Szabad Nógrád. 1955. május (11. évfolyam. 35-41. szám)
1955-05-18 / 38. szám
4 SZABAD AOGRÁD 1955 május IS. aammmmmmmmm A tsz és az egyéniek kapcsolatának néhány tapasztalata Mihálygergén Ml ÚJSÁG A NÓGRÁDKÖVESDI KŐBÁNYÁBAN 1951. őszén alakult meg Mihálygergén a Béke Termelő- szövetkezet, 22 taggal. Sok nehézséggel kellett megküzdeniük, miután közösen gazdálkodtak. Az egyik ilyen nehézség az volt, hogy a belépett családok fiataljai a bányákban és a gyárakban dolgoztak. De az akarat — mely az idősebbek munkáját jellemezte — győzött. Megoldották a munkában rájuk háruló feladatokat. A szép eredmények hatására rokonszenvessé vált a tsz. létszáma egyre növekedett 1953-ban már 32-en voltak. A párt- és állami munkában eluralkodott jobboldali politika azonban itt sem maradt nyomtalanul. Egyesek — az ingadozók, mint Mihálygergén is hatan — kiléptek a termelőszövetkezetből. A régi világ hívei, akik idáig még meghúzódtak, nyílt támadásba mentek. Például Varga József (haluska) kulák a párttitkár előtt kijelentette: — Vége a kommunistáknak. Nem uralkodtok már tovább. Amerika beleavatkozott, most majd mi jövünk; Ez a kijelentés a többi mi- hálygergei kulákok eddig jobbára rejtett véleményét is kifejezte. Kígyót, békát mondtak és mondanak a termelőszövetkezetre. hogy elidegenítsék a parasztságot a nagyüzemi gazdálkodástól. Harcuk azonban kudarcba fulladt, mert a termelőszövetkezet nem oszlott fel. Az akkori kilépőkkel csak erősödött a tsz politikai ösz- szetétele. Amikor a harc már eldőltnek látszott, a párt és a tömegszervezetek alábbhagytak ;»/ osztályhareeal és ez magával vonta a kulákok újbóli támadását, mire újabb négy tag kilépett. A kulákság raffináltan a középparasztságot szervezte a támadásra és ők megbújtak azok háta mögött. Nem egyszer előfordult, hogy a középparasztság ellenséges hangokat terjesztett a párt és politikája iránt. Különösen a kulákság- gal családi vonatkozásban ösz- szefonódott középparasztok kezdték gyalázni a szövetkezeti mozgalmat, arról beszéltek, hogy a kistermelők jobban dolgoznak a tsz-tagoknál, mert a termelőszövetkezet földjéről a búzát csak gereblyével lehet összeszedni. Voltak egyszerű emberek is, akiket pillanatnyilag megtévesztettek a hangoskodó kulákok. Ezek jellemezték a falu életét. A jobboldali nézetek veresége után változás történt a faluban, . ) javult a termelőszövetkezeti tagság és az egyéni parasztság kapcsolata. Az egyéni parasztság. ezek közül is Ferkó Lajos (bányász). Ferkó László, Fenes József és Fenes Lajos (nagy) elvtársak több esetben segítik a termelőszövetkezetet feladata megoldásában, az aratásban, a hordásban és az egyéb munkákban. Ma már fokozódik az egyénileg dolgozó parasztság érdeklődése a tsz iránt, mert a tsz tavalyi terméseredménye felülmúlta a legtöbb egyéni parasztét, Még ma is van bőven terményük a padláson — jól állnak. Építkezni is bírnak. Az állatállomány növelése érdekében egy sertésólat, egy juhakolt és egy tehénistállót építenek; Sokan érdeklődnek belépés felől, mások egy új tsz megalakításáról beszélnek egyre gyakrabban. A szövetkezettel szemben megmutatkozó nagy érdeklődés egyre inkább sürgeti, hogy a pártszervezet, a tanács, de a tömegszervezetek is mnnkájnk középpontjába helyezzek községükben a szövetkezet erősítését, mert eddig nem adtak kellő segítséget. Nem magyarázták meg eléggé a társas, nagyüzemi gazdálkodás előnyét, jelentőségét, fontosságát az életszínvonal emelésében. magára hagyták a szövetkezetét. Nem vették figyelembe, hogy e gazdasági átalakulásban két tulajdon áll egymással szemben és az