Szabad Nógrád. 1955. július (11. évfolyam. 51-59. szám)
1955-07-20 / 56. szám
4 SZABAD KOGßl» 1955. július 20. Július 22. Lengyelország felszabadulásának nemzeti ünnepe A szovjet hadsereg és az oldalán küzdő lengyel alakulatok 1944. júliusában gyors ütemben vetették vissza ,G Hitler-fasiszta megszállókat a Búg-menti harcokban. 1944. július 21-én áttörték a Búg vonalát. Július 22-én felszabadult Chelm, kelet-lengyelországi városka. Július 23-án felszabadították Lublint. Július 31-én a szovjet hadsereg benyomult a Varsótól keletre és északkeletre elterülő körzetekbe. Július 22-én megalakult a Lengyel Nemzeti Felszabadító Bizottság, a lengyel nép első népi kormányzata. Július 22-én a Lengyel Nemzeti Felszabadító Bizottság kiáltvánnyal fordult a lengyel nemzethez. A Júliusi Manifesztum a népi Lengyel- ország elsőrendű fontosságú dokumentuma. A Júliusi Manifesztum halált követelt a megszállókra, szabadságot hirdetett a népnek, a lengyel—szovjet barátság szószólója lett. Meghirdette a demokratikus szabadságjogok helyreállítását, az állampolgárok egyenlőségét, a földosztást, az oktatás rendszerének újjászervezéséi és egész sor forradalmi változást. Ezt a napot azóta a baráti lengyel nép hazája újjászüle- iáeÓAsk nemzeti ünnepeként üli meg. ri1izenegy esztendő nem nagy idő egy nép történetében. Éppen ezért figyelemreméltóak a lengyel nép nagyszerű erőfeszítései, amelyeket a gazdaság fejlesztésére, a népi kultúra felvirágoztatása, az állam függetlenségének megerősítése terén kifejtett. A népi kormányzat felszámolta az ország évszázados elmaradottságát, sok sikert ért el a szocializmus építésében. A nehézipar fejlesztésének gránit alapján fellendült az ország többi iparága is. Az ipar globális termelése viszonyítva megkétszereződött. Lengyelország 1954-ben 4 millió tonna acélt, 91 millió tonna szenet, 15 milliárd kilowatt óra villamosenergiát, 26 ezer tonna fémmegmunkálógépet termelt, 120 nagy hajót épített. A mezőgazdaság többet termel, mint a háború előtt. A dolgozó parasztok reáljövedelme 75 százalékkal nagyobb, mint a háború előtti években. A mezőgazdaságban 51 ezer traktor működik. A múlt év végén a termelőszövetkezetek száma csaknem elérte a 10 ezret, A népi hatalom egyik legnagyobb vívmánya, hogy felszámolta az írástudatlanságot. Az ország több mint 80 főiskoláján 140 ezer fiatal tanul. A lengyel tudósok és művészek sikereiről elismerően nyilatkozik egyre több külföldi lap. Igen figyelemre méltó a Combat című tekintélyes polgári francia lap megállapítása Lengyelországról: „Lengyelország meggyőzően bebizonyitotta életerejét és elpusztíthatatlan energiáját. Lengyelország gazdasági termelése meghaladja Olaszországét. Az eredmények szerzői és kivitelezői nemcsak kizárólag a politikai és szociális szempontokat tartották szem előtt. Nemcsak az a cél lebegett előttük, hogy gépesítsék a mezőgazdaságot, vagy, hogy a lakosság életszínvonala túllépje a Nyugat népes országainak életszínvonalát. Szemük előtt lebegett az a cél is, hogy biztosítsák a valódi vé delmet. Meg vannak győződve arról, hogy semmiféle hadsereg, még a leghősiesebb sem, nem tudja megállítani az ellenség gépesített hadosztályait abban az esetben, ha nincs jelentős ipar és megfelelő technika hátvéd gyanánt“ — írja a Combat, T engyelország a nemzetközi élet különböző fórumain kö- vetkezetesen és szívósan harcol a világbékéért, a feszültség enyhítéséért, a népek közötti barátság elmélyítéséért. A lengyel dolgozók kiváló munkasikereikkel köszöntik hazájuk felszabadulásának ünnepét. A július 22 tiszteletére indított verseny során a többi között üzembehelyezték a noiva- hutai kohászati kombinát harmadik Martin-kemencéjét. Július 22-én adják át rendeltetésének a varsói kultúrpalotát, a Szovjetunió nemes ajándékát. A baráti lengyel nép sikerei a mi sikereink is. Mindenkor örömmel üdvözöljük a népi Lengyelország eredményeit. A sok évszázados lengyel—magyar barátság új tartalommal telítődött meg, a