Szabad Nógrád. 1955. május (11. évfolyam. 35-41. szám)
1955-05-25 / 40. szám
2 1963 MÁJUS 25* (Folytatás az 1. oldalról.) A káros jobboldali nézetek következményeként az elért eredmények ellenére is hibákat követtünk el, mely legfőképpen abban mutatkozott meg, hogy lemondtunk szövetkezeteink számszerű növeléséről és elhanyagoltuk a rendszeres segítést. Nem fordítottunk kellő gondot a jobb eredményeket elért szövetkezetek eredményeinek tudatosítására, módszereinek, a gyengébb tsz- ekben való alkalmazására. Egyes tsz-einkben megsértették a demokráciát, alapszabályellenesen dolgoztak Ehhez hozzájárult a felsőbb szervek kampányszerű munkája is. A megyei és a járási tanácsok vezetői részéről nem történt meg az eredmények és a hibák elemzése. Ezért nem történtek intézkedések az eredmények népszerűsítésére, a hibák kijavítására. Pártszervezeteink, tanácsaink az egyénileg gazdálkodó parasztság segítése mellett elhanyagolták a szövetkezetek fokozottabb segítését és nem a szövetkezeteket segítették elsősorban. Itt nem tartottuk szem előtt pártunk III. kongresszusának útmutatását, amely a következőket jelölte meg számunkra: „Egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni, hogy a szocializmus építésének falun ez az elkerülhetetlen fő útja, s hogy előbb vagy utóbb, de minden paraszt meggyőződik helyességéről és rálép erre az útra.“ A hibákat növelte még az is. hogy eok tsz-ben gyenge még a vezetés, rossz a tagok viszonya a szövetkezetekhez. Ezeknek káros hatása #van szövetkezeteink fejlődésére. Például a nógrád- szakáli Tolbuchin TSZ-ben a tagság joggal panaszkodik az elnökre, aki nem hívja össze a közgyűlést, nem veszi figyelembe a tagok javaslatait. Egves tsz-einknél megtalálható a szövetkezeti demokrácia másfajta megsértése is, A felsőpetényi Rákosi TSZ-ben az elnök nem hajtja végre a közgyűlésen hozott határozatot. A rossz vezetés, a tagság javaslatainak figyelmen kívül hagyása vezet olyan hibákra is, mint az alapszabályellenes működés, amely legfőképpen a háztáji gazdaságok túlméretezésében, az állatállománynak szükséges takarmány felosztásában, a bevitt földek után járó földjáradék ki nem fizetésében, s a bevitt állat- állomány után járó pénzösszegek rendszertelen kifizetésében, a szociális alap nem biztosításában nyilvánul meg. A háztáji gazdaságok túlméretezése a közös vagyon gyarapodásának a rovására megy, mert a tsz-tag, akinek több földje és állata van a megengedettnél, munkaidejének nagyobb részét a háztáji gazdaságban tölti. Sőt a családtagokat is elvonja a közös munkától, kiknek két keze munkájára rendkívül nagy szükség van. Például a keszegi Dózsa TSZ-ben egy-egy tagnak két hold földje van, a 18 tagból csak 12 tag jár a közös fölídre dolgozni. Mi nem vagyunk azon, hogy a tagok háztáji gazdasága a helyes arány alá csökkenjen. Mi ezt éppen olyan károsnak tartjuk, mint a túlméretezést. De meg kell, hogy mondjuk, kormányzatunk a tsz-ek többségének javaslatára, közmegelégedésére azért hozta létre az alapszabályt, hogy csak ennek betartása biztosítja a közös vagyon teljes mérvű növelését és a tagság jövedelmének fő forrását. Ezért ennek betartásáért minden eszközzel harcolni fogunk, minden megalkuvás nélkül. Számos tsz példája bizonyítja, hogy a tsz-tagok személyi szükségleteinek kielégítése elsősorban a közös gazdaság termelésének növelése útján érhető el. Ezért minden tsz-tag- nak legközvetlenebb