Szabad Nógrád. 1955. június (11. évfolyam. 42-50. szám)
1955-06-29 / 50. szám
1955. június 29. SZABAD ISOGRAD 3 A racionalizálás után a balassagyarmati járási tanácsnál A megyei ég a járási tanácsokon az egyes osztályok és csoportok összetételének megváltoztatásában, az alsó (járási, elsősorban községi) tanácsi szervek megerősítésében a felesleges munkaerők más munkakörbe való helyezésében megnyilvánuló racionalizálás legtöbb helyen meghozta a maga jó eredményét. Növekedett a munkafegyelem, nagyobb feladataik ellátására új. tapasztalt munkaerőket kaptak az e"”es osztályok és csoportok. Képzett, tanácsi dolgozók kerültek a megyei tanácsról a járási tanácsra, a járási tanácsokról a községi tanácsokra, és ami szintén nem lényegtelen, a foglalkoztatottak létszámának ésszerű csökkentésével jelentős pénzösszeget takaríthattak meg az állam vagyonából, fordíthatták azt más célra. A racionalizálás végrehajtása sok jó eredménye mellett azonban több hiányosságot is mutat. Ezt kell elmondanunk elsősorban a balassagyarmati járási tanácson végrehajtott racionalizálásról. György István elnökhelyettes elvtárs maga is beismerően beszélt azokról az átszervezés után megmutatkozó. a munka menetében jelentkező hibákról, amelyek az intézkedés nem elég alapos előkészítéséből és végrehajtásából eredtek. A más munkakörbe áthelyezett vagy elbocsátott dolgozók közül — erről a tanácsról aránytalanul sokan — hatan fellebbeztek a Megyei Egyeztető Bizottsághoz. Ez azt mutatja. hogy — noha azok az indokok, amelyeknek alapján ezeket a dolgozókat elküldték vagy más munkakörbe helyezték, helyesek voltak — nem előzte meg ezt az intézkedést megfelelő politikai előkészítés. Nem magyarázták meg azoknak a dolgozóknak, akiket ez személyszerint érint, az intézkedés szükségességét, helyes- s-1 '*■ nogy mindezt miért, milyen meggondolásból tették, vagy csak egy-két egyáltalán nem meggyőző szóval intézték ezít el. Az ottmaradt dolgozók masuk sem tudják, hogy milyen okból küldték el ezt, vagy azt a munkatársukat, kénytelenek maguk keresni erre a mapvarázatot, ami tapasztalat szerint igen-igen sok helytelen értelmezést eredményez és semmiképpen sem segíti a járási tanácson uralkodó közösségi szellem megjavítását. Egyes dolgozók a racionalizálás során követett eljárásban. a vezetők személyes ellentéteire hivatkoznak például. A tanács vezetőinek nem szabad megengedni, hogy ilyen hangok terjedjenek és amennyiben tényleg vannak kisebb ellentétek, minél előbb meg kell szüntetni ezeket. A fellebbező dolgozók közüli a megyei egyeztető bizottság kettőt visszahelyezett a tanácsra. Kétségtelen, hogy volt és van is a két visszavett dolzóitnak, hogy azok minél előbb megtanulják feladatuk ellátásához szükséges módszereket. A pénzügyi osztály ezt mindez- ideig nem végezte el, sőt idegenkedve fogadták őket. A tanács vezetőinek, a tanácselnöknek és a tanácstitkárnak lenne a feladata, hogy ezt a segítségadást megkövetelje a pénzügyi osztálytól. Az átcsoportosításoknál is voltak hibák. Eszes elvtárs az illet.' ;so"ort vezetője nevetve újságolta, hogy Fáskerti Józsefet. a begvűi«"'-’ ’"'•'utal előadóját nem megfelelő munkájáért fegyelmi elé akarták állítani. Amikor ő ezt megtudta, lemondott, de 3—4 nap múlva már, mint előadó dolgozót. a pénzügyi osztályon és most is ott dolgozik. A tanácsnak nem szabad lett volna ezt megengedni, hiszen ez jogos alapot ad a dolgozóknak arra, amit már cikkünk elején írtunk és hogy személyes érdekekkel, személyes barátsággal magyarázzák az ilyen intézkedést. Joggal tehetik fel Kilenc nappal a határidő előtt befejezte első féléves tervét a Zagyvapálíalvi Bányagépgyár. Kiss Pál és Kovács József kovácsok vállalták, hogy az éves terv teljesítése érdekében a külső láncszemből 400—500 darab helyett műszakonként 700 