Szabad Nógrád. 1955. június (11. évfolyam. 42-50. szám)

1955-06-22 / 48. szám

2 SZABAD MÍ&BÁD 1955 JÜNIUS 22. TÁRJUK FEL ÜZEMÜNKBEN A TERMELÉS REJTETT TARTALÉKAIT A beruházások mellett min­den üzem elsőrendű feladata feltárni és mozgósítani a bel­ső tartalékokat, melyek szinte kiapadhatatlan forrásai a ter­melékenység emelésének, az önköltség csökkentésének. Ennek jegyében alakult üze­münkben egy önköltségcsökkentési brigád, amely igyekezett feltárni mindazokat a hiányosságokat, amelyek az anyaggazdálkodás­ban üzemünkben fennállottak és részben még ma is fennáll­nak. A brigád eredményes munkája nyomén rövid pár hónap alatt máris 868 000 fo­rint megtakarítást ért el. Hogy csak a nagyobbakat említsem: Üzemünk öntödéje az elmúlt esztendőben 7,63 százalék se- lejttel dolgozott, ami 753 tonna öntvénynek felel meg. A bri­gád fontos feladatának tekin­tette a hiba okának megvizs­gálását és a selejt csökkenté­sét. Az üzem kommunistái a technológiai osztállyal és a műszakiakkal karöltve, szí­vós harcot indítottak a se­lejt ellen. Először is meg kel­lett szilárdítani üzemen belül a technológiai fegyelmet, fe­lül kellett vizsgálni egyes el­avult műveleti utasításokat, továbbá ki kellett küszöbölni a fennálló szervezési hiányos­ságokat. Az eredmény nem is maradt el, ez év első öt hó­napjában az átlagselejt már csak 4,15 százalék volt. ami azt jelenti, hogy 120 tonna öntvényt takarítottunk meg, 448 000 forint értékben. Az öntödei anyaggazdálko­dást vizsgálva megállapítot­tuk, hogy feleslegesen sok anyagot használunk fel öntvé­nyeink előállítására. Ezért megszilárdítottuk az anyagvételezést és mozgósítottuk dolgozóinkat az anyaggal való takarékos­ságra. Ennek eredményeként ezideig 246 tonna kokszot. 85 tonna homokot, 9 tonna bento- nitot, 60 tonna szállószénport, 7 5 tonna szilikolt, 30 tonna mészkövet, 54 tonna szenet ta­karítottunk meg 145 000 fo­rint értékben. A III. pártkongresszus Iránymutatása alapján a bri­gád felülvizsgálta öntvényeink méretezését és megállapította, hogy nálunk is nagymennyi­ségű ment és megy még ma is veszendőbe a túlzott falvas- tagság és a helytelenül mére­tezett felöntések következté­ben. E kérdést súlyponti kér­désként kezelve, már ezideig több mintát sikerült kijavíta­ni, ami ezideig 17 tonna önt­vénymegtakarítást eredmé­nyezett 59 000 forint értékben, pedig ezen a téren még csak a kezdet kezdetén vagyunk. Az anyaggal való takarékos­sá- mellett, figyelmünk kiter­jed a gazdaságos termelés egyéb területeire is. így pél­dául az üzem átszervezésével sikerült, ha csak részlegesen is, megindítani nikkelező üze­münket. ami az eddigi bér- nikkelezéssel szemben máris 100 000 forintos megtakarítást eredményezett. De megemlít­Dolgozó parasztok, termelőszövetkezetek, szövetkezeti tagok Mielőbb kössetek bika (tinó) hfzlalásj szerződést. Leköthetők 70—250 kg közötti súlyú, tenyészbikának alkal­matlan, vagy ökörnevelésre nem megfelelő növendék álla­tok. 300— Ft előleg. 400.— Ft adókedvezmény, a 3/1954 (I. 15.) MT.‘ sz. rendelet szerint. Átvételi ár: 9. 10, 11.