Szabad Nógrád. 1955. június (11. évfolyam. 42-50. szám)
1955-06-29 / 50. szám
2 SZAKAD AOr.DA» 1955. június 29. A párttagok teljes tudásukkal küzdjenek a KV június 7—8-i határozatának megvalósításáért A megyei párt akt íva-ülés felszólalásaiból választ adjunk ilyenirányú problémáira. Komoly hiba még, hopy a tsz előkészítő bizottságok munkájához a tanácsok nem adnak segítséget. A növényápolási munkában bizonyosfokú lemaradás tapasztalható. E munka helyes és időben való elvégzése záloga a magasabb terméshozamnak és jövedelemnek. A falusi kommunistáknak meg kell magya- rázniok a közös szérű jelentőségeit. A szövetkezeteknél pedig arra kell törekedni, hogy az aratási munkákat önerejükből, a családtagok bevonásával igyekezzenek végrehajtani. Lehoczki József, a varsányi pártszervezet titkára: Beléptem a szövetkezetbe tőlünk, kommunistáktól várják el, hogy mutassunk példát a szövetkezetbe való belépésnél. Én példát mutattam. Beléptem a termelőszövetkezetbe. Termésátlagunk 1—2 mázsával magasabb lesz, mint az egyénieké lom anyunk is szépen növekedett. Szarvasmarhaiállomá- nvunk 4, sertésállományunk 10, juhállományunk 50 darabbal növekedett. A takarmány betakarításához nagy segítséget nyújtott a gépállomás. Bogdán Béláné, a horpácsi termelőszövetkezet tagja: Jól élnek szövetkezetünk tagjai Cservák István, a szécsényi járási pártbizottság első titkára: Leleplezzük az ellenség mesterkedéseit műk van, mint akármelyik egyéninek. Például a középparasztok hozzánk jönnek, hogy adjunk nekik kölcsön búzát. Ez évben is azon leszünk. hogy még tovább fokozzuk ezeket az eredményeket. Legutóbbi lapunkban közöltük a június 22 én lezajlott megyei pártaktíva-ülé- sen elhangzott beszámolót. Most a hozzászólásokból közlünk részleteket. Az ülésen megjelent és felszólalt Olt Károly elvtárs, a Központi Vezetőség tagja. Olt Károly elvtárs emlékeztette a pártaktívát a Központi Vezetőség június 7—8-i határozatának egyik legalapvetőbb célkitűzésére: győzelemre vinni a mezőgazdaság szocialista átszervezését és egyidejűleg fellendíteni a mezőgazdasági termelést. „E feladat akkor lesz helyesen megoldva, ha a párt és a Párt tagsága teljes tudásával, teljes odaadásával küzd a megvalósításáért1’. Azért van szükség e két feladat egyidőben történő megvalósítására, mert a mezőgazdaság termelékenységének gyors növelése teszi lehetővé számunkra a fejlődő szocialista ipar mellé felsorakoztatni a mezőgazdaságot. A felszólalásokat értékelve örömmel állapította meg, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozata óta a termelőszövetkezetekben megváltozott a helyzet. A határozat jobb gazdálkodásra, nagyobb munkalendületre serkentette a szövetkezeti tagságot. A szép eredményeket érdeklődéssel figyelik a dolgozó parasztok, sok dolgozó paraszt már a szövetkezet útját választotta. „Agitációnk során — amit a szövetkezetek fejlesztése érdekében végzünk — a legszigorúbban tartsuk be, az önkéntesség elvét.1’ Az állami gazdaságok gazdálkodásáról szólva kijelentette: „a fő figyelmet a termelőszövetkezetek mellett az állami gazdaságok helyzetére, munkájuk megjavítására kell fordítani.’1 Olt elvtárs azután arról beszélt, hogy az állami gazdaságok drágán termelnek. És hogy egyes gazdaságokban nem kielégítő a fegyelem, a szocialista tulajdon