két nép vállvetve halad egymás mellett a Szovjetunió vezette béketábor első soraiban, a párt vezetésével építi a két ország a szocializmust, az egyre szebb jövőt. Nagy tervek megvalósítása előtt áll a Salgótarjáni Acélárugyár kultúrotthona Nógrád megye egyik legjobban működő kultúrháza a Salgótarjáni Acélárugyár kultúrotthona, ahol mintegy 8000 dolgozó fordul meg havonta. Különösen nagy népszerűségnek örvendenek a dolgozók körében a szocialista kultúráért kitüntetéssel jutalmazott Petőfi színjátszó-csoport előadásai, valamint a 23-tagú szimfonikus zenekar és az 50-tagú vegyes-kórus hangversenyei. Népszerűek előadásaik az ,.Egy marék boldogság“, vagy a ..Kőszívű ember fiai“ 9—10 előadásig sem került le a műsorról. A kultúrotthon most komolyan készül az augusztus 20-i ünnepségekre és az őszi színházi évad megkezdésére. A művészi színvonal emelése érdekében fokozott gondot fordítanak a fiatalok nevelésére. A zenekarban 10, a kultúrotthon saját színjátszó iskolájában 9 fiatalt oktatnak. A színjátszó-csoport nemrégiben tanulmányi-úton volt a budapesti színházakban és az összegyűjtött tapasztalatokat felhasználva fogtak hozzá tér veik megvalósításához. Nyolc darab egyfelvonásos darabbal (Déri: Talpsimogatók, Csehov A medve stb.) készülnek, amel lett megkezdték Heltai: néma leventéjének próbáit és előadják majd Vincze Ottónak kis kamaraegyüttesre írt Sevillai borbélyát, valamint Petrov Béke szigetét is. Ezzel egyidőben önálló hangversenyre készül a szimfonikus zenekar és vegyes-kórus. A következő számokkal lépnek majd fel: Mozart: Jupiter szim fónia, első tétel, Schubert H-moll szimfóniájának mind két tétele, Csajkovszkij Melankolikus szerenádja. A zene kar és kórus előadja majd Verdi: Nabucco című operájából a Rabszolga-kórust, Wagner Lohengrin című operájá ból a nászkart. A kórus műsorszámai: Vincze: Bujdosik az árva madár, Maros: Csillagom, Meglepetésként előadják Krai- csi Lajos saját kantátáját is, A magyarít ándoriak nem pihennek bahéraikon Az amerikai bűvész Avagy hogyan lesz az adóból tank? (Tudósítónktól.) Szép eredményeket hozott megyénkben is a DISZ II. kongresszusa tiszteletére indított kulturális seregszemle. Igazi seregszemle volt ez. a-melven felmérhettük a szervezeteinkben rejlő, még szuny. nvadó erőket. És jelentőségét növelte az is. hogy a döntőbe olyan csoportok is bekerültek, amelyek éddig még ismeretlenek voltak. Ilyen például a magyarnándori DISZ-énekkax', amely Daróczi igazgató elvtárs vezetésével a megyei döntőben első helyezést ért el. Jutalma: világvevő rádiókészülék. Komoly erőpróba volt ez a nagy verseny, sajnos azonban mégis úgy látszik, hogy sok csoport babérain megpihen és nem tartja feladatának, hogy az egyes kisebb, jelentéktelenebbnek látszó feladatokra lelkesítsen. Pedip- milyen fontos lenne például a nyári munkákban élenjáró dolgozó parasztok köszöntése! Sajnos, van olvan csoport, amely az ilyen feladatban ereje lebecsülését látja. Példamutató kivétel ez alól. a magyarnándori kultúrcsoport. Az énekkar komolyan -készült az aratási köszöntésekre. Tarsolyukban Gluskov: Kaszások dala, Sárközi: Aratók dala és több helyi feldolgozású népdal. Megtörtént már az előkészület az augusztusi új kenyér ünnepére is. Az úttörők jelenettel énekkel, tánccal, a diszisták pedig különböző énekkari számokkal készültek fel. Fontos azonban az, hogy segítsék is ezeket a fiatalokat. A helyi népdalok feldolgozásában nagy segítségükre van a Palóc múzeum igazgatója. Dr. Manga János és nagy szerepe lenne itt magnetofonjának is. Talán érdemes lenne megemlíteni, milyen lehetőségeket használnak fel a magyarnándoriak munkájukban. Először is, vasárnaponként rendszerint van valamilyen ülés, vagy gyűlés, ahol megjelenik a falu népe. Ilyen alkalommal egy-egy dallal, vagy egy-egy műsorszámmal köszöntik az élenjáró dolgozókat. Az úttörők házaikban, vagy éppen a mezőn keresik fel rigmusaikkal a jól dolgozókat, és végül felhasználják az élenjáró dolgozó