Szabad Nógrád. 1955. július (11. évfolyam. 51-59. szám)
1955-07-27 / 58. szám
2 SZABAD !VOCR](n 1955. Július 27* PártépItés + Tartsuk be az átjelentkezés szabályait Üzemeink dolgozói helytálltak a termelésben A megyei pártbizottság nagyaktiva-értekezlete A párt alapszervezeti tagság pontos nyilvántartásának és az át jelentések időbeni végrehajtásának nagy jelentősége van a párt életében és tevékenységében — erre már több párthatározat utalt. A szervezeti szabályzat IV. paragrafusának 10. pontja is kimondja: „Azt a párttagot, vagy tagjelöltet, aki munkahelyet, vagy lakóhelyet változtat, át kell igazolni az új munkahelyén, vagy lakóhelyén működő pártszervezetbe.“ E határozat végrehajtásában megyénk több alapszervezeténél már vannak eredmények. A párttagok, tagjelöltek a szervezeti szabályzatnak és a Központi Vezetőség határozatának megfelelően, öt napon belül átjelentkeznek. Ezeknél az alapszervezeteknél ismerik az átjelentkezés fontosságát. Taggyűlésen rendszeresen beszámolnak a párttagok, tagjelöltek számáról, kik érkeztek, vagy kik távoztak az alapszervezettől. Beszámol a vezetőség a taggyűlésen arról is, hogy a párttagság hány százaléka nem fizetett tagdíjat, hány tagjelöltet vettek fel és így tovább. A párttagsággal az ilyen irányú foglalkozás jó hatást vált ki. De a legtöbb pártszervezet nem tudatosítja az átjelentés fontosságát, és ebből adódott, hogy megyénkben igen magas azoknak a párttagoknak és tagjelölteknek a száma, akik a szervezeti szabályzatban az átjelentkezésről meghatározott kötelességüket nem tartják be, és több párttagunk, tagjelöltünk csak hetek múlva jelentkezik át új alapszervezetéhez. A vizsgálatok eredményei azt igazolják, hogy az átjelentkezésről szóló KV-határozatot azok a párttagok, tagjelöltek nem tartják be, akik olyan szervezettől távoznak, ahol eddig nem ismertették az átjelentkezés fontosságát. Sok párttag még az át- jelentkezési határidőt sem ismeri. Az alapszervezetek vezetőségeinek fontos feladata, hogy minden esetben tudjanak arról, ha valaki távozni akar az alapszervezettől, vagy új párttag érkezik az üzembe, illetve a faluba. Fontos megismerkedni az új munkással, akkor is, ha az nem párttag, elbeszélgetni, foglalkozni vele, hogy később párttag legyen belőle. Mielőtt egy párttag valahonnan eltávoznék, igen körültekintően meg kell vizsgálni: indokolt-e a távozása. Sok tapasztalat bizonyítja — különösen a normarendezés után —, hogy egyesek indoktalanul akarták, sőt többen el is hagyták az üzemet minden bejelentés nélkül, önkényesen. Vannak esetek, amikor jogos a párttagnak a másik alapszervezetbe való távozása. Ilyen esetben a párt átjelentő kiállítása mellett be kell írni a tagkönyvébe, hogy hová távozik, és a távozási értesítőn jelenteni a járási, városi párt VB nyilvántartásra és kérni a törlési engedélyt. Az érkezett párttagtól az átjelentő lapot el kell kérni, ezt kitöltve a KV új átjelentkezést rendje szerint az érkezési értesítővel elküldeni a járási, városi párt VB nyilvántartására. Az engedély megadása után — a párttagot, vagy tagjelöltet — nyilvántartásba kell venni az alapszervezetnél. Az alapszervezet vezetőségei mind az érkezésnél, mind a távozásnál fordítsanak gondot arra, hogy a nyomtatványokat, törlési és nyilvántartásba vételi értesítőket 48 órán belül továbbítsák. Számos alapszervezet, például a Margittáró bányaüzemi alapszervezet vezetősége, bár jelentette a városi párt VB nyilvántartásához az érkező párttagokat, de ők nem vezették be, s ebből adódott, hogy amikor a felsőbb szerv egyeztette a nyilvántartásokat, 42 párttag nem volt az alapszervezet nyilvántartásában. A nyilvántartás helytelen kezelése, az átjelentkezés elhanyagolása arra hagy következtetni, hogy az alapszervezetek vezetőségei sincsenek tisztában párttagságuk létszámával, így pontatlan jelentést adnak, ami kihat a tag- díjfizetés átlagának megállapítására