egyéni érdeke, hogy teljes tudásával és erejével kivegye részét a közös munkából. A szövetkezetek kommunista vezetői, pártszervezeteink, tanácsaink ehhez adjanak meg minden segítséget. Igén károsan hat szövetkezeteink fejlesztésére a hiányos könyvelés. Ezzel a legtöbb tsz-ünknél hiba van. Nem vezetik rendszeresen a bevételt, a kiadást. Emiatt nem tudnak rendszeresen beszámolni a tagságnak a jövedelem alakulásáról. Az ilyen körülmények között az igazságos jövedelemelosztás is hátrányt szenved és mint ahogy ezt számos példa igazolja, egyes tsz-tagok jogtalan jövedelemhez jutnak. Pártszervezeteink, tanácsaink fontos feladata, hogy „ könyvelés terén minden segítséget megkapjanak a tsz-ek, hogy a tagok rendszeresen tájékozódást nyerjenek a bevételek és kiadások állásáról, mert ez növeli a felelősségüket a közös vagyon iránt. Egyes termelőszövetkezetek még mindig késlekednek a családtagok bevonásával a közös munkába. Megállapítottuk, hogy az ossz tsz-tagok bevonása legalább 30 százalékkal emelhetné a. rendszeres munkát végzők számát. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy egyes tsz-ek ben alacsonyak a termésátlagok, hisz a földterület nagysága miatt nem jut elég munkaerő egy- egy hold földnek a megmunkálásához. Most a tavaszi növényápolási munkálja különösen fontos, hogy bevonjuk a családtagokat. A munkafegyelem megszilárdítása és a családtagok bevonása mellett, hozamuk növelésének további feltétele, hogy növeljék a talaj termőképességét, tápanyagának ellátottságát, jobban alkalmazzák az agrotechnikát, a műtrágya és istállótrágya használatát, a gépi munkát. Gépállomásaink a szántást teljes egészében, az egyéb talajművelést és gépi növény- ápolási 85 százalékban, az aratást, betakarítást 56 százalékban tudják biztosítani. A műtrágyaellátás lényegesen jobb ebben az évben. Az istállótrágya minden tsz-ben megfelelő mennyiségben rendelkezésre áll. Ma már 58 agrár órnus segíti szövetkezeteinket a magasabb terméshozam elérésében. A szakemberekre nagy szerep jut a hozamok növelésében. Most arra van szükség, hogy a mezőgazdasági szakemberek, a gépállomásokon dolgozó szakmunkások, a szövetkezet tagságával karöltve, teljes tudásukkal és igyekezetükkel elérjék, hogy szövetkezeteink szakszerűen gazdálkodjanak és magasabb termést érjenek el. Csak így tudjuk biztosítani a Központi Vezetőség határozatának végrehajtását, mely a mi megyénkben 9,5 mázsás termés elérését írja elő. Állattenyésztés nélkül a nagyüzemi gazdálkodás elképzelhetetlen. A fejlett állat- tenyésztés képes csak dolgozóinknak állandó életszínvonal emelést biztosítani. A szükségletek kielégítése nagyban függ tsz-eink állattenyésztésének fejlesztésétől. Az eredményes növénytermelés állattenyésztés nélkül lehetetlen. A párt és a Minisztertanács határozata szerint szövetkezeteknél 2,7 kh-ra kell egy sziimos állatnak jutnia. Nálunk jelenleg 3‘5 kh-ra esik. egy számos állat. Sok még a tennivaló a meny- nyiségi és minőségi állattenyésztés, valamint a helyes takarmányozás megteremtése terén. Ez évi ütemtervekben az állatok abrakellátását a tsz-ek kereken 60 százalékban tervezték be. A hiányzó 40 százalék abrakot nem tudni, hogyan akarják pótolni. Ezt a hiányt a pillangósvirágú takarmányok vetésterületének növelésével és a termésátlagok emelésével kell pótolni. Fontos, hogy a tsz-ek ne késsenek a takarmányok időbeni betakarításával. A jobb