védelme. Ennek egyik oka, hogy az állami gazdaságok vezetése több helyen nem megfelelő. A falusi osztályharcról beszélve Olt elvtárs azt mondotta. hogy az osztályharc ellapo- sodását a falun az elmúlt időszakban a jobboldali opportunista nézetek idézték elő, amelynek képviselői az osztályharcot céltudatosan le akarták szerelni. De minél jobban fejlődik a szocialista szektor a mezőgazdaságban, s minél szilárdabb lesz a termelőszövetkezet, annál élesebben támad az ellenség. Az osztályharc élesedni fog, mert a szocialista szektor növekedésével a falu kizsákmányoló elemei elvesztik régi gazdasági és politikai pozíciójukat. „A feladat — ami előttünk áll — nem könnyű Ennek rendkívül sok változata van. Ezért a kommunisták példamutatására mindenütt szükség van. Szükség van arra. mint ahogy azt a Központi Vezetőség határozata mondja, hogy a legjobb kádereinket adjuk a mezőgazdaság részére11. Bcrnáth Rezső, » megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője: Adjunk választ az egyénileg gazdálkodók kérdéseire Egyes állami gazdaságokban nem folyik következetes vezetés. A vezetők elaprózzák munkájukat s nem jut idő foglalkozni a terméshozamok alakulásával. Például a kenyérgabona kérdés megoldásában az állami gazdaságoknak élen kellene járniok. S mégis vannak olyan állami gazdaságaink, amelyek ugyan 1400 számosállattal és 1200 kh földdel rendelkezik. s ennek a 30 százalékát minden évben meg tudnák trágyázni, s ezt még sem teszik meg. A trágyatelépen 796 Vagon trágya van. kihordatlan. 200 vagon trá^a szarvasba van rakva. Ha ez a tráevamennyi- tég kikerül a földre, akkor a gazdaság nem hat, hanem 9—10 mázsás terméseredményekről beszélhet. Komoly hiányosság mutatkozik a termelőszövetkezetek megszilárdítása és fejlesztése terén. Egyes elvtársak úgy nyilatkoznak hogy csak ősszel fognak komolyabb felvilágosító munkához. Ez nagyon káros, mert dolgozó parasztságunkban él az a tudat, hogy a szövetkezeti út, helyes út, csak igen sok problémával küzdenek, sok kérdésben nem látnak tisztán. Ezért szükséges a politikai fel- világosító munka továbbfolytatása, hogy ezekkel a dolgozó parasztokkal elbeszélgessünk. Amikor a községben a szövetkezetbe való belépésről agitáltunk, több dolgozó paraszt megkérdezte: ..Te miért nem mutatsz példát?11 Jogosan vetették fel ezt a kérdést. A dolgozó parasztok elsősorban Zámbó Vilmos, az etesi tsz tagja: Szövetkezetünk ez évben három családdal növekedett. Mi azon dolgozunk hogy még többen legyünk. A szövetkezetünk termésátlaga: 1—2 mázsával magasabb lesz, mint az egyénileg dolgozóké. ÁllatálA cukorrépát háromszor kapáltuk. Az aratási munkát is megszerveztük. A betakarítási munkába bevonjuk a családtagokat is. Mi már jó munkánk által megmutattuk, hogy a tsz-tagoknak több jövedelA Központi Vezetőség június 7—8-i határozata után erőteljesebben indult meg a szövetkezeti mozgalom fejlesztése. Járásunk területén 34 csalód írta alá a belépési nyilatkozatot. Az eredmény láttán az osztályellenség is kezd aktivizálódni és különböző rágalmakat, rémhíreket terjesztve igyekszik lejáratni, kisebbíteni a termelőszövetkezeti mozgalom jelentőségét s félrevezetni a dolgozó parasztokat. Például egy kuláknak még mindig a zsunypusztai tsz portáján van a kastélya. Kivizsgálás során megállapítotkezet