Szabad Nógrád. 1955. július (11. évfolyam. 51-59. szám)

1955-07-23 / 57. szám

1955. július 23. SZABAD XOGBAD 3 Megyénk VIT-küldöttei szám NÓGRA Czinke Ferenc festőművész képeiről Még nagyon sok a teendő a Nógrád megyei Építőipari Vállalatnál Krenács Rezső 1946 óta részt- vesz az ifjúsági munkásmoz­galomban. 1952-től a salgótar­jáni városi DISZ-bizottság tit­kára. Becsületesen, jól dolgo­zik. Először megy a VIT-re. Demény Piroska a karancssági DISZ-szervezet egyik aktivis­tája, tízes csoport vezetője. Jól végzi munkáját. Többször se­gít a karancssági termelőszö­vetkezetnek is. Kuliúrmunká- ban is rcsztvesz. Szabó Aladár, az Acélárugyár Központosított Irodák DISZ- titkára, 194’.-tői tevékenyke­dik ifjúsági szervezetben. A nagyüzemi DISZ végrehajtó bizottság tagja, lelke a bizott­ságnak.­Hrejik Margit, a lőrincpusztai Dimitrov TSZ tagja, 1949-től. DISZ-tag, az ifjúsági munka­csapat tagja, termelői munká­ban rendszeresen 120 százalé­kos eredményt ért el. Ifj. Nagy Sándor, a mén- kesi bányaüzem DISZ titkára. 1952-től becsületesen dolgozik beosztásában. Ifjúsági brigád­ban dolgozott, nagy szerepe van a DISZ-brigád mozgalom kiszélesítésében. Kiváló DISZ- titkár, ezért kerül az V, VIT- re. Nagy öröm volt számunkra, hogy Czinke Ferencnek, me­gyénk fiatal festőművészének alkotásait a mi gyárunkban állították ki. Kiállítása bő és értékes anyaggal járult hozzá dolgozóink esztétikai, művé­szeti ízlésének fejlesztéséhez. Czinke Ferenc művészete a kis Nógrád megyei falu, Nézsa szépségét, derűiét adja. Benne van finomtónusú tájképeiben a magyar táj igazi hangulata, szépsége, a magyar föld, a ha­za szeretete. Ilyet csak az tud alkotni, aki összeforrott a nép­pel. aki szereti ezt a földet. Festésmodora könyed. jó mes­terségbeli jártasságot mutat. Gausche képein az elmélyülés, a természet tanulmányozásá­nak egy-egy szép példáját lát­juk. „A nézsai kertek alja“, vagy a „Kora tavasz“ megka­pó hangulatával, finom plen- air színeivel a szocialista-rea­lista tájképfestészet helyes út­ján halad; Akvarelljei finom kis gyöngyszemei a kiállításnak.' A „Kaszaverő paraszt“, derűs életörömtől duzzadó alakja jó munkaábrázolás. A „Hollókői menyecske“ optimista, nap­A TÜZHELYGYÁRI FA­LUJÁRÖKKAL IN­DULTAM ÜTÄA, akik a gyár áltál patronált termelőszövet­kezeteket látogatták meg. A patronálok munkájáról akar­tam írni, az élet azonban még fontosabb, égetőbb problémá­kat vetett fel és ezekről kell beszámolnom, hogy orvosolják őket. öten mentünk a karancske- szi Szénégető-pusztára, a Sza­badság TSZ-he. Farkas elvtárs a vezető, aki régóta a Szabad­ság TSZ patronálói közé tar­tozik, Bárdi elvtárs és két fia­tal lány, Baki Julianna és Varga Erzsébet. Rét mellett vezet az út. Rendekben van a széna, más­hol már petrencébe gyűjtöt­ték, vagy boglyába rakták. Távolabb szekeret látni, szé­nát raknak. — Úgy látszik most is hor­danak — örvendezik Farkas elvtárs. A tsz udvara üres. Ze­rn ann nénitől, az elnökhelyet­tes feleségétől kapunk útba­igazítást: — Az elnök elvtárs Lapuj- tőre ment fuvarral. Nemsoká­ra meg kell már jönnie. Az uram a réten van, ő is itt lesz rövidesen; Tetszik nekem, hogy az el­nökhelyettes is a hordásnál szcrgoskodik vasárnap. — Addig szétnézünk egy ki­csit — indítványozzák a falu- járók. Nem kirándulók akik leülnek, hanem