takarmányozás lehetősége megvan, mert a beszolgáltatott tej, a tejszállítási szerződés <s a törzskönyvelési korpajutlatá- sokkal az abrakszükségleteket biztosítani lehet, A helytelen állatgondozás következményé, hopv 20 százalékos veszteséggel nevelik fel az állatszaporulatukat. A szőlő- és gyümölcstelepítés ütemével, a meglévő gyümölcsösök kezelésével nem lehetünk megelégedve. Ezen a területen még sok a hiba. A szendehelyi Béke termelőcso- port 14 hold gyümölcsöst kapott, amit nem voltak hajlandók kezelni. A tanácsi szervek permetezték és ennek eredménye, hogy volt olyan család, amely 30 mázsa almát kapott, amely csak 5 forintos áron számolva, fejenként 15 000 forintot jelent Ma már jobban megértették a gyümölcstermesztés jelentőségét, jövedelmezőségét. Jobban ápolják a gyümölcsöst és így 4—5 vagon almatermésire lehet számítani. Az állam nagy kedvezményeket nyújt a szőlő- és gyü- mölcstelepíté&re. Ezeket a kedvezményeket helyesen használta fel a palotási Május 1 TSZ. amely már négy éven keresztül rendszeresen telepít gyümölcsöst. Eddig 40 holdat telepített. Most még termőföldnek használják ki a területet, azonban megmondhatjuk, hogy ez a gyümölcsös teljes termőkorában kb. 2 millió forint jövedelmet fog biztosítani a termelőszövetkezetnek. A belterjes gazdálkodás másik fontos része a kertészettel való foglalkozás. A honfi Győzelem TSZ elnöke, Pál elvtárs elmondotta, hogy náluk a földieper holdanként 12 000 forint jövedelmet biztosít. Nagy fontosságú a melléküzemágak fejlesztése is. Például a romhányi II. Rákóczi TSZ gattert üzemeltet, amely az első negyedévben 11 902 forintot jövedelmezett Pártszervezeteink, tanácsaink, szövetkezeteink legfontosabb feladata elsősorban a gabona-termésátlagok fokozása. Kenyérgabonánál, ahol még szükséges, használjunk műtrágyázást. Már most készüljünk fel a veszteségmentes betakarításra. A tavaszi vetésű növényeknél, főleg a kukoricánál legfőbb feladat a növényápolás jó, időbeni elvégzése, úgyszintén a burgonya, cukorrépa jó megmunkálása. Törődjünk többet az állat- tenyésztéssel. Fontos feladat a hozam növelése, a takarmány- bázis megteremtése, az állatok szakszerű ellátása, az állatgondozók jó kiválasztása. Szá- lastakarmánybázisunk megteremtésének alapja az időbeni betakarítás. A jó munkaszervezés most különösen szükséges, mert az időjárás ezt megköveteli. Feladatunk a szőlő, gyümölcs^ öntözéses gazdálkodás és a melléküzemágak jövedelmezőségének foko7.ása, fejlesztése. A szövetkezetek megszilárdítása szempontjából elsőrendű politikai feladat, hogy létrejöjjön a tagság egysége, eevbeforottsága, hogy kiküszöbölődjenek a nézeteltérések, a volt agrágproietárok, a volt kisparasztok és a volt középparasztok között. A szövetkezeteken belül az emberek között nem a volt társadalmi helyzet alapján kell különbséget tenni, hanem egyedül a végzett munka alapján. Fontos politikai feladat a tsz-tagok nevelése. Szövetkezeteink ezáltal válnak igazi szocialista nagyüzemekké, ha a pártszervezet vezetésével, a termelőszövetkezeti útra lépett parasztság szocialista tartalommal tölti meg a nagyüzemi termelés sajátos formáját, a szövetkezetei. Ezek összessége, az itt említett eredmények továbbíokozása és az előforduló hibák — habár azokat nem lehet általánosan venni — kijavítása jelenti tsz-eink megszilárdítását, példamutatását az egyéniek felé. A Központi Vezetőség 1955. márciusi határozata