Szabad Nógrád. 1955. május (11. évfolyam. 35-41. szám)
1955-05-18 / 38. szám
SZABAD AOÍ.ÍIÍO 1955 május 18. BmaagiriWMTiifffiwi PART ES PÁRTEPITÉS ★ A pártszervezetek feladata: a dolgozók aktivitásának biztosítása a termelésben Pártunk politikája arra irányul, hogy messzemenően kibontakoztassa a dolgozók kezdeményezését, mely legjobb biztosítéka az előttünk álló feladatok megoldásának. A dolgozók kezdeményezéseinek kibontakoztatása jelenti a munka aktivitásának megnövekedését a párthatározatok, így a Központi Vezetőség március 4-i határozatának gyors, maradéktalan végrehajtását. Jelenti, a több termelést, ezen keresztül az életszínvonal emelését, hazánk függetlenségét, a béke megszilárdulását. Következményei egybeesnek a szocializmus építésével, ezért pártszervezeteink elsőrendű kötelessége, hogy meghallgassák a dolgozók véleményét és alapozzanak is azokra a határozatok elkészítésénél, végrehajtásánál és a termelés ellenőrzésénél is. Ez lehetővé teszi, hogy a dolgozók felelősségérzete növekedjék és minden erejükkel munkálkodjanak pártunk célkitűzéseinek megvalósításán. Helyenként e téren vannak már eredmények. Például a Salgótarjáni Acélárugyár hideghengermű üzemében a dolgozók felelősséget éreznek a terv teljesítése iránt. A párttagok, de becsületes párton- kívüliek is azonnal felvetik, ha termelést gátló problémák jelentkeznek. Nem tűrik a lazaságot, a tehetetlenséget. A párt- szervezet és az üzem vezetősége támogatja a dolgozók e megnyilvánulásait azzal, hogy rendszeresen megtartja a termelési értekezleteket, ahol elemzi a fennálló hibákat, azok okait, s javaslatot tesz kijavításukra. A dolgozóknak itt elhangzott panaszait, javaslatait feljegyzik és a következő termelési értekezleten értesítik őket a kivizsgálás eredményé, ről; arról, hogy mikor és hogyan orvosolják azokat. Ha a panasz helytelen, a követelés nem teljesíthető, vagy a javaslatokat valamilyen oknál fogva nem tudják végrehajtani — azt is megmondják. Nem hagynak tisztázatlan kérdést. A pártszervezet nagy gondot fordít a termelés alakulására, ellenőrzésére. Pártvezetőségi üléseken, taggyűléseken beszá. moltatják a műszaki vezetőket végzett munkájukról, és’ ha a havi kiértékeléseknél túllépés, vagy megtakarítás mutatkozik, megkeresik annak az okát. A párttagság így nemcsak a párt- vezetőség és az alapszervezet munkájáról értesül, hanem a gazdasági vezetésről is. így módjukban van bírálatukkal segíteni az üzem gazdasági vezetését és a pártélet megjavítását. A pártvezetőség és a párttagok nagy gondot fordítanak a pártonkívüliek véleményének érvényre jutására is. Hogy a pártnak a termelésre gyakorolt befolyása fokozódjék, a hengermű pártvezetősége még tovább akarja szélesíteni a társadalmi ellenőrzést, az alulróljövő bírálat felkarolásával. Eb. ben különös szerepük lesz a népnevelőknek, akik pártunk politikájának helyes magyarázásával növelhetik a dolgozók aktivitását, bírálókészségét. Különösen fontos ez most a Központi Vezetőség márciusi határozatának végrehajtásánál, amely követelőén állítja elénk a termelékenység emelését és az önköltség csökkentését, mint életszínvonalunk emelésének nélkülözhetetlen feltételét. Ennek megvalósítására pedig a dolgozók hozzájárulása, kezdeményezése szükséges. A hengermű-üzem pártvezetősége e téren jói dolgozott. Az