Szabad Nógrád. 1955. június (11. évfolyam. 42-50. szám)
1955-06-22 / 48. szám
1955 JÜNIUS 22. SZABAD KOGRlD 3 Mi újság a dejttírí József Attila termelőszövetkezetben? „A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését elsősorban a meglévő termelőszövetkezetek megszilárdítása, példamutató gazdálkodása mozdítja elő.‘< (KV, 1955. júniusi határozatából.) Régi, jól gazdálkodó szövetkezet a József Attila. Többéves múltja, sikerekben gazdag. Vagyona értéke többmillió forintra rúg. Gazdálkodásával magára vonta az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok figyelmét, akik közül már sokan a szövetkezés útjára léptek. A József Attila-beliek a gazdálkodás színvonalának emelésével segítik a dolgozó parasztokat a jövő útjára lépni. Magas tápértékű és illatos szénát terem az Ipoly menti rét. Farkas Imre lóvontatású géppel vágja a rét füvét. Tervük, bogy aratásig veszteség nélkül betakarítják a szénát 504 katasztrális hold föld a József Attila termelőszövetkezet birodalma. A földterület nagyobb része szántó, rét s gyümölcsös. De a TSZ-nek van legelője, nádasa és erdeje is. Nem könnyű bejárni ezt a gazdaságot. Márcsak azért sem, mert a község határa sem kicsi: Érsekvadkert, Patak, Ipolyszög és Ipolyvece községek földjeivel határos. S e négy község irányában terülnek el a tsz szántói, rétjei és állattenyésztő farmjai. A kövesút mentén haladva szemünk elé tűnik a szövetkezet őszi búza vetése. Derékig ér a magassága. Sűrű állományú s telt kalászú. Bármerre nézünk, nem találjuk párját a határban. Pedig az egyéniék vetése sem rossz. A tsz-tagok a termelési terv szerint e búzatábla holdjától 8,5 mázsa termést várnak. Ettől bizony sokkal több lesz, s az is biztos, hogy a búzatermés átlaga 3 mázsával Tamási István és Bolemant István sertésgondozók zöldlucer- aát visznek a sertéseknek, A község szélén Patak község irányában új épület áll. Körülötte még téglarakások hevernek. Ebben a fehérre meszelt modern épületben juhokat fognak tenyészteni. Az építkezést a tsz építkezési brigádja végzi, állami támogatással. így lényegesen olcsóbbá válik a munka. Az a hír járja, hogy ily modern juhhodály még a volt papi birtokon sem volt. Az épülettől nem messze lucernatábla díszük. Itt Tamási István és Bolemant István sertésgondozók lucernát kaszálnak, amit mindjárt szekérre is raknak, hogy azt elvigyék a sertéseknek. A lucerna kitűnő takarmány a sertéseknek. A fejlődésükhöz szükséges vitaminokat tartalmazza és az étvágyat is fokozza; is több lesz, mini az egyénieké. Most már csak az a fontos, hogy a szövetkezet tagjai az aratásnál és a behordásnál, de a cséplésnél is a lehető legkisebbre csökkentsék a szemveszteséget. A tagok állandóan figyelik a határt, hogy helyesen válasszák meg az aratás kezdetét. A Jánosi puszta felé haladva vidám beszélgetést hoz felénk a langy szellő. A szövetkezeti tagok az új burgonyát ássák a háztáji földeken. Itt a szövetkezetben a tervszerű munka lehetővé teszi azt is, ho-v a tagok az ilyen burgonya-szezonmunka idején egy- egy napot saját háztáji földjükön töltsenek el. A telt zsákok mutatják, hogy a közepestől jobb termés van. Éppen Bacsa Ferenc szövetkezeti tag újságolja, hogy Az ipolymenti legelő akácligetének árnyékában delel a szövetkezet juhnyája. 200 négyszögölön 5,5 mázsa burgonyája termett. Ma a piacon 5 forint egy kilogramm új burgonya ára. Ez annyit jelent, hogy a tagok jó jövedelemhez jutnak; A szövetkezetnek is van új burgonya ültetménye. A vezetőség úgy határozott, hogy az ásást e héten megkezdik. Itt is a közepesnél jobb termésre számítanak, ami azt jelenti, hogy többezer forint jövedelemhez jut a szövetkezet. A Jánosi-puszta közelebb van Vadkerthez, mint Dejtár- hoz; Itt van a szövetkezet aranybányája. Mangalica és berkshirei sertéseket tenyésztenek. Egy-egy törzs van mindegyikből. A hűvös kutricák- ban nagytestű anyasertések hevernek. Az egyik kibővített kutricában 7 darab szép berkshirei süldő röfög. E süldőkkel akarják növelni az anyakocák számát; Itt hízik még 9 darab sertés. Ezenkívül legelőre jár még 17 darab, amit ugyancsak hízónak tartottak vissza. A legutóbbi fialási átlag a berkshireinél 2,3, míg a mangalicánál 6,5 darab volt. A szövetkezet nagy hírnevet szerzett a berkshirei tenyészetével; A község egyénileg dolgozó parasztjai is e fajtából vásároltak malacokat, hízónak és továbbtenyésr- tésre. A szövetkezet 223 darab malacot adott el szabadpiacon, átlag 250 forintos darabonkénti áron; A másik épületben — ameiy a múltban cselédház volt — juhok delelne; . Itt tartják az anyajuhokat, összesen 270 darabot. Petykó Pál juhász a fe- jési idényben minden anyabirka után 2 kilogramm juhsajtot ad le a szövetkezetnek. A juhsajtnak is jó ára van és szépen jövedelmez belőle a tsz, A legértékesebb mégis csak a gyapjú, ami az első nyírásnál 25 200 forintot jövedelmezett. A bárányok nyírása még hátra van. Ez a gyapjú is csak nöuli a jövedelmet. A vezetőség nincs megelégedve a jelenlegi 3,3 kilogrammos nyíró- súllyaL Ezt tovább akarják javítani. a jobb takarmányozással és állatgondozással. Petykó Pál jó juhász, nagyon érti mesterségét. S így biztos eleget tesz a vezetőség kérésének. A Vörösharaszt tanyához közel terül el a szövetkezet büszkesége: a 60 kh rozstábla. A vetés zárt állományú, a magassága 196 centiméter. Varga Pál 12 holdas középparaszt meg is jegyezte, hogy „talán még a megyében sincs párja a József Attila TSZ rozsvetésének"* A tsz termelési terve 7,6 mázsás rozstermésátlagot ír elő. De akik már látták ezt a rozstáblát, azon a véleményen vannak, hogy az megadja a 10 mázsát is, s ha ettől is több lesz, azon se lehet csodálkozni, mert annyira szép a vetés; Varga Károly a szövetkezeti tag beleállt és alig látszott ki belőle. A tsz-nek összesen 106 kh rozsvetése van. A többi vetése sem ígér kevesebbet, mint az említett 60 hold. — Nem lehet gyengének mondani egyetlen egy hold őszi vetésünket sem — mondja Balga Károly, a tsz elnöke. A rozstábla mellett 23 kh heterózis kukoricaültetvény terül el. A kedvezőtlen időjárás ellenére szépen növekszik a kukorica; Igaz, hogy az anyakukoricasorok híjasan keltek. de az alapsorral nincs hiba. Az ültetvényt először ló* kapázták s utána kézzel kapálták meg; — Bárki megnézheti portánkat. nem találni ott egy talpalatnyi gyomos területet sem i— jelentette ki a szövetkezet elnöke. A szövetkezet tagjai a mákot és a cukorrépát már háromszor, míg a kukoricát, burgonyát, dohányt, paprikát, káposztát, de általában minden kapásnövényt kétszer kapálták meg* A Vörösharaszt tanyán nyári szabadszálláson tartják a tehénállományt. Palicsek János tehenész azt mondja, hogy októberig nyáriszálláson tartják a teheneket. Az ipolymenti legelő jó füvet biztosít a tehenek részére. 24 darab tehenet és 8 darab üszőt tartanak itt; • — A fejési átlag 8—9 liter; Több olyan tehén van, amely naponta 10—12 liter tejet is ad —• mondja Palicsek elvtársi A szövetkezetnek összesen 71 darab szarvasmarhája van és ebből 25 darab a tehén. Az a terv. hogy a 21 darab saját nevelésű üszőt tejtermelésre állítják be. Ezenkívül vásárolni is fognak két-három magas tejelékenységű tehenet* Az állatállomány részére biztosították a takarmányt. Az Ipoly mentén 110 kh rétjük van. Traktoros és fűkaszáló géppel vágják a rét füvét. A rét holdja 15—18 mázsa szárazszénát fog adni. Lekaszáltak már 13 kh vörösherét, ami holdanként 15 mázsás termést adott Betakarították a lucernát, amelynek holdja 25 mázsa szárazterméssel fizetett. A szövetkezeti vezetőség oiyan határozatot vitt a csütörtöki közgyűlésre, hogy az aratás idejéig be kell fejezni a szénabetakarítást. A közgyűlésen elhatározták, hogy vasárnap minden férfi kaszát fog s megy a rétre kaszálni. Az asszonyok és a családtagok azt a feladatot kapták, hoi.y segítsék a szénagyűjtést. A 14 eves Varga Marika is részi kért már a közös munkából. Mint családtag örömmel és nagy felelősséggel kapálja a heterózis kukorica ültetvényt Nagy munka vár a szövetkezet lovaira. Egy-két hét múlva megkezdődik az aratás, hordás. Ezért a tagok nagy gonddal ápolják a lóállományt A szövetkezet az ipolymenti nyári szabadszálláson tartja a tehénállományt Most van az új burgonyaszezon. A tsz-tagoknak jut idő arra is, hogy a háztáji földből kiássák az új burgonyát és jó pénzért értékesíthessék. Ennek a rozstáblának nem igen akad párja a környéken, sűrüállományú és 196 centiméter a magassága, Varga Károly alig látszik ki belőle Hullámzik a búza-tenger... Fábián József községi tanácselnök mondja: „az egyénieknek nincs ilyen búzájuk”. Telt a kalász, gazdag lesz az aratás
