Szabad Nógrád. 1955. április (11. évfolyam. 27-34. szám)
1955-04-30 / 34. szám
MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM. ARA 50 FILLÉR, 1955 ÁPRILIS 30. A Éljen május 1, a proletár nemzetköziség harcos ünnepe, a békéért küzdő népek nagy seregszemléje! Május elseje, a nemzetközi munkásosztály, a világ dolgozói szolidaritásának, barátságának napja MÁJUS ELSEJE KÖSZÖNTÉSE Takarékoskodjunk az anyaggal A Salgótarjáni Acélárugyár GSZ-üzem dolgozói eredményeik fokozásával készülnek május 1-e méltó megünneplésére. Lantos elvtárs, a vállalt 250 csákány helyett 500 darab csákányt gyártott. Tóth Ferenc III. tengelykovács selejtmen- tes munkája mellett állandóan foglalkozott Roskó Elemérrel, űnéki adta át munkamódszerét. Roskó elvtárs 20 pár tengely helyett ma már 30—35 tengelyt gyárt. Kreknyák László lakkozó anyagtakarékossággal készült május 1 méltó megünneplésére. A hónap elején vállalta, hogy 10 kg festéket takarít meg a hulladék festék felhasználásával. Kreknyák elvlárs túlteljesítette vállalását és 15 és fél kg festéket takarított meg. A GSZ-üzemben Lantos, Tóth és Kreknyák elvtársak kiváló dolgozók. Az elmúlt 17 hónapi jó munkájuk jutalmául most elnyerték a „Szakma kiváló dolgozója” címet. A szögverő üzemben dolgozó Balogh István sztahanovista, kiváló jelvénnyel kitüntetett esizmapatkógyártó dolgozó, az első negyedévben elért eredmények alapján május 1-e tiszteletére indított versenyben a termelés fokozása mellett arra tett ígéretet, hogy az első negyedévben 5 kg kenőolaj felhasználását 40 százalékkal csökkenti. Április havi olajfelhasználási tervét 50 százalékkal csökkenti. Ezen vállalásának eleget tett, mert április havi olajmennyiségéből mindössze 70 dekát használt íeL A legjobb üzem címért A Bányagépgyár dolgozói a termelésben elért eredményeikkel fejezik ki akaratukat május 1, a proletár nemzetköziség méltó megünneplésének tiszteletére. Az üzem dolgozói lelkesen küzdöttek azért, hogy vállalásaikat valóra váltsák. Parádi Gyula sztahanovista lakatos 17 tagú brigádja a vállalt 5 darab személykocsi elkészítését 2Áán beí'jezte és azóta a május havi tervben szereplő 5 darab személykocsi előállításán dolgozik. A görgőszereidében az üzemek közötti verseny első helyezéséért főijük a nemes verseny. Példamutatóan teljesítette vállalását Antói Sándor ifjúmunkás, aki előirányzatát 170 százalékra, Szopóczi János, aki a csapágy- ház-oldaiazás munkáit 220 százalékra teljesítette, Szeverényi Gyula és Csemánk Tibor görgőszerelő lakatosok havi tervükön felül 500 darab görgőt szereltek össze és vállalták, hogy a hátralévő napokban ugyancsak 500 darab görgőt legyártanak, s ezzel biztosítják a görgőüzem versenyében az elsőbbséget. Kométh Zoltán, aki pár hónapja került az üzemhez. a dolgozók lelkesedését látva, napról napra szebb eredményeket ért el. Két hónap alatt az üzem élenjáró dolgozói között emlegetik. Rá is szol- gál erre a megbecsülésre, mert tervét 210 százalékban teljesítette. Lelkesítse a görgőüzem dolgozóit továbbra is az a tudat, hogy a termelékenység emelésével biztosítják a vállalat tervteljesítését. Bányáink megállták helyüket A nógrádi bányüzemek dolgozói: vájárok, csillések, szállító munkások stb. most, a hó utolsó napjaiban minden percet felhasználtak, hogy kimagasló eredményeikkel köszöntsék május 1-ét, a nemzetközi proletariátus ünnepét. A munka fokozott üteme meghozta a sikereket. Április 28-án örömmel adta hírül a Nógrádi Szénbányászati Tröszt, hogy Kazár üzemegység, valamint négy akna befejezte április 28-án havi tervét és még több mint 4000 tonna szenet termelnek e havi tervükön felül. A kazári üzemegység, For- gách-lejtős, Kossuth-táró, Csi- gakút és Szorospatak Északitáró dolgozói becsülettel állták meg helyüket. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemegységeinek versenyállása április 28-ig a következőképpen alakult: 1. Kazár 110,1 2. Nagybátony 107,5 3. Tiribes 106,2 4. Mátranovák 105,3 5. Ménkes 102,1 6. Szorospatak 100,4 7. Zagyva 99,6 8. Újlak 98,0 9. Mizsería 97,8 10. Kányás 90,2 11. Kisterenye 89,0 12. Csipkés 87,8 Tröszt 100,6 Négyzetesen vetik a kukoricát A kukorica négyzetes vetését gépállomásaink holdanként 36 forintért, vagy 18 kiló kenyérgabonáért végzik. A gépi négyzetes vetéshez feleannyi vetőmag kell, mintha sorosan vetnénk a kukoricát. Holdanként tehát 8—9 kiló vetőmagot lehet megtakarítani. A 8—9 kiló kukorica árából — szabadpiaci áron számolva — csaknem ki lehet fizetni a gépi négyzetbe vetés díját a 36 forintot, így tehát a termelőszövetkezeteknek majdhogy nem ingyen van a négyzetes vetés. S a négyzetes vetés esetén a kukorica termésátlaga 5—8 mázsával is több lehet, mintha sorosan vetnénk. A tolmácsi gépállomás eddig 82 katasztrális hold négj’- zetes kükoricavetésre kötött •szerződést a rétsági járás termelőszövetkezeteivel. A keszeg! Dózsa 15, a nógrádsápi Vörös Csillag 17, a felsőpeté- ny.i Rákosi 20, a nagyoroszi Úttörő 15, a diósjenői Tol- buchin TSZ peig 15 holdon vet az idén négyzetesen kukoricát. A tolmácsi gépállomás, a keszegi Dózsa TSZ- ben április 28-án megkezdte a kukorica vetését. A pásztói gépállomás a helyi Szabadság TSZ földjén kezdte meg a kukorica négyzetes vetését. A pásztói Szabadság TSZ ez évben 8, a Béke TSZ pedig 9 holdon termel négyzetesen vetett kukoricát. Megnyílt a budapesti Helyiipari Vásár Április 29-én, azaz tegnap 14 órakor nyílt meg ünnepélyes keretek között, mintegy 100 000 négyzetméter területen a vásárváros. A város a művészi kivitelű pavilon sorai élvezetes látványosságot nyújtanak a látogatók részére. A főváros pavilonjai mellett különös vonzóerőt jelentenek a vidéki tájegységek és külföldi kiállítók népi motívumokkal díszített épületei. A vidékről Budapestre utazó vásárlátogatók május 12-ig félárú utazási kedvezményben részesülnek. A nemzetközi proletariátus 1890-ben ünnepelte, ekkor vált először május 1 a proletariátus nemzetközi harcának és szolidaritásának napjává. A nemzetközi proletariátus 65 évvel ezelőtt emelte magasra zászlaját, mely alatt menetelve harcolt az osztályellenség, a kizsákmányolás ellen. 65 éven keresztül minden május 1-én a dolgozók milliói egyesülnek és tüntetnek „... egy hadseregben, egy zászló alatt“ írja Engels. A nemzetközi munkás- osztály, a vüág dolgozói minden május 1-én összegezik a harci sikerek és elért eredmények mérlegét; annak a harcnak és azoknak a sikereknek mérlegét, amelyeken az új győzelmek, új vívmányok alapszanak. 65 éven keresztül erősödött és szilárdult a proletár- nemzetköziség eszméje és elmélete, amely a múlt század közepén a tudományos kommunizmus elméletével egyszerre született meg, amelyet Marx és Engels a „Kommunista Kiáltványában tudományos alapokon indokoltak meg, a proletárnemzetköziség legfőbb elvét és jelszavát: „Világ proletárjai egyesüljetek“. Marx—E;igels tudományosan alapozták meg a proletárinternacionalizmus eszméjét, mely a munkásosztály gazdasági és társadalmi helyzetében gyökerezik, melynek központi elve: minden ország munkásainak nemzetközi érdekközössége, egysége és együttműködése, a kapitalista elnyomás és kizsákmányolás megszüntetéséért, a proletárdiktatúráért, a szocializmusért folyó harcban. Az internacionalizmus a munkásosztály ideológiájának jellegzetessége és elválaszthatatlan alkotó eleme, a történelmi célok egységének és a világ munkásait egyesitő szolidaritásnak a kifejezője, a proletariátus erejének és győzelmének fontos forrása. Amikor megszületett a proletárszolidaritás napja, május 1-e, a társadalom tőcbsége még értelmetlenül tekintett arra az erőre, amely a májusi sorokban tömörült. Ma mindinkább efelé az erő — a munkásosztály felé fordul minden becsületes béke- és szabadságszeretö ember. A májusi zászlók alatt eleinte csak a munkásság és annak is csak élenjáró része menetelt. Ma száz és százmillió munkás, paraszt és értelmiségi menetel e zászló alatt. Ma a májusi zászló azt jelképezi, és azt hirdeti, hogy a társadalom erőinek átcsoportosulása hatalmas lépéseket tett, feltartóztathatatlanul halad előre. Ma a proletárnemzetköziség kiszélesedik, a világ minden dolgozó szolidaritásával, a proletárnemzetköziség harci frontja ma a világ minden elnyomott és kizsákmányolt dolgozójának, minden hazáját védő népnek, minden függetlenségében és önállóságában fenyegetett nemzetnek, minden nemzeti szabadságmozgalomnak, minden békeszerető országnak, az egész béketábornak, az egész haladó emberiségnek, valamennyi felszabadult ország dolgozóinak frontja. A kapitalista tábor dolgozói — akik harcolnák felszabadulásukért, a szocialista tábor dolgozóinak harca az ország felemelkedéséért, a Szovjetunióban a kommunizmus, a népi demokratikus országokban a szocializmus építéséért — ez a harc egybeolvad a proletárnemzetköziséggel, amelynek alapelve más népek megbecsülése, más népek kultúrájának, jogainak, függetlenségének tisztelete. 