Szabad Nógrád. 1955. július (11. évfolyam. 51-59. szám)

1955-07-20 / 56. szám

1935. július 20. SZABAD XOCBAD 3 Sürgős változtatásra van szükség a karancskeszi állami gazdaság tehenészetében „Az állattenyésztés hoza­mának növelésében tovább kell emelni az állami gazda­ságok árutermelését, 1956- ban 500 000 mázsa húst és 130 millió liter tejet kell a városi dolgozók ellátására átadniok.” (Központi Veze­tőség június 7—8-i határo­zatából.) A karancskeszi állami gaz­daság egyike azoknak a gaz­daságoknak, ahol még mindig gyenge a termelés. A júniusi értékelés szerint a tej terme­lési és beadási versenyben a 19. helyen áll 21 gazdaság közül. Tehát majdnem az utolsó. Ha a tej előállítási költségét vizs­gáljuk, szomorúan tapasztal­juk, hogy a 3,60 forintért áru­sított tejet Karancskeszin 5,50 forintért állítják elő. Felvető­dik a kérdés. Mi az oka en­nek? A gazdaság tehenészetében 62 darab tehenet tartanak nyilván. Az elmúlt hetekben történt orvosi kivizsgálás alap­ján 38 darab reagált a tuber­kulózisra, 24 pedig negatív eredményt adott. A tehenek közül 6 darabot egyáltalán nem lehet fejni, mert már két-három éve. hogy ellettek és azóta meddővé váltak. To­vább vizsgálva a tehenek tej­termelését megállapíthatjuk, az 58 darab közül 10 darab olyan, amelyik egy-két liter tejet ad naponta. Tehenek ezek? Nem! Megeszik a takar­mányt és abrakot, tejet viszont nem adnak. Maradt tehát 46 darab tehén, amelyre számí­tani lehet. A 46 közül jelen­leg 16 darab szárazon áll, amelyek két-három hónap múlva ellenek le és kapcso­lódnak be a termelésbe. Ha mindent jól összegezünk, lát­hatjuk, hogy a tehénállomány 50 százaléka nem fejős, 25 százalékát pedig egyáltalán nem érdemes tartani. De akkor miért tartják? — kérdezné a jó gazda. Erre már nincs válasz. Tartják, mert a Pest—Nógrád megyei Igazgatóság nem engedélyezi a tehenek kiselejtezését és azoic feljavítását. Hogy miért nem, azt senki sem tudja. A tehénállomány rossz össze­tételén kívül még más hibák is akadályozzák a tejtermelés fokozását. Ezek közül legfon­tosabb a tehenek rossz takar­mányozása. Az állatok nappal a legelőn vannak, reggel és este kapnak 30 kilogramm zöldet, ami jelenleg árokparti fű és borsó keverék. Minden 5 literen felül termelő tehén literenként félkilogramm abra­kot kap. Már egy hónapja, hagy nincs lehetőség az abrak keverésére. Azelőtt olajpogácsa és korpa volt, most egyedül rozsdara. A rozsdara nagy mennyiségű emészthető fehér­jét tartalmaz és kevés kemé­nyítőt. A tejtermeléshez vi­szont keményítőre is szükség van. Ha a szükséges keményí­tőt akarják biztosítani, hatal­mas fehérje mennyiséget kell elpazarolni. Az egyoldalú ab­rakolással pedig nem lehet fokozni, sőt rontani lehet a tejtermelést. Ezt mutatja a hónap eleji értékelés, amikor 5,2 literről 4,5-re csökkent az istállóátlag. Mindez a vezetőség és az igazgatóság gyenge munkájá­nak tudható be. Ha a vezető­ség nagyobb gondot fordítana az állattenyésztésre, ha utána járna, hogy a gyenge terme­lésű teheneket kiselejtezzék, ha ipegfelelő takarmányról és abrakról gondoskodna, végre tudnák hajtani a párt június 7—8-i határozatát, a tejterme­lés növelését és az áruterme­lés fokozását. (Angyal) Az esős idő ellenére is jól halad a nyári munka a szurdokpüspöki Béke TSZ-ben (Szurdokpüspöki, 1955. júl. 15.) A termelőszövetkezet foga­tai már korareggél elkezdték az őszi árpa hordását. Az asz- tag tetején a termelőszövetke­zet elnöke nagy gonddal ra­kosgatja a kévéket. — Sietnünk kell — mondja Juhász József, a termelőszö­vetkezet elnöke, ahogy az egyik /ispcsiról lepakolták a gabonát. — Vihar előtt szo­kott