eredmény nem is maradt el. Egyre több lett a kezdeményezők szá ma, akik korszerűsítésekkel, újításokkal, jó ötletekkel köny. nyebbé, ésszerűbbé tették f termelést. Laus Gusztáv elvtársnak, a lakatosok csoport, vezetőjének ötlete 430 kilogramm bronzmegtakrítást eredményezett, ugyanis a csapágyak falai eddig minden hen. gerlőgépen bronzból készültek. Laus elvtárs újítása nyomán ma már a csapágyak falait acélöntvényből készítik és ezt fehér fémmel beöntik. Az új csapágyak időtartama és minősége is megfelelő. Hegyes Ferenc, az üzem nárt- titkára sem maradt el Űiítása szintén rézmegtakarítást eredményez, amellett, hogy javítja az anyag minőségét is. A SIE- MAG hengerlőgépeken készre hengerlés során rézvezetőket alkalmaztak, de ezeket a vezetőket sokszor a keményebb hengerelt anyag kimarta és tönkretette. Most már a vezető állandó kovácsoltvasból készül, melyben a görgők foglalnak helyet, s forgás útján vezetik az anyagot. Nem töredezik, re- szelődik a hengerelt munkadarab széle. Élettartama sokkal nagyobb, mint az előző rézvezetőké, csak a görgőket kell időközönként majd cserélni. Tóth János IV. elvtárs az egész kötést gépesítette. Idáig kézi erővel kellett a hengerelt anyagokat lágyítás előtt, vagy készre hengerlés után meglazítani, bekötni és a 60—120 kg-os súlyú karikákat le-föl emelgetni. Tóth elvtárs a kötőasztalt egy csuklórésszel meghosszabbította, melyet villanymotor csigatengellyel le-és fölemel. A csuklórész lenti helyzetén ráteszik a kötendő anyagot, s ezt a villanymotor felemeli. A forgó, zás is gépesített. Miután az anyag az asztalra kerül, belehelyezik a forgatókarikát és gombnyomással, ugyancsak villanymotor forgatja, a forgás sebességének csökkentését két áttétel biztosítja. A lemezek vágását is gép végzi. Ez az újítás két perccel lerövidítette az anyagok kötési idejét. Ma már hat pár kötő elvégzi azt, amit pár évvel azelőtt harminc pár kötő. A pártszervezet felkarolta a mozgalmat, sürgette a műszaki vezetést, hogy minél előbb valósítsák meg ezeket a helyes kezdeményezéseket. Ennek láttán a pártonkívüliek sem maradtak el. Hidasi János elvtárs, az áthúzó pácolóban már egész otthonias munkahelyet létesített a régihez képest. A termelést is két-háromszorosára növelte újításaival. Nem is olyan régén még ventillátorral huzat- ták ki a rossz levegőt, de kevés eredménnyel. Ma két kürtő vezeti ki a kénsav gázokat, s a levegő egészen megjavult. A sima hengereket gumiperemek. kel látta el, s most több szalagot is pácolhatnak egy időben. Ez a pácolási művelet sokkal előnyösebb, növeli a termelékenységet, s ezzel sok csiszolópapírt és munkaerőt takarít meg. Jelentős a pácolandó anyagoknak a pácteknőbe való átfűzésénél történt újítása is. Eddig 5 milliméteres dróttal kötötték össze a két szalagvasat. Erre naponta 60 kg ilyen drót kellett. Most Hidasi elvtárs egy kis csavarral oldja meg, melynek a szára át van fúrva, s ide egy kis szegecset helyez. Már hét újítása volt, melyért 1600 forintot kapott. Az eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult a pártvezetőség, mere a szervezet erejét mindig a feladatoknak megfelelően csoportosította és a legfontosabb feladatot — helyesen — mindig a dolgozók aktivitásának biztosításában látta, s látja a jövőben is. Ennek érdekében átszervezik a népnevelőket. A gyengébbek