segítőtársak, akik mindent látni akarnak, Indulunk. A Z ELSŐ, AMIT MEG- PILLANTUNK, egy ka­szálógép. Bárdi elvtárs mutat rá. A vezetőkerék leszerelve, három foga hiányzik, törés is ven rajta. — A múlt héten javítottuk — mondják. Ismerem a kaszálógép tör­ténetét. Hosszú huzavona után került a tűzhelygyárba. Vállal­ták a javítást, meg is csinál­ták. — Miért tartják itt, a sza­bad ég alatt? — kérdezi Bár­di elvtárs. de feleletet se ''ár. A fészer üresen áll, ezt meg verheti az eső. A munkás jelentkezik a sza­vában. aki szereti gépét és gondját is viseli. Az udvar másik részében újabb kaszálógép. de itt már nem egyedül, hanem egy fo­gas borona társaságában. Min­égetett arcú portréja hűen tükrözi parasztságunk meg­változott. derűs életét. Olajfestményei közül „Hóol­vadás idején“ és a „Kőhegy ősszel“ című képei emelked­nek ki. Czinke Ferenc művészete in­kább a tájképfestészet terüle­tén mozog. Rátermettsége és jó rajztudása azonban többet követel. A táj szépségének be­mutatása mellett hazánk szo­cialista arculatát is tükröznie kell művészetének. Lehetősé­get kell nyújtani felettes szer­veinek, hogy közelebb ke­rülőn a munkásosztály életé­hez és szocialista építésünk tért nyerjen művészetében, mert így munkája még érté­kesebbé válik számunkra. Az Acélárugyár dolgozói megismerték, megszerették Czinke Ferencet és mindenkor szeretettel várják őt üzemük­ben. A gyakoribb találkozás remélhetőleg alapul szolgál majd arra, hogy festészete te­matikájában, témájában ezen a területen is gazdagodjon. SIDELSZKY ISTVÁN. az Acélárugyár dolgozói a. den a szabad ég .alatt;_ Járkálunk az udvaron. Itt van a tavalyi törek. Disznók túrják, tyúkok, csirkék kapar ják. Pedig fel lehetne masra is használni. Rendetlen az ud­var. Csupa gyom, szemét. Ré­gi közmondás jut .az eszembe: „Nézd meg a portát, meglátod a gazdát.“ Ez a porta bizony nem sok jót mond a Szabadság TSZ- ről. De már jön is az elnök, Zsi- dai elvtárs. Mutatjuk a gépeket, mire 6 a hibákat kezdi sorolni: rossz ez is, az is. Javítás előtt kellett volna mindezt megmutatni. Arra is van szava, hogy miért hagyják szabadon a gé­peket: — Elkerül minket az eső. És legyint. A csirkék még mindig a tö- reket kaparják. Mutatjuk ne­ki, — Felhasználjuk njpg a ma­lacok alá. Lehet. Ettől azonban még rendben lehetne tartani.­— A tsz csirkéi ezek? — kér­dezem, — Igen, — Nagyon kevés, — Az, de nem is akarunk sokat, mert elviszi a kaba, meg a róka. Nem tudjuk, hogy mosolyog­junk. vagy bosszankodjunk-e? A tsz nem tart csirkét, mert elviszi a kaba, meg a róka. de az elnöktől kezdve mindenki tart a háztáji gazdaságában csirkét. Azokat nem viszi el a kaba. meg a róka? Vagy olyan furcsa gusztusa van erre a ká­bának. meg a rókának, hogy csak a tsz csirkéire fáj a foga, illetve a csőre? Vagy annyira ravaszak itt a rókák, hogy ki tudják választani, hogy me­lyik a tsz csirkéje és melyik van a háztáji gazdaságból? A háztáji gazdaságban ugyanis a róka és a kaba elle­nére is tartanak csirkét. Egyetlen háziasszony fejében sem fogant olyan gondolat, hogy felhagy a baromfitartás­sal. Csak a tsz vezetősége dön­tött így! Baromfiállományuk ugyanis nevetséges: két kotló- alja csirke és egy pár régebbi keltetésű. Pedig milyen adottságaik vannak! A terület készen van a gyü­mölcsösben, csak drótkerítés kell, amivel körülzárnak egy Nézem a jelentéseket, mipt mindig, ha a terv állásáról, vafjy az éves vállalások esedé­kes részének teljesítéséről kell írnom. Ilyenkor a számok mö­gött mindig okokat, okozato­kat és főleg dolgozókat látok, amik és akik előidézték, vagy előidézik a számok kedvező, vagy kedvezőtlen alakulását. Be kell vallanom, kissé rossz hatást váltott ki belőlem az ÉM . Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat kimutatá­sa. Ezekből k kimutatásokból megtudom, hogy a vállalat el­ső féléves tervét mindössze 93 százalékra teljesítette. Ha pe­dig nincs tervteljesítés, akkor nagyon kevés szó eshet az éves terven felül tett vállalá­sok teljesítéséről. A vállalat lemaradása kö­zel húsz családi ház fel­építését akadályozta meg. Kérdésemre, hogy mi az oka a lemaradásuknak, a vállalat dolgozói röviden ezeket mond­ják: „Sok az új munkásunk, az első negyedévben 3 válla­lat dolgozóinak több mint 50 százaléka kicserélődött. Az új munkásokkal pedig nem le­het tervteljesítést produkálni. A dolgozók kicserélődése aka­dályozza a termelékenységet és súlyos lemaradást okoz a tervteljesítésben". Mielőtt elmondanánk a hiá­nyosságokat, nem árt megem­lítenünk azt sem. hogy a vál­lalat januárban alakult meg. Elődje, az építőipari tröszt évről évre nem teljesítette tervét. A béralapot is min­den esetben túllépte, megfelelő területet. Ha ezt .megcsinálnák, akkor a róka már kintről leshetné a csirké­ket. az egyik veszedelmet el is hárítanák vele. A kaba ellen az elnök mond­ja meg a védekezést: — Visszakérem a fegyver- tartási engedélyemet, akkor aztán nem lesz kaba. Nem lehetett volna ezt előbb? Vagy talán közömbös ä tsz-nek. hogy a baromfiból származó jövedelem növeli-e a közös vagyont és a tagok ré­szesedését? Gondolkozzanak ezen. Zemann elvtárs is velünk van már. A széna után érdeklődünk. — Volt egy kis háztáji szé­nám. azt hordtam be. Ezen megint összenézünk. — Miért nem a közöset hordják, vagy rakják boglyá­ba? — Tegnap még ott dolgoz­tunk. A jövő héten azt is be hordjuk. Úgy látszik, hogy az nem olyan sürgős, mint a háztáji. Van még nevelnivaló az em­berek gondolkozásán. Aztán más hiba is van • ez­zel a szénával. A tsz-nek van még tavalyi szénája. Zemann elvtárs közvetlenül a tsz-kazal mellé rakta az ő háztáji szé­náját. Nem helyes. Ezt nem­csak mi látjuk meg. hanem meglátják mások is. a tagok is és ha még olyan tiszta is valaki, nem veheti elejét, hogy ne beszéljenek róla. Kár erre alkalmat adni. A tsz úgyszólván állatállo­mány nélkül volt az utóbbi időkig. Juhot tartottak és ez volt minden. Volt és van ugyan lovuk is. tartottak ugyan disznót, az utóbbi azon­ban olyan kevés volt. hogy szövetkezeti gazdálkodásnál számba se jöhetett. Tehenük most sincs. Most kaptak mangalica ko­cákat. Szépek. Húsz egynéhány sertésük van. Néhány koca malacozás előtt áll. a többi is ellik még az idén. A szaporo­dás azonban nem örvendezte­ti őket. hanem csak a gond­ról beszélnek: — Mi 'lesz velünk télen? Mit adunk nekik enni? Sopánkodásból persze nem lesz eleség. Silójuk nincsen. Egy évben silóztak. földsilóba. Rosszul választották meg a he­lyet. vizet kapott a siló, a ta­Hogy mennyire rosszul gazdál­kodtak, azt az elmúlt évi zá­rási eredményük is igazolja. Az elmúlt évben 27 millió fo­rint ráfizetéssel zártak. Sok volt a