Szabad Nógrád. 1955. június (11. évfolyam. 42-50. szám)
1955-06-25 / 49. szám
2 SZABAD AO<;RÁl> 1955. Június 25. (Folytatás az 1. oldalról.) tsz-ekben magasabb termésátlagot értek el, s javult az állatállomány is — ez azonban nem vonatkozik az összes tsz- ekre általában. A palotási Május 1 TSZ-ben az egy munkaegységre eső részesedés 44 forint volt, a berceli Vörös Csillag TSZ-ben 31.47 forint. De még mindig nem mondható el, hogy a tsz-ek gazdálkodása kielégítő. A tsz-ek terméshozama nagymértékben függ a gépállomások mennyiségi és minőségi munkájától, de függ az agronómusok szakmai segítségadásától is. Sokat kell javítani még a kollektív munkán, meg kell szilárdítani a munkafegyelmet Biztosítani, kell: a gépállomások nagyobb gépi segítséget adjanak tsz- einknek, hogy munkájuk ténylegesen lemérhető legyen a magasabb terméshozamokkal. Biztosítani kell, hogy a tsz- tagok öntevékenyen fejlesszék gazdaságukat, tegyék azt termelékennyé és sokoldalúvá. Tűrhetetlen, ahogy a gabona termésátlaga alakult a tsz-ekben az utolsó 4 évben. A Központi Vezetőség júniusi határozata leszögezi, hogy a tsz-ek megszilárdításában legfontosabb feladat most az, hogy megnöveljük az egységnyi területre eső termést — azaz a termésátlagokat és a közös állatállományt és hozamait. Elsősorban erre kell mozgósítani a tsz-tagságot és a gépállomások dolgozóit. Ebből a célból bátran igénybe kell venni a kínálkozó lehetőségeket és bátran alkalmazni azokat a tapasztalatokat, amelyeket a mező- gazdasági tudomány elért. Meg kell javítani a kapcsolatokat az élenjáró állami gazdaságokkal. Jobban figyelembe kell venni a megye területi, éghajlati adottságait, a gabonatermesztés, a kapások mellett nagyobb gonddal kell fejleszteni a zöldségtermesztést, a palánták melegágyi előkészítését. Ott, ahol erre lehetőség van a megye termelőszövetkezetei is elérhetik azt, hogy korai zöldárut, gyümölcsöt szállítsanak a piacra. A szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztésre pártszervezeteinknek nagyobb gondot kell for- dítaniok, természetesen a takarmány biztosítására is. El kell érni, hogy az állatállomány már ebben az évben jelentősen növekedjék. Mi az oka annak, hogy sok tekintetben még szívesebben vállalják a külterjes gazdálkodás fáradságosabb, több munkát igénylő feladatait, mint a sokkal többet jövedelmező, gépesíthetőbb belterjes gazdálkodást. A tsz-tagok évtizedek szokásait hozták be a tsz-be. Ez az oka annak, hogy ma még gyakran találkozunk olyan jelenséggel, hogy többet foglalkozik háztáji gazdaságában, mint a közösben, hogy a tsz lovait, teherautóit szívesen adják bérfuvarozásba még akkor is, ha a tsz-ben arra nagyobb szükség lenne, hogy a tsz termését felébe, harmadába akarják betakarítani stb. Ezeket a helytelen, a kollektív gazdaság egészséges fejlődését akadályozó jelenségedet szívós politikai nevelő munkával küszöbölhetjük ki. A párt- szervezeteknek harcolni kell a tsz-ben a z ellenséges nézetek terjedésének megakadályozásáért és harcolni kell a mara- diság ellen is. A TSZ helyes gazdálkodásának kialakításáért felelősek az állami szervek is, elsősorban a tanácsok. Sokkal nagyobb felelősséggel, mint eddig, nagyobb, konkrétabb segítségnyújtással teremtsék meg a feltételeit az egységnyi területre eső terméshozam növekedésének, az állatállomány növelésének. Ez is feltétele annak, hogy ez évben számszerűleg is egészségesen ' növekedjenek termelőszövetkezeteink. A termelőszövetkezeti gazdaság megerősítése, a TSZ-tag- ság jövedelmének növelése nagymértékben függ a gépállomások jó munkájától. 