is, és ez nagyban gátolja az erők pontos felmérését. Az átjelentkezés helytelen kezelése sok fölösleges munkát ad a járási, városi párt VB-oknak, még végre megtalálják ezeket a párttagokat. Az ilyen felelőtlen munka, legtöbbször pártbüntetéssel szokott végződni. Az eltávozó párttagnál az alapszervezet vezetőségének munkája necsak abban merüljön ki, hogy kiállítja az átjelentő lapot és a távozási értesítőt, hanem magyarázza meg, ha szükséges többször is, hogy öt napon belül jelentkezni kell az új alapszervezetnél. Számos példa bizonyítja, hogy az alapszervezetnél komoly hibák vannak. Például a Salgótarjáni Városi Párt VB-nál még mindig 13 olyan párttag van, akik már hónapokkal ezelőtt elkerültek munkahelyükről, vagy nyugdíjba helyezték és nem jelentkeztek be új alapszervezetükhöz. Ezek nem élnek pártéletet, és ha tovább így engedjük, ezek az elvtár- sak elvesznek a párt számára. A másik nagy hiányosság az alapszervezeteinknél, hogy még a szabályosan távozott tagok és tagjelöltek átjelentési értesítését is hosszú ideig visz- szatartják. Például Mizserfán, a bányaüzemnél találkoztunk ilyennel ellenőrzésünk során. Olyan esetek is előfordultak, hogy bár jelentik a felsőbb szerv nyilvántartása felé, hogy hány távozott, illetve érkezett, azonban elfelejtik a hó végén a változás jelentés összesítőre ráírni ezeket, mint például Kányás bányaüzemi alapszervezetnél. Ez létszámzavarokat okoz az alapszervezet és a járási, városi nyilvántartás között. Meg kell értenie minden alapszervezetnek, s magyarázni minden párttagnak, hogy mit jelent a párt ügyrendje. A rendezetlen nyilvántartás következtében olyan helyzetbe jutnak a pártszervek, mint az a hadvezér, aki nem tudja mennyi a katonája. A párttagok magas százalékarányú mozgása, fokozott feladatokat ró a pártszervezetekre. Pártszervezeteink vezetőségeinek, a párttagok nyilvántartása és minden pártokmány mögött élő embert kell lát- niok. A gondosan vezetett nyilvántartás mutatja a párt- szervezet belső életét, állandóan jelzi a párttagság számában, összetételében történt változásokat, segíti a pártszervezet vezetőségét a reáháruló politikai feladatok megoldásában. Brechó Gyula megyei párt VB tag- nyilv. vez. Megjelent a Pirtépítés Júliusi száma, amely az alábbi cikkeket tartalmazza: A pártszervezetek szarepe a begyűjtésben. A pártpropaganda Jelentősége a márciusi határozatok végrehajtásában. A taggyűlés — az alapszervezetek legfontosabb tanácskozása. A pártszervezetek feladatai az új technika elterjesztésében. Vita a pártmunka módszereiről c. rovatban: Az egyéni megbeszélések módszerei. A pártmunka napi kérdései c. rovatban: A termelőszövetkezeti mozgalom helyzete Szabolcs— Szatmár megyében. A pártcsoportok munkája Komlón. Az 1955/56-os pártoktatási év előkészítése Vas megyében. A fiataloknak a pártba való felvételéről. Tegyük otthonosabbá a falusi párthelyiségeket! Levelek és tudósítások a pártéletből c. rovatban: A jászberényi járási pártbizottság a falusi pártmunka fejlesztéséért. Nyári terveink. Tartsuk be az átigazolás szabályait! A szakszervezet iránti kötelesség teljesítéséről. A Palóc Múzeumról — a Népművelés legutóbbi számában A Népművelési Minisztérium és a SZOT kulturális folyóiratának júliusi számában érdekes cikk jelent meg Manga Jánosnak, a Palóc Múzeum igazgatójának tollából. A cikk arról számol be, milyen szerepet vállal a mezőgazdaság fejlesztéséért folytatott küzdelemből a balassagyarmati múzeum. A lap többi cikke a mezőgazdasági és az üzemi kultúrnevelési tevékenység és a népművelés legfontosabb kérdéseivel foglalkozik. Gecse János elvtárs újítása Ha valaki járt az Acélárugyár Huzalmű profilcsiszoló műhelyében, akkor láthatta, hogy ebben a műhelyben különböző finom szerszámok csiszolása folyik, századmillimetemyi pontossággal. Azaz csak századmillimétemyi pontossággal kelleti volna a munkát végezni, ezt azonban