— Ft kg-onként. a minőségi osz­tályzatnak megfelelően. Nóqrád megyei Allatforgalmi Vállalat Salgótarján. Karancs u. 7. hetjük itt még a Csépán-féle mozgószalagos tisztítógépet, amely a megemelkedett terme­lés mellett öt tisztító munkást tett feleslegessé és ezzel havi 5000 forint megtakarítást ered­ményezett. Szerelőszalagaink meghosszabbítása havi 8000 fo­rinttal csökkentette önköltsé­günket. A hulladékanyag felhasználásában is születtek nagyszerű kezde­ményezések. így például, a Hajnovics-féle hulladókzo- mánc felhasználási, vagy a Glauber-féle szénpor felhasz­nálási javaslat. Mindezen kezdeményezések és sikerek mellett azonban még sok hiányosság tapasztal­ható üzemünkben a gazdasá­gos termelés terén. Még min­dig nap-nan után szemtanúi va-vunk az anya-pazarlásnak, még mindig találkozunk eldo­bott vagy elhullatott értékes anyagokkal. Van tehát még tennivaló ezen a téren és a tartalékok még kimer' ’--.tét­len mennyiségben hevernek előttünk, arra várva, hogy észrevegyük és a gazdaságos termelés érdekében felhasznál­juk őket. Az út. amelyen elindultunk, helyes volt, csak nem szabad, hogy sikereink elbizakodottá tegyenek bennünket, hanem ezt tovább kell szélesíteni. Át­ütő eredményt csak akkor fo­gunk tudni elérni, ha ezt a mozgalmat, a tartalékok fel­tárásának mozgalmát a széles tömegek mozgalmává tudjuk kiszélesíteni. Meg kell még emlékezni a legfontosabbról, ami a legtöbb rejtett tartalékot tudja fel­színre hozni, a dolgozók szé­leskörű szocialista munkaversenyéről, a sztahanovista mozgalomról. Üzemünknél ez a mozgalom a III. pártkongresszus óta nagy fejlődésen ment keresztül. Jelenleg 184 sztahanovistánk, 112 kiváló dolgozónk, 1 szak­ma kiváló dolgozónk és 3 gépipari kiváló dolgozónk van. Ez a nagy fejlődés, a szta­hanovista módszerek elterjedé­se, a felszabadulási verseny után az üzemünkben is meg­lévő helytelen bérpolitika eredményeképpen megakadt é» az utóbbi időben szinte egy­helyben topog. Mi okozta ezt? A munkabé­rek aránytalanul elszaladtak nálunk is, ami fékjévé vált a további fejlődésnek. A párt útmutatása alapján kormá­nyunk a fejlődés előbbremoz- dítása. dolgozó népünk érde­kében elrendelte a fellazult normák felülvizsgálatát és rendezését. Hogy ez a politi­ka helyes volt, azt bizonyítja üzemünknél a legutóbbi hetek­ben elért eredmény is. A normarendezési munkák megkezdése előtti időkben, miután dolgozóink egy bizo­nyos keresetet elértek, nem törekedtek többé a termelés tartalékainak feltárására. Szinte természetesnek vették, hogy csak úgy lehet dolgozni, ahogy dolgoznak, ezért egyál­talán nem érezték szükségsze­rűnek az új technikai eljárá­sok bevezetését, a munkaidő jobb kihasználását. De a mű­szaki vezetők sem igyekeztek segíteni a hibákon mert tőlük sem kérték számon a dolgo­zók a szervezetlenség okozta kieséseket, a nehéz munkák megkönnyítését. Egyszóval, mindenki belenyugodott a meglévő helyzetbe. A normarendezés azonban kimozdította üzemünk dolgo­zóit az egyhelyben való topo- gás állapotából. Dolgozóink kezdeményező kedve egycsa- pásra magasba szökött, amit bizonyít az a tény, hogy az utóbbi hónapban 69 újítást nyújtottak be, amíg előtte egész évben csak 80 darabot. Egycsapásra előkerültek a rejtett tartalékok. Naponta születtek újítások, amelyek a munka megkönnyítését céloz­zák és biztosítják dolgozóink keresetének további emelke­dését. Műszaki vezetőink is kivették ebből derekasan ré­szüket. Hogy mást ne említ­sünk, üzemünk egyik legnehe­zebb munkáját, a vízmedence húzását gépesítették. Míg ed­dig nehéztesti munkával 960 darab vízmedencét tudtak le­gyártani, addig most a géppel ugyanezen idő alatt 4000 dara­bot lehet elkészíteni. Az újítások mellett, a he­lyes és termelékenyebb tech­nológiák bevezetése mellett megindult a harc a munkaidő jobb kihasználásáért is. öntö­dénkben ezideig mindennapos volt, hogy a formázok félórá­kat vártak a folyékony vasra, ami