Szabad Nógrád. 1955. június (11. évfolyam. 42-50. szám)
1955-06-22 / 48. szám
2 SZABAD MÍ&BÁD 1955 JÜNIUS 22. TÁRJUK FEL ÜZEMÜNKBEN A TERMELÉS REJTETT TARTALÉKAIT A beruházások mellett minden üzem elsőrendű feladata feltárni és mozgósítani a belső tartalékokat, melyek szinte kiapadhatatlan forrásai a termelékenység emelésének, az önköltség csökkentésének. Ennek jegyében alakult üzemünkben egy önköltségcsökkentési brigád, amely igyekezett feltárni mindazokat a hiányosságokat, amelyek az anyaggazdálkodásban üzemünkben fennállottak és részben még ma is fennállnak. A brigád eredményes munkája nyomén rövid pár hónap alatt máris 868 000 forint megtakarítást ért el. Hogy csak a nagyobbakat említsem: Üzemünk öntödéje az elmúlt esztendőben 7,63 százalék se- lejttel dolgozott, ami 753 tonna öntvénynek felel meg. A brigád fontos feladatának tekintette a hiba okának megvizsgálását és a selejt csökkentését. Az üzem kommunistái a technológiai osztállyal és a műszakiakkal karöltve, szívós harcot indítottak a selejt ellen. Először is meg kellett szilárdítani üzemen belül a technológiai fegyelmet, felül kellett vizsgálni egyes elavult műveleti utasításokat, továbbá ki kellett küszöbölni a fennálló szervezési hiányosságokat. Az eredmény nem is maradt el, ez év első öt hónapjában az átlagselejt már csak 4,15 százalék volt. ami azt jelenti, hogy 120 tonna öntvényt takarítottunk meg, 448 000 forint értékben. Az öntödei anyaggazdálkodást vizsgálva megállapítottuk, hogy feleslegesen sok anyagot használunk fel öntvényeink előállítására. Ezért megszilárdítottuk az anyagvételezést és mozgósítottuk dolgozóinkat az anyaggal való takarékosságra. Ennek eredményeként ezideig 246 tonna kokszot. 85 tonna homokot, 9 tonna bento- nitot, 60 tonna szállószénport, 7 5 tonna szilikolt, 30 tonna mészkövet, 54 tonna szenet takarítottunk meg 145 000 forint értékben. A III. pártkongresszus Iránymutatása alapján a brigád felülvizsgálta öntvényeink méretezését és megállapította, hogy nálunk is nagymennyiségű ment és megy még ma is veszendőbe a túlzott falvas- tagság és a helytelenül méretezett felöntések következtében. E kérdést súlyponti kérdésként kezelve, már ezideig több mintát sikerült kijavítani, ami ezideig 17 tonna öntvénymegtakarítást eredményezett 59 000 forint értékben, pedig ezen a téren még csak a kezdet kezdetén vagyunk. Az anyaggal való takarékossá- mellett, figyelmünk kiterjed a gazdaságos termelés egyéb területeire is. így például az üzem átszervezésével sikerült, ha csak részlegesen is, megindítani nikkelező üzemünket. ami az eddigi bér- nikkelezéssel szemben máris 100 000 forintos megtakarítást eredményezett. De megemlítDolgozó parasztok, termelőszövetkezetek, szövetkezeti tagok Mielőbb kössetek bika (tinó) hfzlalásj szerződést. Leköthetők 70—250 kg közötti súlyú, tenyészbikának alkalmatlan, vagy ökörnevelésre nem megfelelő növendék állatok. 300— Ft előleg. 400.— Ft adókedvezmény, a 3/1954 (I. 15.) MT.‘ sz. rendelet szerint. Átvételi ár: 9. 10, 11.