Szabad Nógrád. 1955. április (11. évfolyam. 27-34. szám)

1955-04-30 / 34. szám

ÉLJEM ÉS VIRULJON A MAGYAR ÉS SZOVJET NÉP MEGBONTHATATLAN ÖRÖM BARÁTSÁGA!

Lenin a munkásosztály és a parasztság

A munkásosiiáiy és a dolgozó

parasztság szövetségének megteremtése és megszilárdítása a Szovjetunióban, később pedig a népi demokratikus országokban, a leninizmus eszméjének, a Szovjetunió Kommunista Pártja, valamint az európai és ázsiai népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjai hatalmas politikai és szervező tevékenységének eredménye.

K. Marx és F. Engels nem egyszer mutattak rá annak szükségességére, hogy a proletariátus a földbirtokos, kapitalista elnyomás megsemmisítése és a * szocialista forradalom győzelme érdekében maga mellé állítsa a dolgozó parasztok tömegét.

Vlagyimir Iljics Lenin egyik legnagyobb érdeme, hogy új történelmi viszonyok között, az imperializmus korszakának viszonyai között továbbfejlesztette a marxista tanítást.

V. I. Lenin a marxizmus történetében először határozta meg pontosan a munkásosztály és a parasztság forradalmi szövetségének gondolatát, mint a dolgozó tömegeknek legfőbb eszközét az önkényuralmi politikai elnyomás és a földbirtokos-kapitalistá kizsákmányolás megszüntetéséért folyó harcban.

Rámutatott arra, hogy a proletariátusnak végig kell harcolni a demokratikus forradalmat, azaz végre kell hajtani a burzsoá demokratikus forradalmat, maga mellé állítva a parasztság tömegeit, hogy erőszakkal szétzúzza a cári önkényuralom ellenállását, semlegesítse a burzsoázia ingadozását. A munkásosztálynak végre kell hajtani a szocialista forradalmat, maga mellé állítva a lakosság fél- proletár elemeit, hogy erőszakkal szétzúzza a burzsoázia ellenállását és semlegesítse a parasztság és kispolgárság ingadozását.

A bHrzsoá-demokratikus forradalomból a szocialista forra- da'omba való áttérésnek ez volt’ az új lenini elmélete.

A Szovjetunió Kommunista Pártja a parasztkérdésben folytatott három lenini stratégia jelszó következetes megvalósításával, világtörténelmi győzelmet aratott. Az orosz munkásosztály pártja vezetésével, együtt a nincstelen parasztsággal a városi és falusi kapitalizmus ellen, a középparasztság semlegesítésével végrehajtotta az Októberi Szocialista Forradalmat, amely új korszakot nyitott az emberiség

szövetségéről

IRTA: I. VERHOVCEV

történelmében: a kapitalizmus összeomlásának és a szocialista rendszerek győzelmének korszakát. Szovjet ország munkásosztálya harcban a kulá- kokkal, szilárdan támaszkodva a nincstelen parasztságra, a Kommunista Párt vezetésével győzelmet aratott a kü’földi intervenciósok és fehérgárdisták elleni harcokban az 1918— 1920 években és a szocialista társadalom felépítéséért vívott harcában.

A bolsevikok pártja megvalósította Lenin bölcs útmutatását a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megteremtéséről és megszilárdításáról, zászlója alatt egyesítette a város és a falu sok mi'liós dolgozó tömegeit és ostromra vezette őket a régi világ erődítményei ellen. Az orosz proletariátus marxista pártjában kikovácso- lódott munkás-paraszt szövetség hatalmas, legyőzhetetlen társadalmi erővé vált.

V. I. Lenin a világ első szo- c’alista államának megalapítója és vezetője, a munkásosz- tá'y és a dolgozó parasztság szövetségében a proletariátus diktatúrájának szilárd alapját látta. A proletárdiktatúrát úgy határozta meg, mint a munkások és dolgozó parasztok munkásosztály vezette szövetségének sajátos formáját.

Lenin a szovjet munkásokat és parasztokat felfegyverezte azzal a tudományosan megalapozott programmal, amelynek segítségével a gazdaságilag elmaradott Oroszország haladó, erős szocialista hatalommá alakult. Ez a program tervbe vette az ország szocialista iparosítását, a nehézipar lehető legnagyobb méretű fejlesztését, az egész népgazdaság villamosítását, a mező- gazdaság szocialista alapon történő átszervezését, a kultúr- forradalom megvalósítását.