darabot gyártanak le. Ehelyett 900 darabot készítenek. Szőllősi István és Andó gy. Zoltán kovácsok is példamutatóan végzik munkájukat. A 20 darab 5 tonnás talbótkocsik rugójának elkészítésénél átlagosan 247 százalékos tervteljesítést értek el, n. a dolgozók a kérdést: hogyan lehetséges, hogy elküldenek kisebb-nagyobb kifogásokkal dolgozókat s helyére azokat veszik fel, aki előző munkakörében olvan munkát végzett, hogy fegyelmit indítottak ellene. György elvtárs elmondta ugyan, hogy a Fáskerti Józsefről terjesztett híresztelésekből semmi sem igaz, senki sem akart ellene fegyelmit indítani, de akkor ezt részletesen meg kellett volna már magyarázni az ott dolgozóknak és elejét venni az alaptalan híreszteléseknek — hisz tulajdonképpen itt egy ember tekintélyéről és becsületéről van szó. Még csak annyit, hogy a ta_ nács nagyon sok elküldött dolgozónál nem gondoskodott arról, hogy azok más munkakörben el tudjanak helyezkedni. Még most is van köztük olyan, aki munka nélkül van. Sürgős feladata most a tanácsnak, hogy tanuljon ezekből a hibákból és minél előbb változtasson azokon. minőségi munka mellett. Lelkes munkájuk eredményeként a megadott 5632 perc rugókészítési időt 2280 percre csökkentették. A NógTádi Szénbányászati Tröszt június 28-án, kedden de. 11 órakor befejezte első félévi tervet. A tröszt dolgozói vállalták, hogy 28 600 tonna szenet termelnek terven felül. A DISZ- brigádok a második negyedévben 14 600 tonna szenet termeltek előirányzott tervükön felüL ^-Tjr -.1 —j.; Wjiii II.ULJ8BJ_ .....A-. ...i. Ma ismét megforgatják a szerencsekereket Junius 29 én Siófokon kerül sor az állanikölcsönök 30 sorsolására. Siófokon a Harmadik Békekölcsön negyedik sor solásán államunk mintegy 59 millió 613 ezer 40» forintot fizel vissza a kötvénytulajdonosoknak. Ezzel az összeggel együtt 1 milliárd 889 millió 266 ezer forintra emelkedik a kölcsön- jegyzőknek visszafizetett összeg. A bányagépgyáriak is befejezték félévi tervüket GÉPÁLLOMÁSOKRÓL ÍRJÁK A gépállomások dolgozói is ké-I több fontos feladat elvégzése mási dolgozók küldtek szer■* szülnek az aratásra, a gabona áll előttük. Erről szól az aláb- kesztőségünkhöz: betakarítására. Addig is még [ bi két levél, amelyet gépállo\ kukorica terméshoiamának növeléséért Az erdőkürti gépállomás termelőszövetkezeti mezőgazdászai április 20-án értekezletet tartottunk, amelyen a kukorica termésátlagának növelésével foglalkoztunk. Megbeszéltük azokat az agrotechnikai eljárásokat, amelyekkel növelni tudjuk a tsz-ek termésátlagát. A gépállomás körzetében a 175 kh kukoricából 74 kh-at négyzetesen vetettünk, ebből 64 kh-t géppel és 10 kh-at gépi vonalzás után kézzel. Nógrád megyében a gépi négyzetes vetés még új módszer volt, s így nem egy esetben idegenkedtek ettől az eljárástól. A palotási Május 1, az egyházasdengelegi Rákóczi, az erdőtarcsai Szabadság, a kis- bágyoni Petőfi tsz-ek voltak azok, amelyek bátran alkalmazták az új agrotechnikai eljárást. A tsz-ek kukorica-vetéséből 34 kh került tavaszi szántásba, míg a 156 kh ősziszántásba. Az ősziszántás kedvező hatása már a kelésnél is megmutatkozott. Sokkrl egyenletesebb és biztonságosabb a termés bármilyen időjárási viszonyok mellett is. Az említett 154 kh ősziszántásba vetett kukoricát már megkapálták. Az elmúlt évben még a gépi növény- ápolástól is húzódtak a tsz-ek. Ebben az évben új, házilag szerkesztett, függő kultivátorral dolgozunk és ez igen megtetszett a tsz-tagoknak és az egyéni dolgozó parasztoknak is. Eddig a gépállomás 2 darab Univerzél gépe több mint 300 kh-on végzett növényápolást. Különösen nagy segítségre volt szükség a palotási Május 1 tsz-nél, ahol a taglétszámhoz viszonyítva igen sok a munka- igényes terület. Csak ebben a tsz-ben eddig 40 kh négyzetes kukoricát kapáltunk kétirány- ban, 