Szabad Nógrád. 1955. április (11. évfolyam. 27-34. szám)
1955-04-20 / 31. szám
4 SZABAD nScrXd 1955. április 2#. (-4 3. oldal folytatása) A. hozzá szólások A FALUSI PÁRTPOLITIKAI MUNKA MEGJAVÍTÁSÁÉRT Takács elvtérs beszámolójához elsőként Sándor Béla, a mizserfai üzemegység igazgatója szólt hozzá. Sándor elvtárs a következőket mondotta: — Mi, mizserfai dolgozók hosszú évek során teljesítettük termelési tervünket. Most a legutóbbi időben a felszabadulási verseny befejezésénél is az elsők között sikeresen fejeztük be az előzőleg tett vállalásainkat. Meg kell, hogy mondjam igen sok esetben voltak nehézségeink is, de a jó összhang a párttal, a szak- szervezettel mindig kivezetett bennünket a nehézségekből. Ennek a jó összhangnak eredményeképpen üzemünk az elmúlt negyedévben 107,2 százalékra teljesítette tervét. 62 mázsás fejteljesítmény mellett 9,263 tonna szenet adtunk terven felül. Az anyagtakarékosság terén sajnos nem értünk el jó eredményeket az előző hónapokhoz képest. Például Pálhegy L körletben a robbanóanyag felhasználás tonnánként 0,22 kilogrammról 0,30 kilogrammra emelkedett. A jövő negyedévi termelési tervünk a szakmai tervhez viszonyítva 7 százalékos emelkedést mutat. Hogy a 7 százalékos emelkedés teljesítését biztosítani tudjuk feltáráin tervünket teljesítjük. A gazdaságos termelés érdekében az 1,35 méter fúrószárak helyett 1,50 és 1,70 fúrószárakat vezettünk be, mert azt tapasztaltuk, hogy a rövidebb fúrószárakkal 41 mázsa, míg a hosszabb fúrószárakkal 65 mázsa szénnel termel többet a csapat. Robbanóanyag megtakarítást is érünk el. havi 2813 forinttal termelhetünk olcsóbban. Továbbá a régebben bevált kettes ‘munkahelyek felépítését teljes egészében bevezetjük; A Bányász Szakszervezet Területi Bizottsága részéről Kürti elvtárs szólalt fel. Elmondotta: a felszabadulási verseny szervezésekor üzemi bizottságaink a megkapott feladatok alapján kielégítően fogtak' hozzá a munkához. A dolgozóik 74 százaléka tett szocialista vállalást. 1800 fő volt párosvensenyben, 400 dolgozó vett részt a 100 méteres mozgalomban. 38 DISZ- brigád vetélkedett egymással és 6000 tonnás vállalásukat 18.351 tonnára teljesítették. Hogy a tervteljesítés terén az első negyedévben ilyen eredményeket értünk el, ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy a megyei pártbizottságon megalakult operatív bizottság egységesen irányította a felszabadulási munkaversenyt. Az eredmények, melyeket elértünk az első negyedévben nem jelenthetnek megnyugvást. A februári hónapban például az önköltség több mint 4 forinttal volt magasabb a minőség 33 kalóriával, a termelékenység 3 kilogrammal alatta volt a tervezettnek. Mint láthatjuk ezek az eredmények nem kielégítők. A dolgozókkal tudatosítani kell, hogy például tröszti szinten 1 százalékos önköltség csökkentés 3 600 000 forintot jelent évi viszonylatban. Ebből 90 bányász kislakást lehetne építeni. Elértük az első negyedévben, hogy üzemegységeknél az MT és SZOT elnökség határozata alapján értékeljék a sztahanovista szinteket. Az első negyedév folyamán 264 dolgozó kapott sztahanovista oklevelet, 172 kiváló dolgozó jelvényt, 39 szakma kiváló dolgozója jelvényt. A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói nevében Lizsnylámszr ki főmérnök elvtárs szólalt fel: Első negyedéves eredményeink nem kielégítők — mondotta. — Ez nem jelenti azt, hogy a mennyiségi termelés terén nem tudtunk volna