parasztok népszerűsítésére, az állami gazdaság hangosbemondóját is. Lemezeket küldenek a jól dolgozó gazdáknak. Példájuk mutatja, nincsen lehetetlen ott, ahol egy kis akarat van. BEDEGI JÓZSEFNÉ olvasónk levelét nemrégiben közöltük, amely azt kifogásolta, (hogy az OFOTÉRT rendszeresen nem tartja be az amatőrképek előhívására megadott határidőket. A levélre válaszolva az OFOTÉRT budapesti központja közölte szerkesztőségünkkel, hogy ők a Salgótarjánból felküldött képeket 48 órán belül kidolgozva visszaküldik. A levélírónk által kifogásolt késadelmeskedés valószínűleg abból ered, hogy a salgótarjáni boltban kevés munka gyűlt össze, s csak akkor küldték fel a képeket, amikor már nagyobb mennyiséget tudtak egyszerre postára adni. így történhetett meg, hogy egyes képek néhány napig a boltban feküdtek, s ezért nem készültek el az eredeti határidőre; Hogy a jövőben hasonló panaszra ne legyen ok, az OFOTÉRT vállalat központja utasította salgótarjáni fiókját, hogy ezentúl az amatőrképeket mindennap, kevés kép esetén pedig minden másnap küldjék el Budapestre feldolgozásra; TÓTH ÉERENC levélírónk közölte velünk, hogy márciusi illetményeiből 220 forintot jogtalanul levontak munkahelyén kártérítés címén, holott ő a részére előírt kártérítést mái korábban kifizette, teljes egészében. Szerkesztőségünk kérte a Cserháti Állami Erdőgazdaság vezetőségét, vizsgálják felül Tóth Ferenc márciusi fizetésének számfejtését. A vállalat levélben értesítette szerkesztőségünket, hogy Tóth Ferenc panasza jogos, a 220 forintot tévesen vonták le tőle, ezért ezt az összeget átutalták levélírónknak; ★ SZABÓ JÓZSEF karancs- keszi lakos panasszal fordult szerkesztőségünkhöz. Elmondta, hogy még 1954 szeptemberében a litkei földművesszövetkezet szabad felvásárlójának csátét (sást) adott el Salgótarjánban, és annak ellenértékéül 308 forintot kapott. De a fuvarért járó térítést, 270 forintot nem fizették ki neki, számára ismeretlen okból. Többször járt a pénz után, de mindhiába,- mert senki sem tudott felvilágosítást adni. Szerkesztőségünk kivizsgálta az ügyet. Kiderült, hogy Szabó József karancskeszi lakost ösz- szetévesztették a Lltkén lakó Szabó Józseffel, és így minden valószínűség szerint a fuvardíjat tévedésből az utóbbi kapta meg. A litkei földművesszövetkezet kötelezettséget vállalt, (hogy ö- napon belül, legkésőbb 19-ig olvasónk megkapja a 270 forintot. SZßm NÓGRM Termelőszövetkezetünk életéről Szép eredményeik születtek a felsőtoldi Május 1 Termelő- szövetkezetben. Négyszer kapáltuk a ikvikoricát, az egyelé- sen és a saraboláson kívül. A burgonyát háromszor töltöttük. A széna betakarítását és tárolását pedig már befejeztük. A növényápolási munkákban nagy segítségünkre volt a Pásztói Gépállomás, amely gcpikaszával levágta a vörösherét és a rétet. A gépi kapálás népszerűsítésére bemutató kaszálást tartottalk. A gépállomás vezetői: Kazinczi és Kiss elvtársik mindent megtesznek, hogy kielégítsék a tsz gépigényeit és nagy gondot fordítanak arra is, hogy a kihelyezett mezőgazdászok komolyan segítsék, támogassák a termelőszövetkezetet. Megtörténtek az előkészületek az aratásra is. Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy a gabonát a legminimálisabb szemveszteséggel takarítsuk be és természetesen az első gabonát a cséplőgéptől azonnal beszolgáltatjuk, teljesítve hazánk iránti kötelességüriket. Állatállományunk nagyon szép és jövedelmező. Szakszerű takarmányozással elértük azt, hogy két hónap óta tejtermés átlagunk 6,9 literről 8,72 literre emellcedett. A sertésNem így kellene! tenyésztésben is jó eredményt értünk el. Tény észsertéseink jó kondícióban vonnák, keresztezett sertéseink fialási átlaga hét. Hízottsertésből 101 százalékra. tejből 75 százalékra, tojásból 85 százalékra teljesítettük beadási tervünket. A tsz tagságának jó munkáját szemléltetően bizonyítja a jövedelem. Munkaegységenként 7,5 forintot és 7,5 kilogramm szénát osztottunk. Sajnos azonban az eredmé- nyék mellett hiányosság is van. Es ez olyan természetű, ami a legtöbb tsz-nél előfordul. Nem rendelkezünk csikóteleppel, pedig ennek hiányában megyei viszonylatban évenként több ezer forint megy veszendőbe. A Termelőszövetkezet című lapban olvasták, hogy az öregcsertői tsz-ben 100 férőhelyes csikóistállót létesítettek állami költségen. Nálunk is lenne lehetőség erre, sőt jó minőségű legelővel is rendel- kezürik. Mezőgazdaságunk fejlesztéséhez nagyban hozzájárulna ez is. Éppen ezért kérjük a megyei tanács illetékes osztályát, intézkedjen ezzel kapcsolatban, lehetőleg minél sürgősebben. Kiss Gyula, kihelyezett mezőgazdász Amint mindany- karítsa, másrészt a nyian tudjuk, az el- többiek iránti fimúlt szinte mindennapos ladó dolgozók humoros megjegyzé- napokban oyelmességből. Egy- seket tesznek, bár szerre azonban el- magukban bizonyávolt az eső. amely veszt}. eOVensúlyát bőségesen megöntözte a földet. Az egyik esős napon láttam a következő, cseppet sem épületes esetet. és a. tócsa kellős közepébe lép, olyan szerencsétlenül, hogy a mellette lévő munkáslány szoknyájára fröcs- csen néhány csepp- Az Acélárugyár- nyi sár. A fiú ép- ban, a Salgói-kapu yen bocsánatot kér, felé vezető vasúton amikor egy idősebb nagy tócsák ékte- asszony hangosan lenkednek a pár szidalmazni kezdi: órával ezelőtti ki- — a mindenségit adós zápor marad- az ilyen piszok csir- ványaként. A gyár- kefogónak, fel kell ból hazatérő dolga- pofozni ezt a hazák türelmetlenül szontalan szélhá- kerülik ki ezeket a most. Te szemtelen tócsákat. Egy fiatal strici — ömlenek fiú a sínen megy, szájából a csú- egyrészt, hogy a fő- nyábbnál csúnyább lösleges utat megta- szavak. Az arra hara elítélik az asz- szony viselkedését ... Engem nagyon bosszantott ez a helytelen magatartás. Lapunk útján szeretném felhívni az ismeretlen néni figyelmét arra a közmondásra, hogy: „a lónak négy lába van. mégis megbotlik.“ Nem ilyen durva, rosszindulatú magatartást követel az embersze- retet! Legyünk elnézőbbek. türelmesebbek egymáshoz az utcán is. Nagy Zoltán „Adós fizess" - de hányszor?! A tereskei Zalka Máté Termelőszövetkezet 1953-ban kölcsön kapott a Balassagyarmati Terményforgalmi Vállalattól 18,30 mázsa tavaszibúza-vetőmagot. A búzát elvetették, learatták, majd elcsépelték; 40 mázsa egynéhány kilogrammot beadtak a terménybegyűjtő vállalatnak és ezzel úgy gondolták a tartozásnak és kötelességnek eleget tettek. 1954-ben azonban felszólították a tsz-t tartozásának haladéktalan rendezésére, holott tartozásról egyáltalán nincs szó, a tsz teljesítette kötelességét. A tsz tiltakozása alapján kivizsgálták az ügyet, és már úgy látszott, rendben van minden. De korai volt az öröm. 1955- ben ismét felszólították a tsz-t tartozása rendezésére, sőt a helyi begyűjtő figyelmét is felhívták az adósság behajtására. És még ezzel sincs vége az ügynek. A vállalat ismét követel 8,40 mázsa árpát (holott árpát nem is kapott a tsz) és, 1,06 mázsa kukoricát, pedig ezt már régen beadták. Hol itt a hiba? Ki itt a hibás? Ügy gondoljuk, a Terményforgalmi Vállalat. Nézzenek csak utána, azt hisszük, érdemes! Varga Erzsébet, körzeti instruktor Akik födjék, hogy mi a kötelesség Nemti község dolgozó parasztjai pártunkhoz való hűségüket a beszolgáltatáshoz, az adófizetéshez, a talajmunkák jó elvégzéséhez való becsületes hozzáállásban mutatják meg. példák között is elsőnek kell megemlíteni Lukács Pált. aki élőállatból és állati termékből 147 százalékra teljesítette beadását. Példamutatóan teljesíti még beadási kötelezettségét Petre József. Kiss Sándor, Petre János, Pintér Sándor Káplár és Gyurcsák Sándor is. Alkotmányunk tiszteletére 14-en fogadták meg. hogy mind a beadás, mind pedig a mezőgazdasági munkák augusztus végéig esedékes részét 100 százalékra teljesítik, illetve elvégzik. Lukács Pál például a nyári mezőgazdasági munkák augusztus 20-ig való elvégzésére hívta ki versenyre Pintér Sándor Káplárt. Czakó János, begyűjtési előadó, Nemti.