tetemes kiesést jelentett számukra, A technológiai osz­tály az öntöde műszakiaival és a kupoló dolgozóival közösen felülvizsgálták a hiányosság okát és közös erőfeszítésük, a helyes olvasztás megszervezé­sével elérték azt, hogy ma már megfordítva, a kupolóknak kell vámiok a formázókra, a megemelkedett termelés elle­nére is. De még mindig vannak olyan kihasználatlan, értékes percek — a munka késői meg­kezdése, korai abbahagyása, munka közbeni beszélgetés, műszaki szervezetlenség —, amelyek kiküszöbölésével még tovább lehet emelni a termelést és egyúttal biztosíték arra is, hogy a normarendezés okozta átmeneti bércsökkenés tényleg csali átmeneti legyen, s rövid időn belül a keresetek újra eredeti szintjüket érjék el. Láthatjuk tehát, hogy a normarendezés óriási lökést adott a már egyhelyben topogó moz­galmaknak. Megindult a széles tömegek között a rejtett tarta­lékok feltárására a harc, ami­nek első eredményeit máris élvezzük. A párt mutatta úton előre tehát a tartalékok feltárásé val, a termelékenység emelé­se. az önköltség csökkentése útiár> dolgozó nőnünk életszín­vonalának állandó, fokozatos emeléséért. Salamon Nándor a Salgótarjáni Tűzhelygyár főmérnöke Beszédes számok ... Salgótarján város hat üzeme csak 2 százalékkal emelné termelékenységét, akkor három és fél millió forint értékben több terméket állíthatnánk elő, amelyből negyedévenként 60 családi házat építhetnénk Salgótarjánban. A kenyércsata megvivóinak köszöntésére! készülnek a falusi kultúr csoportok Mé|| néháilV hét és az arató- gépek, kombájnok, cséplőgé­pek rohamra indulnak. Meg­kezdődik az aratás, a kenyér­csata. Falvaink parasztjai, ter- melöszövetkezeieink tagjai, a gépállomások, állami gazdasá­gok dolgozói lázasan készülnek a nagy munkára. De nem tétlenkednek falusi kultúr csoportjaink sem. A leg­nehezebb nyári munka ugyan­is esztendőről esztendőre olyan hősöket szül, akik méltán ér­demelnek megbecsülést, akillc megérdemlik, hogy verssel, dallal, tánccal, rigmussal kö­szöntsék őket. Ezért készülnek most nagy szorgalommal fal­vaink úttörői. DlSZ-fiataljai az aratás, cséplés, beszolgáltatás élenjáróinak, hőseinek kö­szöntésére, népszerűsítésére. A napokban a balassagyar­mati jgrás három községébe — Galgaciutára, Bercelre és Ma- gyarnándorba — látogattunk el, hogy hírt adjunk az ottani kultúrcsoportok munkájáról. az úttörők húsz- tagú tánc-, negyvennyolc tagú ének- és tizenöt tagú színját­szócsoportja, minden héten két-két próbával készül a nagy feladat megoldására. Pártos Erzsi, Simkó Eszti, Puskely Misi és az énekkar többi tag­ja eddig már 22 dalt tanul a munkában élenjáró tsz-tagok és egyénileg dolgozó parasztok köszöntésére. Gerhát Zsuzsi, Orgoványi Irén és a többi tán­cos szorgalmasan tanulják a szlovák és magyar népitánco­kat. Már három szlovák és négy magyar táncot tudnak eljárni — kifogástalanul. A többit most tanulják, azokon még akad javítanivaló. Az ara­tás megkezdésekor azonban már azokat is bemutatják. A színjátszók sem akarnak felkészületlenül nekivágni a nyárnak. Egyfelvonásos, tréfás jelenetekkel „rukkolnak“ majd ki, amelyek közül kettőnek a betanulása most folyik. — Munkánkat nagymérték­ben megkönnyíti a helyi ta­nács aktív támogatása — mon­dotta Halmai István pedagó­gus, a község népművelési ügyvezetője —• a tanácsülések­re rendszeresen meghívnak bennünket, ahol megbeszéljük a soronkövetkező feladatokat. A tanács ellenőrzi is munkán­kat és támaszkodik segítsé­günkre a jól dolgozó tsz-tagok és egyéni gazdák népszerűsíté­sében. Most már elértük azt — bármily furcsán hangzik is — hogy az a gazda, akihez el­mennek köszönteni a pajtá­sok, nem bújik el előlük. Ed­dig ugyanis szégyelték a gal- gagutai gazdáik, hogy őket jó munkájukért nótával, tánccal, virággal koszöntsék. Ma már — azt hiszem nem túlzók, ha azt mondom — igenis elvár­ják, hogy jó munkájuk elis­meréseként elmenjünk hozzá­juk. És ennek pajtásaink örülnek a legjobban. Hisz lel­kes, odaadó munkájuk nem lesz hiábavaló.. A tanács és a falu népe sokat vár e nyáron pajtásainktól. Én bízom a gyerekekben és biztos vagyok benne, hogy minden jól dol­gozó tsz-tagnak és egyéni gazdának kijut majd a nótá­ból, a köszöntésből. Írni akartunk a gutái DISZ- fiatalok készülődéséről is. A díszesek azonban „alszanak“. Eszükbe sincs, hogy egy-egy táncot, nótát vagy színdarabot tanuljanak. Pedig az úttörők lelkes, szorgalmas munkájáról példát vehetnénék. Ügy gon­doljuk, éppen ideje lenne, ha a balassagyarmati járási DISZ- Bizottság alaposan megvizsgál­ná a galgagutai DISZ munká­ját. Bercelen is az úttörők jár­nak elöl jó példával. Nyári munkatervükben első helyen szerepel az élenjáró tsz-tagok, gépállomási dolgozók, egyéni gazdák köszöntése. A 40 tagú éneklcar eddig 25 dalt tanult, a tánccsoportok — ugyanis .minden osztálynak van egy tánccsoportja — már 12 népi­táncot tudnak. A színjátszó­csoport most bontogatja szár­nyait. ök is készülnek a nyár­ra. Félő azonban, hogy hiába- való lesz a berceli pajtások sok nyárra való készülése. A helyi tanács ugyanis felesle­gesnek tartja a munkában élenjárók köszöntését. — Nálunk nem nagy szűk- ség van arra. hogy ezzel ser­kentsük a gazdákat a jobb munkára — movAotta Varga elvtárs. a községi tanács he­lyettes elnöke —, úgyis jól ál­lunk. Mert ahol 102 százalék­ra van a község az adófize­tésben. ott nem lehet baj .. > de azért meg lehet csinálni..« ártani nem árt..-. Sürgősen változtatni kell a tanácsnak e káros nézetén* Nem igaz, hogy nincs szükség a jól dolgozók népszerűsítésé­re. Az kétségtelen, hogy a köz­ség nem áll rosszul sem az adófizetésben, sem a begyűj­tésben. De a jókat is jobb munkára lehetne serkenteni azzal, ha eredményeiket elis­mernék, ha köszöntenék őket* Üdvös lenne, ha elgondolkod­nának efelett a berceli taná­cson és tennének róla, hogy aa úttörők munkája ne legyen hiábavaló. Bercelen is nótát kapjon az, aki hősiesen helyt­áll a kenyércsatában, Magyarnándorlian a Disz-fia­talok 28 tagú énekkara, 15 tagú színjátszócsoportja és két 8—8 tagú tánccsoportja próbál esténként, hogy illően köszönt­hessék a nándori gazdákat. Az alig öt hónapja alakult, de máris szép eredményeket el­ért énnekkar helyi népdalo­kat és arató nó.tákat tanul. A színjátszók, már, három egy­felvonásos jelenetet tudnak* A két tánccsoport Bartyal Mar­git, illetve Kulcsár Észter ve­zetésével egymással versenyre készül, ki tud majd jobbat^ szebbet nyújtani a nyáron. Árkus István: BANDUNG Az Országos Béketanács külpolitikai füzetsorozatában megjelent Árkus István „Ban­dung” című írása. A füzet az ázsiai—afrikai népek bandun- gi konferenciája eredményei­nek tükrében feltárja azokat a történelmi jelentőségű válto­zásokat, amelyek Ázsiában és Afrikában a legutóbbi idők során végbementek. Ázsia és Afrika népei ébredeznek és egyre erőteljesebben és egysé­gesebben foglalnak állást az imperialisták gyarmati elnyo­másával, háborús politikájá­val szemben. Ez az egyre éle­sebb állásfoglalás, ameiy külö­nösen világos kifejezésre ju­tott a bandungi konferencián, tovább növeli a béke és de­mokrácia táborának erőfölé­nyét a háborús gyújtogatok* kai szemben.-O FEHER KLARA: A SZENT PÉTER TEMPLOM ÉS KUFÁRAI A Szent Péter templom kí­vülről is olyan szép, hogy el­akad az ember lélekzete. Ha­talmas terén apró bogárnak tűnnek a járókelők, oszlopai, kupolái láttára megrendülve érezzük: minden, amit itt lát­tunk maga a Szépség és Tör­ténelem. Kendő nélkül egy lépést se A lépcsők tetején, közvetle­nül a bazilika ajtajában har­sány kiáltás térít vissza a hét­köznapba: — Szinyora, igen, maga, jöj­jön csak vissza! Akkor látom, hogy a főbe­járat mellett hosszú pult húzó­dik, a pulton fényképezőgé­pek. kézitáskák, előtte két morc férfiú. — Rövidujjú ruhában nem szabad a templomba belépni. — Ne tréfáljon, nem hoztam júliusban Rómába télikabátot: csak ilyen ruhám van. — Szabály, az szabály. — Szóval nem engednek be a templomba? — Azt nem mondtuk, csak kendőt kell váltania» Vállamra vetik a kölcsön- kendőt, igazán jutányos, száz lírát kérnek érte. Amikor a templomba beérek, látom, hogy az asszonyok nagyobb része ugyanilyen vállkendőt visel. 136 méter — 50 líra Most el kellene mondanom, hogy milyen belül a Szent Pé­ter templom, a mozaikok, már­ványoszlopok és kristálycsillá­rok világa. Sajnos, nem tehe­tem. Alig, hogy megállók a fő­oltár előtt, valaki vállamra te­szi a kezét: — A templom kupolája 136 méter, külső erkélyéről egész Róma látható. Tekintse meg Michelangelo Pietá-ját... — Köszönöm, ismerem az adatokat, ne tessék fáradni. Az ismeretlen tovább hadar, felsorolja valamennyi oltár nevét és képét, utána ötven lí­rát kér és eltűnik. \ második 136 méter — úja!)!) 50 líra Vasárnap szenttéavatás volt a bazilikában: még most is vi­rág borít mindent. Az egyik mellékoltár előtt vagyok, fél­homály van, tömjén és virág­illat. Most újra a szívembe döbben, minden csodájával és örömével: Rómában vagyok. — A templom kupolája 136 méter, külső erkélyéről egész Róma látható... — Köszönöm — mondom az újabb kalauznak — de én iga­zán ... — Tekintse meg Michelan­gelo Piétá-ját, amelv a rene­szánsz művészet... ötven líra, köszönöm, jó mulatóst, Szinyo- rina. Hát itt imádkozni ugyan nem lehet. Felmegyek a kupo­lába. A kupola bejáratánál barát­ságos figyelmeztetés. Feljárat: gyalogosoknak 25 lira liften 40 líra Még az is oda van írva, hogy falra firkálni és köpni tilos. Bazár a kupola kőidében A lift a kupola középső ré4 széig megy. Itt meglepő lát* vány fogad. Postahivatal, ve­gyeskereskedés, minden van itt. „Tessék levelezőlapot ven­ni, uram, hánv postabélyeget parancsol? Vigyen emléket kedves családjának, vatikáni emlék kétszáz lírától...” Ugye felesleges elmondanom* hogy a kupola legtetején újra kedves idegenvezetők fogadják az embert, elmondják, hogy a templom talapzata innen 138 méterre van, hogy az oldalfal mozaik és ne feledje megtekin­teni Michelangelo... Ha van benned egy kis be­csület, hát odaadod a magya­rázatért utolsó lírádat. Én oda­adtam. Miért tilos a fényképezés ? Lefelé menet azon gondol­koztam, hogyha a Szent Péter bazilikában mindent szabad, akkor miért nem engedik be­hozni senkinek sem a fényké­pezőgépet? Megtudtam. A templom előtti oszlopon nyomtatott cé­dula: Legszebb emlék a fénykép. Fényképeztesse le magát ná­lunk. Felvételeink tíz peri alatt elkéseülnek. A templomi fényképezést iS bérbeadták. Az iskolában úgy tanítják* hogy Jézus kiverte a templom­ból a kufárokat,

Next

/
Thumbnails
Contents