1917 októberében az orosz munkásosztály pártjának vezetésével begyógyíthatatlan sebet ütött az imperializmus mindent átfogó rendszerén, létalapjaiban ingatta meg azt. Üj, szocialista ország alakult ki, amely megerősítette és fellendítette a nemzetközi munkásosztály harcát, új erőt, perspektívát adott a nemzetközi proletariátusnak, mint a nemzet vezető erejének, mint a haladást képviselő osztálynak. „Az Októberi Forradalom győzelme gyökeres fordulatot jelent az emberiség történetében ... Gyökeres fordulatot jelent a világproletariátus szabadságmozgalmában, gyökeres fordulatot az egész világ kizsákmányolt tömegének harci módjában“. A nagy Szovjetunió sziklaszilárd bástyája a nemzetközi munkásosztálynak, az egész haladó emberiségnek abban a harcban, amelyet folytatnak a békéért, függetlenségért és szabadságáért. Ma is, mint a Szovjetunió fennállása óta valamennyi május elsején a Szovjetunió felé tekintenek a világ valameny- nyi dolgozói, a felszabadult és a még fel nem szabadult országok milliói, hogy a Szovjetunióba vetett hitből újabb erőt merítsenek az ország erősítése, az ország felemelkedése, a szocializmus építése feladatának megoldásához. Újabb erőt merítsenek e forrásból az elnyomott országok dolgozói az elnyomóik, ki- zsákmányolóik elleni harchoz. Minden országban megmozdul e napon a nép, ^ minden ország békeszerető embere egységesen tüntet és harcol a békéért, függetlenségéért. Május 1-én az öt világrész valamennyi dolgozója, a Szovjetunió felé fordul, mert tudják, hogy a szovjet emberek úgy óvják a békét, a népek biztonságát, mint az emberiség legdrágább kincsét. Az Októberi Forradalom győzelme, a . Szovjetunió, léte, felszabadító harca döntő feltétele annak, hogy az emberiség egy része Európában és Ázsiában új társadalmi rendben, más viszonyok között ünnepelheti a nagy nemzetközi ünnepet, május elsejét. A Szovjetunió felszabadító harca tette lehetővé, hogy mi is a tö'obi néni demokratikus országok között már 11. éve ünnepelhetjük szabadon, szabad emberek szabad hazájában ezt a nagy nemzetközi ünnepet. Ma a 11. szabad május megünneplésén hálával gondolunk felszabadítónkra és támogatónkra, a nagj’’ Szovjetunióra, ameljmek katonái vérükkel öntözték a magyar földet azért, hogy meghozzák számunkra a szabadságot, függetlenséget, hogy megteremtsék országunkban annak lehetőségét, hogy a magyar dolgozó nép kezébe vegye sorsának, országának ügyét és irányítását. A magyar munkásosztály, az egész magyar dolgozó nép méltán tekinthet vissza rövid 10 éves múltjára, mely gyökeres változást jelent az egész magyar nép számára. A Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével mindenekelőtt a harcos magyar munkásosztály, de az egész magyar dolgozó nép áldozatos munkája, odaadása, hazaszeretete, ragaszkodása a nemzetközi munkásosztály — szocializmus — ügye iránt valósította meg azokat az eredményeket, amelyek megszülettek a fövid — 10 éves történelmi periódusban. A munkásosztály valósította meg pártunk vezetésével, a munkásosztály és dolgozó parasztság szövetségét, melynek vezető ereje a magyar munkásosztály. E szövetség alapja a munkásosztály hatalmának, a proletariátus diktatúrájának. A pártvezette munkásosztály, a hatalom birtokában formálta át országunkat agrár-ipari országból ipari-agrár országgá. A munkásosztály méltán tekint a szocialista iparosításban olyan alkotásokra és büszkeségekre mint a Sztálin Vasmű, az egész Sztálinváros, Inota, Komló, Kazincbarcika, stb. A munkásosztály volt elsősorban, amely a felszabadulást követő napokban segítségére volt szövetségesének, a dolgozó parasztságnál;: abban, hogy valóra váltsa álmát, megkapja a földet. De az azóta eltelt 10 