nem minden esetben tudták biztosítani. A munkadarabok fölfogása eddig fölfogólapok és csavarok segítségével történik. A fölfogók a meg muiikálást, a munka közbeni ellenőrzési méréseiket megnehezítették. A munkadarabok nem voltak a kívánt méretre elkészítve és ezáltal sokszor a fölfogó elcsavarodott. A meglévő hibák fölszámolása érdekében Gecse János elv- társ, többszörös újító saját készítésű eléktromágnes felfogólappal segített. A mágneses lap a megmunkálandó munkadarabot tökéletesen rögzíti. Gecse János újításának nagy előnye, hogy a megmunkálandó darabnak csak az egyik oldala foglalt és az, hogy a mágneses felfogó olyan erős, hogy ákár 20 kilogramm nagyságú munkadarabot is könnyűszerrel felfog. Gecse János elvtárs ezen újítását az elmúlt hét keddjén adta be. Az üzem vezetősége látva az újítás előnyét, soronkívül elfogadta s már szombaton gyakorlatba is bevezette. A megtakarítást számszerűleg kimutatni még nem lehet, de kétségtelen, hogy a tökéletesebben megmunkált szerszámok nagy segítséget fognak nyújtani a dolgozóknak, az új normák túlteljesítéséhez. Gecse János elvtárs, többszörös újítónak a gyár vezetősége a 300 forint eszmei díjat ki is fizette. Az újítási hét alkalmával, a dolgozók 57 darab újítást adtak be. Most arra kell törekednie a gyár vezetőségének, hogy a lehetőség szerint minden újítást gyorsan elbíráljon, hogy ezáltal az éves tervüket sikeresebben teljesíthessék, PÉNTEKEN DÉLUTÁN 1 órakor a salgótarjáni pártiskola helyiségében, a megyei párt- bizottság ipari osztálya nagy- aktíva-értekezletet tartott Az értekezlet feladata az első féléves terv eredményeinek értékelése, majd a második féléves terv feladatainak megvitatása volt. Az értekezleten részt vett a megyei pártbizottság számos tagja, továbbá a tömegszervezetek üzemi vezetői, az üzemek műszaki vezetői és kiváló doL gozói. Takács Vilmos elvtáfs, a Nógrád megyei pártbizottság másodtitkára megnyitó szavai után Pintér László, a megyei pártbizottság termelési osztályának vezetője tartott beszámolót. Többek között a következőket mondotta: — Az elmúlt félévben megyénk ipari üzemeinek dolgozói a munkásosztály hagyományaihoz híven helytálltak a termelés frontján. A tervek tel. jesítésében jelentős eredményeket értek el. A május 21-én megtartott ipari aktívaértekez- le-t, amelyen csatlakoztunk a húsz budapesti nagyüzem felhívásához, nem volt hiába való. A párt, a tömegszervezetek és a gazdasági vezetők szervezetten, egységesen, adolSok a javítani való a műnk« Az első félévben mintegy 3560 műszak esett ki csupán az igazolatlan hiányzásból. Ha ez nem történik meg, 3560 tonnával több szenet lehetett volna biztosítani ipari üzemeknek. Nem mutat jobb képet a beteg- létszám alakulása sem, mert a féléves szintet vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy naponként 560—600 fő között mozgott a beteglétszám, sőt egyes napokon még ezt is túlszárnyalta. Rosszul áll bányáinknál az önköltségcsökkentés is. Az első félév folyamán a tervezett 126.02 forintos költség helyett 1 tonna szenet 133,61 forintért állítottak, elő..- A..forint/tßOna„ költség ilyen mérvű túllépésével a szénbányászati tröszt területén több mint 14 millió forintos béralap-túllépés volt. A szénbányászathoz hasonlóan a vasas-üzemek és az üvegipar dolgozói is valóra váltották adott szavukat, terveiket teljesítették, illetve túlteljesítették. Az exportkötelezettségüknek mindhárom üzemünk, az Acélárugyár és a két üveggyár eleget tett. Az Acélárugyár második negyedéves tervfeladatát 1,2 százalékos önköltségcsökkentés és 100,2-es export-tervteljesítés mellett 100.3 százalékra teljesítette. A TÜ2ihelygyár második negyedéves tervét értékben szintén túlteljesítette, emellett azonban mennyiségben 729 darabbal maradt le. De a lemaradás ellenére az önköltségcsökkentési, termelékenységi és a minőségi mutatókat is teljesítették. Jónak nevezhető a Vasötvözet- gyár