ilyen meleg lenni és nem szeretnénk, ha megázna, úgy terveztük, ma behordjuk az árpát és holnap elcsépeljük. A cséplőgép már itt van, ide­jében kihúzatta a pásztói gép­állomás. Aiz aratásnál is segí­tenek, 30 hold búzára van szerződésünk. Közben újabb kocsi érke­zett kévékkel megpakolva. Ahogy megkezdik lerakását, asszonyok jönnek, ebédet hoz­nak. . A nagy melegben hirtelen feltámad a szél. Fekete felhők tornyosulnak a Mátra hegy felőli oldalon. — Jön a vihar — hangzik a kiáltás. Meggyorsul a munka, gyor­san tetőzik az asztagot Az egyik kocsiról már lerakták a gabonát, most érkezett a má­sik, ezt is gyorsan lerakják, s az asszonyok már hozzák a ponyvát. Mire befejezik a munkát, megered az eső. Ki a magtárba, ki az istállóba hú­zódik. Kint esik az eső, bent a magtárban l>edig ebédelnek és csendesen beszélgetnek a termelőszövetkezet tagjai. — Versenyben vagyunk a gal- gagutai tsz-szel — mondja Kácsor Erzsébet —. s vállal­tuk, hogy cukorrépából 200 mázsa helyett 240 mázsát, burgonyából 80 mázsa helyett 100 mázsát termelünk. Meg is tettünk ennek érdekében min­dent.' Hiszen már ötsizör meg­kapáltuk a cukorrépát, két­szer kapáltuk és kétszer töl­tögettük a burgonyát és há­romszor kapáltuk be a kukori­cánkat is. Ezt úgy értük ei, hogy a családtagokat bevon­tuk a munkába. Például Haj­dú bácsinak a felesége is és a lánya is itt dolgozik. De nem­csak a kapálásnál, az aratás­nál is segítenek a családta­gok. Az elnök, miután befejezte az ebédet, a Minisztertanács legújabb rendeletéről beszélt. — A rendelet kimondja, hogy minden mezőgazdasági termelőszövetkezet kenyérga­bona feleslegének meghatáro­zott részét, állami szabadfel­vásárlási áron az államnak A tábortűz Bánk, július 6 ..: Magasan lobog a tábortűz lángja, ci­káznak a hold ezüstös fény- pásztái a bánki tavon. Ma es­te, a tábortűz fényénél búcsú­zik 38 úttörő á kedves kis fa­lutól. Milyen szép volt ez a két hét, amelyet a legjobban tanuló úttörőlányok jutalom­képpen tölthettek itt! Az ő ka­cagásuktól volt hangos nap­hosszat a vidék, ők lubickol­tak a hűs tóban. Bizony, ne­héz most elválni egymástól és a tábortól. A búcsúzásra eljöttek szép népviseletükben a falubeli lá­nyok is. összekapaszkodva áll­nak a tűz körül, s felcsattanó tapsuk bizonyítja, hogy tetszik nekik úttörő-barátnőik műso­ra: a párostánc, a magyar— szlovák népdalcsokor, a szép Petőfi-vers. Sokan vannak itt a tűz körül. Különböző a ko­ruk, foglalkozásuk, különböző kell eladni. Minden mázsa után 240 forintot, 150 forintos máasánkénti térítési áron 20 kilogramm korpát, 35 forintos árengedményű műtrágyát, il­letve mélyszántást kapunk. Ügy gondolom, elvtársak, ne­künk is lesz 10—15 mázsa gabonafeleslegünk, ami elad­hatunk az államnak, hiszen jól megfizetik. Ezt a mennyi­séget a beadással együtt azon­nal a cséplőgéptől beszállít­juk — mondja Juhász elvtárs. — Igen, azonnal beszállít­juk — hangzik az emberek válasza. Elállóit az eső újra kisütött a nap. A termelőszövetkezet tagjai folytatják munkájukat, dolgoznak a nagyobb ter­mésért, a boldogabb életért. fényénél... helyeken van a lakásuk, most mégis mindannyiukat össze­fogja a barátság, testvériség szívdobogtató, erőtadó érzése. Most egyszerre abbamarad a tánc, a szavalat, s előlép a tábor csapattanácsának elnö­ke. így beszél: „Köszönjük a finom ellátást a gondnok bá­csinak. szakács néninek, az egész személyzetnek. Köszön­jük azt a sok játékot, éneket, amelyre nevelőink tanítottak bennünket. Köszönjük álla­munknak ezt a boldog két he­tet. ígérjük, hogy a következő tanévben is jól teljesítjük kö­telességünket.