jobb eredményeket el- elémi, mert dolgozóinkban megvan az akarat. A hiba ott van. hogy nem kaptunk elég mennyiségű anyagot. Ez azonban nem hátrány, mert tudunk mi a minőség és a takarékosság terén eredményeket felmutatni. A Gazdasági Szerszámárugyárban lényegesen meg kell javítani munkánkat. Villagyártással lemaradtunk. Az első negyedévben, vagyis januárban 39 ezer, februárban 55 ezer, már_ ciusban 80 ezer villát gyártottunk 130 000 villával szemben. Lemaradtunk, de minden reményünk megvan, hogy a második negyedévben pótoljuk lemaradásunkat. Hiányoljuk, hogy a minisztérium az egyik áruból 400 százalékra emeli tervünket, a másikból pedig csökkenti. Lizsnyánszki elvtárs után Lassan elvtárs, a tröszt főmérnöke vette ót a szót. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt ért el eredményeket az első negyedévben. Értünk el eredményeket a termelési tervek teljesítésében. Összességében teljesítettük az elővájási, feltárási tervet, különösen jó munkát végzett a meddővágatok kihajtásában. Túlteljesítettük produktív teljesítmény tervünket is. Közel 2 százalékkal azonban elmaradtunk összteljesítményünk teljesítésében. Az elővájási, feltárási munkán belül lemaradás mutatkozik a fővágat kihajtásban. Körülbelül 3 százalékkal maradtunk le az önköltségi tervünk teljesítésében és 0,7 százalék lemaradás mutatkozik a minőségi terv teljesítésében. Az elmondottakból természetszerűen következik az, melyek a nógrádi szénbányászat második negyedév legfontosabb feladatai. A termelési tervek állandósitása mellett; állandóan szem előtt kell tartanunk az elővájási, feltárási tervet. Egyidejűleg még fokozottabb gondot kell a fővágatkihajtásra fordítani. Minimálisan 1 százalékkal meg kell javítani a szén minőségét. Továbbra eddiginél még eredményesebb harcot kell vívni az önköltség csökkentése érdekében. Szén-kitermelési tervünk az első negyedévihez viszonyítva 2,5 százalékkal csökken. Ez azonban nem jelenti azt, hogy annak teljesítése könnyebb lesz. Dolgozóink tekintélyes része földtulajdonnal rendelkezik. A tavaszi munkák idején a kieső műszakok száma a megengedettnél nagyobb. Ezért a tervteljesítés érdekében legfontosabb feladat a munkafegyelem megszilárdítása. Ehhez kérjük a pártós szakszervezetek segítségét. A Szénbányászati Minisztérium helyes intézkedése- folytán a második negyedévtől kezdve megszűnt a vasárnapi termelés. Ezzel lehetőség nyílik, hogy rendbehozzuk üzemeinket. A munkaszüneti napokon tehát rendbe kell hoznunk bányáinkat. Második negyedéves tervünk teljesítéséhez feltétlen szükséges teljesítményeink fokozása, különösen vonatkozik ez az összteljesítményre. Az első negyedévhez viszonyítva 3 százalékos javulást kell elérni. Ehhez műszaki munkák megjavítása mellett munkaügyi intézkedésre is szükség lesz. Tovább kell javítani a munkaerőgazdálkodást, a telepítési terveket az eddiginél nagyobb gonddal kell elvégezni. Az első negyedévben 4 százalékkal drágábban termeltünk az eredeti tervünknél. A második negyedévben az első negyedévhez viszonyítva további 2 százalékkal kell az önköltséget csökkenteni, ami tehát 6 százalékos önköltségcsökkentést jelent. Zsidai elvtárs, a nagybáto- nyi üzemegység Katalin II. bányától szintén felszólalt. Többek között ezeket mondotta: — Katalin II. hosszú idő óta tervét nem tudta teljesíteni. Számtalan ok játszott közre, amelyek akadályozták a terv teljesítését. A dolgozók javaslataikkal