helyett bekerülnek azok, akik az oktatási évet kiváló eredménnyel végezték, és a legközelebbi gépcsoportok dolgozóinak nevelésével bízzák meg őket. Az üzemben a politikai munka jónak mondható. Eredményesen végződtek az oktatások, s már megkezdték a jövő oktatási év előkészítését. A népnevelőket rendszeresen foglalkoztatják. Értekezleteken megbízzák őket a feladatokkal, s azok elvégzéséről beszámoltatják őket. A meggyőző munka nyomán a párttagok aktivitása megnövekedett, de hiba van a DISZ-szervezettel való foglalkozások körül. A DISZ- vezetőség egyáltalán, de a pártvezetőség is csak kevésszer kereste a lehetőséget, hogy megbeszéljék a Központi Vezetőség márciusi határozatával kapcso. latban a DISZ-tagság feladatait. A párt- és a DlSZ-szerve- zetek közötti nem kielégítő kapcsolat rányomja bélyegét a tag- és tagjelölt fölvételre. Ez sem megfelelő. A jövőben sokkal többet foglalkozzék ezekkel a problémákkal a hengermű pártszervezete. Kökényesi Béla Megjelent a Propagandista májusi száma A folyóirat első helyen a Központi Vezetőség határozatát közli az iskolán kívüli páríoktatás rendszerének megváltoztatásáról. A propagandista munkájához c. rovatban Soczo József: A termelőszövetkezeti mozgalom további fellendüléséért címmel azokról a feladatokról ír, amelyek a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítása és számszerű fejlesztése terén előttünk állanak. Demcsák Sándor: ”Az anyagi érdekeltség elvének alkalmazása bérrendszerünkben” című írásában azt vizsgálja, hogy bérrendszerünkben mennyire valósult meg már eddig is az anyagi érdekeltség elve, s milyen hibák gátolják ennek következetes érvényesülését. A népgazdaság időszerű kérdései rovatban hozza a folyóirat Ajtai Miklós: Az önköltségcsökkentés tapasztalatai néhány könnyűipari üzemben című cikket. Kővári László cikke „Az ipari export 1955. évi terve teljesítésének jelentősége az 1955-ös népgazdasági terv teljesítése szempontjából“ címmé! az egész ipari exportrterv és az egész népgazdasági terv teljesítése közötti szoros kapcsolatot mutatja meg. Válasz a propagandista kérdéseire rovatban Földes István válaszol a propagandistáknak arra a kérdésére: Mi az önköltség? Csikós György cikkében a kisparaszti gazdaságok szerepét vizsgálja népi demokráciánkban. Nemzetközi kérdések rovatban a folyóirat összefoglalót közöl április hónap legfontosabb nemzetközi eseményeiről. „A propaganda munka tapasztalataiból” rovatban Sze- csődi László: Sztálin a dialektikus és történelmi materializmusról című művének jelentősége a filozófiai oktatásban címmel írt cikket. Lakatos Petemé cikke a kerületi elméleti tanácsadók vezetőinek a budapesti pártoktatás házában tartott tapasztalatcseréjéről számol be. „Propagandisták leveleiből" rovatban Molnár Tibor levelét hozza a folyóirat: Hozzászólás a „Szemelvények a budapesti VIII. kerületi propagandisták munkamódszereiből” c. cikkhez. Eleven, működő tanácsi állandó bizottságokat! A mátranováki állandó bizottság munkájáról A tanácsok államhatalmi tevékenysége csak akikor lehet eredményes, ha a tanácsok. ; mint tömegszervezetek is jól ellátják feladataikat, ha szoros kapcsolat alakul ki a tanácsok és a tömegek között. S hogy a tanács necsak államhatalmi szerv legyen, hanem valójában a dolgozók legszélesebb tömegszervezetévé váljon, az