óta a termel őszövetikezeti mozgalom kezd kimozdulni elmúlt évi stagnálásából. Az egyénileg dolgozó parasztság érdeklődése megnövekedett a szövetkezetek felé. Megyénkben 440 tag lépett be eddig a meglévő szövetkezetekbe és 20 előkészítő bizottság van. amelyeknek tagjai új szövetkezetek létrehozásán dolgoznak. Hogy ezek még nem alakultak meg, ez a pártszervezetek és a tanácsok. gyenge politikai munkájának következménye, mert nem tudták még szétverni az osztályellenség szövetkezet- ellenes mimikáját. Pártszervezeteink, tanácsai rak feladata, hogy a szövetkezetalakítás egészséges folyamatát minden erővel támogassák és szívós politikai fel- világosító munkával oda kell hatni, hogy ne ősszel, hanem már most lépjenek be a dolgozó parasztok, vagy alakítsanak új tsz-t és magyarázzák meg az ezzel járó jogait a belépők, illetve új szövetkezetét alakító dolgozó parasztoknak. Az előkészítő bizottságok vegyék számba, hogy az egyes tagók mit visznek a közös gazdaságiba, ismerkedjenek meg az alapszabállyal, hajtsanak végre gazdaságszervezési feladatokat a szövetkezet megalakulására. Nap mint nap magyaráznunk kell az egyénileg dolgozó parasztoknak, a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit, eredményeit. Ismertetnünk kell előttük a tsz-tagok életét, munkáját. Ezzel érjük el leg- hamarább, hogy belépjenek a szövetkezetbe. A felvilágosító munka meggyőző erejét növeli, ha olyan tsz eredményeit népszerűsítjük a dolgozó parasztok előtt, amelyet már bizonyos mértékig ismernek, közel van hozzájuk és közvetlenül is meggyőződhetnek eredményeiről. A számszerű továbbfejlesztést elsősorban az olyan községekben kell elősegíteni, ahol jól dolgozó tsz-ek vannak. va?v ahol az egyénileg gazdálkodók részéről fokozott érdeklődés tapasztalható a szövetkezeti gazdálkodás iránt. A jól dolgozó szövetkezetek látogatása lehetővé teszi, hogy a dolgozó parasztok közvetlenül tapasztalatot szerezzenek, a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Közvetlenül lehetőség nyílik arra, hogy összehasonlítást tegyenek az ő kis gazdaságuk és a szövetkezeti nagygazdaság, a saját munkájuk és a szövetkezeti paraszt munkája között. A szövetkezeti mozgalom fejlesztésének fontos feltétele a szövetkezeti és az egyénileg dolgozó parasztok közötti helyes viszony kialakítása. Ennek a viszonynak a jó baráti kapcsolaton, a tsz-ek részéről az egyénileg dolgozó parasztoknak nyújtott támogatáson kell alapulni. Ha a kapcsolat jó, már egy lépéssel közelebb vittük az egyénileg dolgozó parasztokat a szövetkezethez. A tsz-ek és az egyénileg dolgozó parasztok közötti baráti viszony nagymértékben elősegítheti a kulákok elszigetelését, befolyásuk csökkentését. Pártszer vezet® intenek, tanácsainknak el kell érni. hogy a tsz-ekbe való belépésnél, vagy új tsz-ek alakításánál, elsősorban a kommunisták és a tanácstagok járjanak élen, mutassanak jó példát. Az önkéntesség szigorú betartásával biztosítani kell, hogy a dolgozó parasztéi maguk döntsék el, melyik tsz-be akarnak belépni, s azt is, hogy melyik szövetkezeti fonmát válasszák. Ugyanakkor meg kell mondanunk azt is, hogy legelőnyösebb, a legfejlettebb a III. típusú termelőszövetkezet. A pártszervezetek, a tanácsok minden eszközzel segítsék a különböző termelési társulásokat, a földművesszövetkezetek gépi kölcsöneit. Feladatuk sokkal többet foglalkozni az I-es és Il-es típusú tszcs-kkel. Biztosítani kell. hogy