dolgozói komoly tanulmányozás tárgyává tették a Központi Vezetőség határozatát. Föidművesszövetkezeteink az utóbbi időben kizárólag a kereskedelemre helyeztek súlyt. Ez hiba volt. mert elhanyagoltuk a termelőszövetkezetekkel való szervezési és politikai foglalkozást. Most már látjuk, hogy többet kell foglalkozni a termelőszövetkezet patronálásával. új szövetkezetek szervezésével. Itt elsősorban a példamutatást tartjuk fontos tényezőnek. Ezen a téren már vannak kezdeti eredmények. Az a felHelytelen, ami a szécsényi járás egyes szövetkezeteiben történik, hogy a gépállomás gépével levágott takarmányt részes-munkával akarják begyűjteni. Ez a cselekedet a határozatta] ellentétes. Káros a termelőszövetkezetekre és az állattenyésztés fejlesztését is hátraveti. Egyes szövetkeze tekben az aratást is részbe való kiadással akarják végrehajtani. Vannak, akik azt mondják, hogy három birkát levágunk és társadalmi muntuk, hogy Balassagyarmaton is van egy hatszobás lakása. A múltkoriban még a minisztériumból is ient voltak és a kukáknál dőzsöltek. Amikor erélyesebben felvetettük ezt a kérdést, akkor azt a választ kaptuk, hogy hiába minden intézkedés, mert ezeknek olyan „keresztapjuk“ van, aki elsimítja a dolgot. Az a kérésem lenne hogy a minisztériumot még nagyobb körültekintéssel vegyék revízió alá és küldjék el azokat, akik akadályozzák a szövetkezeti mozgalmat s fenyegetik a dolgozó parasztokat. adatunk, hogy a meglévő szakcsoportjainkat meggyőzéssel, az önkéntesség elvének szigorú betartásával III-as típusú csoporttá alakítsuk. A nagyobb földművesszövetkezetek könyvelői és gazdaságvezetői vállalták, hogy a szervezeti irányítás és a gazdaságvezetés terén meglévő tapasztalataikat átadják a termelőszövetkezeti elnököknek, vezetőinek. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy a termelőszövetkezeteknél ne forduljon elő áruellátási zavar. A nagyobb munkák idején mozgóárusítással segítjük a termelőszövetkezetek ellátását. kával megoldjuk az aratást. Mondani sem kell, hogy ezek milyen káros és veszélyes nézetek. Nagyon fontos, hogy a szövetkezetek a cséplésnél is saját erejükből végezzék el a munkát. A tanácsok vezetőinek nem szabad beleegyez niök, hogy a kenyérnekvalót ilyen módon kiadják a szövetkezetekből. Fontos, hogy az összetorlódott munkák elvégzése érdekében a családtagokat is bevonjuk a nyári munkák idején* Szabó István, a pásztói járási földművesszövetkezet dolgozója: Támogatnunk kell a termelőszövetkezeteket A járási földművesszövetTóth Béla, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője: A gépállomásokra és a saját erejükre támaszkodjanak a tsz-ek Méltó otthont építettek Kétbodonyban a pártszervezetnek Megyénk kommunistái már nem egyszer bebizonyították, hogy a dolgozó nép boldogabb életéért folyó harcban az élen járnák. Nem kímélik erejüket, most sem, amikor a párt musét, szeretetét. Igaz, hogy a jobboldali elhajlók politikája következtében az utóbbi időben nem egyszer bizonytalanság ütötte fel a fejét, a biztatást kapott ellenség erősen töA Központi Vezetőség már» cius 4-i határozata megnövelte a párttagság önbizalmát, öntevékenységét, továbh erősítette a pártszervezetek tekintélyét falun és városon egyaránt. Ennek a ténynek az élet számos területén kézzelfogható bizonyítékai