óriási mértékben függ az állandó bizottságok munkájától. Az állandó bizottságok a tanácsnak. mint hatalmi szervnek közrvetlen szervei, amelyek egyben sajátos tömeg szervezeti feladatokat is töltenek be. Működési területükön előmozdítják a tanács munkáját a helyi, társadalmi, gazdasági és kulturális feladatok végrehajtásában. Az állandó bizottságok munkájukban széles aktívahálózatra támaszkodnak, segítik és ellenőrzik a tanácsapparátus munkáját, javaslatokat dolgoznak ki a munka megjavítása érdekében. közreműködnek a tanácsi határozatok és a felsőbb rendelkezések végrehajtásában, a lakosság panaszainak, javaslatainak intézésében, mozgósítják a lakosságot az állami feladatok végrehajtására. Az állandó bizottságok feladata tehát igen sokrétű. Tanácsrendszerünk ötéves fennállása azonban azt bizonyítja, hogy e sokrétű, rendkívül fontos feladatnak állandó bizottságaink nem tudtak teljes mértékben eleget tenni, működésük sok kívánnivalót hagyott, —. de hagy még ma is — maga után. Csupán az elmúlt néhány hónap hozott némi javulást állandó bizottságaink munkájába. Igen jó példa a kezdeti egyhelyben topogásra s a most már javuló munkára a mátranováki tanács begyűjtési állandó bizottságának példája. A mátranováki begyűjtési állandó bizottság eddigi munkáját — mint az állandó bizottságok nagy többségének munkáiét — az jellemezte, hogy megtartották havonta az üléseket és határozatokat hoztak a fennálló hibák kijavítására. A határozatoknak azonban érvényt csak a legritkább esetben szereztek. Ülések és határozatok váltották egymást hónapról hónapra. A bizottság munkájának azonban nem volt látszatja, eredménye. A község a begyűjtésben a salgótarjáni járás leggyengébbjei közé tartozott. A mátranováki tanács nem igen érezte a begyűjtési állandó bizottság segítségét, közreműködését a tanácsi határozatok, a felsőbb rendelkezések végrehajtásában. De nem is érezhette, mert az állandó bizottság — aktívahálózat hiányában, — még saját határozatainak sem volt képes érvényt szerezni. A bizottság nem vonta be feladatainak eredményes ellátása céljából munkájába a község begyűjtésiben élenjáró dolgozó parasztjait, s nem is' kérte az aktívahálózat kiépítéséhez a tömegszervezetek, és a Hazafias Népfront helyi bizottságának segítségét. Pedig — s ezt nem kell külön hangsúlyozni. — egy állandó bizottság a dolgozók széles tömegeire való támaszkodás nélkül, az aktívahálózat kiépítése nélkül, nem dolgozhat eredményesen. De a tanács is ludas volt abban, hogy Mátranovákon csak papíron működött a begyűjtési állandó bizottság. Nem törekedett arra, hogy ellenőrizze, segítse, irányítsa a bizottság munkáját, s ezáltal — akarva, akaratlanul — feleslegesnek. szükségtelennek tartották azt. És az „eredmény’’ nem maradt el. A nővé Ili begyűjtési állandó bizottság havonta ülésezett, gyártotta a határozatokat —. de nem hajtotta végre — a tanács sem tartotta szükségesnek azt, hogy segítse, ellenőrizze a bizottság munkáiét, s a község be- gyűitési hátraléka pedig egyre nőtt. Mátranovák az 1954- es’ esztendőt rendkivül nagy hátralékkal zárta. Az 1955-ör év első hónapjaiban tanulva a hibából, a nováki tanács is felismerté, hogy az állandó bizottság közreműködése nélkül jó eredményt nem lehet elérni a begyűjtésben. nem lehet felszámolni az 1954. évi hátralékot. Fontos