annyiszor megszentesített magántulajdontól nem könnyen válnak meg az egyéniek. A termelő- szövetkezet jó munkájával, valamint állandó nevelőmunkával hozhatjuk közelebb egymáshoz a termelőszövetkezeti tagságot és az egyénileg dolgozó parasztságot. Ez elengedhetetlen és állandó feladat. A középparasztság és a meglévő tsz-tagság kapcsolatát erősíteni kell. Ahhoz, hogy e kapcsolat valóban megerősödhessék, a tsz-mozgalom fejlődhessék. az eddigieknél több segítséget kell nyújtani a községi pártszervezet részéről a tsz pártszervezetének. Tanácsülésen is többször foglalkozzanak a termelőszövetkezettel és pártunk politikájának helyes megmagyarázásával neveljék a parasztságot és győzzék meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Az elvtársak soha ne feledjék Mihálygergén sem. hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének legfontosabb alapja a termelőszövetkezeti tagság és az egyéni parasztság szoros kapcsolata, a tsz jó munkája. Lassan, döcögve és pöfékelve fut be az aszódi vicinális Nógrádkövesdre. A mozdony- vezető lelassítja a vonatot, egyet-kettőt húz még a szerelvényen és megáll. Az utasok kirántják a személykocsik ajta- jait, leszállnak és pillanatok alatt eltűnnek a szélrózsa minden irányába. Majd nem sokára a vonat is tovább indul Balassagyarmat felé. Nógrádkövesdnek szép kis állomása van. Zöld. lombos fák díszítik a környékét, frissen mázolt piros padok húzódnak végig a kerítés mellett. Tiszta, rendezett minden. És csend, nagy csend uralkodik a tájon. A néma csendet azonban hirtelen furcsa zörej szakítja félbe. Mintha óriások, két nagy malomkövet dörzsölnének egymáshoz. Azután néha-néha éktelen recsegés-ropogás is vegyül a hirtelen támadt zajba. Az az utas. aki első ízben jár Nógrádkövesden, nem tudja ezt minek vélni és ijedten kapkodja fejét jobb- ra-balra. De hamarosan rájön, hogy az állomással szembelévő Nógrádkövesdi Kőbányához tartozó zúzda és osztályozó kezdett el dolgozni és gumiszalag segítségével gyorsan önti a sok száz tonna értékes követ a vagonokba. Nógrádkövesden van Közép-Európa legmodernebb kőbányája. A balassagyarmati járásban a magas, rombadőlt szandai vár alatt terül el a Nógrádkövesdi Kőbánya Vállalat egyik bányája: a szandai kőbánya: Az 50-60 méteres kőfal, melyet már 25—30 év óta fejtenek, értékes természeti kincset jelent számunkra. Az andezitet, az útépítőipari vállalatok zúzott kő. vagy hasított kocka alakjában használják fel. A kőbánya ma már szinte az ország valamennyi részébe szállít értékes építő- és burkoló anyagot, s mégsem tudja > Érdemes lenne jobban támogatni Látogatás Balassagyarmat helyi ipari üzemeiben Megyénkben a helyíipari vállalatok és KSZ-ek nagy fejlődésen mentek át az utóbbi években 1948 óta, az első KTSZ (Salgótarjáni Cipész KTSZ) megalakulásától, az első tanácsválasztások után szinte napról napra gomba módjára szaporodtak a vállalatok és már nyugodtan mondhatjuk, elérte fejlődésük az első állomást. Ma tíz helyiipari vállalat. 25 KTSZ működik Nógrád megyében és évről évre. hónapról hónapra egyre több téglát, cementcsövet, cipőt, ruhát és egyéb közszükségleti cikket gyártanak a lakosság számára. 