év eredményei azt bizonyítják, hogy a munkásosztály mindenben támogatja a dolgozó parasztságot, hogy rálépjen a fejlett szocialista nagyüzemű mezőgazdaság útjára, amely szövetségese, a dolgozó parasztság számára, felemelkedést, jobb, virágzóbb életet teremt. Ezt megértve a dolgozó parasztság egy része magáévá tette a mezőgazdaság művelésének szocialista formáját, ahol nem egyénileg küzködik a sok darabban lévő kisparcellán, hanem kollektíván, fejlett mezőgazdasági gépekkel dolgozik, amely biztosítja számára a jelent és a jövőt. Az eltelt 10 év a magyar dolgozó nép gazdasági és kulturális felemelkedésének 10 éve is. A munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség munkájának eredménye, hogy a magyar történelemben soha nem ismert ütemben emelkedett a nép anyagi és kulturális színvonala. Megszűnt hazánkban a munkásosztályt lesújtó, az elnyomorodásba taszító munkanélküliség, s minden dolgozó ember képességének megfelelően fejtheti ki tevékenyégét a szocialista építőmunka különböző- területén. Városokban és falvakban új iskolák, kultúrotthonok, könyvtárak tizei és százai nőttek ki, melyek a műveltebb, kulturáltabb élet lehetőségeit nyújtják a dolgozók minden rétegének. Ma a 11. szabad május 1 megünneplésével az egész magyar dolgozó nép hálával gondol nagy pártunkra, amely szervezője és mozgató ereje a szocialista építő munkának, lelkesítő ereje egész dolgozó népünknek. A Magyar Dolgozók Pártjának tudományos politikája — melynek alapja a marxizmus— leninizmus — mindig helyesen és tudományosan megalapozva választotta meg azokat a feladatokat, melyek évről évre elősegítették a szocialista építőmunkát. Pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozata leleplezte azokat a jobboldali nézeteket, melyek gátat próbáltak vetni, el akarták téríteni a dolgozó népet a szocialista építőmunkától. Pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozatát nagy lelkesedéssel fogadta a magyar dolgozó nép, tudatában annak, hogy a pártnak azonosak az érdekei a dolgozó nép érdekeivel, s e határozat azt szolgálja, hogy a szocialista építőmunka erőteljesedjen. Megyénk dolgozói lelkesedve a Központi Vezetőség határozatán, széles munkaversenyt indítottak hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára. Megyénk dolgozóinak versenyszelleme nagyban hozzájárult ahhoz, hogy iparunk az első negyedéves tervét az építőipar kivételével túlteljesítette. Pártunk Központi Vezetőségének határozata azt tűzte ki célul, hogy tovább fejlődjön a szocialista iparosítás, elsősorban a nehézipar, amely a szocializmus építésének, a szocialista iparosításnak egyedüli helyes módszere. Tovább emelkedjen a dolgozó nép életszínvonala, melynek feltétele a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, a takarékosság, a munkafegyelem további szilárdítása, a szocialista munkaverseny további szélesítése és fejlesztése. Megyénk dolgozói lelkesedve a Központi Vezetőség határozatáért újabb vállalásokat tettek május 1-nek megünneplésére. E vállalások teljesítésével segítik elő a Központi Vezetőség határozatának végrehajtását, erősítik népgazdaságunkat, erősítik a nemzetközi munkásosztály közös harcát a békeszerető emberek mozgalmát. A Központi Vezetőség határozata az élet- színvonal további emelkedésének, mint feltételét szabta meg a termelőszövetkezeti mozgalom további erősítését, a terméshozamok növelését, az állampolgári fegyelem betartását. Az a kiváló cél, melyet pártunk megjelölt, az egész dolgozó nép célja és akarata. Lelkesítő nagy feladat áll előttünk a felszabadulásunk utáni 11. május 1-én. Zászlónkon nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártjának útmutatásai ragyognak. Sorakozzunk fel, mint egy ember pártunk zászlaja mögé, s pártunk által tűzött feladatok megvalósítására. Az öt világrészt ma elborító vörös zászló tengerében lobognak büszkén a mi zászlóink is, hirdetik szocialista építőmunkánkat, hirdetik győzelmeinket, célkitűzéseinket, hirdetik, hogy ügyünk elválaszthatatlan a Szovjetunió népei, a népi demokratikus országok dolgozói és a nemzetközi munkásosztály, a haladó emberiség ügyétől, a békeszerető népek, a nemzetközi munkásosztály harcától,