feladatuknak tartották, hogy újjászervezzék, aktívabbá tegyék a begyűjtési állandó bizottságot. A bizottság élére hozzáértő, kötelezettségét példamutatóan teljesítő elnököt állítottak Varga István személyében. De a bizottság többi négy tagjára is, — Tóth Józsefnére, Sipos Ferencre. Kollár Barnabásra és Simon Lőrincre — is lehet építeni. A nováki tanács ez év első hónapjaitól nem hanyagolta már el az állandó bizottság rendszeres irányítását. ellenőrzését. A minden hónapban megtartandó — szükség' esetén többször is — bizottsági üléseken a bizottság tagjait beszámoltatták végzett munkájukról és az ülés határozatainak következetesen érvényt szereztek. S ennek az eredménye már mutatkozik. A község évi beszol- gáltatási kötelezettségét április 30-ig sertésből 32.8, vágómarhából 32,3, tojásból pedig 124 százalékra teljesítette. Azonban az eredmények ellenére sem tölti még be hivatását a mátranováki begyűjtési állandó bizottság. Sok még á javítani való munkájukban. Erről beszél Urbén István tanácstitkár: — Bizottságunk még nem egységes, — mondja. — Kétségtelen, hogy a bizottság újjászervezésével és rendszeres ellenőrzésével elértük azt, hogy most már aktívabban doígoznak, fölvilágosító munkát végeznek, s gyakran tartanak kisgyűléseket is. ahol a beszolgáltatás szükségességéről beszélgetnek a dolgozó parasztokkal. Természetesen még ez nem elég. Föltétien szükséges, hogy széles aktívahálózatot építsen ki az állandó bizottság. Ehhez mi is segítséget adunk majd nekik. Emellett a legfontosabb feladat, hogy kollektívabbá, egységesebbé tegyük a bizottságot. Egyenként készségesen segítenek ugyan a begyűjtési munkában, de a bizottság összműködése még nem kielégítő. Mátranovákon tehát már látja a tanács, hogy rendszeresen ellenőrizni, irányítani kell az állandó bizottságot, mert tanácsaink sokrétű feladataikat az állandó bizottságok segítsége nélkül jól megoldani nem képesek. A tanácstörvény kimondja: „A tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom gyakorlásában”. S a tanácstörvény ezen alapvető célkitűzésének tanácsaink az állandó bizottságok tevékeny részvétele nélkül, nem tudnak megfelelni. Ünnepi könyvhét Salgótarjánban Ünnepi könyvhét lesz az országban június első napjaiban. Salgótarjánban június 4-én nyitják meg a könyvhetet. A megnyitó előadás után kultúrműsor, majd bál következik. Június 5-től 12-ig utcai sátrakban árulják a könyvheti kiadványokat. A piactéren a könyvterjesztő vállalat dolgozói, a hősök szobránál az MSZT, a megyei tanács előtt az MNDSZ. a Sztahanov úton pedig az Acélgyári MSZT gondoskodik a sátrak felállításáról cs a vásárlók kiszolgálásáról. A város nagyobb üzemeiben külön ünnepségeket és könyvvásárt is rendeznek. ------------------ \ ki egyliózasfeidegi Rá1 esi TSZ-feen befejezték a cukerrép? sis a borsó saratössí Az egyházasdengelegi Ráké sí Termelőszövetkezet munkájában nagy fejlődés tapasztalható. Az elmúlt évek során nem történt az meg. hogy a tagok munkát kérjenek. Most követelik hogy nekik munkát adjanak. A taeság munkakedvének, valamint a csa'ádtr- gok bevonásának eredményeképpen minden munkát időben elvégeztek. Idejében és a pásztói járásban e’sönek vetették el a 25 kg tavaszi búzát. A vetés után nagy gondot fordítottak a búza ápolására mivel a tavaszi búza csak akkor ad jó termést, ha