Szabad Nógrád. 1955. május (11. évfolyam. 35-41. szám)
1955-05-28 / 41. szám
1955 május 28. SZABAD KÖGRAD 3 A jól működő, vonzó termelőszövetkezetek a mozgalom fejlesztésének fontos feltételei — Matolcsi János elvtárs felszólalása — Ä termelőszövetkezet A termelőszövetkezeti ve-ee-t idegenkednek tőle, mert nein tok es az élertjáro dolqozoK-l , megyei tanácskozásának próbálták ki, hogy mennyivel részvevői közül mintegy fél* százan Jelentkeztek felszólalásra. A felszólalások közül az alábbiakban részié teket közlünk: Matolcsi János elvtárs, a Központi Vezetőség titkára átadta a tanácskozás részvevőinek és rajtuk keresztül a. megye termelőszövetkezetei tagjainak és vezetőinek a Központi Vezetőség üdvözletét. Utána beszélt arról, hogy a jobboldali nézetek milyen károsak voltak a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítása, továbbfejlesztése tekintetében. Elmondotta, hogy ezeket a jobboldali nézeteket a Központi Vezetőség határozata szétzúzta és ma már nem védekezünk a termelőszövetkezeti mozgalom kérdéseit illetően. Keményen szembe szállun-k az ellenség, a kulákság minden rágalmazásával szemben, amelyek a termelőszövetkezeti mozgalom jelentőségének csökkentésére irányulnak. Nem engedjük meg, hogy az ellenséges elemek a szövetkezeti mozgalmat támadják, kompromittálják, hogy elhomályosítsák a dolgozó parasztság előtt felemelkedésének egyetlen járható útját. Hangsúlyozta: — A termelőszövetkezetek előtt most az a feladat áll. hogy tagjaik szorgalmas és fegyelmezett munkáján keresztül megjavítsák a szövetkezet gazdálkodását és ezzel kézzelfoghatóan bizonyítsák a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. A szövetkezetek tagjainak keményen szembe kell szállni az ellenség aknamunkájával, bárhonnan jöjjön és bármire irányuljon. A továbbiakban arról beszélt Matolcsi elvtárs. hogy a mai tanácskozáson a megye termelőszövetkezetéinek vezetői és élenjáró tagjai a III. pártkongresszus és a Központi Vezetőség határozata alapján arról tárgyalnak, hogy hogyan vigyék előre a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügyét, hogy hogyan teremtsék meg hazánkban a szocializmust. Ebből kiindulva mondotta: — Nagy jelentősége van a mai tanácskozásnak. A termelőszövetkezetek előtt álló feladatok nem kicsinyek és nem könnyűek. Nagyon komoly feladatok állnak előttünk, de munkásosztályunk vezetésével a mi harcos és szorgalmas parasztságunk sikerrel fogja megoldani ezeket a feladatokat. Biztos vagyok benne, hogy nem fognak meghátrálni a nehézségek élők A Központi Vezetőség nagyra értékeli a termelő- szövetkezetek tagjainak azt a munkáját, amit az elmúlt években a mezőgazdasági termelés fellendítéséért a szocializmus építése érdekében folytattak. Nem volt még a falun, a szövetkezeti mozgalmat kivéve, egyetlen mozgalom sem olyan, amellyel szemben az ellenség olyan erővel támadott volna, mint a szövetkezeti mozgalommal szemben. Az ellenség támadását keményen visszavertük és hogy ez sikerült, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom életerősen él. ez a termelőszövetkezeti tagok érdeme is. A termelőszövetkezetek tagjainak még sok feladattal kell megbirkózni. Határozottan szembe kell szállni az ellenséggel és meg kell birkózni az egyénileg dolgozó parasztságnál mutatkozó maradisággal. Ebben a maradiságban jut kifejezésre az is, hogy még többen idegenkednek a termelőszövetkezeti mozgalomtól. Itt is úgy vagyunk vele, mint valamikor a vonattal, a mozdonnyal voltak. Amikor a vonat megjelent, kezdetben sokan nem mertek ráülni. Ma már viszont senki sem venné szívesen, ha a vonat nem venné fel és így gyalog, vagy kocsival kellene a hosszú utat megtenni. Hasonlóképpen van ez a termelőszövetkezeti mozgalomnál is. Ma még sokan jobb az egyéni paraszti gazdaságnál, viszont nem soká el fog jönni az idő, amikor sértve fogják érezni magukat azok, akiket valami okból kifolyólag nehezebben vesz fel a termelőszövetkezeti mozgalom vonata. Ezért a termelőszövetkezeti parasztságnak ki kell nyújtaniuk kezűket az egyénileg dolgozó parasztok, ezen belül a középparasztok felé is. hogy könnyebben tudjanak rálépni a számukra előnyösebb útra. Ezen a téren van bizonyos elzárkózás az egyénileg dolgozó parasztoktól. Például: az egyik szövetkezeti tag elmondotta: miért vegyenek fel ők újabb tagokat, amikor végre egyenes, be jöttek és ők. akik benn vannak a szövetkezetben, már jól megértik egymást. Az újonnan belépett tagokkal meg kell ismertetni a szövetkezet alapszabályzatát, életét, gazdálkodását elő kell segíteni. hogy minél előbb megtalálják helyüket a szövetkezeti gazdálkodásban, életben. Hiba az, hogy egyesek nem vesznek részt ebben a munkában. Már pedig ezt a munkát nem lehet megspórolni, mert az a célunk, hogy szocialista mezőgazdaságot teremtsünk és ezért a parasztságot át kell vinni a szövetkezeti útra. Rosz- szul számítanak azok, akik ezt a munkát így vagy úgy, meg akarják spórolni. Ez nem kommunistához, nem öntudatos emberhez méltó gondolkozás. A következőkben arról beszélt Matolcsi elvtárs, hogy a szövetkezetekben olyan légkört, helyzetet kell teremteni, amely biztosítja a jó gazdálkodást, a magasabb jövedelmet a tagok részére, hogy ezen keresztül is vonzóvá váljon az egyénileg dolgozó parasztok előtt. — Világos, hogy a vonzás alatt a jó példát értjük, nem azt, amikor e helyett egyesek adminisztratív intézkedésekkel akarják az egyénileg dolgozó parasztokat a termelőszövetkezetekbe bevinni. Mi az ilyen adminisztratív módszerekhez nem nyúlhatunk. E helyett a meggyőzés, a megbecsülés, a baráti kapcsolatok megteremtése útján kell a dolgozó parasztokat a termelőszövetkezet útjára rásegíteni. Ebben a munkában nem maradhat el Nógrád megye parasztsága sem. Nógrád megye parasztsága öntudatáról, szorgalmáról, földszeretetéről, a gazdálkodáshoz való hozzáértésről ismeretes. A Nógrád megyei parasztok abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy közvetlenül támaszkodhatnak a munkásak segítségére, mert ebben a megyében jelentős ipari üzemek vannak. Márpedig, ha a munkásság és a parasztság összefog, nincs olyan feladat, amit nem tudna sikerrel elvégezni. Mi azt várjuk Nógrád megye dolgozóitól, munkásaitól és parasztjaitól, hogy valóban fogjanak össze a szocializmus építése érdekében, hogy ezt a nagy csatát siker koronázza. Mi már nagyon sok feladatat oldottunk meg. A munkásosztály kezébe kerültek a bányák, a bankok, a közlekedés, a nagykereskedelem, a közigazgatás. Ebből kiindulva biztosak lehetünk abban. hogy sikerrel oldjuk meg a mezőgazdaság szocialista átszervezésének üsvét is. Ezért kell most nagy szorgalommal dolgozni a szövetkezetek megerősítésén. Nem véletlen az. hogy a Központi Vezetőség, a minisztérium, a me,2’»’i pártbizottság és a megyei tanács sokat foglalkozik ezzel a kérdéssel. Termelőszövetkezeteinket mindaddig segíteni, erősíteni kell, amíg messze túl nem szárnyalják az alacsony technikával, munka- módszerrel dolgozó egyéni kisparaszti gazdaságokat. Nagy lehetőségek állnak még előttünk a nagyüzenv gazdálkodás lehetőségeinek kihasználása terén. Még nagyon messze vagyunk attól, hogy ezeket a lehetőségeket kihasználjuk. Az egyéni dolgozó parasztok számára sem mindegy az, hogy többet vagy kevesebbet termelnek. hogy több búzájuk, kukoricájuk, állatuk van-e vagy kevesebb. Pártunk támogatja az egyénileg dolgozó parasztságot. De ugyanakkor még több támogatást ad a termelőszövetkezeteknek. Matolcsi elvtárs itt ismertette, hogy milyen segítséget kapnak szövetkezeteink a gépállomásokon keresztül. — Egy hold felszántásáért például mindössze 76 forintot fizetnek termelőszövetkezeteink. Ez nagy kedvezmény és előny. Olyan olcsón senki sem tudja végezni a munkát, mint a gépállomások. Egy hold kukoricának a kapálása például 23 forintba kerül. Nyugodtan megmondhatjuk, nincs olyan ember, aki ezért a pénzért megkapálna egy hold kukoricát. Ezentúl jelentős kedvezményben részesülnek a termelőszövetkezetek a beadás területén is. Az állam minden segítséget megad a termelőszövetkezeteknek és rajtuk múlik, hogy ezt hogyan tudják kihasználni, ahol jól éltek ezekkel a lehetőségekkel, nőtt a szövetkezeti tagok részesedése. Mi azonban még tovább akarunk menni. A szövetkezeti mozgalom célja az, hogy a dolgozó parasztság életét jobbá, szebbé és boldogabbá tegyük. Sokan nem tudják jól megmagyarázni a parasztságnak, hogy milyen kedvezményeket kap nak a szövetkezetek, továbbá azokat az eredményeket sem, amelyeket a szövetkezetek elértek és azt sem, hogy miben mutatkozik meg a szövetkezeti tagok nagyobb jövedelme. Már pedig ezt nagyon fontos jól megmagyarázni. Nemcsak úgy kell a szövetkezeti tagok részesedését és .jövedelmét összehasonlítani, hogy mennyi termett a szövetkezetben holdanként és mennyi az egyénileg dolgozó parasztoknál, bár ez is nagyon fontos. Ezentúl meg kell mutatni azt is. hogy például 20 mázsa búzát kapott egy szövetkezeti tag gabonarészesedésként, ugyancsak 20 mázsa termett egy egyénileg dolgozó parasztnak is. Látni kell, hogy a termelőszövetkezeti tagnak a 20 mázsa búzából már nem kell beszolgáltatást teljesíteni, a kocsi javításért. a lóvasalásért fizetni és adót fizetni sem. Mindezeket a 20 mázsán túl a szövetkezet rendezi, a tartozásokat, kifizetéseket a közös vagyonból, míg az egyénileg dolgozó parasztnak ennél a példánál a 20 mázsás búzából kell beadási kötelezettségét teljesíteni, adót fizetni, kocsit javítani, lovat vasaltatni stb. Ha ilyen összehasonlítást teszünk, akkor világosan látjuk, hogy mennyivel magasabb a szövetkezeti tag jövedelme. S ebből a példából világosan megmutatkozik az egyénileg dolgozó parasztok előtt is, hogy a nagyüzemi gazdaság nagyobb jövedelmet biztosít. Vagy például egy dolgozó paraszt, aki kilépett a szövetkezetből, a következőket mondotta: — 3 hete, hogy kiléptem a tsz-ből. de már megbántam. Amíg a szövetkezetben voltam, nem kellett fizetnem az orvosnak, ha a családból valaki megbetegedett, most pedig fizetnem kell a feleségem után. Tovább lehetne sorolni a példákat, hogy a termelőszövetkezeti tagok menynyivel több előnyben részesülnek. mint az egyénileg dolgozó parasztok. Sokkal kevesebb a gondjuk. Továbbiakban arról beszélt Matolcsi elvtárs, hogy nem elég az. ha csak a jövedelemben megmutatkozó különbséget látják, hanem azt is kell látni az egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy a szövetkezeti tagoknak miiven megbecsülésben van részük. — Ebből a szempontból szoktak megítélni sok mindent. Nagyon fontos az is. hogy a szövetkezet udvarán és a gazdálkodásában rend legyen. Úgy szokták mondani, hogy a gazdát arról szokták megítélni, mennyire tartja rendben az istállót, hogy végzi a növényápolást, a kapálást. A szövetkezet tagjainak úgy kell dolgozniok, mint egy nagy családnak — együtt — szíwel-lélekkel és tiszteletben kell tartamok egymást. Egyik szövetkezeti tag sem szereti például — de egyetlen eiytber sem . ha parancsolgatnak neki, ha „lóhátról” beszélnek vele. Ezért nagyon fontos, parancsolgatás helyett meggyőzés eszközével vezessenek. Nagyon fontos, hogy a középparasztság közeledjék a szövetkezethez, a középparasztok is- belépjenek, ezért meggyőződésükre nagy gondot kell fordítani, mert nálunk a parasztság nagy részét a közép- parasztság\ teszi ki. Bevonásuk nélkül nem lehet végrehajtani a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Befejezésül Matolcsi elvtárs felhívta a tanácskozás részvevőinek figyelmét arra, hogy már most fejtsenek ki felvilágosító munkát a szövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében, hogy az aratás után újabb tagok lépjenek erre az útra. E célból szervezzenek látogatásokat és vegyék előjegyzésbe azokat, akik meggyőződésük alapján rá akarnak térni a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Már most foglalkozni kell az előkészítő bizottságok megalakításával. Az előkészítő bizottságok munkájához segítséget kell adni, hogy felkészülhessenek a közös gazdálkodásra, hogy e célból felvegyék a kapcsolatot a gépállomással. — A meglévő szövetkezetek segítsék az előkészítő bizottságokat. adjanak tanácsot munkájukhoz. Magyarázzák meg nekik, hogyan kell kezdeni az új gazdálkodást, mondják el, ők, hogyan kezdték, hogyan gyűrték le a felmerülő nehézségeket. azoknak, akik most lépnek rá a nagyüzemi gazdálkodás útjára, már bizonyos mértékig könnyebb lesz ezt a gazdálkodást megkezdeni, mert a meglévő szövetkezetek tapasztalattal tudnak szolgálni. Matolcsi elvtárs felhívta a tanácskozás részvevőinek figyelmét a szövetkezeti mozgalom fejlesztésére. Ugyanakkor felhívással fordult a megye ipari munkásságához, a gyárak és bányák dolgozóihoz, mérnökeihez, a népi demokráciához hű értelmiséghez, agronómu- sokhoz. tanítókhoz, hogy segítsék a termelőszövetkezeteket munkájukban, adjanak segítséget a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséhez. — A munkások által nyújtott eddigi segítséget is nagyra értékeljük. És ha továbbra is segíteni fognak, gyorsabban fog menni a termelőszövetkezetek megszilárdítása, eredményesebb lesz a szövetkezeti mozgalom fejlesztése. A tsz-tagok nap mint nap végezzenek felvilágosító munkát az egyéniek között Hajdú József elvtárs felszólalása — Az elmúlt években megyénk termelőszövetkezetei jelentősen megerősödtek. Ezt igazolják a termelőszövetkezetek növénytermesztésében, állattenyésztésében elért eredmények, az állandó fejlődés, a közös vagyon gyarapítása és a termelőszövetkezeti tagok jövedelmének emelkedése. De ezt igazolják az egyénileg dolgozó parasztok érdeklődései is. amely az elmúlt hetekben nagymértékben megnövekedett termelőszövetkezeteink iránt Ugyanakkor, amikor megállapítjuk, hogy termelőszövetkezeteink jelentős eredményeket értek el. éppen az eredmények fokozása érdekében nem lesz helytelen megállapítani, hoev még vannak gyengeségek is. Az elért eredményekre alapozva. a hibákat kijavítva, újabb jelentős lépést kívánunk előre tenni a szocializmus építése útján. A továbbiakban arról beszélt Hajdú elvtárs, hogy a termelőszövetkezetek gazdái kodásának megjavítása, jövedelmük további emelése és a termelőszövetkezetek számsze rú fejlesztése nem választható el egymástól. — Termelőszövetkezeteink fejlődését elősegíti, ha tovább növekednek újabb tagokkal, újabb földterülettel. Ennek viszont egyik fontos feltétele, hogy szembe szálljunk olyan helytelen nézetekkel, amelyek nem egy termelőszövetkezeti tagnál megmutatkoznak, „ha többen leszünk, akkor több felé kell osztani a jövedelmet és kevesebb jut egy tagra”. Nyilvánvaló, hogy ez nem így van. Ha termelőszövetkezeteink újabb tagokkal és újabb földterülettel növekszenek, sokkal nagyobb mértékben fog növekedni ennek folytán a közös vagyon és ebből következően az egyes tagokra jutó részesedés. A termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésének fontos feltétele, hogy a meglévő termelőszövetkezetek gazdálkodása javuljon és ennek következtében emelkedjék a tagak jövedelme. Ezzel kézzel foghatóam tudják bizonyítani az egyénileg dolgozó parasztok előtt, hogy érdemesebb szövetkezeti tagnak lenni. Nagyon fontos, hogy termelőszövetkezeteink alapszabály szerint működjenek. Csak az alapszabály betartásával lehet valójában eredményesen folytatni a nagyüzemi gazdálkodást. Világosan kell látni, hogy ott. ahol nem tartják be az alapszabályt — nagyobb földterületet, több állatállományt hagynak a háztáji gazdaságban — ott megsértik a nagyüzemi gazdálkodás fontos feltételeit. Például azon a helyen, ahol a tagoknak a megengedettnél nagyobb terület van háztáji gazdaságban. nem tudják időben elvégezni a közös földterületen a növényápolási. aratási és egyéb más munkákat. Ez károsan befolyásolja a tagok jövedelmének alakulását, mert hiszen a tagok jövedelmének fő forrása a közös gazdálkodásból adódó jövedelem. Pártszervezeteink magyarázzák meg, hogyan van összefüggésben az alapszabály szerinti működés a tagok jövedelmének emelkedésével. Az utóbbi hetekben nagy mértékben meg-növekedett az egyénileg dolgozó parasztok érdeklődése a szövetkezeti mozgalom iránt. Ez igaz, azonban nem szabad elfelejteni, hosv az érdeklődés és a meggyőződés még nem egy és ugyanaz, márpedig ezt a két kérdést nem egy helyen összekeverik és ennek következménye, hogy nem folyik rendszeresen felvilágosító munka az egyénileg dolgozó parasztok meggyőzéséért. Egyesek úgy gondolják, hogy megvan az érdeklődés, most már nem fontos a felvilágosító munka, mert ezek a gazdák úgyis be fognak lépni a szövetkezetbe. Az igaz, hogy a dolgozó parasztok érdeklődése ebbe az irányba mutat. De azt nem szabad elfelejteni. hogy az egyénileg dolgozó parasztok még nem egy esetben újra megfontolás tárgyává teszik, hogy szakítsanak-e a régi megszokott úttal és rálépjenek-e a számukra előnyösebb, de még kevésbé ismert új útra. Ezért nap, mint nap türelmes felvilágosító munkával, ma már kézzel fogható, számos példán keresztül mutassuk be az egyénileg dolgozó parasztoknak a nagyüzemi gazdaság előnyeit és az egyéni kisparaszti gazdaságok korlátjait. Felvilágosító munkával tegyük lehetővé Számukra, hogy saját elhatározásukból, önként lépjenek rá a dolgozó parasztság felemelkedésének útjára, a termelőszövetkezetekbe való belépésen keresztül. Nálunk a szövetkezetben megfelelő volt az állatállomány létszáma. Csupán az volt a hiba, hogy nem jövedelmezett. Szakszerűtlen volt az állatok gondozása, takarmányozása. Ezt az állapotot felszámoltuk. Megjavítottuk az állattenyésztési munkát. Az eredmény nem maradt el. Az első negyedévben a sertésálloKiss Vince, a varsányi Dózsa TSZ elnöke: Jól jövedelmez az állattenyésztés mány 27 700 forint jövedelmet biztosított. A tehenészetben is fokoztuk a termelést. A régebbi 2—3 literről 8—10 literre emeltük a fejési átlagot. Az utóbbi napokban már 13 literes fejési átlagot is elértünk. A fejlődés láttán négy dolgozó paraszt kérte felvételét a szövetkezetbe. Rigó Erzsébet, a zsunyi Dózsa DISZ-fiatalja: Nálunk a fiatalok nem tekintik tehernek a munkát Én is az egyik munkacsapatban dolgozom és azon vagyunk. hogy a versenyben az elsők legyünk. Mi Szabó János munkacsapatával versenyzőnk. A versenyben eleget fogunk tenni vállalásunknak. A mi fiataljaink nem tekintik tehernek a munkát. Ezt bizonyítja, hogy nincs olyan fiatal, aki a napi normáját túl ne teljesítené. A pártvezetőség minden segítséget megad a DlSZ-tagok- nak és a fiatalok jól érzik magukat a szövetkezetben. Már azok is visszatértek a szövetkezetbe, akik máshová mentek dolgozni. A tanácskozásról hazatérve mindent elkövetek. hogy a fiatalok még jobban kivegyék részüket a közös munkából. ígérem, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozatát szem előtt tartva fogjuk a jövőben munkánkat végezni. A pártvezetőség javaslatára a földterületet felosztottuk a munkacsapatok között. A csapatok között verseny indult. Botlik János, a tolmácsi Szabadság elnöke: Jól élünk Szövetkezetünk parasztjai túlszárnyalták az egyénileg gazdálkodó középparasztok életszínvonalát. Például Furák István 630 munkaegységével 52 788 forint jövedelemre tett szert. Ilyen magas jövedelemben részesültek a többi tage* is. Szövetkezetünkben megbecsülik a női munkaerőket. Büszkék vagyunk Mikliány Istvánnéra aki már két év óta mint iuhtenyásztő dolgozik és (Folytatás a 4. oldalon)