ezek is alapszabály szerint dolgozzanak. Az a tapasztalat, hogy ezek is többségükben csak a kedvezményeket élvezik, de nem az alapszabály szerint működnek. Pártszervezeteink, tanácsaink ne felejtsék el, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése falun elkeseredett osztályharc közepette folyik. Az osztályellenség fő hadszíntere ma a falun a termelőszövetkezeti mozga4 Vasötvözetgyárban már befejezték a legjobb propagandisták kiválogatását. Egyrészt azokból a propagandistákból, akik az elmúlt oktatási év során kiváló munkát végeztek, rendesen felkészültek és kedvvel dolgoztak, bebizonyították, hogy szeretnek a hallgatókkal foglalkozni, akarnak nevelni. Másrészt azokból a hallgatókból, akik az elmúlt oktatási évben legeredményesebben végeztek. Ezeket pártvezetőségi ülésen elfogadták és a legutóbbi vezetőségi ülésen megbeszélték a hallgatókkal való foglalkozás problémáit. Ennek érdekében tervet dolgoztak ki, mely értékeli a múlt évi oktatást, megjelöli a szemináriumok helyét, az oktatások fokát, hogy milyen szemináriumok lesznek, kik lesznek a szeminárium vezetői, kik tartoznak az egyes szemináriumhoz és tartalmazza a pártszervezet feladatait is. A megválasztott propagandisták, a népnevelők, a párt- szervezet irányításával és tevékeny részvételével kezdik meg a hallgatók előkészítését. Salgótarjáni Járási Párt- bizottság agit.-prop. osztálya a falusi alapszervezetek és a szocialista szektorok alapszervezeti titkárok részére május 29-én, vasárnap, titkári értekezletet tart. Az. értekezlet anyaga a Központi Vezetőség a tag- és tagjelöltfelvételi megvitatása, a jövő évi pártoktatás előkészítése és a mező- gazdaság fejlesztésével kapcsolatos feladatok. Jól folyik a propagandise " ták kiválogatása a salgótarjáni járásban. Sóshartyán- ban, Kossuth-tárón. a Zagy- vapálfalvi Bánygépgyárban, Élesen, Nemtiben, Mi- zserfa bányatelepen, a Zabari Állami Gazdaságban és Cere- den mái' befejezték a propagandisták kiválogatását. Csipkés, Kisterenye bányaüzemeknél, Kányáson. a nagybátonyi anyagellátónál, Karancskeszi- ben, Bocsárlapujtőn, Narancsai ján pedig már befejezés előtt áll, de a járás valamennyi községénél, alapszervezsténél folyik a propagandisták kiválogatása. A Salgótarjáni Járási Párt- ** bizottság agit.-prop. osztálya 34 helyen tart népnevelő-értekezletet, illetve tanfolyamot, ahol a népnevelők az alábbi előadásokat kapják. Falun: A nehézipar jelentősége a szocializmus építésében. A munkás—paraszt szövetség jelentősége. A mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ipari üzemekben: A nehézipar jelentősége a szocializmus építésében. A munkás—paraszt szövetség jelentősége, valamint a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése és annak problémái. Ilyen értekezletek lesznek Cereden május 25-én, 26-án, Bocsárlapujtőn 26—27—28-án, Nemtiben és Nádujfalun 30—31 és június 1-én Etesen 26 és 28-án Sóshartyánban 26-án és 31-én, Somoskőújfalun 28 és 31-én, Nagybátonyban 26 és 27-én. Ezek az előadások e hónapban valamennyi helyen meg lesznek tartva Mátramindszenten már megvoltak ezek az előadások, jól szervezték, a népnevelők többsége megjelent, aktív volt, de a közeljövőben az alapszervezetek úgy szervezzék a népnevelőket, hogy minél több jó tapasztalatot mondjanak eL Ismertessék munkamódszerüket, hogy ezzel is elősegítsük az előttünk álló feladatok végrehajtását. A mindszenti tapasztalatokból kiindulva ez még hiányzik. * A salgótarjáni járásban a falusi pártszervezetek megerősítése nyomán 8 községben hoztak létre pártbizottságot, függetlenített titkárral. E pártbizottságok máris jelentős segítséget adnak, a községek alapszervezeteinek a Központi Vezetőség márciusi határozatának végrehajtásához. 