— Ft kg-onként. a minőségi osztályzatnak megfelelően. Nóqrád megyei Allatforgalmi Vállalat Salgótarján. Karancs u. 7. hetjük itt még a Csépán-féle mozgószalagos tisztítógépet, amely a megemelkedett termelés mellett öt tisztító munkást tett feleslegessé és ezzel havi 5000 forint megtakarítást eredményezett. Szerelőszalagaink meghosszabbítása havi 8000 forinttal csökkentette önköltségünket. A hulladékanyag felhasználásában is születtek nagyszerű kezdeményezések. így például, a Hajnovics-féle hulladókzo- mánc felhasználási, vagy a Glauber-féle szénpor felhasználási javaslat. Mindezen kezdeményezések és sikerek mellett azonban még sok hiányosság tapasztalható üzemünkben a gazdaságos termelés terén. Még mindig nap-nan után szemtanúi va-vunk az anya-pazarlásnak, még mindig találkozunk eldobott vagy elhullatott értékes anyagokkal. Van tehát még tennivaló ezen a téren és a tartalékok még kimer' ’--.tétlen mennyiségben hevernek előttünk, arra várva, hogy észrevegyük és a gazdaságos termelés érdekében felhasználjuk őket. Az út. amelyen elindultunk, helyes volt, csak nem szabad, hogy sikereink elbizakodottá tegyenek bennünket, hanem ezt tovább kell szélesíteni. Átütő eredményt csak akkor fogunk tudni elérni, ha ezt a mozgalmat, a tartalékok feltárásának mozgalmát a széles tömegek mozgalmává tudjuk kiszélesíteni. Meg kell még emlékezni a legfontosabbról, ami a legtöbb rejtett tartalékot tudja felszínre hozni, a dolgozók széleskörű szocialista munkaversenyéről, a sztahanovista mozgalomról. Üzemünknél ez a mozgalom a III. pártkongresszus óta nagy fejlődésen ment keresztül. Jelenleg 184 sztahanovistánk, 112 kiváló dolgozónk, 1 szakma kiváló dolgozónk és 3 gépipari kiváló dolgozónk van. Ez a nagy fejlődés, a sztahanovista módszerek elterjedése, a felszabadulási verseny után az üzemünkben is meglévő helytelen bérpolitika eredményeképpen megakadt é» az utóbbi időben szinte egyhelyben topog. Mi okozta ezt? A munkabérek aránytalanul elszaladtak nálunk is, ami fékjévé vált a további fejlődésnek. A párt útmutatása alapján kormányunk a fejlődés előbbremoz- dítása. dolgozó népünk érdekében elrendelte a fellazult normák felülvizsgálatát és rendezését. Hogy ez a politika helyes volt, azt bizonyítja üzemünknél a legutóbbi hetekben elért eredmény is. A normarendezési munkák megkezdése előtti időkben, miután dolgozóink egy bizonyos keresetet elértek, nem törekedtek többé a termelés tartalékainak feltárására. Szinte természetesnek vették, hogy csak úgy lehet dolgozni, ahogy dolgoznak, ezért egyáltalán nem érezték szükségszerűnek az új technikai eljárások bevezetését, a munkaidő jobb kihasználását. De a műszaki vezetők sem igyekeztek segíteni a hibákon mert tőlük sem kérték számon a dolgozók a szervezetlenség okozta kieséseket, a nehéz munkák megkönnyítését. Egyszóval, mindenki belenyugodott a meglévő helyzetbe. A normarendezés azonban kimozdította üzemünk dolgozóit az egyhelyben való topo- gás állapotából. Dolgozóink kezdeményező kedve egycsa- pásra magasba szökött, amit bizonyít az a tény, hogy az utóbbi hónapban 69 újítást nyújtottak be, amíg előtte egész évben csak 80 darabot. Egycsapásra előkerültek a rejtett tartalékok. Naponta születtek újítások, amelyek a munka megkönnyítését célozzák és biztosítják dolgozóink keresetének további emelkedését. Műszaki vezetőink is kivették ebből derekasan részüket. Hogy mást ne említsünk, üzemünk egyik legnehezebb munkáját, a vízmedence húzását gépesítették. Míg eddig nehéztesti munkával 960 darab vízmedencét tudtak legyártani, addig most a géppel ugyanezen idő alatt 4000 darabot lehet elkészíteni. Az újítások mellett, a helyes és termelékenyebb technológiák bevezetése mellett megindult a harc a munkaidő jobb kihasználásáért is. öntödénkben ezideig mindennapos volt, hogy a formázok félórákat vártak a folyékony vasra, ami