Szabad Nógrád. 1955. május (11. évfolyam. 35-41. szám)
1955-05-28 / 41. szám
SZABAD AOGRAD 1955 május 28. (Folytatás az első oldalról) pai ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésének megkötése fontos állomás a népeknek a tartós békéért folytatott harcában. Nagyszerű megnyilvánulása annak a következetes békepolitikának, amelyet a nagy Szovjetunió, a béke és a demokrácia országai, köztük a Magyar Népköztársaság folytatnak. A Szovjetunió békepolitikájának nagy sikerei — A Szovjetunió kormányának következetes békepolitikája éppen ezekben a hetekben nagyjelentőségű sikereket ért el, amelyek örömmel és reménykedéssel töltik el a világ minden országának népeit. — Az ENSZ Londonban tanácskozó leszerelési albizottságának ülésén a Szovjetunió képviselője nagyfontosságú leszerelési javaslatokat terjesztett elő, amelyek alkalmasak arra, hogy véget vessenek a világ népei számára súlyos terheket jelentő fegyverkezési versenynek és az atomháború veszélyének. — A jelenlegi nemzetközi helyzetben különösen nagyje- lentőségűek a Szovjetunió kormányának a fegyverzet csökkentésére, az atomfegyver eltiltására, az új háború vészedének elhárítására vonatkozó javaslatai. Ezek a javaslatok alkalmasak arra, hogy enyhítsék a nemzetközi feszültséget és egyben megteremtik az államok közötti bizalom és kölcsönös megértés kialakulásának feltételeit. Előirányozzák, hogy a fegyverzet csökkentését és az atomfegyver eltiltását két szakaszban, illetve két év alatt — 1956-ban és 1957-ben — kell végrehajtani. — Különös jelentőséggel bírnak a jelenlegi nemzetközi helyzetben a leszerelés nemzetközi' ellenőrzése hatékony rendszerének megszervezésére vonatkozó tervek. Megvalósításuk lehetővé tenné, hogy már a kezdeti szakaszban olyan feltételeket teremtsenek, amelyek módot adnak arra, hogy idejében felfedhe- tök és elháríthatók legyenek bármely állam agresszív szándékai. — A Magyar Népköztársaság következetesen híve a fegyverzet általános csökkentésének, valamint az atom- és hidrogénfegyver eltiltásának. A magyar nép jól tudja, hogy a fegyverkezési verseny fokozódása növeli a nemzetközi feszültséget és előbb-utóbb új háborús konfliktus kirobbantásához vezet. Ezzel szemben — megtakarítva a fegyverkezés hatalmas költségeit — jelentősen fokozni lehet a békés építőmunkát, a népek jólétét a fegyverkezés csökkentése útján. Ezért népünk lelkesen támogatja a Szovjetuniónak a fegyverkezés csökkentésére, az atomfegyver eltiltására és az új háború veszélyének elhárítása érdekében előterjesztett javaslatait. — Becsben a Szovjetunió kezdeményezésére aláírták a hosszú évek óta függőben lévő osztrák államszerződést, amely visszaállítja Ausztria függetlenségét és szuverénitását, és elősegíti a feszültség csökkenését Európában. A Szovjetunió — a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló politikájával összhangban — fáradhatatlanul harcolt az osztrák kérdés olyan megoldásáért, amely megfelel mind Ausztria, mind az összes európai népek érdekeinek. — Az osztrák kérdés megoldása az imperialista hatalmak úgynevezett erőpolitikájónak kudarca, és hatalmas győzelme a szovjet kormány békepolitikájának, amely keresztülhúzta a nyugati hatalmak számításait, hogy Ausztriát egy új háborús felvonulási területté, tervezett „alpesi erődjükké változtassák. Az állam- szerződés értelmében Ausztria szabad, független és demokratikus országgá válik, nem csatlakozik semmiféle katonai szövetséghez, nem engedélyez területén külföldi katonai támaszpontokat és a semlegesség álláspontjára helyezkedik. — A magyar nép örömmel vette tudomásul a moszkvai tárgyalások eredményein alapuló, Ausztriára vonatkozó megegyezést, amely enyhíti a nemzetközi feszültséget, előmozdítja az európai és ezzel a világbéke megszilárdítását — Az osztrák államszerződés létrejötte, amely a Szovjetunió építő békepolitikájának eredménye, újabb bizonyítéka annak, hogy a függő nemzetközi kérdések rendezésének megvannak a reális lehetőségei, ha a nyugati hatalmak lemondanak az úgynevezett „erőpolitika” elvének alkalmazásáról. — Az osztrák kérdés megoldása nagy hatással van a német népre