fölösleges anyagmozga­tás, nagy volt a felelőtlenség az anyagok tárolásánál. Nem volt megfelelő a munkafolya­matok gépesítése. Nem egy he­lyen a dolgozók 30—40 méter­re is talicskáztak, vagy vöd­rökben hurcolták a vakoláshoz szükséges maltert. Nem kis mértékben járult hozzá a veszteséghez, hegy a tröszt létszámának csaknem fele improduktív munkásból tevődött ki. Az elmúlt években még gyak­ran előfordult, hogy a beüte­mezett épületek, vagy létesít­mények határideje több hó­nappal kitolódott. Ez rengeteg bosszúságot okozott a dolgo­zóknak, amihez még az ds hoz­zájárult, hogy az átvett épüle­tek követelményeket hagytak maguk után. Egyszóval, min­dig volt valami, ami az egész trösztöt visszahúzta. „Most már a termelésünk többnyire egyenletes. Ma már minden építkezésen biztosítot­tuk az anyagot, jobbak lettek a műszaki feltételek. Annak ellenére, hogy első féléves ter­vünket mindössze 93 százalék­ra teljesítettük, mégis azt kell, hogy mondjuk, csökkent a ki­eső idő. Az egyes főépítésve­zetőségnél kedvezően alakul az önköltség is. Az első félév­ben 30 építkezést fejeztünk be és adtunk ét. Érsekvadkerten, Tolmácson, Szécsényben me­karmány egy része megrohadt. Nem okultak rajta, azóta se építettek silót. Földsilót ter­veznek most is. Persze na­gyobb gonddal kell megválasz­tani a helyet, hogy a víz ne menjen hozzá. Fontos lenne a beíonsiló építése is, mert a tsz a Központi Vezetőság hatá­rozata után nem kocoghat olyan elmaradottan az állatte­nyésztés terén. Több tag ház­táji gazdaságában van tehén, közös tehenészetük azonban nincs. Pedig jó szénájuk van és elegendő is lehet, hiszen ta­valy osztásra is került széna. Nem kell bizonyítani, hogy milyen jövedelmet jelentene a tehenészet a tsz-nek. Zsidai elvtárs. az elnök igen meggyő­zően elmondja nekünk. IV EMCSAK HIBÁK VAN- NAK. A mezei munká­val jól állanak. Ottjártunkig háromszor kapálták a cukorré­pát. kétszer a marharépát, kö­vetkező hétre tervezték a krumpli töltését. A földműveléssel nincs baj. Ezt bizonyítja a tavalyi zár­számadás. A gyengébb tagjuk is 18 000 forint évi jövedelmet mutathatott ki. Ä kimutatást, a számításokat mi is láttuk, valósak voltak. Tisztes jövede­lem ez. És ez a jövedelem csaknem kizárólag a földmű­velésből adódik. Ezen a téren tehát eredményeik vannak. Ez kell, hogy sarkallja őket ál­lattenyésztésük gyökeres át­szervezésére és fellendítésé­re. Búcsúzunk, mert az időjárás rá akar cáfolni az elnökre, felhők gyülekeznek. Szapo- rázzuk a lépteinket, a végén pedig futunk is, hogy beér­jünk a községbe, tető alatt le­gyünk. Esik. Esik bent a fa­luban és esik Szénégető-pusz­tán. a Szabadság TSZ-ben is. Az udvaron, az üres fészerek közelében szabadon áznak a gépek és ázik a széna is ren­dekben, vagy petrencékben, mialatt a háztáji széna már otthon van kazalban. CEGITENEK A PATRO- NÁLÓK. Szívüket adják egy-egy gépjavításba, csopor­tosan is kijönnek a nagy mun­kák idején segíteni. A tsz jó, vagy rossz munkája, eredmé­nye azonban elsősorban nem a patronálókon múlik, hanem a tsz tagjain. MOLNÁR JENŐ zögazdasági épületeket, Nagy­ba tony ban 44 férőhelyes böl­csődét, Zagyvarónán üzemi ét­kezdét és fürdőt, a Tűzhely­gyárban, az Üveggyárban és az Acélárugyárban pedig ipari létesítményeket. Jogosan el­mondhatjuk, hogy az átszer­vezés óta nagy fejlődésen