Szabad Nógrád. 1955. július (11. évfolyam. 51-59. szám)
1955-07-23 / 57. szám
# SZABAD XOi.nXn 1955 július 23. Minél több jó kádert a falura A KV 1955. JANUÁRBAN HATÁROZATOT HOZOTT a falusi páit-politikai munka megjavítására, amely a községi pártbizottságok, pártvezetőségek létrehozása mellett a falusi szervezetek káderekkel való megerősítését is feladatul szabta meg. Azóta már egy sor községi párt- bizottságot és még több községi párlvezetőséget hoztunk létre. A megválasztott páríveze- töségek többsége jól megállja helyét. Jelentősen javult a pártszervezetek munkája, látogatottabbak a taggyűlések és az egyéb pártrendezvények. A Központi Vezetőség e határozata végrehajtásában eredményként könyvelhetjük el, hogy január 1 és május 1 között 17 elvtárs ment falura, legtöbbje a megyei, járási székihelyekről, tanácsoktól és üzemektől, akik eddigi munkájuk során is jelentősen megváltoztatták a falu életét. Ezek között, példamutató elvtársak közé tartozik Elek Dezső elvtárs, aki megértette a mezőgazdaság szocialista átszervezésének jelentőségét. Az Acélárugyárból a Nógrádmegyeri szegkovácsokhoz ment dolgozni és itt a község kommunistái a községi alapszervezet titkárává választották. Jó munkáját dicséri még, hogy a közelmúltban feleségével együtt belépett a termelőszövetkezetbe és ezzel elérte, hogy az egyik alapszervezeti titkár —, aki 10 holdas dolgozó paraszt — valamint 8 középparaszt is belép a tsz-be. Ezek az eredmények arról tanúskodnak, hogy dolgoztunk e határozat végrehajtásán, de mégis messze elmaradtunk e határozat eddig ránkeső részének végrehajtásában. Ennek legfőbb okai, hogy a pártbizottságok sem tartották megfelelően kézben a káder átcsoportosítás irányítását és ellenőrzését. Még július 12-én sem voltak kijelölve azok a helyek, ahová kádereket kell biztosítani. így megközelítően sem tudtunk annyi kádert bocsátani a mezőgazdaság rendelkezésére, mint amennyi kellene. Igen vontatottan halad a káderek megkeresése és az azokkal való foglalkozás, mely főleg abból adódik, hogy egyes pártfunkcionáriusok helytelenül értelmezték a Központi Vezetőségnek e határozatát. Több esetben előfordult — az üzemi pártszervezetek vezetőinél és gazdasági vezetőinél —, hogy olyan káderekkel beszélgettek és javasoltak falura, akiknek sem politikai, sem szakmai képzettségük nem volt arra megfelelő. Előfordultak olyan esetek is — különösen a megyei tanácson. hogy a falura javasolt elvtársakkal senki nem beszélt. Az illetékes elvtárs tudta nélkül, meghallgatása nélkül helyezték el őt. Ezek az elvtár- sak nem értették meg, hogy a káderátcsoportosítás önként- jelentkezés. meggyőzés alapján történik s olyan elvtársakat kell kiválasztani, e megtisztelő és felelős feladatra, akik politikailag szilárdak a vezetésben és a szervezésben, nagy tapasztalatokkal rendelkeznek és élethivatásuknak választják a mezőgazdasági munkát, a mezőgazdaság szocialista átszervezését és terméshozamának növelését. Sok helyen úgy vélekedtek, hogy a falut olyan káderekkel is lehet erősíteni, akik üzemi szinten gyengébbek, vagy könnyebben nélkülözhetők. A Központi Vezetőség határozata pedig több helyen utal rá és aláhúzza, hogy a falu problémáit csak a vezetésben tapasztalt kiforrott káderek tudják megoldani. Mint például üzemvezetők, művezetők, könyvelők, üzemi párttitkárok, főmérnökök, technikusok stb. Ezt kell látni pártbizottságainknak. S meg kell magyarázni ezeknek az elvtársaknak, hogy a jelenlegi magas piaci árak főleg abból adódnak, hogy falun nem elég tervszerű a munka, nem elég szakszerű az irányítás és ezek megoldásának egyetlen útja, hogy a mezőgazdaságot új, megfelelő káderekkel lássuk el. A feladatok megoldása a pártszervezetek és pártbizottságok számára első és legfontosabb feladat, hogy a párttagok öntudatát fokozzák, a kiszemelt káderekkel