tetemes kiesést jelentett számukra, A technológiai osztály az öntöde műszakiaival és a kupoló dolgozóival közösen felülvizsgálták a hiányosság okát és közös erőfeszítésük, a helyes olvasztás megszervezésével elérték azt, hogy ma már megfordítva, a kupolóknak kell vámiok a formázókra, a megemelkedett termelés ellenére is. De még mindig vannak olyan kihasználatlan, értékes percek — a munka késői megkezdése, korai abbahagyása, munka közbeni beszélgetés, műszaki szervezetlenség —, amelyek kiküszöbölésével még tovább lehet emelni a termelést és egyúttal biztosíték arra is, hogy a normarendezés okozta átmeneti bércsökkenés tényleg csali átmeneti legyen, s rövid időn belül a keresetek újra eredeti szintjüket érjék el. Láthatjuk tehát, hogy a normarendezés óriási lökést adott a már egyhelyben topogó mozgalmaknak. Megindult a széles tömegek között a rejtett tartalékok feltárására a harc, aminek első eredményeit máris élvezzük. A párt mutatta úton előre tehát a tartalékok feltárásé val, a termelékenység emelése. az önköltség csökkentése útiár> dolgozó nőnünk életszínvonalának állandó, fokozatos emeléséért. Salamon Nándor a Salgótarjáni Tűzhelygyár főmérnöke Beszédes számok ... Salgótarján város hat üzeme csak 2 százalékkal emelné termelékenységét, akkor három és fél millió forint értékben több terméket állíthatnánk elő, amelyből negyedévenként 60 családi házat építhetnénk Salgótarjánban. A kenyércsata megvivóinak köszöntésére! készülnek a falusi kultúr csoportok Mé|| néháilV hét és az arató- gépek, kombájnok, cséplőgépek rohamra indulnak. Megkezdődik az aratás, a kenyércsata. Falvaink parasztjai, ter- melöszövetkezeieink tagjai, a gépállomások, állami gazdaságok dolgozói lázasan készülnek a nagy munkára. De nem tétlenkednek falusi kultúr csoportjaink sem. A legnehezebb nyári munka ugyanis esztendőről esztendőre olyan hősöket szül, akik méltán érdemelnek megbecsülést, akillc megérdemlik, hogy verssel, dallal, tánccal, rigmussal köszöntsék őket. Ezért készülnek most nagy szorgalommal falvaink úttörői. DlSZ-fiataljai az aratás, cséplés, beszolgáltatás élenjáróinak, hőseinek köszöntésére, népszerűsítésére. A napokban a balassagyarmati jgrás három községébe — Galgaciutára, Bercelre és Ma- gyarnándorba — látogattunk el, hogy hírt adjunk az ottani kultúrcsoportok munkájáról. az úttörők húsz- tagú tánc-, negyvennyolc tagú ének- és tizenöt tagú színjátszócsoportja, minden héten két-két próbával készül a nagy feladat megoldására. Pártos Erzsi, Simkó Eszti, Puskely Misi és az énekkar többi tagja eddig már 22 dalt tanul a munkában élenjáró tsz-tagok és egyénileg dolgozó parasztok köszöntésére. Gerhát Zsuzsi, Orgoványi Irén és a többi táncos szorgalmasan tanulják a szlovák és magyar népitáncokat. Már három szlovák és négy magyar táncot tudnak eljárni — kifogástalanul. A többit most tanulják, azokon még akad javítanivaló. Az aratás megkezdésekor azonban már azokat is bemutatják. A színjátszók sem akarnak felkészületlenül nekivágni a nyárnak. Egyfelvonásos, tréfás jelenetekkel „rukkolnak“ majd ki, amelyek közül kettőnek a betanulása most folyik. — Munkánkat nagymértékben megkönnyíti a helyi tanács aktív támogatása — mondotta Halmai István pedagógus, a község népművelési ügyvezetője —• a tanácsülésekre rendszeresen meghívnak bennünket, ahol megbeszéljük a soronkövetkező feladatokat. A tanács ellenőrzi is munkánkat és támaszkodik segítségünkre a