8 kh napraforgót kétszer, 21 kh kukoricát egyszer (ez a tagok háztáji kukoricája volt.) Ebben a tsz-ben csaknem az egész növényápolási munkát Pavkó Mihály elvtárs Lánc-Buldog traktorával végezte. Napi átlagteljesítménye 22—25 kh volt. Az eredmény elérésében nagy részük van a tsz-i mezőgazdászoknak. Jambrihe Béla, Varga Pál mezőgazdászok érzik, hogy felelősek a tsz-ek termésátlagának növeléséért. Például az elmúlt évben még volt olyan tsz, ahol azért nem lehetett géppel kapálni, mert a csatlakozó-sorok nem voltak helyesen beállítva. Jelenleg ilyen akadály nincs. A mezőgazdászok jelen voltak a vetésnél, mert előre megbeszéltük ezek fontosságát. Minden mezőgazdász és tsz-elnök úgy beszélte meg, hogy háromszor fogjuk a kukoricát kapálni géppel. Mindent elkövetünk ezek után is, hogy pártunk által megszabott felad: tunknak eleget tegyünk, a tsz-ek termésátlagát növeljük. Sárkány Gyula, az Erdőkürti Gépállomás főmezőgazdásza A gabonabetakarítás cigit A soronlévő legfontosabb feladat, melyben, a gépierő segíti a tsz-tagságot, a kaszálás. Elértük, hegy eddig 250 kh íűkeszálást végeztünk tsz-einknél, amelynek mintegy 80 százaléka rétkaszálás volt. A további feladatunk az, hogy meginduljon a növényápolási munkák mellett és folyamatosan végezzük a kaszálást is, amely előreláthatólag e hónap végére befejeződik. A kihelyezett mezőgazdászok a gépi kapálás feltételeit a lehetőségekhez mérten megteremtették a négyzetes vetéssel, egyenessorú vetéssel, valamint a jó talaj előkészítésével. Tehát további szervező és politikai munka kell ahhoz, hogy a gépállomás a gépi kapálási tervét is teljesítse. Igen fontos követelmény a gépállomásokon a helyes és jól megszervezett anyagtakarékosság, amely az önköltség csökkenését segíti elő. Ezen a téren is vannak eredmények, amit bizonyít az, hogy a tavaszi kampány ideje alatt 122 mázsa üzemanyagot takarítottunk meg, ami 13 420 forintot jelent. E téren jó eredményt értek el Belina Imre, Barátosi János, Szelcsik László, Palcsó István és még sok elvtárs, akik megértették a takarékosság jelentősségét és nem vödörrel* tankoltak, hanem olajszivattyút használtak. De elősegítették a brigádvezetők is, amikor úgy szervezték meg a munkát, hogy a lehető legkevesebb üresjárat legyen. Ezen a téren említésre méltó Deák Bertalan pártvezetőségi tag, aki megfelelő agitációs munkát végzett ennek érdekében. Az eredmények mellett vannak még hiányosságok is, melyeket a lehető legrövidebb időn belül ki kell javítani, mert csak így tudjuk az előttünk álló feladatokat sikeresen végrehajtani, a tsz-eknek még fokozottabb segítséget adni. Első és legfontosabb feladat, hogy a politikai munka fokozottabban segítse elő a munkafegyelem megszilárdítását. Most még igen gyakori az, hogy a munkából nem egyformán veszik ki részüket a dolgozók. Van még javítanivaló a vezetésben is, mert több esetben nem eléggé tervszerű. Ebből adódik, hogy sokszor várni kell különböző alkatrészekre^ Ehhez feltétlenül szükséges a felsőbb szervek segítsége, főleg a megyei tanács gépállomási igazgatóságának műszaki csoportja részéről. Már most gondoskodjanak alkatrészekről, főleg az aratógépekhez nékülözhetetlen különböző áttételi fogaskerék, valamint jóminőségű kötöző-zsineg Jibgponti biztosításáról. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ezekkel volt Íl legtöbb baj. ___ Horváth Albert pá rttitkár Szécsényi Gépállomás Vessünk minél több silókukoricát A tavaszi hideg, kedvezőtlen időjárás következtében mind a rátiszéna. mind a szántóföldi pillangós takarmányok első kaszálása gyenge. Mivel tudjuk az elmaradt takarmányt pótolni? Elsősorban silókukoricával, másodsorban másodvetésű takarmányokkal, harmadszor pedig, már mostani takarékoskodással: beosztva etetni, adagolni a takarmányt, szecskázva, szalmával keverve annyit adjunk csak az állatok elé, hogy ne maradjon a jászolban összefülve elromlott takarmány. mert ez mind a trágyába kerül. Aki most nem kezdi el a takarmánnyal való takarékoskodást, az elkésik, mert takarékoskodni akkor kell, amikor van miből. Most van az ideje, hogy a legnagyobb tömeget adó, abrakban is gazdag silókukorica takarmány vetését elvégezzük. Minden tsz. de egyéni dolgozó paraszt is az állatállományhoz mérten megfelelő nagyságú területen géppel vessen silókukoricát. A vetés 45 cm-es sortávolságú, kh-ként 20—25 kilogramm vetőmagot számít» ... i... m ■ ,-*«■. „jli ■ ;■ ■1 -UJJ. va. Egyelés nélkül, két-három- szór géppel vagy lovaskapával megkapálva augusztus végére kh-ként 100—150 mázsa, abrakban is gazdag silótakarmányhoz tud jutni. A silókukoricát a viaszérésben levő csövekkel együtt silótöltővel összezúzva raktározzuk el a silógödörbe. Ahol nincsen megfelelő silógödör, ott még lehet készíteni, hiszen meg van adva a mód hozzá, de ha ilyen nem tudna elkészülni, ott silóárok készítésével is igen jól tudják pótolni. gozó munkához, dolgozótársaihoz való viszonyában, va-v magatartásában hiba és hiányosság. de az is kétségtelen, hogy mindezek az említettekben már jóval a racionalizálás előtt is megvoltak. Ezt a tanácsinak nem, minden alaposabb megmagyarázás nélküli elbocsátással, hanem mindjárt a hibák észrevétele után fegyelmi úton kellett volna elintéznie. Előfordultak a racionalizálás során olyan helytelenségek is — és ez már nemcsak a járási tanács hibája —, hogy e----- dolgozókat elküldték a í í rási tanácstól, nem megfelelő munka vaev politikai, hibák miatt és ezeket más járási tanácson ugyanolyan beosztásban alkalmazták. Most már csak az a kérdés, hogy az az ember, aki a balassagyarmati járásban nem megfelelő, vajon megfelelő lesz-e mondjuk a rétsági járásban. Az egyes osztályokon történt összetételi változás, nem min- lienütt sejtette, lendítette előle a munkát, a pénzügyi osz- jáhrn-ti pi. pillanatnyi meetor- |anást okozott. A pénzügyi tsztály dolgozóinak több segítséget kellene adnia az osztályokra helyezett új dolgoJó munkájuk nyomán nő a termelékenység, csökken a selejt Kurucz Károly gépiformáző „Kiváló cblgozó’' kezdeményezése alapjin indult meg a Salgótarjáni Vasöntöde cs Tűz- helygyárbin- a homok megtakarítási mozgalom. Egner József műizaki vezető hathatós segítségével elérte, hogy a tűzhelygyár dolgozók a homok gazdaságos felhasználásával évente töb> mint 30 000 forintot takarííhitnak meg népgazdaságunknak. Schink József kézifúvó, a „Szakma kiváló dolgozója” 1955. évi átlagteljesítménye 190 százalék. Schink elvtárs élenjár a szocialista munkaversenyben és az új módszerek bevezetésében. Selejtjét állandóan csökkenti. Ez év folyamán 6,7 százalékos selejtjét figyelmes és szervező munkával 3,4 százalékra csökkentette, Rácz György sztahanovista, a kisipari termelőszövetkezet élharcosa. A Nógrádmegycri Szegkovács KTSZ-ben dolgozik és átlagosan 230 százalékra teljesíti előirányzatát. Társai sokat tanulnak tőle, hogy hogyan, milyen módszerekkel emelhetik termelésüket és ő nem is vonja ki magát a segítségadásból. Csincsik István a Salgótarjáni Acélárugyárban a „szakma kiváló marósa”. Szovjet kopírmarógépen dolgozik és naponta 200—210 százalékra teljesíti tervét. Csincsik elvtárs többi között azt vállalta, hogy munkamódszerét átadja Kocsis János marósnak. Ennek nyomán Kocsis elvtárs jelenleg már 100 százalékon felül teljesíti tervét. „Kevesebb áramfelhasználással, több termelés”. Ez Wend- ler Géza fődiszpécser újításának lényege. 1954. év végén alkalmazták első ízben a rövid elektromos ívfénnyel való kohászati olvasztást. Azóta a Vasötvözetgyárban több mint 2,5 millió kilowattóra áramot takarítottak meg a termelési tervek túlteljesítése mellett.