több esetben beszélgessenek, magyarázzák meg a mező- gazdaság szocialista átszervezésének és a termelékenység emelésének kettős és összefüggő feladatát és mondják el a falura kerülő kádereknek ebben játszott szerepét. Ha a pártszervezetek és pártbizottságok így fognak munkához a kommunisták megértik a párt szavát és önként jelentkeznek a párt politikájának végrehajtásáért vívott kemény küzdelmének irányítására. A kommunista példamutatás nélkülözhetetlen feltétele a káder átcsoportosítás sikeres végrehajtásának. A kommunisták élenjárásá- nak követendő példái a Zagy- vapálfalvi Bányagépgyárnál lezajlott esemény, ahol a pártvezetőség a KV-határozat állandó tudatosításával, magyarázásával elérte, hogy három kiváló káder, Gárda István, művezető, Surányi Imre és Szabó Imre géplakatos csoportvezetők önként jelentkeztek falura. E három párttag példáját —a párt hívására követték még Orosz Gedeon mezőgazdász a szécsényi járási tanácstól. Bánkuti István vonatkísérő Szolgáltató Vállalat, és Hegyes Ferenc, az Acélárugyár hideghengermű üzemének párttitkára. S, hogy a pártonkívüliek sem viseltetnek közömbösen e határozat iránt, azt bizonyítja, hogy már több pártonkívüli szakember, többek között Tóth Ferenc, endrefalvai agronó- mus is vállalta, hogy a mező- gazdaság bármely területén harcol a párt politikájának végrehajtásáért. Igen fontos, hogy a lekerült káderekkel minél többet foglalkozzanak az illetékes párt- bizottságok és adjanak segítséget munkájuk közben. Látni kell. hogy ezek az elvtársak új munkaterületre kerültek és számukra szokatlan problémákkal találkoznak, amelyeket egyedül nem tudnának, vagy nagyon nehezen tudnának megoldani. Itt különösen nagy feladat hárul a salgótarjáni járási pártbizottság tagjaira, mert idáig ők beszélgettek legkevesebbet, a leküldött elvtársakkal. A KÖZPONTI VEZETÖ- ** SÉG a káder átcsoportosításról hozott határozatának végrehajtása — és az ebben tapasztalt lemaradás felszámolása — megköveteli, hogy szüntessük meg az e téren fennálló liberalizmust és vezetőink bátran nyúljanak a kiválogatásnál, a vezető állásban lévő elvtársakhoz, — és a kellő politikai meggyőzés útján — magyarázzuk meg, hogy e feladat Központi Vezetőségtől kapott párt- megbizatás, mely mindenki számára megtiszteltetést jelent. A jövőben nagyobb felelősséggel válogassák ki és értessék meg az arra megkért káderekkel, hogy mit is jelent a kádereknek a falura való átállítása. amivel a párt megbízza őket, s ne hallgassák el a rájuk háruló nehézséget sem. Ne ígérgetésekkel és rábeszéléssel akarják meggyőzni az elvtársakat. Fontos az elvtársak egyéni problémájával is foglalkozni és a lehetőség határain belül segíteni kell problémái és kezdeti nehézségei leküzdésében. Pártbizottságaink tartsák szem előtt, hogy ha nem megfelelően foglalkoznak a falura küldött káderekkel, azt eredményezheti, hogy ezek az elvtársak megtorpannak, nem tudnak teljesértékű munkát végezni, és elvesznek a párt számára az előttünk álló nagy feladatok megoldásában. Kökényesi Béla Súlyos hibák a politikai gazdaságtan szakosított tanfolyamok szervezésében Pártunk Központi Vezetősége több esetben felhívta a figyelmet a közgazdaságtudomány elmaradottságára, fejlesztésének szükségességére, párttagságunk, különösen a pártfunkcionáriusok, az állami és gazdasági vezetők politikai gazdaságtani képzésének megjavítására. A Központi Vezetőség határozata az 1955/ 56-os iskolánkívüli pártoktatás rendszerének megváltoztatására. előírja: „A szakosított tanfolyamok keretében jelentősen bővíteni kell a közgazdaságtan oktatását. El kell érni, hogy a párt, állami, gazdasági és tömegszervezeti funkcionáriusok. aktivisták zöme, viszonylag rövid időn belül megfelelő közgazdasági képzésben részesüljön.