1954-ben az előző évihez viszonyítva 124 százalékra emelkedett a szántó-traktorok száma, 158 százalékkal az aratógépek száma. Azonban a megnövekedett gépállomány teljesítménye nincs arányban az elvégzett munkával, s a teljesített munka 1954-ben az 1953. évihez viszonyítva 72,2 százalék. A párt ebben az évben olyan célkitűzéseket állított a TSZ-ek és egyéni gazdaságok elé, hogy jelentősen emeljék a mezőgazdasági termékek hozamait, növeljék állatállományukat. Ezt a feladatot a gépi munka mennyiségi és minőségi növelése nélkül nem tudják megoldani. Ezért a gépállomásoknak érezniük kell a felelősséget a mezőgazdasági terméshozamok növeléséért, azért, hogy termelőszövetkezeteinkben a nagyüzem fejlett módszereivel gazdálkodhassanak. Gépállomásainkon a javuló irányzat ellenére még sok a tennivaló, a rendelkezésre álló gépierő még nincs kihasználva és emellett alacsony a munka termelékenysége, túl magas az önköltség. A gyenge minőségű munka károsan befolyásolja a TSZ-ek termésalakulását. A gépállomáson dolgozó kommunistáknak minden erővel harcolni kell a hiányosságok megszüntetéséért. A Központi Vezetőség határozata alapján a gépállomásokon megszüntettük a politikai helyettesi rendszert, s függetlenített párttitkárok dolgoznak a párt- szervezetekben. Ezentúl a JB egyik titkára a gépállomásokért felelős. Ez az intézkedés helyes volt, mert ennek nyomán javult a pártszervezet termelést ellenőrző tevékenysége, javult a politikai munka. Ezeket a tényeket a gépállomás munkájában bekövetkezett jelentős javulás igazolja. Van rá reményünk, hogy már ebben az évben jobban kihasználják a gépierőt, jelentősen megjavítják a végzett munka minőségét, javulnak a terméshozamok, jelentősen csökken az önköltség. A vezetés megjavítása, ez legyen járási pártbizottságaink, a gépállomások pártszervezeteinek és igazgatóinak fő tevékenysége. A gépállomások vezetői személy szerint felelősek a gépi munka minőségéért. A gépállomások a mezőgazdászok segítségével érjék el, hogy a termelőszövetkezetek teljesítsék maradéktalanul a növény- termelési és állattenyésztési terveiket, de nagy feladatok várnak a mezőgazdászokra abban is, hogy elősegítsék a TSZ-ekben a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő ^lehetőségek maximális kihasználását. A pártszervezetek és a ME- DOSZ adjon segítséget ahhoz, hogy a gépállomás dolgozói között mozgalom induljon az anyaggal, üzemanyaggal való takarékosságért és ezzel is segítsék az önköltségcsökkentési terv maradéktalan teljesítését. A gépállomások pártszervezetei a márciusi, áprilisi és a június 8-i határozatnak megfelelően ellenőrizzék a gépállomás vezetőinek gazdasági tevékenységét, hogy azok meg- íelelnek-e a határozatban megszabott célkitűzéseknek. Az ellenőrző munkába az egész párttagságot, a DISZ-t és a többi tömegszervezetet is vonják be. Alapos, szívós, felvilágosító munkával akadályozzák meg a munkaerővándorlást, tegyék lehetővé, hogy a gépállomások dolgozói legyenek büszkék a gépállomás elért eredményeire, csinosítsák, hozzák rendbe annak környékét, tegyék vonzóvá az üzemet, teremtsenek lehetőséget az ifjúság kulturális, sporttevékenységére, szórakozására. A párt- szervezetek kommunistái harcoljanak ezek megvalósításáért ! A mezőgazdaságra háruló fctadaíok jelentős részét az állami gazdaságoknak kell megvalósítaniok. A lenini—sztálini tanítások megjelölik az állami gazdaságok feladatait a népgazdaság élelmiszerrel és ipari nyersanyaggal való ellátásában, a mezőgazdasági termelés színvonalának és kultúrájának emelésében, s nem utolsósorban a dolgoz® parasztság szocialista útra való vezetésében. A megyénkben lévő állami gazdaságok — kivéve a kísérleti és tangazdaságokat — termelésükben elmaradtak a követelményektől. Termelésükre a magas önköltség, a rendelkezésre álló anyagi és termelési eszközök kihasználatlansága, a gyenge vezetés jellemző. Sok az úgynevezett álszakember és az ellenséges elem a gazdaságokban. 