1954-ben a helyiipari vállalatok több mint 3 millió forint értékkel termeitek többet az 1953-as évhez viszonyítva. Ez a fejlődés nem elvetendő. Mégsem kielégítő ez az eredmény. A helyiipari vállalatok, KTSZ-ek sokkal nagyobb eredményeket tudnának elérni, ha minden „elemi“ támogatást megkapnának az illetékes szervektől, ha mind anyagilag, mind erkölcsileg megerősödnének. Az elmúlt napokban ellátogattunk Balassagyarmatra, felkerestünk egynéhány vállalatot. megvizsgáltuk eredményeiket, hiányosságaikat. Először a Rákóczi úton lévő Fatömegcikkipari és Bútorgyártó vállalatot kerestük fel. Óriási por. gépzúgás : •. : A nagy asztalosműhelyekben számtalan dolgozó szorgoskodik. Ki gépe, ki munkapadja előtt. Szobabútorokat gyártanak. Az egyik teremben idősebb. fiatalabb munkások a bútorokhoz szükséges deszkaanyagot fűrészelik széjjel, a másik teremben összerakják, enyvezik a szekrény alkatrészeit. majd politúrozzák és máris összeállították a szépen csillogó szekrényeket. Negyedévenként így 20 szobabútort, 81 konyhabútort és 75 000 forint értékű fényezett bútort gyártanak ennél a vállalatnál. Ezenkívül még más apróságokat is, mint például íróasztalokat, teknőket, különböző véső-, reszelőnyeleket stb. (Egy-egy hat darabból álló konyhabútor 57 óra alatt, egy- eev hét darabból álló szobabútor 250 óra alatt készül el). A vállalat dolgozói lelkesen dolgoznak. Mégis sok akadály hátráltatja munkájukat. Nincs raktáruk, nem tudják a nyersanyagot hová tárolni. Té- len-nyáron, esőben-sárban — fagyban egyaránt kint hever a faanyag az udvaron. A készés félkészárukat is kénytelenek az irodában tárolni. És ez a helyiségkérdés már több mint hat hónap óta húzódik. A tűzrendészet sem találja megfelelőnek az épületet. A dolgozók egészsége a sok fűrészpor, valamint a műhelyek túlzsúfoltsága miatt veszélyeztetve van; Ez a vállalat a nehézségek ellenére is az elmúlt negyedévben 4,5 százalékos önköltségcsökkentést ért el, ami több, mint 20 000 forintnak felel mee. És a nehézségek nem hátráltatják az üzemet, hogy újabb kedves dolgokkal ne lepjék meg a lakosságot. A Fatömegcikkipari és Bútorgyártó Vállalat második negyedévi tervében az szerepel, hogy új, kivitelében praktikus hálószobabútor gyártását kezdi meg. Az új, nehéz hálószoba „Kati“ háló néven kerül majd a forgalomba és előnye az lesz, hogy sokkal olcsóbb, mint az eddig forgalombanlévó hálószoba. A 14 000 forinttal szemben a „Kati“ háló csak 11 000 forintba kerül. A vállalat dolgozói fokozni kívánják eredményeiket és m^aíoérték. ha vállalatuk er'v hengercsiszolót, egy láncmarót és egy hidraulikus prést kap. 25 százalékkal emelik termelékenységüket. # Balassagyarmat „külvárosában“. nem messze az állomástól terül el a Betonárugyártó Vállalat. A betongyár 1952-ben, dgy-két ablakos, alacsony parasztházban kezdte el működését. Naponta 20 dolgozó kútgyűrű- ket. ’mozaik-lapokat gyártott 1500 forint értékben. A mozaiklapokat egészen kezdetleges és elavult kézimeghajtású géppel gyártották. A gyár. ha nehezen is. idővel kinőlte kereteit. 1954-ben műhelyt, irodát építettek hozzá és ma már a kb. 2 holdas területen egész „komoly“ gyár létezik. A gyárban már több mint 20 féle anyagot gyártanak, vagyis olyan hasznos dolgokat, amely az építőiparnak nélkülözhetetlen. Itt is vannak azonban hiányosságok. amelyek akadályozzák a termelést. A betonkeverőgép 170 literes, egy nap alatt képes 20 köbméter anyagot feldolgozni. Ez a mennyiség kevés, mert az üzemnek naponta 20—30 köbméterre lenne szüksége. Ezenkívül a kavicsrosta sem győzi az iramot. Kis kapacitással dolgozik és ez nagyon hátráltatja a formázok munkáját. Nagyobb átalakításra lenne szükség, akkor talán győzné az üzemet. de nincs rá fedezet. Utoljára hagytuk, hogy az üzemben a szállítószalag, a sínek és a csillék nem a gyár tulajdonát képezik. A gyár vezetőségé csak kölcsönkérte az építőipartól és a MÁV-tól. Ezek a fentemlített vállalatok, ha idővel meggondolnák magukat és visszakérnék a csilléket. síneket és a