“ A Központi Vezetőség elhatározta, a pártszervezetek fel- világosító és meggyőző munkája eredményeképpen nagyon megnőtt az érdeklődés a politikai gazdaságtan tanulmányozása iránt. Az elmúlt évek politikai gazdaságtan oktatása eredményeként megnőtt a megfelelő képzettségű politikai gazdaságtan propagandisták száma is. Ezek a körülmények kedvező feltételeket teremtettek a politikai gazdaságtan színvonalas, szé- lesebbkörű oktatásának megszervezésére. Az 1955/56-os oktatási évelőkészítésének tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy párt- szervezeteink nagy kedvvel, időben és eredményesen láttak hozzá a pártoktatás szervezett előkészítéséhez. A propagandisták kiválogatása a szakosított tanfolyamokon országszerte lényegében befejeződött. folyik az elbeszélgetés a hallgatókkal. Az idén minden eddiginél alaposabban, komoly felvilágosító és meggyőző munkával. általában nem formálisan és adminisztratív módszerekkel szervezik a tanfolyamokat. Ezek a kedvező eredmények azonban nem fedhetik el azokat a súlyos hibákat. amelyek - —az egyes szakosított tanfolyamok és különösen a politikai gazdaságtan szakosított tanfolyam szervezésében elterjedtek. Még a megyei és budapesti .OOOGOOGOQOQOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOC kerületi ágit. prop. funkcionáriusok egy része sem értelmezte helyesen a szakosított tanfolyamok jellegét, nem értette meg. hogy ezeken a tanfolyamokon kiket, milyen színvonalon kívánunk oktatni, milyen propagandistákat kell biztosítani ezekre a tanfolyamokra. Nem értették meg. hogy a szakosított tanfolyamok az iskolánkívüli pártoktatás felsőfokú tanfolyamai és nem lehet egyszerűbben az 1953/54-es oktatási év középfokú tanfolyamai folytatásának tekinteni őket. Még az is előfordult, hogy Nógrád megyében a politikai gazdaságtan szakosított tanfolyamot az 1954/55-ös év elsőfokú kongresszusi tanfolyama egyenes folytatásának tekintették és beosztottak a pol, gazd. II. évfolyamára olyan elvtársakat, akik az elmúlt oktatási évben a felsőfokú kongresszusi tanfolyamot végezték. de még sohasem tanultak politikai gazdaságtant. A politikai gazdaságtan tanfolyamon az oktatás a politikai gazdaságtan tankönyv alapján, klasszikus irodalom és magyar segédanyagok fel- használásával folyik majd. Hetenként kb. 20—25 oldalnyi irodalmat kell a hallgatóknak megtanulni, három-négy hetenként pedig konferenciákon részt venni. Ez a tanfolyam tehát komoly igényekkel lép fel a hallgatókkal szemben, rendszeres, színvonalas, szorgalmas tanűlást követel meg tőlük. A politikai gazdaságtan szakosított tanfolyam csak akkor érheti el célját, ha megfelelő marxista-leninista műveltséggel rendelkező elvtársakat. elsősorban párttagságunk vezető rétegét, kommunista funkcionáriusokat, állami. gazdasági vezetőket, valamint a megfelelő marxista-leninista előképzettséggel rendelkező értelmiségieket fogjuk tanítani. Magától értetődik, hogy ha egyes pártbizottságok, funkcionáriusok a politikai gazdaságtan szakosított tanfolyamot középfokú, tömeges tanfolya moknak tekintették, akkor a hallgatók és a propagandisták kiválogatását sem végezhették helyesen. Budapesten is. de különösen egyes megyékben mértéktelenül sok. megfelelő előképzettséggel nem rendelkező hallgatót vontak be a politikai gazdaságtan tanfolyamokra. Olyan kiáltó és rendkívül káros hibákat is elkövettek. mint a Nógrád megyei elvtársak, akik a bányász párttagság oktatásba bevont részének kétharmadát szakosított tanfolyamokra irányították. Borsod megyében, a DI- MÁVAG-ban minden gazdasági vezetőt és műszakit kötelező módon a politikai gazdaságtan tanfolyamra akarták irányítani, (Arról már nem is beszélünk, hogy az ilyen „kötelező beiskolázás“ a pártoktatás önkéntessége elvének sutba dobását jelenti.) Tolna megyében az is megtörtént, hogy a 600 lakosú Kurb községben, ahol a párttagok száma nem éri el még a 20-at