segítették az üzemvezetőséget és ez évben mi is az elsők közé kerülünk. Negyedévi tervünket 102,4 százalékra teljesítettük, önköltségünket 8 . százalékkal csökkentettük. Ezen a nagy- aktíva-értekezleten szeretném hírül adni, hogy a csapatom nevében a megye valamennyi frontbrigádját versenyre hívom ki. Kővári József, a mizserfai üzemegység Pálhegy II. bri- gédveaetője hozzászólásában a következőket mondotta: — 1955. első negyedévben csapatomon belül rendszeresen 18 fő volt telepítve. Az egy főre eső tervünk átlaga 66 mázsa volt. Ezt az előirányzatot az első negyedévben 147,7 százalékra teljesítettük. 3268 tonna szenet adtunk terven felül. A fenti eredmények elérése alapján a csapat tagjai közül nyolcad- magammal megkaptuk a szakma kiváló dolgozója jelvényt. oklevelet és az ezzel járó félhavi keresetet. 1955. április 15-ig esedékes havi tervünket 109 százalékra teljesítettük. Pedig az eddigi 66 mázsa átlagtervet április 1-től az új szakmai terv megváltoztatásán, vagy módosításán keresztül 80 mázsára emeltük. A második negyedévre csapatom nevében 100 torma terven felüli vállalást teszek. Ezenkívül versenyre hívom Nógrád megye összes DISZ- csa patát. A Salgótarjáni Tűzhelygyárból Salamon főmérnök elvtárs kért szót, A KV határozataiban és így legutóbb a márciusi határozatban kitűnt, hogy dolgozóink élet- színvonalának állandó és fokozatos emelése csak úgy valósítható meg, ha terveinket minden részletében túlteljesítjük. Ez azt jelenti, hogy nem elegendő tervünket mennyiségileg teljesíteni, hanem állandóan emelni kell a termelékenységünket, csökkenteni az önköltséget. Arról szeretnék szólni, miként értük el eredményeinket. Sikerünk első és legdöntőbb oka az, hogy a felszabadulási munkaverseny időszakában sikerült fizikai dolgozóinkat aktivizálni a tervek teljesítése érdekében. Dolgozóink megértették, hogy az életszínvonal emelkedésének legfontosabb emelője az ő kezükben van. Második okként kell megemlítenem a TMK munkájának megjavulá- sát, amin keresztül hatalmas támogatást kaptak produktív üzemeink. így például a géphibából kiesett munkaóra az összes gépórának 0,15 százalékára csökkent a régebbi 1 százalékról. Harmadik, de nem utolsó ok a vállalaton belül kialakult kollektív szellem. Fizikai és műszaki dolgozóink között a pártszervezetek segítségével kialakult a kölcsönös megbecsülés. Azonban az eredményeink mellett követtünk el hibákat is. Csak a termelést tartottuk szem előtt, ezáltal háttérbe szorult a minőség, valamint az anyagtakarékosság. A második negyedévben következők a feladataink: A munkaver- senylendületet fokozni, a műszaki előfeltételeket megteremteni, a selejtet csökkenteni, az anyagfelhasználás irányítása, az anyagnormák pontos betartásával, az önköltségcsökkentési tervben lefektetett feladatok maradéktalan teljesítése, a munkafegyelem megszilárdítása. Az értekezleten még számos felszólaló volt. I. Tíz évvel ezelőtt a kommunisták kezdeményezésére, a falu dolgozóinak lelkesedésétől kísérve, megjelentek az első mesgyekarók a földesúri birtokokon. Nem sokkal később — 1946 tavaszán — a kommunisták vezetésével a munkás- osztály meg is védte a kiosztott földet, hű szövetségese a dolgozó parasztság érdekét. A falu népe, már a felszabadulás első percétől azt tapasztalta, hogy amit a kommunisták hirdettek, hogy amiért a Horthy-fasizmus idején annyian áldozták életüket, szabadságukat, az most mind valóság lesz. A