jól dolgozó tsz-tagok és egyéni gazdák népszerűsítésében. Most már elértük azt — bármily furcsán hangzik is — hogy az a gazda, akihez elmennek köszönteni a pajtások, nem bújik el előlük. Eddig ugyanis szégyelték a gal- gagutai gazdáik, hogy őket jó munkájukért nótával, tánccal, virággal koszöntsék. Ma már — azt hiszem nem túlzók, ha azt mondom — igenis elvárják, hogy jó munkájuk elismeréseként elmenjünk hozzájuk. És ennek pajtásaink örülnek a legjobban. Hisz lelkes, odaadó munkájuk nem lesz hiábavaló.. A tanács és a falu népe sokat vár e nyáron pajtásainktól. Én bízom a gyerekekben és biztos vagyok benne, hogy minden jól dolgozó tsz-tagnak és egyéni gazdának kijut majd a nótából, a köszöntésből. Írni akartunk a gutái DISZ- fiatalok készülődéséről is. A díszesek azonban „alszanak“. Eszükbe sincs, hogy egy-egy táncot, nótát vagy színdarabot tanuljanak. Pedig az úttörők lelkes, szorgalmas munkájáról példát vehetnénék. Ügy gondoljuk, éppen ideje lenne, ha a balassagyarmati járási DISZ- Bizottság alaposan megvizsgálná a galgagutai DISZ munkáját. Bercelen is az úttörők járnak elöl jó példával. Nyári munkatervükben első helyen szerepel az élenjáró tsz-tagok, gépállomási dolgozók, egyéni gazdák köszöntése. A 40 tagú éneklcar eddig 25 dalt tanult, a tánccsoportok — ugyanis .minden osztálynak van egy tánccsoportja — már 12 népitáncot tudnak. A színjátszócsoport most bontogatja szárnyait. ök is készülnek a nyárra. Félő azonban, hogy hiába- való lesz a berceli pajtások sok nyárra való készülése. A helyi tanács ugyanis feleslegesnek tartja a munkában élenjárók köszöntését. — Nálunk nem nagy szűk- ség van arra. hogy ezzel serkentsük a gazdákat a jobb munkára — movAotta Varga elvtárs. a községi tanács helyettes elnöke —, úgyis jól állunk. Mert ahol 102 százalékra van a község az adófizetésben. ott nem lehet baj .. > de azért meg lehet csinálni..« ártani nem árt..-. Sürgősen változtatni kell a tanácsnak e káros nézetén* Nem igaz, hogy nincs szükség a jól dolgozók népszerűsítésére. Az kétségtelen, hogy a község nem áll rosszul sem az adófizetésben, sem a begyűjtésben. De a jókat is jobb munkára lehetne serkenteni azzal, ha eredményeiket elismernék, ha köszöntenék őket* Üdvös lenne, ha elgondolkodnának efelett a berceli tanácson és tennének róla, hogy aa úttörők munkája ne legyen hiábavaló. Bercelen is nótát kapjon az, aki hősiesen helytáll a kenyércsatában, Magyarnándorlian a Disz-fiatalok 28 tagú énekkara, 15 tagú színjátszócsoportja és két 8—8 tagú tánccsoportja próbál esténként, hogy illően köszönthessék a nándori gazdákat. Az alig öt hónapja alakult, de máris szép eredményeket elért énnekkar helyi népdalokat és arató nó.tákat tanul. A színjátszók, már, három egyfelvonásos jelenetet tudnak* A két tánccsoport Bartyal Margit, illetve Kulcsár Észter vezetésével egymással versenyre készül, ki tud majd jobbat^ szebbet nyújtani a nyáron. Árkus István: BANDUNG Az Országos Béketanács külpolitikai füzetsorozatában megjelent Árkus István „Bandung” című írása. A füzet az ázsiai—afrikai népek bandun- gi konferenciája eredményeinek tükrében feltárja azokat a történelmi jelentőségű változásokat, amelyek Ázsiában és Afrikában a legutóbbi idők során végbementek. Ázsia és Afrika népei ébredeznek és egyre erőteljesebben és egységesebben foglalnak állást az imperialisták gyarmati elnyomásával, háborús politikájával szemben. Ez az egyre élesebb állásfoglalás, ameiy különösen világos kifejezésre jutott a bandungi konferencián, tovább növeli a béke és demokrácia táborának erőfölényét a háborús gyújtogatok* kai szemben.-O FEHER KLARA: A SZENT PÉTER TEMPLOM ÉS KUFÁRAI A Szent Péter templom kívülről is olyan szép, hogy elakad az ember lélekzete. Hatalmas terén apró bogárnak tűnnek a járókelők, oszlopai, kupolái láttára megrendülve érezzük: minden, amit itt láttunk maga a Szépség és Történelem. Kendő nélkül egy lépést se A lépcsők tetején, közvetlenül a bazilika ajtajában harsány kiáltás térít vissza a hétköznapba: — Szinyora, igen, maga, jöjjön csak vissza! Akkor látom, hogy a főbejárat mellett hosszú pult húzódik, a pulton fényképezőgépek. kézitáskák, előtte két morc férfiú. — Rövidujjú ruhában nem szabad a templomba belépni. — Ne tréfáljon, nem hoztam júliusban Rómába télikabátot: csak ilyen ruhám van. — Szabály, az szabály. — Szóval nem engednek be a templomba? — Azt nem mondtuk, csak kendőt kell váltania» Vállamra vetik a kölcsön- kendőt, igazán jutányos, száz lírát kérnek érte. Amikor a templomba beérek, látom, hogy az asszonyok nagyobb része ugyanilyen vállkendőt visel. 136 méter — 50 líra Most el kellene mondanom, hogy milyen belül a Szent Péter templom, a mozaikok, márványoszlopok és kristálycsillárok világa. Sajnos, nem tehetem. Alig, hogy megállók a főoltár előtt, valaki vállamra teszi a kezét: — A templom kupolája 136 méter, külső erkélyéről egész Róma látható. Tekintse meg Michelangelo Pietá-ját... — Köszönöm, ismerem az adatokat, ne tessék fáradni. Az ismeretlen tovább hadar, felsorolja valamennyi oltár nevét és képét, utána ötven lírát kér és eltűnik. \ második 136 méter — úja!)!) 50 líra Vasárnap szenttéavatás volt a bazilikában: még most is virág borít mindent. Az egyik mellékoltár előtt vagyok, félhomály van, tömjén és virágillat. Most újra a szívembe döbben, minden csodájával és örömével: Rómában vagyok. — A templom kupolája 136 méter, külső erkélyéről egész Róma látható... — Köszönöm — mondom az újabb kalauznak — de én igazán ... — Tekintse meg Michelangelo Piétá-ját, amelv a reneszánsz művészet... ötven líra, köszönöm, jó mulatóst, Szinyo- rina. Hát itt imádkozni ugyan nem lehet. Felmegyek a kupolába. A kupola bejáratánál barátságos figyelmeztetés. Feljárat: gyalogosoknak 25 lira liften 40 líra Még az is oda van írva, hogy falra firkálni és köpni tilos. Bazár a kupola kőidében A lift a kupola középső ré4 széig megy. Itt meglepő lát* vány fogad. Postahivatal, vegyeskereskedés, minden van itt. „Tessék levelezőlapot venni, uram, hánv postabélyeget parancsol? Vigyen emléket kedves családjának, vatikáni emlék kétszáz lírától...” Ugye felesleges elmondanom* hogy a kupola legtetején újra kedves idegenvezetők fogadják az embert, elmondják, hogy a templom talapzata innen 138 méterre van, hogy az oldalfal mozaik és ne feledje megtekinteni Michelangelo... Ha van benned egy kis becsület, hát odaadod a magyarázatért utolsó lírádat. Én odaadtam. Miért tilos a fényképezés ? Lefelé menet azon gondolkoztam, hogyha a Szent Péter bazilikában mindent szabad, akkor miért nem engedik behozni senkinek sem a fényképezőgépet? Megtudtam. A templom előtti oszlopon nyomtatott cédula: Legszebb emlék a fénykép. Fényképeztesse le magát nálunk. Felvételeink tíz peri alatt elkéseülnek. A templomi fényképezést iS bérbeadták. Az iskolában úgy tanítják* hogy Jézus kiverte a templomból a kufárokat,