4- ! A Tűzhelygyár és az Üveg- gyár pártszervezeteinek rendezésével a tűzhelygyár! kultürházban pártnapot tartanak központi előadóval a nemzetközi helyzetről. Az 1955—1956-os oktatási év elősegítése érdekében a propagandisták és a hallgatók fokozottabb mértékben vegyék igénybe a pártoktatás háza könyvtárának könyveit. lom kibontakozásának akadályozása. Különösképpen fontos politikai feladat a közép- parasztság helyes leválasztása a kulákság oldaláról, olyan politikai hangulat megteremtése a falun, hogy a szövetkezeti mozgalom fejlesztése egyáltalán ne jelentsen bizonytalanságot, termelési kedvtelen- séget. dolgozó parasztságunk részéről. Nagyon fontos feladat most ebben az időszakban növényápolási munkák jó megszervezése. annál is inkább, mert ez képezi a nagyobb jövedelmezőség alapját, másrészt, mert az időjárás eltolódása miatt kevesebb idő alatt kell ezt a munkát elvégezni, olyan feladatok mellett, mint a szálastakarmány betakarítása, az állatok gondozása. Jól fel kell készülni a nyári betakarítási munkákra. A tsz-tagok mutassanak példát mindezen feladatokban, az egyénileg dolgozó parasztoknak, de mutassanak példát az állampolgári fegyelemben és a beadásban is. Megállapíthatjuk, hogy a szövetkezetek számottevő része szervezetileg és gazdaságilag erősödött. Mind nagyobb azoknak a isz-eknek a száma, amelyek érvényesítik a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeit és amelyek hozzáértően használják fel a technika és a tudomány vívmányait, a termésátlagok és a munka termelékenységének növelése érdekében. A tsz-ek szervezeti, gazdasági erősítése egész további fejlődésünk egyik legfontosabb alapja. A megszilárdítás érdekében elengedhetetlen a tsz-ek termelésének gyors növelése, a gazdaság szervezettségének, vezetésének és az egész gazdálkodás megjavításának a gépi technika jobb kihasználásának eredményeként. A szakszerű, jól jövedelmező tszgazdálikodés megvalósítása olyan reális célkitűzés, amelyet meg lehet és meg is kell valósítanunk. Rendelkezünk nehéziparral, amely a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló határozat alapján ellátja a mezőgazdaságot és elsősorban a tsz-eket géptechnikával és mind nagyobb számiban áll rendelkezésünkre az alkotni vésvó agronómusok, szakmunkások és technikusok serege. A szövetkezetek tagjai nincsenek egyedül. Mellettük van a munkásosztály, a párt és a kormány, amely messzemenően gondoskodik gazdaságuk fejlesztéséről, a szövetkezeti parasztság jobb. boldogabb életéről. Mindezek előtt azonban a tsz-ekbe tömörült dolgozó parasztok többezres táborán, köztük elsősorban a kommunistákon van a sor, hogy a kedvező lehetőségeket kihasználva, az élenjáró tsz-ek példáját követve, többet termeljenek. sokoldalúan fejtesz- szék gazdaságukat, magas jövetemre tegyenek szert saját tagjaik boldogulására. a termelőszövetkezeti mozgalom sikeres előrehaladására, a falu szocialista átalakításának megvalósítása érdekében; A tanácskozásokon felszólalt Matolcsl • János elvtárs. a Központi Vezetőség titkára, felszólalásit lenünk legközelebbi száma közli.