falu népe meggyőződve a kommunisták, a munkások igazmondásáról, egyre nagyobb számban követte a pártot, cselekedett annak útmutatása nyomán. Amikor a párt a társas nagyüzemi gazdálkodás útját javasolta, a falusi kommunisták példamutatása nyomán egyre több dolgozó paraszt választotta a felemelkedés, a boldogulás egyedül lehetséges útját. A falusi pártszervezetek áldozatos munkát végeztek, a gépállomások és állami gazdaságok megszervezésében. a kommunisták példamutatása alapvető volt az állampolgári fegyelem megtartásában. A párt júniusi politikájának, majd a III. pártkongresszus határozatainak végrehajtása során is értek el eredményeket a falusi alapszervezetek. Javították kapcsolataikat a falu dolgozóival, a vezetés színvonalának javítása eredményeként frissebb lett a levegő az alapiszervezetekben és a bírálat — ha nem is mindig párt.szerűen — jobban érvényesült. A párt általános és helyes politikája volt az, amelynek alapján növekedett a falun a termelési kedv, a politikai aktivitás. Létrejöttek a termelési bizottságok, több helyen kidolgozták a mezőgazdaság fejlesztésének hároméves helyi tervét. A pártszervezetek felvilágosító munkája nyomán növekedett az aktívan zéró tsz-ek száma is. Nagyobb lett az érdeklődés a gépállomások munkája iránt. Az elért eredmények a falusi pártmunkában azonban nincsenek arányban a követelményekkel. A növénytermesztés és állattenyésztés hozamának jelentős növelése, a szocializmus építése falun a pártpolitikai munka magasabb színvonalát követeli meg. Az utóbbi másfél év alatt nem fejlődött megfelelőén a pártszervezetek vezető, irányító ereje, a falu életében nem kapott elegendő helyet a párt politikájának ismertetése, magyarázása, a felélénkült ellenséges elemek leleplezése és visszaszorítása. A pártirányító és pártellenőrző munka fogyatékosságai miatt a tömegszervezetekben helytelen, káros nézetek ütötték fel a fejüket és azok nem egy esetben — különösen a népfront-bizottságokban — a párt politikájától eltérő elveket vallottak, s igyekeztek megvalósítani. A párt politikáját elferdítő jobboldali nézetek elterjedése következtében jóformán semmiféle agitá- cói sem folyt a tsz-mozgalom fejlesztéséért, új tagok megnyeréséért. A hiányos politikai munka következtében lazult az állampolgári fegyelem és megnőtt a spekuláció. A párt falusi politikájának elferdítése miatt csorbát szenvedett a lenini hármas jelszó. A kulákság fokozottabban indított támadást vívmányaink ellen és nem ütközött a falusi pártszervezetek és kommunisták öklébe. A kö- zépparasztság iránti közömbösség pedig abban nyilvánult meg, hogy megyénkben viszonylag kevés középparaszt választotta még a nagyüzemi gazdálkodás útját. A tsz-tagok számának alig tíz százaléka középparaszt. A falusi pártpolitikai munka gyengeségének oka többek között, hogy az utóbbi években a falusi pártszervezetek ereje szétforgácsolódott, a kommunisták akarata, lendülete nem vált közös cselekvéssé. Az egyes községekben lévő 3—4, vagy ennél is több pártszervezet ereje összefogásának hiánya kihatott a párt egész falusi munkájára, a mezőgazdaság, de különösen a tsz-mozgalom fejlődésére. A Központi Vezetőség február 9-én határozatot hozott a falusi pártpolitikai munka megjavítása érdekében. Ez a határozat a legfőbb feladatnak a felvilágosító politikai munka megjavítását tűzi ki. Azt a tennivalót állítja a falusi párt- szervezetek elé, hogy szüntelenül ismertessék