Lenin a nehézipart tekintette a szocialista átalakulás alapbázisának. Ezért felhívta a kommunista pártot, a szovjeteket és minden városi és falusi do’gozót, hogy még a legkisebb megtakarítást is a nehézipar fejlesztésére, a villamosítás megvalósítására fordítsák.

Lenin rámutatott arra, hogy csak ezen az úton lehet megvalósítani a legfontosabb történelmi feladatot — „egyik lóról a másikra, mégpedig a nyomorúságos parasztgebéről, a muzsik lováról, a tönkretett parasztország viszonyainak megfelelő takarékosság lováról arra a lóra átnyergelni, amelyet a proletariátus keres a maga számára: a gépi nagyipar, a villamosítás, a Volhov- művek, stb. lovára”. V. I. Lenin kiemelte, hogy a hatalmas nehézipar az imperialista hatalmak ellenséges pró- bá kozásával szemben a szovjet állam függetlenségének és védelmi képességének szilárd bázisa lehet és kell is lennie.

A hatalmas szocialista nehézipar megteremtésének lenini eszméi elszakíthatatlanul összekapcsolódnak híres szövetkezeti tervével, amely a paraszti tömegeket bevonja a szocializmus építésébe. Lenin általában a szövetkezetben, de különösen a mezőgazdasági szövetkezetben a parasztság számára azt az elérhető utat látta, melyen a sokmilliós széttagolt egyéni gazdaságról áttérhetnek a hatalmas, eivtársias egyesüléshez falun, — kolhozokhoz.

A Szovjetunió munkásai és parasztjai, szeretett kommunista pártjuk vezetésével, szakadatlanul küzdöttek azért, hogy megvalósítsák nagy tanítójuk programját, elkeseredett harcban a belső és külső ellenséggel, sikeresen megvalósították a szocialista iparosítás és a mezőgazdaság kollektivizálásának politikáját, s a világon elsőnek építették fel a szocialista társadalmat.

A Kommumsta Párt és a szovjet kormány az utóbbi években intézkedéseket foganatosított a nehézipar, a köny- nyű- és élelmiszeripar, a mezőgazdaság további fejlesztésére, a néptömegek jólétének emelésére. Ez elősegíti a szocialista állam szilárd alapjának, a munkásosztály és a parasztság szövetségének további megszilárdulását.

Azok a sikerekben gazdag hazai tapasztalatok, amelyeket a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megteremtése és megszilárdítása terén a Szovjetunió Kommunista Pártja, valamint az európai és ázsiai népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjai összegyűjtöttek, lelkesítik a kapitalista országok kommunista pártjait, amelyek város és a falu dolgozó tömegeit a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó önfeláldozó harcban egyesítik.

Megvalósul a Központi Vezetőség útmutatása

Minél több gépet a tsz-ek földjeire

Gépállomásunk a tsz-ek munkáinak megjavítása érdekében elkészített egy talajvezérléses négyzetes vetőgépet, s a tsz-eknél ezzel ültetik a kukoricát azokon a területeken, ahol lehet. így a tsz-ek tagsága ez alatt az idő alatt más munkát — például őszi vetésekről kukoricatörzs-le- hordást, kalászosok gyomtalanítását — tud végezni. Segítjük a kapálást is azokon a területeken, ahol négyzetesen vetünk. A kapálást is gépi munkával végezzük. Ennek érdekében a gépállomás dolgozói egy újítás nyomán az univerzális traktorra kultivá- tort szereltek. Ennek a gyakorlati jelentősége nemcsak abban van, hogy a keresztbe, hosszába való gépi kapálással a termésátlag nagyobb lesz, hanem abban is, hogy a gépimunka munkaerőt szabadít fel, melyet a tsz a nyári

kampánymunkák idején máshol alkalmazhat. Ha a felszabadult munkaerőket jó!

megszervezik, akkor ez az önköltség csökkentésének jó eszközévé válhat.

A tsz-ek megszilárdítása érdekében nagy súlyt helyezünk a jó minőségű munkára, amelyen keresztül emelkedik a tsz tagságának jövedelme. A dolgozó parasztság ezen keresztül megismeri a gépi munka jelentőségét és előnyét, valamint a tsz jövedelmezőségét és közelebb kerül a nagyüzemi gazdálkodáshoz.

Kint a területen elbeszélgetünk a dolgozó parasztokkal a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségéről, előnyéről. Ismertetjük a tsz-ek által elért eredményeket és a gépállomás által nyújtott segítséget.

