza fődiszpécser Egyházasdengelegen egyre több kis- és középparaszt kéri felvételét az újonnan alakult Üj Barázda s a jól gazdálkodó Rákosi Termelőszövetkezetekbe. A szövetkezés iránt érdeklődő dolgozó parasztokat a párt legjobb népnevelői keresik fel, hogy segítséget nyújtsanak a szövetkezetbe való belépéshez. Amint a képen is látható, Jakus János 7 holdas dolgozó paraszt épp a belépési nyilatkozatot tölti ki, amit Győri István pártinstruktortól kért. Termelosiöveikeieteink élenjárnak a beadásban Teljesítette az endrefalvi Béke Termelőszövetkezet takarmány gabona-be szolgáltatási kötelezettségét. Az endrefalviak július 15-én — a szécsényi járásban elsőnék — 22 mázsa árpát vittek a begyüjtöhelyre. * A nagyoroszi Úttörő TSZ tagjai is eleget tettek árpabeadási kötelezettségüknek. A szövetkezet a gyors beadásért 1280 forint jutalmat kapott, ■* A tolmácsi Szabadság TSZ teljesítette ezévi gabonabeadási kötelezettségét. Kenyérgabonából 100, takarmánygabonából 102 százalékra teljesítették tervüket. Az állami szabadfelvásárlásra szánt gabonájukat is teljes egészében beadták. Ezévi kukoricabeadási kötelezettségüknek a múitévi termésből már eleget tettek. Mintegy 120 006 forint tiszta jövedelmet hoz az év végéig a Romhányi Rákóczi TSZ két új iizcmága A Romhányi II. Rákóczi Fe- renc Termelőszövetkezet tagsága néhány hónappal ezelőtt egy tejfeldolgozó üzemet és gombatelepet létesített. Az új üzemágdk már idén bőven behozzák a létesítésükre fordított összegeket. A tejfeldolgozó üzemben előállított termékeken keresztül minden liter tej után majdnem 2 forinttal több jövedelemhez jutnak, mintha csak a tejet adnák el. így az idén napi 100 liter tej feldolgozásával mintegy 60 000 forint haszonhoz jutnak. Kifizetőnek bizonyult a gombatelep is, már több mint 2 mázsa gombát Budapestre szállítottak és még 20 mázsa termésre- számítanak. A két üzemággal a Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai csalknem 120 000 forint tiszta jövedelemre tesznek szert az év végéig. A termelőszövetkezetek rekord ősiiárpa-termcsállagai Termelőszövetkezeteink, hall* gatva a párt és a kormány termelési tanácsaira széles körben és jól alkalmazták a fejlett agrotechnikát. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a szép ősziárpa-termés. A szurdokpüspöki Béke 23,95, a lu- dányhalászi Alkotmány 23, a szécsényi II. Rákóczi 21,54, a nagyidéi Kossuth 20,58, az emdrefalvai Béke 18,60, a kutasói Béke Útja 16,28, a jobbágyi Uj Otthon 13 mázsás őszi- árpa-termésátlagokat értek el. A rekord ősziárpa-termés- átlagok a napnál is fényesebben bizonyítják a szövetkezeti gazdálkodás fölényét és előnyét a kisüzemi, alacsonytermelésű gazdálkodás felett és hogy a jólét, a felemelkedés egyetlen helyes és járható útja a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás. Törpe vízmű épül a somoskői vár aljában A Nógrád megyei Somoskő község híres várának környékén lakó dolgozók kérésére a megyei tanács most megoldja a falu vízprobiémáját. A tanács intézkedésére a Víz- és Csatornamű Vállalat mintegy 400 000 forintos költséggel törpe vízmüvet épít a vár lábánál. Az építkezést már megkezdték és az átadásra előreláthatóan augusztusban kerül sor. A törpe vízműnél mintegy 2900 dolgozó jut majd jó, iható vízhez. e