sem. egyetlen oktatási formát akartak megszervezni: a politikai gazdaságtan szakosított tanfolyamot. A Nógrád megyei Bércéi községben két oktatási formát: a politikai gazdaságtant és az SZKP története tanfolyamot akarták beindítani. Az ilyen túlzások súlyos következményekkel járnának a következő oktatási évben. A megfelelő előképzettséggel nem rendelkező elvtársak erejüket meghaladó követelményekkel találnák szembe magukat, nem tudnák elsajátítani az anyagot, elkedvetlenednének és gátolnák a követelményeknek megfelelő színvonalon tanulni tudó elvtársak munkáját is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy pártszervezeteink nem tudnak megfelelő propagandistákat sem biztosítani a tervezett nagyszámú politikai gazdaságtan tanfolyam számára. A politikai gazdaságtan szakosított tanfolyam szervezésének eddigi tapasztalatai, az ismertetett hibák, a következő feladatok haladéktalan megoldását írják elő pártbizottságaink. pártszervezeteink számára: 1. Felül kell vizsgálni a szakosított tanfolyamok, elsősorban a politikai gazdaságtan tanfolyamok propagandistáinak és hallgatóinak kiválogatását. Azokat az elvtársakat, akiket a szükséges marxista- leninista előképzettség nélkül propagandistának vagy hallgatónak bevontak a politikai gazdaságtan tanfolyamokra. át kell irányítani (természetesen az érintett elvtársakkal való beszélgetések után. közös megbeszélés alapján) a számukra megfelelő oktatási formába. A politikai gazdaságtan tanulás kiszélesítése nem azt jelenti, hogy alapos válogatás nélkül kell mértéktelenül felduzzasztani a politikai gazdaságtan tanfolyamokat, hanem mindenekelőtt azt. hogy a megyei, a budapesti kerületi, a nagyüzemi és részben a járási pártbizottságok funkcionáriusait, valamint a megfelelő színvonalú állami és- gazdasági funkcionáriusokat kell fokozottabb mértékben bevonni a politikai gazdaságtan tanulásába. 2. Meg kell javítani a párttagság tájékoztatását a következő oktatási év rendszeréről, El kell érni, hogy minden párttag tudja, milyen oktatási formák lesznek az 1955/56-os évben, milyen igényeket támasztanak az egyes tanfolyamok a propagandistákkal és hallgatókkal szemben, mit nyújtanak, mire tanítják meg a hallgatókat, 3. Le kell számolni a helyenként még megmutatkozó formalizmussal, bürokratikus, papíros-módszerekkel a propagandisták és hallgatók kiválogatásában. A párttagokkal folytatott egyéni beszélgetés alapján el kell dönteni, hogy milyen oktatási forma felel 'meg előképzettségüknek, kívánságaiknak, érdeklődési körüknek, milyen tanfolyamon tudnak eredményes propagandamunkát végezni. Világosan kell látnunk, hogy a jövő oktatási év sikere nagyobbrészt az előkészítés időszakában dől el. A hibák kijavításával oktatómunkánkat úgy kell megszervezni, hogy az valóban a párttagok eszmei-politikai nevelésének hatékony eszközévé váljék. MOLNÁR ENDRE, a KV Ágit. Prop. Osztályának munkatársa. OOOCOOOCOOOOOCOCOOCOCOOCXXJOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOCXDOCOO» A VISSZASZERZETT BECSÜLET zekben a napokban a gépállomás úgy néz ki, mintha kihalt volna belőle az élet; a traktoristák, a gépek, a gabonaföldeken dolgoznak. Minap az irodában két ember beszélgetett: — Ma olyan helyre megy ki dolgózni, ahol ki sem állhatják a kombájnt... Úgy félnek tőle, mint a tűztől... — Csak nem Ludányhalásziba? — De igen. 1953 nyarán — kölcsönös hibák miatt — rosz- szul vizsgázott a kombájn... szórta a szemet, s ez rossz hírbe keverte a gépállomást. Ezért a gépellenes hangulat. Hanem maga mindent helyrehozhat ... Az aratással nem várhatunk. Sürgős s jó kombájnmunkára van szükség, hogy az esős idő előtt — minden percet kihasználva — idejében betakarítsuk a szövetkezet gabonáját. Bízunk magában ... —: Vállalom... A beszélgetés Kovács István kommunista kombánjvezető, és a járási