is. Nyugat-Német- ország lakosságának mind szélesebb rétegei tiltakoznak Németország kettészakításának végzetes politikája ellen és a párizsi szerződésekben az egységes, békeszerető és demokratikus Németország megteremtésének legfőbb akadályát látják. — A magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya őszintén helyesli és mindenben támogatja a Szovjetuniónak azt a törekvését, amely Németország egységének helyreállítására, a német milita- rizmus feltámadása veszélyének elhárítására irányul. Ez megfelel a német nép jogos törekvéseinek és az európai béke valóságos megszilárdítá- sát jelenti, mert egyszersmin- denkorra elejét veszi annak, hogy Nyugat-Németország Európa szívében új háború tűzfészkévé váljék. — A német kérdés ilyen megoldása hárítaná el végérvényesen az európai népek, köztük a magyar nép feje felől a német militarizmus pusztításai megismétlődésének veszélyét. Népünk a Német Demokratikus Köztársaságban látja az egységes, békeszerető és demokratikus Németországért folytatott harc zászlóvivőjét. — A magyar nép minden békeszerető néppel együtt nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunió és Jugoszlávia vezetői küszöbönálló tanácskozásának, melynek célja a két ország közötti viszony megjavítása és a béke megszilárdítása. A tárgyalások eredményessége nemcsak a közvetlenül érdekelt szovjet és jugoszláv népek, de minden békeszerető nép számára igen nagy jelentőséggel bír. A magyar nép bízik abban, hogy e tanácskozás hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, az országok közötti közeledés és együttműködés fejlődéséhez. — A Szovjetunió békekezdeményezései világszerte hatalmas mértékben növelték a békeszerető tömegek aktivitását és arra kényszerítették az amerikai kormánykörök vezetőit, hogy — korábbi álláspontjuktól eltérően — hozzájáruljanak a legfelsőbb síkon tartandó négyhatalmi tárgyalásokhoz. A magyar nép őszinte örömmel fogadta e tárgyalások lehetőségének hírét, de nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy vezető amerikai kormányférfiak lehetetlen feltételek megszabásával már eleve sikertelenségre akarják kárhoztatni a tanácskozásokat. A magyar nép világosan látja, hogy a négyhatalmi tárgyalások csak akkor lehetnek eredményesek, ha a részvevő kormányok mindegyikét a megegyezésre való törekvés hatja át. Reméli, hogy a tanácskozások előbbre viszik a vitás nemzetközi kérdések békés tárgyalások útján való megoldását; azon a véleményen van, hogy egy ilyen értekezlet, amennyiben valamennyi fél részéről megvan a jóakarat, jelentős eredményeket érhet el a nemzetközi feszültség csökkentése, az országok közötti kapcsolatok megjavítása terén és közelebb hozhatja olyan más, függőben lévő kérdések rendezését. mint Németország békés, demokratikus alapokon történő egyesítése. Kormányunk arra törekszik, hogy minden országgal jó viszonyt tartson fenn — Tisztelt országgyűlés! A Magyar Népköztársaság kormánya — híven a magyar nép kívánságához és érdekeihez — egész jövő tevékenysége alap- elvének tekinti a Varsóban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésben vállalt kötelezettségeinek maradéktalan teljesítését. — A Magyar Népköztársaság külpolitikájának célja a magyar nép békés építőmunkájának, hazánk függetlenségének biztosítása. A kormány változatlanul a nemzetközi együttműködés politikáját, a nemzetközi feszültség enyhítésének, a tartós béke biztosításának politikáját folytatja. — A varsói szerződés értelmében tovább fejlesztjük testvéri együttműködésünket politikai, gazdasági, kulturális, védelmi téren és az élet minden területén a szerződést aláíró országokkal, szövetségeseinkkel. (Nagy taps.) A Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal és valamennyi népi demokratikus országgal való megbonthatatlan barátságunk és szoros együttműködésünk a Magyar Népköztársaság külpolitikájának legfontosabb irányelve volt és marad. (Lelkes taps.) Tudatában vagyunk annak, hogy a nagy Szovjetunióval és a béketábor országaival fennálló újtípusú kapcsolataink további szilárdítása és elmélyítése képezi eddig elért eredményeink továbbfejlesztésének alapját. — Kormányunk változatlanul arra törekszik, hogy minden országgal, tekintet nélkül annak társadalmi rendszerére, a népek egyenjogúságának, szuverénitásának, az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak. valamint egymás érdekei kölcsönös tiszteletben- tartásának alapján jó viszonyt építsen ki és tartson fenn. Ugyanakkor a Magyar Nép- köztársaság kormánya hangsúlyozza, hogy népünk nem hagyja alku tárgyává tenni a Szovjetunió segítségével kivívott szabadságát és függetlenségét, az általa szabadon választott társadalmi rendszert, mint azt egyes vezető amerikai államférfiak tenni szeretnék. A magyar nép és kormánya a leghatározottabban elutasít minden ilyenirányú kísérletet. (Nagy taps.) — A Magyar Népköztársaság kormánya a népek közötti kapcsolatok kialakítása és fejlesztése során a nemzetközi érintkezés minden területén arra törekedett és törekszik, hogy előtérbe helyezze és a figyelmet arra irányítsa, ami hazánkat más országokkal és népekkel összeköti. Igyekeztünk és a jövőben is igyekezni fogunk kiküszöbölni mindazt, ami még zavarja vagy gátolja más országokkal való kapcsolataink fejlesztését és elmélyítését — Fontos feladatnak tekintjük, hogy a szomszédos Jugoszláviával elmélyítsük jószomszédi viszonyunkat. Azon leszünk, hogy a magyar—jugoszláv viszonyt továbbfejlesz- szük, mert ez egyaránt érdeke mind a magyar, mind a jugoszláv népnek, mind a béke általános ügyének. Kormányunk továbbra is arra fog törekedni, hogy a magyar nép és a szomszédos Jugoszlávia népei között az őszinte barátság légkörében gyümölcsöző együttműködés valósuljon meg. — Nagy jelentőséget tulajdonítunk az olyan országokkal való jó viszonyunk ápolásának, amelyek nem vesznek részt támadó tömbökben és politikájuk nem irányul a békeszerető országok, köztük a Magyar Népköztársaság ellen. Éppen ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a szomszédos Ausztria semleges országgá váljék és e helyről is üdvözöljük a függetlenségét és szuverénitását visszanyert osztrák népet. (Taps.) — A még függőben lévő vitás nemzetközi kérdések egyedül célravezető és helyes útjának a tárgyalásokat tartjuk. Szilárd meggyőződésünk, hogy az egyes országok közvetlen érintkezése, amelyet a kedvező eredmények elérésének őszinte vágya hat át, a nemzetközi problémák megoldásának' reális lehetőségét képezi. — Meggyőződésünk szerint a világ békéjének megvédése céljából valamennyi ország népének — ma inkább, mint valaha — meg kell sokszoroznia erőfeszitéseit, hogy a különböző nagy és kis államok közötti kapcsolatokat a népek baráti együttműködésére alapozzák. Ennek érdekében az országgyűlés magyarországi látogatásra hívta meg néhány ország törvényhozó testületének küldöttségeit. — Ez a meggyőződés késztet bennünket arra is, hogy fokozzuk tevékenységünket a különböző nemzetközi szervezetekben. E szervezetekben kifejtett eddigi tevékenységünk, a Magyar Népköztársaság kormányának politikája, az a körülmény, hogy mindenben eleget teszünk az ENSZ alapokmányában lefektetett elveknek, szilárd alapot teremt azon követelésünk számára, hogy teljesüljön a magyar nép jogos kívánsága és felvegyék hazánkat az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. (Taps.) A Magyar Népköztársaság kormányának az a véleménye, hogy a világszervezet tízéves fennállásának méltó megünneplését szolgálná, ha a még fel nem vett olyan országok, amelyek — mint a Magyar Népköztársaság is — mindenben megfelelnek az ENSZ alapokmánya követelményeinek, mielőbb az Egyesült Nemzetek Szervezete tagjává válnának. Ez nagymértékben elősegítené, hogy az ENSZ egyetemes világszervezetként betölthesse szerepét. A szerződés megfelel nemzeti érdekeinknek — Tisztelt országgyűlés! Az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésének létrejötte, valamint az egyesített katonai parancsnokság megteremtése történelmi jelentőséggel bír. — Ez a szerződés újtípusú, minden eddigi, az államok bármely csoportja által kötött szerződésnél magasabbrendű: legfőbb célja az európai és világbéke fenntartása és erősítése, az európai biztonság megszilárdítása. A benne részvevő országok a nemzetközi béke és biztonság biztosításának szentelik erejüket. A szerződés az államok egyenjogúságának, függetlenségének, szuverenitásának és az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak elvein épül fel. — A magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy részesévé vált e szerződésnek és büszke arra, hogy annak megalkotását elősegíthette. — Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy a varsói értekezleten részvevő országok között létrejött barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződést — amely mindenben megfelel a magyar nép nemzeti érdekeinek — fogadja ei és iktassa törvénybe. (Hosszantartó, nagy taps.) Hruscsov elvtárs nyilatkozata Belgrádban Május 26-án a Szovjetunió kormányküldöttsége elutazott Moszkvából Jugoszláviába. A kormányküldöttség vez-etője N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, s az SZKP központi bizottságának első titkára. A küldöttség tagjai: N. A. Bulga- nyin, a Szovjetunió miniszter- tanácsának elnöke, .1. í. Aíifco- jan, a Szovjetunió minisztertanácsának első elnökhelyettese, D, T. Sepilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsa külügyi bizottságának elnöke, az SZKP központi bizottságának tagja, s a Pravda főszerkesztője, A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese és P. N. Kumikin, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterének helyettese, valamint a kíséretükben levő személyek. A Szovjetunió kormányküldöttsége május 26-án középeurópai idő szerint 17 órakor (magyar idő szerint 18 órakor) megérkezett Belgrádba. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió kormányküldöttségének vezetője a mikrofon előtt a következő nyilatkozatot adta: Kedves Tito elvtárs! Kedves elvtársak, a kormány tagjai és a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének vezetői! Kedves elvtársak és polgártársak! A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége, a Szovjetunió kormánya és a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottsága, a szovjet nép nevében szívből üdvözlöm önöket, valamint Belg- rádnak, Jugoszlávia dicső fővárosának dolgozóit. Jugoszlávia összes testvéri népeit! A szovjet küldöttség azért érkezett az önök országába, hogy a jugoszláv kormányküldöttséggel együtt meghatározza népeink barátsága és együttműködése továbbfejlesztésének és megszilárdításának útjait, megtárgyalja közös feladatainkat az országaink felvirágoztatásáért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért és az egyetemes békének és a népek biztonságának megszilárdításáért vívott harcban. Országaink népeit a közös ellenség ellen vívott közös harcnak és az ősrégi testvéri baráti ágnak szálai fűzik össze, Ez a barátság és harci együttműködés különösen megerősödött a második világháború éveiben, a fasiszta területrablók ellen vívott harc súlyos megpróbáltatásai idején. Azokban a kemény években az egész szovjet nép nagy együttérzéssel viseltetett jugoszláv testvéreinek kommunisták- vezette hősi karca iránt és őszinte szívvel üdvözölte Jugoszlávia népi felszabadító hadseregének Tito marsall vezetésével véghezvitt nagyszerű, hősi haditetteit. Népeink örökre megőrzik emlékezetükben, hogy a jugoszláv és szovjet harcosok itt, Belgrád alatt együtt mérték csapásaikat az ellenségre és szabadították fel ezt az ősi szláv várost a hitlerista megszállók uralma alól. A Szovjetunió népei lelkesen üdvözölték a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság megalakulását. Mint ismeretes, azokban az években a legjobb viszony alakult ki a Szovjetunió és Jugoszlávia népei, államaink és pártjaink között. Később azonban e jóviszonyt megrontották. Őszintén sajnáljuk, ami történt, és határozottan kisöpörjük annak az időszaknak minden lerakódását. A magunk részéről minden kétséget kizáró módon ezekhez a lerakódásokhoz soroljuk azt a provokációs szerepet, amelyet a nép ma már leleplezett ellenségei, Berija, Abakumov és a többiek játszottak a Jugoszlávia és a Szovjetunió közötti viszonyban. Behatóan tanulmányoztuk azokat az anyagokat, amelyeken a Jugoszlávia vezetői ellen akkor emelt súlyos vádak és sértegetések alapultak. A tények azt mutatják, hogy ezeket az anyagokat a nép ellenségei, az imperializmus megvetett ügynökei tákolták össze, akik gálád módon befurakodtak pártunk soraiba. Szilárd meggyőződésünk, hogy letűnt az az időszak, amikor viszonyunkat befeketítették. A magunk részéről készek vagyunk minden szükségeset megtenni ahhoz, hogy kiküszöböljük mindazokat az akadályokat, amelyek gátolják az államaink közötti viszony teljes rendezését, népeink baráti kapcsolatainak megszilárdítását. Most, hogy viszonyunk rendezése terén már értünk el bizonyos sikereket,’ a szovjet küldöttség annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a küszöbönálló tárgyalások a népeink közötti politikai, gazdasági és kulturális együttműködés fejlődését és erősödését eredményezik. Ilyen együttműködéshez minden feltétel adva van — országaink népeinek évszázados történelmi barátsága, a forradalmi mozgalom dicsőséges hagyományai, a szükséges gazdasági alap és eszményeink közössége a dolgozók boldogságáért és a békés felvirágzásért vívott harcban. A Szovjetunió kormánya Vlagyimir Iljics Leninnek, a szovjet állam alapitójának tanítását követve az államok békés egymás mellett élésének elveire, az egyenjogúság, a be nem avatkozás elveire, a szuverénitás és a nemzeti függetlenség tiszteletbentartá- sának elveire, a meg nem támadásnak elveire, továbbá arra az elvre építi fel más — nagy és kicsiny — országokhoz való •viszonyát, hogy meg- engedhetetlenek egyes államok merényletei más államok területi épsége ellen. Reméljük, hogy az országaink közötti viszony továbbra is ezen elvek alapján fog fejlődni népeink javára. És ez újabb, hatalmas hozzájárulás a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. az egyetemes béke megőrzéséhez és megszilárdításához. Nálunk teljes megértésre talál Jugoszláviának az a törekvése, hogy fejlessze kapcsolatait mind a nyugati, mind a keleti államokkal. Úgy véljük, hogy az országaink közötti barátság és a kapcsolatok megerősödése elő fogja mozdítani a viszonyok megjavulását valamennyi ország között, függetlenül társadalmi rendszerünktől, elő fogja mozdítani az egyetemes béke megszilárdítását. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége, a Szovjetunió kormánya és a Szovjetunió Kommunista Pártjának központi bizottsága úgy döntött, hogy elküldi ezt a küldöttséget — tárgyalja meg önökkel testvéri módon az összes megérlelődött kérdéseket. Mi, a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a nagy Lenin alkotta pártnak képviselői kívánatosnak tartjuk a kölcsönös bizalom megteremtését pártjaink között is. A legszilárdabb kapcsolatok épülnek ki azoknak az országoknak népei között, amelyekben olyan pártok jelentik a vezető erőt, amelyek egész munkásságukat a marxizmus—leninizmus tanítására alapozzák. Azok a pártok, amelyeket marxista—leninista tanítások vezetnek, azért érnek el tökéletes kölcsönös megértést egymás között, mert egyedüli céljuk a munkásosztály, a dolgozó parasztság érdekeiért, a dolgozók érdekeiért folyó harc. A szocializmus diadala érdekében ontották vérüket a népek legjobb fiai és leányai és a belső, valamint külső ellenségek ellen harcolva lerázták a kapitalizmus jármát, kivívták szabadságukat és függetlenségüket. Az új, szocialista úton haladva, ezeknek az országoknak a népei megsokszorozzák erejüket a tartós. rendíthetetlen barátságban. Nem teljesítenénk népeink és az egész világ dolgozói előtti kötelességeinket, ha nem tennénk meg minden lehetőt a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége közötti kölcsönös megértés megteremtésére, a marxizmus—leninizmus tanításai alapján. A munkások és parasztok érdekei, a nemzetközi munkásmozgalom érdekei és annak a harcnak közös céljai, amely a béke megszilárdításáért, az emberiség szebb jövőjéért folyik, megkövetelik a kommunista és munkáspártok vezetőitől a kölcsönös bizalom megteremtését e pártok között a marxizmus—leninizmus elvei alapján. Éljen a népek közötti tartós béke! Éljen a Szovjetunió és Jugoszlávia népei közötti testűéi i barátság és szoros együttműködés! Éljenek Jugoszlávia népei!