vannak. Ez alkalommal csak egyet említsünk: azt a mozgalmat, amely annak érdekében indult el, hogy a falu kommunistáinak méltó székházuk, csinos, jelentőségének megfelelő második otthonuk legyen. Épül az új helyiség tatta úton haladva lerakják hazánkban a szocializmus alapjait. Kommunistáink az elmúlt tíz évben munkájukkal, magatartásukkal kivívták dolgozóink elismerését, megbecsülérekedett arra, hogy kiszorítsa a kommunistákat az életünk különböző helyein betöltött vezető posztjukról. Mint tudjuk, partunk ebből a harcból egységben, aktivitásban megerősödve került ki. Kétbodony kis község a rétsági járásban. Az újság, a rádió is igen ritkán szól róluk; Most azonban beszélni kell róluk, még pedig elismerőleg. Ebben a kis nógrádi faluban ugyanis összefogott a lakosság, hogy szeretett pártjuk helyi szervezetének szép, rendes helyisége legyen, ahol a falu kommunistái jóleső érzéssel ülhetnek össze megtanácskozni a község ügyeit. Párttagok és pártonkívüliek egyöntetűen helytelenítették, hogy a községi pártszervezetnek nem volt megfelelő helyisége. Nemcsak sürgették ennek megoldását, hanem amikor eljött az ideje egységesen ajánlották fel munkájukat is. A kíműves-brigád A helyiség rendhehozásánál ott voltak a kommunisták, a pártvezetőség tagjai Petrus György alapszervezeti titkárral az élen. Nem hiányoztak a diszisták sem, akik a párthelyiség és a tanács épülete előtt lévő teret hozták rendbe és virággal beültették. Ott segédkeztek az úttörők is, hiszen ők a párt legfiatalabb édes gyermekei. Eljöttek a tanács, az iskola dolgozói. Hoksza Mihály középparaszt, tanácstag azért állt az építők közé, hogy bizonyítsa: tetteivel is alátámasztja azt a kívánságát, hogy minél előbb tagja lehessen pártunknak. Az állami gazdaság dolgozói napi munkájuk után jöttek el a párthelyiség építéséhez. Szóval az' egész falu dolgozó népének ügyévé lett ez a mozgalom. Párttagoké és pártonkívülieké. Az állami gazdaság kőmű. ves-brigádjának tagjai úgy csinosították, építették a helyiséget, hogy abba rövidesen ők,is mint párttagok léphessenek be: most — mint mondották — ez a legfőbb vágyuk. A kétbodonyi pártszervezet helyisége már készen áll, hirdeti, hogy jó munkát végeztek az ottani elvtársak. Amikor elismeréssel szólunk róluk, nem mulaszthatjuk el követendő például állítani őket. ■ * ■ Meddig lesznek még otthontalanok a csécsei diszisták ? „Tarthateílan heyzeh hoay sok DISZ-szervezttnek még ma s’ncs helylsúgs.” (A Sza- bao Nép június 22-1 vezércikkéből.) Vasárnap délutánonként, vagy hétköznap este, munka után, amikor másut tanulnak, szórakoznak, műveodnek az emberek, fiatalokká telik meg a csécsei utca..; Tel és alá sétálgatnak a fiúk és a lányok. Ha autó, vagy szekér jön az úton, félreállnak, amíg elül a jármű nyomában kavargó por, azután ismét fobtatják az egyhangú sétálgatást. Félreértés ne essék: nem kedvtelésből, szórakozásból .