termelési eredménye is, mivel a második negyedév folyamán 103,8 százalékos tervteljesítés mellett 2 053 000 forintot takarítottak meg a tervezetthez képest. A második negyedévre adott szavukat minden részletében teljesítették. A Salgótarjáni Üveggyár eredménye is jónak mondható, mivel az év eddig eltelt időszakában már az éves vállalásukat is túlteljesítették. Az Acélárugyár kollektívája bármeny- nyiségben teljesítette éves válnagy segítséget nyújtottak szakszervezetei, sztahanovistái, kiváló dolgozói és műszaki vezetői. Jelentős segítséget nyújtottak a DISZ-brigádok, melyek száma ipari üzemeinkben közel 120. A szénbányászatban meglevő 42 fejtési és elővájási DlSZ-brigád a második negyedévre vállalt 10 000 tonna szén helyett több, mint 16 000 tonnát termelt ki. Példaképül kell állítani Kovács Lászlót és Demecs József fejtési brigádjait, akik 163, illetve 142 százalékra teljesítették második negyedéves tervüket. A második negyedévben a pártszervezet vezetésével, a szakszervezet jobban mozgósította a dolgozókat. Ezt bizonyítja az is, hogy az ipari dolgozók 80—85 százaléka vett részt a munkagozókkal karöltve Indultak harcba a terv teljesítéséért, adott szavuk valóraváltásáért. Igazolja ezt az is, hogy egykét üzem kivételével teljesítet, ték tervüket. A féléves munka eredményességét igazolja, hogy a szénbányászati tröszt 29 400 tonna szenet adott terven felül népgazdaságunknak. NEM MONDHATJUK EL AZONBAN ugyanezt a termelékenység, illetve a teljesítmények alakulásáról. Az össz- üzemi teljesítménynél egyetlen egy hónap nem volt a félévben, amikor 100 százalékban teljesítették volna az erre előírt tervet. Nem volt kielégítő a szénbányászat vezetőinek munkája a minőségi termelés területén. Ezt bizonyítja az is, hogy az I. félév 6 hónapjában egyeseiben sem tudták elérni a tervezett kalória fűtőértéket és mintegy 5 tized százalékkal túllépték a megengedett palatartalmat. Ennél fogva a félév folyamán bányáink annyi követ szállítottak felszínre, ami majdnem egy napi termelésüknek felel meg és ez nagyban befolyásolta az önköltségnek, de magának a termelékenységnek az alakulását is. fegyelem megszilárdításában lalását, de értékben elmaradt annak teljesítésétől. Ez azt jelenti, hogy 618 000 forinttal adtak kevesebbet népgazdaságunknak, mint amennyit kellett volna. Itt különösképpen súlyos a lemaradás a gazdasági szerárugyártásnál, ahol mintegy 266 tonnával — értékben kifejezve 1 439 000 forinttal — maradtak adósai népgazdaságunknak. Az önköltségcsökkentési tervek teljesítésénél említésre méltó a Salgótarjáni Üveggyár eredménye, ahol a tervezetthez képest 1,3 százalékos megtakarítást értek el, míg az elmúlt é.v folyamán egy ízben sem tudták teljesíteni az üzem gazdaságosságának e fontos fokmérőjét. A Salgótarjáni Tűzhelygyár eredményei az önköltség terén szintén jónak nevezhetők, mivel több mint 300 ezer forintos megtakarítást értek el a második negyedév folyamán. Az eredmények ellenére azonban még sok javítanivaló van üzemeinknél. Különösen elburjánzott, hogy egyes vezetőink a júniusi határozat helytelen alkalmazása folytán liberálisan kezelték a bérezés kérdését. Ez alkalmat és módot adott arra, hogy egyesek jogtalan bért vehettek fel. Egyes műszaki vezetők nem törekedtek az új technológiai eljárások bevezetésére. Az elavult normák hiányosságai, különösképpen megmutatkoztak az új normarendezés alkalmával. Az új, műszaki normák helyessége már Beigazolódott. Például a Salgótarjáni Tűzhelygyár gép- fonmázói 25,5 százalékos normafeszítés mellett 200 százalékra teljesítik tervüket. De így lehetne ezt sorolni tovább a többi üzemekben is. Az építőiparban is sokat javult a munka. Második negyedévi tervüket 96,5 százalékra teljesítették és ezenkívül, amíg az első negyedévben 1 millió 968 ezer forintos veszteségük volt, most közel 600 000 forint megtakarítást értek el. Eredményeink