Kosik Miklós

traktorvezető, Pásztó.

Ha többet termelek, jobban élek

A Központi Vezetőség ha- tározatát jól végrehajtani minden magyar állampolgárnak kötelessége — az enyém Is. A mezőgazdaság fejlesztése, a terméshozam emelése alól az én nyolc hold szántóföldem sem kivétel, sőt, elsősorban nekem érdekem, hogy termeljek rajta, mert ha töb- get termelek, jobban élek. így hát a Központi Vezetőség határozatának végrehajtása saját érdekem is. Éppen ezért a tavaszi munkákat ideiében elvégeztem, s a hátralévő kukoricaültetést is igyekszem minél előbb befejezni, annál is inkább, mert községünk versenyben áll Nagylóccal és Ma- gyargéccel. A kukorica-terméshozam emelése érdekében idáig 30 kocsi trágyát hordtam ki a földre. A búzavetéseimre pedig' 150 kiló műtrágyát ,igényeltem. A tavalyi termésátlagom hét és fél mázsa volt,, de az idén el akarom érni legalább a nyolc mázsát. Ezért dolgozom minden erőmmel.

Nem hagyom, magam a beadásban sem, nem akarok elmaradni, mert ha összegyűlt, nehezebb kifizetni, jobban megérzi az ember, de részleteiben alig' észrevehető. Nincs is nekem hátralékom, de nem is lesz. Vágómarhából beadási kötelezettségemet már a második negyedévre is teljesítettem, a többiből: tejből, tojásból, sertésből sem vagyok lemaradva. Esedékes adófizetési kötelezettségemnek is eleget tettem. Iparkodom teljesíteni állam- polgári kötelezettségemet, mert a rádió is mondotta, hogy szüksége van az államnak a mező- gazdaság termelvényeire az ipari dolgozók között, de a külföldről behozott árukért is jórészt ezekkel fizetünk. Ezért elterveztem, hogy állatállományomat is fejleszteni fogom, több szárnyasállatot, s ezenkívül a közeljövőben két borjút nevelek. így akarom a Központi Vezetőség határozatának végrehajtását elősegíteni.

Csuka János

egyénileg dolgozó paraszt

nógrádmegyeri 10 holdas

így erősítjük

a munkás-paraszt szövetséget

Államhatalmunk alapját, szilárdságát a munkás-paraszt szövetség képezi. Hogy ez a szövetség minél tartósabb, erősebb legyen, kellőképpen ápolnunk kell. Szükséges, hogy a munkások és a parasztok e szövetségben rájuk háruló feladatoknak minden időben eleget tegyenek. Segíteni kell egymás munkáját, mint ahogy ezt a Központi Vezetőség márciusi határozata is kimondja — emelni a termelékenységet, csökkenteni az önköltséget. Ezen keresztül olcsóbbá válnak termékeink, olcsóbban kerülnek ki a vásárlókhoz, s ez az élet- színvonal emelkedését jelenti.

Én ekeszerelő vágyók a Salgótarjáni Acélárugyárban. Munkám nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a parasztság az általam felszerelt ekékkel hogyan tudja a párt és a kormány határozatait végrehajtani. Azért én a Központi Vezetőség határozatát úgy akarom végrehajtani, úgy akarok dolgozni, hogy tervemet minden nap egy eke felszerelésével túlteljesítem, ezenkívül munkám minőségét is javítom. Idáig már 1800 ekenád selejtet tettünk használhatóvá azzal, hogy a csúsztatok lyukait lejjebb fúrtuk. Már 20 éves ekeszerelő vagyok és úgy gondolom, mint sztahanovista csoportvezető, "tapasztalataim átadásával is sokat tudok majd segíteni.

Bodor Gyula

sztahanovista ekeszerelő,

Salgótarjáni Acélárugyár,

Beléptek a szövetkezetbe-••

Ludániyhalászi községben 1951. augusztus 20-tól működik „Alkotmány“ néven egy 111. típusú termelőszövetkezet. Jelenleg 22 tagja van. A Központi Vezetőség március 4-i határozata óta saját területünkön is tettünk lépéseket e határozat megvalósítása jelé. Igaz, eddig leginkább még a szervezési munkára, a dolgozókkal való elbeszélgetésre szorítkozott tevékenységünk. Szükséges ez azért is, mert a község területén lévő párttagok nágyré- sze közalkalmazott, s hajlamosak a kétlaki életre.