szállítószalagot, az üzem újra élőiről kezdhetné a munkát. Miért nem vásárolják meg az illetékesek a szükséges anyagokat, a szállítóberendezéseket? Megérné, mert idővel az úgyis megtérülne, méghozzá többszörösen. * Tudatosan hagytuk a Salgótarjáni Lakáskarbantartó KTSZ-hez tartozó műanyagrészleget utoljára. Ez a részleg Balassagyarmaton, a Dózsa György út 25. szám alatti épületben tanyázik, és körülbelül egy év óta működik. Azóta egészen kis vegyigyárrá alakult át. Hulladékanyagból sok értékes és tetszetős dolgot állítanak elő. Például nagyszilárdságú padlóburkoló anyagot, bőrdíszműárut és esőkabáthoz, asztalterítőkhöz szükséges PWC- foliát. Az üzemvezetőt, Kiss Béla elvtársat kerestük fel és megkértük, mondja el nekünk az üzemének eredményeit, hiányosságait. — Erről sokat még nem tudok mondani, mivel alig egy hónapja kerültem ide. Minden esetre nagy dolog ez a kis üzem. Jóformán semmiből — hulladékból — olyan anyagot állítunk elő, amelyet háztartásban. divatban, az építőiparban egyaránt hasznosan lehet felhasználni. És nálunk nincs selejt. Minden anyagot újra- és újra fel tudunk használni. Most nem régen kísérleteztünk egyes anyagok tökéletesítésével. Itt van például ez a márványlinóleum. Kifogástalan anyag. Szép és könnyen tisztántartható. Egészséges, nincs semmi szaga. Kórházakban és háztartásban padlóburkolásra egyaránt felhasználható. És így sorolhatnám tovább. Baj viszont az. hogy nem tudunk teljes kapacitással dolgozni. Nagyon elavult gépekkel dolgozunk. Kellene egy hidraulikus gép, mert a jelenlegi. a XVIII. századból származik és nem bírja a munkát. A kazánhéz is kicsi, és ami nagyon fontos lenne, az épületet tatarozni kellene. * Helyiipari vállalatainknál így fest a helyzet. Hol kisebb, hol nagyobb javításokkal, beruházásokkal. átszervezéssel lényegesen meg lehetne javítani a munkát. Érdemes lenne. mert mindegyik olyan dolgokat gyárt, amely mindennapi életünkben szükséges. —hadu— a fennálló igényeket kielégíteni. A szandai kőbánya a múltban részvénytársaság tulajdonában volt és csak csekély mennyiségű andezit követ szállított a rendelőknek. Igaz, sokszor rendelő sem akadt, mert múltban az útépítés nem jelentett a tőkéseknek hasznot. A kis üzem naponta 25— 30 vagon követ termelt, s volt idő, hogy még ennyit sem. Különösen télen. A munkások munkakörülményének megjavítása, a gépesítés, a haladó technika alkalmazása teljesen ismeretlen fogalom volt. Teljenya összesen 740 vagon követ termel, vagyis ötször annyit, mint 1945 előtt. A Nógrádkövesdi Kőbánya az elmúlt évben két ízben, ez- évben egy ízben nyerte el az „Élilzem" kitüntetést. A zord idő ellenére, az elmúlt negyedévben 154,1 százalékra teljesítették tervüket a kőbányai dolgozók és ami kőbányánál nagy szó. 5 százalékos önköltségcsökkentést értek el. (Csak anyagmegtakarításból 85 000 forintot.) Az 1954-es év első negyedsen primitív módon, kezdetleges szerszámokkal dolgoztak a kőfejtők. A Nógrádkövesdi Kőbánya a felszabadulás után sokat fejlődött. De igazában csak az ötéves terv keretében lett naggyá 1951-ben Közép-Európa legmodernebb kőbányájává fejlődött. A bányánál, a rakodás kivételével minden munkafolyamatot gépesítettek. A követ kötélpálya segítségével szállítják az előtörőbe, majd a „pufféi tároló“-ba. innen az utótörőbe, s onnan nagyság, minőség szerint közvetlenül a vagonokba. Az egész művet, zúzdát és osztályozót gépesítették. Csak gépkezelők léteznek, akik előtt a szó szoros értelmében ismeretlen a fizikai munka. A kőtörést gépek végzik, az osztályozás pedig óriási vibrátorok segítségével történik. 