eléréséhez ai üzemek pártszervezetei, versenyben. Javult a termelés pártellenőrzése is. Pártszervezeteink nemcsak a termelés mennyiségét, hanem a különböző mutatószámok alakulását is ellenőrizték. Pártszervezeteink beszámoltatták a gazdasági vezetőket is a végzett munkáról, intézkedési terveket dolgoztak ki a tervek és a felajánlások teljesítése érdekében. Pártszervezeteink rendszeresen taggyűléseken, aktívaértekezleteken tárgyalták meg az üzem problémáit és mozgósították a kommunistákat a feladatok végrehajtására. Az elért eredmények azonban nem tehetnek bennünket elbizakodottakká! Feladataink a harmadik negyedévben sem lettek kisebbek, sőt inkább nagySbbak azok. Sikereink további biztosítéka az lesz, ha a párt- és tömegszervezetek, valamint a gazdasági vezetők egységesen indulnak harcba a feladatok teljesítéséért. Éppen ezért legfontosabb teendőnk, hogy a mennyiségi termelésen túl, többet foglalkozzunk az önköltség csökkentésével, a takarékossággal. Az üzemek vezetőinek jobban kell támasz- kodniok a dolgozók kezdeményezéseire, sokkal többet kell tartózkodniok a munkahelyeken, lelkiismeretesebben kell bánniok a dolgozók által beadott újításokkal, s az eddiginél sokkal többet kell foglalkoznak a munkafegyelem megszilárdításával. Számos példa igazolja, hogy a munkafegyelem megszilárdítását a műszaki vezetőség kizárólagosan. a pártszervezet és a szakszervezet feladatának tekinti. Pártszervezeteink rendszeresen számoltassák be a műszaki vezetőséget a végzett munkáról, és követeljék meg, hogy a műszaki vezetők a munkafegyelem kérdésével is törődjenek. Szüntessék meg a munkafegyelem területén mutatkozó súlyos lazaságokat, verjék vissza azt a helytelen nézetet, hogy aratási időszakban nem lehet a tervet teljesíteni; Harcoljanak az álbetegek leleplezéséért. Pintér elvtárs beszámolója után következtek. A sok felszólaló között Si-* mon Ernő, a Zagyvái Szénbányák igazgatója hozzászólásában elmondotta, hogy 147 igazolatlan műszak esett ki a termelésből üzemünknél, s ez közel 200 tonna szénveszteséget okozott a népgazdaságnak* Nagy hiba, hogy a műszaki vezetőség nem foglalkozott a műszakot mulasztott dolgozókkal* Rossz volt a felvilágosító munka, és ennek tudható be az, hogy jelenleg is laza a munka- fegyelem. Az aknavezetők és körletvezetők engedékenyek* Többszöri ellenőrzés alkalmával megállapították, hogy a dolgozók egy félórával előbb abbahagyják a munkát, ami 24 óránként nem kevesebb, mint 3 óra kiesést okoz a termelésből. A mizserfai Pálhegy III. bányában dolgozó Kaposvári Fe-i renc, többszörösen kitüntetett, kiváló vájár, a gazdaságos termelésről ezeket mondotta: — Szüntessük meg azt az áldatlan állapotot, hogy az elromlott gépeket Tatabányára küldjük kijavítani. Nincs erre semmi szükség, mert saját műhelyünkben is meg tudnánk javíttatni azokat, és ezáltal a gépeket előbb vissza lehetne állítani a termelésbe, anélkül* hogy szállítási költséget is fizettünk volna ki értük. A gyárak részéről felszólaló igazgató és dolgozó elvtársak a meglevő hiányosságok mellett kitértek a szén minőségének megjavítására is. Az Erőmű részéről Kupola igazgató elvtárs elmondotta: — Annak ellenére, hogy a vállalt 3 százalékos önköltségcsökkentést túlteljesítettük és mintegy 170 ezer forint megtakarítást értünk el, még jobbak lehettek volna az eredményeink, ha a bányától kapott szén minősége jobb lett volna. A szén rossz minősége nemcsak az energia, termelésre, de a gépiek üzemeltetésére is káros hatással van: Kérem az aktíván részvevő műszaki vezetőket és dolgozókat, tegyenek meg mindent azért, hogy megjavítsák ászén minőségét! Az aktívaértekezleten felszólaló elvtársak — de azok is* akik nem szólaltak fel — azzal hagyták el az értekezletet, hogy üzemükben az eddiginél sokkal nagyobb lelkesedéssel dolgoznak a harmadik negyedéves terv teljesítéséért, éves tervük és vállalásaik sikeres valóraváltásáért