12 volt horthysta katonatiszt és volt csendőr tölt be felelős állást, mint anyaggazdálkodási felelős, könyvelő, bérelszámoló, függetlenített brigádvezető stb. Még 70 holdas kulák is található fontos vezetőhelyen. Hozzá kell tennem, hogy a kommunista vezetők szépen megtűrik maguk mellett ezeket az elemeket, akik közül nem egyszer nyílt szabotálok kerülnek ki, mint ahogy ezt a kisterenyei, két- bodonyi állami gazdaságban tapasztaltuk. 1954-ben az ösz- szes veszteség majdnem 49 millió forintot tesz ki. A magas önköltségre vonatkozóan csak két számadatot mutatunk meg: 1 mázsa őszi vetésű gabona termelési költsége Karancske- sziben 331 forint, Kétbodony- ban 308 forint, ezzel szemben Hényelpusztán 142 forint, de még ez is magas. Karancske- sziben ez év májusában 1 liter tej előállítási költsége 7 forint fölött volt. Meg kell mondani azért, hogy e tűrhetetlen helyzet előállott. a megyei pártbizottság és a járási bizottságok is felelősek. A megyei és járási pártbizottságoknak meg kell erősíteni káderekkel az állami gazdaságokat és pártszervezeteiket, emellett sokkal nagyobb felelősségérzettel kell megjavítani a pártszervezetek politikai nevelő- és irányító, ellenőrző munkáját. Fokozni kell a versenylendületet, a munka időben, jó minőségben való elvégzéséért, amelynek mutató számai a magas terméshozamok. A gazdaság kommunista vezetői e feladat jó elvégzésében bátrabban, mint eddig támaszkodjanak az állami gazdaság párt- szervezetére, MEDOSZ-ra a gazdaságban dolgozó kommunistákra! Arra kell törekedniük, hogy jó kapcsolatokat építsenek ki a környező termelőszövetkezetekkel, egyéni dolgozó parasztokkal a nagyüzemi gazdálkodás fejlett módszereinek népszerűsítése céljából. A kenycrgaiiona termelés emelése legyen a legkiemelkedőbb feladatok egyike. Jelentőségének lebecsülésére mutat, hogy míg 1951-ben kenyérgabonából 77,100 kh lett bevetve, 1954- ben csak 69,900 kh-t vetettek, ugyanakkor 1951-ben az átlagtermés 9 mázsa volt, 1954-ben 6,9 mázsa kenyérgabonából. A Központi Vezetőség júniusi határozata ismételten leszögezi: „dolgozó népünk kenyérrel való bőséges ellátása hazai termésből mezőgazdasági termelésünk egyik legfőbb kérdése.” A Központi Vezetőség intézkedést követel a gabona vetés- területek szigorú előírására. 1955-ben pártszervezeteinknek és tanácsainknak nem szabad őszig várni a gabona vetésterület megállapításával, hanem már a nyár folyamán a falusi aktívákra támaszkodva ki kell dolgozni, hogyan akarják a megfelelő nagyságú vetéstervet biztosítani. Az elmúlt évek bizonyítják, hogy alapos politikai nevelőmunkára van szükség. Azt a helytelen gyakorlatot is meg kell szüntetni, hogy illetékes szervek a vetésterület kimutatásánál nem tudnak megegyezésre jutni. Meg kell tenni a kellő intézkedéseket a határozatban megszabott további feladatok maradéktalan elvégzése céljából is, s így a termésátlag növelése érdekében a helyes vetésforgó biztosítását, a talajjavítást műtrágyával és a gyenge homoktalajok zöldtrágyával való megjavítását. Tovább kell menni a kenyérgabona termelés gépesítésében is és már ebben az évben harcolni kell a kenyérgabona termés veszteségmentes betakarításáért. A kenyérgabona mellett a mezőgazdaság legfontosabb feladata dolgozó népünk ellátása hússal, zsírral, tejjel. Már korábban volt róla szó, hogy a TSZ-ek és állami gazdaságok állattenyésztésében hibák mutatkoznak főleg azért, mert mindeddig nem sikerült szilárd takarmányalapot teremtenünk. Állami gazdaságaink állandó takarmányhiánnyal küzdenek, igen drága, vasúttal, gépkocsikkal szállított takarmánnyal nem lehet gazdaságosan állatokat tenyészteni. Legfontosabb takarmánynövényünk a kukorica. Bár az elmúlt 5 esztendő alatt növekedett a kukorica vetésterület, az 1 kh-ra eső termésátlag azonban kedvezőtlen termelési eredményt mutat: 1951-ben 13,5, 1952-ben 6,4, 1953-ban 11, 1954-ben pedig 9 mázsa. Ez az eredmény az országos termésátlagnál jóval kevesebb. A Központi Vezetőség határozata messzemenő feladatokat szab e fontos takarmány termelése mennyiségének emelésére: a) az értéktelenebb takar- mányféleségek rovására növelni kell elsősorban a kukorica és a lucerna vetésterületét; b) fel kell számolni a kukorica termelés elmaradottságát, elsősorban a szocialista szektorokban figyelembe kell venni, hogy a kukorica hálálja meg a legjobban a jól végzett őszi mélyszántást, friss trágyázást; c) már ebben az évben biztosítani kell a jobb kukorica termést a háromszori kapálással és az aratás utáni gazoló kapálás elvégzésével. A Központi Vezetőség határozata. felhívja a pártszervezetek, állami szervek és a szocialista szektorokban dolgozó kommunisták figyelmét az állatállomány, különösen a szarvasmarha állomány növelésére. Megyénkben a sertéstenyésztésben értünk el eredményeket. Szarvasmarha állományunk fejlődése azonban nem kielégítő. Az 1953 márciusi állapotnak megfelelően az 1955 március elseii helyzet: az összszarvasmarha állományunkban 5,5 százalék volt a csökkenés. 1954-ben a tej hozam alakulása — bár termelő- szövetkezeteinkben a tejhozam emelkedett — még sem mondható kielégítőnek. Az istállóátlag állami gazdaságainkban csökkent. A takarmánybázis megteremtése mellett az állomány, de különösen a tehénállomány megvédése, növelése és nemesítése érdekében állami intézkedésekre is szükség van. Éppen ezért a megyei, járási tanácsok ellenőrizzék, hogy a megfelelő szervek a határozatnak megfelelően jámak-e el. A Központi Vezetőség júniusi határozata felhívja a TSZ-ek tagjait, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat, az állami gazdaságok vezetőit, dolgozóit, hogy felhasználva az állam által nyújtott támogatást fordítsanak nagyobb gondot a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére, A párt- és iömcgsxervezeték tél »ti a iáiról. Azok a jelentőségteljes eredmények, amelyeket a szocializmus építésében, a termelés fellendítésében, a begyűjtésben és adófizetésben eddig elértünk a járási pártbizottságokban, a tanácsokban, a tömegszervezetekben és a falun dolgozó kommunisták sikeres harcának következménye. Ezt a harcot falun a munkásosztály, az üzemekben dolgozó kommunisták mindig lelkesen támogatják. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének és ezzel egyidejűleg a termelés fellendítésének jelenlegi feladatát csak úgy tudjuk megvalósítani, ha megerősítjük a falusi párt-, állami- és tömegszervezeteket, megjavítjuk a falusi politikai munkát, ha tovább javítjuk a járási pártbizottságok szervező és irányító munkáját. Ezt csak a Központi Vezetőség februári határozatának következetesebb végrehajtásával lehet megoldani. A határozat végrehajtásában már eddig is vannak figyelemre méltó eredmények. A nagyobb községekben függetlenített pártbizottsági és MDP községi szervezeti titkárok dolgoznak, akik önként vállalták e fontos pártmegbízatást. A határozat végrehajtása során felszámoltuk azt a helytelen helyzetet, amit a különböző pártszervezetek létrehozása okozott. Megszüntettük a falusi pártszervezetek szétforgácsolt- ságát és így megteremtődött a lehetősége a helyi tanácsok fokozott pártellenőrzésének. A Hazafias Népfrontban, termelési bizottságokban megalakult MDP-csoportok nagy segítséget adnak e szervek munkájához. Mindezek az intézkedések főleg szervezeti intézkedések voltak, melyek kétségtelenül megteremtették a feltételeket a politikai munka megjavításához is, de azt még nem javították meg. A további szervezeti intézkedések mellett most hz a feladat, hogy a megfelelő segítségnyújtással megtanítsuk a faiun dolgozó kommunista vezetőket: hogyan kell irányítani falun a szocializmus építésére irányuló harcot. A falusi politikai munka megjavítása megköveteli, hogy több, arra rátermett, a vezetésben jártas, tapasztalt és párthű kádereket küldjön a párt falura. Ez most a párt kérése a párt tagjai felé: „jelentkezzenek minél többen falusi politikai munkára a TSZ-ek, állami gazdaságok, gépállomások munkájának további megjavításához.” A Központi Vezetőség júniusi határozatában felhívja a párt minden tagját és elsősorban a falusi kommunistákat, hogy: „céltudatosan és kitartóan küzdjenek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért az egész mezőgazdasági termelés színvonalának emeléséért.” Ezt a feladatot csak a falu minden kommunistájának és öntudatos pártonkívülijének mozgósításával, a párt parasztpolitikájának a lenini hármas jelszó alapján való megvalósításával lesznek képesek végrehajtani. Vagyis a szegényparasztságra és elsősorban a szövetkezeti parasztságra támaszkodva kemény harcban a ku- lákság és a falusi osztályellenség ellen megnyerni a középparasztságot a szocializmus építése ügyének. Mindenek előtt a TSZ-i, állami gazdasági és gépállomás! pártszervezeteknek és nem utolsósorban a falusi pártszer-, vezetéknek a térmclé&i eredmények megjavítására kell mozgósítaniok. Még az aratás előtt el kell végezni a szükséges növényápolás! munkákat. TSZ-pártszerve- zeteinknek mozgósítaniok kell a TSZ-tagokon kívül a családtagokat is. A gépállomások és az állami gazdaságok pártszervezetei ellenőrizzék, hogyan szervezik a vezetők a gépi növényápolást, a traktorosokkal és gépkezelőkkel tartsanak megbeszéléseket, milyen fontos munkát végeznek és hívják fel a kiváló minőségi munka végzésére a figyelmet. Számoltassák be a mezőgazdászokat, hogy a TSZ-ek hogyan állnak a tavaszi növényápolással. Mindig ott fejtsenek ki nagyobb szervező és felvilágosító munkát, ahol kevés a munkaerő és nagy a lemaradás. Pártszervezeteink, a kommu« nisták erőfeszítésétől függ, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is főleg a szocialista szektorokban jobb terméseredmények legyenek, mint tavaly és ennek előfeltételeit a tavalyi őszi munkával és trágyázással* a tavaszi jó növényápolással már megteremtették. Ezzel elősegítjük azt is, hogy a TSZ-ek ez évben számszerűleg is növekedjenek és elősegítjük a TSZ-tagoknak, a gépállomási dolgozóknak, főleg traktorosainknak a magasabb jövedelmet. A Központi Vezetőség határozata olyan célkitűzéseket állít a pártszervezeteit elé, amelyek. megkövetelik a kommunisták példamutatását, harcos kiállását. A párt minden kommunistától elvárja, hogy e határozat megvalósításáért folyó küzdelemben a legjobbak között, az élen legyen. A márciusi határozat óta eltelt 3 hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy sokkal nagyobb gondot kell fordítani, mint eddig a párt propaganda és agitá- ciós munkájának megjavítására. Meggyőzőbben kell megmagyarázni az egyénileg dolgozó parasztságnak, de a szociálisra szektorok dolgozóinak is a tála szocialista átalakításának, a mezőgazdasági termelés fellendítésének konkrét elvi- és gya- gyorlati kérdéseit. A falun élő kommunisták jobban igényeljék a járási és megyei szervekben dolgozó vezető kommunisták segítségét, kérjék fel őket, hogy a falu szocialista átalakításának egyes elvi vagy gyakorlati kérdéseit ott lenn a faluban magyarázzák meg taggyűlésen, vagy tanácsülésen* aktíva-értekezleten, vagy gaz- tíasyűlésen. Ilyen jelentős harci feladat előtt kell számba venni, milyen eszközök állnak a párt rendelkezéséré a dolgozó tömegek mozgósításában. Pártszervezeteinknek munkájuk közben támaszkodnak kell a tömegszervezetekre és a tömegmozgalmakra. Sajnos, számos alapszervezetünk ezt a segítséget nem igényli, s természetesen így munkája sokszor sikertelen^ Különösen nagy jelentősége van a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért és a termelés fellendítéséért folytatott harcban az ifjúságnak. Pártszervezeteink adjanak meg minden segítségei a DISZ-nek, hogy csatasorba tudja állítani a fiatalokat e nagy feladat megoldásában. A pártvezetőségek nagy gonddal és körültekintéssel karoljanak fel minden olyan törekvést, kezdeményezést a DISZ-ben, mely a szocializmus építésének ügyét, a termelés fellendítésének ügyét szolgálja. Segítsenek a DISZ taglétszámának emelésében, a DISZ kulturális, Sportes termelési problémáinak megoldásában. Támaszkodjanak bátran az MNDSZ-re, kérjék fel, hogy segítsenek az asszonyok a termelési és TSZ fejlesztési problémák megoldásában, az MNDSZ pedig végezzen politikai felvilágosító munkát a kommunista asszonyok között, hogy példamutatóan kivegyék részüket a TSZ-mozga- lom és a termelés fejlesztéséből. A járási pártbizottságok és falusi pártszervezeteink jó politikai munkával érjék el, hogy a TSZ-tagok, az állami gazdaságok és gépállomások dolgozói, a szegényparasztság tevékenyen vegye ki részét a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből. a termelés fellendítéséért folyó harcban. A jobboldali nézetek elleni harc közben tovább kell szilárdítani a munkás-paraszt szövetséget, türelmes meggyőző munkával érjük el hogy a középparasztság is lelkesen támogassa pártunk politikáját* miközben igényli termelési színvonala emelésében az állam és a párt támogatását. Induljon harcba a sokezer kommunista és pártonkívüli aktíva a párt politikájának megvalósításáért, a népjólét emeléséért, a szocializmus győzelméért. Ne feledjék az elvtársak, hogy az ellenség, bár a szocializmus építése közben sok területen vereséget szenvedett, most fokozni fogja az ellenállását és akadályozni próbálja a szocializmus építéséért folyó harcot, a termelés fellendítésére irányuló tevékenységet* Erőnk tudatában, a Központi Vezetőség útmutatásai szerint, dolgozó parasztságunk a párt vezetésével s a munkásosztály segítségével biztosan halad á szocializmus útján! (Az aktíva-ülésen elhangzót felszólalásokból lapunk leg' közelebbi számában közlünkj