és magyarázzák a párt politikáját, mozgósítsák a falu dolgozóit a párt és a kormány határozatainak végrehajtására. Ezért a határozat kimondja, hogy minden községben létre kell hozni az MDP községi szervezetét. Azokban a községekben, ahol a párttagság meghaladja a százat pártbizottságot, ahol százon alul van pártvezetőséget választanak. Az MDP községi szervezeteket a községben élő valamennyi kommunista választja. A párt- bizottságok, a pártvezetőségek megválasztása egyáltalán nem csorbítja a faluban lévő alapszervezetek jogait és feladatait. A határozat lehetőséget ad arra is, hogy a faluból korábban elkerült, tehetséges, megbecsült elvtársak visszakerüljenek községükbe és ott a kommunistákkal együtt dolgozzanak a párt politikájának megvalósításán, II. A határozat végrehajtása már megkezdődött. E napokban zajlanak le az első vezetőség- választó taggyűlések. Ezzel együtt — ott is, ahol választás nem lesz — taggyűlésen tárgyalják meg a falusi pártpolitikai munka megjavításáról szóló határozatot. Nagy, jelentős esemény e határozat megtárgyalása, megvalósítása a falu életében. Mindenekelőtt is a falusi kommunisták ereje egységesebb lesz, meghatványozódik. A párttagság összefogásának pedig kiindulópont ahhoz, hogy egységesen értelmezzék a párt határozatait. Ez pedig előfeltétele annak, hogy a mezőgazdaság szocialista szektorait megszilárdítsuk, a termelőszövetkezeteket számszerűen is tovább fejlesszük, hogy fejlődjék a pártszervezetek által végzett politikai munka, hogy megjavuljon a pártszervezetek irányító szerepe a falu politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális szervezeteiben. Meg kell mondani, hogy e határozat nagy jelentősége ellenére a végrehajtásban komoly lemaradás tapasztalható. A járási pártbizottságok és alap»szervezetek munkájában nem kapott elég helyet annak tudatosítása, hogy mit jelent a község kommunistái és párton- kívüli dolgozói számára a községi pártbizottságok és vezetőségek létrehozása. Nem magyarázták meg megfelelően, hogy egy-egy község kommunistáinak egységes fellépése, egy irányban való munkálkodása milyen hatással lesz az egész község életére, további fejlődésére. Már a megválasztandó párt- bizottsági és pártvezetőségi tagoknál javaslatba hozható elvtársak kiválogatásakor sem érvényesült a párttagság többségének és még kevésbé az élenjáró pártonkivüli dolgozóknak véleménye. A Salgótarjáni Járási Pártbizottságon Torják és Bencsik elvtársak egyetlen napon mintegy száz ilyen elvtársat „néztek meg“. Az ilyen munkastílus után aztán nem lesz csodálnivaló, ha a javaslatba hozott elvtársakat taggyűléseken nem fogadják el. Még mindig van rá idő, hogy a járási pártbizottságok javítsanak ezen a munkastíluson, és nagyobb gonddal, lelkiismeretességgel végezzék azt. Komoly lemaradás van a megfelelő elvtársaknak a falura történő visszahívásában is. Kevesen ismerik a falvakban azt a lehetőséget, hogy akár függetlenített funkcióba, akár termelőmunkára visszahívhatják régi, jó elvtársaikat. Ennek egyik oka, hogy ez a munka igen szűk körben folyik. A járási és városi pártbizottságok nem kérték a területükön dolgozó tömegszervezetek és üzemek segítségét. Sőt az ez irányban kifejtett munka is csak arra szűkül le. hogy csak olyan elvtársakat választanak ki, akiket majd a falu népe érdemesnek tart arra, hogy párttitkámak megválassza. Az üzemekben, különböző állami és gazdasági szervezetekben