A termelőszövetkezet jelen* légi összetétele miatt nem mindenben tudja a nagyüzemi gazdálkodás fölényét be* bizonyítani. Szükséges tehát, hogy a tsz-t új belépőkkel tovább erősítsük. Hogy ez való* ra válhasson, elhatároztam, hogy én, mint a községi párt* szervezet titkára — jó példával elől járva — belépek a termelőszövetkezetbe. Van remény ahhoz, hogy példámat

4—5 dolgozó paraszt követni fogja.

Fejes László,

Ludányhalászi község párttitkára.

A NEHÉZIPAR JELENTŐSÉGE A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉBEN

A felszabadulás előtt Magyarország gyenge iparral, elmaradott mezőgazdasággal rendelkezett. A két világháború közötti időben csak a textilipar és a könnyűipar néhány ága mutatott némi fejlődést, de a nehézipar nem fejlődött. A magyar uralkodó osztályok eladták az ország nyersanyagát, természeti kincsét az amerikai, angol és német imperialistáknak, hogy ezek segítségével elnyomják, féken- tartsák a magyar dolgozó népet, s fenntarthassák népellenes hatalmukat.

A magyar dolgozó népet a Szovjetunió hadserege szabadította fel szörnyű helyzetéből. A kommunista párt vezetésével, a Szovjetunió sokoldalú segítségével a magyar dolgozó nép kemény harcok során rövid tíz esztendő alatt hatalmas átalakulást vitt végbe országunkban. Hazánk elmaradott agráripari országból fejlett iparral rendelkező ipari agrárország lett, amelyben komoly szerepe van a nehéziparnak, egész fejlődésünk fő eszközének. Dolgozó népünk most tíz év távlatából büszkén tekint vissza nagy eredményeinkre, olyan nagy művekre, mint például Sztálin Vasmű, Inota, Kazincbarcika stb., amelyek dolgozóink szorgalmas munkájának gyümölcsei.

Lenin, Sztálin azt tanították, hogy a szocializmus megingathatatlan anyagi alapja, a szocializmus építésének legfőbb eszköze a szocialista iparosítás, ezen belül a nehézipar. Nagy tanítóink megindokolták a nehézipar elsősorban való fejlesztésének szükségességét, amelyet igazolt a Szovjetunió szocialista építésének egész, menete, de igazolja ezt a népi demokráciák, köztük hazánk szocialista építésének egész menete is. Pártunk annak a lenini tanításoknak alapján dolgozta ki a szocialista iparosítás gyakorlati feladatait, amely szerint a szocializmusnak a kapitalizmusénál magasabb színvonalú technikát kell teremteni, amihez szükséges a fejlett szocialista ipar, különösen a nehézipar fejlesztésének biztosítása. A nehézipar fejlesztése, a termelőeszközök gyártása, ennek fellendülése döntő feltétele valamennyi gazdasági ág, a könnyűipar, a mezőgazdaság fejlődésének, feltétele a dolgozó nép anyagi, kulturális jóléte állandó emelésének, az ország védereje fokozásának, erősítésének.

Téves és káros tehát az a nézet, hogy a könnyűipar fejlesztése a fejlett nehézipar nélkül is lehetséges. Az ilyen nézetek komoly károkat okozhatnak, fékezőleg hatnak

egész népgazdaságunk fejlődésére.

II.

A nehézipar a könnyűipar fejlesztésének is az alapja. Több ruha, cipő és sok más szükségleti cikkek gyártásához gépek, gépi berendezések szükségesek. Ezeket a gépeket a nehézipar, a gépipar termeli meg. A könnyűipar termékei, a textil, üveg stb., amelyeket mi is gyártunk, a belföldi piac mellett külföldön is keresettek. Ezekből a cikkekből, ma már jóval többet exportálunk, mint az elmúlt rendszerben. De ahhoz, hogy a belföldi, valamint a külföldi igényeket ezekből a termékekből is kielégíthessük, hogy nagyobb választékot biztosítsunk s azok mennyiségben és minőségben is megfelelők legyenek, fejlettebb technikára, termelési eljárások bevezetésére van szükség. Nem kétséges, hogy mindezeket csak fejlett nehéziparral oldhatjuk meg.

Egyes termékekből mi is behozatalra szorulunk, mint például bőr, gyapot, fűszerek, stb., amiért készárukat szállítunk külföldre. Ezért szükséges, hogy a nehézipar termékeit — mint ellenértéket olcsóbbá tegyük.