mezőgazdasági osztály vezetője: Orosz elvtárs között folyt le. — Halló... Alkotmány TSZ? — Itt özv Puszta Lászlóné, a szövetkezet párttitkára beszél. — Délután egy óra felé ott lesz a kombájn... — Hát mégis.. ?! Orosz elvtárs megmondtam, hogy nem vállaljuk, 1953-ban. elegünk volt belőle, azt akarod, hogy most is ... ?! — Jó a kombájn. Jó a vezetője. Ne félj, vigyázz minden gabonaszemre. A gabonatáblát készítsétek elő. A géphez négy asszonyt adjatok... ★ A férfiak fanyar arccal fogadták a hírt... — Inkább fogjunk hozzá kézzel — javasolta az egyik. A többiek tétováztak: hogy lenne e legjobb? — Gyerünk emberek, vágjuk körül a tábla szélét, a többit majd meglátjuk, — szólt a párttitkárnő. Suhogtak a kaszák, szép rendre dőltek a súlyos árpakalászok. Az emberek szóváltás nélkül dolgoztak. Gondolataik a kombájn-munka körül forogtak. A kövesút felől motorzúgást hozott feléjük a forró leheletű szellő. Majd a dülő- úton feltűnt a gép, amely a legfárasztóbb gabonabetaka- rítási munkák egész sorát egymaga végzi az emberek helyett, most a legforróbb nyárban, a legnagyobb dologidőben. Levágja, kicsépeli s zsákba ömleszti a gabonát. — Megjött — szólt Péter Pál fogatos. A többiek nem néztek oda. Vágták tovább a gabonát. Amikor a gép a tábla szélére ért, leengedték a kaszát s úgy figyelték. Kovács István elvtárs nem állította le a gépet, egyenesen az árpába hajtott... A hatalmas gép farkasétvágy- gyal fogyasztotta a vitorla által eléjeterelt kalászokat. Kovács mosolyogva köszöntötte az embereket. Azok pedig kelletlenül érintették meg kalapjuk szélét. Kovács arca vidám és mosolygós maradt. Bízott képességében és a gépben. Csillogó tekintete azt magyarázta: nem lesz hiba elvtársak. A kombájn elől gyorsan fogyott a lábonálló gabona, özv. Gyebnár Józsefné és Nagy La- josné alig győzték kötözgetni a telt zsákokat és legurítani a tarlóba. Gaál Jánosné és Róka Józsefné a szalmagyüjtö- kocsin szorgoskodtak. A termésétől megfosztott szalma, négyszögletes gúlákba maradt vissza. Tiszta maradt a tarló, csupán a telt zsákok fehérlettek benne, szép sorjában. Az emberek a tarlót nézték, de abba egy szem elhullott magot sem leltek ... — Ez aztán a munka. 1953- ban is ilyen kellett volna — szólt elismerően Józsa Károly fogatos. A többieknek is megváltozott a véleményük. Komor* ság helyett, derűs mosoly lopakodott arcukra. Ezután már nem fogytak ki a dicsérő szóból. — Hanem jó lesz befogni, mert meggyőz a kombájno- mnk — mondta a párttitkár* nő, — zsákhiány miatt ne álljon a gép ... Kovács István aznap másfél vagon árpát csépelt el gépével ... Másnap, 9 órakor kezdte a munkát. Úgy 10 óra tájban eltörött a gép motola-tengelyeé Tanácstalanul nézett segédve- zetőjére, a fiatal, tehetséges Belina Sándorra. — Hegeszteni kellene és méghozzá a gépállomáson, ez pedig négy-öt órai kiesést jelentene a munkából — magyarázta Kovács elvtárs. — Addig pedig nem igen várhatunk, úgyis túlérett a gabona, — válaszolt a segéd- vezető, aki az elmúlt hetekben kérte tagjelöltfelvételét a pártba. — Igaza van! Nem várhatunk. Nincs más hátra, mint felváltva, kézzel segítjük a vitorla forgását — tanácsolta Kovács István. így folytatták a munkát, míg délután négy órára be nem fejezték a 10 kh sörárpa aratását, cséplését. A szemveszteség — a legpontosabb mérések szerint —, 0,8 százalékos volt. Kitűnő eredmény! A vetés holdja — a tsz-tagok határtalan örömére — 23 mázsás terméssel fizetett. S e kimagasló termés- eredményben —, amelynek elérésére csak a nagyüzemi gazdálkodás képes — ott volt az a „pár mázsa" gabona is, amit Kovács István és a fiatal Belina Sándor takarítottak meg, a jó kombájn munkával. Nem ok nélkül kérték őt a boldog szövetkezeti tagok: — Ne menjen még él, arassa le a búzánkat és a rozsunkat iS ,, i — 1— 1 r-— Arat a kombájn az Alkotmány TSZ földjén.