biztosítják számára a kellő tápanyagot. A jó! előkészített földbe vetett búzát kikelés után péíisóvai fejtrágyázzák. A vetés szépen fejlődik, bok- rosodik. A fejtrágyázást 100 kh őszi gabonavetésen is elvégezték. Idejében elvetették a 9,5 kh cukorrépát, a 10 kh borsót és a 20 kh kukoricát. Május 10-re befejezték a cukorrépa és a időbeni elvégzéséhez nagyban hozzájárult a családtagok segítsége. Ügy tervezik, hogy a 20 kh kukoricát, amelyet négyzetesen vetettek, géppel is megkapálják. Mlinacsek Gyula tsz-elnök a növénytermelés mellett nagy gondot fordít az állattenyésztésre is. A gyenge és kevés tejet adó teheneiket kiherélték. Az idén 20 darab fejőstehenet vásáro’tak. amelynek fejési átlaga 12 literen felül Felejthetetlen két hét Csillebércen borsó saraboiását. A sarabolás« van. II ej, mekkora sürgés-for- gás volt a szécsényi vasútállomáson, ahol a csillebérci jutalomüdülésre készülődő kislányok a vonatot várták! Amikor a mozdony ütemes pöfögé- se jelezte a közeli indulást, apró zsebkendőt lobogtató kezek emelkedtek a levegőbe s búcsút intettek az itthon maradóknak. Voltak, akik vidáman élték át az első búcsúzkodás nehéz pillanatát, mások sírással küzdöttek ugyan, de azért mosolyogtak. A kis Anikó pedig — nem érezve édesapja közelségét — bizony sírva fakadt. A tanítónéni vigasztaló szavai azonban megnyugtatták a kislányt és nemsokára ő is vidáman énekelt a többi pajtással együtt. Sok-sok örömet hozott már maga az utazás is. Szép tájak mellett robogott el a vonat, vége-hossza se volt a kíváncsi kérdéseknek, amelyekre nekünk, kísérőknek kellett választ adnunk. Budapesten csodálkozva nézegették a ’á'iynk a Keleti pályaudvar hatalmas forgalmát, nem sokkal később pedig már a Duna csillogó vizében gyönyörködhettünk a Lánchídon áthaladó autóbusz ablakaiból. Csillebércre érve, jól esett a meleg fogadtatás amelyben részesültünk. Aztán megkezdődött az üdülés. *anilás... A napirend igen célszerű volt: a tanulási idő előtt és utána is bő a'kalom kínálkozott játékra. szórakozásra, pihenésre. Csillebérci tartózkodásunk utolsó szombatján városnézésre mentünk. Voltunk kiállításon, érdekes órákat töltöttünk az állatkertben, ahol megismerkedtünk földünk különböző állatfajtáival, majd végig- kacagtuk az Állami Bábszínház kedves, derűs, szórakoztató műsorát. < Boldog két hetet töltöttünk Csillebércen. Az annakidején oly szívszorongva búcsúzkodó pajtások annyira megszerették a tábort, hogy alig akartak onnan hazajönni. Az üdülés igen jó hatással volt a kis harmadik osztályosokra. Rendes tanulmányaik zökkenésmentes folytatása mellett rengeteg új dologgal ismerkedtek meg, érdekes megfigyelésekre, tapasztalatokra tettek szert. Testsúlyuk is szépen gyarapodott a két hét alatt. Hazaérkezésünk óta napról napra tapasztaljuk az üdülés eredményeit. A gyerekek sokszor felelevenítik ottani élményeiket, mesélnek azokról ismerőseiknek, barátaiknak is. Előnyösen változott meg az osztály viselkedése: erősödött a közösségi szellem, gyakrabban segítik, támogatják egymást munkájukban a tanulók. Magatartásukon meglátszik, hogy szorgalmas tanulással, jó viselkedéssel akarják megköszönni államunk szerető gondoskodását, amely lehetővé tette számunkra a felejthetetlen csillebérci tartózkodást. Fodor Dezső szakszervezeti járási bizottsági elnök, Szécsény.