“ Igen. bízunk benne, hogy teljesül ez az ígéret. Utoljára még egyszer fellobban a tűz, s nevelők, úttörők és vendégek meghatottan énekeljük el együtt a búcsúdalt. A viszont­látásra jövő ilyenkor, pajtá­sok! Tamás Katalin Példamutató tanácstagok Az első gabonát Tereske, 1955. július 14. Tegnap este Teres'kén is fel­búgott a cséplőgép. Ott szoron­gott körülötte a falu apraja- nagyja, Hiába, ez az első „be­mutatkozás“ minden esztendő­ben nagy esemény. Nemcsak itt, máshol is. Mindenütt. De itt Tereskén különösen az, mert Murányi János &k nagy fába vágták a fejszét: versenyre hívták ki megyénk valamennyi községét. És hát nem mindegy az ilyenkor, ho­gyan „szuperál“ a masina, le­maradnak-e, vagy állják majd adott szavukat? És jól szupe­rált. Tegnap Franka Mihály ta­nácstag őszi árpáját csépelte el a faluban elsőnek. Ez volt a próba. Ma pedig már kora reg­geltől pereg az árpa a zsákok­ba. Telnek, gömbölyödnek a zsákok, tornyosulnak a zsák­hegyek. És a cséplőgéptől a tereskei a hazának adták gazdák első útja, egyenesen a begyüjtőhelyre vezet. Vajon ki lesz az első?-Ki ad­ja a hazának az első szem ga­bonát Tered kén? Ez a kérdés izgatja azt a népes, kíváncsi csoportot, amelyik itt áll a Kormos pusztai magtár előtt. — Tavaly Murányi volt az első... — jegyzi meg valaki. Mondaná még tovább is, de a faluból kikanyarodó úton fel­tűnik az első kocsi... pillanat­nyi csend... — Megint a Murányi Jani..: ő az — rikkantják többen is egyszerre. Úgy látszik, a tanácstagokat nem lehet lepipálni Tereskén. Elsők voltak az aratásban, el­sők a másodvetésben, meg a beadásban is. Murányi után Rád vánczlii Péter érkezik, ki szintén ta­nácstag. Egyre-másra érkeznek a cséplőgéptől a magtárhoz a fogatok. Egyre gyűlik, magasodik az árpahegy, a tisztaságtól ragyo­gó magtárban. A példamutató tanácstagokat sűnín követik a falu többi gazdái: Kovács Jó­zsef, C. Kopcsik József, Lami János, meg a többiek. A mai — az első — nap ered­ménye: 24 gazda teljesítette ár­pabeadási kötelezettségét, ösz- szesen 50 mázsa gabonát adtak a hazánaSk. Suhan a \'kasza, sokasul a ba­rázda a gabonakeresztek tövé­ben, sorol a másodvetésű tar­lórépa, híznak a zsákok a csép­lőgép mellett. Mindig és min­denben példát mutatnák Te­reskén a tanács tagjai. tanácsüléseken érvel, agitál a beadás és beszolgáltatás fontos ügye mellett. Aztán kisgyűlé- seket tart, majd házaikban ke­resi fel paraszttársait. Nincs is a körzetében egyetlen hát­ralékos sem. A becsületes pél­dát követni kell, így gondol­kodnak a palotásiak, és kivétel nélkül minden dolgozó teljesíti kötelességét. Illés elvtárs mel­lett kiemelkedő Molnár Mihály s Varga István tanácstag mun­kája is. Szívós, kitartó munká­val foglalkoznak körzetük tag­jaival. Előfordul, hogy valame­lyik dolgozó paraszt elégedet­lenkedik, nem érti meg köteles­ségét. Meghallgatják a panaszt és mindig találnak megoldást az orvoslásra. Ugyancsak Somoskőújfalun társadalmi munkával történik a halottasház építése is. Az alapkiásásban és kőszállítás- ban Somoskői Gáspár, Simon József. Ózsvárt Ernő és Ózs- várt István tanácstagok végez­tek jó munkát. Litkén a kul- túrház építésében Márton Vil­mos tanácstag kiemelkedő munkát végzett. Egyrészt ki­szállította az anyagot kocsival, másrészt segédkezett a lebon­tásnál is. Hasonlóképpen tár­sadalmi munkával épül a sós- hartyáni kultúrház. Cseman Sándor és Varga elvtárs több mint 1000 napot dolgoztak a kultúrház mielőbbi felépítése érdekében. Öten léptek be... Róza József Űj III. típusú termelőszövet-* kezet alakult Kisecseten július: 13-án. A szövetkezetnek a széphangzású „Aranykalász** nevet adták alakítói. Tizen« egyen léptek az új