árkainak a fiatalok a poros országúton, mint ahogyan a kocsmát sem az ital túlzott szeretete következtében töltik meg zsúfolásig estéről -estére. De hát valahogyan csak el kell íöiteniök az időt! Persze, a helyi DISZ- szervezet 50 tagja — és rajtuk kívül sok-sok olyan fiatal, aki csak azért nem kérte még felvételét az ifjúsági szövetségbe, mert nem lᣠsemmiféle helyi eredményt — egészen másképpen óhajtaná kihasználni a pihenés óráit. Például folyóirat és könyv olvasással, tánc- és énektanulással, pingpongozással stb. Attól sem idegenkednének, hogy időnként összejöjjenek egy-egy taggyűlésre, ahol megbeszélnék problémáikat, terveiket. Szívesen részt vennének a Petőfi-iskola foglalkozásain is, hogy megismerkedjenek az ország, a nagyvilág eseményeivel, ügyes-bajos dolgaival, s közösen keressék meg azok összefüggéseit. Igen, mindezt kívánnák, akarnák, csakhogy... Csakhogy mindehhez hely kellene, ahol összeülni, beszélgetni, táncolni lehet. Csécsén pedig éppen ez hiányzik! Igaz, nemcsak a fiataloknak, hanem az idősebbeknek is. A pártszervezet például egy volt üzlethelyiségben tartja összejöveteleit, ahol se szék, se asztal nincs. (Nem csoda, hogy télen a DISZ Petőfi-iskolája sem tudta megtartani a foglalkozásokat ebben a szűk, berendezet- len, fűtetlen szobában!) Nem jobb a helyzet a tanácsházán sem. ahol olyan kevés a hely, hogy a tanácsüléseket is nagy nehézségek árán tudják néha- néha megtartani. Hogyan fogadhatnák hát be ide még a diszistákat is? Legyünk azonban igazságosak: a DISZ rendelkezik egy külön helyiséggel a falu szélén. A kérdés csak az, hogy lehet-e ezt a „kultúrtermet“ — amely egyébként annakidején Róth Miklós földbirtokos lóistállója volt — emberek befogadására alkalmas helyiségnek nevezni? A csécseiek úgy vélik — és velük együtt mi is! — hogy egyáltalában nem. Egy fényképpel minden kétséget kizáróan be lehetne ezt bizonyítani mindenki előtt. Fénykép híján elégedjünk meg azzal, hogy a csécsei „kultúrotthonnak“ nincs se ajtaja, se ablaka, faláról csak imitt-amott látszik, hogy va aha vakolat is volt rajta. Az alacsony, szűk termet rendbehozatni sem érdemes, mert a vályogfal és a rossz tető már erősen omladozik. Csupán idő — méghozzá rövid idő — kell ahhoz, hogy végképp összedőljön. A csécsei fiatalok — a községi tanáccsal egyetértve — szeretnék ezt megelőzni. Elhatározták, hogy lebontják mind a „kultúrotthont“, mind a községben található másik két rossz házat, s a felhasználható bontási fa- és kőanyagból új, szép, erre az elnevezéshez va« lóban méltó kultúrházat építenek. A ház helyét már ki is szemelték a község közepén egy telken. Az építés munkájában szívesen segítene a falu lakossága, elsősorban a DISZ- szervezet tagsága és a fiatalság. Határ István elvtárs, a helyi DISZ-titkár azt mondja, hogy olyan lelkes munkát nem igen láttak még a községben, mint amilyent az ottani ifjak végeznének, ha megkezdődne az építkezés! Megfelelő hely, anyag és munkakedv nem hiányzik tehát Csécsén. Ahhoz azonban, hogy megépüljön végre a fiatalság háza, más is szükséges: a bontás és az építkezés engedélyezése, szakember biztosítása és nem utolsósorban anyagi támogatás. Az egyenlőre otthontalan, szabad idejükben országúti sétálgatásra vagy kocsmai semmittevésre kényszerült csécsei fiatalok ezeknek a szükséges feltételeknek a megteremtését, a pásztói járási, illetve a megyei tanácstól várják. Reméljük, nem hiába! (Miklós) Ismét Szorospalak vezet SZOROSPATAK—M1ZSER- FA párosversenyében ismét Szorospatak vezet 105.1 százalékkal. Mizserfa esedékes havi terve 102,2 százalék. Az elmúlt szombaton, június 25-én nagy termelési napon 163 százalékra teljesítette napi tervét a szorospataki üzemegység.