ment keresztül az építőipari válla­lat“ — mondotta Szigeti Ist­ván, a vállalat üzemi bizott­ságának termelési felelőse. Az egyes számú főépítésve- zetóség első féléves feladatá­ban súlyponti építkezés, az Állami Áruház, a MÁVAUT- garázs, a D 32-es és 85-ös la­kás építése, valamint a men­tőállomás és az állatorvosi' rendelő építése volt. Vala­mennyi építkezés nagy lendü­lettel indult, Amikor a 20 bu­dapesti nagyüzem felhívásá­hoz csatlakoztak, arra tettek ígéretet, hogy ezeket az épü­leteket az év végére átadják. Az építkezés tervszerűen is haladt. Azóta eltelt két hó­nap. Az egyes számú főépí­tés dolgozói lelkesen dolgoz­tak, a terv teljesítéséért, az éves vállalások esedékes ré­szének valóraváltáséért. Az ál­latorvosi lakást, vásártéri hi­dat, az acélgyári kemence építkezést a kitűzött határidő­re átadták. Jó munkájukat bi­zonyítja az is, amig áprilisban mindössze 73,8 százalékra tel­jesítették a havi tervet, addig májusban már 22, júniusban pedig nem kevesebb, mind 29 százalékkal nagyobb ered­ményt értek el. Több olyan dolgozója van az egyes számú főépítés­nek, mind a vízválasztó erőmű salakszállító kötél­pályáján dolgozó Domon­kos és Jusztin brigádok, akik az elmúlt hónapban átlagosan 200 százalékos teljesítményt értek el, melynek eredményeként augusztus 20-ra tett vállalá­sukat — négy betonalap be­építés — öt nappal a határidő előtt teljesítik. Az egyes szá­mú főépítésvezetőség annak ellenére, hogy csak 91,8 szá­zalékra teljesítette első fél­éves tervét, mégis komoly eredményeket ért el az egy fő­re eső termelési érték növelé­sében. Ma már a dolgozók számának 10—15 százaléka az. amely 100 szé "’lékon alul ter­mel, míg az év első negyedé­ben ez a szám 20—25 százalék volt. Ennek eredményeként az egy főre eső termelési érték, a januárban meglévő 3113 fo­rinttal szemben, júniusban már 4479 forintra emelkedett. Az első félévben 107 000 fo­rint nyeresége volt a főépítés­nek. Az elért eredmények an­nak köszönhetők, hogy megja­vult a műszaki vezetés, meg­nőtt a gépek száma, jobb lett az anyagellátás, s nagymérték­ben megjavult a szocialista verseny is. Hasonló jó eredményt ért el a többi főépítés vezetősége is, azonban az eredmény nem megnyugtató, mert az építő vállalat adós az éves vállalás teljesítésével. Ezt pótolni le­hetett volna, ha a műszaki ve­zetőség harcol a terv teljesíté­séért. A lemaradást még behoz­hatják, csak biztosítani kell minden munkahelyen az anyagellátást, a mun­kaidő teljes kihasználását. Számolják fel a még meg­lévő szervezetlenséget, for­dítsanak sokkal nagyobb gondot a gépek karbantar­tására, — amit eddig a gépészeti csoport elhanya­golt, — foglalkozzanak többet a műszaki vezetők a munkaverseny kiszélesí­tésével, értékeljék a versenyt deká­donként, és szüntessék meg azt a hangulatot, hogy csak havonként egyszer értékelik a versenyt, mert ez rengeteg adminisztrációs munkát igé­nyel. Ez a nézet a verseny el- altatását idézné elő. A válla­lat vezetősége és dolgozói a pártszervezet segítségével és irányításával, a szakszervezet és a DISZ mozgósításával har­coljanak az éves terv s a vál­lalások maradéktalan teljesí­téséért. Szabó Sándor JAVÍTSALAK A HIBÁKON -MAGUK LÁTJÁK A HASZNÁT Patronálókkal a karancskeszi Szabadság TSZ-ben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents