Szabad Nógrád. 1955. június (11. évfolyam. 42-50. szám)
1955-06-25 / 49. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD N«D ' :yy rí'- -rír I M D P NÓGRÁDMEGY El PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA JCI. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1955. JÚNIUS 25. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének, a termelés fellendítésének feladatai megyénkben Brsaiirnnntn a megyei púriaktíea-ülésról A ■ megyei pártbizottság szerdán tanácskozásra hívta össze Salgótarjánban a megyei kommunista aktívákat a KV- nak a mezőgazdasági termelés fellendítése és a mezőgazdaság szocialista átszervezése feladatairól szóló határozat megvitatására. Á pártaktíva ülésen megjelent Olt Károly elvtárs, a Központi Vezetőség tagja. A több mint 400 résztvevő előtt Kudela József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartott beszámolót, amelyet az alábbiakban kivonatosan közlünk: Pártunk és munkásosztályunk politikájának eredményeként 1954 végén a megye szántóterületéből a szocialista szektor részaránya 24,2 százalék csaknem egynegyede a megye művelhető területének. Jelenleg tehát 50 000 holdon folyik a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, termelőszövetkezetben, állami gazdaságban és a gépállomások segítségével. Pártunk és kormányunk a nehéziparra támaszkodva egy sor intézkedést tett a mező- gazdasági termelés fellendítése érdekében. A párt és a minisztertanács 1953. december 19-én határozatot hozott a mezőgazdasági termelés fellendítésére. Az elmúlt másfél esztendő termelési eredményei arról tanúskodnak, hogy több termelési ágban jó eredményt értünk el. A mezőgazdaság általános fejlődését tekintve azonban a mezőgazdasági termelés nagyarányú fellendítése, a mezőgazdaság szocialista átalakítása, a jobboldali nézetek terjedése következményeként elmaradt a követelmények mögött. Ezek a nézetek, amelyek az egyéni gazdaságok dicsőítése mellett a munkásparaszt szövetség lazítására, a párt vezetőszerepének tagadására irányultak, gátolták a mezőgazdaság egészséges fejlődését, kihatottak a tsz-ek számszerű fejlődésére, a mezőgazdasági termelés fellendítésére. Pártunk márciusi határozata szétzúzta ezeket a jobboldali nézeteket és erőteljesen aláhúzta: „Pártunk Központi Vezetőségének az a véleménye, ’ hogy tovább kell folytatni erőfeszítéseinket a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, ugyanakkor azonban meg kell követelni az állampolgári kötelességek teljesítését, mert cstík ilymódon lehet megteremteni a népgazdaság — és ezen belül a mezőgazdaság fejlesztésének is — anyagi alapjait." A márciusi határozat birtokában most már erőteljesebb harc főijük a falusi osztályellenség leleplezésére és elszigetelésére, a szegényparasztságra támaszkodva. Ennek mutatkoznak már kézzelfogható eredményei is. Megnőtt a parasztság érdeklődése a nagyüzemi gazdálkodás irányában. Ebből következik, Ihogy fokozni kell tevékenységünket a szocializmus építésében falun, amelynek fő iránya a termelőszövetkezeti mozgalom. Ezt a feladatot csak úgy tudjuk megoldani, ha sikerül a dolgozó parasztság egyrészét megnyerni a szövetkezeti mozgalomnak, ha mindennapi szívós, politikai fel- világosító munkát végzünk. Ennek érdekében most falun két, egymástól elválaszthatatlan feladatot kell megoldani. Győzelemre kell vinni a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügyét és ezzel egy- idoben fel kel! lendíteni a mezőgazdasági termelést. Megoldható-e egjúdőben a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a mezőgazdasági termelés fellendítése? A jobboldali elhajlók azt állították, hogy ez a két dolog kizárja egymást, nem lehet egyszerre szocializmust építeni és ugyanakkor a mezőgazdasági termelést növelni! Ha növelni akarjuk a mezőgazdaságban a terméshozamot, akkor „egy időre“ le kell mondani a tsz-ek fejlesztéséről. Akik ezt hirdették, félre akarták vezetni a munkásokat is, a parasztokat is. Ezt a kettős feladatot csak együtt és egyszerre tudjuk megvalósítani, aki mást állít, lényegében azt akarja, hogy mondjunk le „eev időre“ a tsz-mozgalom fejlesztéséről. Tudni kell azt, hogy a mi viszonyaink között meg van annak a lehetősége, hogy az egyéni parasztgazdaságok emeljék termelési színvonalukat. A kisárutermelés korlátái között dolgozó kísárutermelő parasztgazdaságok azonban nem képesek fejlődő iparunkat ellátni élelmiszerre], ipari nyersanyaggal. A kisáruter- melű gazdaságok korlátái lehetetlenné teszik a magas színvonalú, nagyobb termelékenységű, a tudományos módszerekre támaszkodó, a fejlett ipar által rendelkezésre bocsátott gépitechnika alkalmazását. Tehát a magasabb terméshozamok , biztosítása végett, , amelyet az ipar fejlettsége megkövetel, szükséges, hogy nagyobb arányokban mint eddig fejlesszük a fezeket. Müyen tervezők biztosítják, hogy az elkövetkező időben csak egj-szerre. csali együtt tudjuk megoldani a mezőgazdaságban az előttünk álló két fő feladatot? Elsősorban az ipar jelenlegi fejlettségi foka és az, hogy iparunk a jövőben tovább fejlődik, ellátja mezőgazdaságunkat korszerű gépekkel, műtrágyával. Mezőgazdasági gépgyártásunk, műtrágya gyártásunk jelenlegi fokán is olyan meny- nyiségű terméket bocsát rendelkezésre, amellyel ha megfelelően használnánk ki, máris magasabb terméshozamokat érhetnénk 'eh De államunk állandóan fejleszti nehéziparunkat, a mezőgazdasági gépgyártást, a vegyiipart, egy sor intézkedést tesz. nagyösszegű beruházásokat biztosít, öntöző berendezések, csatornák létesítésére a masasbb termelékenység érdekében. Igaz, vannak és lesznek nehézségek az átszervezés során, de a felsorolt tényezők azt bizonyítják: bőségesen rendelkezünk a magasabb termelé- kenységet biztosító eszközökkel és ezek a lehetőségek a második ötéves tervben még szélesülni fognak. Bár eredményeink megteremtették a 1 fez-mozgalom számszerű fejlesztésére is a feltételeket, mégis a jobboldali nézetek elterjedésének hatására nem törekedtünk a tsz- mozgalom szélesítésére, számszerű növelésére. Abból a helytelen nézetből kiindulva, hogy először a meglévő fez-eket erősítsük meg számszerű' fejlesztés nélkül. Közben megfeledkeztünk pártunk parasztpolitikája megvalósításáról, a lenini hármas jelszó alapján, annak ellenére, hogy ott voltak már falun az új, a szocialista nagyüzemi termelés formáinak kezdetei, amelyek harcban álltak a régi kapitalista formával, hogy utat tör jenek maguknak a fejlődés ii ányába. A Központi Vezetőség márciusi határozata megteremtette a lehetőségét annak, hogy a III. kongresszus határozatai alapján erőteljesen térjünk rá falun a szocializmus alapjainak lerakására, de továbbra sem mondunk le a mezőgazdasági termelés fellendítéséről. A márciusi határozat, óta majdnem 4 hónap telt el és megmondhatjuk, hogy ez idő alatt sok tekintetben megváltozóit a helyzet a falun. A dolgozó parasztság érdeklődése konkrét megnyilvánulási formát öltött. A falvakban népes aktíva üléseken tárgyalták meg, hogyan valósítják meg a párt határozatait, miként segítsék elő. a termelőszövetkezeti mozgalom zámszerű növelését, hogyan segítsék az önkéntes tömörülést a kollektív gazdaságban. Eddig két új IÍI-as típusú szövetkezet alakult: Egyházas- dengelegen és Diósjenőn, 12 előkészítő bizottság alakult és 298-an léptek be a meglévő tsz-ekbe. Nem lehetünk elbizakodva, hiszen ezektől sokkal jobb eredményeknek kellene lenni, de ez is mutatja, sikerült szétzúzni azt a helytelen nézetet, hogy a termelőszövetkezetet csak ősszel lehet feil.eszteni. Azt is mutatják e tények, hogy megszűnt a tsz- mozgalom egyhelyben topo- gása, a párt és állami szervek a meglévő tez-ek megszilárdítása mellett a mozgalom számszerű fejlesztésével is foglalkoznak. Dolgozó parasztságunk ma már látja — különösen ott, ahol jól dolgozó tsz-ek vannak —, hogy a nagyüzemi gazdálkodásnak vannak előnyei, de mivel még egyes tez-eink nem tartják be az alapszabályzatban előírt kötelezettségeket a parasztság bi- zalmatlankodik, távoltartja magát a tsz-től, saját gazdaságát többre becsüli, jövedelmének növelésére itt nagyobb lehetőségeket lát. Ezt a nézetét megszilárdította benne az a helytelen jobboldali nézet, hogy „ő is a szocializmust építi“ „a maga módján“ igyek szik többet termelni. A népi demokráciában sem tűntek el a kisáruíprmelé? korlátái, igaz itt nem fenyeget az elszegényedés veszélye, de ez ne tévesszen mag senkit. Ez népi demokratikus rendszerünkből fakad, mert államunk, munkásosztályunk sokoldalú támogatást nyújt dolgozó parasztságunknak. Az állam hitellel, gépekkel, műtrágyával, termelési szerződés kötéssel segíti a> parasztságot. De következik-e ebből az, hogy a kisáruter- melő gazdaságok, gazdaságuk rendszeres bővítésével, fejlesztésével állandóan növekvő termelékenységet biztosíthatnak? Nem, ebből ez nem következik. Meg kell magyarázni a dolgozó parasztságnak, hogy milyen korlátái vannak a kis- árutermelő gazdaságnak. A kisparcella a legnagyobb akadály abban, hogy az ipar által rendelkezésre bocsátott fejlett technikát igénybe ve- g>-e. Nem alkalmazhatja földjén a legfejlettebb tudományosan ki kísérletezett termelési eljárásokat. A nagyüzemben nagyobb lehetőségei vannak a munkamegosztásnak, miáltal növekszik a munka fcermelékenj'sége, a gépi munka sok emberi munkaerő, munkaidő megtakarítást jelent, amit újból a termelékenység növelése szolgálatába lehet állítani. Gazdasága évről évre lemarad az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben elért eredmények mögött. És ez együttjár jövedelmének csökkenésével is. Fellett gazdálkodást csak a szövetkezetbe tömörült parasztgazdaságok képesek megvalósítani. A mezőgazdaság szocialista átszervezése nem egyszerű feladat, . azt csak nagyaránjrú politikai és gazdasági szervező munkával végezhetjük el. Sok heljren ezt heljrtelenül értelmezik, olyan rendkívüli dolgokat szeretnének „kiagyalni“, amellyel egyszerre nagy tömegeket tudnának bevinni a szövetkezetekbe, valami varázsszót keresnek, úgy gondolják, az egyszerű hétköznapi tettek miár nem „hatják“ meg a dolgozó parasztokat. Ez persze helj'telen. Az egyik községben az elvtársak arról beszéltek, hogy egyszer beszéltek az egyik középparaszttal, s az ígéretet tett, hogy belép a tsz-be, de hát első nem akar lenni, már úgyis szidják őt a parasztok. Azután magára hagyták ezt a gazdálkodót, hadd gondolkozzék. A dolgozó oaraszt életének szinte ez a legnagj’obb problémája, hogy úgy mondjam vajúdása, most ott ke1! lenni mellette, bátorítani, erősíteni benne azt az elhatározást, hogy a nagyüzemi gazdálkodás útját válassza. A belépés után vonjuk be őket is, hogy vegyenek részt a tsz szervezésében. Elsősorban a megyei, járási funkcionáriusok feladata, hogy szüntelenül rajta tartsák szemüket ezen a munkán, segítsék, bátorítsák a falusi kommunistákat. A járáson és falun dolgozó kommunisták ne hanyagolják el a foglalkozást azokkal sem, akik most még nem akarnak belépni a fez-be. Már őket is úgy kell tekinteni, nevelni mint leendő fez- tagokat. A szocializmus építésének falun továbbra is fontos fel tétele, hogy Medved Károly másodéves esztergályos ipari tanuló július 5-én teszi le a szakmunkás vizsgát. Medved elvtárs jól készül életének erre a jelentős próbatételére: szorgalmasan, selejt nélkül dolgozik, évi ellenőrző munkáját VI. kategóriában 100 százalékos teljesítménnyel végzi, kiváló minőség mellett. mim KÉSZÜLIK \ MÁSODIK FÉLÉIÉ Javítják a munkafeltételeket a nagybátonyi bányákban tovább szilárdítsuk meglévő termelőszövetkezeteinket. Az a tény. hogv erőteljesen ráléptünk a tsz-mozgalom számszerű fejlesztésének útjára, nem jelentheti azt, hogy egy pillanatra is lemondunk a meglévő tsz-ek gazdálkodásának továbbfejlesztéséről. Mit tekintünk a legfontosabbnak a szövetkezetek megszilárdításánál. Most párt- szervezeteinknek, tanácsaiménak az a legfontosabb feladata, hogy a tsz-eket a vezetés megjavításával olyan szocialista nagyüzemmé fejlesz- szűk, amelyekben nagy terméshozamokat érnek el, növekszik a tsz-tagok jövedelme és vonzóvá válik az egj’énileg gazdálkodó parasztság szá- mara. Mint már erről volt szó, fezeink az elmúlt évben jelentősen megerősödtek. A kedvezőtlen időjárás ellenére egyes (Folytatás a 2. oldalon.) A nagybátonyi üzemegység dolgozói május 22-ig már 7637,3 tonna szenet adtak terven felül a népgazdaságnak. A húsz fővárosi nagyüzem felhívásához csatlakozva, megfogadták, hogy évi tervüket 103 százalékban teljesítik, s terven felül 10 100 tonna szenet adnak a hazának. A harmadik negyedévi terv sikeres teljesítése érdekében a műszaki vezetőség jelentése alapján Katalin II. lejtősben kétszámyú frontfejtést indítanak meg, amelynek előkészületi munkálatai már jelenleg is jó ütemben haladnak. A tömegtermelő munkahelyek létrehozása mellett, a jelenleg rossz állapotban lévő réselőgép helyébe egy KMB—1- es réselőgépet állítanak be. A gép felszerelésével növelik a termelést, gyorsítják a front- haladás sebességét és nary. mennyiségű robbanóanyagot Is megtakarítanak. A bánya megfelelő levegővel való ellátásáért 1000 köbméter, percenkénti teljesítményű ventillátort sze* relnek fel. Kossuth-táró üzemben a főszállító vágaton a szállítás zavartalanságát biztosítják. A fő szállítóvágaton a szállítást kétfelé osztják, és egy új gépet építenek be. A munkafegyelem megszilárdítása érdekében Katalin-üzefnben bevezetik a munkahelyi váltást, csökkentik a kieső ^ műszakok számát, és szélesítik a betegellenőrzési aktívahálózatát. _ , , A mennjnségi terv teli esi t es mellett nagy gondot fordítanak a gazdaságos termelésre is. Az 1 tonna szén költségének csökkentéséért, — ahol a bánya állapota megengedi — a kuk- szon-fából elesett részeket is felhasználják. A lefejtett részekből a bányaiét kirabolják. A robbanóanyagfogyasztást egyharmadával csökkentik, s ezáltal a harmadik negyedévben 2000 forintot takarítanak meg. A bányafa és egyéb anyagok gazdaságos felhasználásával, több ezer forint megtakarítást érnek el. 1 396 009 forintot takarítónak meg a Tűzhelygyárban A Salgótarjáni Tűzhelygyár dolgozói június 16-án fejezték be félévi tervüket. Június 30-ig még 7000 darab tűzhelyet adnak terven felül a népgazdaságnak. A terv mennyiségi túlteljesítése mellett, dicsérendő a gyár vezetőinek és dolgozóinak közös erőfeszítése az önköltség csökkentésére. Az év első hónapjában 2 338 000 forintot takarítottak meg. Ezek a sikerek biztosítékok arra, hogy a Salgótarjáni Tűz- helygyár a III. negyedévben is túlteljesítse terveit. A gyár dolgozói és vezetői már most felkészültek, hogy a következő három hónapban is megállják a helyüket. Fő feladatuknak tekintik, hogy tovább csökkentsék egy tűzhely előállítási költségeit. Ezt elsősorban úgy akarják elérni, hogy túlteljesítik termelési tervüket, 3150 darab tűzheljTet adnak terven felül. A termelési és önköltségi tervek tejesítése érdekében július 1-től már saját üzemükben végzik a tűzhelyek zománcozását, amely, azt eredményezi, hogy negyedévenként 1Ö 000 tűzhellyel növelhetik a termelést, amellett havonta mintegy 20 000 forintot takaríthatnak meg. A nikkelező-üzem továbbfejlesztése havi 105 000 forint megtakarítást eredményez, amellett javul a gyártmányok minősége is. A salakszállítás gépesítésével, havi 6000, az öntvények előírt súlyának betartásával havi 15 000 forintot tudnak majd megtakarítani. Űj generátortelepet is üzembeheljrez- nek a harmadik negyedév elején, amely lehetővé teszi, hogy gyengébb minőségű szenet is felhasználhassanak. Mindezek eredményeképpen a harmadik negyedévben ismét 1 396 000 forintot takarítanak meg a gyár dolgozói. Legyenek a fiafalok a palaszázalék csökkentésének élharcosai (Tudósítónktól) Amint az elmúlt hónapok eredményei bizonyítják, . a zagyvái bányaüzem DISZ-fia- taljai keményen megállják a helyüket a párt célkitűzéseiért, a békéért folyó harcban. A diszisták már a felszabadulási versenyben igen nagy segítséget nyújtottak az üzemnek: 1555 tonna szenet termeltek terven felül, s ezzel jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy üzemünk a felszabadulási versenj' során 105,4 százalékra teljesítse tervét. Még nagyobb lendülettel folytatták a munkát fiataljaink a DISZ-kongresszus előtti hetekben. Különösen a forgács: DISZ-brigádok között bontakozott ki heves versengés. Májusban Kovács László brigádjának ugyancsak meg kellett dolgoznia azért, hegy a 163 százalékot teljesítő Barják János brigádját megelőzze. A győztes végül mégiscsak a Kovács-brigád lett, 173 százalékos eredménnyel. Júniusban eddig ismét , a Kovács-brigád halad az élen, de szépen felzárkózott a legjobb DISZ-bri- gádok mögé Balga Józsaf csapata is, 120—130 százalékos átlagteljesítménnyel. Reméljük, hogy a fiatalok most, a kopgresszus után is megtartják, sőt fokozzák kimagasló teljesítményeiket. A mennyiségi eredménj'ek mellett azonban a fiataloknak fokozottan kell: ügyelniük a. tisztán termelésre is! Ezen a téren eddig sok hiba volt. Kovács László DlSZ-brigádjának tagjai például magas palaszázalékuk miatt veszítették el a „Szakma kiváló dolgozója” jelvényt, emellett közel 2000 forinttól is elestek.