1951-ben a szükségletek kielégítésére új kőbanyát tárt fel a Nógrádkövesdi kőbánya Vállalat Bercelen. A bányát teljesen a mai modern követelményeknek megfelelően rendezték be. Ez a bánya két műszakban dolgozik. Este. besöté- tedés után kigyulladnak a lámpák és villanyfény mellett folytatódhat a munka. A fogácsi hegyeken, a berceli bánya 1951 óta ontja a követ. Naponta 80—90—100 vagon andezitet termelnek. A két báévéhez viszonyítva, több mint kétszeresére emelkedett a termelés. A halál- és baleset ma már teljesen ismeretlen fogalom Nógrádkövesden. Az elmúlt évben például két ízben nyerték el a ,.Balesetmentes üzeni“ címet. A dolgozók jóléte is lényegesen megjavult. Munkásbusz szállítja a dolgozókat a munkahelyekre. Védőruhát ingyenesen kapnak. S ezenkívül — ami nem megvetendő — a kőbányában a dolgozók keresete átlagban 1100—1200 forint. Nemrégen kultúrházat is kapott a Nógrádkövesdi Kőbánya Vállalat. Bár igaz, a kultúrház települt, be is rendezték, de a lakhatási engedélyt még a mai napig sem kapták meg. Ez azt jelenti, hogy a kultúrház addig nem működhet, míg az Egészségügyi Minisztériumi meg nem adja rá az engedélyt. (Mindenesetre furcsa, hogy van kultúrház, de még sincs.) A Nógrádkövesdi Kőbánya dolgozói most újabb feladatokat akarnak megoldani. Az ország kőigényének kielégítésére fokozni kívánják a termelést. A mennyiségi terv túlteljesítése mellett pedig' olcsóbban akarják a követ előállítani. Teljesítik a pártmegbizatást a Salgótarjáni Acélárugyár DISZ-fiataljai A DISZ Nógrád megyei küldöttválasztó értekezletén a párt azt a megbízatást adta a fiataloknak. hogy legyenek a termelékenység növelésének, az önköltség csökkentésének és a takarékosságnak az élharcosai. A Salgótarjáni Acélárugyárban 36 DISZ-brigád látott munkához, hogy teljesítse a pártmegbízatást. András István főműhelyi lakatos DISZ- brigádja egyike azoknak a brigádoknak, amelyek a küldött- értekezlet óta eltelt másfél hónap alatt máris nagyszerű eredményekről adhatnak számot. Átlagteljesítményük 10 százalékos növelése mellett az elmúlt hetekben egyetlen darab selejtjük sem volt. A hét elején újabb vállalást tettek. A kongresszusig hátralévő egy hónap alatt további 10 százalékkal. 170 százalékra növelik a brigád-teljesítményt. Helyes anyag- és szerszámgazdálkodással ez alatt az idő alatt mintegy 2000 forinttal csökkentik az önköltséget. Galicza János a kongresszus tiszteletére alakított DISZ- brigádja nem sokkal marad le András Istvánék mögött. Az alig pár napja együtt dolgozó fiatalok már most 155 százalékot teljesítenek. Nem régen a brigád újabb felajánlást tett. Elhatározták, hogy a DISZ-kongresszus napjáig 160 százalékra növelik teljesítményüket és a gépek gondos ápolásával, havonként száz órával csökkentik a gépkiesések számát. így havonként 2 tonna szeggel adnak többet a népgazdaságnak. A varsányi tsz-hen 13 liter a fejési átlag A varsányi Dózsa Termelő- szövetkezet szép eredményt ért el az álla,tenyésztés fejlesztésében. A Dózsa TSZ 10 darab tehénnel rendelkezik, az elmúlt évben fejési átlaguk 13 literre emelkedett. Teheneik küllemre is megfelelők, ezért a törzsállattenyésztő állomás a termelőszövetkezet teheneit felvette a törzskönyvezett szarvasmarhák közé. Államunk a termelőszövetkezetet továbbra is úg3’ kívánja erősíteni hogy 5 darab telién felvásárlására darabonként 2000 forintot biztosít, amely összeget nem kell visszafizetni. Ez év első negyedében a szabadtej-beadásban első lett a. megye termelőszövetkezetei között, ezért a Megyei Tejipari Vállalattól 25 mázsa ingyenes korpát kapott.