„A szocializmus egyetlen anyagi alapja — tanítja Lenin — a gépi nagyipar lehet,

amely képes a földművelést is újjászervezni“. Ezt bizonyítja a Szovjetunió példája, amely ma a világ legfejlettebb mezőgazdaságával rendelkezik. A fejlett nehézipar teremti meg az új, a réginél sokkal fejlettebb technikai alapot, a mező- gazdaság fejlesztéséhez szükséges gépeket, ez biztosítja a fejlődő szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára térő mezőgazdaságnak a traktorokat, kombájnokat, arató-vetőgépe« két. a műtrágyát, villanyt stb., melyeknek gazdaságos, helyes felhasználása, a lelkiismeretes munka biztosítja a termés- eredmények növelését, köny- nyíti a dolgozó parasztok munkáját, lehetővé teszi a dolgozók részére a művelődést, a kultúráltabb életet.

Segíti a mezőgazdaság másik fő ágát, az állattenyésztés fejlesztését is. A géppel való fejés, az állatok gondozása, etetése előnyösebb és köny- nyebb, különösen azokon a helyeken, ahol nagyobb számú állatot tartanak, mint a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban.

Államunk már eddig is közel 18 000 traktort, több mint 2000 kombájnt és sok más mezőgazdasági gépet adott a mezőgazdaságnak, éppen azért, mert fokozott figyelmet fordítottunk a nehézipar fejlesztésére.

Az ipar és ezen belül a nehézipar fejlesztése társadalmunk leghaladottabb osztályának, a proletárdiktatúra vezetőjének, a munkásosztálynak erősödését is jelenti. Ahogyan fejlődik szocialista iparunk és benne a nehézipar, úgy nő, erősödik munkásosztályunk, amely képességeinél fogva maga köré tudja tömöríteni a nem proletár dolgozó tömegeket a feladatok végrehajtásában, képes a dolgozó parasztságot a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára vezetni,

111.

A dolgozó nép államának elsőrendű célja: a dolgozó nép anyagi-kulturális szükségleteinek állandó növelése. A népjólét állandó emelése azonban nem megy magától. Ahhoz, hogy a jólét állandóan növekedjék, ahhoz többet, jobbat és olcsóbban kell termelni, vagyis a munka termelékenységének állandóan emelkednie kell, csökkenteni kell az önköltséget, az igényeket kielégítő jóminőségű árut kell termelni.

A munka termelékenysége a legfontosabb, legfőbb feltétele az új társadalmi rend győzelme szempontjából. Az a társadalom győz, amely a termelékenység magasabb fokát valósítja meg. Lenin és Sztálin ebből a szempontból nem egyszer hangsúlyozták, hogy az iparosítás lényege nem az ipar egyszerű fejlődésében, hanem a nehézipar és annak lelke, a gépgyártás fejlődésében van.

A nehézipar fejlesztése teszi lehetővé a bővített újratermelést, a népgazdaság valameny. nyi ága anyagi, technikai fejlesztését és ezen keresztül a termékek bőséges ellátását.

A szocializmus gazdasági alaptörvényében Sztálin elvtárs a legfejlettebb technika szakadatlan növekedését, tökéletesedését jelöli meg a jólét állandó emelésének eszközéül. A technika tökéletesítése új gépeket, gyárakat, több alapanyagot, szenet, vasat, acélt, villamosenergiát biztosít; Amint látható, nehézipar nélkül nem lehet korszerű technika, nem lehet tartósan megalapozva emelni az életszínvonalat. A nehézipar fejlesztése tehát az életszínvonal tartós emelésének fő eszköze: e kettő összefügg, egymástól elválaszthatatlan. Ezért kell a nehéziparnak a fejlődésben előljárnia, megelőzve a többi iparágakat.

A nehézipar fejlesztése döntő jelentőségű hazánk védelme, honvédségünk erősítése szempontjából is, mert enélkül országunk csábítóan hatna ellenségeinkre. A Szovjetunió többek között annak köszönheti győzelmét, a II. világháborúban elért győzelmét, hogy fejlett nehézipara korszerű fegyverekkel, repülőgépekkel stb. látta el a hadsereget. Nem szabad megfeledkeznünk arról a sztálini tanításról, hogy amíg kapitalista környezet van, addig a kívülről jövő támadás veszélye fennáll. Bizonyítják az olyan tények, mint a nyugatnémet militarizmus felíá-