élet, a kö­zös gazdálkodás útjára. És eb« bői a tizenegy tagból öten —« Róza József, Bulejka János, Teplánszki István, Meggyest György és Meggyesi István —« tanácstagok. Köszöntjük ezt az öt kis« ecseti tanácstagot. Ök tettek« kel bizonyították be kiállásu­kat a szövetkezeti gazdálkodás mellett. Ragyogó megnyilvánu­lása ez a tanácstagi példamu­tatásnak. Hisszük, hogy ők a szövet, kezetben is éppúgy megállják a helyüket, éppúgy harcolnak a/ Aranykalász megszilárdítá­sáért, a szövetkezeti vagyon növekedéséért, a tsz tagjai gazdagodásáért, mint ahogy küzdöttek annak megalakítá­sáért. AZ ELSŐ ARATÓK KÖZÖTT Honton sincs hiány tanács­tagi példamutatósból. Elsőnek! Major Vendel tanácstag vágta' kaszáját az őszi árpába, s azt egy nap alatt learatta. De meg­kezdte már kilencholdas táb­láján a rozs aratását is. — Nekünk tanácstagoknak legfontosabb feladatunk, pél­dát mutatni — mondotta —, én az elmúlt esztendőben is el­sőnek arattam, s elsőnek ad­tam be, ami az államnak járj Most sem teszem másként. A növényápolást idejében elvé­geztem. A kukoricát és cukor­répát háromszor megkapáltam a krumplit is megtöltögettem már. A gabonán kívül egész évi beszolgáltatási kötelezett­ségemet mindenből teljesítet­tem, így nincs gondom sem­mire, nyugodtan arathatok. De a többi gazda sem alszik ám Honton. Major Vendel után Gergely József, Imre Ferenc, Imre Sándor is megkezdték az aratást. Napról napra több ga­bonakereszt tarkállik szerte a határban. Jó munkát Ihonti gazdák! Mu­tassatok példát, járjatok to­vábbra is az élen honti tanács­tagok! Mintaegészségügyi termelő­szövetkezeti csoporttá alakult a karcagi Lenin TSZCS. A szövetkezetben 35 képzett egészségügyi aktíva dolgozik, akik a brigédszállásokon egészségügyi állomásokat lé­tesítettek és a munka közben megsérült tagok ellátásán kí­vül gondoskodnak a brigád­szállások és üzemi konyhák tisztán tartásáról, valamint jó ivóvíz ellátásról. Körzetében nines egyetlen hátralékos A mezőgazdasági állandó bi­zottság elnöke Palotáson Illés Flórián. Nagyon becsületes em­ber, példamutató tanácstag. Illés elvtárs teljes egészében teljesítette húsbeadási kötele­zettségét, sertés-, marhabeszol­gáltatásának az első negyedév­ben, bromfi beadásának má­jusban tett eleget. Kifizette már egész évi adóját is július 8-án. Ezzel együtt teljesítette augusztus 20-i felajánlását is. Illés elvtárs azonban nem elégszik meg csak azzal, hogy ő egyénileg teljesítse tervét, megértve kötelességét: megad­ni az államnak, a népnek azt, amivel tartozik. De példájának követésére buzdítja dolgozó paraszt társait is. Először is a Elsőnek vállalnak részt a társadalmi munkából Nem feledkezhetünk meg a tanácstagok társadalmi mun­kában végzett tevékenységéről sem. Megyeszerte komoly mun­kát fejtenek ki tanácstagjaink az egyes építkezések és egyéb munkálatok végzésénél. Mátra- szelén a szövetkezet előtti tér­ség kövezését társadalmi mun­kával készítik. Sokat dolgozott itt Salamon elnökhelyettes és Kazinczi Magyar János tanács­tag is. Somoskőújfaluban a vízve­zeték elhelyezésénél szükséges árok kiásásánál példamutató munkát végzett Özsvárt Sán­dor Ferenc, Samoskői Bálint, Ózsvárt János Gábor, Ózsvárt Lipót és Somoskői László. In­gyen szállították ide a csöve­ket is. Harmadszor kapálja a kukoricát Fábián Ferencné, dejtári A fiatal gyümölcsfáknál a Ievéltetű-fertőzés ellen hátigéppel A kiásott burgonyatáblát szántja Csókári Ferenc, 15 holdas négyholdas parasztasszony. permeteznek a Magyarnándori Állami Gazdaságban dejtári dolgozó paraszt. Másodnövényként kölest vet bele.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents