Szabad Nógrád. 1955. május (11. évfolyam. 35-41. szám)

1955-05-25 / 40. szám

1955 MÁJUS 25. SZABAD TVOGRAD 3 ti évben is megrendelik az Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt 1955. szeptember 3-tól 20-ig ismét megrendezésre kerül az Országos Mezőgazdasági Kiál­lítás és Vásár. A kiállításon bemutatásra kerülnek az or­szág legkiválóbb növényter­mesztési, állattenyésztési, gé­pesítési stb. eredményeket el­ért kiváló dolgozók munka- módszerei, a legkorszerűbb mezőgazdasági gépek, a mező- gazdasági tudomány legújabb vívmányai, a mezőgazdasági termelés legjövedelmezőbb, legfejlettebb módszerei. A kiállításon való részvétel elismerése az elért eredmé­nyeknek, tehát kitüntetés. A kiállításra jelentkezhet bárki (agronómus, tsz elnök, igazga­tó, egyénileg dolgozó stb.). aki a mezőgazdaság valamelyik ágazatában kimagasló ered­ményt ért el, illetve a kibo­csátott részvételi feltételek­ben megállapított követelmé­nyeknek eleget tett. A termelőszövetkezetek a kiállításra a járási tanács me­zőgazdasági osztályán, az egyénileg dolgozó parasztok a községi , tanácsnáí, a gépállo­mások a megyei mezőgazdasá­gi igazgatóságon jelentkezhet­nek. A jelentkezést írásban keli beadni, a jelentkezésnek tartalmaznia kell a nevet, községet, munkahelyet, foglal­kozást, részletesen le kell írni az elért eredményt és a mód­szereket, amelyekkel az ered­ményt elérte. A jelentkezés határideje 1955. május 30. A kiállításra alkalmasnak talált állatokat oda és vissza szállítják, valamint a kisérő oda és vissza utazásának vas­úti költségeit, a termények, a gépek, szállítási költségeit a kiállítás rendezősége fedezi. Ezenkívül a termelőszövetke­zeti és egyéni gazdálkodó ki­állítók részére budapesti tar­tózkodásuk idejére napi díjat, díjmentesen szállást, és a ki­állítás területén, térítés elle­nében napi egyszeri meleg ét­kezést biztosít. A kiállításon bárki eladhat és vásárolhat tényészállatékat. a kiállítás ideje alatt 50 száza­lékos vasúti kedvezmény lesz az ország egész területéről. Bontakozzék ki nemes ve­télkedés azért, hogy a tavalyi­nál is több jelentkező és rész­vevő, minden eddiginél na­gyobb és jobb eredmények hirdessék a kiállításon a párt, a munkásosztály fokozott tá­mogatását a dolgozó paraszt­ság szorgalmas munkáját. Csökkentsük a százszáialék alatt termelő bányászok számát HÍREK Nagyobb szaktudás - magasabb kereset Cikksorozatunkban ezúttal arról írunk, hogy mit tesznek a kányási Béke-akna üzemben a dolgozók szakmai képzésének érdekében. Ebben a bányaüzemben az elmúlt ötéves tervben csaknem minden munka­helyet gépesítettek. A frontfejtésekben kaparólánc­cal csúszdagépekkel, a szállító­folyosókon pedig szállítószala­gokkal továbbítják a szenet. A frontfejtésekben a fát nagyobb­részt géppel szállítják. A gépeket a bánya gázos ál­lapota miatt sűrített levegővel üzemeltetik. A bányászok csá­kány helyett korszerű fejtő- kalapácsot használnak. A gépesítés, a bánya gázos állapota, valamint a nagy kő­zetnyomás nagy szakképzett­séget és körültekintést követel a dolgozóktól. Hogy az üzem bányászai egyre jobban meg­felelhessenek a széntermelés fokozása érdekében velük szemben támasztott követel­ményeknek: képezniük kei! magukat. Az eddigi eredmé­nyek egyáltalán nem kielégí­tők. Bár az elmúlt évben több tanfolyam működött az idén csak a vájártanfo­lyam működik 19 taggal. Ez a szám túl kevés, ha az üzem 70 csillés dolgozóját néz­zük. Mi az oka annak, hogy a vá­jártanfolyamra ilyen kevesen járnak? Talán a csillések nem szie- retnének vájárok lenni? — Hiszen ez részükre is előnyös, mert keresetük is növekedne. Vagy talán nem akarnának valódi szakmunkásokká válni? — Ilyen dolgozó alig akad. Vannak ugyan, akik egyéb el­foglaltságukra hivatkozva nem akarnak tanulni, de a fő ok még sem ez. :— A szakoktatási tanfolya­mok megszervezése nálunk azért megy nehezebben, mert dolgozóink 95 százaléka vidé­ki. 26 községből járnak az özembe dolgozni, amely mintegy 40—45 km távol­ságnak felel meg. A műszak után nem szívesen maradnak itt a dolgozók, mert úgy csak későn éjjel érnek ha­za, másnap reggel pedig is­mét jönniük kell — mondja Szebényi főmérnök elvtárs. — A szakoktatás valóban nehe­zebb az ilyen üzemnél, de a tanfolyamnak mégis több hallgatója lehetne, ha ma­ga a pártszervezet, a szak- szervezet és a műszaki ve­zetőség több gondot fordí­tott volna annak megszer­vezésére. Az említett szerveknek leg­elemibb kötelessége a dolgozók szakmai képzettségének bizto­sítása. De ők ahelyett, hogy megmagyarázták volna a dol­gozóknak a szakképzettség nö­velésének jelentőségét, meg­elégedtek az önkéntesen jelent­kező csillésekkel arra gondol­va, hogy az a létszám is ele­gendő a tanfolyam megindítá­sához. Nem ismerték fel a szakmai növelés fontosságát, nem mondták el a dolgozók­nak, hogy milyen hasznos fegy­ver lehet az az egyenletes ter­melésért vívott harcban, a ter­melés gazdaságosabbá tételé­ben, a munka minőségének megjavitásában. Az alapos szakmai képzés különösen szükséges az új bá­nyászoknál, a fiataloknál, akik majd idővel a régiek helyébe lépnek. Hogy ők is egyre ott­honosabban mozogjanak a bá­nyában, kiismerjék a munka fortélyait, szakmai gyakorlatra van szükségük. A tanfolyamot hallgató, szakképzettségét rend­szeresen növelő bányász hama­rabb észreveszi a veszélyt je­lentő kőzetrepedést, hamarabb megtanulja a szénjövesztés könnyebbségét, a helyes ácso­lást, a gépek gazdaságosabb kihasználását Ezáltal többet termel, több lesz a keresete is. Tudják ezt a dolgozók, csak sokszor éppen a vezetőség nem biztosítja a továbbképzés lehe­tőségét. 4 A bán.vásztanfolyamra be­ütemezett dolgozókat a szállításnál dolgoztatják. Például Erki János, aki a vájár- tanfolyam előadója szerint a hallgatók egyik legjobbja, már hónapok óta a szállításnál dol­gozik, noha már többször kér­te magát olyan munl*ahelyre, ahol elméleti tudását a gyakor­latban is hasznosíthatná. Általános tapasztalat, hogy a 100 százalék alatt teljesítő csapatok nagyobb része éppen a szakképzettség hiánya miatt nem teljesíti tervét. De megmutatkozik a szakképzettség hiánya a fontosabb, nagyobb szak­tudást igénylő munkáknál is. Ezt bizonyítja Tóth Pál pirkó- nak a nyugati kettes ereszke légvágatagában dolgozó csapa- pata is. A vágat eltér a meg­adott iránytól, a biztosítás nem kielégítő, az ácsolatok na­gyobb része kidől. Bár a gya­korlati ellenőrzéskor felhívták a csapat figyelmét a hibákra, de a vágatot továbbra is hely­telenül hajtják. A szakképzett­ség hiánya miatt ezen a mun­kahelyen, amint azt Sajber Fe­renc másod csapatvezető el­mondta, csak 78 százalékát tudták a tervnek teljesíteni, bár a 100 százalékos teljesítés­re minden adottság biztosítva volt. Tóth Pál pirkó munkahelyén Zsidai István okleveles szta­hanovista 6 tagú csapatával nem kevesebb, mint 80 métert hajtott volna ki egy hónap alatt és legalább napi 120—130 forintot keresett volna Tóth 44,60 forintjával szemben. Az is nagy hiba, hogy ebben az évben még nem indítottak gépkezelői tanfolyamot. Az el­múlt évben gépkezelői tan fo­lyamot végző lányok legtöbbi- ke már férjhez ment, elhagyta az üzemet, és helyettük olyan dolgozókat tettek a gépekhez, akik csak ke­vésbé. vagy egyáltalán nem ismerik a gépet. Ha az oktatást az üzemben nem tudják biztosítani a vidéki dolgozók részére, akkor lakhe­lyükön, más üzemek dolgozói­val közösen szervezzék meg a tanfolyamot az üzemveze­tőségek. Erre megvan minden lehető­ség, mert a munkásokat haza­szállító autók 5 órakor, vagy legkésőbb fél 6-kor már ren­deltetési helyükre érkeznek. Az előadók a tanfolyamok­ra ki tudnak járni és az esti busszal vissza tudnak jönni. Ezek a közös szervezésben működő tanfolyamok heten­ként háromszor tarthatnának, mondjuk 3 órás előadást s ez hozzásegíthetné a dolgozó­kat ahhoz, hogy lépési tudja­nak tartani a technika fejlő­désével, hogy elsajátíthassák az élenjáró munkamódszere­ket. Áprilisi tréfa volt csupán ? Leírhatatlan örömmel fo­gadták a salgótarjániak ez év elején a „Salgótarján ráros várospolitikai terve 1955. év­re“ című brosúrát, amely a salgö'arjäni tanács végrehaj­tó bizottságénak kiadásában jelent meg. Hogyne fogadták volna örömmel, hiszen a kis füzetecske 31. oldalán többejt között ezt olvashatták: A vendéglátó ipar keretében megnyitjuk a Rákóczi úti „Déryné“ zenés cukrászdát a volt 31-es számú Italbolt és a mellette lévő üzlethelyiség he­lyén: Határidő: 1955. április 1. Felelős: A Vendégiái óipari Vállalat vezetője. — Na végre — sóhajtottak fel a tarjániak.— Lesz a me­gyeszékhelynek egy cukrász­dája, ahová nyugodtan leül­het az ember, ahol megfelelő körülmények Itözött szórakoz­hat. S eljött április 1 — de cukrászda nélkül. Elérkezett április közepe, vége, május eleje, és már e hónapnak is a végénél tartunk, a zenés „Dé* ryné“-nek azonban se híre, se hamva. Azaz, hogy híre van. Üton-útfélen erről beszélnek a városban. Sa’can úgy köny­velik el — s térnek napirend­re a dolog felett —. hogy csak áprilisi tréfa volt az egész cukrászda-terv. Mások meg mosolyognak, ha a „Dé- ryné’'-rői esik szó és elisme­réssel nyilatkoznak a tarjáni városi tanács ötlet gazdag­ságáról, humorérzékéről. De lehetne-e az elismerés hangja nélkül szólni olyan tanácsról, amelyik képes pénzt áldozni, brosúrát kiadni csupán azért, hogy jobban sikerüljön az áprilisi tréfa és keserű hu­morra derítsen sok száz em­bert. ... bár nem hisszük, hogy az ilyen „zenéscukrászda vicc“, az ilyen áprilisi „bro­súra tréfa“ növeli a Salgó­tarjáni Városi Tanács és a Vendéglátóipari Vállalat nép­szerűségét .. i (Kiss) AZ ELSŐ BÉKEKÖLCSÖN nyolcadik sorsolását május 27—30 között tartják Nyíregy­házán. Ezúttal 199 100 köt­vény tulajdonosa összesen 59 millió 498 900 forint nyere­ményben. illetve törlesztésben részesül majd. •k Béke-estet rendezett május 23-án a megyei tanács béke­bizottsága és MSZT szerveze­te. A béke-est keretében Em­ber György író, a Magyar Ká- dió munkatársa, három vasár­napi levelét olvasta fel. ★ Ez évben június 5-én rende­zik meg a nálunk már hagyo­mányossá vált pedagógus na­pot. E napon az ország szá­mos nevelője kap „Kiváló ta­nító"’, „Kiváló tanár“, az „Ok­tatás kiváló dolgozója’’, című kitüntető jelvényt és pénzju­talmat. * Schiller emlékünepélyt ren­dez 25-én este 7 órai kezdet­tel a Városi Kultúrházban a TTIT. a megyei tanács nép­művelési osztálya és a megyei békeiroda. ★ Hangversenyt ad a Salgótar­jáni üttörőház zenekara má­jus 28-án 20 órai kezdettel a városi kultúrotthonban. Je­gyek elővételben az úttörő­házban és az általános iskolák igazgatóinál kaphatók. ■k Szorospatak és Mizsería bá­nyászainak pánpsversenyében a szorospatakiak vezetnek. Havi esedékes előirányzatukat 105.9 százalékra teljesítették. A mizserfaiak munkájában is javulás észlelhető. Már csak 3.7 százalék választja el őket a szorospatakiaktól. k FÉMGYŰJTÉS HÍREI Szégyenteljes megyénk le- maradása az országos fém­gyűjtési versenyben. A leg­utóbbi értékelés szerint ugyan­is Nógrád megye 21 százalékos vas- és 52 százalékos fémgyűj­tési tervteljesítéssel a megyék versenyében utolsó helyen állj A Salgótarjáni Acélárugyár fémgyűjtő brigádjai május 5-én kezdték el a gyűjtést. A brigádok május 21-ig 188.5 tonna öntvény töredéket, 743 tonna kovácsoltvas hulladékot és 16.5 tonna színesfémet gyűjtöttek. A Salgótarjáni Földműves- szövetkezet május 22-ig 750 mázsa vasat és 14 mázsa szí­nesfémet gyűjtött. A szövet­kezet legjobb fémgyűjtője Leukó Tibor, aki 3 és fél va­gon vasat, valamint 6 mázsa színesfémet vitt a begyűjtő helyre. BETARTJÁK A KOLLEKTÍV VEZETÉS ELVÉT Jól dolgozik az újonnan választott pártvezetőség Palotáson BESZEDES SZAMOK Egri o a» "itnntiiitstiyssef CAQ£(HcLi kém. ... a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél évente csak 1 százalékkal emelnék a termelékenységet. 30 darab két szo­bás családi házat építhetnének a többlet szén értékén. HARAG NAPJA Amikor végigmentem Pa­lotás főútján, akaratlanul is szemem eié tárult az a tábla, amely a községi tanácsház falán piros betűvel jelzi, hogy Palotás a pásztói járás legjobb községe. Példásan dolgoztak Jakói ezév első negyedévében — és azóta is. A vetést az ül­tetéseket már rég befejezték Jelenleg az egyelések és a ka­pálások munkálatai folynak. A jó eredmények elérésében nagyrésze van a pártszerve­zetnek is, amelynek tagjai példásan helytálltak a község előtt álló feladatok megoldá­sában. ök voltak motorjai a munkának. Büszkék is az eredményeikre és a tanácsház falán függő pirosbetűs táblá­ra. A tanácsház épületében van a párthelyiség is. Ide siettem, érdeklődni a község életéről. Amint beléptem, meglepőd­tem, mert a Terményforgalmi Vállalat vezetőjét láttam ma­gam előtt. Azaz csak a volt vezetőjét, mert később meg­tudtam, hogy Kiss János elv­társat április 28-án a községi pártvezetőséget választó tag­gyűlésen egyhangúlag meg­választották vezetőségi taggá. A funkció-elosztáskor titkári megbízást kapott. A község lakói örömmel fogadták őt. mert a falu legharcosabb, leg­becsületesebb tagjai közé so­rolják. Bizalommal viseltet­nek iránta, a pártorikívtiliek is szívesen kérnek tőle taná­csot. Nem is csoda. 1945-től párttag és 1947 óta mindig mint pártvezetőségi tag végzi munkáját, harcol a párt- és kormányhatározatok végre­hajtásáért. Kétségtelen: sok tapasztalattal rendelkezik. s mint régi pártmunkás, három­hónapos pártiskolát is végzett. Fudását mindig a község ér­dekeiért, felvirágoztatásáért, lakói életének megjavításáért a lehetőségek szerint haszno­sította. Szereti a tervszerűsé­get, nem bízza községét a spontán fejlődésre, ezért meg­választása után mindjárt azon gondolkozott, hogy a taggyűlés által elfogadott határozatot hogyan is hajtsák majd végre, melynek első pontja a DISZ- és a tömegszervezetek munká­jának megjavítását, a pártve­zetés biztosítását. második pontja: a Központi Vezetőség márciusi határozata alapján egy háromhavi terv elkészíté­sét, a harmadik pontja: az MDP csoportok létrehozását, állandó segítését, a népnevelő- hálózat megerősítését, újjá­szervezését tűzi célul. A megválasztott köz_ ségi pártvezetőség a határoza­tok maradéktalan végrehajtá­sával a meglévő termelőszö­vetkezetünk a „Május 1" megerősítésével akarja elérni, hogy községünk rövid időn be­lül szocialista községgé váljék. E határozatok végrehajtásá­hoz pedig az szükséges, hogy a párt sorait új, becsületes dolgozó parasztokkal erősítsék és kellően mozgósítsuk a tö­megszervezeteket. Neveljük a dolgozó tömegeket, hogy azok aktívan dolgozzanak pártunk célkitűzéseinek megvalósítá­sán. Ez fontos követelmény — mondotta Kiss elvtárs. Ennek érdekéiben a pártve­zetőség tagjai rendszeresen résztvesznek a tömegszerve­zetek értekezletein, ahol eddig is meghallgatták és ezután is meghallgatják az ott elhang­zott véleményeket, azok figye­lembevételével készítették el a második negyedévi tervet is a KV márciusi határozata alapján. A pártvezetés bizto­sítása és a dolgozók kezde­ményezéseinek kibontakozta­tása érdekében a tömegszer­vezetekben létrehozzák majd az MDP csoportokat. A DISZ-t, az MNDSZ-t pártta­gokkal és tagjelöltekkel erő­sítik a szervezetet jellegüknek megfelelően, mert ezek a szer­vek a közelmúltban nem vé­geztek teljesértékű munkát. Fontos feladatnak látja Kiss elvtárs, hogy a helyi földmű­vesszövetkezettel többet fog­lalkozzanak. mert ez a szövet­kezés első formája és itt a ne­velés útján lehetővé válik majd a szövetkezeti elv messzeme­nő kibontakoztatása. A Hazafias Népfrontbizott­ság sem sokat tevékenykedett a tanácsválasztás óta. Az új pártvezetőség már bevonja a munkába, annál is inkább, mert e bizottság a legjobb dolgozó parasztokból tevődik össze, akik magvai lehetnek a termelőszövetkezeti mozgalom­nak, Ugyanez áll a termelési bizottságoknál is. Erősítik az egyéniek és a TSZ kapcsolatát is. Kétheten­ként a község dolgozó paraszt­jait meghívják majd termelő­szövetkezeti látogatásra, ahol alaposan megvizsgálják, elem­zik a „Május 1” TSZ munká­ját, fejlődését. Nagy az érdek­lődés a TSZ mozgalom iránt. Az elmúlt hónapban két, eb­ben az évben már nyolc csa­lád választotta a szövetkezeti utat. A termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztésében a további eredmények záloga Palotáson, hogy az újonnan megválasz­tott községi pártvezetőség és a tsz pártvezetősége között jó a kapcsolat. Minden munká­ban támogatják egymást, több­ször folytatnak eszmecserét a feladatok megoldásáról s a demokratikus centralizmus el­vét érvényesítik. A jövő okta­tási év sikere érdekében már most megkezdték a propagan­disták kiválogatását, a hallga­tók szervezését. A kezdeti eredmények biztatók. A palotási községi pártve­zetőségének tagjai betartják a kollektív vezetés elvét. Közö­sen beszélik meg a problémá­kat. s jelölik ki a felelősöket. Harcolnak a pártegység meg­szilárdításáért, a téves nézetek felszámolásáért, hogy eredmé­nyeik tovább gyarapodjanak és tartósak legyenek. E pártvezetőség jól vette kezébe a község irányí­tásának nagy munkáját, jól indult meg a Központi Veze­tőség által megmutatott har­cos úton. Széles, erős alapok­ra, a tömegek aktivitására épít. mely a helyes vezetéssel párosulva, minden akadályt leküzd. Kiss elvtárs pedig a jövőben is az eddigiekhez ha­sonlóan irányítsa a párt ve­zetőségét. KÖKÉNY ESI BÉLA „Harag napja“. Ez a ctme annak a magyar játékfilm­nek, amelynek vetítését hol­nap kezdi meg a salgótarjáni November 7 filmszínház, és amelyet október 1-ig me­gyénk valamennyi filmszínhá­za bemutat. Minket, nógrá­diakat különösen érdekel ez a film, mert cselekménye a Magyar Tanácsköztársaság idején, 1919. májusának első napjaiban játszódik le Salgó­tarján környékén. Amikor a fiatal proletárál­lam ellen a külső és belső el lenség egyidőben kezdte meg támadását, országszerte fegy­vert fogott a nép, szabadsá­ga védelmére. A film kockáin egy kisváros munkásainak és ellenforradr.lmárainak ádáz harcával ismerkedünk meg. I Az ellenforradalmároknak erőt és bátorságot ad az, hogy a cseh burzsoá csapatok sikere­sen törnek előre, és a vörös őrség alakulatainak nagyré­szét a front védelmére ren­delik. Ezt kihasználva, a vá­rosban a földbirtokosok, ku- lákok, intézők összeesküvő bandája nagy harc árán át­veszi a hatalmat. De csak rövid ideig, mert a Kormány­zó Tanács vezetésével a mun­kásokból és bányászokból ala­kított ezredek megállítják és visszaverik Salgótarjánnál az ellenséget. A fiatal magyar Vörös Hadsereg csapatai és a helyi vasöntöde felfegyverzett munkásai leverik a lázadókat, majd a város felszabadítása után együtt indulnak a front­ra. A Harag Napja című film a magyar filmművészet egyik kiemelkedő alkotása.

Next

/
Thumbnails
Contents