dolgozó kommunistákat, szakembereket még kevésbé kérik fel arra, hogy térjenek vissza falujukba, hogy a termelő munkájukkal, párttap>asztala- tukkal segítsék előre vinni a község, a párt ügyét. A határozat végrehajtásának ugyancsak komoly fogyatékossága, hogy azokban a községekben, ahol nem lesz választás, szinte egyáltalán semmilyen munkát sem fejtenek ki. Pedig nem nehéz megérteni, hogy ez a határozat az egész falusi p>ártmunka minden község élete és jövője szempontjából igen jelentős. A határozat egy egész sor fontos feladatot, időszerű tennivalót szab meg, valamennyi községi pártszervezet, minden falun lévő kommunista számára. III. Azzal, hogy az MDP falusi szervezeteit létrehozzuk, a falusi pártpolitikai munka megjavításáról szóló határozat még nem valósul meg. Ez csak egyik— igaz nagyon,fontos — része. A falu kommunistái erejének összefogása, a jó elvtársak visszatérése a falura kiindulópont ahhoz, hogy a határozat többi részét maradéktalanul valóra váltsuk. Valamennyi falusi pártszervezetünkben igen sok tennivalója van a belső pártélet megjavításában. Ilyen például a vezetés színvonalának emelése. A kollektív vezetés elve jelenti többek között azt is, hogy ismerjék és felhasználják az egész párttagság, ezen túl a falu pártonkivüli dolgozóinak véleményét, javaslatát. Jelenti azt is, hogy alaposabban készítsék elő a taggyűléseket; biztosítsák azok magas, elvi színvonalát A párt politikájában történt ferdítések arra mutatnak, hogy sokkal nagyobb erőt kell fordítani a p»ártokta- tásra, a kommunisták és a legjobb pártonkivüli dolgozók eszmei, politikai színvonalának emelésére. A népnevelőmunkában elért eredményeink sem szilárdultak meg. Még a felvilágosító szó sem jut el állandóan és rendszeresen a falu minden dolgozójához. Természetesen e cikk keretében lehetetlen azt a sokirányú feladatot felsorolni, amely • falusi pártszervezeteinkre vár. Még két igen fontos tennivalóra azonban fel kell hívni a figyelmet. Az egyik: a meglévő termelőszövetkezetek szilárdítása, valamint a tsz-ek számszerű továbbfejlesztése, új szövetkezetek alakítása. A falusi párt- szervezetek fontos feladata, hogy a meglévő szövetkezetek belső életét megszilárdítsák, fejtsenek ki hatékony politikai munkát annak érdekében, hogy betartsák a szövetkezeti demokráciát és alapszabályszerűen működjenek, hogy a családtagok is részt vegyenek a közös munkában. A kommunisták járjanak élen abban, hogy ismertetik a tsz eredményeit és fellépnek minden olyan káros nézet ellen, amely falat emelne a tsz-tagok és egyénileg dolgozó parasztok közé. A falusi pártszervezetek érjék el; hogy a falu valamennyi tömegszervezete saját területén, saját eszközeivel segítse a szövetkezeti mozgalom továbbfej. lesztését. A másik fontos feladat: az időszerű mezőgazdasági munkák és az állampolgári fegyelem szilárdítása. A falusi párt- szervezetek munkáját többek között azon kell mérni, hogy időben, jó minőségben végzik-e a falu dolgozói és elsősorban a kommunisták — a tavaszi munkákat, hogy a község mennyire tesz eleget a beadási és adófizetési kötelezettségeknek. A vezetőségválasztó és az említett határozatot megtárgyaló taggyűlések akkor lesznek eredményesek, ha a soron lévő, fontos feladatok végrehajtásában már eredményekről is beszámolnak, ha a falusi pártszervezetek erősítése szét- téphetetlenül együtt jár a falu nép>e legfontosabb feladatainak hiánytalan elvégzésével.